Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-31 / 122. (865.) szám
« sFHi&rJiufx*íi7fmMB Vasárnap, május 31. Végül megváltoztatták a 14. szakaszt is olyképpen, hogy a biztosítás elnökén kívül három helyettesét is a'köztársasági, elnök nevezi ki. A késő esti órákban letárgyalta a költségvetési bizottság is ezt a javaslatot s a két bizottság június 3-án beterjeszti a javaslatot f a képviselöház plénumának. Törökország európai végvárában A P. M. íí. kiküldött tudósítójának eredeti riportja. A budapesti Keresztény Községi Párt uj vezetősége Budapest, május 30. (Budapesti szerkesztőségünk íelefoüjelentése.) A Keresztény Községi Párt tegnap tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen a párt elnökéül egyh angolain ismét Wolff Károlyt választották meg. ’Aletlökök lettek: Friedrioh István, Eckhardt Tibor, Ernszt Sándor, Platthy Qyör;gy és Szaíbó József. A gyű és kimondotta, hogy a párt programjával nem eMemíétes irányokkal szívesen együttlmüködiik elveinek föladása nélkül. Nem alkalmas az idő az önálló keresetűek biztosítására Prága, május 30. A szociálpolitikai bizottság pénteken a késő esti órákig tárgyalta az önálló keresettel bírók szociális biztosítását. A törvényjavaslat előadója, Dubiczky agrárius képviselő referád áj álban megállapította, hogy az érdekelt körök nem fogadják a javaslatot nagy lelkesedéssel s annak a kételyének adott kifejezést, vájjon az érdekeltek el fogják-e viselni annak terheit. Ama véleményen van, hogy az önálló keresetűek biztosítására a mai idő nem alkalmas. Csehszlovákia az első állam Európában, amely ezt a törvényt bevezeti s igy mi sem természetesebb, hogy az még hiányos és azzal lehet számolni, hogy még különböző korrektúráidra lesz szükség. A bizottsági ülésen a német képviselők is résztvettek. Scháltzky (német keresztényszocialista) és Sauer (német agrárius) kifogást emeltek a tárgyalás gyors módja ellen, ugyanez ellen emelt kifogást Mlcoch (cseh iparospárti). Tuény (cseh nemzeti szocialista) tiltakozik az ellen, hogy a törvény csak 1926 julius 1-én lép érvénybe, mivel a választási periódus már áprilisban ívé get ér s arra senki sem gondol, hogy a parlament életét meg akarná hosszabbitani. i Nagyobb vitára adott okot a javaslat 148. szakaszának tárgyalása, amelynek eredeti szövegezése szerint a törvény kihirdetése után az elökészitő bizottság azonnal munkába lépne s a többi határozatok csak 1928 julius elsején lépnének érvénybe. Dubiczky előadó azt javasolta, hogy a bizottság a törvény kihirdetése napján kezdje meg a inunkét s azt a napot, amikor a törvény többi határozatai törvényerőre lépnek, a kormány rendeleti utón állapítsa meg. Ez a javaslat tehát a munkások és önálló keresetűek biztosítási törvényének életbelépése közti junktim megoldását jelenti. A munkások szociális biztosításának törvénye tehát most már egészen biztosan 1926 julius 1-én életbe lép. A junktim tehát mindaddig nem áll fenn, mig a két ház el nem fogadja az önálló keresettel bírók törvényjavaslatát. Ezzel tehát a néppárt követelése győzött s az önálló keresettel bírók törvénye teljes egészében esetleg csak 1928 január 1-én lép életbe. Az eredeti javaslaton tett módosítások közül legfontosabbak a következők: Az aggkori nyugdijat minden feltétel nélkül kapja az, aki 65. életévét elérte. Rokkantsági illetményekre jogosult az, aki munkaképtelen s az illetményt megkapja azonnal. Ezzel törölték tehát azt a javaslatot, amely szerint a