Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)

1925-04-24 / 92. (835.) szám

Péntek, április 24.----------------- ■ i II II ■■■Hl—■JUJ- Jl Áp rilis Péná eSc Elsejéig üjíisa meg az elölizetésl! I Pestről gyönyörű tavasz lelkesedését hoztam. Meleget a szivemben, színeket, amik rálehelnek a lélekre és szmes párát csókolnak reá. Friss gyöngyvirág­ul a tót, amit a Svábhegy oldaláról hoznak az utca­sarkokra, orgonák fürtgeit, vadgesztenyék fehér gyertyáit, amiket a tavasz szent precessziójában ílbegtet a szél. A szél, a Dunával együtt szaladó szél, ez a boldog valami vagy valaki, aki elkalan­dozhat a Qellérláiegy lábához, ahol fehér és rózsa­színű menyezet ma a ki virított teméídek barackba virága. Aki játszik a dunamenti éleltel, az asszo­nyokkal és lányokkal, akik déli napsütésre és szerelmet játszani kisétálnak a Dunáihoz és köl­töznek a tavasz és a gavallérok tiszteletére. Aki ismeri a gondokat és látja, mint hessegeti el őket játékos, könnyű, mosolyos kedvvel a világ leg- könnyelmü'hb embere: a pesti. Ezt mind magam­mal hoztam, határon, vámvizsgálaton, fináncon, rendőrön keresztül és kilométerek hosszú vonalain át s a színeket most kiteregetem a borult ottho­nom hangulatában és a kiteregetett színekre, a fehér és rózsaszínű virágemlékekre ráteszem a beborult szivemet, kiviritott fák méhdongásos éle­tébe egy régi tavaszon virított, őszí derekkel megvert lombtalan kórót. Hadd menjen el a ját­szós szél szálldosó kedve . . . glin. — (Medhigor dr. a kisebbségi helyzet­ből.) Med’nger Vilmos dr. német képviselő, a kisebbségi jognak nemzetközi védelmező­je a Foreign Affairs legutóbbi számában hosszabb cikket közöl az európai kisbbségi helyzettől. Statisztikai adatokkal hasonltja össze a jelenlegi kisebbségi helyzetet az osztrák magyar monarchia állapotával. Is­merteti a balkáni <és a közel-keleti viszonyo­kat és ezeket a törvényhozások segítségével végrehajtott elnyomásnak minősíti. Különö­sen részletesen ismerteti az iskola ügyi és az agrárreforrranál kapcsolatos kisebbségi sé­relmeket. A cikk rámutat arra, hogy a jelen­legi helyzet Középetrrópa balkan izálásához vezet. — (Tiltakozó gyűlés a szlovák tisztvise­lők elbocsátása ellen.) A szlovenszkói szak- szervezetek országos szövetsége i. é. május 3-án déli 12 órakor Zsolnán manifesztáciös tiltakozó gyűlést tart a szlovák tisztviselők elbocsátása ellen, amelyen az egyes szak- szervezetek vezetői terjesztik elő beszédek kíséretében a határozati javaslatot. Küzdel­mük mottója: Szlovenszkót a szlovenszkói- aknak! — (A radikális munkás- és parasztpárt szervezkedése.) Losonci tudósítónk jelenti: Az autonómia alapján álló radikális munkás- és parasztpárt szervezkedése az eddigi kor­mánypárti területeken újabb sikereket ért el. E hó 19-én Losonc környékén nem kevesebb mint hat község, Obást, Vecsekiő, Tajti, Hi­degkút, Egyházasbástya és Máskává lakos­sága csatlakozott egyhangúan a párthoz. Az utóbbi a rolnicka stranának, az előbbiek pe­dig a csehszlovák szoc. dem. pártnak voltak eddig erős fészkei. — (Tersánszky Józsi Jenőt három mil­lió korona pézbüntetésre Ítélték.) Budapest­ről jelentik: Tegnap beszámoltunk arról, hogy Tersánszky Józsi Jenő egy erotikus novellája miatt