Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-28 / 144. (887.) szám

Mit jelent Ruszinszkó autonómiája a magyar­ságnak? Irta: Árky Ákos, az őslakosság autonóm pártjának ügyvezetője il Azt, hogy az államkormányzás politikai szervezetének megkonstruálásakor a rég magyar birodalom és társországainak vi­szonyát vegyük figyelembe ? csehszlovák köztársaság alkotmányokirata is. helyzetének megállapításánál indokolja maga az ott már politikai fogalmában kialakult „autonóm14 viszony, de indokolja a terület elosztottság is. A régi magyar birodalom 282.8 70 négy szögkilo méternyi területével szemben 42.541 négyszögkilométer Horvát-, Szlavón-, Dalmátországok területe, míg a csehszlovák köztársaság mai 127.721 négy­szögkilométernyi területével szemben a mai, határaiban tehát még meg nem állapított Podkarpatska Rus 12.656 négyszögkilomé­ternyi területe, mi, ha a két állami alakulat irányait figyelembe vesszük, feljogosít ben­nünket arra, hogy a Podkarpatska Rus szá­mára békeszerződésileg előirt autonómiát a Horvát-, Szlavón-, Dalmátországok autonóm helyzetének magasságára emeljük... De e területbeni indokon kívül a hor­vát, szlavón, dalmát államjogi autonómia már meglevő, politikailag kijegecesedett in­tézménye áll Podkarpatska Rus eddigi pa- pirautonómiájához is a legközelebb. Csehszlovákia kötelezi magát létrehozni a Kárpátalja Ruszin területet a szövetséges és résztvevő nagyhatalmak által megjelölt határokon belül mint autonóm egységet a Csehszlovák államban és felruházni azt a Csehszlovák állam egységével megegyező legmesszebbmenő önkormányzattal — mond­ja az 1919. évi november 8-án közzétett Ge­neralny Statútum 1. pontja. A kárpátaljai ruszinok külön képviselő­házzal fognak bírni. Ezen képviselőház (or­szággyűlés, szojm) törvényhozó hatalommal lesz felruházva minden nyelvi, iskolai és vallási ügyben és más ügyekben, melyekben a csehszlovák köztársaság törvényei meg­bízzák öt. A ruszin ország kormányzója, ki a cseh­szlovák köztársaság elnöke által lesz kine­vezve, a ruszin országgyűlésnek fog felelős­séggel tartozni — mondja a Generalny Sta­tútum 2. pontja. Ezen alapelveket, ugyanezen politikailag döntő motívumokat írja elő a csehszlovák köztársaság alkormányokirata is. így lévén letéve két alapokiratban a békeszerződések által létrehozott Podkar­patska Rus államjogi helyzete, annak kor­mányzati elképzeléséhez a horvát, szlavón, dalmát autonómia történelmi alakja adja a legszilárdabb és legpregnánsabbul kínálkozó mintáját. Horvát-, Szlavón-, Dalmátországok élén kormányzó helyett a bán állott, kinek az autonóm horvát országos kormány élén álló hatósága az autonóm ügykörben sok analó­giát mutat a miniszteri hatósággal, hisz a bán a horvát-szlavon országgyűlésnek fele­lős. Meg lévén így konstruálva a kormány- ztanak parlamenti fogalma, a horvát-szla- von-dalmát minta alapján Podkarpatska Rus különleges viszonyainak megfelelően a to­vábbi konstruálás útja nyitva van. A horvát-szlavon-dalmát autonómiában a központi magyar kormánnyal való össze­köttetést a horvát tárcanélküli miniszter kép­viselte. Ennek akadálya itt sem lenne és szükségszerűsége még indokoltabb a cseh­szlovák köztársaság központi kormánya és az autonóm Podkarpatska Rus fővárosa kö­zötti 846 kilométernyi távolsága miatt is. Podkarpatska Rus kormányzója az al­Szlovenszkóban fölemelik a választási arátwszámot Milyen módosításokat fogadott ei a koalíció — Megdrágítják a pártoknak a választást — 163 szenátor lesz? Prága, junius 27. Parlamenti tudósítónk jelenti: A válasz­tási törvény módosítására nézve nagyjában már megegyezett a koalíció. Az eddig lapunk hasábjain már ismertetett reformtervezeten kívül a következő módosításokat fogadták el: A prágai zsupát három választási kerü­letre osztják. Az első kerületben a választók száma 498.000, a mandátumok száma 23; a második kerületben 290.000 (13 mandátum) és a harmadikban 265.000 (12 mandátum.) A többi választási kerületekben a vá­lasztási arányszámot részben fölemelik, rész­ben pedig leszállítják. A szenátorok számát pedig 146-ról fölemelik 163-ra. A tescheni kerületet a morva választási kerülethez csa­tolják. A szlovenszkói választási kerületeket változatlanul meghagyják, csak a válasz­tási arányszámot emelik föl egy kerület