Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-30 / 121. (864.) szám

41 Szombat, májas 30. Ha nincs bikaviadal, jó a tehénviadal is... A párisiak uj szórakozása Pár«s, május 28. A szórakozást kívánó párisiak, ha nem is gyönyöködhetnek még bikaviadalban, né­mi kárpótlást kaptak érte, mert a Vél odromé d‘hiver porondján tehénvidalt láthatnak. Ezekben az állatokban hamisítatlan spanyol vér csörgedezik. Hazájukban vaccas bravias n. nevük s állítólag — legalább is a hirdeté­sek szerint — épp olyan vadak és veszedel­mesek, mint hím testvéreik. Tagadhatatlanul van ebben valami túlzás, de (azért sokkal ternpéráméntumosabbak, mint például a svájci tehenek. Nehéz őket megszelídíteni, rövid, görbe szarvukkal szívesen döfködnek, de mindent összevéve, még sem olyan félel­metes jelenségek, mint a spanyol bikák. Igazi bika viadalt azonban nem engednek meg Párisban, bár a köztársaság jelenlegi elnöke Nimesböl származik, ahol a bikavia- dataa'k még hódol a lakosság. Igaz, hogy itt már erős ellenzéke van s Flaissiéres szená­tor, Marseille polgármestere, széleskörű mozgalmat indított a játékok megszünteté­sére. A bikaviadal hívei annál hangosabban kiáltoznak cirsenses után, sőt Parisban szö­vetségbe is tömörültek, amely minden hét szerdáján ülést tart. Innen indult ki az az eszme, hogy a tilalmazott bikák helyett te­heneiket kell felléptetni. A bika viadal úgy viszonylik a tehénvia- dailhoz, mint a ping-pong a tenniszhez. A főszereplő az écarteur, akinek különös lélek­jelenlétre és önuralomra van szüksége, meg nagyfokú ügyességre, hogy a földühitett te­hén támadását kijátsza. Az écarteur bevárja a reá rohanó állatot s csak az utolsó pillanat­ban szabad elrúgnia a szarvak elöl. A játé­kosok másik része a tehén átugrásá’ban ké­pezi ki magát. Ez még az előzőnél is vesze­delmesebb. Meg kell várnia, amíg a tehén követ len eléje ér és döfésre hajtja le a fe­jét. Ebben n pillanatban a magasba ugrik és az állat egész hosszán átrepül. A közönség ezt a mutatványt fogadja a legnagyobb taps­sal. Gyakran megtörténik, hogy a tehén fal­hoz szoritja a játékost, mi lehetetlenné teszi az ugrást s ilyenkor a játékos lélekszakadva dobja át magát a korláton a közönség közé. A tehénviadal érdekessége, hogy volta­képpen nem a tehénnel küzdenek a játéko­sok, hanem egymással. A tehén csak azt a szerepet tölti be, mint a labda a futballban. Két csapat áll fel ugyanis a porond két vé­gén s egymásnak ingerük a tehenet. Amelyik csapat ügyesebb, több pontot kap s igy győz a másik felett. A párisiak rövid idő alatt megszerették ezt az uj szórakozást. Lelkes ordítozással kísérik a mérkőzést. Ha olyankor a tehén megmakacsodik s nem hajlandó haragra gerjedni, akkor a kö­zönség fütyüléssel igyekszik mozgásra ösz­tönözni. Ha ez nem sikerül, akkor a tehenet visszaviszik az istállóba. Nem is annyira vi­szik, mint kötéllel kihúzzák. Minden tehén lábára ugyanis kötél van erősítve, amelyet egy fehér ruhás öreg ur tart a kezében. Ott ül az aréna hosszanti korlátjának közepénél s igazgatja a tehenet. Nem az a feladata, hogy az állatot fékezze rohanásában, mert hiszen ezt meg sem tudná tenni, hanem hogy megakadályozza a telién cikázását, ami idő előtt kifárasztaná. Még csak annyit, hogy a tehénviadal nem nagyon veszedelmes. A rendőrség uta­sítására a tehén szarvának hegyét szij- gömbbe bujtatják s igy szúrás folytán nem is történt még sebesülés. Csak az écarteurök kapnak elvétve egy-két szarvcsapást. A kö­zönség érdeklődésének fokozására a rende­zőség minden viadalnál kijelöli a napos écar- teurt, akinek engednie kell, hogy a tehén földre dobja. Mielőtt azonban a megdíihödött állat rátaposna, az écarteur talpra szökken és elugrik, a közönség pedig megkönnyeb­bülve őrült ovációban tör ki. Prágái szairóioüiban jutányosán szerezheti be s fegiliyatosaíili 6s i cipői Diákoknak fis hivatalnokoknak örenaedmönv Elllnger é§ íűrsffi Prága IS., Jasnaiora ff. Palals PiUHionr, jwnaliica. **aeie­om* \Kj.FnM' Csalás az idegen gyermekkel a családi boldogság megmentéséért Budapest, május 28. Február közepén szorongva és izgatot­tan jelent meg Urbancsek Rezső soffőr a fő- kapitányságon és bejelentette, hogy néhány napos elsőszülött gyermekét a Ferencrendiek templomában feleségétől, amíg az gyónni ment, egy gyászfátyolos hölgy elkérte és mire felesége visszatért, az ismeretlen uri- nőnek a csecsemővel együtt nyomaveszett A rendőrség erélyes nyomozást indított a rejtélyes gyermekrablási ügyben, de az hónapokig eredménytelen maradt, mig most véletlenül lehullt a fátyol a rejtélyről és igaz mivoltában állt a rendőrség előtt az eset. Az történt ugyanis, hogy egy abaujszán- tói özvegyasszony másállapotba esett és a szülés idejére feljött Budapestre, ahol egy szülésznőnél egy egészséges fiúgyermeknek adott életet. Az özvegyasszony, aki félt a falu nyelvétől, nem akarta hazavinni a gyermeket és megbízásából a szülésznő hir­detést tett közzé a lapokban, amelyben örökbefogadásra kínálta a gyermeket. A hir­detésre megjelent a bábaasszonynál Urban­csek Rezsőné, egy soffőr neje és elmondotta, hogy gyermektelen házassága megmérgezi családi életét és ezért, hogy a férjével való együttélést széppé legye, már hónapokkal ezelőtt azt vallotta férjé­nek, hogy anyának érzi magát. Férje most hosszabb autóíurá-ra indult és itt lenne az alkalom terve keresztülvite­lére. Hajlandó tehát örökbe fogadni a kis babát, amibe az igazi anya örömmel egye­zett bele. Urbancsekné hazasieteít és a fáj­dalom nélkül szült gyermekkel az ágyba fe­küdt és sikerült neki a jóhiszemű férjet tel­jesen félrevezetnie, aki természetesen öröm­mel fogadta a régen várt gyermeket. Az özvegyasszony azonban nemsokára megjelent és követelte a gyermek adoptálá­sának törvényes keresztülvitelét. Miután azonban a soffőr neje ebbe nem akart bele­egyezni, elvették tőle a gyermeket és az asszony, hogy magát férje előtt fedezhesse, kitalálta a furfangos gyermekrablási mesét. A kis gyermeket a napokban behozták a budapesti lelencházba, ahol az igazi anya nevén anyakönyvezték és akkor lepleződöít le az álanya csalása, aki sírva vallotta be ezt ma a rendőrségen. Mussolini Garibaldi flsiiprg plfflil és ki akarja csiidlni ai eta-osM persioiilis tiniéi Áthidalhatatlan ellentétek Mussolini és Benes között Becs, május 29. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Az utóbbi hetekben a P. M. H. bécsi tudósítója több ízben közölt hiteles értesüléseket az egész világsajtót megelőzve arról a küzde­lemről, amely a kulisszák mögött Benes cseh­szlovák külügyminiszter és Mussolini olasz miniszterelnök között és az osztrák problé­ma körül folyik és cégcéljában arra irányul, hogy Olaszország avagy Csehszlovákia legyen az ur a Duna mentén. Azokról a bizalmas tárgyalásokról, ame­lyeket Mata.ia dr. osztrák külügyminiszter folytatott az elmúlt hónapban Rómában, a P. M- H. bécsi tudósítója szintén az egész világsajtót megelőzőleg közölhetett részletes értesüléseket. Azóta a bécsi sajtó összes or­gánumai is foglalkoztak már Mataja és Mus­solini bizalmas megállapodásaival és a bécsi lapok jelentései mindent megerősítettek. Most módunkban van újabb részletekkel szolgálni arról a küzdelemről, ame.y a kulisz- szák mögött Benes és Mussolini között fo­lyik. Egy előkelő diplomatainiformátorunk, akitől már számos, az események által iga­zolt közlést kaptunk, ma a következőket mondotta nekünk: — Mussolini Garibaldi babérjaira pályá­zik és meg akarja valósítani az osztrák— magyar—olasz perszonális és gazdasági uniót, vagyis Olaszország impériumát ki akarja terjeszteni a Duna medencéjére. A rövid, de felette érdekes közlés kiegé­szítéseként most egy római információt kö­zölhetünk, amelyet Reichel dr., az osztrák kormánykoalícióban résztvevő nagynéniét néppárt sajtóreferense kapott. A nagynémet néppárt ezt a római jelentést publikálni akarta az összes bécsi lapokban, a kancel­lári hivatal sajtóosztálya azonban idejében értesült erről s megkérte a lapok szerkesztő­ségeit, hogy egyelőre mellőzzék a jelentés nyilvánosságra való hozatalát. Ennek követ­keztében a bécsi lapok mideddig tényleg nem foglalkoztak a nagynéniét néppárt nagy- fontosságú római értesülésével. A P. M. H. bécsi tudósítója a következőkben mindazon­által közölheti azt a római jelentést, amelyet Reichel dr. a napokban kapott. — Mussolini miniszterelnök legutóbbi kamarai beszédének érdekes előzményei vannak. Husvét táján fontos tárgyalások kezdődtek Rómában Mataja dr. osztrák kül­ügyminiszter és Mussolini között. Mataja dr. utalt arra, hogy az ősszel ismét akuttá válik az osztrák probléma és ezért tanácsos már most foglalkozni Ausztria sorsával. Ennek hangsúlyozása után részletesen informálta az olasz miniszterelnököt Ausztria népének el­keseredéséről. A beszélgetések során a tár­gyaló államférfiak egyetértettek abban, hogy az utódállamok együttműködése elé szinte leküzdhetetlen akadályok tornyosulnak. Éppen ezért felmerült egy olasz—osz­trák unió eszméje. Ennek első etappeja egy vám- és áruunió lenne, Ezt azután később perszonális unió követné, vagyis az olasz király egyúttal Ausztria uralkodója is lenne. Ebben az esetben Olaszország visz- szaadná Ausztriának Déltiro! német nyelv- területeit. — A megbeszélésekről az olasz kor­mány hivatalosan értesítette Graham quiri- nali angol nagykövetet, aki viszont minder­ről informálta a londoni kormányt. Graham nagykövet csakhamar választ kapott Londonból és igy módjában volt Mussolinit értesíteni arról, hogy Nagybri- íannia kormánya rokonszerJvve! kisér min­den olyan törekvést, amely KÖzépeurópa pacifikálását van hivatva elősegíteni. — Természetes, hogy mindezek a tár­gyalások a legnagyobb titokban folytak és Mussolini legutóbbi kamarai beszéde ezért keltett oly nagy feltűnést. Bécsi diplomáciai körökben úgy vélekednek, hogy Mussolini és Mataja dr. titkos megállapodásai már fog- lolkoztatni fogják a népszövetség júniusi kon­ferenciáját. Eddig az a jelentés, amelyet az osztrák kormányban résztvevő nagynémet néppárt kapott Rómából és amelyet publikálni akart a bécsi lapokban. Ha a jelentésben foglaltak megfelelnek a valóságnak, úgy Mussolini pozíciója Be- nessel szemben lényegesen javult, mivel Olaszország Anglia támogatásával feltételűül keresztezheti Csehszlovákia hege- monizálási terveit. A &clsö polMlHáirak urai lofognillAffl Az önálló keresettel bírók szociális biztosítása készen áll a plémwn számára — Újabb harc fenyeget az agrárvámok részéről — A szovjetkérdés, mint koalíciós bomba Tegnap dél óta megszakítás nélkül ülése­zett a szociálpolitikai bizottság albizottsága a ma reggeli órákig s letárgyalta az önálló keresettel bírók szociális biztosítási tör­vényjavaslatát. Az albizottság némi változá­sokat eszközölt a javaslat eredeti formáján- így a többi között a havi illetményről szóló szakaszban amely szerint mindenki havi 22 korona illetményt fizet, módosították oly­képpen, hogy kivételes esetekben ez az il­letmény 12 korona is lehet. Az aggkori illet­ményeknél a korhatárt ugyan meghagyták 65 évben, de kiegészítették azzal, hogy 65 éves korban mindenki kapja a rendes aggkori évi járulékot, viszont kérheti már 60 éves korá­ban is, ha munkaképtelen lett, vagy ingat­lanait gyermekeire átruházta. Látszólag javítottak az eredeti javasla­ton, a valóságban azonban ez egy csöppet sem jelent javulást. Az engedmények alatt ugyanis a kővetkezőket kell érteni: Ha valaki a rendes 22 helyett csak 12 ko­rona havi illetményt fizet be, az természe-* tesen ennek arányában alacsonyabb rok­kantsági, vagy aggkori nyugdijat kap. Ha valaki már 60 éves korában tart igényt a teljes aggkori évi járulékra, an­nak az öt évi havi illetmény különbözeiét (hatvanszor 22 korona) kell megfizetnie, ellenkező esetben jóval alacsonyabb nyug­dijat kap. A szoci árpolitikai bizottság ma délelőtt tárgyalja a javaslatot s délután már a költ-; ségvetési bizottság elé kerül. A koalíciós sajtó szerint befejezett tény \ az is, hogy í a képviseíőház junias 3-án kezdi meg a javaslat tárgyalását. * ) A plénumban három ülés alatt a vitát is' befejezik, úgy hogy a képviseli ház már a szenátus első ülésére a javaslatot a szená- J tus elé is terjeszti. i Mi lesz az agrárvámmal? Ez a gyorstalpaló munka a szociálde-; mokraták sürgetésére történik- Kérdés, hogy ezután mit fog a koalíció csinálni. A légionárius Národni Osvobozeni még most is pesszimisztikusan fogja fel a helyzetet. A csend, amely a válság után beállott — írja a lap — csak ideiglenes. Az agrárvám kérdésénél felmerült viszály minden pillanatban újból kitörhet, mert a vámkérdést csak félre tették, de nem in­tézték el. Kérdés már most csak az hogy miképpen viselkednek a szociáldemokraták, ha az ag- j ráriusok újból előállnak az agrárvám kérdé­sével. A szociáldemokrata sajtó hangjai sze-1 rint, a párt nem változtatta meg vámellenes ál­láspontját. Az osztraui szoc. demokraták szócsöve a napokban megkezdte a sajtókampányt az agrárvám ellen. Svehla esti lapja, a Vecer er- re okot talált arra, hogy polémiába bocsát­kozzék a lappal- Az a hangnem, amelyen a 1 Vecer ír arra enged következtetni, hogy a harc újból megkezdődik. A Vecer igy ír: „Ilyen szocialistákkal, akik minden nap megváltoztatják vélemé* nyűket, nem lehet értelmesen tárgyalni!'4 Szovjetoroszország elismerése, A szociáldemokraták nemcsak az agrá­riusokkal, hanem a nemzeti demokratákkal is hadilábon állnak. Benes már három éve tartja asztalfiókjában a Szovjetoroszország- gal kötendő kereskedelmi szerződést, három éve kísérletezik Szovjeíoroszország de jure elismerésével, de hasztalanul, a nemzeti de­mokraták, de főképpen Kramár erről halla­ni em akarnak. Lassanként majdnem tel­jesen feledésbe ment a dolog s a nagy válság mellett senki sem gondolt arra, hogy ezt a kérdést újból felbolygassa. Tegnap a lapok egy laibachi Jutro cimü lapnak ama hírét hozták, hogy a csehszlovák kormány rövide­sen ki akarja uitasiittatni a szovjetkövetséget, amely az utóbbi időben illoiálisan viselkedett s erkölcsi és anyagi támogatásban részesíti azokat az elemeket, aki;k a köztársaság rend­jét fel akarják forgatni. Ezt a hírt mai napig még nem cáfolta meg a kormány. De alkalmat adott a szo­ciáldemokratáknak arra, hogy újból előtér­be hozzák az orosz kérdést. A Nova Svobo- dá'ban E- Lustig ezeket írja: — Gazdasági körökben rossz szemmel nézik Szovjetoroszország de jure elismeré­sének adandó halasztását, mert hiszen meg vannak győződve arról, hogy a többségi pár­tok nagyobb része az elismerés mellett van- Egyedül e nemzeti demokrata párt harcol Kramár nyomása alatt Szovjetoroszország de jure elismerése ellen. Ez azonban csak a párt prágai csoportjának a harca. A párt nagyiparosai, mint ismeretes, egészen más véleményen vannak. Nemcsak egyes nagyiparosok, hanem vállalatok is, amelyek a Zivnostenska Ban­ka érdekeltségéhez tartoznak, kereskedelmi összeköttetésben állanak Oroszországgal, Sőt meg is kötik az üzleteket és hitelt is nyújtanak Oroszországnak a Národni Lis- ty minden óvainíése ellenére. — Ezt a politikát nem lehet tovább foly­tatni — írja E. Lusztig — s ha nem is ér- j tünk egyet Oroszország politikájával, azon- : bán ökonómiai kérdésekről föltétlenül tár- j gyalnunk kell ezzel az állammal, amelynek olyan nagy gazdasági jövője van­A Národni Osvobozeni nagyjában he­lyesli Lustig érveléseit, de védelmébe ve­szi Benest, aki ebben a kérdésben az elisme­rés mellett van. A légionárius lap véleménye szerint ennek a kérdésnek diplomáciai elinté- j zése attól függ, hogy a koalíció meddig fog­ja a nemzeti demokraták terrorját eltűrni. Ha ez a terror megszűnne, Benes azonnal elis- : mertetné Szovjetoroszországot s a szovjet- j kormány valószínűleg megváltoztatná eddigi taktikáját s jobb viszonyt létesítene Cseh- ' Szlovákiával. Naponta állandóan érkeznek íviri fó Giasáraüa HfloRsdBok 3-18 éves fiuk részére Hlrsdi. Prága, letezná 14 gyerifiekruha-áruházához 3994

Next

/
Thumbnails
Contents