Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-14 / 108. (851.) szám

4 Csütörtök, május 14, mindenki, aki a magyar művelődést üres szólamnál többre tartja. Mert Olvasóközönség híján veszendőbe megy itten minden szellemi érték. Emlékszem, valamikor régen, — talán igaz sem volt — ösmertem egy diákot, aki­nek a Kiaszikus Regénytár volt a szenve­délye. Erre költötte a zsebpénzét, meg amit óraadással keresett. Arról álmodozott, hogy egyszer majd övé lesz az egész Kiaszikus Regénytár és akkor majd addig fog takaré­koskodni, amíg szép egyforma kötésbe öltöztetheti az egész sorozatot. Mert hát arra nem telt diákosan sovány erszényéből, hogy kötött példányokat vásároljon. És ösmertem egy vidéki magyar házat, ahol a könyv- szekrény volt a legszebb bútordarab és ahol a könyvnek nagyobb becsülete volt, mint ételnek, italnak. Régi dal, régi dal, régi dicső­ségről. Vannak-e még könyvbarátok Szloven- szkóban és Ruszinszkóban? Kerülnek-e ke­mény százhúsz koronák magyar könyvre a csehszlovákiai magyarság művelődésének istájpolására? Akad-e még olyan eszme, ami meg tud élni a közöny légüres terében is, mindenféle kupaktanácsok pipafüstjében is? Vájjon meg tudnak-e barátkozni a könyvek barátai — egymással? Ember az emberrel? Hajlandóak leszünk-e leépiteni kis vetél­kedéseinket, egymás ellen szegezett jelsza­vainkat, Pató Páljainkat és Hitetlen Tamá­sainkat a magyar művelődés érdekében? Mennyi kérdés és mennyi bizonytalan­ság, mennyi akadály és mennyi kétely — milyen siralmas dolog, hogy mai napság ilyen nehezen megy a barátkozás — köny­vekkel, emberekkel. A párisi utca (Vegyeskereskedés és hangverseny) Páris, május 13. Nem egy 'korlátolt terjedelmű újságcik­ket, de egész köteteket 'lehetne Írni azokról a kisebb-nagyóbb szenzációkról, melyeiket na­ponta produkál a világ legérdekesebb szín­háza, a párisi utca. Itt most csak azokról a különlegességek­ről számolunk be, amelyek a miég oly föÉpe- tes szemlélőnek is azonnal föltűnnek s ame­lyeket áltmél'kodva llát a Parisba vetődött idegen, de amelyek a „benszülöttek” szá­mára már annyira megszokottak, hogy min­dennapos tartozékává lettek az életüknek. 1. Párisban mindent az utcán árulnak, vagy — helyesebben szólva — mindent árul­nak az utcán. Itt tanyáznak az alkalmi áru­sok, akik egy bőrönddel a kezükben jönnek, megállnak valamelyik forgalmas utcasarkon s kinyitván a táskát, amelyből a legváltoza­tosabb árucikkek (zsebkendő, gumisarok, borotvaszappan, sekkem — méterszámra —, esernyő, vagy valami szépségápolószer) ke­rülnek elő, nagyhangon ajánlják portékáju­kat a járó-kelőknek. Sokan megállnak, néze­getik a holmikat s ha egy valóban vásárol is, aztán már egymásután jön a többi vevő. Amint az érdeklődés megcsappan, a keres­kedő visszarakja az árut a bőröndbe és hóna alá csapva „az üzletet44, két utcával odébb „eitablirozza magát44. A legális kereskedők, a nagy cégek, nemcsak, hogy nem tiltakoznak ez ellen, ha­nem a maguk részére is biztosítani akarják az utcai árusítás előnyeit. A fűszeres, a mé­száros, a virágkereskedő és a droguista ép­pen úgy kirakják árucikkeiket állványokon, vagy asztalokon ai nyilit utcára, mint a bú­torkereskedő, vagy a könyvkereskedő. Egész