Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-27 / 143. (886.) szám

Mit jelent Ruszinszkó autonómiája a magyar­ságnak? Irta: Árky Ákos, az őslakosság autonóm pártjának ügyvezetője (Két közlemény.) I. Podkarpatska Rus magyarsága éppúgy, mint Szlovenszkó magyarsága, teljesen bele­illeszkedett a békeszerződések által terem­tett helyzetbe. Kötelessége tehát a magyarságnak a bé­keszerződések által biztosított, valamint tör- vényekadta jogait nemcsak állandóan meg­védeni, azokból egy jottányit sem engedni, ellenkezőleg, kötelessége a kor szellemével haladva azok kibővítésére is törekedni. Különösen áll ez Podkarpatska Rus ma­gyarságára nézve, Podkarpatska Rus auto­nómiáját illetőleg, mert ezen jogról való le­mondás vagy az autonómia megvalósítása kitolásához való hozzájárulás árulás lenne Podkarpatska Rus őslakossága, de maga az e területen élő magyar nemzettel szemben is. Podkarpatska Rus magyarsága a cseh­szlovák köztársaság érdekeinek is megfelelő oly autonómiát kíván, hogy az Podkarpatska Rus politikai, gazdasági és kulturális érde­keit is teljesen kielégítse. A magyarság e célkitűzése tehát nem csupán egy nemzet ér­deke, hanem mindazok érdeke, kik Podkar­patska Rusban élnek. A feltett, kérdésre adandó felelet attól függ, hogy minő terjedelmű lesz Podkar­patska Rus autonómiája. Minthogy a béke- szerződés a köztársaság egységével össze­egyeztethető legszélesebbkörü autonómiáról beszél, megállapitásaim kiinduló pontjául ezt kell vennem. Az autonómia fogalma egy állam életé­ben hármas vonatkozású: törvényhozási, kormányzati és végrehajtási. A három együtt alkotja az autonóm állam közigazga­tását. Az állami közigazgatás alapja a törvény és igy elsősorban e tétel teendő vizsgálat tárgyává. Az autonómia létesítésével Podkarpatska Rus a maga külön, illetve önálló ügyeiben a szojm utján törvényhozó szervhez jut. ön­álló ügyeknek az eddigi tervek szerint: a vallás és közoktatás, a földmivelés, a bel- ügy, a kereskedelem és iparügy, az igazság­ügy és a népjóléti ügy vehetők. Podkarpatska Rus törvényhozásában, ha a magyarság összetart, a szavazatok egy harmadát el kell, hogy érje. Ez olyan erő, mellyel a kormányzatnak feltétlenül számol­nia kell. És ha hozzáveszem, hogy a ma­gyarság parlamentáris kultúrája is erős té­nyezője lesz a törvényhozás házának az esetre, ha a házszabályok nem a klotüxre vannak alapítva, akkor a magyarság ereje a törvényalkotásra kétségtelen befolyással lévén, eljut a magyarság ahhoz, hogy a val­lás és közoktatás, a földmivelés, a belső igazgatás, a kereskedelem és ipar, az igaz­ságügy és a népjólét terén olyan törvények keletkeznek, melyek respektálják békeszer­ződésbeli és természetes jogait. Szabályo­zást nyernek a hozandó törvények utján: egyházai, felekezetei erkölcsi és anyagi ja­vai; hozzájut alsó- és középiskolai oktatása ma teljesen hiányzó, megfelelő intézeteihez; módja lesz beleszólni az erdészet, földmive­lés és bányászat intézésébe és különösen a földbirto'kreform ma kétségtelenül elsőrendű problémájába akként, hogy annak exiszten- ciákaí romboló, de exisztenciákat teremtő vonatkozásainál a magyarok is számításba jöjjenek; a belső igazgatás terén hozandó törvényekkel nyer megoldást elsősorban a nyelvi kérdés, melynél el kell. hogy iminá- lódjanak azok a lehetetlen nehézségek, me­lyekkel a hatóságok előtt ezidőszerint a ma­Athén, junius 26. Az utóbbi napokban rohamosan fokozódott a hadsereg elégedet­lensége. A kormány a kamara tegnapi ülésén a hadsereg költségvetésének megkétszerezé­sét és 100.000 uj fegyver megrendelését ja­vasolta, hogy ezáltal lecsillapítsa az elégedet­lenséget. Szándékában azonban csatlakozott, mert ma reggel katonai forradalom tört ki a macedón és a tráciai hadseregekben. Az athéni garnizon és a flotta azonnal a forra­dalmárokhoz csatlakoztak. Pangalos tábornok, a lázadók vezére ultimátumot intézett a köztársaság elnökéhez és a miniszterelnökhöz, melyben fölszólítja őket, hogy a? kormány délután 4 óráig mond­jon le, mivel a hadsereg véleménye szerint kül- és belpolitikája egyaránt ártalmas az országra nézve. A lázadó katonaság megszál­lotta a posta?- és távirdahivatalokat, valamint az állomásokat is, úgy hogy délután 4 óráig semminemű jelentést, még a diplomáciai testület táviratait sem továbbították. Mivel a forradalmárok azzaíl fenyegetőztek, hogy Athén nyilvános épületeit és az elnök palotá­ját bombázni fogják, a kormány lemondott. A köztársasági elnök Papanastasiut bízta meg az uj kormány megalakításával, mely­ben a hadügyminiszter valószínűen Pamgalos lesz. A közlekedés szünetel. A puccs eddig nem követelt emberáldozatokat. A választói reformot fOvO heten a Ház cl tertesztlh? Tetőponton a válság — A szociáldemokraták robbantják a koalíciót — Nem sikerült Svehla 150 milliós manővere — Harc a választói reform körül — Tizenkét mandátumot Ruszinszkónak! Prága, julius 26. A képviselőiház csütörtöki ülése ismét csalk bebizonyította a parlament munkaképte­lenségét. Amióta a német és magyar polgári pártok törvényhozói passzivitásba léptek, még nem volt képes a parlament két napnál tovább ülésezni s legújabban úgy látszik már a koalíciós pártok képviselői is passzív re­zisztenciába mentek át, mert hiába szól a csengő, a padsorok mindig üresen maradnak s Tomasek elnök kénytelen az ülést idő előtt berekeszteni. De nemcsak a pártokban nincsen fegye­lem, hanem a koalíció egyes bizottságaiban sem. Amiben tegnap megegyeztek, azt ma már felborítják. Hiába hangoztatja Kramár és Svehla, hogy a koalíció pártjai kötelezték magukat az 1922. évben fölállított munka- program végrehajtására. Hiába döntenek a deszitkában, hogy a parlament most. már rendes munkát fog végezni. A koalíciós pártok elvesztették egymással szemben a bizalmukat s ma már kompro­misszummal sem tudnak zöldágra ver­gődni. A belpolitikai helyzet a válság tetőpont­ját érte el. A szociáldemokraták a húsos fazék körül marakodtak össze az agráriusokkal. Az agrá­riusok azt szerették volna, hogy a községi villamosító szövetkezetek 150 millió koronát kapjanak. A szociáldemokraták ez ellen fron­tot csináltak, mert a szövetkezetek Svehláék szervezetei s így az agráriusok játszi könnyű­séggel 150 milliós alaphoz jutnának, amely- lyel bátran megkezdhetnék a választási kam­pányt. A szociáldemokraták azonban keresztül­húzták Svehláék számításait. S emiatt fel­borult ismét a koalíciós kompromisszum. Az újabb krizis megoldására egy heti ideje van a koalíciónak. Svehla munkája azonban már nagyon nehéz lesz, mert ] a szociáldemokraták taktikájából arra le- I hét következtetni, hogy a koalíciót minden áron fel akarják robbantani s ki akarják kényszeríteni a korai választásokat. A korai választások és a választási tör­vény novellája ma a legaktuálisabb politikai kérdés, amit már a félhivatalos Prager Presse is beismer­A miniszterelnök szerdán éjjel folytatott tanácskozásokat — a Nova Dóba szerint — a választási reformról. A szociáldemokrata párt határozottan ál­lást fogalt a terv ellen, hogy egy párt az első szkrutiniumban csak akkor juthat man­dátumhoz, ha az összes szavazatok két százalékát eléri.. A párt azt követeli, hogy már az első szkrutiniumban is mandátumot kaphasson egy párt akkor is, ha valamely kerületben a mandátumhoz szükséges sza­vazatait megkapta, vagyis úgy, amint ez 1920-ban volt. A második szkrutiniumban már a szociál­demokraták is hajlandók az összszavazatok két százalékához fűzött feltételt elfogadni. Ezzel a szociáldemokraták a kisebb pártokat akarják megvédeni. Necas, a szociáldemokrata párt ruszin- sZkói képviselője még újabb kérelemmel for­dult a párt elnökségéhez, a ruszinszkói man­dátumok ügyében. Necas azt kivánja, hogy Ruszinszkónak az eddigi 9 mandátum he­lyett 12 mandátumot adjanak. Panaszt emelt az ellen is, hogy Ruszinszkóban a választá­si kulcsszám 30.000, míg a történelmi or­szágokban sokkal kisebb. Az elnökség Necas kérelmét és javasla­tát a végrehajtó bizottság elé terjeszti, amely e napokban fog ebben az ügyben dönteni. A választási reformjavaslatot a Reforma szerint a jövő héten beterjesztik a Háznak, úgy hogy még a szenátus is letárgyalhatja a nyári szünet előtt­gyarságnak meg kell küzdenie, de tovább menve, e téren kerülne megoldás alá a vár­megyei, járási és községi intézményeink megalapozás is, hogy sérelmeink módfelett nagyok és megoldódnának tisztviselői és nyugdijkérdéseink is és ami mindeneknél fontosabb, az illetőség és állampolgárság ügyeinek autonóm szabályozása; kereske­delmünk és iparunk ma teljesen pajtgó álla­pota megfelelő törvényalkotásokkal ’ábra lenne állítható és módunk lenne annak min­den vonatkozásában Podkarpatska Rus kü­lön viszonyait kifejezésre juttatni nemcsak idehaza ősi földünkön, de a köztársaság más vidékeivel szemben is, ami tekintve, hogy az ipar és kereskedelem Podkarpatska Rus te­rületén nagy részben a magyarság kezében van, elsőrangú fontossággal bir reánk nézve, természetes, hogy a törvényhozás ilyirányu működésénél módot kellene találnia a szóim­nak arra, hogy a külfölddel kötendő keres­kedelmi szerződéseknél Podkarpatska Rus különleges érdekei is érvényre jussanak, egyben megalkottassanak a szabad egyesü­lés elvén nyugvó, de törvény által szabályo­zott, választásból kikerülő testületek, a Pod­karpatska Rus-i kereskedelmi és iparkama­rák; az igazságügy törvényei szabályozása rendezné a mai birói viszonyokat, kiépítené Podkarpatska Rus igazságügyi szervezetét, mely ha jogegységről beszélünk, feltétlenül megköveteli, hogy ez autonóm országban az igazságügy hármas fóruma, járásbíróság, törvényszék, tábla, legfelsőbb bíróság ide­haza legyen, de tovább menve az igazság­ügy szervezeténél, megoldást nyernének az ügyvédi és közjegyzői viszonyok, a kama­rák kérdése, a jogászképzés és ami reánk magyarságra különösen fontos, a biróság nyelvének kérdése és föltétlenül eljutnánk oda, hogy úgy az egyes bíróságok, mint a tanácsok előtt a magyar nyelv használata törvényes alapra lenne helyezve; a népjó­léti törvényhozás nagy körültekintést cs gyors cselekvést kívánó rendelkezéseinél a munkásviszonyok, a különböző szociális problémák, a rokkantügy uj megoldásai mind olyan dolgok, melyek a magyarság szem­pontjából felette jelentős súllyal bírnak és igy az autonóm törvényhozás e működése reánk magyarokra egészen uj helyzetet kell, hogy teremtsen. Ezek nagy vonásokban az autonóm tör­vényhozás irányai és megvalósulás esetén annak várható kihatásai. Az autonómia második megnyilvánulása mint az állami lét másik szükségszerűsége: a kormányzat. A kormányzás kérdésének megoldása, minthogy az aíkotmányokirat ezirányu meg­állapításai felette szűkszavú pár irányelven kívül mi praktikumot sem tartalmaznak, Podkarpatska Rus állami életének legnehe­zebb kérdése. Ez okoknál fogva magát az állami élet e részét inkább a politikai elkép­zelésnek kell megkonstruálnia. Podkarpatska Rus kormányzatának kiépítése a köztársaság egységét véve frontul, a két állam koordinált törvényhozásának a feladata. E feladat fe­lette nehéz. Az „önkéntes csatlakozás14 mint­alap egyik oldalról, a köztársaság hatalmas területével szembenálló autonóm állam terü- letbeni szerénysége a másik oldalról, az ál­lamszövetség eddig ismert fogalmait a ket­tős viszony szabályozására nem teszik al­kalmas alappá. Valami egészen újat kell e téren alkotni és az alkotásnál a ruszin jelleg teljes kidomboritása mellett az itt élő többi őslakos nemzetek számarányait is figyelem­be kell venni. A külső megnyilatkozások, mint az or­szágkormányzat politikai fogalmának rezul- tánsai adva vannak a jelen esetben is, de azok illetékességi, hatásköri és egyéb oda- tartozandóságainak megállapításai nagy gondosság mellett is csak súlyos meditálások alapján konstruálhatok meg. Kormányzó-al- kormányzó-direktórium és miegyéb eddig gyakorolt vagy tervbe vett létesítései, a kormányzás politikai fogalmának csak frázi­sai minden benső politikai tartalom nélkül. A mai rendszer ez alakulatai egyszerű hi­vatalnokok, holott a kormányzás tényezői­nek alkotmányos állami életben jóval több­nek, sokkal súlyosabb tekintély alapján ál­lóknak és nagyobb tekintéllyel rendelkezők­nek kell lenniök. Nagy országban e szerep betöltése a „felelős minisztérium44 politikai fogalmán alapul, de nálunk ily intézmény a realitást véve alapul, egyenesen a lehetet­lenséggel határos. És mégis valami ilyen- félét kell alapul venni, mely talán a régi ma­gyar birodalom alkotmányos képződményé­hez, a ..Horvát-, Szlavón-, Dalmátországok44 közjogi fogalmához áll legközelebb. — (Pasics nem sokáig lesz aktiv politi­kus.) Belgrádiból jelentik: Bár a hivatalos közlemények napok óta azt jelentik, hogy Pasics állapotában javulás állott be. jól érte­sült körökből az a hír szivárgott ki, hogy állapota nagyon is súlyos. A tegnapi nap folyamán Vrbioky orvostanár megállapította, hogy Pasics betegsége ugyan nem veserák. de a vérömlés a vesében még gyakran meg fog ismétlődni. Nagyon sokáig nem lehet ar­ról szó, hogy Pasics az aktiv politikában részt vehessen. ........................................... Zd asL ^ . Előfizetési árak belföldön: évente 300, P rfttTr/jsczr**:™*__ rf* félévre 150, negyedévre 76, havonta ^ J ár— 26 Kö; küllőidre: évente 450, félévre d&W TUfi-U n ^25, negyedévre 115, bsvonta 39 Ké. /r^VÍO/<rr/D#/MJ ^ ** f mg írn ÉS&V&k JF Szerkesztőség: Prága, 11, Stépánská JW M mL» JW üt mW fflf WS, Mb JKP ullce M/m. Telefon: 30-3-49. Kladó­^ blvataJ: PrágtJt u L11,ová ujlc0 18. jf Szlovenszfcói és (Ruszinszkói Szövetkezeti (fúrtok politikai napilapja Jldminisztrativ főszerkesztő; íDzuványi Jíétszíó UcíeSös szerkesztő: Qáí Kstván —ii—■ iiiawimi 11 iiiiMiiiiiiiiiiiiiiTOWMrfMTTTiTTriTiiinmMBBnMmMmmrniiim^^ ibi—ii íi mi 11 invrwmmmnmmmmm Katonai lázadás Görögországban A forradalmárok megszállották a postát és a vasutakat — A kormány lemondott.

Next

/
Thumbnails
Contents