ki­vételével. A módosító javaslat szerint Szlovenszkó és Ruszinszkó választási kerületeiben a ki­mutatás a következő: Választási Szavazatok Képviselői Választási kulcs Szenátusi kerület száma mandátum 1925-ben 1920-ban mandátum Nagyszombat 230255 9 25584 23043 4 Érsekújvár 355623 11 32329 31160 5 Turócszentmárton 286207 11 25110 21537 6 Besztercebánya 178099 7 25442 24548 3 Liptószentmiklós 128564 v 6 21427 19264 3 Kassa 217077 7 31011 32714 4 Eperjes 212792 10 21279 20150 4 Ungvár 291631 9 32403 (—) 5 Parlamenti tudósítónk értesülései szerint a knalició még azzal a tervvel is foglalkozik, hogy a pártok nyomtatványköltség címén az eddigi összegnél jóval nagyobbat lesznek kötelesek a hatóságoknál deponálni. A tervezet szerint az olyan pártnak, amely a köztársaság valamennyi választási kerületében jelöltet, 160.000 koronát kell le­tennie. Ez az összeg természetesen csökken abban az arányban, amennyivel kevesebb kerületben állít jelölőlistát a párt. A legkényesebb kérdést utoljára hagyja a petka. Az agráriusok ugyanis ragaszkod­nak ahhoz, hogy mandátumot csak az a párt kaphat, amely az összszavazatok két száza­lékát eléri. A cseh szociáldemokraták — iVaiívt ismeretes — ez ellen állást foglalnak. A választási reform elé előreláthatólag még a szenátus is nehézségeket fog gördí­teni, amelynek mandátuma csak 1928-ban jár le. Fentartással kell fogadnunk azt a terve­zetet is, hogy a szenátorok számát 146-ról 163-ra emelik föl. Az alkotmánytörvény szerint ugyanis a szenátusnak 150 mandátuma van, melyekből eddig csak 146 volt betöltve, mert Hultschin és Teschen még nem választott. Ha a kor­mány most a szenátorok számát 163-ra akarja fölemelni, előbb az alkotmánytörvény erre vonatkozó szakaszát kellene megvál­toztatnia. Losoncon kisört a világítási sztráik A város harca a villamossági társasággal — Tegnap már egy lakásban sem csavarták föl a villamoslámpákat Losonc, junius 27. (Losonci tudósítónk távirati jelentése.) Hirt adtunk már arról az érdekes és a maga nemében talán egyedülálló mozgalomról, amelyet Losonc város lakossága indított a Középszlovenszkói Villamossági R.-T. ellen, amely több Ízben megsértette a várossal kö­tött szerződését. Legutóbb is az uj áramát­kapcsolásokért szerződésellenesen szedett di­jakat. A város áramfogyasztó közönsége ér­iekéinek védelmére egy frontba tömörült s képviselői hosszabb idő óta folytattak ta­nácskozásokat a Villamossági R.-T. vezető­ségével, hogy lehetőleg békés kiegyezést kössenek. A társaság vezetősége azonban a felajánlott egyezséget nem fogadta el, ezért a losonci áramfogyasztó közönség sztrájk- bizottsága csütörtök esti ülésén elhatározta, a világítási sztrájk megkezdését. Tegnap az utcasarkokon óriási falragaszokon prolfla- málták a sztrájkot, amely este meg is kezdő­dött. A sztrájkot a város egész lakossága tá­mogatja s tegnap már egy lakásban sem csa­varták föl a villamos-lámpákat. kotmányokirat szerint politikailag felelős személy, ki a szojm ellenőrzése alatt áll. így államjogi szemmel nézve, miniszterelnöki jogköre van és mert ez kétségtelen, felelős­sége értelmében nem képzelhető más, mint­hogy munkatársai miniszteri jogkörrel bírja­nak. Ez a kis ország azonban ezt nem bírja és igy, ha az államjogi helyzetet fel nem akarjuk adni és a kormányzás politikai ér­telmét nem akarjuk elvetni és miután egyi­ket sem akarjuk, nem marad más hátra, minthogy Podkarpatska Rus minden önkor­mányzati ügyének élén egy-egy osztályfő­nök álljon, kiket a kormányzó nevez ki, — minthogy máshol a miniszterelnök jelöli meg az államfő számára — s kik a szóimnak, mint ilyenek, tagjai, de akik a parlamentáris elveknek megfelelően a szojm képviselőiül is megválaszthatok. így az állami kormányzás elve meg lenne oldva, a parlamentáris felelősség té­tele fennállana és minthogy az alkotmány- okirat szerint a szojm akarata belejátszik a köztársaság elnökének kormányzót kinevező elhatározásába, míg a kormányzó kinevezé­sében és a várható pártarányszerinti szemé­lyében megnyilatkozna Podkarpatska Rus ruszin jellege, a kormányzó felelőssége tu­datában kényszerítve lenne arra, hogy az osztályfőnökök sorába a lakosság nem ru­szin nemzeteiből is eszközöljön kinevezést. Hogy ennek mi akadálya sincs és hogy ah­hoz kétségtelen