Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-12 / 83. (826.) szám

Eiv öveoköszöriis borzalmas családirtása A kikosarazott kérő bosszúja — Agyonlőtte az apát és a leányt — Halá­losan megsebesitette a család többi tagjait Husvétkor (g.) Prága, 1925 husvét. Husvétkor szent öröm él. A „feltáma- lott“ hozsannájának életöröme, az igazélet irökéletüségének hite. Husvétkor virággal köszönti az Élet az örömet s a virágnyilásnak örök ismétlődése jelónk oltja annak tudatát, hogy minden Svben meghal egy ifjú eszme és minden évben feltámad. Minden eszmének van nagypén- :ekje és minden nagypénteknek elkövetkezik i húsvéti csodája. És mi emberek, akik magunkhoz öleljük a tavaszt és a virágot, minden husvétkor el­mondjuk a feltámadás emlékezését és ezt az emlékezést felhasználjuk arra*, hogy mikor nagypénteket rendezünk a világban, az em­berek között és önmagunkban, a feltámadás csodájának tudatával csititsuk, altassuk vagy becsapjuk lelkiismeretünket. Mert a nagy­péntekek rendezése második foglalkozásunk lett Harangokat kongatunk és himnuszokat komponálunk, mikor uj eszmék uj emberei születnek és tűnnek elénk. Követjük ókét és égetjük feléjük a lelkesedés fáklyáját míg nagypénteki feketeséget nem ad a fáklya sok lehullott korma s míg bele nem siklik a sor­sunk a Judás szerepébe, aki „feszitsdmeg“-et kiált és csörgeti a harminc ezüst pénzt. Ez az elsiklásunk katasztrofális sorsunk, úgy lát­szik örökölt tragédiánk, amihez hozzájárul a tragikum fokozása végett a hitbeli kultúránk­nak az a fejlettsége, hogy igy okoskodha­tunk: ha igaz volt, jó volt és szent volt, úgy is fel fog támadni. De ez a számításunk az elkalmárosodott, elficamodott lelkünk hamis számítása. Mert az élet nyugodtan tűri és szenvtelenül nézi, mint ácsoljuk iparszerben a kereszteket, mint zsebeljük be a csengő ezüstpénzt, mint kere­sünk hegyes szögeket, amiknek nyomán eszmék életének vére csordul, de a régi kon- zékvenciával adós marad és nem virrad ránk a húsvéti szent öröm, mert késik sok várt feltámadás s mi az élettel feszittetjük meg azt a hitet, amit magunk öltünk meg önmagunkban úgy rendezve be az életünket, hogy a nagypéntekek mindennapisága meg­szokott lett és természetes sorsnak látjuk azt, hogy virágnyilásos, életszületéses husvétkor feltámadás nélkül maradjanak kősirban az uj igazságok az uj eszmék, az uj szentségek, az uj Krisztusok. Nincs husvétunk, mert nem akarjuk a húsvétokat. Mert jobb és kényelmesebb ju- dáspénzekböl harácsolni az élet ezüstjeit és megdöbbenés nélkül nézni, hogy az éjsza­kába keresztek emelkedjenek s latrok sor­sára jusson a jó és igaz, mint kiváltani magunk­ból azt az energiát, ami a biztos hitből a lélek méhéből, az igazság meggyőződéséből, az élet szentségéből és az örökkéható eszme akaratából folyik s húsvéti csodákat ered­ményez. Nem akarjuk, hogy a virágok fejet hajtsanak, az ég derűsen mosolyogjon, a lélek húsvéti örömmel repessen, mert az eszme sirját takaró kősziklákhoz jó hozzádölni és kipihentetni fáradt gerincünket, vagy jó *bics- kát köszörülni rajtuk, amikkel kereszteket lehet faragni uj és uj nagypéntekek számára. A világ a Judások birodalma lett és mi hűséges alattvalók vagyunk. Akarattalan szolgái a husvétnélküli életnek, szent örömöt ünneplő emberek, akik nem érezzük sem azt, hogy az ünnep szent, sem azt, hogy a szentségben öröm van. Bensen, április 10. Borzalmas vérengzés történt nagypénteken reggel a csehországi Hillemühlben. A vasúti állomástól szemben van Poppert vendéglője s a vendéglős egy­úttal mészáros is. Popperinek két fia és egy leánya van. A leánynak a közeljövőben kel­lett volna esküvőjének meglennie. Nagypén­teken reggel Hahnel hillemühli üvegköszörüs jött a vendéglőbe, aki a vendéglős leányá­nak udvarolt ezelőtt, de az apa kikosarazta. Hahnel azt kérdezte a vendéglőstől, hogy Berlin, április 10. A német politikai fron­ton ma csöndesség van, mert a Wolff-iroda. ünnepel és nem ad ki jelentéseket. A Tele- graphen Union Jarres és Hindenburg távirat- váltását közli. Jarres közölte Hindenburggal, hogy nem vehet részt a választásban és Hin­denburg távirati válaszában kijelentette, hogy végtelenül sajnálja, hogy Jarres szá­mára kedvezőtlenek a választási kilátások. Koburg, április. 1 Bulgária száműzött uralkodója, Ferdinánd cár, aki magyar huszártisztből lett Bulgária fejedelme, az összeomlás óta Koburgban, Németországban él. Nem avatkozik be hazá­jának ügyeibe és fia, Boris, a jelenlegi király teljesen apjától függetlenül igyekezik Bulgá­riát kivezetni súlyos helyzetéből. Mindazonál­tal Ferdinánd királynak száműzetésében is naponta vannak bulgár vendégei. Több mint 30 éven át kormányozta Bulgáriát 500 éves török elnyomás után és a bolgárok még ma is mint felszabadítójukat és a nyugati kul­túra terjesztőjét tisztelik a volt királyban. Tudósok, diákok, művészek, katonatisztek és politikusok, ha Németországba vetődnek, nem mulasztják el az alkalmat, Ferdinánd király meglátogatására. A volt királynak legsűrűbb vendége Radoszlovov dr., volt bolgár mi­niszterelnök, aki szintén száműzetésben él Berlinben. A király nagyon örül, ha volt alattvalói meglátogatják. Gyakran kap levele­ket is Bulgáriából egyszerű parasztoktól, akiknek nyomban válaszol. Gyakran vá­laszához ajándékot is mellékel. A bolgár kor­mány mindazonáltal kénytelen az ország ha­tárait a volt király elől elzárni, mivel Jugo­szlávia, valamint a nagy-és kisantant többi államai nem akarják megengedni, hogy Fer­dinánd király Bulgáriában, a Fekete-tenger mellett elterülő birtokain telepedjék le. * * * Néhány nap előtt a koburgi színházban egy opera-előadás keretében Rajcsev Péter bolgár énekes is fellépett. Természe­tesen azegyik páholyban megjelent Ferdi­nánd király is, még pedig Cyrill nagyherceg­nek, a prezumptiv orosz cárnak társaságában. Másnap Ferdinánd király a Koburgban időzött bolgárok tiszteletére ebédet adott. Az ebéden e tudóitás írója is résztvett és alkalma volt a száműzött királlyal beszélgetést foly­tatnia. Mindenekelőtt természetesen országá­hozzá adja-e a leányát. Poppert határozott nemmel felelt, amire az üvegköszörüs revol­vert rántott és jól célzott lövéseket adott le a vendéglősre és a leányra. Mind a ketten meghaltak. A lövésekre besiettek a vendég­lőbe Poppert fiai és felesége. Hahnel ellenük fordította a fegyvert s lövéseket adott le. Az anyának kilőtte a szemét, az egyik fiúnak a szájába lőtt, a másik fiúnak a nyakát fúrta át a golyó. Hahnelt a rendőrség letartóztatta. A baloldali lapok szerint ez a táviratváltás igazolja azt, hogy Hindenburg jelölése a jobboldali pártoknak utolsó, kétségbeesett kísérlete. Párisből érkezett jelentés szerint ott Hindenburg jelölését rendkívül veszedel­mesnek tartják s valószínű, hogy a francia kormány az antanikormányokkaí hanács- l kozni fog e kérdésről és annak konzekven- 1 ciáiról. nak jelenlegi helyzete került szóba?. Erről a következőket mondotta: — Kalfov külügyminiszter jól irányítja Bulgária külpolitikáját. Alkalmazkodnia kell a békeszerződésekhez, amelyeknek megsze­géséről szó sem lehet. Mindazonáltal kissé soknak tartom azt a nyugalmat, amellyel Kalfov miniszter eltűri azokat az ütéseket, amelyek Bulgáriát egyre-másra érik. Többet nem akart mondani volt orszá­gának. jelenlegi politikájáról, mivel nem akar beleavatkozni és nem szeretné a kisantantot felingerelni. Szívesen nyilatkozott azonban Bulgáriának a világháborúban való részvé­teléről. Ennek során többek között ezeket mondotta: — Sok szemrehányás ér anélkül, hogy módomban lenne védekeznem. Mindent elkövettem, hogy a hadviselőknek ahoz a csoportjához csatlakozzunk, amelynek a leg­jobb kilátásai voltak. Olyan szövetségeseket kerestem, akiknek segítségével megteremt­hessem az egységes, nagy Bulgáriát. Sajnos II. Miklós orosz cár nem értette meg a bul­gár nemzet törekvéseit. Hasztalanul rimán- kodtam neki egy levélben, hogy az orosz diplomácia ne akadályozza meg egy munkás és vitéz nemzet egységét. Az orosz diplo­mácia, amely a balkáni népek sorsát kezeiben tartotta, sokkal kevesebb megértést tanúsított a bolgár nemzet ideáljai iránt, mint az angol diplomácia, amely azonban különböző okok folytán nem keresztezhette az oroszok maga­tartását Ezért csatlakoztunk a központi ha­talmakhoz. — Politikámat mindig a bolgár nemzet érdekei és céljai irányították. Több, mint 30 éven át dolgoztam ezért, azonban sajnos nem tudtam megvalósítani. Teljesen téves az or­szág katasztrófájáért ezt, vagy amazt a po­litikust és államférfit felelőssé tenni. — Ez az igazság, amiért Isten előtt is felelni tudok, — fejezte be fájdalmas sóhaj­tással az intervjut Bulgária száműzött ki­rálya. Borba. Válság közben Irta: Flachbarth Ernő dr. Prága, április 10. Húsvéti ünneplésünk csöndjét ebben az esztemdőbün éles disszonanciáik zavarják meg. A magyar és általában a,z ellenzéki közvéle­mény felkavart hangyabolyhoz hasonlít, az ellentétes felfogások hevesen csapnak össze úgy a sajtóban, mint a népgyiiléseken és szenvedélyes vitákkal telnek meg közéletünk fórumai. Az esztendők óta fönnálló nézetel­térések krízisben törtek ki és a válságot ki­sérő láz megborzongatja az egész szerveze­tet. Ma még senki sem tudná megmondani, hogy a válság mikor ér véget és milyen lesz a kibontakozás, csupán azt kivánjuk, hogy ez minél előbb bekövetkezzék. Politikai viszonyaink tárgyilagos, gon­dos analizálása arra az v eredményre vezet, hogy nem mélyreható elvi különbségek rob- b a irtatták ki a válságot Az árnyalatok tekin­tetében lehetnek ugyan kisebb-nagyobb né­zeteltérések közöttünk, de politikánk legfőbb irányelveiben mindnyájan megyegyeziink. Kisebbségi jogaink körömszakadtáig való vé- delmezése, Szlovenszkó és Ruszinszkó terü­leti autonómiája, az őslakosság minél szoro­sabb kooperációja, eg ' f tünket veszélyeztető cseh ' ezek programunk ma már amiyira n.' nincs és nem lehel számot te gyár po­litikus, aki ezekkei az e!vc:< szakítani, őket megtagadni hajlandó lenne. Fgyesek ta­lán erősebben hangsúlyoz-ók i nemzeti mo­mentumot, mint mások, akik az internacio- lizmus elvét állitják előtérbe ámde egy sincs közöttünk, aki nemzete érdekeit ne hangoz­tatná, egy sincs, aki annak a testvérnépekkel való együttműködését ne kivánná. Miben rejlik hát akkor az ellentétek magva? Megrögzött szokása a magyarnak, hogy valahányszor széthúzás, pártoskodás és visszavonás bontja meg sorait, az ősi, közmondásos turáni átkot teszi felelőssé minden elképzelhető bajért. A turáni átkot, amely testvért testvér ellen, fiút apja ellen, bajtársat bajtárs ellen uszit a köz. a nemzet, a társadalom nevében. Keleti fatalizmussal nyugszunk beie ebbe a kényelmes magyará­zatba és mitsem teszünk, hogy az átkot egy­szer már megtörjük. Mostani válságunkkal kapcsolatban is be sokszor hangzott el ez a magyarázat, de vájjon eszébe jutott-e egyi­künknek, másikunknak, hogy talán még oly helyes egyéni nézetének merev hajtogatásá­val csak annál inkább elmérgesiti a helyze­tet és újabb foganatot szerez az ősi átok­nak? A mai nehéz időkben, amelyek nagyobb veszélyeket rejtenek méhükben, mint Mohi, Mohács és Világos együttvéve, rettenetes felelősséget vállal magára az, aki nem hall­gatva a többiekre, egyedül, saját ítéletének csalhatatlanságában bizakodva mindenki el­lenére, csak azért is keresztül akarja vinni akaratát. A legjobb szándék is belebu­kik az ilyen vállalkozásba, de ami még na­gyobb baj, magával rántja a mélységbe azo­kat a magas érdekeket is, amelyeknek hü szolgálatára felesküdött. Ha meg akarjuk törni az átkot és meg akarjuk találni a labi­rintusból kivezető fonalat, úgy elsősorban azt az elvet kell minden föltétel nélkül elfo­gadnunk, hogy küzdőtársaink többségének akaratához föntartás nélkül alkalmazkodunk még akkor is, ha ez talán nem mindenben egyezik meg a mi felfogásunkkal. Tehetsé­günk, tudásunk, buzgóságunk és lelkesedé­sünk — ha ugyan e tulajdonságokkal ren­delkezünk — csak igy válhatnak javára a köznek. A kölcsönös lojalitás előfeltétele a közös munkának. Munkánk nem lehet eredményes, ha mindig attól kell tartanunk, hogy munka­társaink gáncsolják el legnemesebb törekvé­seinket. Az ellenféllel szembeszállni gyerek­Eapiaralc mai számának árai 2 Essarasasa A Ma kormány antanl-tanácskozást tervez Binűenbarg jelese miatt Beszélgetés Ferdinánddal, Bulgária volt királyával Mit mond a békeszerződésekről — Bulgária azért csatlakozott a központi hatalmakhoz, mert bízott Németország és Ausztria-Magyarórszág győzelmében. — A Prágai Magyar Hirlap tudósítása — __________________________________________________ ^ előfizetési árak belföldön; évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta f ^gBBBggjy',1,26 Ki; külföldre: évente 450. félévre jgap ^ 225, negyedévre 115, havonta 39 Ki. inih JLJLwmk o.H egyes szam ara t-ao fWW VT K/uf Jr fir aB MSzerkesztőség: Prlka. II. StípansM Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hirlap, Praha. M fztovenszGói és íftuszinszGói fzöveiGezett fííenzéGi SávtoG potiiiGai napilapja j felelős sxerfiestrtő: Öáf Jsíltáfl '■'■""I' mm ...... l'lll

Next

/
Thumbnails
Contents