Prágai Magyar Hirlap, 1925. május (4. évfolyam, 98-122 / 841-865. szám)

1925-05-19 / 112. (855.) szám

fH MI IV. évt m (855> szám Kedd - 1925 május 19 J&js ^Öw^jo^ÍÉI* Előfizetési árak belföldön: évente 300, >dW tygffr tan*s3r __^ félévre 150, negyedévre 76, havonta ipij r djM Jr* /&**** 26 Ké; külföldre: évente 450. félévre im wSi »—II Ilin Ilin Jf^liii ujj___u -JBLiiir wigcgaw isT «mran i im ■■ «i ■ ■rmmj mm. 225, negyedévre 115. havonta 59 ke. // ///P^ITr/^ J/I>P egvesszAm Ara 120 ke n jépr £ Mm Ili / JHf ® ÉW Mw >®r Jjjí# Szerkesztőség: Prága, II, Stépánská \imirÍF^l Ilir Eí JW / a JKr V JB jp& f WL jjtö ullce 16/1II. Telelőn: 30-3-49. Kladő­^ ^UlJT 'mrjmk W^aSfr, ^ hivatal: Prága, L, LIHová ullce 18. Ji 'fztovemszfeóiés íRuszinszfcói tfzöveűtikezetiHitem Jártofi p®ÍI &et&lös sx&vfcesxtö: &úí Hstvú.n A Partközi Vezörlőbizottsag <mai ülésén örvendetesen jelentkezik az a kialakulási folyamat, amit mi az utóbbi na?- pokban, mint feltétlen szükségeset hangoztat­tunk az ellenzéki politikában. A keresztény- szocialista párt vezetőségének ülése után tehermentesülve és belső konszolidációjának érvényesítésével kezd hozzá a Pártközi Vezérlöbizottság munkájához és a jTiunika legsürgősebb kelléke gyanánt a vá­lasztások előkészítéséhez. A Pártközi Vezér- löbizottságnak ez a köteles ségteljesitése, amelyet kényszeritöleg parancsolnak a poli­tika adott körülményei és a magyarság ér­dekei, komoly és pozitív jóvátétel ama két­ségtelen veszteségek után, amik az utóbbi hetek áldatlan viszálykodásaiból természet­szerűen jelentkeztek. A Vezérlőbizottság nyugalmasnak és stabilnak érzi az Ellenzéki jártok belső viszonyát és a közös célokból folyó közös akciója életképességét. Tudja, nogy a pártközi politikai helyzet a pozsonyi ülés után tisztult és a közös munkának olyan egyenes útját nyitotta meg, mely nem épít az eddigi futóhomokos kompromisszumokra?, mikor az egységes választási front érdekében indítja meg a pozitív munkát, de a munka sikerét biztosítandó szilárd talajon érzi ön­magát és politikáját. Ha az érsekujvári egyezményről azt irtuk, hogy az: az egy­séges haladás és a közös küzdelem napipa- if.an.csa, akkor- most konstatálhatjuk mi, hogy a mai pártközi gyűlés a napiparancs fegyel­mezett végrehajtóinak frontbaállása a nagy küzdelem előtt, melynél a választások elren­delésével az offenzívat, — ha züllött alaku­latokkal is, — de meg kell kezdenie a kor­mánynak. A teieranciárűl beszéli CapeS, a csehek Newyorktól Budapestig leghíresebb Írója. Szerinte Csehszlováikában a vallási toler;Hicia már megvalósul)! s most már csak arra- van szükség, hogy a politikai és nem­zeti tolerancia kövesse. Sohasem lehet tudni, mit ért valaki vallási tolerancia alatt, külö­nösen akkor, nem, ha ez a valaki olyan költő, mint Capek, aki annyiban egyedülálló a költé­szet berkében, hogy kitalálja az ész költészetét, a matematikai konstrukciót, a számítást, a vonalzóval és körzővel kidolgozott feltétle­nül találó Írást. A cseh vallási tolerancia a cseh ..felvilágosodás" terméke, tehát közel áll Capek költészetéhez, amely szintén c’yan felvilágosodott, hogy felfedezte azt a ma;e- rializiirmst, amely a 17-ik században Francia- országban kezdődött és a 18- században Né­metországban kimúlt. A felvilágosodás az Észt ültette az emberiség trónjára, az ész pedig az a szent, akinek leginkább maga fe'é hajlik mindkét keze és amikor toleráns moz­dulattal eltörli a kettős ünnepeket, egy másik­kal bezsebeli azt az aranyat, amelyet a má­sodik ünnepnapon dolgozók tömege termel. A materialisztikus világszemlélet csak he­lyeselheti. ezt a toleranciát, amely nem törő­dik a lélek szükségleteivel, mert a lelket nem ismeri el létezőnek és Capeknek jogában van megállapítani, hogy a vallási tolerancia Csehszlovákiában megvalósult. A politikai és nemzeti tolerancia már jelenlegi stádiumá­ban is épp igy fest és ha a felvilágosító rá ció arra a nagy felszabadító tettre határoz ná el magát, hogy a Vallási tolerancia ana­lógiájára teljesebbé tegye, valószínű, hogy a politikában eltörölnék az egyetlen ünnep­napot. a nemzeti kérdésekben pedig mindent a rcg'ben hagynának, mert ott nincs tőréin való. Mert tolerancia ugyanannak a tűrését és azt a türelmet jelenti, amellyel a mások értékeit tiszteljük de ez a szív meghatáro­zása. Az ész felvilágosodása tolerancia alatt _ ugylátszik — ennek az ellenkezőjét érti. Legalább igy mondja Capek, az ész költője. Meghalt nscher-Coibrie Ágost a hassal egyházmegye püspöke Kassa, május 18. A kassai egyházmegye áldottlelkü fő­pásztora, Fischer-Colibrie Ágost vasárnap éjjel féltizenegy órakor meghalt. A gyászhir villámként járta be a várost s az emberek ezrei gyülekeztek a püspöki palota előtt, hogy a hir valóságáról meggyőződést sze­rezzenek. A palota homlokára s a dómra fel­reppent a gyászlobogó, mely a szomorú hirt az egész város felett végigsirta. A szlovenszkói katolikus világ szeretett főpapja már hetek előtt megbetegedett. Sziv­* gyengeségét az egy hét előtt beálló tüdő- gyulladás komplikálta. Orvosai már három napja előre látták a katasztrófát, de a nagy beteg maga is érezte a vég közeledését. Hozzátartozóitól, környezetétől elbúcsúzott, imába merült s megnyugvással várta a há­lált. Félkilenc órakor elvesztette eszméletét. A nagy beteg ágyát édesanyja, nővére és udvari papjai zokogva állták körül. Kétórai agónia után nemes szive megszűnt dobogni. Az elhunyt püspök temetése pénteken, május 22-én, délelőtt 9 órakor lesz. polgárát egyaránt sújtják (amilyen például az állami jövedelmekkel űzött hihetetlen köny- nyeümü gazdálkodás s az ennek nyomában járó rémes adópolitika) — a törvények, ren­deletek és intézkedések egész sorára rá le­het mutatni, amelyek egyenesen azt a célt szolgálják, hogy a magyarságot politikailag, anyagilag és szellemileg egy­aránt harmadrendű állampolgárok színvo­nalára sülyesszék. Anyanyelvűnkkel még a szinimagyar vi­dékek közigazgatásában is hova-tovább csak akkor találkozunk, ha pénzt, vagy újoncot kérnek tőlünk. A nyelv rendeletéit máig sem adták ki. Nem mintha valami jót várnék tőle, de legalább tiszta helyzetet teremtene — ha ugyan fog teremteni — s elejét veszi annak a lehetetlen állapotnak, lio-gy mindenféle ki­sebb és nagyobb kaliberű beamter ócska egy nem publikált népszámlálásra való hivatko­zással, a saját esze és szeszélye szerint üt­hessen el embereket az Isten adta és csodá­latosképpen még a békeszerződések által is garantált nyelvi jogaitól. Fischer-Colbrie Ágost 1863 október 16-án szüleitett a barsmegyei Zseb zen. Közép.skolaá ta­nulmányai elvégzése u-tán az eszterg'Oimegyház- megyei papnevelő, majd 1885-ben a Szent Ágos­tonról elnevezett teliső papnevelő intézet tagja lett, ahol mindig első volt társai között. 1887 jú­nius 25-én sub auépieMs regis doktorrá avatták. 