jogunk van, annak bizonysá­ga a Generalny Statútum 3. pontja és hogy ez mit jelent a magyarságnak gazdasági és kulturális téren, ahhoz nem kell bővebb ma­gyarázat. A kormányzat államlogi fogalmának kö­vetkezménye az, hogy Podkarpatska Rus ál­lami tisztviselőit vagy az egyes osztályfő­nökök, vagy az osztályfőnökök tanácsa ne­vezze ki. Megnyilatkozási módja e rendszer­nek természetesen az lenne, hogy az egyes kinevezések a kormányzó aláírásával jelen­nének meg. Az államigazgatás — jeien esetben auto­nómiánk — harmadik része: a törvények és a kormányzatban megnyilvánuló akarat vég­rehajtása, vagyis maga az úgynevezett köz- igazgatás. Ez az előbbi két tételnél már sok­kal egyszerűbb dolog. Megvalósításának módja kétféle: tisztán állami szervek igénybevétele, avagy a me­gyék, járások, községek autonóm szerveinek igénybevételével történő. Demokratikus or­szágban a kettő összeegyeztetése a legsze­rencsésebb. Vannak közigazgatási teendők, melyek feltétlenül állami szervekre bizandók, de vannak viszont olyanok, melyeket a köz- igazgatási autonómia köréből semmi esetre sem szabad kivonni. E tekintetben — bármennyire idegen­kednének egyesek tőle — Podkarpatska Rusnak legcélirányosabb lenne a régi ma­gyar közigazgatás rendszerét és alapelveit mintául venni, először, mert annak történel­mi próbái jóval több, gyorsan javítható ta­nulsággal szolgálnak már a szervezés ide­jén, mint az uj kísérletezések évek múlva, másodszor, mert ez a lakosság előtt már ismeretes. A főtételek megalapozása után részlet- kérdéselí azok, melyek a megoldások során lesznek megvitathatok. Az osztályfőnökök , központi irodáinak személyzete — mint kis j minisztériumok — szolgálná az állami szer- ' vek végezte közigazgatás teendőit, mig a vármegyék élükön a kormányzó által kine­vezett zsupánnal — mint állami ellenőrző szervvel — a közigazgatás autonóm felada­tait intéznék. A vármegyékhez hasonló ha­táskörrel lenne felruházandó Ungvár fővá­ros, továbbá Munkács és a fejlődésnek meg­felelően más város is. Úgy a vármegyék, mint az ily hatáskörű városok, továbbá le­felé menve a járások és az egyes községek közigazgatását az általuk választott tisztvi­selők végeznék. Az ily tisztviselők választá­sát a vármegyei, városi, járási, községi kép­viselőtestületek eszközölnék a részükre alko­tandó szabályrendeletek szerint, melyek a demokrácia tiszta elveinek fölvételével ké­szülnének. Az ily módon felépített közigazgatás Podkarpatska Rus speciális közigazgatása lenne, mely megnyugvást, megélhetési mó­dot, elhelyezkedési lehetőséget nyújtana az itt élő összes népekre nézve és megvetné jövőjét a békés, tartós és önálló fejlődésnek. A közigazgatás a törvényeknek és a kor­mányzat szellemének végrehajtása lévén, mindazon gazdasági és kulturális lehetősé­geket rejti magában a magyarságra nézve, melyeknek eredményeire várható autonó­miánk bekövetkeztével már fentebb rámu­tattam. Mindezek, újra hangsúlyozom, csak kör­vonalai lehetnek annak, ami felé Podkar­patska Rus őslakosságának törekednie kell. De hiszem és vallom, hogy e körvonalak utján kiépítendő autonómia az, mely a köz­társaság egységét teljesen megőrizve, módot nyújt arra, hogy az önálló országban a ru­szin jelleg teljes kidomboritásával megta­lálja őszinte boldogulását ez állam minden nemzete, közötte számarányának, gazdasági és kulturális erejének megfelelően a ma­gyar is. PARKHOTEL SPLEMOID PRÁGA-LETNÁ, OVENECKÁ TÍtÍDA 78 Prága egyetlen parkszállodája —' Elegánsan és modernül berendezett szobák és lakosztályok Közit. Hites • KAtéhAz, etterem - felelőn 31604 Sürgönyeim: Splendiüholel Pralia, Előfizetési árak belföldön: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta ,4' 26 Ki; külföldre: évente 450. félévre "inr.T iqmi,|LIoson 225. negyedévre 116, havonta 39 Ki­í 'Trry?l O E«YES SZÁM Ara 1-2Q « %\ Jim Hf 11* Jffl M .ÉSr***^ Szerkesztőség: Prága, U„ Stépánská 0 'SL.MsL xÍL zűr K WB & Jr wSL ulice tó/IIL Telefon: 30-3-19. Kladö­^ 1hivatal: Prága. L, Liliová ullce 18. A Sztovenszkóiés Stuszinszkői'fz&Detfsezeti Sártok politikai napilapja Jtdminisztrextii) főszerkesztő: Dzuránifi JLúszíó delelés szerkesztő: 3>stvőn W IV. tvf. 144.(807) szám* VásáirriatU íMjünlns 28

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents