Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-30 / 121. (864.) szám

Szombat, májas 3ft. 3 hívását elfogadják? Hogyan ismerhetik el a városok polgármesterei Hrbeket olyan ve­zető szervnek, mint amilyenek a városok törvényesen megválasztott polgármesterei? Szóval, hogyan szentesíthetik az Ungváron uralkodó oktrojrendszert? Felelet rá csak egy lehet úgy, hogy Hrbek Ruszinszkó vá­rosait, azoknak vezetőit — az orruknál fogva vezeti. Ennek azonban tovább így nem szabad mennie. Jeléül más most is megindult az ak­ció az autonómia alapján álló összes ruszin- szkói pártok kebelében abban az irányban, hogy a Hrbek feltolakodó vezetését a váro­sok polgármesterei ne ismerjék el, őbenne a községi önkormányzatot guzsbakötö kor­mányhatalom végrehajtó exponensét lássák, akinek nincs joga ahhoz, hogy a napirendre kerülő folyóügyeken kívül még a vezetése alatt álló városi közigazgatásban is na- gyobbszabásu intézkedéseket tegyen. Azt hisszük, hogy ebben az akcióban a cseh agrárok nem vesznek részt, mivel ők az autonómiával nem sokat törődnek, de a többi pártok a községi önkormányzatnak ezt a megcsúfolását nem fogják tűrni. A norvég léghajózási társaság lelkes akciója Miért propagálj a Koza Matej ov Hlinka kassai püspökségét? Prága, május 29. Tegnapi számunkban hirt adtunk arról, aogy Koza Matejov, ta Hlinka-pártból kizárt szlovák politikus lapjában Hlinka kassai püs­pöksége mellett foglalt állást. Ez az eset meglehetősen érthetetlenül áll a közvéle­mény előtt s ennek valódi magyarázatát csak Koza Matejov tudná megadni. Mivel azonban Koza Matejov ma politikus — nem Valószínű, hogy esetleg adandó magyarázata valóságos és minden belső indító okot meg­világító lesz. Ezért egy, a szlovák néppárti viszonyokat ismerő politikushoz fordultunk s választ kértünk az esetben foglalt érdekes kérdésre. Informátorunk így tette érthetővé a helyzetet: — Nagyon valószínű, hogy Koza Mate­jov akciójának titkos támogatója Kmetkó nyjitrai püspök. Szlovák papi körökben tisz­tában vannak azzal, hogy Kmetkónak magas- baszárnyalö ambíciói vannak: pozsonyi ér­sek szeretne lenni. Ámde tudja azt, hogy erre a stallumra Hlinkának is komoly esélyei vannak s hogy Hlinika az egyetlen, aki am­bíciójának szárnytörést okozhat. Ezért nem­csak kívánsága, de legegyénibb érdeke, hogy Hlinka egy püspökséggel elérje egyházi emelkedésének megérdemelt stációját s ne álljon az ő emelkedési törekvéseinek útjá­ban. Ez a terv azonban meg fog törni Hlinka ellenállásán. Hlinka, aki már több ízben lehe­tett volna püspök, most sem lesz hajlandó politikai akciószabadságát egyházi pozíciók általi lefékeztetni s úgy tudom, hogy a Vati­kán előtt sem lenne szimpatikus Hlinika kas­sai püspökségének terve, mert a Szentszék szerint Hlinka mint politikai vezér sokkal hathatósabban védelmezheti a katolikus ér­dekeket. Aki orránál fogva vezeti a ruszinszkói városokat Ungvár, május 29. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) Ru­szinszkó községi önkormányzatát szabályo­zó törvényünk bár rossz törvény, mert alap­jában véve az alkotmány törvénybe és a bé­keszerződésekbe ütközik, de ideigenesen mégis némi alkotmányos színezetet ad Ru­szinszkó közigazgatásának. Egyetlen nagyobb kivétel Ungvár, Ru­szinszkó fő- és székvárosa, ahol a zsupáni akarat folytán már több mint egy éve ab­szolutizmus uralkodik a községi közigazga­tásban az úgynevezett szláv blokk egyik exponensének, Hrbek erdőtanácsosnak, mint fővárosi „kormánybiztosinak vezetése mel­lett. Ez a kormánybiztos, a zsupán kinevező okirata szerint is, csu- nán a folyó ügyek továbbvitelére jogosult. Hbbek azonban olyan jogokat vindikált magának állandóan, amelyek csak a törvé­nyesen megválasztott városvezetőt, polgár- mestert illetik meg. Ebben aztán az utóbbi időben odáig ment, hogy — mint a főváros vezetője — bi­zonyos, Ruszinszkó többi városait is érdeklő, közös közigazgatási ügyekben kezdeménye­zőként, oktatóként, szervezőként lép fel és ankéteket rendez, melyen a ruszinszkói vá­rosok alkotmányos utón megválasztott ve­zetői, kellő tájékozatlanságból, hűségesen megjelennek. így történt ez a napokban is, mikor Hrbek „kormánybiztos*1 a ruszinszkói váro­sok polgármestereit ankétre hivta egybe Ungvárra, melyen a városok elektrifikálását beszélték meg és azon tervezet fölött ta­nácskoztak, melyet Hrbek kormánybiztos terjesztett elő. Az első sikeren Hrbek még jobban fel­buzdult és most azzal a tervvel foglalkozik, hogy Ruszinszkó városait és azon közsé­geit, amelyekben föszolgabiróság van, érte­kezletre hívja meg, hogy azokat a problémá­kat, amelyek főként pénzügyi és közigaz­gatási téren mutatkoznak és amelyek a vá­rosok és községek egységes fellépését teszi szükségessé, megoldás felé vigyék. Az erre vonatkozó meghívókat a „kormánybiztos** már szét is küldötte. A konferencia időpontja még ismeretlen, de önkéntelenül is fölvető­dik a kérdés: mi jogon hívja össze Ungvár folyó ügyeinek ideiglenes és felelőtlen veze­tője a ruszinszkói városok törvényesen meg­választott polgármestereit olyan ügyek meg­beszélésére, amelyek a képviselőtestületek elé tartoznak? Viszont a ruszinszkói városok polgármesterei hogyan tartják összeegyez- tethetönek Ruszinszkó községi önkormány­zatával, Ruszinszkó autonómiájának szelle­mével azt, hogy a községi autonómia fel­függesztése árán egyeduralkodóként felelőt­lenül intézkedő „kormánybiztos** ilyen meg­Osló, május 29. A norvég léghajózási társaság tegnap ülésre ült össze, amelyen megbeszélték az Amundsen fölkutatására küldendő expedíciók szervezetét. Az egyik jelentésből kitűnik, hogy Amundsen maga is tudta, hogy esetleg gyalog fog kelleni meg­tenni az utat vissza a Spitzbergákig. Éppen ezért fölszólította az expedíció hajóit, hogy 14 nappal indulása után cserkésszék be a jég­határ széleit és keressék meg nyomait. A társaság a veszélyre való tekintet­Budapest, május 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A magyar áliamvasut igazgatóságá­tól kapott értesülés szerint ma délelőtt 11 óra 55 perckor az 567. számit tehervonat Rákos állomásra való befutásakor átszelte az onnét éppen kihaladó 532. számú helyi személyvo­natot. A személyvonatnak utolsó három ko­csija az összeütközés következtében kisiklott és felborult. Eddig az utasok közül 25 köny­íel elhatározta, hogy ezeket a kutatásokat saját elhatározásából oly gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet, megkezdi. A nemzet- védelmi minisztériumot megkérték, hogy a Fram nevű hajót állítsa rendelkezésükre a jéghatár fölkutatására és küldjön azon­nal két repülőgét a Spitzbergákra e kuta­tások megkönnyítése céljából. A Fram közvetlen pünkösd után cir­káló útjára indul és a dán hadirepülőgépek is megkezdik a kutatást. nyebb és 5 súlyosabb sebesültet szállítottak el, egy vasúti munkás meghalt. A szeren­csétlenséget az idézte elő, hogy a teherfro- nat vezetője az állomás bejárata előtt tilost jelző szemafort nem vette észre és a vona­tot nem állította meg. A mozdonyvezetőt ezért a rendőrség letartóztatta. A szeren­csétlenség ügyében szigorú vizsgálatot indí­tottak meg, amelyet az államvasutak elnöke személyesen vezet. kai akciót, hogy a magyarokra s Budapestre hárítja az izgatás vádját. Ezt a vádat azon­ban ma már senki sem veszi komolyan. 4 P. M. H. SZOMBATI ROVATA írja: Vulpes Hogyan kell térihez menni — Szerkesztői üzenet — Levél jött a szerkesztőségbe. így szól: Tekintetes szerkesztő ux! Egy kényes ügyben kérek véleményt, illető­leg tanácsot. A dolog Így áll: Én huszonhárom éves özvegy asszony va­gyok. Gyermektelen, ö harmincéves fiatalember. Nőtlen. Nekem van némi vagyonom. ö vagyon­talan, d>e hivatala van és keres annyit, amiből el­tarthat egy nőt. Én tisztelem öt, mert szerény, iómodoru, csinos ember és valóságos hódolattal vesz körül, ő (ehhez már mi nők értünk) szerel­mes belém, de nem meri megmondani. 1 Ilyen állapotban vagyunk már három hónap­ja. Sűrűn találkozunk, majdnem minden nap,' mert egy vidéki városkában lakunk, ahol minden ember majdnem mindennap találkozik. Az bizo­nyos, hogy tetszünk egymásnak. Az is bizonyos, hogy az isten is szinte egymásnak teremtett ben­nünket. Ám az is bizonyos, ha igy tart tovább, ! akkor nem megyünk semmire. A férfi nem mer ‘ nyílt sisakkal fellépni. Egyfelől, mert szegényebb nálam, másfelől mert túlságosan tisztel és valami fensőbb lénynek tart. De én se merem megtenni a kellő lépést. Engem az illendőség, a szokás, a konvenció, a szemérem tart vissza. És a büszke­ség is. Csak nem fogom magamat felkínálni? Ennek az ostoba helyzetnek az lehet a kö- . vetkezménye, hogy sohase kerülünk össze. Vagy belevénülünk a várásba, vagy bolondjába más frigyre lépünk, amely nem ígér igazi boldogságot. Mit kell Ilyen esetben tenni? Kinek köteles­sége az első lépés? Hogyan kell megakadályozni, hogy két ember, aki szereti egymást, csupa tisz­teletből és illendőségből ne menjen kétfelé? Ezekre a kérdésekre kérek választ „Gyors-; segély*1 jelige alatt. Tisztelettel az ifjú özvegy. U t ó i r a t: Kérem a tekintetes szerkeszti urat, hogy ezt a kérdésemet ne tessék vélemény- adás céljából Vulpes urnák kiosztani. Én ismerem ezt az egyént működési teréről. Ez mindenből tréfát akar csinálni. Ez pedig nem olyan ügy, amely alkalmas a viccelődésre. Fentebbi * íme a válasz:: G y őrs - s e g é 1 y. Határozott kérésére kérdését Vulpes munkatársunknak osztottuk ki, aki megígérte, hogy ezúttal szerfölött komoly lesz. Válasza a következő: Az ön kérdése, tisztelt asszonyom, egy úgy­nevezett probléma. A problémának pedig (ezt a legapróbb drámaíró is tudja) háromféle megoldá­sa van: 1. a drámai, 2. a vígjátéki, 3. az ésszerű. ad 1.: Az ön problémájának drámai meg­oldása a következő: Leül és ír egy levelet. A levélben megható szavakkal ecseteli szenvedéseit. Megírja, hogy reménytelenül szerelmes egy ifjúba, aki hideg és rideg szenvtelenséggel nézi kínjait, ön tehát a . halálba menekül. És megiszik egy pohár limonádét. A limonádé kellemes, hüsitő ital. Rendesen felfrissíti az embert. De ön rosszul lesz tőle. Görcsökben kezd fetrengeni. Mindenki azt hiszi, hogy megmérgezte magát. S ekkor jön a szerel­mes. És térdre borul. Zokogni kezd. E.olvassa a levelét. És rendben vagyunk . , . ad 2. Vígjátéki megoldás. Egy találkozásuk alkalmával ön igy szól az ifjú emberhez: — Kedves barátom, búcsút mondok önnek. — Búcsút? Nekem? Miért? És egyszerre hosszú lesz az arca. ön pedig hidegen folytatja: — Oh semmi. Nem lényeges. Lord Lander- bi'lt irt nekem egy levelet. Szamárság. Megkérte a kezemet. — És ön? — Hát nézze barátom, lord Landerbilt még­is csak lord. És ötvenhétezer milliója van. Én utálom ugyan, de valamikor mégis férjhez keli menni. És ha már férjhez kell menni, egy utált \ lord is jó, akinek mellesleg ötvenhétezer mii- I Hója van. Erre a fiatal ur meg fogja kérni a kézé:. És ön igent mond Kissé gondolkodik ugyan, de az­tán igent mond . . . ad 3. Az ésszerű megoldás. A legközelebbi találkozáskor, se szó. se be- 1 széd, vágja pofon az illető fiatal urat. De ne tré- , fából. Komolyan. Hogy szikrát szórjon mind a ; két szeme. Mi történik erre? Lehetséges, hogy az ifjú megsértődik és el­■ megy. Vannak emberek, akik megsértődnek a ’ pofon után. De ezek nem férjnek való emberek. : ’ Mehet isten hírével. De lehetséges, sőt valószínű, hogy a férfi • megilletődik. Ránéz és gondolkozik. Hogy mért kapta ezt a pofont? Aztán lehajol a keze fölé és l megcsókolja a kezét. Maga hagyja. Aztán ránéz. l és megcsókolja a karját. Maga hagyja. Aztán rá- , néz és megcsókolja a vállát. Maga hagyja. Aztán megcsókolja az ajkát. Maga hagyja. Aztán el-1 veszi feleségül. Maga hagyja. Mondhatom, a házasság szempontjából a legjobb szer a pofon. Erre a legtöbb ember el- 1 veszi feleségül a nőt. És ha nem veszi el? Akkor ■ legalább kapott egy pofont . . . Irreűteifa hagtóYiidAszaf Bagotón az dobi iskoláson sziwgáriáfa ellen Saját tud ó sát ó n*k t ól — Komárom, május 29. Á nevetségesség, amely tudvalévőén ölni szokott, ezúttal Bagó tán, az Ógyaia mellett fekvő községiben támadt a nyitrai zsupamátussál szemben, amely áprilisi tréfa áldozata lett. Az egyesület ellen is irredenta vádat emeltek a zsupánnál és az nagyképp rendelettel föloszlatta a 6—10 éves iskolás- gyerekek vallásos egyesületét, ahol szent énekeiket zengedeznek és vallásos verseket szavalnak. Ráadásul elkobozták a szivgárda összes vagyonát, amely állott 5 korona 60 fillér készpénzből és két gyerektrombitából... igazán szép kis vagyonka, amely egy nyári kirándulás savanyu cukorka szükségletét sem fedezi. Házkutatások Azonban a bagotai állami jegyző nem végez fölmunkát. Házkutatásokat is tartott és kiadta a vezényszót: elő a puskákkal és kardokkal! A bagotai ifjúságnak azonban csak bód- zafapuskája és fakardjai vannak, újabban azonban a pacifizmus terén állanak a világ­háború óta és ezek a fegyverek is elpusztul­tak: .az ógyallai arzenál egészen üres. A jegyző azonban a legkomolyabban Mannli- cherekeit és lovassági kardokat keresett a kis iskoilásgyerekök szüleinél. Egész Bagota és a szomszédos Ógyalilia halálra kacagta magát, a nevetés átterjedt Komáromra is, holnap már Budapest is nevetni fog, de gon­doskodás tortént, amint halljuk, hogy a nagy- antant lapjai is közöljék ezt a vidám köz- igazgatási adomát a föloszlatott gyermek- egyesületről, a bagotai falovak lovasainak súlyos lovassági kardjáról, bodzafapusikájá- ról, amelynek parafadugói övege madzaggal van a puska végéhez erő sívé, hogy el ne re­pülhessen. Egy fényes téma a Fliegende Blátter számára, ajánljuk grafikusaink szives figyel­mébe. jodapsí mim mamerikai ruszinok kongresszusar Ungvár, május 29. Néhány nappal ezelőtt közöltük, hogy az amerikai ruszinok, akik 1918-ban „népsza- vazással** döntöttek Csehszlovákia javára, junius 21-én nemzeti kongresszust tartanak Newyorkban, mely alkalommal mint az az amerikai ruszin sajtóból már előre sejthető, éles kritika tárgyává fogják tenni a hat­éves uralmat. Ez abból is megállapítható, hogy titok­zatos módon amerikai levélboritékokban kö­rülbelül 50 vezető ruszin személyiség felszó­lítást kapott néhány héttel ezelőtt — ung­vári postapecséttel —, hogy a ruszinok sérelmeiről kimerítő adatokat küldjenek a kongresszus előkészítő bizott­ságának. A rendőrség erélyes nyomozást indított a levélbecsempészés körülményeinek felderí­tésére. A Podkarpatské Hlasy című Ungváron megjelenő ultrasovén cseh lap a legnagyobb figyelmet szenteli a kongresszusnak s úgy állítja be a dolgot, mintha a kongresszust Budapestről inszcenálták volna. Legutóbbi számában közli az amerikai ruszinok kulturligája hivatalos lapjának, a Den-nek egyik cikkét, melyből világosan ki­tűnik, hogy miként vélekednek az amerikai ruszinok a hatéves uralomról. A cikk a többi között a következőket mondja: — Lesz idő, mikor a haragos szomszé­dok széttapossák Csehszlovákiát, mint a mérges kígyót. Lesz idő, hogy cseh szom­szédaink nem fognak velünk és rólunk oly pöífeszkedően beszélni, mint ma. Elfelejtet­ték már, hogy a ruszinok önként csatlakoz­tak Csehszlovákiához s ősapáink földié nem kolónia, mint India, Bosznia vagy Dalmácia. — Minden cseh azt tartja magáról Szlo- venszkón és Podkarpatska Rusban, hogy ők a szlávok héroszai. Csak a csehek kulturál­tak, csak a csehek okosak, csak ők becsüle­tesek, csak nekik lehetnek jogaik a földön, csak nekik lehet igazságuk, csak ők lehetnek szabadok .csak a cseh nép — nép. Más min­denki buta, sötétfejü, kultúrálatlan, nemha­ladó, becstelen stb. A többi nemzetek csak arra valók, hogy a kulturált, okos, haladó s legfőbbképpen „demokrata** cseh népnek rabkészséggel szolgáljanak. De jön még idő. Még előttünk is vannak napok ... stb. így ír a Den s igy közli le szóról-szóra a Podkarpatské Hlasy. Az ügy pikantériája főképpen abban van, hogy a lapot annakidején Benes pénzén alapítot­ták a visszatért Isatkdvics propaganda céljaira. Mint minden esetben, most is csak azzal egyensúlyozhatja a kormány lapja az ameri­Vasúti szerencsétlenség Budapest közelében íz *! mü íiuíssü ielMöára

Next

/
Thumbnails
Contents