Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-27 / 143. (886.) szám
a Szombat, junius 27. „Elkövetkezik az idő, amikor minden magyar Ottó mellé á!!“ A csehszlovák félhivatalos feltűnően tárgyilagos cikke a legitimista mozgalom újabb etappeiáró! Bolgáreilenes kommimista tüntetés Berlinben Berlin, június 25. A berlini rendőrség tegnap délután megtudta, hogy a kommunisták az est folyamán nagy tüntetést készülnek rendezni a bolgár követség épülete előtt. A hírre délután hat óra körül erős rendőrosztagok szállták meg a követség közelében lévő utcákat. Kilenc óra tájban körülbelül 1500 kommunista érkezett a helyszínre és mindenáron az épület elé akart vonulni. A rendőrök kisebb kézitusa után föloszlatták a tömeget, mely hir szerint a1 bulgáriai kommunista munkások pőrében hozott Ítéletek ellen akart tüntetni. Londonban a szovjetbarátság megszakítását kivan iák London, junius 26. A Daily Telegraph egy cikke élénken kikel a moszkvai követnek Londonban való időzése ellen. A lap szerint föl kell használni azt a néhány napot, amíg Rakovszky ügyei rendezése céljából Moszkvában tartózkodik s nem szabad megengedni, hogy ismét viszatérjen az angol fővárosba, mert elképzelhetetlen, hogy a szovjet megbízottját angol hivatalos személyiségek fogadják akkor, amikor köztudomású, hogy Oroszország az, amely a* kínai népet Anglia ellen uszítja. Egyszersmindenkorra meg kell szüntetni a szovjetta! való barátságot, mert csak igy kerülhető el az imnérium egyes részeiben megnyilvánuló kommunista mozgalmak elhatalmasodása. Elfogadták az angol költségvetést London, junius 26. Az alsóház tegnap esti ülésén az 1925-re szóió költségvetést harmadik olvasásban 298 szavazattal 292 ellen elfogadták. A költségvetési vita utolsó fázisa többször drámai részleteket öltött s a kormányt gyakran az a veszély fenyegette, hogy a szavazáskor kisebbségben marad. Az erők egyforma megoszlását mutatja a leadott kormánypárti és ellenzéki szavazatok egyenlősége is. A párisi, berlini és londoni szovjetkövetek moszkvai tárgyalásai Moszkva, jutiius 26. Tegnap Moszkvába érkezett Kréstensky berlini szóvjetn ígykövet. Jelenleg Moszkvában vannak Rakovszky londoni ügyvivő és Krassin párisi nagykövet is, úgy hogy valószínűen komoly tárgyalásokra? kerül a sor a három legfőbb európai szovjetdiplomaüa között. Hir szerint a nagykövetek megtárgyalják a szovjet mindinkább sülyedő nyugateurópai presztízsének okait s igyekezni fognak olyan rendszabályokban megállapodni, melyek az Oroszországra nézve igen ártalmas nyugateurópai elkedveílenedést egyszer s mindenkorra kiküszöbölnék. Prága, junius 26. i A csehszlovák félhivatalos Ceskoslovenská Republika mai vezércikkében a magyar legitimisták körmendi népgyüiésével foglalkozik. A cikk tárgyilagos hangja különösen azért kelthet feltűnést, mert eddig minden legitimista megmozdulásnál ceterűm censeöt. kiabált a cseh sajtó. Ha a Habsburgoknak a magyar trónra való jutásáról volt szó, a kormánysajtó minden alkalommal hangoztatta, hogj' a kisántánt ezt casus bellinek fogja tekinteni. A félhivatalos C. R. mai vezércikkével teljesen eltér eddigi módszerétől s beösmeri, hogy a királyság visszaállítását ma már nemcsak egyes magyar nemesek, hanem maga a magyar nép Is kívánja. Két határállomása van a magyar legitimizmusnak : az egyik Budaörs, amikor a magyar katonaság a királyra, lőtt s a másik Körmend, ahol a múlt héten a szónokok elérkezettnek látták az időt arra, hogy a legitimizmus teóriájából a cselekvés terére lépjenek. A magyar legitimizmus hosszú ideig csak egyes nemesi családok kérdése volt, akik nem akarnak az adott helyzetbe belenyugodni s a magyar trónra egy igazi királyi .sarjat kívántak. Azonban éppen ebben rejlett a magyar legitimizmus veszélye, amit felismert Zita is és kiadta bizalmasainak a rendeletet, hogy a legitimista eszmét a nép széles rétegei közölt is terjesszék. S ez meg is történt Körmenden, ahol a legitimisták megkezdték propagandájukat. A lap nagy jelentőséget tulajdonit ennek. A magyar nép alapjelleme nem demokratikus — írja — s a magyar nemességé még kevésbé. —- Eddig azt mondták Magyarországon, hogy a politikai és nemzetközi helyzet még nem érett arra, hogy a legitimista eszmét terjesszék. íia a legitimisták most komolyan hozzáfognak a propagandához, biztosan van ehhez valamilyen alapjuk. — A dolgukat csak megkönnyíti az a tény is, hogy a magyar nép királyt akar a forradalmak tanulságai után. A legitimizmus élén Appo- nyi áll, a legnépszerűbb politikus, aki azért népszerű, mert a régi főurak között egyedül ö érintkezett állandóan a néppel. A lap biztosra veszi azt, hogy abban a pillanatban, amikor a legitimisták a nép között megkezdik a. propagandát, maguk mellett találják egész Magyarországot, mert Magyarországon ma csakis a legitimizmus eszméje tudja a politikai viszályokat elsimítani. — A legitimizmus nem politikai kérdés, hanem nemzeti. Abban a pillanatban, amikor csak jelentéktelen változás áll be az európai politikai helyzetben, nemcsak a legitimisták, hanem valamennyi magyar Habsburg Ottó mellé áll. A magyarok nemcsak remélik, hogy kívánságuk a jövőben teljesülni fog, hanem dolgoznak is rajta. Ahogyan hisznek a trianoni békeszerződés revíziójában, úgy hisznek abban is, hogy Habsburg Ottó a magyar trónra kerül. A magyarok ezzel akarják IV. Károly fiának visszaadni azt, amit az apja elveszített. zött sűrűn lehetett hallani a „Halál az angol brigan>tikra“ felkiáltást. Peking, junius 26. A diplomáciai testület doyenje tegnap a külügyminisztériumban interveniált a? legújabb kinai jegyzék ügyében. Egyúttal előterjesztette a követek ideiglenes válaszát is, melyben ezek tiltakoznak a kormány hangja ellen és megállapítják, hogy a kínai jegyzék olyan kérdéseket vetett fel, melyek egyáltalán nem vonatkoznak a dolgok mai állására. Mivel a nagyköveteknek nem áll módjukban válaszolni ezekre a kérdésekre, meg kell várni kormányaik utasításait. Végre kifejezik reményüket, hogy a kínai kormány megnevezi képviselőit, akikkal a követek a döntő kérdésekről tanácskozásokat folytathatnak. Honkong, junius 26. Drótnélküli távirat jelenti Kantonból, hogy a városban mindenütt rend uralkodik és a menekült tengerészek visszatérhetnek hajóikra?. Két amerikai hittérítő is hasonlóképpen nyilatkozott. Kanton vidékén azonban még mindig tartanak a zavargások és nem varlószinütlen, hogy a fölkelők a gazdag hittérítő-telepeket lerombolták vagy kirabolták. Az amerikai tengerészeti hivatal a Kínában lakó amerikai állampolgárokat felszólította, hogy meghatározott helyeken gyülekezzenek és ha a Hongkongi idegenellenes tüntetések kiéleződnek, azonnal hajóra szánjanak. A feéks egyedüli biztosítéka a békeszerződések revíziója Egy angol publicista szenzáctó® cikke Prága, junius 26. J. L. Qazoin a londoni „Observer“ cimü lapban feltűnést keltő cikket ír a békeszerződések revíziójának szükségességéről. Leg- elsösorban rámutat arra, hogy Németország részéről ma semmi veszély nem fenyeget. Németország ma éppen úgy nem veszélyeztetheti a Vogeseket, mint akár a Himalaja- hegységet sem. Ha Németország ma valamilyen agresszív fellépésre határozná el magát, megfizetné ezt saját gazdasági halálával. Franciaországnak tehát nincsen és nem is lehet oka a félelemre. Ha mégis ezt teszi, akkor ez a félelem a francia nacionalisták részéről nyilvánul meg, akik félnek attól, hogy Németországnak néhány évtizeden belül kétszerannyi lakosa lesz, mint Franciaországnak. A francia nacionalisták fiielmét még növeli az is, hogy Németországon kívül még számos és erős német országrészek vannak Európában, amelyeknek egyedüli vágyuk, hogy Németországgal egyesülhessenek. Ha a Versailles! békét állandóan ezzel a félelemmel védjük, az legfeljebb csak megakadályozhatja a német egyesülési mozgalmat, de nem fogja sohasem gyengíteni. Ausztriának, jóllehet német, megtiltották, hogy A kínai kormány a felkelők pártién Ujjabb idegengyilkosságok Shanghaiban — Orosz lovastásztek a diákok seregében Peking, junius 25. A kínai helyzet niapról- napra aggasztóbb lesz. Kanton közelében újra borzalmas harc dúl, mely semmivel sem gyöngébb a tavalyi polgárháború harcainál. Állítólag sok száz kínai elesett vagy megsebesült. A hittérítők riasztó jelentéseket küldenek a birodalom belsejéből, ahol teljes a fölfordtilás. A kinai kormány tegnap egy jegyzékben hivatalosan követelte a diplomáciai testülettől, hogy a kinai egyezményeket, melyek az idegeneknek számos jogot garantálnak, terjesszék revízió alá. Egy másik jegyzék tizenhárom pontban foglalja össze a kínaiak követelményeit. A kormány követeli a Shangijaiban ei- fogotíak szabadonbocsátását, a vegyes bíróság megszüntetését, a sztrájkoló munkások ujraalkalmaztatásáí és a munka megkönnyítését. A pekingi olasz követ tanácskozásra hívta össze a diplomáciai testületet, melyben megvitatták a kormány jegyzékét. A diplomatánk a helyzetet rendkívül súlyosnak látják. Shanghaiból újabb jelentések érkeztek, melyek szerint ott az olrault napokban a kulik egy franciát és egy ang Át megöltek, két franciát és két japánt pedig súlyosan megsebesítettek. A Kanton melletti harcokról szóló jelentések szerint a kormánycsapatok ellen támadókat háromezer kadett vezette szuronytszegezve és a katonák között több orosz lovasFsztei láttak a szemtanuk. Ezek adták a parancsot a tüzelésre. Shariighaiban újból mozgósították az európai és az amerikai önkéntesekéit, mivel a rendőrség a kinai diákoknak egy rendkívül veszélyes puccstervére jött rá. A diákok ugyanis elhatározták, hogy ma este automobilokon végigszáguldanak a városon s minden idegenre rálőnek, az európaiak házába pedig bombákat dobnak. Szerencsére a rendőrség idejekorán megtudta a tervet és erélyes intézkedésiéivel sikerült a katasztrófát elkerülni. Pefcingben tegnap megint nagy tüntetések voltak, melyeken körülbelül húszezer diák és kereskedő vett részt. A város hangos volt az angolellenes uszításoktól, melyek köÁ feossra — A P. Mi. H. eredeti tárcája — Irta: Lajos Károly, A tanácsos ur eltolta maga elöl az aktákat, hogy kissé kipihenje magát, mikor a fogalmazó belépett a szobába. A napi postát hozta és tette le az asztalra. — Na, csak ennyi? — .szólt a' tanácsos ur megkönnyebülve, — kész oázis ez ebben a forró munkasivatagban! — Lebecsülöd kérlek . . • talán előbb átnéznéd? — Mi ez? ... — vette föl a leveleket a tanácsos ur, —... semmi. Hát ez? ... ez is ... ez is .. . — egyenként dobálta félre, amíg az utolsóhoz ért. Ennél aztán az aláíráson akadt meg a szeme. — Boldog Józsi? — meglepetve nézett a fogalmazóra, —él? Ö írná ezt? — Amint látod! Eredeti kézirat! Nagyon érdekes, érdemes elolvasni! A tanácsos ur kíváncsian nézett a levélbe„Kedves és alázatosan tisztelt Boór ur! Szinte magam előtt látom mennyire csodálkozik azon, hogy élek és írni merek, igazán butaság ez tőlem, de — higyje el — nem bírok magammal- Hencegek, mert muszáj, mert jól esik nekem. Pláne jól esik, hogy Ön előtt henceghetek, aki már rég elbúcsúztatok fájdalmasan forró és őszinte könnyekkel- Nem? A sors azonban másként határozott! Nem akarta a földet megkönnyebbiteni szerény személyemmel és nem akarta az Ön gyors és megérdemelt karrierjéhez szolgáló lépcsőt kicsinységemben eltörölni. Én hálás vagyok a sorsnak ezért nemcsak szóval, hanem tettel is! Ön nem? Van olyan jó szimatom, hogy már most nKgérezzem önben a leendő főkapitányt, ezért hát . . . Gratulálok! Csodálkozik? Pedig így van, vagyis lesz! Egyébként az unalmasság látszatát kerülve kijelenteni, az. ön előléptetése érdekében fölhagyok apróbb ügyeimmel és fölcsapok vadásznák. Nemes vadra! Rendőrre. Nagyon haragszom! Nevethet, sőt kérem, hogy nevessen, mert igy sokkal érdekesebb. Még ha megengedi üdvözlöm őrit és a többi urakat s később majd személyesen is tiszteletét teszi hive Boldog József/* Könnyek potyogtak a szeméből és csak akkor látszott rajta, hogy mennyire mulattatja a levél, mikor befejezte az olvasást. — Ha-ha-ha! • . • ilyesmit! . . . Ha- ha-ha! . . . nagyszerű! A fogalmazóra is átragadt a jókedv, együtt harsogtak. — Fenomenális egy fickó! Élvezet lesz ellene dolgozni! — Humoros fiú! Jól kezdi! A telefon csöngetése megzavarta nevetésüket. — Halló! Itt Boór! . . . hogy átnéztem-e? Igen. Ép most! ... A magáé? . . . Ki beszél ott? Boldog Józsi? A fogalmazó fölvette a másik hallgatót és feszülten figyeltek. — Igen, elolvastam és kijelentem magának, nagyszerű! . . . Hogy? ... az lesz a bizonyíték? ... Jó, várom! Tehát öt perc múlva megtörténik és tizenöt perc múlva én is meggyőződhetem róla! Helyes! Ha netalán baja esnék, elnézéssel leszek jó humoráért. Isten vele! Letette a kagylót*'és megtorolt© izzadt homlokát. — Igaz lenne ez? Ali dehogy! Biztosan megörült szegény fiú! Kár érte!... — Őszinte sajnálkozás csendült hangjában. — Ülj le, — fordult kollegájához — várjunk... hátha mégis! . • . Látod, már is benne vagyok! Tudja isten, olyan őszintén hangzottak szavai. Ennyire hat rám? . . . Különös! — Ne törődj vele kérlek. Rossz vicc ez, aminek nincs vége, igy hát semmit sem ér. Egészen hidegen hagy! — Mintegy szavai cáfolatául idegesen kapta elő óráját. — Még öt perc! — Mennyi? Fullasztó, nehéz csönd feküdt a szobára. Kínosan és türelmetlenül feszengtek. A kapu élőt vadul rikoltva állt meg egy autó. Pár ember ugrott le és banyat-homlok rohantak az épületbe-. — Borzasztó!.... rettenetes! — kiabálták rémült, sápadt arccal, — főkapitány!.-. detéktiv- főnok! Bárki, csak gyorsan! — Rohantak föl a lépcsőn, utánuk a mit sem tudó megvaditott tömeg. Az emeleten a tanácsos a fogalmazóval eléjük szaladt. — Mi van itt? . .• Megállni! — Tanácsos ur, meneküljön! — lihegték, — ... meneküljön minden rendőr! Le az egyenruhával! Ismertető jel! — A kórus ösz- sze-vissza zúgott vad orditozásban. — Gyorsan hányják le, amíg nem késő! • . . Menekül jenék! Ezekét tudta kivenni egyelőre a kiabálásból, amíg egy férfi, teljesen idegen, karon- fogta és félrehivta. NCttNYILV Tulkán MMMYI1W ■B«Hr<E‘*snMÉ»i és &fséHJ>8*«55r<e*«5acé!» é» éjp»ü.&II*arftiiwe!S£e;Eé©, a Icarlstoadll ..Xnaif' s?o«iőbh*bí®ch&* íréiés f&iil&rafcnÉa «5já*é»* tfxiiaw&Mffx&ö és E®»a&laenrancaifslca Kum ■'éSJMMr® CMROS WHtfűwéStatfHZTfl és éMerail B»«sr«5s»cae:fféstt:lc CM DETAIL Wfá-mtr.m SO ^ ===== Mffikificáe — ^ ^ ffö-llrtcca 50
