Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-26 / 142. (885.) szám

Péntek, jjunius 26. A magyar egptti a esete $agt$tean A Národni Listy Szení-Ivány cikkéről Prága, június 25. A cseh sajtó az utóbbi időben nagy ér­deklődéssel figyeli a szlovenszkói magyar­ság politikai életének eseményeit. Amióta Lellett távozásra kény sze rií ették a keresz­tény szocialista párt elnöki székéből, külön­böző kombinációkról adott hirt a cseh sajtó s a kormányhoz közelálló lapok természete­sen nagy gaudiummal jutottak el olyan kö­vetkeztetésekhez, hogy fölbomlott a magyar­ság politikai egysége. Sokat foglalkoznak most az egységes magyar párt tervével is s úgy látszik, hogy Szent-lyány József koncesszióját a mérték­adó cseh politikai körök nagyon komolyan veszik. A nemzeti demokrata párt főorgá­numa, a Národni Listy mai számában veze­tőhelyen hozza Szení-Ivány Józsefnek a P. M. H. keddi számában megjelent vezércik­két. A lapnak a vezércikkhez fűzött meg­jegyzései azonban tévesek. Igaz ugyan, hogy Szent-lvány József a választásokat széles és erőteljes fronton akarja végigharcolni, biztosítására annak, hogy a magyarságot semmiféle praktikával sem üthessék el meg­felelő és méltó parlamenti képviseletétől. De téved a Národni Listy, ha azt hiszi, hogy Szent-lvány valamely csehszlovák nagypárttal vagy pedig Prásekékkel akarna operálni. Megnyugtathatjuk a Národni Listyt, hogy erről szó sincsen, Szent-lvány egészen más utakon keresi a magyar boldo­gulást. Olyan utakon, amelyeket a természet, a közös sors és a lelkek szolidaritása jelöl meg. Ezeken az utakon pedig — sajnos — a csehekkel nem lehet találkozásunk. PetrapI líriilfelre és i Pelreial-ilipri! A mai napon a következő adomáitok érkez­tek be szerkesztőségünkhöz: Haynik Géza gyűjtése Rimaszombaton I. részlet Korona Törköly József ar. — — — —- 500.— Rábely Károly — — „ — — — 100.— Szoyka Pál — —■ — — — 100.— ífj. Rábely Miklós — — — — 100.— Márkus László — — — — -— 50.— >zkalosné Járossy Erzsébet gyűjtése Rozsnyón Rnótth László — — — ——— 20.— Engler Andor — ■— — — — 10.— Horváth Gyula — — — — — 10.— Simon András — — — — — 20,— Tiurcsányi Sándor — — — — 10-— N. N. — — — — — — — 50.— Hatfaludy Sándor Dohry Apsa — 50.— 1020.— Eddig kimutatott gyűjtés 28135,— A gyűjtés eddigi eredménye 29155— leiknek, hanem az egyes községeknek utalják ki. Az agráriusök azonban megmaradták az eredeti javaslat mellett és a szociáldemokra­táknak ez újabb támadására azt felelték, hogy ebben ők a tegnapi megegyezés megsze­gését látják, ennél fogva ők sem tartják magukra nézve kötelezőnek a kompromisz- sztini betartását az építkezési törvényjavas­lattal kapcsolatiban, valamint nem engedik meg a kereskedelmi szerződések tárgyalását sem a mai parlamenti ülésen. A nemzeti szo­cialisták és a nemzeti demokraták az ujabb koalíciós belső bonyodalmat nem veszik ko­molyam s azt mondják, hogy néhány napon belül sikerülni fog megegyezést 'létesíteni a két egymással szemben álló párt között. iliiiiácií parlamenn blzonsiugoi iitcscluels i iteii-iffCr Slsifiiésira A néppárt sürgős interpellációja Benes külügyminiszterhez Prága, június 25. Hlinka András és képviselőtársainak sür­gős interpellációja áll ma a szlovák politikai élet homlokterében, amelyet Benes külügy­miniszterhez intéztek az állami pénzzel és a csehszlovák kormány tudtával alapított, ügy- nevezett független szlovák néppárti iránya lapnak, a „Slovetrky Národ’Miak dolgában. A sok politikai pikantériát felfedő, rend­kívül érdekes interpelláció elmondja a tör­ténetét annak, hogyan vált hűtlenné Koza- Matejov a Slovákhoz és a néppárthoz. Az ügy hátterében — megnevezett tanuk állítása szerint — Srobár és Benes állanak. A lélek- vásár ügyében Srobár járt Prágában s azzal tért vissza, hogy Benesnek tetszik a dolog s megígérték, hogy ezt közük magával a köztársaság elnökével, Masarykkal is. Srobárék egy csapásra két legyet akar­tak ütni, amennyiben a „független*4 lap alapí­tásán kívül ICoza Matejovot egy lojális ellenzéki párt megszervezésére akarták rábírni. Koza a lap számára egy millió koronát kívánt s később a párt megalakítására szintén egy milliót A korrupciós affér ismertetése után az interpelláció megállapítja, hogy még az állam- a’lkotó pártok sem helyeselték ezt a kalandos tervet s egy deputáció járt Ben esnél, amely meg akarta ezt az inkorrekt és céltalan lépést akadályozni. Benes tisztában volt vele, hogy ö Ró­zával aligha törheti át s szlovák néppárt tömör falankszát, de nem is ezért volt rá szüksége, hanem inkább a külföldi propa­ganda szempontjából, annak igazolására', hogy a szlovák néppárt mögött nem az egész katolikusság áll s van egy lojális katolikus párt, amely mm ellenzi a katolikus egyház birtokainak el- rabolását És az egyháznak az államtól való elválasztását. „fis ez megéri a feláldozott milliókat** — mondotta volna Benes. Érdekes, hogv a Slo­venska Politika nemrég azt a követelést állította föl, hogy tisztázzák ezt a nem tiszta ügyet, már pedig a Slovenska Politikát a közvélemény ííodzsa miniszter lapjának tartja. Itt tehát nyíltan Srobárt és Benest állít­ják a Koza-affér értelmi szerzőiül, de hogy tudomása volt a dologról magának a köz- társasági elnöknek is, arra Koza-Maíejov nyújtott bizonyítékot, amikor lapjában nyíltan megírta, hogy öt az elnök március havában audiencián fogadta. Senkinek sem szabad egy pillanatra sem abban a feltevésben lennie, — mondja tovább az interpelláció —, hogy a csehszlovák köz­társaság miniszterei az elnök tudtával mér­gezik meg nemcsak Szlovenszkó, hanem egész Európa közvéleményét. Ez gyanúsí­tás megrendíti a miniszterekbe vetett bízó­mat, szörnyű világításba helyezi a köztarsa Ságban uralkodó állapotokat és meggátolja Szlovenszkó konszolidációját. Ezért a kövei kező kérdéseket intézik a1 kormányhoz: !. Tárgyalt-e Srobár dr. a csehszlovák kor­mánnyá!, nevezetesen Benes Eduárd dr.-ral a független szlovák néppárti irányú lap alapításá­ról. a közvélemény megtévesztése és a szlovák néppárt híveinek demoralizáláe-a céljából? 2. Megíelel-e a valóságnak az, hogy Bonest az' államalkotó pártok depuMeióJa figyelmeztette Srobár vállalkozásának céltalanságára? 3. Igaz-e az, hogy Koza Matejov titkos és né vtc'.ün mecénása tényleg Benes külügy­miniszter? 4. Igaz-e az, hogy Benes tényleg megadta a szükséges összeget a lapra és a szlovák néppárt szétszakítására s ha Igor, milyen titkos aía­Pokból? 5. Végül, ha bebizonyosodnék, hogy tényles Benes Koza titkos mecénása, kérdjük, hogy fon­tos állásában továbbra is boffisprosnittáJn-i akarfa-e köztársaságunkat az egész müveit világ előtt? 6. fejimidő-e a kormány akár bírói utón, akár pártatlan parhmeatti bizottság kiküldésével ezt ez ügyet megvilágítani, Beírást a gyanúsítás vádja alól tisztázni és Szlovenszkó közvélemé­nyét nymodon megnyugtatni? Komáromban elbocsátanak tizenhárom magyar postást Hogy fest az állami alkalmazottak létszám­csökkentése — A hivatalnál most már csak hírmondónak marad magyar alkalmazott Komárom, junius 25. (Saját tudósítónktól.) A komáromi posta­hivatalnál tizenhárom magyar alkalmazott felszólítást kapott, hogy nyolc napon belül nyugdíjazását vagy végkielégítését kérje. Mivel a törvény szerint, amely az állami al­kalmazottak létszámcsökkentéséről intézke­dik, elsősorban az öregek nyugdijazandók, azután pedig az egész fiatal alkalmazottak, a rendelkezés nagy megütközést keltett a postaaikalmuzottak körében. A postánál ugyanis egész sereg ifjú ember van alkalma­zásban, akik a postai adminisztrációhoz még alig értenek és a szakavatott régi tisztviselő- nőket mégis nyugdíjba küldik. Ezzel kapcsolatban a komáromi fiók­postahivatalt is be akarják szüntetni, ahol a város kereskedővilága és bankjai bonyolítot­ták le postai forgalmukat. A közönség érdeke azonban másodren­dű kérdés a soviniszta cseh postavezetöség részéről; a létszámcsökkentésnek ezúttal tiszta magyar áldozatai vannak, a posta leg­jobb és legkiválóbb alkalmazottai, akiknek távozását nagyon nreg fogja slnyleni a ko­máromi közönség. A demokrácia nagyobb dicsőségére a postán a szinmagyar komáromi lakosság ezentúl magyarul nem értő hivatalnokokkal lesz kénytelen érintkezni. Ü2ÉÉS1 az fai! Mért Mac Millan uj repülöexpediciója — Nemes ver­seny Amerika és Norvégia között New York, junius 25. Alig érkezett vissza Amundsen az északi sarki expedícióról, Ameriká­ban máris törekvések jelentkeznek, hogy a sark fölfedezésének dicsőségét ne Európa, hanem Amerika arassa le. A nemzeti földrajzi intézet, mely három bét előtt Mac Alillant, a híres amerikai sark­utazót, egy Amundsent keneső meníőexpedició megszervezésével bízta meg, nu»t elhatározta, hogy tekintet nélkül a norvég kutató hazaérke­zésére, Mac Millant mégis elküldi az Északi Sarkra. Junius 20-án el is indult már a Maine állam­beli Viscassefcből a nagyarányú expedíció, mely a Bowdoin hajóból, három repülőgépből és har­minchét emberből áll. A Bowdoin volt az a hajó, amelyen „írnak idején Peary tette meg hírhedt északsarki útját. Az expedíció emberei között hét pilóta van, akik Byrd százados vezetése alatt fogják megtenni Mac MtUannal együtt a Cap Hubardról az északsarki repü'lőutaí, mert ez az expedíció A murid sémii ez hasonlóan szintén re- pülögépen véli megközeiithetőnek a célt. Az expedíció kitünően fel van szerelve, 3 repülőgépek állítólag nagyobbak és eröseb- bek, mint Amundsenéi voltak, rádió Is van raj­tuk, úgyszintén egy uj kitűnő tájékozódó készü­lék, mely a ködökéit is ártalmatlanná teszi Mac Millan a Baffin-föld közelében nagy területeikre számát, ,amelyeken még van állatélet Az egyezség — A P. M. H. eredeti tárcája -- Irta: Nyári Andor. A gyereknek furcsa neve volt. Úgy biv- táSc, hogy Leszem Matyi. Miután az iskolát kijárta, aiz öreg Pálinkás And rá sóknál szol­gált; a lovak után járt, olyan mindcnesfé'le volt. Matyi is, meg az öreg Pálinkás is ret­tenetesen szerette a mákos tésztát. Egyik napon Bálink ásmé jókedvűen tért haza a piacról: ötven koronával drágábban eladta a kacsintó jós darabját, mint gondolta. Mivel pedig a hasznot Maityinaik köszönhette, mert ő mondta még az ősszel, hogy a kacsá­kat ne vágja le, mert a tojásuknak jó, ára lesz tavasszal, hát most, hogy a jóslása ilyen tal­praesetten beteljesedett, ideje volt, hogy meg­jutalmazza érte. Mikor a gyereket az udvaron találta, rá- n eve tett. — No Matyi, amiért jó tanácsot adtál, máma mákos tésztát főzök. — Matyi szeme megvillant. — Mákos tésztát? Azt. % A gyerek boldog volt, csak úgy égett kezében a dolog. Aliig várta a delet. Tizenegy óra felié az öreg Pálinkás gyomra is niegkor- gott. Bekukkantott a konyhába, ahol az öreg menyecske már gyúrta a tésztát, aztán meg­kérdezte: — Mit főzöl ebédre? Az öregasszony mosolygott: — Mákos tésztát. Tudta, hogy az ura szereti. Pálinkás nagyot nyelt, mintha a finom tészta már a szájában leit volna, aztán ö is megszólalt: — Mákos tésztát? Azt. Az öreg vágott egyet a fejével aztán el­ment a konyhából. Hogy gyorsabban teljék az idő, megkente a kocsikerekeket. Végre delet harangoztak. A harangszóra Pálinkás is, meg Matyi is a konyhában termett. Gondolták, megszima- t cl Iák, készen van-e már a mákos tészta. Az öreg menyecske éppen akkor forgatta meg a tésztát a nagy vaidíiugban s, mint­hogy a két fogyasztó éppen kéznél volt. felé­lők biccentett: — Kész az ebéd. Sí a vaidlíng tésztát letette az asztalra. Leültek. Az asszony az asztal, végére, hogy a sparherthez közelebb legyen, a két uadrágos meg szembe egymásnak. Aztán ettek. A két ember sietett, szinte szuszogott. Mindenek azon volt, hogy minél többet ehes­sen a kedvenc tésztából. Pálinkás