munkaképtelenségének megállapítása után csak egy év múlva kaphat a biztositott rokkantnyugdijat. A nyugdijilletéket leszállították 3.50-röl 3-20 koronára havonta. A biztosítási illetékeket meghagyták 22 koronában. iétováxx, állj mellénk ? üTkkcss effő? Adrinápoly, május 30. „Európa beteg embere" megrázta magát elűzte az uralkodócsaládot, kardot fogott és egy merész, de diadalmas lendülettel rajtaütött .azokon a kis államocskákon, amelyek mint a keselyük szálltak a vélt dögre és mohón megosztoztak a beteg testen. A törökök nem kérdeztek sokat, nem kilincseltek sokfelé, hanem meglepetésszerűen, erejükben bizva és ellenségeik gyöngeségét ismerve, megmutatták, hogy az a bizonyos „beteg ember" nem is. olyan beteg és ha megfelelő kézben van a gyeplő, úgy karddal szerzi vissza azt, amit könnyelműen odaadtak a zöld asztak mellett. A törökök újra viszaküzdötték helyüket Európában, ahol az adrinápolyi végvárból, a Mariea partjáról néznek állandóan farkasszemet elkeseredett megvert ellenfelükkel: a görögökkel. Az európai Törökországnak legnagyobb, mondhatni egyetlen városa volt Andrinápoly. Csodálatosan szép fekvése, szeliden emelkedő-lejtő utcái, számtalan apró zeg-zugos sikátor, ma csakis török szót visszhangoz. A győztes törökök ugyanabba a betegségbe estek, mint a többi győztes: a túlzó nacionalizmusba. Első dolguk volt a görögöket kizavarni innen; a városnak egy negyedénél is több volt a görög lakosság száma, ők voltak a nagykereskedők, a vállalkozók, a legszebb házak, a legnagyobb malmok az ő kezükben voltak. Ma egyetlen görög sincs már a városban. A másféléves görög uralomnak csak egy-két nyomát látni feliratokon, amiket még nem mosott le sem az eső, sem a lusta török kéz. Különben a nyomukat, csak az üresen maradt házak, a tető és ablak-nélküli malom, meg a bedesz- kázott ajtók mutatják. Csak fezt látni az utcán, csak török szót hallani. Mindenfelé a fehér félhodas, csillagos török zászló leng. De a görögök hiányát megérzi a város: a török nem jó kereskedő, a komoly munkához csak nehezen való, igy azután pang is a nagyipar és a nagykereskedelem. A koncepció hiánya érzik meg a gazdasági életen. Különben ennek a városnak a képe elég eleven, az utcákon folytonosan fel-alá hullámzik a nép, a jellegzetes török fuvaros- szekerek, sovány, vármyadt gebéikkel, tul- rakottan, a naptól feketére sült, aszott kocsissal nagy számban közlekednek, a teherhordó bámulok kiabálásától hangosak az utcák, a boltok előtt ácsorognak az emberek, a? nyitott műhelyekben pedig keleti kényelemmel végzi munkáját a számtalan kézműves. Mindent ők csinálnak, a legprimitívebb- módon, utcai műhelyükben: a bocskorokat, cipőket, az elmaradhatatlan! rézüstöket, a nyerges-árut, a nélkülözhetetlen cigaretta-szipkákat. Sőt az egyik „műhely" mindjárt az utcán vasalja egyenesre a fezt úgy, hogy a gazdája akár meg is várhatja az egyik kényelmes karosszékben. A bazárban már csendesebb az élet. Innen mintha kiszorult volna a Kelet; a szép szőnyegeket, a keleti szőtteseket, hímzéseket, ötvösmunkát áruló boltoknak nyomuk sincs, mindenütt a legolcsóbb, legsilányabb bécsi portéka. Azonkívül majdnem minden második „stand" üres; a volt gazdájuk már rég vagy a dedeagacsi, vagy a szaloniki menekültek táborában húzza meg magát . . . De vevő sem akad, úgy látszik, ezeket is elijesztették. A kereskedők nyugodtan pöfékelnek a pult mögött és ha vevö-kinézésü embert látnak, hangos szóval invitálják — törökül. Mintha elfelejtettek volna ezek az emberek minden más nyelvet, máról-holnapra nem tudnak törökön kívül sem franciául, sem angolul, sem németül. Az Adrinápolyba érkezőt már messziről üdvözli négy karcsú minaret; mintha kecses, szép női ujjak meredeznének az ég felé, a miiezzin galériája pedig mint gyűrű fest rajtuk: a Szelim szultán dzsámijának a minaretjei, a keleti épitésmüvészet remekei. Hatalmas nyitott előcsarnokában állandóan szökik a kút, körülötte a kerítésen kívül egyszerre 40 ember végezheti el a Korán előírta mosakodást. Beim, a hatalmas mecset imaterméhen számtalan, szebbnél-szebb, ősrégi, 100—300 éves keleti szőnyegen guggol az ájtatoskodó mohamedán. Márványból készült harminc lépcsőfok vezet a szószékhez és a padisah részére fen tartott karzat még ma is megtartotta azt a misztikumot, ami mindén mohamedán legfőbb földi urát és főpapját övezte, amig csak Musztafa Ke- mál pasa egy merész lendülettel ki nem röpítette belőle. Tele van katonasággal a város, a tisztek, a legénység kitünően vannak felszerelve, nagyszerű benyomást keltenek az emberben. Ha ezeket a szálas, egészséges, vállas férfiakat összehasonlítjuk a kistermetű gyönge, nyápic görög katonával, azonnal rájövünk a siker titkára. Ezekkel a katonákkal nem volt nehéz amazokat legyűrni . . . De azért minden reformáló törekvés ellenére sem vesztett a nép igazi keleti Jellegéből. A török ma is az, ami évszázadokkal ezelőtt volt, ha egynéhány vezető férfia szavára fel is ébredt a tespedtségből, a nép nagy része, a nagy tömeg csak kevéssé változott meg belsőleg. Külsőleg sokkal inkább; a nők már nem járnak lefátyolozottal!, csak egy-kettőt látni még az utcán, aki a kiváncsi férfiszem elől eltakarja vonásait, a nagy tömeg letette. A férfiak is modernizálódnak, de a fezt ma talán még többen viselik, mint azelőtt. Bort, sört már kimér a kocsmáros, de a nagy. tömeg csak feketekávét iszik ma is, de azt annál többet. Dolgozni azonban ma sem dolgoznak többet, mint azelőtt. Ezt a keleti szokásukat semmi reformátor nem fogja tudni megváltoztatni, ez már a levegőben van, ebben az édesen enyhe, a semmittevésre predesztináló levegőben, a napsütésben, a fákban, a virágokban, mindenütt. Mintha a természet is bágyadtabb volna itt, mint Nyugaton. A virágok nem hordják olyan egyenesen a 'koronáikat, a fáik ágai nem nőttek annyira határozottan az ég felé . . . Az emberek hallgatagok, néha órák hosszat elüldögélnek inaguk elé meredve a kávéházban, előttük a fekete, amit szintén szó nélkül rendelnek, vagy ugyancsak hangtalanul játszanak egy-egy. játszma táblát. A fiatalabb- ja már erősen kártyázik is, itt azután nem megy olyan csöndben a játék ... A hivatalokba is csak akkor járnak be, ha már nagyon muszáj; egy-két órát is elég dolgozni azért a fizetésért, amit a köztársaság ad. A türökség európai végvára, az igazi Kelet, a hamisítatlan Törökország, minden idegen szín, minden idegen hang nélkül. Tisztán török, mintha a falai közé érkezőnek tudtára akarná adni, hogy már más szelek fújnak a félhold birodalmában, nem az idegenek diktálnak, de a legtqrökebb török, Musztafa Kemál pasa. És csodálatos: a törökök igy is egészen jól érzik magukat, igy is meg tudnak élni, megszerzik maguknak azt, ami ehhez a szerény, olcsó, birkahusos élethez kell. Többre pedig nem is vágynak. Kovács Jenő dr. A pünkösdhétfői káosz Prága, május 30. Az ünnepek másodnapját eltörlő tör- srényjavaslat a legnagyobb zavart idézte elő az