Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)
1925-06-27 / 143. (886.) szám
Mit jelent Ruszinszkó autonómiája a magyarságnak? Irta: Árky Ákos, az őslakosság autonóm pártjának ügyvezetője (Két közlemény.) I. Podkarpatska Rus magyarsága éppúgy, mint Szlovenszkó magyarsága, teljesen beleilleszkedett a békeszerződések által teremtett helyzetbe. Kötelessége tehát a magyarságnak a békeszerződések által biztosított, valamint tör- vényekadta jogait nemcsak állandóan megvédeni, azokból egy jottányit sem engedni, ellenkezőleg, kötelessége a kor szellemével haladva azok kibővítésére is törekedni. Különösen áll ez Podkarpatska Rus magyarságára nézve, Podkarpatska Rus autonómiáját illetőleg, mert ezen jogról való lemondás vagy az autonómia megvalósítása kitolásához való hozzájárulás árulás lenne Podkarpatska Rus őslakossága, de maga az e területen élő magyar nemzettel szemben is. Podkarpatska Rus magyarsága a csehszlovák köztársaság érdekeinek is megfelelő oly autonómiát kíván, hogy az Podkarpatska Rus politikai, gazdasági és kulturális érdekeit is teljesen kielégítse. A magyarság e célkitűzése tehát nem csupán egy nemzet érdeke, hanem mindazok érdeke, kik Podkarpatska Rusban élnek. A feltett, kérdésre adandó felelet attól függ, hogy minő terjedelmű lesz Podkarpatska Rus autonómiája. Minthogy a béke- szerződés a köztársaság egységével összeegyeztethető legszélesebbkörü autonómiáról beszél, megállapitásaim kiinduló pontjául ezt kell vennem. Az autonómia fogalma egy állam életében hármas vonatkozású: törvényhozási, kormányzati és végrehajtási. A három együtt alkotja az autonóm állam közigazgatását. Az állami közigazgatás alapja a törvény és igy elsősorban e tétel teendő vizsgálat tárgyává. Az autonómia létesítésével Podkarpatska Rus a maga külön, illetve önálló ügyeiben a szojm utján törvényhozó szervhez jut. önálló ügyeknek az eddigi tervek szerint: a vallás és közoktatás, a földmivelés, a bel- ügy, a kereskedelem és iparügy, az igazságügy és a népjóléti ügy vehetők. Podkarpatska Rus törvényhozásában, ha a magyarság összetart, a szavazatok egy harmadát el kell, hogy érje. Ez olyan erő, mellyel a kormányzatnak feltétlenül számolnia kell. És ha hozzáveszem, hogy a magyarság parlamentáris kultúrája is erős tényezője lesz a törvényhozás házának az esetre, ha a házszabályok nem a klotüxre vannak alapítva, akkor a magyarság ereje a törvényalkotásra kétségtelen befolyással lévén, eljut a magyarság ahhoz, hogy a vallás és közoktatás, a földmivelés, a belső igazgatás, a kereskedelem és ipar, az igazságügy és a népjólét terén olyan törvények keletkeznek, melyek respektálják békeszerződésbeli és természetes jogait. Szabályozást nyernek a hozandó törvények utján: egyházai, felekezetei erkölcsi és anyagi javai; hozzájut alsó- és középiskolai oktatása ma teljesen hiányzó, megfelelő intézeteihez; módja lesz beleszólni az erdészet, földmivelés és bányászat intézésébe és különösen a földbirto'kreform ma kétségtelenül elsőrendű problémájába akként, hogy annak exiszten- ciákaí romboló, de exisztenciákat teremtő vonatkozásainál a magyarok is számításba jöjjenek; a belső igazgatás terén hozandó törvényekkel nyer megoldást elsősorban a nyelvi kérdés, melynél el kell. hogy iminá- lódjanak azok a lehetetlen nehézségek, melyekkel a hatóságok előtt ezidőszerint a maAthén, junius 26. Az utóbbi napokban rohamosan fokozódott a hadsereg elégedetlensége. A kormány a kamara tegnapi ülésén a hadsereg költségvetésének megkétszerezését és 100.000 uj fegyver megrendelését javasolta, hogy ezáltal lecsillapítsa az elégedetlenséget. Szándékában azonban csatlakozott, mert ma reggel katonai forradalom tört ki a macedón és a tráciai hadseregekben. Az athéni garnizon és a flotta azonnal a forradalmárokhoz csatlakoztak. Pangalos tábornok, a lázadók vezére ultimátumot intézett a köztársaság elnökéhez és a miniszterelnökhöz, melyben fölszólítja őket, hogy a? kormány délután 4 óráig mondjon le, mivel a hadsereg véleménye szerint kül- és belpolitikája egyaránt ártalmas az országra nézve. A lázadó katonaság megszállotta a posta?- és távirdahivatalokat, valamint az állomásokat is, úgy hogy délután 4 óráig semminemű jelentést, még a diplomáciai testület táviratait sem továbbították. Mivel a forradalmárok azzaíl fenyegetőztek, hogy Athén nyilvános épületeit és az elnök palotáját bombázni fogják, a kormány lemondott. A köztársasági elnök Papanastasiut bízta meg az uj kormány megalakításával, melyben a hadügyminiszter valószínűen Pamgalos lesz. A közlekedés szünetel. A puccs eddig nem követelt emberáldozatokat. A választói reformot fOvO heten a Ház cl tertesztlh? Tetőponton a válság — A szociáldemokraták robbantják a koalíciót — Nem sikerült Svehla 150 milliós manővere — Harc a választói reform körül — Tizenkét mandátumot Ruszinszkónak! Prága, julius 26. A képviselőiház csütörtöki ülése ismét csalk bebizonyította a parlament munkaképtelenségét. Amióta a német és magyar polgári pártok törvényhozói passzivitásba léptek, még nem volt képes a parlament két napnál tovább ülésezni s legújabban úgy látszik már a koalíciós pártok képviselői is passzív rezisztenciába mentek át, mert hiába szól a csengő, a padsorok mindig üresen maradnak s Tomasek elnök kénytelen az ülést idő előtt berekeszteni. De nemcsak a pártokban nincsen fegyelem, hanem a koalíció egyes bizottságaiban sem. Amiben tegnap megegyeztek, azt ma már felborítják. Hiába hangoztatja Kramár és Svehla, hogy a koalíció pártjai kötelezték magukat az 1922. évben fölállított munka- program végrehajtására. Hiába döntenek a deszitkában, hogy a parlament most. már rendes munkát fog végezni. A koalíciós pártok elvesztették egymással szemben a bizalmukat s ma már kompromisszummal sem tudnak zöldágra vergődni. A belpolitikai helyzet a válság tetőpontját érte el. A szociáldemokraták a húsos fazék körül marakodtak össze az agráriusokkal. Az agráriusok azt szerették volna, hogy a községi villamosító szövetkezetek 150 millió koronát kapjanak. A szociáldemokraták ez ellen frontot csináltak, mert a szövetkezetek Svehláék szervezetei s így az agráriusok játszi könnyűséggel 150 milliós alaphoz jutnának, amely- lyel bátran megkezdhetnék a választási kampányt. A szociáldemokraták azonban keresztülhúzták Svehláék számításait. S emiatt felborult ismét a koalíciós kompromisszum. Az újabb krizis megoldására egy heti ideje van a koalíciónak. Svehla munkája azonban már nagyon nehéz lesz, mert ] a szociáldemokraták taktikájából arra le- I hét következtetni, hogy a koalíciót minden áron fel akarják robbantani s ki akarják kényszeríteni a korai választásokat. A korai választások és a választási törvény novellája ma a legaktuálisabb politikai kérdés, amit már a félhivatalos Prager Presse is beismerA miniszterelnök szerdán éjjel folytatott tanácskozásokat — a Nova Dóba szerint — a választási reformról. A szociáldemokrata párt határozottan állást fogalt a terv ellen, hogy egy párt az első szkrutiniumban csak akkor juthat mandátumhoz, ha az összes szavazatok két százalékát eléri.. A párt azt követeli, hogy már az első szkrutiniumban is mandátumot kaphasson egy párt akkor is, ha valamely kerületben a mandátumhoz szükséges szavazatait megkapta, vagyis úgy, amint ez 1920-ban volt. A második szkrutiniumban már a szociáldemokraták is hajlandók az összszavazatok két százalékához fűzött feltételt elfogadni. Ezzel a szociáldemokraták a kisebb pártokat akarják megvédeni. Necas, a szociáldemokrata párt ruszin- sZkói képviselője még újabb kérelemmel fordult a párt elnökségéhez, a ruszinszkói mandátumok ügyében. Necas azt kivánja, hogy Ruszinszkónak az eddigi 9 mandátum helyett 12 mandátumot adjanak. Panaszt emelt az ellen is, hogy Ruszinszkóban a választási kulcsszám 30.000, míg a történelmi országokban sokkal kisebb. Az elnökség Necas kérelmét és javaslatát a végrehajtó bizottság elé terjeszti, amely e napokban fog ebben az ügyben dönteni. A választási reformjavaslatot a Reforma szerint a jövő héten beterjesztik a Háznak, úgy hogy még a szenátus is letárgyalhatja a nyári szünet előttgyarságnak meg kell küzdenie, de tovább menve, e téren kerülne megoldás alá a vármegyei, járási és községi intézményeink megalapozás is, hogy sérelmeink módfelett nagyok és megoldódnának tisztviselői és nyugdijkérdéseink is és ami mindeneknél fontosabb, az illetőség és állampolgárság ügyeinek autonóm szabályozása; kereskedelmünk és iparunk ma teljesen pajtgó állapota megfelelő törvényalkotásokkal ’ábra lenne állítható és módunk lenne annak minden vonatkozásában Podkarpatska Rus külön viszonyait kifejezésre juttatni nemcsak idehaza ősi földünkön, de a köztársaság más vidékeivel szemben is, ami tekintve, hogy az ipar és kereskedelem Podkarpatska Rus területén nagy részben a magyarság kezében van, elsőrangú fontossággal bir reánk nézve, természetes, hogy a törvényhozás ilyirányu működésénél módot kellene találnia a szóimnak arra, hogy a külfölddel kötendő kereskedelmi szerződéseknél Podkarpatska Rus különleges érdekei is érvényre jussanak, egyben megalkottassanak a szabad egyesülés elvén nyugvó, de törvény által szabályozott, választásból kikerülő testületek, a Podkarpatska Rus-i kereskedelmi és iparkamarák; az igazságügy törvényei szabályozása rendezné a mai birói viszonyokat, kiépítené Podkarpatska Rus igazságügyi szervezetét, mely ha jogegységről beszélünk, feltétlenül megköveteli, hogy ez autonóm országban az igazságügy hármas fóruma, járásbíróság, törvényszék, tábla, legfelsőbb bíróság idehaza legyen, de tovább menve az igazságügy szervezeténél, megoldást nyernének az ügyvédi és közjegyzői viszonyok, a kamarák kérdése, a jogászképzés és ami reánk magyarságra különösen fontos, a biróság nyelvének kérdése és föltétlenül eljutnánk oda, hogy úgy az egyes bíróságok, mint a tanácsok előtt a magyar nyelv használata törvényes alapra lenne helyezve; a népjóléti törvényhozás nagy körültekintést cs gyors cselekvést kívánó rendelkezéseinél a munkásviszonyok, a különböző szociális problémák, a rokkantügy uj megoldásai mind olyan dolgok, melyek a magyarság szempontjából felette jelentős súllyal bírnak és igy az autonóm törvényhozás e működése reánk magyarokra egészen uj helyzetet kell, hogy teremtsen. Ezek nagy vonásokban az autonóm törvényhozás