néha-néha rápillantott a gyerekre, a gyerek meg Pálin­kásra, s mivel irigykedve látták, hogy a má­sik ugyancsak tömi ám magába a tésztát, még jobban siették. A vaidlíng veszedelmesen üresedett. A harmadik fordulónál Matyi már nem bírta az iramot, egészen beleizzadt az evés­be; pillanatra megállít, hogy levegőt szívjon, aztán ránézett gazdájára és basszus féltékeny­séggel szólít; — Gazá‘uram. Mi az a kend szájában, az a kis piros? A gazda sietve tömte a tésztát, csaik úgy mellesleg feleit a kérdésre: — Ml volna te bolond. Hát a nyelvem. — Azért kérdem, az ördög vigye el, — sóhajtott a gyerek, — mert igen sodor itja befelé a mákos tésztát! Pál i nká s megtmérgesedett. — Tücsök! — mondta indulatosan s a villágjával megpöccinteíite a gyereket. Matyi kezéből kie-sett az evő szerszám és felor- ditoft. —! Jaj! fis mind a két kezével a szeméhez ka­pott. Pálinkás ugyani# olyan szerencsétlenül pöccintett a gyerek felé, hogy a villa hegye megsértette a gyerek szeme alját s egyszerre vérbeborult. A gyerek hazaszaladt s el panaszolta, mi történt vele. Az öreg Leszem behívta Leszemnél és megvitatták a teendőt. — Nem járja, — mondta az ember, — hogy az gyerek szemét kiverje a villával! Hosszú találgatás után elhatározták, hogy elmennek a csendőrökhöz, azok aztán tesz­nek majd valamit. El is mentek. A csend őr őr mester kioktatta ökot: — Menjenek ol a doktorhoz, — beszélt nekik, — állíttassanak ki látleletet, hogy a gyerek sérülése súlyos, akkor próbáljanak kiegyezni Pálinkással. Ha aztán az egyezség nem sikerül, adják a dolgot az ügyvéd ké­zire. A két magyar megköszönte a szives felvilágosítást, úgy cselekedtek, ahogy az őrmester tanácsolta, armkor az orvos látle­lete már a kezükben volt, felöltöztek ünnep­lőbe, Leszemné az uj kartonszoknyában, az ember a kék pantallóban, fejébe tette az uj kalapot, kezébe vette a botot, pipára gyúj­tott, a látleletet belső zsebébe hajtogatva, aztán megszólalt: — Mehetünk! Az asszony kezénfogta a megsérült gyereket és lassan, ünnepélyes méltósággal elindultak igazságot tenni Pálinkásék felé. Pálinkás és felesége már tudta, miért mennek. Leszemné nem azért volt asszony, hogy száz másik asszonynak el nem újsá­golta volna tervüket, viszont a száz másik asszony sem azért tartozott az asszonyi nemhez, hogy melegiben meg ne vitte volna a hirt Pálinkásoknak. A pletykákból hát tu­dott mindent. Az ünnepies látogatáshoz méltóan, ün­neplés formában fogadták a jövevényeket. Bevezették őket az első szobába s leültek. Matyit azonban kinthagyták a konyhában. Ha még gyerek, nem kell neki tudni, mit végeznek az öregek. Az öreg elhelyezkedését csend követte. Leszemék jöttek, ők voltak a panaszosok, hát őket illette a kezdés joga. Leszemné be­széli volna, öt meg a tisztesség tartotta visz- sza. Ilyen fontos ügyekben ugyanis az em­ber az ember. Leszem kivette szájából a pipát, lecset- tintette a kupakját, a pipát a zsebébe tette s mikor mindezt szép komótos hosszúsággal Iliből felborul! § ftoaiidős ^őHipremisszHie ParCameuti tudósítónk jelenti: A mai par­lamenti ülés napirendjén szerepeitek a Dániá­val, Franciaországgal és Islíanddal kötendő kereskedelmi szerződések is. Tomasek elnök ezeket a javaslatokat váratlanul levette a napirendről és berekesztette az ülést: Az el­nök eme ténykedésének háttere a következő. A koalíciós tizes bizottság tegnapi ülé­sén felvették a muokapr ograimba a vidéki vil­lamosítási szövetkezeteik kérdését is, amely szerint e szövetkezetek szanálására a kor­mány 150 millió koronát szavazna meg. A cseh szociáldemokraták ma a szakbizottság előtt bejelentették, hogy azt a javaslatot ily formá­ban nem fogadhatják el, hanem követelik, hogy a 150 millió koronát ne a szövetkeze­Szombat: LAJOS KÁROLY: A boso^u. Vasárnap: FALU TAMÁS: Kendő. (Vers.) — SAS EDE: Az istenasszony és a rabszolgalány.

Next

/
Thumbnails
Contents