szobaberendezéseket lehet látni az utcán, amelyek természetesen nem kis mértékben zavarják a közlekedést. A könyvesboltok előtt pedig állandóan sokan ácsorognak, mi­után a fölvágott példányokat bárki fölveheti és olvashatja: ha megtetszik neki a könyv, bemegy az üzletbe és kifizeti a-z árát, amely rá van írva, ha pedig nem tetszik, leteszi és tovább megy. Az üzletiek előtt kirakott rengeteg árunál mindenütt csak egy felügyelő van, vagy egy sem. Ha. az ember kiválaszt valamit, magá­nak kell megkeresnie, hogy becsomagolják az árut és hogy kifizesse az árát. Élelmiszerüzletekben a hét bizonyos napjain ingyen „kóstolás44 van. Nagy plaká­tok hirdetik az utcán, hogy benn az üzletben ma bárki megkóstolhatja a cég kávéját, li­kőrjét, vagy borát. A csokoládé, vagy cu­korka pedig nagy tálcákon hever künn az utcán, fölötte a biztató felírással: „Tessék megkóstolni!44 ' A legérdekesebb éz az utcai vásár a nagy áruházak előtt, amelyek tudvalévőén minden elképzelhető cikket árusítanak. A vi­lághírű cégek, minit a Bon Marchée, Louvre, Samaritiaine, Printemps, vagy a Galerié La- fayette a hét egyes napjain az utcára is ki­terjesztik árusításaikat. A több utcára szol­gáló hatalmas épületek körül asztalokat he­lyeznek el s ezeken miniden lehető árut fel­halmoznak. Ruhát, cipőt, bőröndöt, lábaso­kat, függönyt, zenélőórát, tenmszrakettet és ruhafogast éppen úgy árulnak itt, mint női kalapokat. Minden tárgyra rá van Írva az ára, amelyre természetesen nincs alku. Bár­ki fölpróbállhafja a neki tetsző kalapot, akár tizet is egymásután, tükör ellőtt, amely szin­tén rendelkezésre áll az utcán. 2. Utcai hangversenyek. Fényes délidé­ben a legforgalmasabb boulevardon sétáló Amióta a tavasz pazar kézzel szórja üde zöldiét, mind kevesebben jönnek el a liliomok ut­cájába a könyvekhez. Csak a könyv szerelmesei és ,a magyar betű rajongói kopogtatnak ódon szekrényeink ajtóin. Ma mindössze ketten vitték a könyvet: egy asszony, aki magyar akar lenni és egy katona, aki magyar akar maradni. A tavasz leánya töri muzsikás nyelvünket, mégse ejtene ki egy idegen szót. Csillogó szem­mel simogatja a könyveket s nagy halomba rakja maga elé a kiválasztottakat. — Mind, mind meg szeretném venni — mondja —, pedig nem vagyok magyar, de ma­gyar akarok lenni a könyvekért, a szép, kedves, páratlan magyar könyvekért­— Román asszony vagyok, de megtanultam, megszerettem a magyar nyelvet 1919-ben, mikor bevettük Budapestet. A vér a fejünkbe szaladt. — Ki is védte akkor Budapestet, mikor a román csapatok bevették? Elpirul. — No, no, nem kell haragudni. Úgy akartam mondani: amikor Budapesten a magyar szó és a magyar könyv bevette az én szivemet. S újból belemarkol a szekrénybe és még egy halom könyvet becsomagoltak — Vagy három könyvet kérek — mondja a katon'a, aki után lévai anya küldözgeti a kisban­kokkal bélelt szarkalábos -leveleket Prága vá­rosába. — Csak magyar legyen a szava — feleli a kérdésre —, mindegy, hogy regény-e vagy vers. — Az ára? — Másnak 30. Magának, magyar katonatest- vér, 20. — Ha maguk ilyen szívesek a magyar kato­nához, én is az leszek a magyar könyvhöz. Van még 25 korona vacsorapénzem, adjanak azért is könyvet. S a könyvek mennek, szépasszony karján, magyar baka kebelén, mennek mosolyogva, bol­dogan ki a tavaszba ... 0. a.) — (Pribicsevics prágai jugoszláv követ lesz?) A zágrábi Obzor nagy cikket ir a jugo­szláviai belpolitikai helyzetről és a radikáli­sok meg a Radics párt koalíciójának lehető­ségéről. Ha ez a koalíció létre jön, akkor Svetozor Pribicsevics a jelenlegi közoktatás- ügyi miniszter nem maradhat meg a kor­mányban. A radikálisok most rá akarják bírni a minisztert, hogy mondjon le mandá­tumáról, amiért ellenértékűi a prágai követi állást kínálják fel neki. — (A budapesti egyetem jubileuma.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A budapesti magyar kir. Pázmány Péter Tudomány Egyetemen ma ünnepelték fényes keretek között az egyetem 290 éves fenállá- sának évfordulóját. — (A beregszászi Karpatverein megalakulása.) A Karpatverein egészséges mozgalma egynéhány agilis embernek megértése folytán eljutott Bereg­szászba is. A közönség meleg szeretettel karolta fel az ügyet és az egyesület már a napokban meg is alakul. fülét. Három-négy hangszer kísér egy jó- torku énekest, aki teljes ügy buzgalommal népszerűsíti az annyira divatos Mistinguette valamelyik slágerét. A muzsika valamelyik fölkapott francia zeneszerző müve, de már erősen érzik rajta az amerikai jazz-band pá­risi térfoglialása. Amikor az eleven, lüktető, fülbemászó slágert már annyiszor eljátszot­ták, hogy a sűrű embergyürü, amely köréjük csoportosult,, velük énekli, akkor a — kottá­ját kezdik árusítani. A hallgatóságból néháT nyan vesznek, sokan idejében elmenekülnek. A zenészek fölszedelőzködnek és pár utca­sarokkal messzebb, die mindig a legforgalma­sabb pontokon, újra rágyújtanak ugyanarra a dalra és • fújják rendületlenül mindaddig, amíg csak velük nem fújja a párisi utca déli közönsége. Ha temperamentumos, örökifjú Mistin­guette ma uj slágert énekel a C-asino de Pa­risban, két hét múlva nem akiad az óriási Párisban egyetlen suszterinas sem, aki ne azt fütyülné utcahosszat. A népszerűsítésnek ez a gyors munkája pedig a párisi utcai „hangversenyek4’ müve. Arató Erzsi. — (A külügyminiszter előadása Kassán.) Kacsai tudósítónk táviratozza: Benes dr. kül­ügyminiszter Bukarestből visszatérően ma, szerdán délután 5 órakor érkezik Kassára és utána rögtön előadást tart a nemzeti szín­házban az aktuális külpolitikán kérdésekről. A külügyminiszter érkezésére a vasútnál nagyszabású fogadtatást Kfczitenek elő. (x) — (A genfi fegyverkereskedelmi konfe­rencia.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A nemzetközi fegyverkereske­delmi értekezlet katonai bizottságának teg­napi ülésén elfogadták a magyar delegátus­nak azt a javaslatát, hogy a lángvetőket törlik a fegyverek jegyzékéből. A konferencia helyt adott Baranyai dr. magyar kiküldött érvelésének, aki kijelentette, hogy a béke- szerződések megtiltják Magyarországnak, hogy lángvetőket használjon és gyártson. Ami pedig Magyarországnak tilos, az nem engedhető meg más országnak sem. — (Ellentétes hírek Zita exkirályné be­tegségéről.) Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon t Zita exkirálynéról bécsi je­lentés szerint tegnap azt a hirt közöltük, hogy lequietói kastélyában súlyosan megbe­tegedett. Erre a hirre vonatkozólag Károlyi Józsefné grófné, akinek férje Spanyolország­ban tartózkodik ma kijelentette, hogy férjétől eddig még semmi hirt sem kapott, ezért nem is tartja valószínűnek. Mikor ő május elején Lequietót elhagyta, Zita exkirályné egész jó egészségben volt. Madridi hírek is megcáfolják a súlyos betegségről szóló híreket, mert Le- quietó polgármestere Bilbao kormányzójával csak a napokban tudatta, hogy Zita a legtel­jesebb egészségnek örvend. Ezzel szemben Schrager, a Habsburgok bécsi megbízottja nem tartja 'kizártnak a híreket, mert Zita nemrégiben ragadós torokbaj miatt szana­tóriumban kezeltette magát és könnyen komplikációk állhatták be. — (Zászlóavatás.) Nagyszombatról jelenti tudósítónk: A Nagyszombati Sport Club pályáján e hó 10-én délután nagyarányú ünnepség kereté­ben avatták fel a zsidó, cserkészek nagyszombati osztályának zászlaját. A kör egyhangú határoza­ta. folytán Diamant Samunét és Haeker Oszkár- nét ruházták fel a zászlóainyai tisztséggel. Az ün­nepélyt a cserkész- és tornászcsapatok felvonu­lása nyitotta meg. A zászlóavatás keretén belül megtartott atlétikai verseny a versenyzők fiatal korára való tekintettel nem hozott jelentékenyebb eredményeket, de még igy is figyelemre méltó volt a pozsonyi, komáromi, érsekujvári, trencsé- ni, pöstyéni, galgóci, nyitrai, szentgyörgyi, váguj- helyi és verbói cserkészeknek lelkes szereplése. Az ünmepély este nyolckor a Kereskedelmi Kör dísztermében folytatódott egy mindenképpen mivós kulturestéllyel. (o) xx A jó pap holtig tanul! Ez beigazolódik a dr. O étkor legújabb kiadású receptkönyv ének használatánál. Ezt a könyvet legmelegebben ajánlhatjuk hölgyolvasóinknak. Mindenki díjmen­tesen megkaphatja, ha dr. Oetker, Brünn céghez fordul. idegennek egyszerre muzsikaszó üti meg a Mennek a könyvek... Felhős, meleg, lokális viharokkal. — (Curie asszony, a rádium föítalálója Prágába jön.) A Loko Press airról értesül, hogy madame Curie, .a rádium föltalál ója, aki Párisban él és jelenleg Varsóban a nem­zetközi kongresszuson tartózkodik, valószí­nűen július közepén pár napra Prágába ér­kezik. — (Frohreichet szabadlábra helyezik?) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Frohreich hozzátartozói ma 2 milliárd koro­na óvadékot ajánlottak fel az apósgyilkos Frohreich Ernő dr. szabadlábra helyezése érdekében. Frohreich a utóbbi időben telje­sen elgyöngült, sőt állapata annyira súlyos­bodott, hogy idegrohamokban órák hosszat eszméletleül fekszik. — (A szenátus ruszinszkói pétkája vissza­érkezett Prágába.) A ^szenátus ruszinszkói pétká­ja, amint ezt már jelentettük, információs utón volt Ruszinszkóbaini. Az UTK értesülése szerint a pétika kedden visszatért Prágába. A magukkal hozott anyagot, amely Ruszinszkó gazdasági, szociális és kulturális viszonyait foglalja magá­ban, most rendszeresen föl fogják dolgozni. Az anyag feldolgozásával kapcsolatos tanácskozáso­kat a jövő hét elején megkezdi a pétka. — (Letartóztattak egy apostolt.) Beregszá­szon a napokban feltűnt egy furcsáin' öltözött em­ber, aiki mindenkinek udvariasan köszönt. Vasár­nap aztán kiderült, hogy az illető 'kicsoda. Mikor a templomból jöttek, a tömeg elé állt és szóno­kolni kezdett. „Emberek, szeressétek egymást, én nem vagyok bolond — kiáltotta az embereknek — legyünk jók. Akinek sok van, adjon a szegény­nek. Vége lesz az életnek, még jók sem voltunk.“ A tömeg a szónoklatot először mosolyogva hall­gatta, később megértést kezdett a különös em­berrel szemben tanúsítani, de a közbelépő rendőr bekísérte. A rendőrségen 'kiderült, hogy nem bo­lond, ellenben közcsendháboritásért megindult el­lene az eljárás. — (Felakasztották Molnár-Tóth Józse­fet.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon:. A rákosszentimihályi Laehmann-csa- lád gyilkosát ma vezették utolsó útjára, a bitófa alá. Tegnap reggel 9 órakor hirdették ki a gyüjtöfogházban Molnár-Toth József előtt, hogy kegyelmi kérvényét a kormányzó elutasította. A sápadt és míg most is cinikus rablógyilkos minden látható izgalom nélkül, egykedvűen fogadta a döntést. Celláját ez­után siralomházzá alakították át. Két szuro- nyos fegyőrt rendeltek melléje, kezéről le­oldották a bilincseket s szabadon járhatott cellájában a fegyőrök kíséretében. Mikor Veres Béla dr. főügyészhelyettes megkér­dezte van-e valami kívánsága, kiván-e pa­pot, azt felelte, hogy gyónni nem akar, csak feleségével és nővérével akar még néhány szót váltani. Ezt a kívánságát meg is tették s felesége nővérével sírva búcsúzott tőle. A kivégzés ma reggel 8 órakor volt a gyiijtö- fogház udvarán. Az akasztást Báli M'hály utódja, a napokban kinevezett Gold Károly állami hóhér hajtotta végre, akinek hiva­talba lépése óta ez volt első működése. — (Megölt gyermeket találtak.) Beregszász­ról jelentik: Técsőn Bokányi Zsigmond gazdál­kodó földién egy leszegezett ládái találtak. Mi­után nem tudták, mi lehet benne, felvitték a csendőrségre, ahol óvatosan felnyitották és egy szépen felöltöztetett gyermek hulláját találták benne. A hulla, mint az orvos megállapította, mindössze pár hete feküdhet a ládában és már oszlásnak indult. A téesői csendőrség az anya ki­létét most erősen nyomozza. — (Macdonald uj rezidenciája.) London­ból jelentik: Macdomald uj lakóházat vásá­rolt magának; megvette Hampsteadban Anna királynő volit rezidenciáját. A palotának négy fogadóterme, nyolc hálószobája és egy nagy hallja van. A palota megvételét Mac- doniaild azzal okolja meg, hogy a régi lakó­házában nem volt elegendő hely könyvtárá­nak elhelyezésére. — (Hir Szliácsgyógyfürdőröí.) Ezen vi­lághírű szénsavdus és vasashév vizű gyógy­helyről azt az értesítést adják, hogy az első­rangúan berendezett Bristol- és Tátraszállo- dákban kitűnő étlapból választott napi élel­mezés szép ujoman berendezett szobával együtt előidényben 45, főidényben 56 koro­náért kapható. A nagy külföldi érdeklődés miatt tanácsos lakást mielőbb lefoglalni. Cím: Bristol és Tátra üzemvezetősége, Szliács- fürdő. (Zólyom mellett.) WEeW¥BE¥ y nCGNTIET B»«»3re4aelflám és ^issrax^drtuiHxáz. képheredezés és é*»ületf*lw«íS«e;Eés, ex XeexrlsKxexdi ..3Vnoil" Ö'ffltiirnfflk ftépvtsefeíe és fölevatkata e^ész fxlooenseftá és Podkarpotfska Rxxss részére ITieflBses HxrfxwéRxAacfl és éMerml l»xeffl*«?B»«fi«ía5és«;l« KM DEfAll Fcfr-iatf&ci = Moiice — M €■»»«■ m'~ • F«fr-uMc«n 5© tf&MnzeNiDÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents