Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-14 / 108. (851.) szám
ŰÖFtÁmr —— ^^s>..-y^L tilöiizetési árak belföldön: évente300, J^nT ><í^y vfifr toprír stgaBMOBzzmammm, ______ félévre 150, negyedévre 76, havonta jp W 26 Ki; külföldre: évente 450. félévre ijy nnajui, - . ■■«- UHU1''ÜL. K S HLPrilji_ irgiil Jl «W» mi imm _ J25- negyedévre 115, havonta 39 Ki. #/rí 7E'/2íW2EJ^#irF^K$WMiW3 ^sszáwara 120 k* i jSEb? M Isw ||| ^ JSf jgf W a|| Jgf? Jm Szerkesztőség: Prága. II.. Stépánská %.__m JW jf 1 M m JW m Jm jgf M Jgf 1 SjL SS Ulice l6/m. Telefon: 30-3-49. Kladö*" §p§ <s8=i& ^sufc hivatal: Prága, l., Llliová ulice 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. A Sztovenszkói és AusxtnsxHói Szövetkezett Ellenzéki (Pártok politikai napilapja ^efeiős szerkesztő: Öóf István Az osztrák kormány lemondta Senes kocsi látogatását Nagy német nemzeti tüntetésektől tartanak A rendezés elé... A ruszinszkói kér. szoc. párt egyik vezető egyénisége tollából ered ez a cikkünk. —, május 13. Közéletünk viszonyaiban minden akciónknál — legyen az társadalmi, vagy politikai — kétségtelen tény az, hogy az erkölcsi alapon élő és cselekvő egyének előtt a cél és nem a személy a legfontosabb. A ránk mérhetetlen csapásokkal nehezedett szerencsétlen világfelfordulás óta az ősla’kos társadalomra nézve a társadalmi és politikai célkitűzések természetszerűen adva vannak. Ezek kivétel nélkül úgy politikai vezéreink és társadalmi notabilitásaink, mint a zászlaink alá tömörültek szemében összefogva nem volt és nem lehetett más, mint a nemes lélek által sugalt bölcselettel és tántoríthatatlan elszántsággal vezetett önvédelmi harc az elnemzetlenités ellen és áldozatkészséges összefogás a? gazdasági tönkre- juttatás, a proletarizálás immár nem is nyilvánvaló, de tényekkel bizonyítható szándékosságával szemben. ? b Eme célkitűzések tekintetében az őslakos ellenzéki polgári pártok között nézeteltérések nem voltak és —■ bármennyire is óhajtanák azt elnyomóink — ma sincsenek s nem is lehetnek, mert jajgatásaink bármilyen két- ségbeejtően is hangzanak, nemzeti önérzetünk sérelme nélkül nincs kinél úVeghállgu- tásra találjunk: mert a lelki kifáradás pillanatában felszínre dobott s egy békésebb jövőt Ígért wilsoni elvek hatásvErrázslatára lerakott fegyverek figyelmeztetően intenek, hogy hinni és bízni csak önmagunkban lehet. Eme megdonthetetlenné vált igazság mellett szól az „Érsekujvári egyezmény*4 is, mely mint az irredenta-gondolattól mentes ezeréves együttélés őszinte megpecsételése és politikai legkiválóbb vezéreinknek remekbe készült alkotása ma is fennáll, mert létrehozását a közös szenvedésekben meggyötört lelkek politikai testvérisülésének vágya parancsolta reánk, hogy általa a munka békés, célirányos és mindannyiunk lelki rabságából felszabadító lehessen. A testet öltött egyezménynek eme, a? közóhajból merített jogforrása, mint a politikai ténykedés iránytűje, bárminő tiszteletreméltó jogászi okoskodás ellenére is, mindaddig meg nem változhat, mig a közóhaj is meg nem változik. Aki tehát az egyezményt egyoldalúan pártpolitikai célra akarná felhasználni — ami egy volna önsirunknak megásásávarl — már nem a célt, hanem személyi érdekét szolgálná s mint ilyen kétségkívül el is buknék. Ha vannak tehát vétkesek közöttünk akár ebben, akár abb&m az irányban, hogy a személyi villongás felkeltése által az egyezményről a figyelmet elterelték s igy annak fennállását vita tárgyává tehették, akkor azok mindnyájan megérettek a vezeklésre. Ebben a kérdésben nincs fő- és nincs a’lbünös. Mindazoknak, kik a kér. szoc. pártban a személyi válságot s testvérieden magatartással a viszálykodást és pártoskodást akár mint vezetők, akár mint közkatonák és a párton kívül állók fölkeltették és a jobbizlésii egyének és a mélyen befelé'érzők jogos felháborodására a sajtót csaknem nap-nap mellett felhasználták, magukba kell szállaniok s kibékült lélekkel, férfiasán, á magyar lovagiassághoz illően, testvéri jobbot kell nyuj- taniok egymásnak, hacsak azt a hitet nem akarják kelteni bennünk, hogy ön-, vagy tőlünk idegen célokat akarnak szolgálni. Úgy mondják és Írják, hogy vezető egyéneink között egy-két „csaló** és „szélhámos" is van. Kímélet nélkül félre kell őket azonnal állítani, ha még oly kiváló érdemekkel is dicsekedhetnek. De viszont, ha a megvádoltak ártatlanok, a meghurcoltaknak méltó elégPrága, május 13. A Veéer mai száma a következőket írja: A Deutsche Österr. Ta- geszeitung tegnapi száma közli, hogy az osztrák kormány arról értesítette Benes dr.