Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-21 / 114. (857.) szám
SPRifíAJ VJC&R/ani*r Friinie és Siokelailev Miéi MesMkan A hadügyi népbiztos Anglia gyanús sziget vásárlásáról — Angol repülőgépek fenyegetik Moszkvát — Szokolni kov kitűnő költségvetése A szerencsétlen béke Alcide Ebray könyve — május 20. A nemzetközi poétikai élet kiírnaS-asió alakjai között is egyre több azoknak a száma, akik világosan latjaik, hogy az igazságtalan bűké az örvény fe'lé sodorja Európát és egyedül a békeszerződéseik gyökeres re-vmója mentheti meg az általános katasztrófától Európa államaimak életét. Az angol Keynes ós az o'asz Nitti után íme ismét előtűnik valaki, aki a Jo-urnal des Débats és a Revue Polktique et Parlaimewtaire egykori poliitlkai szerkesztője, volt francia főkonzul és meghatalmazott miniszter, Alcide Ebray, aki a szerencsét!em béke helyett megnyugvást, engesz- teiődést teremtő békeszerződéseket kíván. Kettős mottót irt könyve eleiére: „Ez a béke nem az a béke, melyet mindnyájan pá r tik ü lomb ség nélkül kívántunk és helyeseltünk." (H. H. Asquitíh.) „A gyűlölet korszakát látom a horizonton a hajnalhasadás minden reménye nélkül, az uj re- vánsháborut és az európai civilizáció pusztulását" (Romáin Roll and.) E két mottó jelenti) a könyv felfogását mely nem is Franciaországiban, hanem Milánóban jelent meg az Unltas kiadásában. A könyvnek Milánóban való megjelenése nem véletlen, mert a sz-erző Így akarta elkerülni azt a látszatot hogy könyve valamilyen politikád párt különvéleménye. Hiszen Franciaországban a békeszerződés tarthatatlanságáról már több párt adott ki különböző müveket. Ez az első ie.entős francia munka, mely pártoktól függetlenül jelent meg. A könyv mindenekelőtt a háború bűntettének kérdésével foglalkozik és a citátumok és utalások szokatlan gazdagságával mentasiti a felelősség alól úgy Franciaországot, mint Németországot. Aenél nagyobb bűnnek tartja a békeszerződést és annak végrehajtását, mit szerinte is a győzőik oly kegyetlenül érvényesítenek, hogy ezzel csak tetézik a békeszerződés veszedelmes hatásait. Mig Keynes inkább a békeszerződés gazdasági hátrányait teszi éles bírálat tárgyává, Ebray politikai szempontokból mutat rá a Wilson- fóle pontok végrehajthatatlanságára, a „népek önrendelkezési jogának" illuzórikus voltára. A magyar nemzettel történt igazságtalanságokon elég könnyen siklik át a szerző. Ezért könyve hézagos és nem elég alapos. Ebrayt könyvének megírásában egy főcél vezette: megakadályozni egy uj európai vagy világháborút. Ezt a célt a békekötések megnyugvást keltő revíziójával kivárnia elérni és kifejti, hogy egy uj háború esetén fél Franciaország elszigetelődésétől lehet tartani Erről ezt írja: „Oroszország, a cárok pánszlávista Oroszországa látva, hogy a magyar-osztrák monarchia nemcsak a dunai szlávok felett uralkodik, de kiterjesztheti uralmát a Ballkán szlávjaira is, Németország ellen fordult, mint a monarchia szövetségese ellen. De mert a régi monarchia szláv- jai a Balkán szláviaival együtt felszabadultak, ez az antagonkzmus nem áll fenn már a két birodalom között. A szerző Oroszországban látja a németek felfegyverzésének lehetőségét." Egy szerződés Franciaország és Oroszország között nem jelentene mást. mint „közösen harcolni a Keleten Anglia ellen" Ez valószinütlen — Írja Ebray —, ellenben annál természetesebb a német-orosz szerződés megkötése Franciaország és Lengyel- ország