irányai és megvalósulás esetén annak várható kihatásai. Az autonómia második megnyilvánulása mint az állami lét másik szükségszerűsége: a kormányzat. A kormányzás kérdésének megoldása, minthogy az aíkotmányokirat ezirányu megállapításai felette szűkszavú pár irányelven kívül mi praktikumot sem tartalmaznak, Podkarpatska Rus állami életének legnehezebb kérdése. Ez okoknál fogva magát az állami élet e részét inkább a politikai elképzelésnek kell megkonstruálnia. Podkarpatska Rus kormányzatának kiépítése a köztársaság egységét véve frontul, a két állam koordinált törvényhozásának a feladata. E feladat felette nehéz. Az „önkéntes csatlakozás14 mintalap egyik oldalról, a köztársaság hatalmas területével szembenálló autonóm állam terü- letbeni szerénysége a másik oldalról, az államszövetség eddig ismert fogalmait a kettős viszony szabályozására nem teszik alkalmas alappá. Valami egészen újat kell e téren alkotni és az alkotásnál a ruszin jelleg teljes kidomboritása mellett az itt élő többi őslakos nemzetek számarányait is figyelembe kell venni. A külső megnyilatkozások, mint az országkormányzat politikai fogalmának rezul- tánsai adva vannak a jelen esetben is, de azok illetékességi, hatásköri és egyéb oda- tartozandóságainak megállapításai nagy gondosság mellett is csak súlyos meditálások alapján konstruálhatok meg. Kormányzó-al- kormányzó-direktórium és miegyéb eddig gyakorolt vagy tervbe vett létesítései, a kormányzás politikai fogalmának csak frázisai minden benső politikai tartalom nélkül. A mai rendszer ez alakulatai egyszerű hivatalnokok, holott a kormányzás tényezőinek alkotmányos állami életben jóval többnek, sokkal súlyosabb tekintély alapján állóknak és nagyobb tekintéllyel rendelkezőknek kell lenniök. Nagy országban e szerep betöltése a „felelős minisztérium44 politikai fogalmán alapul, de nálunk ily intézmény a realitást véve alapul, egyenesen a lehetetlenséggel határos. És mégis valami ilyen- félét kell alapul venni, mely talán a régi magyar birodalom alkotmányos képződményéhez, a ..Horvát-, Szlavón-, Dalmátországok44 közjogi fogalmához áll legközelebb. — (Pasics nem sokáig lesz aktiv politikus.) Belgrádiból jelentik: Bár a hivatalos közlemények napok óta azt jelentik, hogy Pasics állapotában javulás állott be. jól értesült körökből az a hír szivárgott ki, hogy állapota nagyon is súlyos. A tegnapi nap folyamán Vrbioky orvostanár megállapította, hogy Pasics betegsége ugyan nem veserák. de a vérömlés a vesében még gyakran meg fog ismétlődni. Nagyon sokáig nem lehet arról szó, hogy Pasics az aktiv politikában részt vehessen. ........................................... Zd asL ^ . Előfizetési árak belföldön: évente 300, P rfttTr/jsczr**:™*__ rf* félévre 150, negyedévre 76, havonta ^ J ár— 26 Kö; küllőidre: évente 450, félévre d&W TUfi-U n ^25, negyedévre 115, bsvonta 39 Ké. /r^VÍO/<rr/D#/MJ ^ ** f mg írn ÉS&V&k JF Szerkesztőség: Prága, 11, Stépánská JW M mL» JW üt mW fflf WS, Mb JKP ullce M/m. Telefon: 30-3-49. Kladó^ blvataJ: PrágtJt u L11,ová ujlc0 18. jf Szlovenszfcói és (Ruszinszkói Szövetkezeti (fúrtok politikai napilapja Jldminisztrativ főszerkesztő; íDzuványi Jíétszíó UcíeSös szerkesztő: Qáí Kstván —ii—■ iiiawimi 11 iiiiMiiiiiiiiiiiiiiTOWMrfMTTTiTTriTiiinmMBBnMmMmmrniiim^^ ibi—ii íi mi 11 invrwmmmnmmmmm Katonai lázadás Görögországban A forradalmárok megszállották a postát és a vasutakat — A kormány lemondott.