a vádlottak padjára került. A bíróság késő este hirdette ki az itéktet és Tersánszky Józsi Jenőt bűnösnek mondotta ki és három millió korona pénzbüntetésre Ítélte. ’ — (Nem lesznek bika viadalok Prágában.) Vlegirtuk, hogy a Ceské Slovo közlése sze- -int Prágában bikaviada’okat akarnak ren- lezni. A rendőrigazgatóság közli, hogy a bi- raviadalok engedély zése iránt nem érke­zett hozzá kérelem s hogy az üly irányú ké- •elmet — ha be is érkezik — nem fogják tel- esiíeni. aiRcrlhi aktiéja Európa népétedé c&vüMnülhóűfóc éróekdien Mit mond Mr. Herbert Lawrencc Groves, az Északamerikai Egyesült Államok kereskedel­mi attaséja? — Információk Anglia, Franciaország és Olaszország követségeiről Becs, április 23. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) A na­pokban Európaszerte feltűnést keltett az a washingtoni kábeltávirat, amely arról szá­molt be, hogy az fiszakamerikai Egyesült Államok kormánya jegyzéket küldött az európai hatalmakhoz és ebben azt indítvá­nyozta, hogy a nemzetközi forgalomban tö­röljék el a vízumot. Ezzel kapcsolatosan egy londoni jelentés arról ad hirt, hogy Nagy- britannia kormánya hajlandó erre. Európában kereskedelmi körökben már régóta sürgetik az utazási rendszabályok megszüntetését, sajnos eddig a legcsekélyebb eredmény nélkül. Talán Amerika beavatko­zása, amely Európa népeinek kibékitésére és egymáshoz közelebb hozására irányul, ész- retériti a még mindig az elzárkózás kárho- zatos politikáját folytató európai kormányo­kat. A P. M. H. bécsi tudósitója mindenesetre igyekezett mértékadó helyeken információ­kat szerezni az amerikai kormány állítólagos akciójáról, illetőleg, hogy a tekintetbe jövő nagyhatalmak milyen álláspontot foglalnak el ebben az ügyben. Mit mond Amerika kereskedelmi attaséja? M. Herbert Lawrenco Groves, az Észak­amerikai Egyesült Államok Bécsben székelő kereskedelmi attaséja a következőkéit mon­dotta: — A vízumkényszer megszüntetésének kérdése az Északamerikai Egyesült Államok­ban tényleg aktuális, a washingtoni kormány konkrét terveiről azonban mindeddig semmi­féle értesítést nem kaptam és igy magam is csak annyit tudok, amennyi az újságokban olvasható volt. Tény, hogy az amerikai üz­leti világ már 2 év óta küzd a vizűm- és uitie- vélrendszabályok eltörléséért, vagy legalább is enyhítéséért. Kormányunk néhány év előtt az amerikai vízum diját 2 dollárról 10 dol­lárra emelte fel. A viszonosság elvénél fogva most más államok amerikai polgároktól is 10 dollárt szednek be vízumokért. Ebből az következik, hogy égj' amerikai üzletember, ha Európába jön és 5—6 államon át utazik, ugyanannyiszor 10 dollárt tartozik fizetni. Az amerikai üzletember igen takarékos, azonkí­vül fájlalja, hogy ezen a réven annyi ameri­kai pénz özörrlík Európába. Hiszen a 10 dol­láros amerikai vizűm feljogosítja az európai embert, hogy beutazza az egész Uniót, szó­val olyan nagy területet, mint Európa. Egy európai állam 10 dolláros vizuma azonban gyakran nem terjed nagyobb területre, mint egy kicsiny amerikai szövetséges állaim ter­jedelme. Ezért kívánja az amerikai üzleti vi­lág a vízumrendszer eltörlését. Mielőtt azon­ban a washingtoni kormány intézkedhetne, szüksége van az Unió összes államainak hozzájárülésára. — A vizumkérdiéssel szorosan összefügg ugyanis az Amerikába való bevándorlás ügye. Éppen ezért az utazási korlátozások megszüntetése előtt módot kell találni olyan intézkedések megszüntetésére, ameyek meg­akadályozzák az amerikai bevándorlási tör­vény kijátszását. Mit mondanak az olasz követségen? Jód informált olasz diplomata kijelentése alapján közölhetjük, hogy az olasz kormány­nak hivatalosan még nincsen tudomása az ál­lítólagos amerikai akcióról, azonban a római kormány hajlandó a szabad forgalmat gátló 'intézkedéseket fokozatosan megszüntetni. Olaszországnak nagy érdéke ugyanis, hogy ilyen módon elősegítse az idegenforgalmat. A kereskedelem fejlődése érdekében is haj­landó az olasz kormány az útlevél ellenőrzés enyhítésére. Anglia a kérdést nem tartja aktuálisnak Angol körökben úgy vélekednek, hogy a londoni kormány a vizűm megszüntetésének kérdését nem tartja aktuálisnak. Angliában a jelenlegi állapotokkal ezen a téren, ügyi át szik meg vannak elégedve. Másrészt a szigorú út­levél-ellenőrzés megnehezíti a kommunista és egyéb felforgató eleinek bejutását a sziget- birodalomba. Gazdasági szempontból vi­szont azért ragaszkodik Anglia az útlevél- és vízumkényszerhez, hogy az olcsó kontinentá­lis munkaerőt távol tartsa. Angliában nagy a munkanélküliség és ezért az idegen munká­sok beözönlését gazdasági körök nem tartják kívánatosnak. Anglia tehát a jelenlegi viszo­nyok között az egész kérdés-komplexumot nem tartja időszerűnek. A francia követség informáiatlaii A francia követségen közölték, hogy a párisi konnány terveiről az amerikai akció­val kapcsolatosan nem adhatnák felvilágosí­tást, mivel nélkülöznek műiden hivatalos in­formációt. Az utódállamok és a magyar alattvalók Az amerikai kormány az állítólagos jegy­zéket ugyan csak a nagyhatalmakhoz intézte, azonban a P. M. H-bécsi tudósítója csehszlo­vák, román és jugoszláv diplomáciai körökben is érdeklődött, mivel a nagyhatalmak eset­leges kezdeményezése nem történhet meg a középeurópai államok meghallgatása nélkül. A kisantant különböző követségein beszerzett információik alapján közölhetjük, hogy a Du­na medencéjében egyelőre nincsen kilátás a vízumok eltörlésére. A gazdasági szempontok tekintetbe való vételének szükségességét ugyan mindenütt elismerik, azonban Prágá­ban, Bukarestben és Belgrádban a háborús pszichózis még erősebb és a magyar állam­polgárokat egyelőre félnek vízum, illat ve el­lenőrzés nélkül országaikba beengedni. j&cAlaz&f wé €ü Túlnyomóan derűs, nyugodt, meie­később általános ro*s?í*bbodás. — (Nincsen szükség községi könyvtárra Komáromban.) (Saját tudósítónktól.) Az 1919. évi 130. számú törvény oly községek részé­re, amelyekben népkönyvtár nem volt, köz­ségi könyvtár felállítását rendeli el. Kontá­rom város tanácsa még az elmúlt esztendő­ben foglalkozott c törvény végrehajtásának módjával. A kommunisták uj könyvtárépület építését kívánták s hatalmas összeget a könyvek beszerzésére. A város súlyos anya­gi viszonyai miatt sem foghatott bele ily nagyarányú építkezésbe. Újból kisért a terv s bár Komáromban egyáltalán szükség uj könyvtár felállítására, nincs, a járási főnök rendkívüli közgyűlés tartására szólította fel a város sztarosztá.iát, hogy az uj könyvtár felállítását szorgalmazza. Köztudomású, hogy a komáromi jókai-Egyesületnek hatalmas (mintegy 30.000 kötet) könyvtára van, de nemcsak az említett kulturcgyesüloi, de a város valamennyi társadalmi egyesülete is könyvtárt tart fenn, igy iitt attól kár félnie a magyar kultúráért annyira rajongó és ag­gódó hivatalos apparátusnak, hogy Komá­romban elvesznek az emberek a mii veretlen­ségben. Ha valaki Komáromban olvasni akar. annyi módja van erre, hogy akár tudóssá képezheti magát. A könyvtár felállításának az eröszakolásábau mi tehát inkább azt vél­jük felfedezhetni, hogy egy pár embert kí­vánnak elhelyezni az egyébként is a tönk szélén álló város terhére. Ebből a kuiturte- lapitésbol pedig a város lakossága nem kér. — (Betörés egy abatiji postahivatalba.) Kassai tudósítónk táviratozza: Az abaujme- gyei Szína községben tegnap éjjel ismerete­in tettesek behatoltak a postaépületbe és el­raboltak két Wertheim ládát, melyekben öt­venezer koronánál több pénzösszeg volt. A betörést és rablók garázdálkodását többen hallották, de nem mertek mozdulni, mert fél­tek a rablók fegyverétől. A posta mellett la­kó egyik ügyvéd közeledtére a rablók a két vasszekrénnyel futásnak eredtek, ekkor már csendőrök is jöttek, akik üldözőbe vették a rablókat. A rablók ekkor a nehezebb szek­rényt eldobták és elmenekültek. Az- eldobott ládában a pénzből negyvenötezer koronát megtaláltak. A rablók üldözése folyik, (x) — (Aki viszonyt folytat a leányával.) Kassai tudósítónk táviratozza: Gottlieb Adolf, kassai órást följelentették a rendőrsé­gen amiatt, hogy húsz éves leányával hosz- szabb idő óta viszonyt folytat. A rendőrség kihallgatta Göttífebet, aki a kihallgatás so­rán a vádat visszautasította és kijelentette, hogy ez a tőle különélő feleségének bosszú- müve. A kihallgatás során dühörgeni kez­dett. A rendőrség őrizetbe vette, (x) A Cankov-kormány megerősödik Húszezer ember letartóztatásban? Szófia, április 23. Szófiából érkező uta­sok az utóbbi napok eseményei következmé­nyeinek a következőket tartják: 1. A Can- kov-kormány abszolút politikai megerősödé­sét, 2. az országban uralkodó relatív nyu­galmat. A hatóságoknak naprói-napra, több kommunista szervezetet sikerül leleplezniök. Ennek következtében rendkívül Szi­gorúak a biztonsági rendszabályok. Maga a kormány elismeri, hogy több, mint ezer embert fogtak el, míg a bolgár emigránsok szerint az dxogoííak száma több, mint húszezer. Április !6-ika óta éjjel-nappal dolgoznak a katonai törvényszéken. . Mindezeket a híreket nem lehet ellen­őrizni. Ismét lezuhant egy katonai repülőgép Ölmütz melleit Olmütz, április 23. Ma délelőtt 10 óra 30 perckor Grügan és Brcdek között Dupal. a második repülőezred szakaszvezetője, gé­pével néhány méteres magasságból lezuhant. Dupialt az olmützi hadosztályk -. házba szállí­tották. Sebesülése elég súlyos, de nem élet- veszélyes. A szerencsétlenség oka ismeret­len s csak akkor fog napfény re jönni, ha Du­pal föiépüi. A helyszínre röviddel a szeren­csétlenség után a második repülőezred egy bizottsága szállt ki, mely megvizsgálta a lezuhant és erősen megrongálódott repü­lőgépet. („1500 koronát — legyilkoljuk.") Lé­vai tudósítónk jelenti: A régi riportokból is­mert feketekéz recipéje szerint akartak Lé­ván egy öregasszonyt megzsarolni. Székely Istvánné, egy régi csendőr özvegye levelet kapott a postán. A ceruzával, láthatólag el­változtatott írással írott és a jelentősebb so­rok sűrűn aláhúzva azt tartalmazták, hogy a özvegy helyezzen el a kálvárián lévő tem­plom lépcsője alá 1500 koronát. De arról senknek egy árva szót se merjen szólni, mert meggyilkolják. Különösen ne merjenek próbálni a csendőrségaieik, vagy rendőrség­nek. A ceruzás írás között egy revolver raj­za látható, mely akként fest, mintha gumim­ba vágott primitív bélyegző lenne tintás ál­lapotban lenyomva. A szegény özvegy asz- szony lányával együtt természetesen any- nyira megijedt ettől az írástól, hogy napokig ki sem mert menni a lakásából, nem hogy jelentést tett volna a hatóságnak, hogy a rej­télyes társaságot — mert a levél aláirása gyanánt több kezdőbetű szerepelt — esetleg elcsíphették volna s csak most jóval később lutott a rendőrség tudomására. — (A süketség gyógyításának uj módja.) Nemrégiben egy amerikai repülőtiszt süket barátnőjét magával vitte egv^ légi útra. Két­ezer méte’- magasságban a lánnyal hirtelen csodálatos változás történt, aminek nem tu­dott kifejezést adni. Mikor azonban a gép lassú siklással a földet érintette, a lány hallá­sát visszanyerte. Utána több esetben sikerrel gyógyították igy a süketséget. Több amerikai milliomos, akinek saiát repülőgépe van. a tu­domány szolgálatába állította őket. Orvosok véleménye szerint a levegő nyomása idézi elő a változást — (A baden-badeni sakkíoma) szerdai fordu­lóján a függő játszimákat bonyolították le. Aljechin legyőzte Niemzoivifcschot és ezzel a győzelmével 4.5 ponttal egyedül került a sor élére. — (Kassa város tanácsülése,) Kassáról jelentik: Kassa város tanácsa f. hó 21-én tar­totta rendes gyűlését, amelyen sok apró pont mellett, a városi tanács foglalkozott a keletszlovensz’kói nemzeti színház egyesüle­tének átiratával, amelyben kéri, hogy a kas­sai színház „Nemzeti szinház“ feliratait „Vá­rosi szinház“-ra változtassák. Sclmster Já­nos ke rész tény szocialista csak abban az eset­ben kívánja teljesíteni a kérelmet, ha az uj felirat kétnyelvű, szlovák és magyar lesz. A csehszlovák pártok képviselői a legnagyobb megrökönyödéssel fogadták ez,t a módosító indítványt, de nem tudták megakadályozni, hogy a tanács el ne fogadja. Magúik között azonban csöndesen paktumot kötöttek, hogy ha meg is lesz a két felirat, a magyar sokkal kisebb legyen a csehszlovák feliratnál, a kas­sai magyarok és csehszlovákok számarányé nak hü kifejezőiéként. — (Eltűnt parasztgazda.) Nyitrai tudósí­tónk jelenti: A rendőrs-rgen Sebők Gábor gerencsér! legény bejelentette, hogy édes­apja napokkal ezelőtt eltűnt és tekintettel arra. hogy több esetben említette, hogy éle­tének nincs már célja, erős a gyanúja, hogy apja, a 66 éves Sebők Mihály öngyilkosságot követett el. Délután a folyó partján egy öltö­zet ruhát találtak s igy felmerül: az a gyanú, hogy az öreg Sebők a folyóba ölte magát. Fia előtt felmutatták a talált ruhát. A fiú a ruhában apia tulajdonára ismert Az öngyil­kos parasztgazda hul'áját ezideig nem sike­rült megtalálni.

Next

/
Thumbnails
Contents