ellen. Anglia részére — mondja másutt — már nincs olyan értéke Franciaországnak, mint a múltban volt. Németország ma már a tengeren és a gyarmatpolitika terén nem versenytársa Angliának. Mutatja ezt a cannesi paktum is, mely német támadás esetén csak Angliát kötelezd a paktumszerü eljárásra. Awgliia már itt szükségtelennek tartotta a viszontbiztosítás kikötését. Ellenben az Európában túlságosan ellhata’masodó Franciaország Keleten is vetélytáTsa Angliának Ezért kétséges, hogy Franciaország egy uj háború esetén maga mellett találja Angidat. Sőt valószínű, hogy abban a háborúban, melyben Franciaország Németország teljes elpusztítására törekednék, „Anglia Németország mellé állna". Ebray Olaszországról. Amerikáról, Spanyol- országról, Japánról, Törökországról, Belgiumról sorra kimutatja, hogy egy uj háború esetén valamennyi Franciaország ellen foglalna állást. Franciaország a kis ántántra sem számíthatnia. mert a kjs áutántot Oroszország, Litvánia, Magyarország, Ausztria, Olaszország Bulgária és Görögország tartaná sakkban. De — Írja végül Ebray —, Franciaország politikai elszigeteltségéhez hozzájárul még erkölcsi elszigeteltsége is. Franciaország a háború alatt hősiességével megszerezte a népek rokon,szenvét, de ezt a rokomszenvet elvesztette a győzelemmel való visszaéléssel, a tellhetetlenséggel. Ezért gondolja Ebray, hogy elsősorban Franciaországnak érdeke a békeszerződés sürgős és gyökeres revíziója. 1 Dr. Borüvka I ezelőtt Dr. Hansmann ms szanatóriumai I emr Pröon II., Lejerova sí. \ ____________________ i Csü törtök, május 21. Moszkva, május 20. A szovjetunió harmadik kongresszusán Frunse hadügyi népbiztos, a forradalmi haditanács elnöke és a vezérkar főnöke hosszú jelentést mondott el a vörös hadsereg mai állapotáról. Ötmillióötszázezer katona közül ma csak 562.000 áll aktív szolgálatban. A szovjetuniónak ennek következtében igen kis hadserege van a világ többi államaihoz arányitva. Frunse námrutatptt arra az eredménytelenségre, amelyet a szovjetunió le.-zerelési terve a külföldi államoknál elért, valamint a nagyhatalmak fokozott fegyverkezésére. Minden olyan hir, amely a szovjetek katonai előkészületeiről, a decemberi észtországi puccson való részvételről és a bulgáriai beavatkozásról szól, teljesen légbőlkapottaik. Mindinkább észlelhető az, hogy a nyugati államok Anglia vezérletével erkölcs és pénzügyi bojkottot szándékoznak életbeléptetni Oroszország ellen és a közhangulatot úgy akarják lélektanilag megdolgozni hogy az határozottan szovjetellenessé váljék- „Ebből a helyzetből automatikusan következik, hogy a vörös hadsereg harci készségét növeljük, valamint a hadiszerek gyártását tökéletesítsük és különös gondot fordítsunk a repülőgép iparra". Frunse kéri a kongresszust, hogy fogad ja e! a miücia rendszernek bevezetését, mert ez a rendszer leginkább alkalmas a lakosság érdekeinek kielégítésére. Frunse ezután azokkal a íaoh Írekkel foglalkozott, amelyek Örsei és Dago szigeteknek angol bérletéről szólnak. Ezek a szgetek a rigai tengeröbölben fekszenek és Anglia kibérelte őket Észtországtól egész világosan hadi és takdkai célokra. Ha ezek a hírek tényleg igaznak bizonyulnak, akkor a szovjetunió, akármennyire nem szándéka Észtország belső ügyeibe beavatkozni, mégis kénytelen lesz e bérleti szerződésben egyenes támadást látni önmaga ellen és a kellő diplomáciai lépéseket meglenni. Kassa, május 20. Kassai tudósítónk táviratozza: Kassa város egész társadalmát, osztály- és felekezeti különbség nélkül mély szomorúsággal töltötte el Fischer-Co>lbrie megyéspüspök halála, Dacára annak, hogy a püspök betegsége, amely még januárban kezdődött, már első perctől fogva komoly jellegű volt, mindenki bízott a felépülésében. A gondos kezelés következtében március hónapban biztató javulás is állott be a beteg főpap állapotában, úgy, hogy az orvosaival megegyezett abban, hogy májusi bérmautjának befejezése után fürdőre megy. A nagy fáradsággal járó nagyheti szertartások alatt a püspök állapota újból rosszabbra fordult. Zöld csütörtökön a praeíátió éneklése közben a püspök csaknem elájult s ez volt az utolsó szertartás, amit végzett. Hús vét vasárnap már a templomba sem ment s ettől kezdve ereje rohamosan gyöngült, amit környezteié aggódva figyelt. A püspök azonban még mindig nem hitt ereje ldmerithetőségében és az ipolynyéki templom szentelésére is el akart utazni, azonban Szilágyi Gábor dr. komoly figyelmeztetésére otthon maradt. Másnap már nem kelt föl ágyából, amelyet azután többé el sem hagyott. Háziorvosán kívül Balázsy Andor dr., Máthé Gábor dr., Nemessányi László dr., Szarvassy László dr., Ja-novitz Dávid dr., Szabó Gusztáv dr., Payer Ervin dr. és Schwarz Aurél dr. kassai orvosok voltak fölváltva éjjel-nappal a nagybeteg ágyánál. Her- zog Ferenc dr. pesti tanár is megvizsgálta a beteget és konstatálta a helyzet rendkívül komoly voltát. A hosszú betegség alatt a szivgyöngeség többször olyan erővel lépett föl, hogy az udvari papság a beteg ágya körül a haldoklók imájába kezdett. A püspöík egyórás eszméletlen állapot után ismét magához tért: „Még nem haltam meg", — szólalt meg latinul és szelíd mosollyal hozzákezdett a rózsafüzérhez. Május 8-án egyszerre javulás állott be és a:z orvosok újra reménykedni kezdtek. Ez a javulás azonban nem sokáig tartott. Május 14-én ujnlit erővel léptek fö] a szívrohamok és vasárnap reggel Balázsy dr. jelentette, hogy el kell készülni a legrosszabbra. Délelőtt az összes orvosok a haldokló ágyához gyűltek s most már csak a szenveHa ezeket a szigeteket ugyanis Angi a birtokába veszi, akkor az angol haderők huszonnégy óra alatt elérhetnék Szovjet- oroszország partjait és a dreadnoughtok nyugodtan bombázhatnák Kronstadtot, mig a repülőgépek másfél óra alatt Moszkva fölött volnának. A szovjetunió tengeri hadereje igen csekély a többi országokéhoz arányitva. A tengerészeti kiadások harminckétmiTó aranyrubelre rúgnak, szemben a cári Oroszország 260 millió rubeljével. Ftunse ezután a szovjetflotta balti manővereiről szólt, me'yek egyáltalában nem voltak ellenséges iránynak és csak gyakorlati célokat szolgáltak, mégis a balti államok sajtójának provokálására angol ellenmanővereket váltottak ki a Keleti TengerenSzovjeíoroszország szövésén látná az angol flottát akár Leningradban Is, ha tudná, hogy nem olyan célokat követ, mint 1919-ben tette, amikor Jndjenics tábornok ellenforradalmi csapatait támogatta. Frunse után Szokolnikov terjesztette a szovjetkongresszus elé az 1924—25. évi költségvetést, mely 2.558 millió aranyrubelt tesz ki. Az előterjesztést a pénzügyi népbiztos kiegészítette rendes évi kimerítő referátumával, melyben a szovjetközgazdaság mai állásáról számol be. Az orosz pénzügyekben szilárd rend uralkodik minden ellentétes híresztelések dacára s az aranyvalutát már az elmúlt évben elérte a szovjetközgazdaság. Szokolnikov az aranytermelésről is be- számko, mely 1913-ban 3.296 púd, 1921-ben 85 púd volt, ma pedig ismét 1810 púd. A háború alatt a cári Oroszországból 600 millió aranyrubelt szállítottak Angliába s Koltsak újabb 100 milliót vitt el. Végszavában a pénzügyi népbiztos kijelentette, hogy az 1925. évi költségvetés 3 milliárd aranyrubelt fog elérni. A kongresszus Frunse népbiztos jelentését és Szokolnikov költségvetését tudomásul vette. eléseik enyhítéséről volt szó. A püspök megható módon elbúcsúzott 83 éves anyjától, délre az egész udvari papság odagyült a haldokló ágyához és imádkozott. A püspök éber szelleme még öntudatnál volt és csöndesen mozgó ajka elárulta, hogy együittiimádtoozik papjaival. Délután öt órakor szólalt meg utoljára. Megköszönte a hűsítő narancslét, hét órakor elveszítette öntudatát, fulladozni kezdett és este féltizenegy órakor utolsót sóhajtott és ki’elielíe szent és nemes lelkét. Halálát csak másnap reggel közölték édesanyjával, akit ezredes fia vezetett a halotthoz. A jóságos öreg nő a fájdalomtól ösz- szetörve, halkan és mélyen megható hangon rebegte: „Mein liieber Sohn." Megsimogatta a halott arcát, kezét, majd a kereszt jelével megjelölte homlokát s bevonult az udvari papsággal a kápolnába rekviemre. A nagy beteg mellett az utolsó percig fáradhatatlanul virrasztóit: nővére: özv. Egrassy Lászlóné, Fischer-Colbrie Szerafina, aki a legmelegebb testvéri önfeláldozással ápolta és intézte a püspök már terhes gondjait. A gyászoló családhoz számtalan részvét- távirat érkezett, az elsők között Marmaggi pápai nuncius sürgönye, aki bejelentette, hogy maga jön le Kassára a temetési szertartást végezni. A magyar kormány nevében Klebelsberg Kunó dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter intézett részvéttáviratot, amelyek különben egyfolytában özönével érkeznek a külföldről és az országból. A dómba állandóan nagy embersokaság jön megnézni a ravatalon fekvő püspöiköt. A temetési szertartást végző pápai nuncius csütörtökön reggel érkezik Kassára. A temetés pénteken délután történik, a beszentelés után következnek a gyászbeszédek. Takács Menyhért jászói nagyprépost magyarul, Csárszky rozsnyói püspök szlovákul beszél. Utána gyászmise Cherubini rekviemjével, majd ünnepélyes abszolució, amelyet Marmaggi nuncius pontifikái fényes főpapi segédlettel. Ezután körmenettel viszik, az elhunyt püspök földi maradványait a Fő-uüra és onnan vissza a dómba, ahol örök nyugalomra helyezik. A sírba tételkor a K. Z. D. Erkel-gyász dal okát fog énekelni. Csárszky püspök megvédi az ei- Iiunyi íőpásziort a Siovcnsky VycWíl támadásai eilen Kassa, május 20. Kassai tudósítónk jelenti telefonon: A Slovensky Vycliod még a ravatalon fekvő kassai püspököt sem hagyja békében és eddig megszokott hangján erős kirohanást intéz az elhunyt főpap ellen tegnapi és tegnapelötti számában. Különösen szemére veti azt a valótlanságot, hogy üldözte a szlovákságot és a szlovák papokat. Megemlíti azt is, hogy annakidején erőszakkal kényszeritették a püspököt nevének megváltoztatására. A Slovensky Vycliod támadásai minden jóérzésü emberben óriási felháborodást keltettek. Minthogy éppen Kassán tartózkodik Csárszky püspök, aki évtizedeken át működött az elhunyt főpap egyházmegyéjéb c n, m unkát á r s unk fö Iker este a püspököt és megkérdezte őt. mi a véleménye a Slovensky Vycliod támadó cikkeire nézve. A szlovák főpap a köveik ez őket mondotta: — A boldogult püspök nem saját felfogásaképpen, hanem tisztán opporíunltási okokból, hogy azonnal felmehessen egyházmegyéjébe és lehetővé tegye azt, hogy a szlovák nép közt támadás nőikül működhessen, az akkori soviniszta hangiratra való tekintettel tartotta helyénvalónak a névváltoztatást. Mint privát személy határozottan kijelentette, hogy ezt nem kívánja. A második kérdésre, hogy ismerte-e az elhunytnak a szlovák kérdésben elfoglalt álláspontját, Csárszky püspök felelete igy hangzott: „ö egyformán szerette összes katolikus híveit, hiszen lelkében csak a szeretet lakozott. Politikai kérdések nem befolyásolhatták egyházmegyéje vezetésében, mert ő mindent a magasabb katolikus internacionálé szempontjából nézett és ez vezette cselekedeteiben. Én, aki hosszú évtizedeken át voltam egyházmegyéjében — mondotta —, tudom, hogy minő liberalizmussal intézte ő egyházmegyéje ügyeit. A Slovensky Vychod állításait nem tudom, honnét veszi. A cikkben érintett szlovák papság és magam is, rövidesen nyilatkozatot fogok közzétenni erről a kérdésről a szlovák lapokban. Ennyivel tartozunk a ra- vata’on fekvő és megtámadott Fischer- Colbrie püspök emlékének. A görög királyné pudlif a Bukarest, május 20. Amikor még Károly király, a Hohenzol- lern uralkodott Romániában, történt a kis eset, amelyről annakidején talán nem is sejtették, mennyire igaz a csattanója. A ma uralkodó román király annakidején még csak trónörökös volt; legkisebb fia, Miklós heroeg nagyon szerette néniét, Erzsébet hercegnőt, a mai görög exkirálynét. Egy szép napon a hercegnő bájos pndlija a másvilágra költözött, amivel mély bánatba döntötte úrnőjét. A kis Miklós herceg szive megesett a hercegnő könnyem és elhatározta, hogy megvigasztalja nénjét; ugyanolyan kutyát szerez, mint amilyen a boldogult pudli volt. Talált is egyet, de ezért 40 leit kért a gazdája, mig a kis főhercegnek mindössze 20 lei volt az összvagyona. Gondolt egyet és elhatározta, hogy a hiányzó husz leit kölcsön fogja kérni. Anyjához, a trónörökösnéhez fordult és előadta kérését. Az anya, hogy megtanítsa fiát arra, hogy kölcsön kérni kö- vefkezményekke'l jár, hajlandó is volt a kért 20 leit megadni, de 10 százalék kamat mellett. A kis főherceg „uzsorást" kiáltott és az apjához fordult a kéréssel. A trónörökös, akit közben a történtekről értesítettek, már 12 százalékot kért. A kisfiú erre elszomorodott, majd gondolkozóba esett, aztán hirtelen földerült az arca és elhatározta, hogy nagyapjához. Károly királyhoz fordul, aki bizonyára kamatmentesen bocsátja majd rendelkezésére a pénzt. Fel is kereste a királyt, akinek előterjesztette kérését. ,,J61 van. — felelte Károly király — kölcsön adom a pénzt, de kamat fejében ...“ „Hogyan te is kamatot követelsz?" ,,... a törvényes kamatot, 5 százalékot kell fizetned". Minthogy ez az ajánlat volt a legolcsóbb, a kis herceg átvette a pénzt, de a gondolat, hogy kamatot kell fizetnie, nem hagyta nyugodni Busán nekiindult, de útközben talá'kozott a király szárnysegédjével, akinek elmondotta a történetet. A tábornok erre kamatmentesen aiáu'lotíia fel a pénzt, amit a főherceg el is fogadott és nyomban visszaadta a nagyapjának a drága kölcsönt. Károly király mosolyogva fordult kiséretóbez: — Látják milyen hamar változtatott frontot: ez egy igazi Hőbenzollera! k. ______________ & ir áBFídl rmtjJ í<EÍ»x*p£ie£M.titi, Mimiül pipi műm temeti i kassai püspiköí Fischer-Colbrie betegsége, utolsó órái és utolsó útja.
