Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-31 / 122. (865.) szám

Vasárnap, május 31. 1* Tátra-Otihon (Tatr Domov) Poprádfelka állomástól 45 perc alatt visz a villamos a bájos keretben épült idil­likus Tátra-Otthonhoz. Körülötte örökzöld fenyvesek illatoznak, a háttérben a Magas- Tátra hatalmas csúcsai fehérlenek, előtte pedig szép alpesi parkban pisztrángtó, mely­ben visszatükrözik az Otthon kedves képe. 1015 méter magasságban délre néz ez a mo­dern kényelemmel ellátott derűs családi otthon, mely egész éven át szívesen látja a pihenni vágyó üdülő, sportoló, teieiő, vagy nyaraló vendégeket. Az elismert kitűnő változatos és házias konyhája mellett a pompás otthonos környe­zetben mindenki jól érezheti magát ott. A teljes pensió ára 50 Kc-tól kezdődik, melyért kényelmes lakást, komplett reggelit négy- fogásos ebédet és kétfogásos vacsorát kap a vendég. A Tátra-Otthon Reinhardt Dezsőnének, Tátra-füred világhíres igazgatójának nejéé, aki személyesen vezeti a Magas-Tátrának ezt a legkellemesebb pensióját. ♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«"*♦♦♦♦♦♦♦♦• A dobsinai jégbarlang Dobsina város határában, hat kilomé­ternyi légvonalban a várostól a Ducsa hegy oldalában csodára bukkan az ember, olyan csodára, melynek párja csak az Alföldi Dé­libáb, az Északfény és az Adelsbergi kék­barlang. A tátrai nap ontja a hőséget, mikor az ember nekivág, hogy megnézze a világ­hírű dobsinai jégbarlangot. Fenyvesek közt visz felfelé az ut. Egy hirtelen feltáruló be­járat küszöbét átlépve megváltozik a világ. Tizennyolc lépcső vezet a nagy Jégterembe, amely 120 méter hosszú és 60 méter széles. Feneke jég, boltozata jég, pillérei szikla- jégoszlopok. Egy kis folyosó a „kápolnába" vezet, amely mögött a barlang mintha hir­telen délibábosan alámerülne, valahová, ahol csodák történnek-valójában pedig egy kisebb csarnok nyílik meg, a „Pokol", ahol Lucifer jégoltárát egy jégfüggöny fedi és a „jégor- gona* mesterét várja. Odakint a nyári nap tüze, odabent örök csend, néma dermedtség: a világtörténés két pólusa. A barlang megtekintése teljes két órát vesz igénybe. Dobsina városa és a barlang kutatói mindent megtettek, hogy a közönség számára kényelmesen hozzáférhetővé tegyék ezt a természeti csodát. A barlang alatti szép nyugalmas völgyben fekszik a vendéglő, amely mellett Dobsina város kies fürdőhelye keletkezett. A klimatikus gyógyhely modern felszerelése minden igényt kielégít és kivá­lóan alkalmas pihenésre. A levegő megteszi a maga hatását és az étkezés még mindig a régi magyar konyha receptjei szerint készül. A fürdőhelyről a barlanghoz kényelmes, jól gondozott utak vezetnek, a barlang meg­tekintése pedig semmiféle nehézséggel nem jár. Aki a délutánt a jeges csodák közt töl­tötte és napnyugtakor kiül villája teraszára, azt hiszi álmodik. A jeges csodák ott az ég peremén még egyszer felsorakoznak glo- riás fényben és elvonulnak a csodálkozó te­kintet előtt csak mikor a nap utolsót lob­banva lebukik a hegycsúcs mögé, ébred az ember arra, hogy a jégbarlangot a felhőkben látta, amelyek szertefoszlottak. Lévárt gy égy fürdő: A szlovenszkői Gastein Gömörország északi határán, ott ahol a Turóc folyó sziklás hegyek között hangos lármával siet szükebb hazája felé, fekszik L é v á r t gyógyfürdő. A fürdő a folyó part­ján, 177 méter magasan a tenger színe felett terül el. Itt épültek szétszórtan a fürdő-épü­letek: a csinos lakó- és fürdőházak, valamint a vendéglő. A fürdő telepet árnyas park veszi körül, melynek sétautjai bevezetnek a Turóc folyón túl kezdődő tölgyes erdőbe. A vidék gyönyörű kilátást nyújt. A telepet félkörben körülvévö sziklás hegyeket hatal­mas tölgyerdö lombkoszoruja övezi, az erdő és a park között a lefelé siető Turóc vize von csillogó árkot. A fürdő levegője enyhe, tiszta, széltől és portól mentes. A levegő balzsamos, a sok szabad mozgásra hivó sétahelyen