Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-30 / 121. (864.) szám
Szombat, májas 3ft. 3 hívását elfogadják? Hogyan ismerhetik el a városok polgármesterei Hrbeket olyan vezető szervnek, mint amilyenek a városok törvényesen megválasztott polgármesterei? Szóval, hogyan szentesíthetik az Ungváron uralkodó oktrojrendszert? Felelet rá csak egy lehet úgy, hogy Hrbek Ruszinszkó városait, azoknak vezetőit — az orruknál fogva vezeti. Ennek azonban tovább így nem szabad mennie. Jeléül más most is megindult az akció az autonómia alapján álló összes ruszin- szkói pártok kebelében abban az irányban, hogy a Hrbek feltolakodó vezetését a városok polgármesterei ne ismerjék el, őbenne a községi önkormányzatot guzsbakötö kormányhatalom végrehajtó exponensét lássák, akinek nincs joga ahhoz, hogy a napirendre kerülő folyóügyeken kívül még a vezetése alatt álló városi közigazgatásban is na- gyobbszabásu intézkedéseket tegyen. Azt hisszük, hogy ebben az akcióban a cseh agrárok nem vesznek részt, mivel ők az autonómiával nem sokat törődnek, de a többi pártok a községi önkormányzatnak ezt a megcsúfolását nem fogják tűrni. A norvég léghajózási társaság lelkes akciója Miért propagálj a Koza Matej ov Hlinka kassai püspökségét? Prága, május 29. Tegnapi számunkban hirt adtunk arról, aogy Koza Matejov, ta Hlinka-pártból kizárt szlovák politikus lapjában Hlinka kassai püspöksége mellett foglalt állást. Ez az eset meglehetősen érthetetlenül áll a közvélemény előtt s ennek valódi magyarázatát csak Koza Matejov tudná megadni. Mivel azonban Koza Matejov ma politikus — nem Valószínű, hogy esetleg adandó magyarázata valóságos és minden belső indító okot megvilágító lesz. Ezért egy, a szlovák néppárti viszonyokat ismerő politikushoz fordultunk s választ kértünk az esetben foglalt érdekes kérdésre. Informátorunk így tette érthetővé a helyzetet: — Nagyon valószínű, hogy Koza Matejov akciójának titkos támogatója Kmetkó nyjitrai püspök. Szlovák papi körökben tisztában vannak azzal, hogy Kmetkónak magas- baszárnyalö ambíciói vannak: pozsonyi érsek szeretne lenni. Ámde tudja azt, hogy erre a stallumra Hlinkának is komoly esélyei vannak s hogy Hlinika az egyetlen, aki ambíciójának szárnytörést okozhat. Ezért nemcsak kívánsága, de legegyénibb érdeke, hogy Hlinka egy püspökséggel elérje egyházi emelkedésének megérdemelt stációját s ne álljon az ő emelkedési törekvéseinek útjában. Ez a terv azonban meg fog törni Hlinka ellenállásán. Hlinka, aki már több ízben lehetett volna püspök, most sem lesz hajlandó politikai akciószabadságát egyházi pozíciók általi lefékeztetni s úgy tudom, hogy a Vatikán előtt sem lenne szimpatikus Hlinika kassai püspökségének terve, mert a Szentszék szerint Hlinka mint politikai vezér sokkal hathatósabban védelmezheti a katolikus érdekeket. Aki orránál fogva vezeti a ruszinszkói városokat Ungvár, május 29. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ruszinszkó községi önkormányzatát szabályozó törvényünk bár rossz törvény, mert alapjában véve az alkotmány törvénybe és a békeszerződésekbe ütközik, de ideigenesen mégis némi alkotmányos színezetet ad Ruszinszkó közigazgatásának. Egyetlen nagyobb kivétel Ungvár, Ruszinszkó fő- és székvárosa, ahol a zsupáni akarat folytán már több mint egy éve abszolutizmus uralkodik a községi közigazgatásban az úgynevezett szláv blokk egyik exponensének, Hrbek erdőtanácsosnak, mint fővárosi „kormánybiztosinak vezetése mellett. Ez a kormánybiztos, a zsupán kinevező okirata szerint is, csu- nán a folyó ügyek továbbvitelére jogosult. Hbbek azonban olyan jogokat vindikált magának állandóan, amelyek csak a törvényesen megválasztott városvezetőt, polgár- mestert illetik meg. Ebben aztán az utóbbi időben odáig ment, hogy — mint a főváros vezetője — bizonyos, Ruszinszkó többi városait is érdeklő, közös közigazgatási ügyekben kezdeményezőként, oktatóként, szervezőként lép fel és ankéteket rendez, melyen a ruszinszkói városok