országban. Ma mindenki ama hamleti kérdés előtt áll:-„Dolgozzon-e vagy nem pünkösd hétfőjén?" Amint a jelek mutatják az országban legnagyobb részt mégis munkaszünet lesz. így számos vállalat, pénzintézet, betegpénztárak, kereskedők, úgyszólván az összes iskolák szünetelnek Pünkösd másodnapján. A nyomdák egy részében ugyan dolgozni fognak, de a lapok közül csak a szociáldemokraták jelennek meg, mig az összes német és magyar lapok szünetelni fognak. Ott ahol az állam a munkaadó, természetesen betartják az uj törvényt. így a prágai villamos pünkösd hétfőjén rendesen fog közlekedni és a posta is hétköznapi szolgálatot fog tartani. A vidéken azonban a városi hatóságok hivatottak — a viszonyokhoz és szokásokhoz mérten — eldönteni azt, hogy a hivatalok tartanak-e pünkösd hétfőn szünetet vagy nem. A köztársaságban nincs román kisebbség Prága, május 30. Korlátli Endre dr. képviselőnek egy interpellációja szerint a taracközi járásban a legújabb statisztikai kimutatás huszonegy és fél százalék román nyelvű lakosságot tüntet fel. A csehszlovák hatóságok azonban következetesen elutasították a román felek romái!'nyelvű beadványait, vagyis a román kisebbségi, nyelv használatát nem engedték meg. Kórláth dr. képviselő az említett interpellációjában a román kisebbséget megillető nyelvhasználati jog megadását, továbbá a iiyelvtörvény végrehajtási rendeletének a kiadását követelte. A kormány erre az interpellációra az alábbi választ adta,, amelynek legérdekesebb része mindenesetre az, amely a nyelvrendelet kiadására vonatkozik. Ez a- rndelet ugyanis „előkészületben van" s jól tudjuk, hogy csekély öt és fél év óta. A válasz egyébként a következőképpen hangzik,: — Oly bírósági kerület, ahol az állampolgároknak legalább 20%-a a román nemzetiséghez tartoznék, az 1921. évi népszámlálás hivatalos adatai szerint a Csehszlovák köztársaságban nem létezik s igy ezek tekintetében, a nyelvtörvény '2. §-ának feltételei nem teljesülnek. Az interpelláció I ama- íiézete, hogy ily kerületnek a teresvai kerii let volna .tekintendő, helytelen. A teresvai politikai kerület a csupán 13.06% román nemzetiségű lakossággal biró tiacevoi bíróságnak részét képezi. Az igazságügyi minisztérium ennek folytán Teresvát mint román kisebbséggel biró bírósági kerületet a „Közlöny" 1923. május 7.-i 39. 195. sz. alatt fel nem tüntethette. Még a teresvai politikai járásban sem üti meg románok száma a* lakosság 20%-át. Az interpellációban felhozott községek egyrészt . a tiacevoi, másrészt a rahovoi bírósági kerülethez tartoznak. A rahovoi birósági kerület csupán igen csekély szánni románt számlál. Hogy a román nemzetiségű felekkel való érintkezés ínegkönnyit- tessék s hogy ezek a nyelv nem tudása’ folytán semmiféle kárt ne valljanak, e célból a teresvai kerület minden egyes hivatalához legalább egy hivatalnok van beosztva, aki a román nyelvet bírja s a román nemzetiségű felekkel való érintkezésben készséggel is használja; igy a Veiké sevljusei illetékes zsupáni hivatalnál is &’ románokkal szükség esetében saját anyanyelvükön tárgyalnak. — A nyelvtörvény végrehajtási rende- fete már előkészületben van. HÖLGY- ÉS FIATAL LEÁNY-KOHFEKCIÓ nagyban és kicsinyben Öltönyök, köpenyek, kosztümök, esököpenyek, paletök, szoknyák „ , , ____ Prána-PfiKopy 27 GY ÁRI ARAK aNagy Bazárházban NÉPOSZTÁLY - NODELLOSZTÁLY - KÜLÖN GYÁSZRUHAOSZTÁLY misen Csak l. emelet Kirakat nincsen Délben is nuilva Telefon 4649 Szabad me^iekinfés
