Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-31 / 122. (865.) szám

Vasárnap, május Sí. Iglofilred fürdő (Novovesske Kupéié) A szepesi hegyekben Igló várostól alig félórányira, hatalmas erdők között várja a láradt, kimerült embereket Iglófüred, a Sze- pesség egyik Iegkehemesebb nyári üdülő­helye. A Szepesiglói Hitelbank, a fürdő gaz­dája évek óta építi, szépíti ezt a bájos für­dőhelyet, amelyre a természet is pazar kéz­zel szórta kincseit. Széli Ödön, a bank neves vezérigazgatója gyermekeként, dédelgeti Iglófüredet és valóságos szociális missziót végzett a fürdő modernizálásával és árai­nak oly nagy mértékben való lecsökkenté­sével, hogy a legszükösebb viszonyok között élő középosztálynak is lehetővé tette a kényelmes, kellemes és az egészséget re­stauráló nyaralást. Modern hidegvizgyógy- intézet, szanatórium, kényelmes szálló, pompás magyaros konyha és szinte ajándék­árak teszik Iglófüredet a közönség kedvenc nyaralóholeyévé. Közönségünk figyelmét felhívjuk Iglófüred fürdőnek lapunk számá­ban megjelent külön hirdetésére. A csor&atói Méry vendéglő A Csorbató alatt elterülő erdőség olyan csábitó, hogy az ember még sem száll be a villamosba, hanem nekivág egy kedves hegyiutnak és bár a fákon jelzést lát, táblát, amely mutatja, hogy hol van a Móry féle vendéglő, elhiteti magával, hogy találomra sétálgat a fenyvesben. Minek vendéglő, gon­dolja, mikor Lomnicon, Füreden mindenütt vendéglő és villa zavarja a természet fen­séges csöndjét és épp az imént hagyta el a Csorbatói vendéglő lármás teraszát. Lassan ballagva teli tüdővel szívja a levegőt és örül a magánynak, amig egy kanyaradónál me­gint csak vendéglő tDrpad eléje; a Móry János vendéglője. És itt, az erdőség csend­jében 1320 méter magasban egy ötven, mo­dern kényelemmel berendezett szobáju új ház, mindennel, amit az ember megkíván. Nem lármás nagy szálló, nem szomorú sza­natórium, nem svájci ház, amely csak pri­mitív eszközök felett rendelkezik, hanem egy puha, meleg otthon, amelyben nem tömeg­cikk az egyes ember. Nyugalom, béke min-: denütt, végtelen horizontok, de lezárt egysé­gesség: pihenés. Júniusban, szeptembérben, nyár elején, nyár utóján különösen szép. A telek most uj szárnnyal bővült és a Tá ra hívői mégis annyira megtöltik, hogy igy is szűknek bizonyul. Nyáron igen kevés az el nem foglalt szoba. Télen is tele van ven­déggel, mert a skielők ugrósánca és gya­korló tere közvetlen kezeiben van. A szo­bák ára olyan, hogy a középosztály kényel­mesen megengedheti magának az ottartóz- kodást. Egyágyas 15—19, kétágyas 26—3), balkonos szoba 34, turistaágyé 6 korona. Teljes penzió 43—48 korona, amiben minden bele van értve. A Móry-ház egészen különös típusa a nyári szállásoknak. Nem csoda, hogy meleg és puha fészek, hiszen olyan ember gon­dozza szeretettel, aki művész. És megesik, hogy estefelé művészi zongorajáték hangjai ütik meg az ember fülét: Móry János, aki kiváló zeneszerző, befejezte a napi munkát és kis zongoraszobájában a zongora előtt ül és felsorakoztatja azokat az akkordokat, ame­lyeket nagy költők versei termeltek benne. Ez a Móryház a fenyvesek közé eldugott csendes fészek, egészen egyéni, egészen kü­lönleges meglepetése. Trencsénteplic A Kárpátok gyöngyének is nevezik. Kö­zépmagas hegyek és sötétzöld erdők között fekszik, balzsamos levegőjű völgykatlanban, csendben és Isten békéjében. Ha az ember a fehér ösvényeken egy szép nyári reggelen fölsétál a hegyekbe, s a madarak dalát hall­gatva lenéz a fürdőre, ahonnét fehér épületek piros tetői, a nagy szállók és a kis villák üde összevisszájában mosolyognak, lehetetlen, hogy gáncsolja az élet értelmét és hogy a .világban nyugtalanító gondokat találjon. É csodás helyen már több mint ötszáz év óta használják a híres hévizés iszap­gyógyfürdőt. A titokzatos erő, rádióaktiv, kénes források 36—42 fok természetes hő foka csodálatosan gyógyítja a reumát, kösz- vényt és a csuzt. Bükkerdők árnyas a kirán­duló helyek és a sétányok kényelme pedig a mindennapi gondoktól megtámadt lelket gyógyítja, s a modern gyógyhigénia töké­letes és biztos hatása mellett nem utolsó érdeme Trencsénteplicnek ez a gyönyörű és gondozott táj s ezek a kényelmes hegyek, melyekről tiszta időben egész a latráig el­látni. Lent a fürdőváros pedig modern és zsongó. Kitűnő vasúti összeköttetés, vil­lamosvasut, nagy szállók, komfort, hallok és társaság, zene és szórakozás elsőrendű tar­tózkodási hellyé varázsolják a fürdőt. A gyógykezelésre igen ajánlatos június hónapja, nemcsak azért mert ilyenkor nem „megtelt11 még a fürdő, hanem azért is. mert a hely természetes szépsége ilyenkor pom­pázik a legszebben. Mindenki megtalálja ilyenkor a magáét és a fürdő mérsékelt árszabásai lehetővé teszik minden társadalmi rétegnek az üdülést és a gyógyulási. Aki szereti a középmagas, zöld ölelésü igazi Kárpátokat, a természet bukolikus varázsát és a virágos utakat, az ide jön. S akit a szürke tél reumával, köszvénnyel vagy csuzzal támadt meg, az otthoni szűkös­ségével idejön, hogy a napfény, a hőforrások, az illatos erdők és a szép könnyed társa­dalmi élet meggyógyítsák. Sorok Rozsnyófürdő emlékkönyvébe Emlékeztek-e még rám öreg hársak, amint ott álltok a vasasfiirdő épülete körül, mint eleven testőrei a hegyek ölébe pottyant fürdőtelepnek? Emlékeztek-e még testes bükkfák, amiknek kér­gébe sziveket véstem és néztem mint sir a fa, ha sziveket faragnak a testébe? Emlékszel-e szamócás térítőn díszelgő fenyves, amin végig dühöngött egyszer egy vad zivatar és én a nagy­szálloda egyik vadszőllős ablaka szobájában hall­gattam a fák halálának szörnyű ordításait? És emlékszel-e virágfiizéres táncterem, ahol gyer­mekmajálisok szerelmét éltem át s emlékszel-e öreg omnibusz ... ugye emlékszel, hiszen hány­szor ráztál meg, mig beértem veled a városba. Én is emlékszem mindezekre. És az emlékezés olyan, mint egy felébredt szív. Ujjongó, kacagni szerető és melengető. Szeretnék mégegyszer úgy kacagni, mint valamikor Rozsnyóíürdőn és szeret­nék ott lenni, ahol most orgonák nyilnak és sár­gás pihékkel havazzák be a tavaszi utat a kivi- ritott hársak lehulló virágai. Azt olvasom, hogy Gömörnek ez az idillikus, drága gyöngye uj életre ébred. Kiheverte a háború utáni keser­veket, újra bútorozták a napfényes szobákat, csónakázó tavat létesítettek a pisztrángos Drázus mentén és a városi emberek sápadtságát újra kipirositja a Tátra felől alágomolygó levegő és a vértelen szív újra erősebben fog sok száz em­berben dobogni. Újra benépesül ez a páratlan hatású vasas fürdő és jönnek majd asszonyok, akiknék beteg az ideg, a szív és megcsapolt a vér s erőt, szint és kedélyt kapnak: jönnek majd lányok, akiknek mesét mondanak a gömöri hegyek — szép, kedves, drága mesét, amik mellett de sokszor aludtam el, gyerekesen, színeset, roman­tikusát álmodva. Az emlékezésem a fürdő prospektusa ébresz­tette föl, mely meggyőzött arról, hogy Rozsnyó­fürdő ma is a legbájosabb gyógyító és üdülő hely, ahova kevés pénz is elég, mert egy egy-ágyas szoba már 12 Kó.-ért kapható és a napi teljes ellátás csak 26 Kc-ba kerül. Szóval úgy, mint régen. A kevéspénzü, de jókedélyü és a jót kereső emberek fürdője ma is Rozsnyófürdő! Ezeket a szivemhez közel álló testvéreimet köszöntőm és az emlékeim velük lesznek ott, ahol valamikor hónapokat éltem s hónapokon át öröm volt élni. glin. Villanyos-zongorát 2930 elad, Javít és kicserél Ferdinand Stlngl Praha 3., Jakubska uüca 2 Hanglemezek mindenféle géphangszerhez és gyógyító hatását illetőleg felülmúlja Kö- zépeurópa hasonló fürdőit. Javalható az összes vér, ideg és valamenyi szervi bajok ellen akár, mint fürdő, vagy mint ivóvíz. A szanatórium költségek minimálisak, egy heti gyógykezelés 100 Ke. Ezután megtekintettem a fürdőt és meg elégedeten tapasztaltam, hogy az uj bérlő konzorcium máris hatalmas fejlődésnek indí­totta Szlovenszkó ezen kiváló nyaraló és gyógyító tényezőjét. Mintán jól és olcsón niegétkeztem a fürdő vendéglőjében, elnéztem a tennisz és a teke pályákra, ahol már javá­ban folyt az élet élveztem a gyönyörű park­ban a cigányzenét és még mielőtt elhagytam volna a gyógyfürdőt, betekintettem a kur- szalonba, ahol a hangversenyek, műkedvelői és művész előadások szoktak lefolyni és ahol egykor az itt rendezett s a régi Magyar- ‘ ország mindig legsikerültebb és messze föl­dön híres „Anna —■ báljai11 hirdették, hogy Csizfürdön testileg és lelkileg tökéletesen lehet meggyógyulni, felüdülni, szórakozni és pihenni. —rl. Ha esik sa eső... Amíg egy asszony eljut — a határon túl — A P. M. H. nyaralási riporttá Prága, május 30. A nyaralást csak azért találták ki, hogy a pakkolás és a készülődés izgalmakat ébressze­nek, felhúzzák az idegeket, migrénes gondokat támasszanak, amikre pihenés kell, jó levegő, ke­délyes társaság, egy kis kúra, egy kis tánc és sok-sok pénz. így mondja ezt egy nős barátom és én elhiszem neki. El keli hinnem, mert tegnap látogatóban voltam náluk. Bucsulátogatáson. Ma reggel elutaztak. Nyaralni mentek. Kipihenni azt a sok fáradtságot, amit a nyaralási előkészüle­tek okoztak, önagysága heteken keresztül ült a szabónál, napokat töltött a cipőüzletekben, öt- venszer telefonált fel a redakcióba az uráh-oz, merthogy ő nem önálló s így meg'kell kérdez­nie mindent, megvegye-e, ne vegye-e, határoz­zon más, legalább lehet valakit kiszidni akkor, mikor kiderül, hogy rosszul vásárolt. A látoga­tás alkalmával pakkoltak. Mica, a szobalány, ideges volt, a férj még idegesebb s önagysága pompás nyugalommal próbálta föl a legújabb cipőszerzeményét. A nyugalom az idegességnek az a stádiuma volt, amikor már kidőltek az ösz- szes idegek és nem bírnak táncolni többé. A bucsuzásunk rövid volt. - önagysága száz­szor bocsánatot■ kért, hogy nem cseveghet ve­lem, de a Mica ostobasága miatt beszélni is kép­telen s én százegyszer biztosítottam őt arról, hogy csak öt percre szaladtam fel s négy és fél perc múlva el is távoztam. — Maga hol tölti az ünnepeket? — kérdezte önagysága a kézfogásnál. = Itt Prágában — mondottam én ős hogy jól essék neki, felsóhajtottam: — Hja nem mehet mindenki a hegyek közé. Ez nagyon jól esett neki és nekem is. Ma délután nagyon meleg volt a redakció­bán. Sok volt a munka és ilyenkor melege van az embernek. Egyszer csak szól a telefon: — Halló, maga az? Erre a kérdésre mindig azzal válaszolok, hogy nem én vagyok. — No ne vicceljen! Képzelje, itt ülünk egy rémes kis vasúti állomáson. Pali otthonfelejtette az útlevelet és nem engednek át a határon. — Éppen most jön be a vonat és mi nézzük, mint viszi a többieket. Hát nem borzasztó?! Szegény Pali, neked -lehet borzasztó a hely­zeted! — gondoltam magamban. — Itt csak maga segíthet. Menjen el a laká­sunkra és nyittassa fel a szekrényt és ott a har­madik polcon a zsebkendőtartó mellett, a kulcs­csomótól balra, a kézimunkakosaram alatt van­nak az útlevelek. Küldje még ma expressz. Elmentem. Micával feltörtünk mindent, fel­kutattuk a szekrényeket. Az útleveleket nem ta­láltuk. Kétségbeesetten rohantam vissza a re­dakcióba, ahol egy távirat várt: — Útleveleket ne keresse, megtaláltam a csomagban. Mica, az a buta állat, a fésülködlő köpenybe csomagolta. Elmenteni megmondani MIcának, aki kije­lentette, hogy az nem igaz, mert hisz éppen most fedezte föl, hogy önagysága a fürdőszobában fe­lejtette a fésűiködő köpenyét. Erről magam is meggyőződtem s miikor Mica a vigasztaló simo- gatásomra elmosolyodott, konstatáltam, hogy az se igaz, hogy a Mica egy buta állat. Annyira nem buta, hogy vele fogok kimenni pünkösdkor a prágai hegyek közé. ’ —ta A fürdő és nyaralóhelyek ezer bája gyakran fullad az esőfelhők szürke tengerébe. Az eső szele becsapja a természet gyönyörűséges könyvét és ilyenkor az unalom mérgezi meg a kedélyeket. E kellemetlen fürdői betegség ellen egyedüli orvosság a könnyű, szórakoztató könyv, mely nyakára hág az unalomnak és meg­őrzi a kedélyét, vidámságát és iideségét. így válik a fürdő és nyaralóhelyeken fontos gyógy- tényezővé a jó könyv, amelyről előre kell gondos­kodnia minden nyaralónak. A Prágai Magyar Hírlap fürdőző közönségé­nek nagy szolgálatot tesz könnyű, kedves szóra­koztató és jó könyvek csoportjainak összeállítá­sával, amelyeket szinte ajándékáron bocsáit kedves magyar közönségének rendelkezésére. Fürdőzőink számára a következő kollekció­kat állítottuk össze: I. csoport: Leblanc: Az aranyszemü asszony. Leroux: Natassa titka. Heller Franck: A császár ócska köntöse. Anders Eye: A madagaslcari kegyel­mes. Conan Doyle: A nagy árnyék. (Napóleon regény.) Fakots József: Az asszonyok rágal­mazója. Porzsolt Kálmán: Fürdői emlékek. Ára: 52.— korona. II. csoport: Futrelle: A színfal mögött. Gripp: Az összeesküvés. Leroux: A talány. Zapolszka: A rendőrfőnök. Porzsolt Kálmán: Szerencsétlen furulyás. Szoyka Ottó: A hatalmasok. Ára: 52.