1890-ben a bécsi Szent Ágoston papnevelő inté­zet tanára lett, 1892-ben pedig Erzsébet főherceg­nő hittanoktatójává nevezik ki. 1894-ben már pá­pai kamarás, 1900-ban kanonok és apostoli proto- notárius. 1902-<ben kitüntetik a III. osztályú vas- koronarenddd. 1904 decemberében a király az akkori kassai püspök mellé nevezte ki püspökké, majd mikor 1907 májusában Bubics püspök meg­hal, annak utódja lett. A kassai egyházmegye püspökségébe való ünnepélyes beiktatása még Pösíycn, május 18­A Szlovenszkói és Ruzinszkói Ellenzék. Pártok Párt’közi Vezérlöblzottsága ma dél­előtt a Royal-szálló ' termében ülésezett, amelyen a bizottság tagjai nagy-számban je­lentek meg. Ezt a rendkívüli érdeklődést tö­kéletesen megokolta ennek az ülésnek kima­gasló jelentősége, mely egyrészt a keresz- tényszocialista párt belső válság nak sze­rencsés megoldásából, másrészt a választási akció megindításának parancsoló szükséges­ségéből fakadt. A gyűlésen Bittó Dénes elnökölt, aki ugyanazon év augusztus 5-én volt. Ugyanakkor megkapta a valóságos belső titkos tanácsosi cí­met. Huszonegy éven át vezette a kassal egy­házmegyét. Amióta Kassán volt, lelkes egymás­utánban alapította meg a legnevesebb katolikus kultúrintézményeket. Az elsők egyike volt a ka­tolikus autonóm kör, amely az egyes kulturréte- gak legértékesebb elemeit egyesítette. M érbe te t- If# érdemeket szerzett a. katolikus legényegylet felvirágoztatásában, továbbá az összes hMbuzgal- tni és társadalmi körök és egyesületek fejlődésé­nek érdekében. Sokoldalú társadalmi munkája mellett a karitatív intézményeik egész seregét ál­landóan sajátjából tartotta fönn. Csaknem egész vagyonát a szegényekre költötte. Jótékonysága közismert volt, úgy hogy bárki ment fel hozzá, nála mindig segítséget kapóit. első ízben jelent meg a vezérlőbizottság ülé­sén elnöki minőségében s akit lelkes és őszin­te ovációban részesítettek a bizottság tagjai. A keresztényszociaiista párt részéről Kör- mendy-Ékes dr., a kisgazdapárt nevében Szentivány József szives szavakkal köszön­tötték az uj elnököt, mig a ruszdiszkói ma­gyar pártok üdvözletét Korláth Endre dr. tolmácsolta. Az ülés megnyitása alkalmat adott Bittó Dénesnek arra, hogy nagy és reprezentációs beszédben szögezze le politikai álláspontját. A beszédet egész terjedelmében itt adjuk: Nem megértést, hanem meghódolást akarnak A politikai jogainktól — legalább is or­szágos vonatkozásban — jobban, mint nem, amúgy is megfosztottak akkor, amikor az összmagyarságot két lehetetlen formájú kép­viselői kerületbe gyúrták bele és ennek a két kerületnek aránytalanul kevesebb helyet biztosítottak a nemzetgyűlésben, mint lélek- szám szerint illetné. Ez a számbeli inferioritás, kapcsolatban a nemzetgyűlés tanácskozási rendjével: a legvadabb klotürrel és a legnevetségesebb interpellációs „joggal", kiegészítve a párt- abszolutizmus minden ellen véleményt ah ovo kizáró hatalmával — a magyarázata, hogy miért volt meddő a legjobb akarat és igyeke­zet mellett is a magyarság képviselőinek minden szárnypróbálgatása és erőfeszítése, amelyet eddigelé országos vonatkozásban produkáltak. Ahol a hatalmi tényezőknél az elfo­gultság, a bizalmatlanság, a szűkkeblű és rövidlátó sovinizmus oly mértékben dü­höng, mint az a csehszlovák állam jelenlegi többségi pártjaiban és vezetőinél látható, ott még a leglojálisabb kisebbség is zárt ajtókra találna. Ily többségi felfogás nem megértést, ha­nem behódoiást akar. ami a