alkotmányos utón megválasztott vezetői, kellő tájékozatlanságból, hűségesen megjelennek. így történt ez a napokban is, mikor Hrbek „kormánybiztos*1 a ruszinszkói városok polgármestereit ankétre hivta egybe Ungvárra, melyen a városok elektrifikálását beszélték meg és azon tervezet fölött tanácskoztak, melyet Hrbek kormánybiztos terjesztett elő. Az első sikeren Hrbek még jobban felbuzdult és most azzal a tervvel foglalkozik, hogy Ruszinszkó városait és azon községeit, amelyekben föszolgabiróság van, értekezletre hívja meg, hogy azokat a problémákat, amelyek főként pénzügyi és közigazgatási téren mutatkoznak és amelyek a városok és községek egységes fellépését teszi szükségessé, megoldás felé vigyék. Az erre vonatkozó meghívókat a „kormánybiztos** már szét is küldötte. A konferencia időpontja még ismeretlen, de önkéntelenül is fölvetődik a kérdés: mi jogon hívja össze Ungvár folyó ügyeinek ideiglenes és felelőtlen vezetője a ruszinszkói városok törvényesen megválasztott polgármestereit olyan ügyek megbeszélésére, amelyek a képviselőtestületek elé tartoznak? Viszont a ruszinszkói városok polgármesterei hogyan tartják összeegyez- tethetönek Ruszinszkó községi önkormányzatával, Ruszinszkó autonómiájának szellemével azt, hogy a községi autonómia felfüggesztése árán egyeduralkodóként felelőtlenül intézkedő „kormánybiztos** ilyen megOsló, május 29. A norvég léghajózási társaság tegnap ülésre ült össze, amelyen megbeszélték az Amundsen fölkutatására küldendő expedíciók szervezetét. Az egyik jelentésből kitűnik, hogy Amundsen maga is tudta, hogy esetleg gyalog fog kelleni megtenni az utat vissza a Spitzbergákig. Éppen ezért fölszólította az expedíció hajóit, hogy 14 nappal indulása után cserkésszék be a jéghatár széleit és keressék meg nyomait. A társaság a veszélyre való tekintetBudapest, május 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A magyar áliamvasut igazgatóságától kapott értesülés szerint ma délelőtt 11 óra 55 perckor az 567. számit tehervonat Rákos állomásra való befutásakor átszelte az onnét éppen kihaladó 532. számú helyi személyvonatot. A személyvonatnak utolsó három kocsija az összeütközés következtében kisiklott és felborult. Eddig az utasok közül 25 könyíel elhatározta, hogy ezeket a kutatásokat saját elhatározásából oly gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet, megkezdi. A nemzet- védelmi minisztériumot megkérték, hogy a Fram nevű hajót állítsa rendelkezésükre a jéghatár fölkutatására és küldjön azonnal két repülőgét a Spitzbergákra e kutatások megkönnyítése céljából. A Fram közvetlen pünkösd után cirkáló útjára indul és a dán hadirepülőgépek is megkezdik a kutatást. nyebb és 5 súlyosabb sebesültet szállítottak el, egy vasúti munkás meghalt. A szerencsétlenséget az idézte elő, hogy a teherfro- nat vezetője az állomás bejárata előtt tilost jelző szemafort nem vette észre és a vonatot nem állította meg. A mozdonyvezetőt ezért a rendőrség letartóztatta. A szerencsétlenség ügyében szigorú vizsgálatot indítottak meg, amelyet az államvasutak elnöke személyesen vezet. kai akciót, hogy a magyarokra s Budapestre hárítja az izgatás vádját. Ezt a vádat azonban ma már senki sem veszi komolyan. 4 P. M. H. SZOMBATI ROVATA írja: Vulpes Hogyan kell térihez menni — Szerkesztői üzenet — Levél jött a szerkesztőségbe. így szól: Tekintetes szerkesztő ux! Egy kényes ügyben kérek véleményt, illetőleg tanácsot. A dolog Így áll: Én huszonhárom éves özvegy asszony vagyok. Gyermektelen, ö harmincéves fiatalember. Nőtlen. Nekem van némi vagyonom. ö vagyontalan, d>e hivatala van és keres annyit, amiből eltarthat egy nőt. Én tisztelem öt, mert szerény, iómodoru, csinos ember és valóságos hódolattal vesz körül, ő (ehhez már mi nők értünk) szerelmes belém, de nem meri megmondani. 1 Ilyen állapotban vagyunk már három hónapja. Sűrűn találkozunk, majdnem minden nap,' mert egy vidéki városkában lakunk, ahol minden ember majdnem mindennap találkozik. Az bizonyos, hogy tetszünk egymásnak. Az is bizonyos, hogy az isten is szinte egymásnak teremtett bennünket. Ám az is bizonyos, ha igy tart tovább, ! akkor nem megyünk semmire. A férfi nem mer ‘ nyílt sisakkal fellépni. Egyfelől, mert szegényebb nálam, másfelől mert túlságosan tisztel és valami fensőbb lénynek tart. De én se merem megtenni a kellő lépést. Engem az illendőség, a szokás, a konvenció, a szemérem tart vissza. És a büszkeség is. Csak nem fogom magamat felkínálni? Ennek az ostoba helyzetnek az lehet a kö- . vetkezménye, hogy sohase kerülünk össze. Vagy belevénülünk a várásba, vagy bolondjába más frigyre lépünk, amely nem ígér igazi boldogságot. Mit kell Ilyen esetben tenni? Kinek kötelessége az első lépés? Hogyan kell megakadályozni, hogy két ember, aki szereti egymást, csupa tiszteletből és illendőségből ne menjen kétfelé? Ezekre a kérdésekre kérek választ „Gyors-; segély*1 jelige alatt. Tisztelettel az ifjú özvegy. U t ó i r a t: Kérem a tekintetes szerkeszti urat, hogy ezt a kérdésemet ne tessék vélemény- adás céljából Vulpes urnák kiosztani. Én ismerem ezt az egyént működési teréről. Ez mindenből tréfát akar csinálni. Ez pedig nem olyan ügy, amely alkalmas a viccelődésre. Fentebbi * íme a válasz:: G y őrs - s e g é 1 y. Határozott kérésére kérdését Vulpes munkatársunknak osztottuk ki, aki megígérte, hogy ezúttal szerfölött komoly lesz. Válasza a következő: Az ön kérdése, tisztelt asszonyom, egy úgynevezett probléma. A problémának pedig (ezt a legapróbb drámaíró is tudja) háromféle megoldása van: 1. a drámai, 2. a vígjátéki, 3. az ésszerű. ad 1.: Az ön problémájának drámai megoldása a következő: Leül és ír egy levelet. A levélben megható szavakkal ecseteli szenvedéseit. Megírja, hogy reménytelenül szerelmes egy ifjúba, aki hideg és rideg szenvtelenséggel nézi kínjait, ön tehát a . halálba menekül. És megiszik egy pohár limonádét. A limonádé kellemes, hüsitő ital. Rendesen felfrissíti az embert. De ön rosszul lesz tőle. Görcsökben kezd fetrengeni. Mindenki azt hiszi, hogy megmérgezte magát. S ekkor jön a szerelmes. És térdre borul. Zokogni kezd. E.olvassa a levelét. És rendben vagyunk . , . ad 2. Vígjátéki megoldás. Egy találkozásuk alkalmával ön igy szól az ifjú emberhez: — Kedves barátom, búcsút mondok önnek. — Búcsút? Nekem? Miért? És egyszerre hosszú lesz az arca. ön pedig hidegen folytatja: — Oh semmi. Nem lényeges. Lord Lander- bi'lt irt nekem egy levelet. Szamárság. Megkérte a kezemet. — És ön? — Hát nézze barátom, lord Landerbilt mégis csak lord. És ötvenhétezer milliója van. Én utálom ugyan, de valamikor mégis férjhez keli menni. És ha már férjhez kell menni, egy utált \ lord is jó, akinek mellesleg ötvenhétezer mii- I Hója van. Erre a fiatal ur meg fogja kérni a kézé:. És ön igent mond Kissé gondolkodik ugyan, de aztán igent mond . . . ad 3. Az ésszerű megoldás. A legközelebbi találkozáskor, se szó. se be- 1 széd, vágja pofon az illető fiatal urat. De ne tré- , fából. Komolyan. Hogy szikrát szórjon mind a ; két szeme. Mi történik erre? Lehetséges, hogy az ifjú megsértődik és el■ megy. Vannak emberek, akik megsértődnek a ’ pofon után. De ezek nem férjnek való emberek. : ’ Mehet isten hírével. De lehetséges, sőt valószínű, hogy a férfi • megilletődik. Ránéz és gondolkozik. Hogy mért kapta ezt a pofont? Aztán lehajol a keze fölé és l megcsókolja a kezét. Maga hagyja. Aztán ránéz. l és megcsókolja a karját. Maga hagyja. Aztán rá- , néz és megcsókolja a vállát. Maga hagyja. Aztán megcsókolja az ajkát. Maga hagyja. Aztán el-1 veszi feleségül. Maga hagyja. Mondhatom, a házasság szempontjából a legjobb szer a pofon. Erre a legtöbb ember el- 1 veszi feleségül a nőt. És ha nem veszi el? Akkor ■ legalább kapott egy pofont . . . Irreűteifa hagtóYiidAszaf Bagotón az dobi iskoláson sziwgáriáfa ellen Saját tud ó sát ó n*k t ól — Komárom, május 29. Á nevetségesség, amely tudvalévőén ölni szokott, ezúttal Bagó tán, az Ógyaia mellett fekvő