Prágai Magyar Hirlap, 1925. június (4. évfolyam, 123-144 / 866-887. szám)

1925-06-25 / 141. (884.) szám

A nadir felé (fi.) Prága, junius 24. Benes mostani helyzete nem irigylésre méltó Ez a íéniu a maltban megszokta, h így minden lépését és minden kezdeményezését eredmény koronázza; mint a mitológiai Mi- dás királynál, úgy az ő kezében is minden arannyá vált, amihez hozzáért; hosszú esz­tendőkön keresztül térdig rózsában járt a lá­ba és a tapsok orkánja zúgott feléje min­denütt, ahol csak megjelent és hallatta a sza­vát. Az utolsó hetekben azonban hirtelen megtorpant a diadalszekér útja. A külföldön súlyos, szinte leküzdhetetlennek látszó aka­dályok tornyosultak a csehszlovák külügy­miniszter koncepciói elé, a belföldön pedig éppen arról az oldalról indult meg ellene most már egészen nyilt formában a támadás, ahonnan legkevésbbé várta. Benes pályája im­már kétségtelenül túlhaladta a zenitet és föl­tár tózhatatlanul siklik lefelé, a nadir felé, amely talán már nagyon közel van. A Habrman-affér alapjában véve egé­szen jelentéktelen eset, de néha a cseresz­nyemagon is megcsuszhatik és lábát törheti az ember- Az alkotmánylevél, értelmében Habrmant nem lehetett a köztársaság bécsi követévé kinevezni, mivel még ma is tagja a törvényhozásnak- Az államfőnek, és a kor­mánynak kell elsősorban ügyelnie arra, hogy az alkotmányt ne sértsék meg és e. értge- j szén rendjén van, ha a köztársaság éi$o*ve, nyilvánvalóan a külügyminiszter előterjesz­tésére nem. irta alá Habrman megbízólevelét- Sehogy sincs azonban rendjén az, hogy a külügyminisztérium, noha tudnia kellett vol­na, hogy az alkotmány tiltja Habrmannak kö­vetté való kinvezését, mégis .tárgyalásokba bocsátkozott az osztrák kormánnyal, sőt meg is szerezte az agrément Habrman ré­szére, most pedig arról kénytelen értesíteni a bécsi kormányt, hogy a kinevezés alkot­mányjogi okokból még sem történhetik meg. Nevezzük nevén a gyereket: olyan súlyos blamázs érte ezzel a faux pas-val a csehszlo­vák külügyminisztériumot és magát a kül­ügyminisztert is, amelyet jóvátenni, kikorri­gálni semmiképpen .,em lehet. Tökéletesen meg tudnak érteni, ha a cseh szociáldemok­raták, ha más megokolással is, ezért nyíltan támadásba mentek át Benessel szemben, sőt egyesek közülök már a külügyminiszter fe­jét is követelik. Ez a legújabb támadás Be- nest majdnem teljesen izolálta a belpolitikai porondon. Eddig csak Kramár és Srámek gáncsvetéseivel kellett számolnia, rripsi már a hozzája közel álló szocialisták is hátat for­dítottak néki, sőt az agráriusok is tőrdöfésre készülnek ellene, amidőn Hodzsa külügymi­niszteri ambícióit támogatják sajtójúikban. Benes önmagára hagyatva, egyedül áll a tá­madások pergőtüzében és el lehet készülve rá, hogy ellenfeled azonnal megbuktatják, mihelyt utódot találnak, aki felválthassa az ő eddig 11:lkülözhetetiennek tartott személyét. Künn, az európai politika színpadán is erősen megváltoztak a viszonyok. Benes si­kereinek titka abban rejlett, hogy fürgesé­gével és agilitásával kíméletlenül ki tudta használni a konjunktúra által teremtett lehe­tőségeket. A konjunktúra azonban szünőfél- ben van. Eddig mindenki Németország baisse-ére spekulált, az utóbbi hónapokban azonban a német birodalom külpolitikai kon­stellációjában a hausse, a fölemelkedés, a szebb jövő kétségtelen előjelei mutatkoznak. A német kormány garanciajavaslatával, ame­lyet — mint