-t. hogy tervezett bécsi útját a nap-nap után erösbödő csatlakozási mozgalom miatt Berlin, május 13. A köztársasági lapok feltűnő jóakarattal írnak Hindenburg tegnapi eskütételéről. A Vorwárts a következőket írja: Az elnököt a monarchisták választották meg, de tegnap úgy beszélt mint az igazi köztársasági. A nacionalistáktól választott elnök pacifista módón és mint a teljesítési politika hive mutatkozott be. A fekete-fe'hér-vörösök jelöltje letette az esküt a fekete-vörös-arany alkotmányra. Hindenburg megválasztása a köztársaság veresége volt, Hindenburg hivatalba lépése azonban a köztársaság nagy győzelme. A Berliner Tageblatt szerint Hindenburg esküjéhez vallásos megerősítést fűzött, amint azt az alkotmány megengedi s igy a jogi kötelezettség mellett még vallásos kötöttség is fűzi a köztársasághoz. A Vossische Zeitung Páris, május 13. A ma reggeli sajtó sokat foglalkozik azzal a válaszjegyzékkel, amelyet a tegnapi minisztertanács állított össze a német garancia-javaslatokra. A lapok szerint ez a válasz határozottan lojális szellemben van megfogalmazva és egyáltalában nem utasítja el a német ajánlatot. Nem puszta kérdéseket jelent Németország számára, bár a tárgyalások egyenes fölvételéről sincs benne szó. Ámbár a szerződés aláírása csak a’bban az esetben képzelhető el, ha Németország belépett a Nép- szövetségbe, ezt a belépést még sem veszik a tárgyalások kiinduló pontjává, csak az eredményt teszik tőle függővé. A Journal szerint ha Németországban tényleg van békevágy akkor Franciaország nem zárkózik 1 el előle és mindenképpen megvalósítására fog törekedni. tétel kell, hogy adassék, mert különben az igy csorbát szenvedett morál a viszálykodásoknak újabb és újabb fázisaival tovább is megbénítja a máris körmünkre égett politikai komoly munkálkodás lehetőségeit. így lehet és csak igy kell gondolkodnunk a kér. szoc. párt szombati pártértekezlete és a reá gyorsan következő „pártközi vezérlő inkább halassza el, mert fogadtatása, amit a Németországhoz való csatlakozás hívei rendeznének neki, nem volna a legbarátságosabb. A lap annak a reményének ad kifejezést, hogy Benes dr. végleg kikapcsolja Ausztriát terveiből s később sem jön Bécsbe. ugyanilyen értelemben ir. Hindenburg megválasztása csalódás volt a köztársaság számára, a tegnapi nap azonban csak a köztársaság megerősödését jelentette. A német nemzeti Lokalanzeiger megelégedését fejezi ki, hogy az uj államfő föltünése még politikai ellenfeleinél is erős hatást keltett. London, május 13. A Daily Telegraph berlini levelezője szerint Hindenburg tegnapi beszéde, melyet válaszképpen mondott Loebe házelnök üdvözletére, monarchista körökben igen kellemetlenül hatott. A Stresemann-párt egy tagja megjegyezte, hogy Ebért soha életében nem mert volna ily demokr-. . beszédet mondani és ugyanennek a pártnál- egy másik tagja szerint most már n: kétséges, hogy Hindenburg megv' ^sztáca a nunar- chisták számára pyrrhusi győzelmet jelentett. szerint az angol kormány a Rajna-vidék kiürítésére vonatkozó álláspontját már tudatta a szövetséges kormányokkal. A Ruhrvidék kiürítését augusztusra határozták el, föltéve, ha Németország a Dawes kötelezettségeket teljesíti. Köln kiürítését nem kötötték határozott időponthoz, mivel az elsősorban Németország leszerelési magatartásától függ. A Matin ma reggeli száma szerint arról szó sem lehet, hogy a kölni zónát 1926 folyamán kiürítsék. laszjegyzék loyális hangnemével és helyesnek mondja, hogy a német ajánlatot nem vetették eh hanem vizsgálat tárgyáv' te. ik. bizottság** gyűlése előtt, midőn nap-nap mellett szorongva várjuk a régi összhang helyreállását s nyomorunkban legalább is lelki enyhülésünket: hogy isméi béke van, tehát remélhetünk. A nagy Széchenyi lelkiismereti felelőssége legyen velünk a személyi válság eme nehéz óráiban. A szenátus ülésednek elhalasztása Prága, május 13. A szenátusnak eredetileg tegnap kellett volna összeülnie, azonban a koalíciós válság miatt nem hívták össze a szenátust s a Nár. Osvob. értesülése szerint csak május végére történik meg az egybehív ás. (A Prager Presse szerint már jövő hét keddjére. — A szerk.) Tegnap csak az elnökség ülésezett s a legközelebbi ülés programját tárgyalta. A szenátus szociálpolitikai albizottsága az állami hivatalnokok betegbiztosításáról szóló törvényjavaslattal foglalkozott a keddi ülésén. A javaslat öt szakaszát már letárgyalta s azokon némi változtatásokat is eszközölt. Az albizottság ma folytatja tanácskozásait. A bebörtönzött Boris Savinkov öngyilkosságot követett e\ Moszkva, május 13. Boris Savinkov, aki már hosszabb idő óta volt elfogva, öngyilkosságot követett el. Egy órával tette előtt. Dzersinszkihez, a Cseka fejéhez. Írást intézett, melyben kérte, hogy bocsássák szabadon. Erre az írására a fegyház igazgatóságától azt a választ kapta, hogy szabadon bocsátására igen kevés a remény. Amint Savinkov kerti sétájáról visszatért, a {egyházudvarról cellájába vezető lépcsőház egyik ablakából, amelyen nem volt rács, kiugrott és azonnal meghalt. A mai szovjetsajtó nyilvánosságra hozza azt a levelet, melyet Savinkov Dzersinszkihez intézett. A levél igy szól: „Amikor letartóztattak, azt hittem, hogy számomra csak két lehetőség van. Az első az, hogy agyon fognak lőni. A másik az, hogy szabadon- bocsájtanak, megbíznak bennem és alkalmat adnak a munkára. Én az első lehetőségben hittem, de reményem volt a másodikban is. Azt azonban semmiképpen sem képzeltem el, hogy egy harmadik eset fog bekövetkezni és engem nem lőnek főbe, hanem betörtönöz- nek. Bűneim nem olyan természetűek, hogy börtönnel jóvá lehetne őket tenni. Sokat gondolkoztam a dolgokról, sokat tanultam is a fegyházban. Mindenki láthatta, hogy őszinte vagyok. Higyjetek nekem, bocsássatok el a börtönből, adjatok munkaalkalmakat, akár alacsonyabbrendüeket is és ne felejtsétek el, hogy volt idő, amikor én is a forradalomért küzdöttem.** Be.'-s Sabinkov egyike volt az ..L„hi évtizedek leghíresebb or^sz forradalmáréinak. Körülbelül 22 összees'ki' 'st szőtt a cár főhivatalnokok ellen. Többször letartóztatták, elitélték, számkivetették, de Sabinkov mindig elmenekült. Az orosz forradalom után Keren- sky kormányának hadügyminisztere lett, de nem pártolt át a mindinkább agresszívebb kommunistákhoz és a külföldön, főleg Lengyelországban erélyesen ellenük agitált. Szamos, Oroszország elleni támadás k. .onai szervezője között volt. Egy évvel ezelőtt abban a pillanatban, amikor hamis i asszussál Írországba akart kerülni, letarióL-ttáh’. 1 Szenzációs bünpörére egész Európa felfigyelt és érdeklődve követte az eseményeket. A pö- alatt szabadulásának föltétele az volt, ‘ o.gy ismerje el a szovjetköztársaságot, de ezt nem tette meg Sabinkov, sőt kegyelmet sem kért és határozottan kijelentette, hogy bűneiért a 1 halál jár. Halálra is Ítélték, az orosz nép óriási részvéte mellett. Később azonban az itéle• tét fogházbüntetésre változtatták. Sokáig ■ ról volt szó, hogy szabadon bocsátják, de er- : re mindeddig nem került sor. Mondják, hor** a várt kegyelem elmaradása miatt köve’, el • öngyilkosságot. Sabinkov halálával a leg.nöz- : gékonyabb, i legszellemesebb és a legkonzekvensebb forradalmár egyéniségek egyike távozik az élők sorából. A jövő Ml végén Összeül a parlament? Prága, május 13. A Vecer arról értesül, hogy a nemzetgyűlést valószínűen csak a jövő hét végén hívják össze plenáris ülésre. A szociális biztosítás ügyében még folynak a tárgyalások s még nem biztos, hogy technikai okok miatt az önálló keresettel birók szociális biztosításáról szóló javaslat mindjárt az első ülés napirendjére kerül-e. A lap parlamenti informátora úgy hiszi, hogy a koalíciónak sikerül békés megoldást találni, vagyis, hogy végrehajtják a teljes koalíciós programot. Ennek következtében az ülésszak julius első hetéig fog valószínűen tártaiéi, mert a megyei és választási reformról szóló javaslatok mellett az építkezési törvény és egyes egyházpolitikai kérdések is szőnyegre kerülnek. Az adóreform gyors végrehajtását különböző technikai akadályok késleltetik. A neme! köztársasági saiíú Hindenburg pártián Augusztusban ürítik ki végképpen a Mimiket A lojális francia válaszjegyzék. London, május 13. A Reuter-ügynökség Ez a kiürítés csak akkor történhetik meg, ha Németormág bebizonyítja jószándhkát. A láp a továbbiakban fogh.lkozik a francia vá-