— korona. III. csoport: William Lequox: A pecsét. Porzsolt Kál­mán: Asszonyok. Kosztolányi Dezső: Páva. Harsányi Zsolt: Shakespeare Newyorkban. Rodzievicz Mária: Aniim-a vilis. Szabóné Nogál Janka: Flört. Ára: 52.— korona. IV. csoport: Lenkey Sándor: Nullák királya. Körmendy Viktor: Veronika csókja. Porzsolt Kálmán: Viharos élet. Stewenson: Jackwill dr. csodála­tos története. Tienseau: Hamupipőke unoka­hugom. Ára: 52.— korona. V. csoport: Porzsolt Kálmán: Gyermekkirály párbaja. Formond: Az üres szoba. Pakots József: Éj­szaka. Jaques Wincent: A hercegkisasszony férjhezmegy. Somlay Károly: Talizmán. Színi Gyula: Hanna. Ára: 52.— korona. A Prága-pelsőci gyorsvonat hatalmas lokomotívja a hosszú úttól kifáradva, hara­gosan pöfögve áll meg egy csinos kis állo­más előtt és a kalauz a közeli pihenés remé­nyétől felfrissülve, vidáman kiáltja az állo­más nevét: Csizfürdő. Sietve szállók le a kényelmes Pullmann- kocsiból és már fenn is vagyok az a autóban, amely az egy kilométerre fekvő fürdő­telepre szállítja a vendéket. És az öt perc alatt, amig a motorszekér az árnyas, por­mentes utón száguld a fiirdö felé, elnézem a gyönyörő tájat, amellyel a nagy természet Görnör megyének ezt a részét megáldotta. Utunk a Rima mellett halad el, melyet ro­mantikus dombok koszom alakban öveznek körül és már fel is tűnik a folyó partján egy széles völgykatlanban Czizfiirdö, Cseh­szlovákia egyetlen jód és brómos gyógyfür­dője, Leugrom az autóról, végig sétálok a gon­dosan ápolt csinos parkon, megbámulom a modernül felépített fürdőházat, a Pazár- sza­natóriumot és bájos kis villákat megcsodá­lom a nagy városba beillő üzleteket és már ott is vagyok a fürdöigazgatóság irodájában, ahol Erdődy az előzékeny fürdőigazgató ád felvilágosítást a fürdőn való tartózkodás költségeit illetőleg. Örömmel veszem tudo­másul, hogy egy ágyas szoba már 10 kor.- ért kapható, I. rendű napi penzió pedig 40—45 Ke. tesz ki. Megköszönöm a szives felvilágosítást és átmegyek a modernül be­rendezett Pazár- szanatóriumba, ahol a tu­dós Pazár László dr.-tól kimerítő felvilágo­sítást kapok a fiirdö gyógyhatását illetőleg. Megtudom, hogy a három gyógyforrás vize bőséges kónyhásóval kapcsolatban literen­ként 4 köbein, jódét és 13 keni. brómot tar­talmaz, amellett nagymértékben radioaktív VI. csoport: Berkes Imre: Csillagok ha kialszanak. Ráskay Ferenc: A csodamajom. • Szemere György: A drága forint. Váry Rezső: Az aranymarkolatu kard. Bónyi Adorján: A csá­szárné katonája. Török Gyula: Szerelmes szivünk. Ára: 52.— korona. VII. csoport. Lágeriőff Zelma: Arneur kincse. Pásztor József: Állatok a háborúban. Korcsmáros Nándor: Ezüstváros. Mimini: Áldozat. Körmendy Viktor: A fejetlen katona. Willányi Andor: Legénykérés. Ára: 52.— korona. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP — Szlovenszkói szerkesztő: Teliéry Gyula, IgI6. — Ruszinszkói szerkesztő: Rácz Pál. Ungvár. — Budapesti szerkesztő: Erdélyi Árpád, Buda­pest, VII, Damjanich-utca 25-a. telefon 174—21. Kiadja: Flachbarth Ernő dr. - Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Geseiisehafi nyomdá­jában Prágában, ~ A nyomáséi! felelős: O, Holik, Látogatás Csizfürdön

Next

/
Thumbnails
Contents