fel- tidifl a fáradt és meggyógyul a beteg. De fürdő nevezetessége és főgyógyitó ereje az u. n. „Szent Antal forrás" természetes lan­gyos vize. A források vizét a fürdőházban értékesítik, ahol mintegy félszáz kád áll a vendégek rendelkezésére. A forrás vize ke­vés bórsavat, lithiumot tartalmazó földes bi- karbonátos radióaktiv-viz és állan­dóan 25 fok C. hőmérsékletű és ugyanaz az orvosi hatása van, mint az osztrák Gastein hévizeinek. Kiváltképen ajánlható idült és krónikus csiizos és köszvényes bajok, bőr­betegségek, csont és csonthártya bajok, ide­gesség és bénulások ellen. Lévárt nem luxus fürdő, gyógyító tényezőinek erejét a maga vonzó egyszerűségében kínálja a szenvedő­nek. Az ott tartózkodás költségei a legmini- málisabbak. I. osztályú napi ellátás 32 Ke., fürdő 7—10 Ke. Az élet Lévart fürdőn olyan olcsó, hogy a kis jövedelmű ember is meg­engedheti magának az ottnyaralást. A fürdő vasútállomása Tornaija (XIX. zsupa), ahonnan a vendégeket a tulajdonos kényel­mes kocsija szállítja a fürdőtelepre. Posta, távirda és gyógyszertár a szomszédos Har- kács községben van. A fürdő tulajdonosa Plachy Tamás föld­birtokos, aki maga a megtestesült jókedv és kedélyesség és aki a fürdőorvosával min­dent megtesz arra nézve, hogy a betegek és üdülök a legjobban érezzék magukat. Min­den szezonban kitűnő cigányzenekar hang­versenyez a fürdő parkjában és a gömör- megyei műkedvelők és hivatásos színészek is gyakorta felkeresik a vendégszerető fürdő tulajdonost, hogy segítségére legyenek vendégei szórakoztatásában. Aki ki akarja pihenni az év munkájának fáradságát, vagy aki az említett bajokban szenved, keresse fel bizalommal Gömör eme gyöngyét és biz­tosítjuk arról, hogy ottartózkodásából uj erőt nyer és bajából tökéletesen kigyógyul. Pöstyén: Ahová bicegve érkeznek és ahonnan délcegen utaznak el a vendégek Pöstyén, május 30. A Vág völgyének romantikája van: Lát­tam az Elba büszkeségét, a szép Svájcot, egyszer a hajnali nap csillogásában öleltem magamba a Wachau várainak szépségét, áthaladtam a Rajna teuton komorságu ter­mészetmisztériumain — de valamikor mint gimnazista, tutajon mentem le Kralovántól Komáromig a Vágón s ha azóta tetszett valahol egy folyó és partjain a merész hegyek, mindig az volt az érzésem, hogy gimnazista vagyok, hogy holdfényben úszik a tutajunk Strecsno meredek vészei között, Budatin, Trencsén, Becko vagy Temetvény várai alatt, Pöstyén gőzölgő melegforrásain fájdalma elmúlt, két hét múlva úgy szalad­gáltam már mint az evet, kitűnő társaságot találtam a fürdőben, el kezdtem vadászni, kirándultam Csejtére, Temetvényre s mire lélegzethez jöttem, úgy elröppent a hat hét, hogy észre sem vettem. Szinte lekéstem az Imperátorról, itt Karlsbadban is csak a leg­fontosabb ügyeimet intézhettem el, azután már rohannom is kellett Cherbourgba. — De Pöstyén megérte, jövőre visszajövök. Csak jogcímet kell még találnom, mert a* lábam: ez az átkozott, amely előbb annyi bajt oko­zott, most már makkegészséges. Én nem vagyok kubai. Én nem rohanok Cherbourgba s rám nem várnak Imperátorok. le egész a Dunáig. Az alapélményt minden hasonló természeti szépséghez a Vág adta nékem, mert ez volt az első, ez volt a leg­szebb, ez volt a legnagyobb zsongás és lendülés, melyet viz és hegy kombinációja nyár, szabadság, fürdés, boldogság adott nekem. Most itt vagyok Pöstyénben, u finom fehér korlátú strandsétányról nézem a Temetvény alól ide kanyarodó Vágót és — nem szeretnék sohasem elmenni innen. Tavaly egy amerikai ismerősömmel beszél­gettem Karlsbadban. Az ur kubai volt, háromszor körül hajózta Délamerikát, látta Floridát és Kaliforniát, de szivében magyar maradt és szívesem jött vissza évenként szülőföldjére, Pozsony megyébe, ahonnét harmincöt évvel ezelőtt elszakadt. Az el­múlt nyáron Karlsbadba akart menni. De előbb hazatért Nagyszombatba, szülőváro­sába és egy délután kirándult Pöstyénbe. És ott máradt hat hétig. Karlsbadba csak úgy kutyafuttában kukkantott be, mielőtt az Imperatoron New Yorkba utazott volna, csak úgy a tisztesség kedvéért, igazi szabad­ságát a Vág-völgyében töltötte, Pöstyénben a Termiában, ahol megszűnt világjáró ame­rikai lenni, hanem volt ismét magyar ur, aki éli grand-seigneuri lendületes életét. Elbeszélte: — Nem tudom, hogy jött. A lábam fájt, reumám volt és ismerőseim azt ajánlották, hogy nézzek be Pöstyénbe és kérdezzem meg az Irma fürdő főorvosát, hogy hát mit is kellene tenni. Pöstyén biztosan segít a bajomom s ismét könnyeden, töretlenül mehetek vissza Amerikába, ahol az elaszti­kus akadálytalan mozgás az üzleti világban mindennél többet számit, őszintén szólva féltem Pőstyéntől, mert nem tudtam hova jövők. Előbb csak egy délutánra utaztam ki, de amikor eljöttem a pompás golf-szigetre, először megfürödtem az iszapban és láttam azt a kitűnő életet a Thermiában, a kur- szalonban — maradtam. Közben a lábam S jogcímem sincs az itt tartózkodásra: soha­sem volt reumám — csak nézem ezt a hal­kan morajló Vágót, nézem a Kárpátokat, az erdőségeket a rádiumtól csodálatos Banka hegyet, nézem, hogy derül napról-napra a bicegő embertömeg arca a fürdők után és mennyire egyenesednek a hátaik és vállnak délceggé a lábak. Aki előbb a délelőtti kon­certek alatt busán üldögélt fájós lábával a Kursalon előtt az árnyas parkban, az most jávázik a Termia reunionjain, vagy a Royal- szálló bárjában és mankót törve ugrik be néhány hét múlva a pesti, a b*csi, a prágai, vagy a varsói gyorsba. A golfszigetről ide látszanak a virágá­gyak és a sárgahomoku kerti ösvények. A vén fák közül előkelőén emelkedik ki a Ther- mia-Palace sziluetje és az Irma fürdő mór kupolája. Még hátul a Vág egyik ága fölött látni a gyógyforrások meleg páráját. A szálló előtt a piros asztalernyők alatt nemzetközi társaság üldögél, toalettek és a nők ragyog­nak, fehér tennisznadrágos férfiak cseveg­nek. Mellettem a tenniszgroundokon valami tenniszverseiiy van, nagy társaság figyeli a játékosokat. A parkból ideszürődik a nagy orcheszter délutáni muzsikája, míg a Ther- miával szemben őrt áll a másik amerikai arányú szálló, a Royal. A mindent takaró zöldből csak a villák piros, vagy feketés tetői látszanak ki hosszú sorba és esetleg egy-egy zöld zsalugáteres ablak. A Vég másik oldalán a Lido széles strandfürdőjén száz számra fiirdenek az emberek, kacaj, sikitozás, boldogság, zene hallatszik idefelé. A napfény és Temetvény, a hajdani Ber- csényiek büszke vára, mozdulatlan ragyo­gásban nézik ezt a képet . . . A magas és kecses strandsétányon, a fehér korlátnál megáll mellettem egy mankós bácsi. Kiválik a sétálók közül és elmerengve néz a csillogó kacskaringós Vágra. Arcának ió kedve, szemének ragyogása egyáltalán nincs arányban rokkant lábával, amikor elé­gedetten mondja tiszta berlnreseu: — Ech, wundergut ist hier! Fürdői hírek Kik haphatnak vasúti kedvezményt a csehszlovákiai fürdőkbe való utazáskor? A csehszlovákiai fürdőkbe való utazáskor vas­úti kedvezményt elsősorban államhivatalno­kok, katonai személyek, nyilvános szolgálat­ban álló egyének és tanítók, valamint ezek feleségei és kiskorú gyermekei kaphatnak. A kedvezményt teljesen vagyontalan embe­rek is igényelhetik, akik szegénységi vagy vagyontalansági bizonyítvánnyal rendelkez­nek, amelyen az utazás célja kellőképpen fel van tüntetve. Ezt a bizonyítványt az elutazás alkalmával a személypénztárnál a helyi és napi bélyegzővel kell ellátni. A fürdőbe való utázáskor a teljes menetdij fizetendő. Csak a kúra bevégzése után, melynek minimálisan tiz napig kell tartania, a fürdőigazgatóság által kitöltött igazolvány alapján ád a vasút a visszautazáskor 66 százalékos árkedvez­ményt, kizárólag azonban csak az egyenes hazautazásra. Ajánlatos, hogy a fürdőven­dégek, akik erre a kedvezményre igényt tartanak, igazolásképpen magukkal vigyenek illetőségi, születési bizonyítványt a már emlí­tett szegénységi bizonyítványon kiviül. A Prágai Magyar Hírlap olvasóihoz. Lapunk olvasói a Prágai Magyar Hírlapot minden cseh­szlovák fürdő és nyaralóhelyen számonkint is megvehetik az újságárusoknál, vagy a fürdöba- zárokban. A stoószfürdöi színpad kamaraelőadásai­nak már nemzetközi neves márkája van. Klasszikus zenemesterek müveiből alakított bájos kis operák és operettek tarkítják majd ezidei műsorát is. Szerepelni fognak Mozart, Gluck, Schubert, Offenbach operettek, szá­mos operai jelenet cseh-német-magyar ének és zenedarabok, inüdalok stb. . A fürdő mü- vésztársasága az igazgató főorvos családja és az igazgatóság tagjainak sorából áll, de a fürdő állandó törzspublikuma is számos ne­ves fővárosi művész nevétől ékes. Az idén is bejelentette jövetelét Stephanides Károly karnagy, aki több ízben vezérli majd a ki­tűnő szalon-zenekart. A fürdő fejlődését a pazar villanyvilágítás és a pompás auto- közlekedés, az egyedülálló sajátiizemü jég­gyár bizonyltja. Mindamellett az árak ver- senykivüliek, melyekről bárkit meggyőződ- tet a kívánatra küldött prospektus. Nyaraló előfizetőink figyelmébe. Előfizetőink szives figyelmét felhívjuk arra, hogy a Prágai Magyar Hírlapot nyaraló előfizetőinknek minden belföldi és külföldi fürdő, nyaraló és üdülőhelyre megküldjük, ha levelezőlapon kiadóhivatalunk­kal nyaralóhelyének címét közli. — A Duna—Száva—Adria vasúttársaság uj menetrendje. A Duna—Száva—Adria va­súttársaság (azelőtt Déli vaspályatársaság) vonalain junius hó 5.-én életbelépő uj menet­rendben a 204. számú trieszti gyorsvonat Budapest d. v.-ról 17 óra helyett 17 óra 30 perckor indul és Budapest—Trieszt között egy háló, Budapest—Fiume (Abbázia—Mat- tuglie) között I. és II. Budapest és Róma között I., II. és III. osztályú közvetlen sze­mélykocsit továbbit és Marburg érintése nélkül Triesztbe, másnap 8 óra 30, Abbázia —Mattuglieba 10 óra 17, Veneziába 14 óra 20, Firenzébe 22 óra 50, Milánóba 20 óra 00, Genovába 23 óra 45 és Rómába harmadnap 7 óra 25 pereikor érkezik. — A 201. számú ellenvonat Rómából 23 óra 40, Firenzéből 6 óra 20, Genovából 6 óra 00, Milánóból 9 óra 40, Veneziából 14 óra 45, Triesztből 20 óra 15, Abbázia—Mmttuglieből 19 óra 28 perckor indul és Budapestre — ugyancsak Marburg érintése nélkül — 11 óra 35 perc helyett már 11 óra 00 perckor érkezik. — A 202. számú Balatongyorsvonat Budapest d. v.-ról vál- tozatlamü 9 órakor indul, az ellenkező irány­ban .a 203. számú Balatongyorsvonat 19 óra 40 perc helyett már 18 óra 35 perckor érke­zik Budapest d. v.-ra. A személyvonatok fór- ' galmában annyiban Ksz lényegesebb váltó- ! zás, hogy a 9 ór 30 perckor Budapestre érkező és onnét r óra 10 perckor induló vonattal Budapest és Veszprém között I., II. j és Ili. osztályú közvetlen kocsik közlekednek. ; Tirolban megrendszabályozzák a turistákat. Még sohase hallottunk, sőt el se képzeltünk olyan j erényt, amely Tirolban veszedelemben forgott volna, olyan jámbor és polgáriasait ez a pacalnál ' is redősebb derék kis ország. Ámde az inns- ] brucki tartományi kormánynak most igen szigorú j rendelete jelent meg, amely szigorú szabályokat j ir elő a turistáknak. Például a legkutyább meleg- j ben sem szabad nekik túlságosan Inekivetkőzni. ! A folyók mentén esakis kabinokból szabad fü- í rödtü, nőknek és férfiaknak külön kabinjuk legyen : olyan távolságra egymástól, hogy egymást ne láthassák. A fürdőruha fönn nyakig, le térdig, érjen, mert hátha mégis látják egymást. Pihe- j nőskor cipőt csak kifőzni szabad, szellőztetés j végett, de mezitlábra vetkőzni tilos. És így to- j vább. Azt hisszük, c szabályrendelettel Tirol 1 minden közvetlen báját és kellemét elvesztette.- A világ turistái okosabban (eszik, ha ezután erre mifcK'iiV itt mindíMi szabad. Uszóruha felülre térdig, alulra nyakig érhet.

Next

/
Thumbnails
Contents