Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-21 / 114. (857.) szám

4

Yí&í&iJiA&pm/frfifA-p

Csütörtök, május 21.

A P. M. H. CSÜTÖRTÖKI ROVATA Írja: Fenyves Pál

írók és írások

A lángész

Prága, május 20.

Mozart jókedvében elhatározta egyszer, hogy válaszolni fog egy tisztelőiének fogas kérdésére. Ennek a nevezetes elhatározásnak köszönhetjük azt a kedélyes hanga levelet, amiben arról ad számot, hogyan fog hozzá szerzeményeinek megalkotásához és miből lesz az a csodálatos valami, amit úgy hívnak, hogy mozarti muzsika.

Ha nem zavar senki és jó kedvemben vagyok — írja a Mester — mondjuk utazás közben a kocsin, vagy egy jó ebédutáni séta közben és éjjel, ha nem tudok elaludni, akkor szinte csőstül szakadnak rám a gondolatok. Honnan és hogyan, azt nem tudom, nem is értek hzzá. Amelyik megtetszik, azt az eszemben tartom és el is dudolgatom magamban, legalább is úgy mondják. Amit ilyenformán eszembe vettem, ahhoz hamarosan egyébb is járul, ami alkalmas arra, hogy ezzel a morzsával együtt pástétomot gyúrjak belőle, kontrapunkt, a különböző hangszerek színezete, miegymás. Ez aztán feltüzeli a telkemet, már tudniillik, ha nem zavar meg senki; az a valami egyre nagyobb lesz és én mind jobban, mind világosabban kiteregetem. Igazán, szinte elkészül a fejemben az egész, akármihyen hosszú, úgy hogy azután egyetlen pilantással szemügyre vehetem s akárcsak egy szép képet, vagy egy csinos embert és a képzeletem nem az egymásra következő részleteket hallja, hanem az egészet egyszerre. Ami igy termett, azt nem feledem el egykönyen és talán ez a legjobb adomány, amit az Úristentől kaptam.

Hogy pedig munka közben a dolgaim éppen olyan formán olyan módon alakulnak, hogy Mozartra, nem pedig valaki másnak a modoráfa emlékeztetnek, az alighanem úgy esik, hogy az orromnak is éppen olyan a nagysága, meg a hajlása. mint a Mozarté, nem pedig más emberfiáé. Mert én nem törekszem egyéniségre, nem is tudnám a magamét közelebbről meghatározni, de hát mi sem természetesebb, minthogy az igazi egyéniségek kivül-belül különböznek egymástól. Annyit tudok, hogy sem az egyiket, sem a másikat nem magam szereztem.

Ebből a levélből, melynek dökumentáris jelentőségét nem érinti az, hogy kiadójának csinosító kezét fel lehet ismerni rajta (hasonló sors érte egy évszázaddal később Munkácsy Mihály emlékiratait is, melyekről nemrég volt szó ehelyütt), korunknak egyik legkiválóbb gondolkozója első pillanatra meglepő következtetéseket vont le- Franz Bren- tano ugyanis ezt a levelet annak bizonyságául" idézi, hogy a lángc’méjü művész nem lényegben, csupán tehet-égének mértékében különbözik a tehetséges művésztől. Más szóval a lángész nem csoda, nem über- mensch, nem égiekke! társalkodó halandó, hanem éppen úgy ember, mint Péter és Pál.

Ami a lángészben, igy például Mozart levelében is, az emberfölötti látszatát kelti — és ez a látszat még fokozódik, ha Mozart bámulatos művészi teljesítményeire gondolunk — az nem egyéb, mint bizonyos emberi képességek g:gantizmusa, tu'növekedése. A költői sugallat fogalma nem állja meg a tudományos kritikát. Amit ünnepi szónoklatokban költői sugallatnak szokás nevezni, az Franz Brentano magyarázata szerint a lelki érzékenységnek az esztétikus benyomások irányában való rendkívüli kifejlődése. Ezt a fejlődést úgy lehet elképzelni, hogy a lélektan közönségesen ismert szabályai szerint a költői lángészben az ismétlődés és nevelés következtében különös mértékben kifejlődött gazdag és eleven képzelő erő végül is eléri azt a fokot, ahol megszabadul a benyomások keresésének és megválogatásá- nak munkájától. Alinál kisebb tehetségű valaki, annál nagyobb lomtár az emlékezete amelyben a legkülönbözőbb értékű benyomások hevernek szanaszét. Ebből a lomtárból hosszas keresgélés után válogatja ösz■I* Strvtai szereit *3® \

íj

Egyetlen biztos védelmet nyuít a lágyék } here comb és kfildöksérvné! a mi tökéiete j sitett niKónéUíüli sérvítötönk. mely éije? is hordható Mindenféle bandázs operáció ) után, lógó has, gyomor- és anyaméhsfilye- j désnéi. Szabadalmazott lúdtalpbetét Fia- t nell has- hát- és mel'melegitő 1

Jygisíf Kitart flntfstm flw-u. 51 •

Rendelő orvos: Dr Kocb K F egy. m. tan Árjegyzék ingyen

A vidéki felek még azrui^ elintéztefneh

i.

sze az együvé tartozó, egymáshoz illő képzeleteket a tehetséges ember, akinek főtulajdonsága a türelem. Ilyen tehetséges, nagy üggyel-bajjal alkotó művész volt Lessing. Ha nem hiszik el nekem, olvassák el magának Lessingnek vallomását a hamburgi dramaturgiában. Nem igy a lángész, akit rendkívüli mértékben érzékeny és egy irányban bámulatosan fejlett lelkiélete megkímél a ve- rejtékes munkától, úgy hogy az alkotás foiiiiiáiiü semmi értele sem lliztidlh ahhoz, Hifi EnaggarggűiOlefé! cáfolja

lyamata nemcsak előtte, de bámulói előtt is egészen közvetlennek, akaratától függetlennek tűnik.

Ennek a különösen kedvező lelkialkat keletkezésének természetesen Franz Brentano sem tudja magyarázatát adni és valószínű, hogy a minden titkok nyitját kereső emberi értelem itt már arra a végső rejtélyre bukkant, mit a bölcs lángesze fel nem ér, csak titkon érző lelke óhajtva sejt.

—- Érdekes nyilatkozat egy budapesti újságíró előtt —

Prága, május 20.

Hodzsa Milán feltűnő hevességgel vetette rá magát a magyar kérdésre. Egyrészt gyászmagyarjainak felvonultatásával bemutatta Prágának azt, hogy nincs magyar kérdés a köztársaságban, csak magyar béke, megelégedés, öröm, lobogós ing és árva- lányhaj — másrészt szívesen állt a budapesti Nemzeti Újság prágai munkatársának rendelkezésére és interjút adott neki. Az interjú érdekes és figyelemreméltó. Méltó Hod- zsához. Politikájának álutas girbe-görbéi- hez, zavarosságához. Ezért az interjúban foglalt nyilatkozattal még foglalkozni fogunk.

Most lássuk mit mondott Hodzsa:

— Hogyan látja „Kegyelmes Uram“ — (igy, mert ez jól esik a demokratikus miniszteri szívnek!) — Csehszlovákia általános mezőgazdasági helyzetét és mikor folytatják a magyar-cseh kereskedelmi tárgyalásokat?

— Csehszlovákia általános helyzete mezőgazdasági szempontból jelenleg az, — mondotta — hogy a termelés lassan eléri már a háború előtti arányokat, nevezetesen a hektárhozadék tekintetében is. Most csak két cikkben vagyunk passzívak: búzában és disznóállományban. A mezőgazdasági szak- és kereskedelmi politika ennélfogva természetszerűen abban az irányban halad, hogy ezt a passzívumot lehetőleg minél gyorsabb tempóban csökkentse. A földreform végrehajtása mintegy kétszázezer uj mezőgazda- sági kisüzemet jelent nálunk. Ez az uj tagozódás az állatállomány tetemes növekedését jelenti anélkül azonban, hogy a gabonatermelés, mint az eddigi eredmények is mutatják, emiatt hátrányt szenvedne. Ezekhez a szempontokhoz kell, hogy igazodjék a kereskedelmi politika is és ez az oka annak, hogy

a szociáldemokraták minden törekvése és megfeszített erőlködése ellenére sem állhatok el attól a törekvésemtől, hogy a ga- ‘ cnavámok és a disznózsír vámok dolgában a termelés érdekei teljes mértékben megvédessenek.

Ez a kérdés már lényegében tudvalevőt.. el van intézve úgy, hogy a Magyarországgal való kereskedelmi tárgyalások akadály nélkül folyhatnak tovább.

— Mi Kegyelmes Uram véleménye a magyar-cseh viszonyról, különös tekintettel a bukaresti kisantant konferencián elfogadott és Magyarország ellen szóló határozatokkal? — kérdezte az újságíró.

Hodzsa lassan, megfontoltan kezdett beszélni:

— A bukaresti határozatok nem Magyarország ellen irányultak, hanem a magyar közvélemény nagy részének ama nem is leplezett törekvései ellen, hogy a külpolitikai status quo vitássá váljék. Én személyesen azt hiszem ismerem eléggé a magyarságot, történelmét, törekvéseit és lélektanát és teljes megértéssel viseltetem aziránt, hogy a történelmi magyar állam összeomlását követő hetedik évben

a magyarság az összeomlást még nem tudja elfelejteni.

Ez nemcsak érzelmi mozzanat, hanem mindenesetre olyan körülmény, amelyet minden államférsinak, aki a népek; pszichológiáját nem tekinti haszontalanságnak, feltétlenül számolnia kell. Másrészt azonban a magyar közvéleménynek, sőt annak soviniszta részének is számolnia kell a történelmi fejlődés követelményeivel, amelyeket' sem kikerülni,, sem kijátszani senkinek sem .abad. A nemzeti eszme, amely a múlt században Itália és Németország egyesítése nyomán megakadt a néhai osztrák-magyar monarchia határainál, a világháború következményeképpen testet öltött az uj nemzeti áramokban és az egész uj nemzetközi rendszerben. Ez az uj helyzet nem egy alsóbbfo- l:u bírói Ítélet, amelyet meg lehet felebbezni. Amint annak idején az olaszok konszolidálja vált' megfelebbczhetetlen történelmi 'nnyé, éppen annyira’ mgfatcbbozhoietlen történelmi tények az uj nojtmeil áVdwok, mneb/ekei csak az vihetne romlásba, l»a oiyan nemzetiségi

politikát csinálnának, mint amilyet csinált annak idején a régi Magyar ország. Hogy ilyesmit saját érdekünkben bölesen nem fogunk tenni, az csak természetes dolog.

— Ezzel adva van a mi viszonyunk Magyarországhoz. A csehszlovákokban, sőt bennnünk szlovákokban is a agyarokkal és Magyarországgal szemben nincs sem gyűlölet, sem bosszuérzés. Az emberiség nagy kulturális és erkölcsi érdekei annyi

célkitűzést kényszeritenek reánk, hogy a nemzetközi politikában nem az egymástól való eltávolodás, hanem az egymáshoz való közeledés és együttműködés kell, hogy legyen a legfelsőbb cél. Ha Magyarországon is ilyen és ehhez hasonló áramlatok fognak érvényesülni, akkor az egymáshoz való viszonyunk nemcsak hidegen korrekt, hanem barátságos is lesz.

A dunai konföderációról előterjesztett kérdésre a miniszter igy válaszolt:

— Dunakonföredáció absolet. Egy dunai konföderációhoz nem kapható senki, elte- krntve néhány bécsi és egy pár budapesti bankigazgatótól és nagy ipari vállalat vezetőjétől. Nem konföderáció és nem speciálisan dunai konföderáció kell közép- és délkelet Európának, hanem egy általános szervezetet kell a közép- és kis államoknak ala- kitaniok, amelyeknek a két nagyhatalmi kolosszus közötti területen közös, vagy legalább áthidalható gazdasági és politikai érdekeik lehetnek.

Kereskedelmi szerződések és ennek nyomán politikai konvenciók hálózatával egy ilyen közép és délkelet Európát meg lehet és meg is kell csinálni.

Ennek a gondolatnak azonban nem szabad a miniszteri szobákban izolálódni, hanem ez az eszme kell, hogy utat törjön a nemzetek legszélesebb rétegeiben. Migyar- ország részéről nem volna helyes, ha ezzel az é'etképes koncepcióval szemben a dac politikáját folytatná.

— Kegyelmes Uramat — folytatta kérdéseit az ujságiró — általában úgy íeki itik, mint Benes külügyminiszter urnák a legközelebb: jövőben való utódát. Mennyiben felelne! meg ezek a hirek a valóságnak.

— Benes kollégám kezében — felelte Hodzsa — a külpolitika igen-igen jó helyen van és nekem nincs forróbb óhajom, mint az, hogy a külpolitikában személyi térért’ is érvényesüljön a stabilitás, ami a sikernek egyik fontos feltétele. Nagyon természetes azonban, hogy

a külpolitikát szolgálhatom és szolgálom is anélkül, hogy olyan fontos állásban, amilyen a külügyminiszteri állás, a személyi változtatások nagy kokázatáért a felelősséget magamra vállalhatnám.

— Kegyelmes Uramról — ez volt az utolsó kérdés -- általános az a nézet, hogy magyargyiilölő.

Hodzsa Milán e kényes kérdésre nyomban válaszolt:

— Tudom, hogy ilyen hiremet költik Magyarországon és

nekem a mi mai belpolitikai viszonyaink között semmi érdekem sem fűződik ahhoz, hogy ezeket a híreket megcáfoljam.

— Egy-két megjegyzést azonban szerelnék ehhez hozzáfűzni. Ma Csehszlovákországban a földbiríokreformot csináljuk. Az érdekelt uraknak egész sora, akik hiába fordultak hozzám protekcióval, sokszor tisztát- lan protekcióval, sohasem mulasztották el, hogy a Nemzeti és Országos Kaszinókban Budapesten elsírják fájdalmukat. Azt hiszem azonban, hogy egy pár úrral szemben a protekció megtagadása még nem magyargyülö- let. ElUnben megfordítva, volt magyar kollégáimnak sürgősen ajánlom, hogy se a választójoggal, se a földbirtokreformmal ne látszanak. Mert egy ily^n játék a tűzzel sok értéket is elégethet és Magyarországnak nyugodt fejlődés kell, nem pedig mbebe- b tzkedós a modern árán ’ okkal amelyek a jelenlegi társadalmi fejlődés elkerülhetetlen mellékjelenségejL

Zimmerman Bécsből Varsóba megy diktáioroskodni

A népszövetség Lengyelországot is ellenőrzés alá akarja helyezni. — Smith főbiztos betegsége alkalmával Magyarország főbiztosi állására is pályázik.

Becs, május 20.

(A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Zimmer- man Aurél dr., Ausztria népszövetségi főbiztosa a hét eleje óta Varsóban tartózkodik, ahol Lengyelország pénzügyeit és szanálási módozatait tanulmányozza.

Diplomáciai körökben úgy vélekednek, hogy ez a varsói látogatás előkészítése Zimmerman végleges átköltözösének a lengyel fővárosba.

Emlékeztetnek arra, hogy ausztriai di’k- tátorságát is egy ártatlan bécsi látogatás előzte meg annak idején. A vitás nyugat- magyarországi kérdéseikben Ausztria és Magyarország sehogysem tudtak megegyezni, mire hosszas huza-vona után Vilma királynő, Hollandia uralkodónőjét kérték fel döntőbíró delegálására. Vilma királynő Zimmerman dr.-t, Rotterdam városának polgár- mesterét jelölte ki. A két állam delegációja a nyugatmagyarországi vonatkozású pénzügyi természetű dolgokat, amelyeknek likvidálása Burgenland átcsatolása következtében vált aktuálissá, Z;m.merman elnöklete alatt intézték el. Az osztrák sajtó akkoriban el volt ragadtatva Zimmerman működésétől, mivel a rotterdami polgármester, mint döntőbíró lehetőség szerint minden vitás ügyben az osztrák álláspontot tette magáévá. Ebben az időben kezdődtek meg Géniben az előkészítő tárgyalások Ausztria nemzetközi köl- csönéről és a szanálásról. A nagyhatalmak és a népszövetség arra az álláspontra helyezkedtek, hogy Ausztria csak akkor kaphat kölcsönt, ha aláveti magát a népszövetség ellenőrzésének. Seipel kancellár csakhamar megkötötte a paktumot és ekkor arra vonatkozólag indultak meg a tárgyalások, ki legyen a népszövetség főbiztosa.

A nagy bécsi lapok ekkor, kétségkívül su- galmazásra, Zimmerman nevét kezdték portálni és tényleg Zimmerman kapott megbízást Ausztria ellenőrzésére.

Otthagyta a rotterdami polgármesterséget és Bécsbe jött, ahol pazar lakást rendeztetek be magának az osztrák állam pénzén. Általában, egy csapásra megváltoztatta eddigi magatartását és diktátor: allűröket

vett fel. Tagadhatatlan, hogy Zimmerman erélyessége sok vonatkozásban elősegítette Ausztria pénzügyi egyensúlyának helyreállítását, azonban

ma az osztrák köztársaságban nincsen népszerűtlenebb ember Zimmermannál. Az összes pártok neheztelnek rá és szeretnék, ha minél előbb távozna. Zimmerman azonban Rotterdamba nem akar visszamenni polgármesternek, hanem egy hcl- !and gyarmat frormányzóságára aspirál. Jelenleg azonban ilyen állást nem kaphat, ezért semmi hajlandóságot sem mutat arra, hogy diktátori tisztségét elhagyja. A tél végén, amikor Smith magyarországi főbiztos megbetegedett, pályázott a magyar főbiztosi állásra és szivesen Pestre költözött volna. Mivel azonban ezen terve kútba esett, mostan Lengyelországot szeretné szanálni.

Ha ugyanis az osztrák kormánynak sikerül a jövő évi költségvetés egyensúlyát is biztosítani, úgy a népszövetség kénytelen lesz az ellenőrzést enyhíteni és azt Géniből figyelemmel kisérni. Zimmermannak tehát távoznia kellene. Legújabb ambíciója az, hogy Bécsből Varsóba megy. A nagyhatalmak ugyanis már régóta elégedetlenek Lengyelország pénzügyeivel és Varsóba is ellenőrt akarnak küldeni. Valószínű, hogy Zimmerman mostan a lengyel fővárosban megegyezik a miniszterekkel és igy ausztriai missziójának befejezésével Lengyelország szanálásának ellenőrzését veszi át. Bécsi po- lLlkai körökben örülnének, ha Zimmerman terve sikerrel járna, mivel ebben az esetben valószínűleg előbb távozna Bécsből. Ezzel szemben sajnálják Lengyelországot, amely, mint tréfálkozva mondják, alig szabadult fel a „cár“ uralma alól és máris megkapja ,,Zim- mermanjáP.

¥ R | . . n EeíSloölínn üíesASil Binlvl? korpa- &

% $5 l'^pzöflés oltom Gyorsan szárad és q

q> éffl Daa®?®™ neiu teszi zsírossá a halat.. W

% Pisin KoímnflUal lafinmförlnBg

lő orjp íj,, A ’h “irtfci. 2