mondják — Anglia berlini kö­vete sugalmazott, nehéz feladatok elé állí­totta a nagy- és kisantant államainak kül­ügyi hivatalait, különösen pedig a prágai és varsói kormányokat, amelyek rettegéssel gondolnak egy olyan biztonsági szerződésre, amely nem állítana számukra biztos védfa- lat a németek keleti törekvései ellen. Ennek hatása alatt Ausztriában újból föllángolt a csatlakozási mozgalom, -amely nem is fog megszűnni mindaddig, amig az osztrák terű­Ősszel nem lesznek vái&szfásoh? Prága, junius 24. Parlamenti tudósítónk jelenti: Úgy lát­szik, hogy Svehila miniszterelnöknek ismét sikerűit vasakaratával a belpolitikai helyze­tet teljesen tisztázni s akaratát végrehajtania. A koalíció tizes bizottsága a mai ülésén elhaározta, hogy a parlament tavaszi ülés­szakát julius 10-én fejezi be. A parlamenti munkaprogramban is teljesen megegyeztek a pártok s elhatározták, hogy a választási törvény módosítását teljesen leveszik a tavaszi ülésszak napirendjéről s azt csak szeptemberben fogja a parlament letárgyalni. Ebből tehát arra lehet következtetni, hogy az uj választásokat nem fogják őszre kiírni. Az építkezési törvény novelláját már a pénteki képviselőházi ülésen terjeszti elő a kormány s a bizottságok még aznap megkez­dik a javaslat tárgyalását. A bizottságok •keddig elkészülnek munkájukkal, úgy hogy 'a keddi plénumon már tárgyalás alá bocsát­ják az építkezési törvényjavaslatot. A tizes ' bizottság a további munkaprogramban is- tel­jesen megegyezett. Az ni magyar követ holnap adta át mcgklzOlevelét Masirevich Szilárd dr. nyilatkozata a Prágai Magyar Hírlapnak Prága, junius 24. Masirevich Szilárd dr. rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, Magyarország uj prágai követe vasárnap megérkezett Prá­gába és a hétfői nap folyamán átvette a prá­gai magyar követség vezetését. Az uj magyar követ működése elé az egész csehszlovák közvélemény fokozott kíváncsisággal tekint, mert tőle várják a két állam függő ügyeinek rendezését. Az uj követ éietrajza Masirevich Szilárd Budapesten született 1879-ben, tehát még alig negyvenhat éves. Középiskolai tanulmányait Budapesten vé­gezte el az egyetemet is. 1900-ban letette a politikai doktorátust, 1902-ben pedig állami szolgálatba lépett a földmivelésügyi minisz­tériumban. Egy esztendő múlva a külügy­minisztériumba került Bécsbe és 1904-ben letette a diplomáciai vizsgát. Ekkor követ- ségi attasévá nevezték ki, majd később kö­vetség! titkár és tanácsos lett, míg 1921-ben megkapta a rendkívüli követ és meghatal­mazott miniszteri címet. Először az athéni osztrák-magyar követségnél teljesített szol­gálatot, majd a londoni nagykövetségre ke­rült. Brüsszel és München után <t kairói diplomáciai agenturához osztották be, míg közvetlenül a háború előtt a washingtoni nagykövetségnél volt követség! titkár. A háború kitörése után a külügyminisztérium a balkáni haderők főparancsnoksága’ mellé osztotta be, 1915-ben pedig a kvirináli osztrák-magyar nagykövetség első titkárává nevezték ki. Ezt az állását azonban már nem foglalhatta el, mert időközben a monar­chia háborúba keveredett Olaszországgal. Ekkor a kopenhágai osztrák-magyar követ­séghez helyezték, majd Lengyelország elfog­lalása után Varsóba került, ahol a német vezérkormányzóság mellé beosztott osztrák­magyar diplomáciai delegációnak volt a? tagja- 1.916-ban behívták a bécsi külügyminiszté­rium politikai osztályába, 1918 elején pedig a bécsi külügyminisztériumban a lengyel ügyek referátumát vezette egészen az össze­omlásig. A forradalom kitörése után nyug- dijaztatía magát, mig 1920-ban a magyar külügyminisztérium reaktiválta. 1921-ben bécsi magyar követté nevezte ki a’ kormány­zó, ahol mindaddig volt, mig az elmúlt hetekben bécsi állásától felmentették és a prágai magyar követség vezetésével bizták meg. Beszélgetés az uj követtel Ma délben alkalmam volt beszélgetést folytatni Magyarország uj prágai követével, aki lekötelező szívességgel állott a Prágai Magyar Hírlap rendelkezésére. Előterjesztett kérdéseimre a? következő választ adta: — Ma délben találkoztam először Benes Ede dr. külügyminiszter úrral, akivel meg­beszéltem, hogy holnap délben adom át a köztársaság elnökének kormányom meg­bízólevelét. A jelenlegi pillanatban még nehéz programot adni, csak annyit mondhatok, letek nem egyesülhetnek a német birodalom­mal, ami pedig elkerülhetetlen történelmi szükségszerűség. Ezt ma már mindenki tisz­tán látja és tudja Benes is. Apró-cseprő tak­tikázásokkal, diplomáciai furfangokkal, vám- kedvezményekkel Sés gazdasági engedmé­nyekkel ideig-óráig talán ki lehet tolni a csatlakozást, de örökre megakadályozni nem lehet. Nincs messze az az idő. amikor a német birodalom keleti és délkeleti határai sarló- alakban fogják körülfogni a csehszlovák köz­társaságot, amely akkor körülbelül ugyan­olyan problémák elé fog kerülni, mint a kö­zépkor derekán, amikor akarva, nem akar­va, mint autonóm választófejedelemség al­kotó részévé lett a szent német-római csá­szárságnak. Ilyen veszélyek rejlenek a jövő ködében, megelőzésükre konjunktura-poliiti- kus nem képes, arra csak egy gigászi kon­cepciójú nagy államférfin lenne alkalmas. Olvassuk el figyelmesen Benes tegnapi expozéját. Az a túlzott optimizmus, amely Benes eddigi beszédeit jellemezte, mintha hiányoznék belőle. A csehszlovák külügymi­niszter tegnap nem volt oly önérzetes, mint máskor szokott lenni. Olvassuk csak el azo­kat a mondatokat, amelyeket Magyarország­nak a dresszált. Expozéjának ebben a részé­ben töredelmesen beismeri, hogy a kisan- tantnak az az unalomig hangoztatott vádja, amely szerint Magyarország titkosan fegy­verkezik, nem felel meg a valóságnak. A kis- antantnak Géniben nem sikerült hangulatot keltenie Magyarország ellen. Smit'h Jeremiás, valamint Bethlen István egyhangú megálla- pitásai általános helyeslésre találtak. A kis­antant magyarellenes politikája tagadhatat­lan vereséget szenvedett és Benes a tőle megszokott simulékonysággal azonnal le is vonta a megváltozott helyzet következmé­nyeit. A magunk részéröl a legnagyobb örömmel vesszük tudomásul, hogy e követ­kezmények között szerepel a csehszlovák kormány állampolgársági és illetőségi ügyekben eddig követett fölfogásának reví­ziója is. Remélni szeretnők, hogy ennek gya­korlati következményei a legrövidebb időn belül, talán már holnap is jelentkezni fognak a közigazgatási bíróság joggyakorlatában. Benes expozéjának Magyarországra vonat­kozó passzusa világos és félreérthetetlen mea culpa volt, remélnünk kell, hogy ez az itteni magyarság helyzetére is kedvező ha­tással lesz. Külügyminiszterünk kénytelen volt egész Európa előtt beismerni, hogy té­ves, információi voltak a magyar viszonyok­ról, talán eljön az az idő is, amikor, ha nem is a parlament tribünjén, ő és minisztertársai el fogják ismerni, hogy tévesen Ítélték meg a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság helyzetét, lelkű állapotát és politikai törek­véseit. hogy tőlem telhetöleg mindent el fogok kö­vetni a pendens kérdések gyors és kielcgitő megoldására. Egész hivatalos működésemben lojalitásra törekedtem és most igyekezni fogok annak a kormánynak a bizalmát meg­nyerni. amelynél akkreditálva vagyok, mert ebben látom a legjobb módját annak, hogy magamra vállalt feladatomnak leginkább megfelelhessek és saját országom érdekeit előmozdíthassam. jugoszláv cáfol®! « jugoszláv olasz-görög román szövelsígről Belgrád, junius 24. Több külföldi lap bu­karesti forrásokból azt a jelentést közölte, hogy a román kormány, állítólag francia kezdeményezésre, a jugoszláv kormánynál, valamint az olasz és görög kabinetnél barát­ságos lépéseket tett egy később szövetségr- vezető tárgyalássorozat megkezdésére. Be­avatott körök informálása nyomán a jugo­szláv sajtóiroda kijelenti, hogy amennyiben ez a jelentés a jugoszláv államra vonatkozik, nem felel meg a valóságnak. Kritikus gazdasági helyzet Angliában. A növekvő munkanélküliség — A munka­adók erős üzemredukciói London, junius 24. Habár a munkanélküliek száma az utóbbi hét alatt körülbelül tízezerrel csökkent, az állás nélkül lévők még mindig 228 ezerrel túlhaladják az 1924 júniusi számot. Egyes ipari vállalatokban a gazdasági helyzet komoly aggodalmakra ad okot. A szénkrizis különösen a szállítási iparban jutott érvényre. Tegnapi jelen­tések szerint a vasúti társaságok kénytelenek voltak öt millió font sterliinget elvonni tartalék­ai arjaikból, hogy kifizethessék az esedékes r é s z v é n yosztalék oka t. A munkaadók eddig még nem hozfak hatá­rozatokat, de beavatott körök szerint eltö­kélték, hogy újabb redukciókat léptetnek életbe és a munkafeltételek megváltoztatását követelik. A Trade Union tanácsa a miniszterelnök elé ter­jesztette kéréseit és julius 24-ére konferenciát hi­vott egybe, amelyen a munkanélküliség kérdését is megbeszélik. A jövő héten Macdonald az alsó- házban javaslatot, nyűit be, mely bizalmatlansá­gát fedezi ki a jelenlegi angol kormány munkás­politikájával szemben. Az angol menftáspr! íiilürozaia a garanciaiavasla! ellen Augusztus 15-ig ürítik ki a Ruhrvidéket. London, junius 24. A Lábon r-Party par­lamenti klubja tegnap ülést tartott, amelyen határozatot fogadtak el a garancia paktum ellen. Az uj szerződésben a párt csak uj hábo­rúk csiráját látja. Követeli, hogy Németországot és Orosz­országot tisztességes módon azonnal felve­gyék a népszövetségbe és léptessenek életbe a genfi jegyzőkönyv mintájára egy általános és minden államra kiterjedő garanciaszer­ződést. Páris, junius 24. A Petit Párisién közli a tegnapi minisztertanács határozatait, melyben a francia kormány a Ruhrvidék katonai ki­ürítéséről tárgyal. A lap szerint ez a kiürítés meg fog tör­ténni augusztus 15 -ig, azaz a londoni szer­ződésben megállapított határidőig. Az Oeuvre szerint a szövetségeseknek ez az újabb jóakarata nagy szolgálatot fog tenni Stresemannak a garanciaszerződés parla­menti elfogadtatásánál. f /W" I iLMJiLJMLlzan - foawrtMt - 1825 íisbíms 25 fám élöíizeíési árak belföldön: évente 300, ^ ^ ^ félé^ ISO, oeínedévTe^ 76, ^havonta fi fxtovenszfeóiés ffiuszinsxftói fzawetlkezetí fötríoft p napilapja A legújabb hirek szerint Svehla szanálta a belpolitikai helyzetet

Next

/
Thumbnails
Contents