fölszivódás és megsemmisülés eszköze. Ennek csak egy el­lenszere van: a nyelvünkhöz és fajunkhoz való ragaszkodás, amely alkut nem tűr és az opportunizmus vizein nem evez! Mi épp oíy lojális polgárai vagyunk ennek az államnak, mint bárki más; magyar miivoltunk nem gátol meg abban, hogy állampolgári kötelezettségeinknek min­denkor megfeleljünk: de mindaddig, amiig garantált és amugyis megillető állampolgári jogaink teljességében nem részesítenek ben­nünket, ezen túlmenő kötelezettséget nem érezhetünk. Érthetetlen előttem, hogy a lefolyt évek tanulságai és csalódásai után még mindig akadnak egyesek, akik az úgynevezett reál- politika szükségességével és csalétkével re­mélnek más irányt adhatni a dolgoknak. Amennyiben ezek egy része jóhiszeműen hangoztatja ezt, nem mulaszthatom el reá- mutatni, hogy nagyon naivak és nem veszik észre, hogy csak eszközök mások rejtett cél­jainak szolgálatában — hogy végén a kifa­csart citrom sorsára jussanak. Amennyiben pedig nem ily jóhiszeműen csapnak föl egy­szerre a reálpolitika apostolaivá, azoknak nyugodtan kiáltjuk oda, hogy a magyarság nem felejtette el, hogy még az apostolok kö­zött is akadt egy — Judás. A kisebbség feladata A ml körülményeink közt élő kisebbség­nek, illetve képviselőinek csak egy föladatuk lehet: megmaradva a békeszerződésk és ter­mészetadta jogaink elvi alapján, községnél, tárásban. megvenél. ahol azokat talán mégis Bittó Bézies elnöki megnyitóia Amidőn először van alkalmam körötök­ben elnöki minőségemben megjelenni, nem mulaszthatom el, hogy hálás köszönetét ne mondjak azon megtisztelő bizalomért, amely- lyel — eddigi működésemet messze megha­ladó módon — kitüntetni szívesek voltatok Egész közéleti pályámon sohasem kerestem az érvényesülést, a nyilvános szerepléstől egyenesen fáztam — de ha a sors véletlene, vagy embertársaim bizalma valami helyre történetesen odaállított, kötelességemnek tar­tottam azt elfoglalni és legjobb intencióval és tudással betölteni. Fokozott kötelességemnek tartom ezt különösen azóta, amikor a világháború egyik eredményeképpen el lettünk szakítva a ma­gyarság zömétől és a békeszerződések kény­szerítő szavával egy nyelvileg idegen állam kisebbségi polgáraivá zsugorodtunk össze. S fokozott kötelességemnek tartom ezt azért is, mert sz-ámbelileg erősen megfogyva — a megmaradottak egy része soha lehetségesnek nem hitt módokon megfélemlítve —, más * része hamis jelszavakkal megtévesztve, rész­ben félreállt, részben ellenünk is fordult; ily körülmények közt annak, aki sem megfé­lemlítve nincs, sem a Látását ferde képzetek meg nem zavarják, ott kell lennie, ahol a ma­gyarság egyetemének érdekeit védik és akti­ve ki kei! vennie részét a harcból, amelyet ezért folytatunk. A magyarok — harmadrendű állampolgárok Ha visszatekintünk arra a hat évre, amely a csehszlovák állam megalakulása óta eltelt; arra a helyzetre, amelyben az ide- szakadt magyarság volt és azokra a küzdel­mekre, amelyeket azóta helyzete javítására folytat: lehetetlen meg nem állapítanunk, hogy ez a harc úgyszólván teljesen meddő ma­radt. Nemcsak, hogy nem javult, de sok tekintetben még romlott is a helyzetünk. Eltekintve azoktól az ált?’mos okoktól, amelyek, az államnak minden nemzetiségű A SzlowsiitSi Is ItaMtöi lailM PáitÉ fiirliselíiiiiÉ ülése Bittó Dénes elnöki székfoglalója — Felelős szerkesztőnk telefonjelentése —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents