Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-27 / 143. (886.) szám

a Szombat, junius 27. „Elkövetkezik az idő, amikor minden magyar Ottó mellé á!!“ A csehszlovák félhivatalos feltűnően tárgyilagos cikke a legitimista mozgalom újabb etappeiáró! Bolgáreilenes kommimista tüntetés Berlinben Berlin, június 25. A berlini rendőrség tegnap délután megtudta, hogy a kommu­nisták az est folyamán nagy tüntetést készül­nek rendezni a bolgár követség épülete előtt. A hírre délután hat óra körül erős rendőrosz­tagok szállták meg a követség közelében lévő utcákat. Kilenc óra tájban körülbelül 1500 kommunista érkezett a helyszínre és minden­áron az épület elé akart vonulni. A rendőrök kisebb kézitusa után föloszlatták a tömeget, mely hir szerint a1 bulgáriai kommunista mun­kások pőrében hozott Ítéletek ellen akart tüntetni. Londonban a szovjetbarátság megszakítását kivan iák London, junius 26. A Daily Telegraph egy cikke élénken kikel a moszkvai követnek Londonban való időzése ellen. A lap szerint föl kell használni azt a néhány napot, amíg Rakovszky ügyei rendezése céljából Mosz­kvában tartózkodik s nem szabad megen­gedni, hogy ismét viszatérjen az angol fő­városba, mert elképzelhetetlen, hogy a szov­jet megbízottját angol hivatalos személyi­ségek fogadják akkor, amikor köztudomású, hogy Oroszország az, amely a* kínai népet Anglia ellen uszítja. Egyszersmindenkorra meg kell szüntetni a szovjetta! való barát­ságot, mert csak igy kerülhető el az imnérium egyes részeiben megnyilvánuló kommunista mozgalmak elhatalmasodása. Elfogadták az angol költségvetést London, junius 26. Az alsóház tegnap esti ülésén az 1925-re szóió költségvetést harmadik olvasásban 298 szavazattal 292 ellen elfogadták. A költségvetési vita utolsó fázisa többször drámai részleteket öltött s a kormányt gyakran az a veszély fenyegette, hogy a szavazáskor kisebbségben marad. Az erők egyforma megoszlását mutatja a leadott kormánypárti és ellenzéki szavazatok egyen­lősége is. A párisi, berlini és londoni szov­jetkövetek moszkvai tárgyalásai Moszkva, jutiius 26. Tegnap Moszkvába érkezett Kréstensky berlini szóvjetn így­követ. Jelenleg Moszkvában vannak Rakov­szky londoni ügyvivő és Krassin párisi nagy­követ is, úgy hogy valószínűen komoly tár­gyalásokra? kerül a sor a három legfőbb európai szovjetdiplomaüa között. Hir szerint a nagykövetek megtárgyalják a szovjet mindinkább sülyedő nyugateurópai presztí­zsének okait s igyekezni fognak olyan rend­szabályokban megállapodni, melyek az Oroszországra nézve igen ártalmas nyugat­európai elkedveílenedést egyszer s minden­korra kiküszöbölnék. Prága, junius 26. i A csehszlovák félhivatalos Ceskoslovenská Republika mai vezércikkében a magyar legiti­misták körmendi népgyüiésével foglalkozik. A cikk tárgyilagos hangja különösen azért kelthet feltűnést, mert eddig minden legitimista megmoz­dulásnál ceterűm censeöt. kiabált a cseh sajtó. Ha a Habsburgoknak a magyar trónra való jutá­sáról volt szó, a kormánysajtó minden alkalom­mal hangoztatta, hogj' a kisántánt ezt casus belli­nek fogja tekinteni. A félhivatalos C. R. mai vezércikkével telje­sen eltér eddigi módszerétől s beösmeri, hogy a királyság visszaállítását ma már nemcsak egyes magyar nemesek, hanem maga a magyar nép Is kívánja. Két határállomása van a magyar legitimiz­musnak : az egyik Budaörs, amikor a magyar ka­tonaság a királyra, lőtt s a másik Körmend, ahol a múlt héten a szónokok elérkezettnek látták az időt arra, hogy a legitimizmus teóriájából a cse­lekvés terére lépjenek. A magyar legitimizmus hosszú ideig csak egyes nemesi családok kérdése volt, akik nem akarnak az adott helyzetbe belenyugodni s a magyar trónra egy igazi királyi .sarjat kívántak. Azonban éppen ebben rejlett a magyar legitimiz­mus veszélye, amit felismert Zita is és kiadta bizalmasainak a rendeletet, hogy a legitimista eszmét a nép széles rétegei közölt is terjesszék. S ez meg is történt Körmenden, ahol a legitimis­ták megkezdték propagandájukat. A lap nagy je­lentőséget tulajdonit ennek. A magyar nép alapjelleme nem demokra­tikus — írja — s a magyar nemességé még kevésbé. —- Eddig azt mondták Magyarországon, hogy a politikai és nemzetközi helyzet még nem érett arra, hogy a legitimista eszmét terjesszék. íia a legitimisták most komolyan hozzá­fognak a propagandához, biztosan van ehhez valamilyen alapjuk. — A dolgukat csak megkönnyíti az a tény is, hogy a magyar nép királyt akar a forradal­mak tanulságai után. A legitimizmus élén Appo- nyi áll, a legnépszerűbb politikus, aki azért nép­szerű, mert a régi főurak között egyedül ö érintkezett állandóan a néppel. A lap biztosra veszi azt, hogy abban a pillanatban, amikor a legitimisták a nép között megkezdik a. propagandát, maguk mellett találják egész Magyarországot, mert Magyarországon ma csakis a legitimizmus eszméje tudja a politikai viszályokat elsimítani. — A legitimizmus nem politikai kérdés, hanem nemzeti. Abban a pillanatban, amikor csak jelentéktelen változás áll be az európai politikai helyzetben, nemcsak a legitimisták, hanem vala­mennyi magyar Habsburg Ottó mellé áll. A ma­gyarok nemcsak remélik, hogy kívánságuk a jö­vőben teljesülni fog, hanem dolgoznak is rajta. Ahogyan hisznek a trianoni békeszerződés reví­ziójában, úgy hisznek abban is, hogy Habsburg Ottó a magyar trónra kerül. A magyarok ezzel akarják IV. Károly fiának visszaadni azt, amit az apja elveszített. zött sűrűn lehetett hallani a „Halál az angol brigan>tikra“ felkiáltást. Peking, junius 26. A diplomáciai testület doyenje tegnap a külügyminisztériumban interveniált a? legújabb kinai jegyzék ügyében. Egyúttal előterjesztette a követek ideiglenes válaszát is, melyben ezek tiltakoznak a kor­mány hangja ellen és megállapítják, hogy a kínai jegyzék olyan kérdéseket vetett fel, melyek egyáltalán nem vonatkoznak a dolgok mai állására. Mivel a nagyköveteknek nem áll módjukban válaszolni ezekre a kérdésekre, meg kell várni kormányaik utasításait. Végre kifejezik reményüket, hogy a kínai kormány megnevezi képviselőit, akikkal a követek a döntő kérdésekről tanácskozásokat folytat­hatnak. Honkong, junius 26. Drótnélküli távirat jelenti Kantonból, hogy a városban mindenütt rend uralkodik és a menekült tengerészek visszatérhetnek hajóikra?. Két amerikai hit­térítő is hasonlóképpen nyilatkozott. Kanton vidékén azonban még mindig tartanak a zavargások és nem varlószinütlen, hogy a fölkelők a gazdag hittérítő-telepeket lerombol­ták vagy kirabolták. Az amerikai tengeré­szeti hivatal a Kínában lakó amerikai állam­polgárokat felszólította, hogy meghatározott helyeken gyülekezzenek és ha a Hongkongi idegenellenes tüntetések kiéleződnek, azon­nal hajóra szánjanak. A feéks egyedüli biztosítéka a békeszerződések revíziója Egy angol publicista szenzáctó® cikke Prága, junius 26. J. L. Qazoin a londoni „Observer“ cimü lapban feltűnést keltő cikket ír a békeszer­ződések revíziójának szükségességéről. Leg- elsösorban rámutat arra, hogy Németország részéről ma semmi veszély nem fenyeget. Németország ma éppen úgy nem veszélyez­tetheti a Vogeseket, mint akár a Himalaja- hegységet sem. Ha Németország ma valami­lyen agresszív fellépésre határozná el ma­gát, megfizetné ezt saját gazdasági halálá­val. Franciaországnak tehát nincsen és nem is lehet oka a félelemre. Ha mégis ezt teszi, akkor ez a félelem a francia nacionalisták részéről nyilvánul meg, akik félnek attól, hogy Németországnak néhány évtizeden belül kétszerannyi lakosa lesz, mint Franciaor­szágnak. A francia nacionalisták fiielmét még nö­veli az is, hogy Németországon kívül még számos és erős német országrészek vannak Európában, amelyeknek egyedüli vágyuk, hogy Németországgal egyesülhessenek. Ha a Versailles! békét állandóan ezzel a félelemmel védjük, az legfeljebb csak meg­akadályozhatja a német egyesülési mozgal­mat, de nem fogja sohasem gyengíteni. Ausz­triának, jóllehet német, megtiltották, hogy A kínai kormány a felkelők pártién Ujjabb idegengyilkosságok Shanghaiban — Orosz lovastásztek a diákok seregében Peking, junius 25. A kínai helyzet niapról- napra aggasztóbb lesz. Kanton közelében újra borzalmas harc dúl, mely semmivel sem gyöngébb a tavalyi polgárháború harcainál. Állítólag sok száz kínai elesett vagy meg­sebesült. A hittérítők riasztó jelentéseket küldenek a birodalom belsejéből, ahol teljes a fölfordtilás. A kinai kormány tegnap egy jegyzékben hivatalosan követelte a diplomáciai testület­től, hogy a kinai egyezményeket, melyek az idegeneknek számos jogot garantálnak, ter­jesszék revízió alá. Egy másik jegyzék tizen­három pontban foglalja össze a kínaiak köve­telményeit. A kormány követeli a Shangijaiban ei- fogotíak szabadonbocsátását, a vegyes bíróság megszüntetését, a sztrájkoló mun­kások ujraalkalmaztatásáí és a munka meg­könnyítését. A pekingi olasz követ tanácskozásra hívta össze a diplomáciai testületet, melyben megvitatták a kormány jegyzékét. A diplo­matánk a helyzetet rendkívül súlyosnak látják. Shanghaiból újabb jelentések érkeztek, melyek szerint ott az olrault napokban a kulik egy franciát és egy ang Át megöltek, két franciát és két japánt pedig súlyosan megsebesítettek. A Kanton melletti harcok­ról szóló jelentések szerint a kormánycsa­patok ellen támadókat háromezer kadett vezette szuronytszegezve és a katonák között több orosz lovasFsztei láttak a szemtanuk. Ezek adták a parancsot a tüzelésre. Shariighaiban újból mozgósították az európai és az amerikai önkéntesekéit, mivel a rendőr­ség a kinai diákoknak egy rendkívül veszé­lyes puccstervére jött rá. A diákok ugyanis elhatározták, hogy ma este automobilokon végigszáguldanak a városon s minden ide­genre rálőnek, az európaiak házába pedig bombákat dobnak. Szerencsére a rendőrség idejekorán megtudta a tervet és erélyes in­tézkedésiéivel sikerült a katasztrófát elkerülni. Pefcingben tegnap megint nagy tünteté­sek voltak, melyeken körülbelül húszezer diák és kereskedő vett részt. A város hangos volt az angolellenes uszításoktól, melyek kö­Á feossra — A P. Mi. H. eredeti tárcája — Irta: Lajos Károly, A tanácsos ur eltolta maga elöl az aktá­kat, hogy kissé kipihenje magát, mikor a fo­galmazó belépett a szobába. A napi postát hozta és tette le az asztalra. — Na, csak ennyi? — .szólt a' tanácsos ur megkönnyebülve, — kész oázis ez ebben a forró munkasivatagban! — Lebecsülöd kérlek . . • talán előbb átnéznéd? — Mi ez? ... — vette föl a leveleket a tanácsos ur, —... semmi. Hát ez? ... ez is ... ez is .. . — egyenként dobálta félre, amíg az utolsóhoz ért. Ennél aztán az alá­íráson akadt meg a szeme. — Boldog Józsi? — meglepetve nézett a fogalmazóra, —él? Ö írná ezt? — Amint látod! Eredeti kézirat! Nagyon érdekes, érdemes elolvasni! A tanácsos ur kíváncsian nézett a levélbe­„Kedves és alázatosan tisztelt Boór ur! Szinte magam előtt látom mennyire cso­dálkozik azon, hogy élek és írni merek, iga­zán butaság ez tőlem, de — higyje el — nem bírok magammal- Hencegek, mert muszáj, mert jól esik nekem. Pláne jól esik, hogy Ön előtt henceghetek, aki már rég elbúcsúzta­tok fájdalmasan forró és őszinte könnyekkel- Nem? A sors azonban másként határozott! Nem akarta a földet megkönnyebbiteni sze­rény személyemmel és nem akarta az Ön gyors és megérdemelt karrierjéhez szolgáló lépcsőt kicsinységemben eltörölni. Én hálás vagyok a sorsnak ezért nemcsak szóval, ha­nem tettel is! Ön nem? Van olyan jó szima­tom, hogy már most nKgérezzem önben a leendő főkapitányt, ezért hát . . . Gratulálok! Csodálkozik? Pedig így van, vagyis lesz! Egyébként az unalmasság látszatát kerülve kijelenteni, az. ön előléptetése érdekében föl­hagyok apróbb ügyeimmel és fölcsapok va­dásznák. Nemes vadra! Rendőrre. Nagyon haragszom! Nevethet, sőt kérem, hogy nevessen, mert igy sokkal érdekesebb. Még ha megen­gedi üdvözlöm őrit és a többi urakat s ké­sőbb majd személyesen is tiszteletét teszi hive Boldog József/* Könnyek potyogtak a szeméből és csak akkor látszott rajta, hogy mennyire mulattat­ja a levél, mikor befejezte az olvasást. — Ha-ha-ha! • . • ilyesmit! . . . Ha- ha-ha! . . . nagyszerű! A fogalmazóra is átragadt a jókedv, együtt harsogtak. — Fenomenális egy fickó! Élvezet lesz ellene dolgozni! — Humoros fiú! Jól kezdi! A telefon csöngetése megzavarta neve­tésüket. — Halló! Itt Boór! . . . hogy átnéz­tem-e? Igen. Ép most! ... A magáé? . . . Ki beszél ott? Boldog Józsi? A fogalmazó fölvette a másik hallgatót és feszülten figyeltek. — Igen, elolvastam és kijelentem magá­nak, nagyszerű! . . . Hogy? ... az lesz a bizonyíték? ... Jó, várom! Tehát öt perc múlva megtörténik és tizenöt perc múlva én is meggyőződhetem róla! Helyes! Ha netalán baja esnék, elnézéssel leszek jó humoráért. Isten vele! Letette a kagylót*'és megtorolt© izzadt homlokát. — Igaz lenne ez? Ali dehogy! Biztosan megörült szegény fiú! Kár érte!... — Őszinte sajnálkozás csendült hangjában. — Ülj le, — fordult kollegájához — várjunk... hátha mégis! . • . Látod, már is benne va­gyok! Tudja isten, olyan őszintén hangzottak szavai. Ennyire hat rám? . . . Különös! — Ne törődj vele kérlek. Rossz vicc ez, aminek nincs vége, igy hát semmit sem ér. Egészen hidegen hagy! — Mintegy szavai cáfolatául idegesen kapta elő óráját. — Még öt perc! — Mennyi? Fullasztó, nehéz csönd feküdt a szobára. Kínosan és türelmetlenül feszengtek. A kapu élőt vadul rikoltva állt meg egy autó. Pár ember ugrott le és banyat-homlok rohantak az épületbe-. — Borzasztó!.... rettenetes! — kiabálták ré­mült, sápadt arccal, — főkapitány!.-. detéktiv- főnok! Bárki, csak gyorsan! — Rohantak föl a lépcsőn, utánuk a mit sem tudó megvaditott tömeg. Az emeleten a tanácsos a fogalmazó­val eléjük szaladt. — Mi van itt? . .• Megállni! — Tanácsos ur, meneküljön! — lihegték, — ... meneküljön minden rendőr! Le az egyenruhával! Ismertető jel! — A kórus ösz- sze-vissza zúgott vad orditozásban. — Gyorsan hányják le, amíg nem késő! • . . Menekül jenék! Ezekét tudta kivenni egyelőre a kiabálás­ból, amíg egy férfi, teljesen idegen, karon- fogta és félrehivta. NCttNYILV Tulkán MMMYI1W ■B«Hr<E‘*snMÉ»i és &fséHJ>8*«55r<e*«5acé!» é» éjp»ü.&II*arftiiwe!S£e;Eé©, a Icarlstoadll ..Xnaif' s?o«iőbh*bí®ch&* íréiés f&iil&rafcnÉa «5já*é»* tfxiiaw&Mffx&ö és E®»a&laenrancaifslca Kum ■'éSJMMr® CMROS WHtfűwéStatfHZTfl és éMerail B»«sr«5s»cae:fféstt:lc CM DETAIL Wfá-mtr.m SO ^ ===== Mffikificáe — ^ ^ ffö-llrtcca 50

Next

/
Thumbnails
Contents