községiben támadt a nyitrai zsupamátussál szemben, amely áprilisi tréfa áldozata lett. Az egyesület ellen is irredenta vádat emeltek a zsupánnál és az nagyképp rendelettel föloszlatta a 6—10 éves iskolás- gyerekek vallásos egyesületét, ahol szent énekeiket zengedeznek és vallásos verseket szavalnak. Ráadásul elkobozták a szivgárda összes vagyonát, amely állott 5 korona 60 fillér készpénzből és két gyerektrombitából... igazán szép kis vagyonka, amely egy nyári kirándulás savanyu cukorka szükségletét sem fedezi. Házkutatások Azonban a bagotai állami jegyző nem végez fölmunkát. Házkutatásokat is tartott és kiadta a vezényszót: elő a puskákkal és kardokkal! A bagotai ifjúságnak azonban csak bód- zafapuskája és fakardjai vannak, újabban azonban a pacifizmus terén állanak a világháború óta és ezek a fegyverek is elpusztultak: .az ógyallai arzenál egészen üres. A jegyző azonban a legkomolyabban Mannli- cherekeit és lovassági kardokat keresett a kis iskoilásgyerekök szüleinél. Egész Bagota és a szomszédos Ógyalilia halálra kacagta magát, a nevetés átterjedt Komáromra is, holnap már Budapest is nevetni fog, de gondoskodás tortént, amint halljuk, hogy a nagy- antant lapjai is közöljék ezt a vidám köz- igazgatási adomát a föloszlatott gyermek- egyesületről, a bagotai falovak lovasainak súlyos lovassági kardjáról, bodzafapusikájá- ról, amelynek parafadugói övege madzaggal van a puska végéhez erő sívé, hogy el ne repülhessen. Egy fényes téma a Fliegende Blátter számára, ajánljuk grafikusaink szives figyelmébe. jodapsí mim mamerikai ruszinok kongresszusar Ungvár, május 29. Néhány nappal ezelőtt közöltük, hogy az amerikai ruszinok, akik 1918-ban „népsza- vazással** döntöttek Csehszlovákia javára, junius 21-én nemzeti kongresszust tartanak Newyorkban, mely alkalommal mint az az amerikai ruszin sajtóból már előre sejthető, éles kritika tárgyává fogják tenni a hatéves uralmat. Ez abból is megállapítható, hogy titokzatos módon amerikai levélboritékokban körülbelül 50 vezető ruszin személyiség felszólítást kapott néhány héttel ezelőtt — ungvári postapecséttel —, hogy a ruszinok sérelmeiről kimerítő adatokat küldjenek a kongresszus előkészítő bizottságának. A rendőrség erélyes nyomozást indított a levélbecsempészés körülményeinek felderítésére. A Podkarpatské Hlasy című Ungváron megjelenő ultrasovén cseh lap a legnagyobb figyelmet szenteli a kongresszusnak s úgy állítja be a dolgot, mintha a kongresszust Budapestről inszcenálták volna. Legutóbbi számában közli az amerikai ruszinok kulturligája hivatalos lapjának, a Den-nek egyik cikkét, melyből világosan kitűnik, hogy miként vélekednek az amerikai ruszinok a hatéves uralomról. A cikk a többi között a következőket mondja: — Lesz idő, mikor a haragos szomszédok széttapossák Csehszlovákiát, mint a mérges kígyót. Lesz idő, hogy cseh szomszédaink nem fognak velünk és rólunk oly pöífeszkedően beszélni, mint ma. Elfelejtették már, hogy a ruszinok önként csatlakoztak Csehszlovákiához s ősapáink földié nem kolónia, mint India, Bosznia vagy Dalmácia. — Minden cseh azt tartja magáról Szlo- venszkón és Podkarpatska Rusban, hogy ők a szlávok héroszai. Csak a csehek kulturáltak, csak a csehek okosak, csak ők becsületesek, csak nekik lehetnek jogaik a földön, csak nekik lehet igazságuk, csak ők lehetnek szabadok .csak a cseh nép — nép. Más mindenki buta, sötétfejü, kultúrálatlan, nemhaladó, becstelen stb. A többi nemzetek csak arra valók, hogy a kulturált, okos, haladó s legfőbbképpen „demokrata** cseh népnek rabkészséggel szolgáljanak. De jön még idő. Még előttünk is vannak napok ... stb. így ír a Den s igy közli le szóról-szóra a Podkarpatské Hlasy. Az ügy pikantériája főképpen abban van, hogy a lapot annakidején Benes pénzén alapították a visszatért Isatkdvics propaganda céljaira. Mint minden esetben, most is csak azzal egyensúlyozhatja a kormány lapja az ameriVasúti szerencsétlenség Budapest közelében íz *! mü íiuíssü ielMöára
