Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)
1925-05-21 / 114. (857.) szám
Csütörtök,' mfMus 21. 58 szive a választást, sőt, hogy a német szociáldemokraták sem hajlandók miatta forradalomba menni. Erre aztán a küliigyér ur kinyilatkoztatta, hogy ő nem „csalódott14, a választásnak nem lesz hatása az európai politikára!! A Magyarország elleni fenyegetés azonban érvényben maradt. Most végül a magyar miniszterelnöknek a trianoni szerződésre vonatkozó nyilatkozata van napirenden. Bethlen azt mondta, hogy: „A békeszerződés megváltoztatására csak békés utón törekedhetünk és ha a békés ut ajtói előttünk bezárulnának, az csak azon szélsőséges elemek malmára hajtaná a vizet, amelyek a békepolitika felíorgatására törekszenek. Ebbe a kijelentésbe diplomatikus korrektségénél fogva nehéz belekötni, Bethlen nyilatkozatát tehát oda kellett denaturálni, hogy: ,,ha pedig a békés megoldás ajtói előttünk bezárulnának, más eszközökhöz fogunk nyúlni44, ami kétségtelenül fenyegetés jellegével bírna, de szinte elképzelhetetlen, mert egyenes cáfolata lenne Bethlen egész eddigi békepolitikájának. Hogy Lloyd George, aki a trianoni szerződést csinálta, vagy engedte csinálni, ma már belátja a súlyos hibát és kigyót-békáí dobál saját müvére, ez mellékes, sajnos, hogy igen sok kormányférfinak csak a bukás után hull le a hályog a szemeiről, de ma már az angol parlamentben, felelős állásban levő kormányférfiu mondta, hogy Európa békéje akkor szűnt meg, amikor a trianoni szerződést aláírták- De különben is. mutassa meg a küliigyér ur azt a paragrafusát a békeszerződésnek, amely bárkinek is megtiltaná, hogy a szerződés kiáltó igazságtalanságainak enyhítésére, békés és törvényes utón törekedjék. Egyébként azonban meglehetősen rosszul áil a szerződéshez való merev ragaszkodás azoknak, akik a szerződésnek a nemzeti kisebbségekre vonatkozó részét teljes öntudatos módon állandóan lábbal tiporják. Sajnos, kénytelenek, vagyunk konstatálni, hogy a köztársaság külpolitikai iránya hat esztendő óta semmiben sem változott, vezérfonala ma is egyedül és kizárólag a Magyarország elleni engesztelhetetlen és agresszív gyűlölet. Az általam itt sorozatosan felhozott tények, az állandó és provokatív beavatkozás Magyarország belügyeibe nem célozhat mást, mint azt, hogy Magyarországot valamely kétségbeesett és ezért meggondolatlan lépésre ragadd, hogy aztán ellene fegyverrel lehessen fellépni. Reánk, itteni magyarokra ez a politikai irÍny nem lehet közömbös, mert ez itt a detektívek és agent provokátorok fokozott tevékenységét jelenti. Egész természetes, hogy a rossz lelkiismeret a kormányt nyugodni nem hagyja s a nekiszabadrtott közegek minden bokorban összeesküvést és irredentizmust keresnek. Mi az eddigi tapasztalatok alapján reméljük, hogy a Bethlen-kormány semmiféle provokáció által magát az öntudatos, de békés haladás útjáról el téríttetni nem fogja engedni. Idebent pedig tántorithatatlanul megmaradva a törvényes alapon, minden alkotmányos és törvényes fegyverrel küzdeni fogunk a gyűlölet elvakult politikai iránya ellen, amely nemcsak reánk nézve teszi a helyzetet szinte elviselhetetlenné, hanem meggyőződésünk szerint végveszélyt jelenthet az egész államalakulatra nézve is. Az igazság villámai ma még csak a messze Nyugaton cikkáznak, de jönni fog, mert jönnie kell Prága, május 20. Hiú remény volt az, hogy még ez idén kiírják a választásokat? (Jgy látszik igen. Svehlának — cseh lapok szerint — sikerült a koalícióban lecsititani a kedélyeket s most már felhangon hirdeti, hogy a választások csakis 1926 tavaszán lesznek nseg s addig a koalíció kitűzött programját teljesen végrehajtja. A Prager Presse szerint tényleg folynak az előkészületek a választásokra, de ez nem történik abban az értelemben, ahogy ezt az ellenzék kolportálja. A koalíció befejezett tényekkel, azaz programjának teljes végrehajtásával akar a választók elé állani. Ez pedig előbb nem lesz meg, mint a jövő év tavaszán. A félhivatalos német lap tehát nem tartja aktuálisnak most a választási törvény módosítását sem. Az eddigi választási rendszer módosítása lesz az a törvény, amellyel a koalíciós pártok a parlament törvényes periódusát le fogják zárni. A módositási javaslatot ezek szerint csakis a jövő évi költségvetésnek etárgya- lása után fogja a nemzetgyűlés tárgyalni. Tulajdonképpen mivel tudta Svehla a borús felhőket a koalíció egéről pllanatnyi- lag elkergetni? Csakis azzal hogy az agrárvám törvényjavaslatát levette a napirendről. Ez azonban még korántsem jelenti azt, hogy ezzel már minden rendben van. A Re- forma ehhez azt a megjegyzést íiizi, hogy ez nem más, mint szélcsend újabb vihar előtt. A szociáldemokratáknak ugyanis egyetlen érdekük a szociális biztosítás törvényének végrehajtása. Svehla a végrehajtást sietteti azáltal, hogy napirendre tűzte az önálló keresetitek biztosítását. Ezzel azonban nincsen megoldva a gabonavám kérdése s a szociáldemokratáik még most is a vám ellen vannak. egy időnek, midőn állampolgárok között nem lesz különbség. Törvény, jog, vállalt kötelezettség éppúgy fogja kötelezni az államot és a kormányt, mint az egyes embereket és mikor az ököljog, az erőszak uralmát majd a jog és a méltányosság korszaka fogja felváltani. Akkor fog felettünk derűin' az ég, midőn a várva-várt Messiás be fogja vezetni ezt a korszakot s az igazi, a fenkölt demokrácia templomából lángostorral ki fogja verni a farizeusokat és kufárokat. Svehla tehát kénytelen volt saját pártja rovására a szocialistákat előnyben részesíteni s ezzel csak időt akart nyerni a Sejiemények további kiépítésére. A koalíció programjáról ir a néppárti Li- dové Listy s a többi között ezt mondja: — Ha a koalíción belüli megegyezés jön létre, úgy a jövő évi költségvetésen kívül még törvénybe kell foglalni az önálló keresettel bírók biztosítását, az épitcsi javaslatot, a megye-beosztást, a választási törvény módosítását, az állami tisztviselők betegsegélybiz- tositásáit, az adó reformálását, az uj szolgálati szabályzatot uj fizetési rendszerrel. Továbbá egyes minisztérium óikban is fekszenek sürgősen elintézendő ügyek, miint a katonai bíróság átszervezése, a kassa—oderbergi vasút államosítása, a biztosítások unifiikálása, a szerzői jog, a ruszinszkói esküdíbiróság uj fölállítása, a büntetőtörvény részbeni módosítása, a fürdőtörvény. A föntemláitett javaslatok közül számos már a parlamentben fekszik, sőt ezek közül néhányat a nemzetgyűlés egyik házában már el is intéztek. A Li- dov-é Listy kétkedve hiszi azonban, hogy a mezőgazdasági és kereskedelmi, valamint az orvosi kamarákról, az elemi csapások biztosításáról szóló javaslatokat még ebben a pár-! lamenti időszakban letárgyalnák. A Triibuna mai számában foglalkozik a Prager Presse ama hírével, hogy a választásokat csak a törvényesen előwt időben Írják ki Mást nem is vártunk a koalíciótól — Írja a Tribuna. A szociáldemokratákon kívül a többi koalíciós pártok nagyon jól tudják azt, hogy. mennyivel tartoznak választóiknak. Az agráriusoknak, néppártiaknak, cseh nemzeti szocialistáknak és nemzeti demokratáknak nincsen választási jelszavuk, amellyel a választásokba belemehetnének. A nemzeti demokratáik egyedül az önálló keresettel bírók biztosításával léphetnek ki a porondra, ami elég kevés s igy érthető, hogy K ram árék hathatósan támogatják a miniszter elnök tervét, amely a választásokat csak tavaszra akarja kiírni. Mii iieiíereiíelfg a vihar elStti szélcsendet Csak tavasszal lesznek választások — Sveh la engedett a szocialisták javára — A koalició programja Magyarországon megjelent a kereskedelmi mérlegvalódi' ság helyreállításiról szóló rendelet Budapest, május 20. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pénzügyminiszternek ma jelent meg rendelete a kereskedelmi mérlegvaJódiság helyreállításáról. Ennek értelmében minden kereskedő és minden kereskedelmi könyvek vezetésére kötelezett vállalat köteles 1925 január 1-én lévő vagyoni állapotáról az uj értékeléssel megállapított törvényes magyar fizető eszköz alapján úgy nevezett nyitó leltárt és mérleget felállítani. Ha a részvény- társaságok nettó vagyona az nyitó leltár szerint meghaladja a régi mérlegben feltüntetett részvénytökét, úgy a- tiszta vagyonnak a régi részvénytőkének megfelelő részét az uj mérlegben is mint alaptőkét vezetik tovább. A vagyonnak azt a ré-szét, amely a’z alaptőkét meghaladja, vagy az eddigi részvénytőke felértékelésére, vagy a tarta- 1 léktőikealapra vezethetik be. Ha az uj tiszta vagyon kisebb az Utolsó mérlegben kimutatott alaptőkénél, akkor tőkeleszállítást kell eszközölni, amit a részvények felülbélyegzésével intéznek el. A meglévő részvény- társaságok minimális alaptőkéjét a rendelet 500 millió koronában állapítja meg, míg ez az összeg helyi jellegű társaságok, ál 100 millió korona Uj részvénytársaságok sak minimálisan 2 milliárd, helyi jellegűek pedig 1 milliárd korona alaptőkével alakulhatnak. A rendelet kötelezi azokat a részvényíársa1- ságokat, amelyeknek részvényeit a budapesti tőzsdén jegyzik, hogy nyitó leltárjaikat és az azt követő záró mérlegeket oly módon hozzák nyilvánosságra, hogy az egyes tételek külön rovarokban, angol fonttal való értékelésben is szerepeljenek. A nyitó mérleg egyes adatai az elmúlt évekre vonatkozólag nem szolgálhatnak újabb adók alapjául. A rendelet értelmében a részvénytőke felértékelésére elszámolt összegek illetékmentesek. A rendelet, mely külön intézkedik a? szövetkezetekre és biztosításokra . vonatkozóan, május 16.-án lépett éleibe. Boris Savmkov nem öngyilkos volt, hanem meggyilkolták Páris, május 20. A Quotidien szenzációs leleplezéseket közöl Boris Savinkovról, aki mint ismeretes, az elmúlt hetekben állítólag öngyilkosságot követett el az egyik lenin- grádi fogházban. A lap most nyilvánosságra: hozza a híres forradalmár néhány barátjához irt levelét, melyek valószínűvé teszik, hogy Savinkov nem öngyilkosságot követett el, hanem hogy ellenségei gyilkolták meg. Májusi szél: csak lengedezz!... Irta: Somlyó Zoltán Ott künn, hol zöldéi a kalász, bolde«sárot még ott találsz. Szántások barna nyomain iktfu íeskeiodik rád a kin. Ágak közt pattanó, zsíros rügyccskék. Szélük már piros. Amott a lankás kis dűlőn várják a májust szédülön . . . Állok életem bús begyén: mit várok én? ... mit várok én? ... Dísztelenül és jussiakul, ügyetlen és májustalan . . . A város szült kövek között; drótjaival megkötözött. S vért szívó unalmaival széttaposett malmaival . . . Tavaszi szél: csak lengedezz! Az élet örök rendje ez! Májusra várni — s szédülön lebukni virágzó diüön . . . ..............- •—•wvnaZKmrry— - ■ ---- — — Kis yasz’v — A P M. H. eredeti tárcája — Irta: Lajos Károly, Lassan egészen sötét lett a szobában. A virrasztók közül valaki a lámpához lépett és egy csavarással igyekezte pótolni a tartalombeli hiónyt. A lámpa sárgás szint festett a sírásra torzult, vagy köz^nbösen nyugodt, unatkozó, bámész arcokra, az örökségvárók zömére. A haldokló öregasszony, a környék irigyelt uzsorása, utolsó szavait hörögte családos fiai, lányai és a falu választott testületé fülébe. Testamentumot csinált. — A Puhányos legyen a lányoké! Hatszáz hold, mendegyiknek jut egy-egy belőle. A biró ur majd elossza igazságosan! — Mari nem kap? — vágódik el a sirás az egyik asszonylány szájából, amint előbujtatja köténye mellől könnytelen szemeit. — Hát itt van? — hörren az öregasszony. — Nincs itt! Még akkor sem jön, mikor az anyja haldoklik! Pedig üzentem neki a múlt héten, hogyha eljön visszafogadom és mégsem! Tán nem mondtatok meg neki? — De igen, igen! — védekeztek vagy hárman is, mint ■ akiket rajtakapnak. — Anyám tudja, mi't szokott ő válaszolni! A haldokló kör ül jártatta tekintetét az állókon. Keresett valamit, mintha hiányozna valaki. Nehezen nyugodott el. — No jó! A Puhányost elintéztem! . . . Lám a fiuk mind eljöttek! Mérges, ölő, keserű vonás táncolt szájszegletén. — Pedig kár volt fáradnotok! Vagy elúszott már az, amit házasodáskor kaptatok? — Nem anyám, nem úszott eh — nyugtatta a f'atalabbik fia, — sőt, többet szereztünk! Értünk ne aggódj! — Jó, drága gyermekeim, jó! Tik sem vagytok híjában, én is elértem, amire vágytam! . . . Pihenek. Tudjátok milyen jó itt feküdni? . . . Csend! Fiatal ész nem ért hozzá. Csak az én fáradt, öreg csontjaim tudnak igazán pihenni! Könnyen, csendesen... A test is megkívánja a magáét ... a lélek is . . . Nem voltam rossz anyátok . . . megtettem, amit tehettem, panasz ne érjen. Fájó seb szakadt föl, bágyadtan vergődött. — Mariról nem tehetek. Rossz lány, ígyelmeílen lány volt! Mig ti mindig körülöttem láboltatok, kedvemre tettetek, addig ő évszámra felém sem nézett . . . Azt mondják szép gyermekei vannak . . . szép unokáim vannak . . . A beteg hangja nehezen olvadt a zsúfolt szobában. Utolsó erőfeszítése bujkált a szavak mögött. — Tiszteletes ur, ugye nem kell félnem? óh istenem! Mari is édeslányom . . v szeretem még most is . . . én békültem ... de ő nem jött! Nem adhatok semmit, kiadtam az övét is . . . Akik mellettem maradtak, inkább megérdemlik. Viziós láz kerítette hatalmába. Szertelen össze-visszaságbatr csapongtak az értelem nélküli szavak. Aztán mély, sötét csend lett. A lámpa sercegett és fokozatosan erőtlen edett fénye. A ház ablakából kilopodzó fény megvilágít, egy kerítésre borulva, síró asszonyt. Áltatosan imbolyognak a fejek, nézik az anya bűnbánó szülöttjét. Mari jött el és kint sírja e] fájdalmas panaszát. Meg keserű vádaskodását testvérei ellen, akik hazug szóval, mézes cselekedettel fúrták magukat anyjuk szeretetébe és a Puhányos sok száz holdjába. Neki úgysem kellene! Megvan mindene az engesztelő bocsánaton kivül. Ezt akarja kisírni az induló lélektől. Hányszor kért könyörületes feledést testvérei által anyjától s a válaszok mindig átkozódók voltak. Isten színe elé mégsem léphet haragvó szívvel. Ezért vár. Az anyai sziv finom, érzékeny. Nem gát a vastag fal, a merev ablak, áthullámzik a hetedik lány zokogása. A kötelességmulasztott lélek visszatér a hiilő testbe, fölnyitja fáradt szemét az anya. — Biró ur! tiszteletes ur! Mari itt volt! Együtt voltunk, beszélgettünk, panaszkodtunk. Hallják? . . . Panaszkodtam neki mert nem jött, mert elfelejtett és ő nem véli lezett . . . csak sirt, sirt és félt . . . Nem tőlem, a másik hattól . . . Tudom miért? Eddig is félt és óvakodott, ezután még jobban kell félni és elhúzódnia, mert . . . Írják fel! . . . Puhányoson kivül minden az övé! Az egész gazdaság! Megérdemli! . . . Fölir- ták? . . . Úgy legyen! . . . — Jaj de jó most! Milyen puha az ágy! Valaki olyan szépen zenél az udvaromban! Mari is integet! A jó, édes lányom integet!... Föl akarják csavarni a lámpa srófját, a beteg fölrezzen a csizma ropogására. — Hagyd . . . kialszik! Minek égjen? Esküvőmre kaptam . . . régen! Leborult a szemhéj, az árkok megmerevedtek, egyszerre hangos lett a szoba. ‘ nyjuk még meleg volt, de az örökség égető. Mari zokogása egyre távolodott a háztól. , « \ Menyasszonyi kelengyék árnkáza £ 9 \ ^ J D . \ Saját készítményé finom férfi £ és női fehérnemű, asztal- £ 2 \ — térítők és mindennemű tenáru £ « \ > t Y Árusítás nagyban és kicsinyben £ *1X1»t « w? v » v * r v** tr wvv *¥ wwrt ve* v vvvrrrf v¥f ww* rt vt v trr» trvv f f w▼¥
