Prágai Magyar Hirlap, 1925. április (4. évfolyam, 74-97 / 817-840. szám)
1925-04-24 / 92. (835.) szám
Paíalevé és Briand londoni ulia elölt Herriot nagy nehézségek után a kamara elnöke lett — A jobboldali sajté már a kartel bomlásáról beszél A szenátus megszavazta a íelekezetkOzi törvényt Prága, április 23. A szenátus nm délelőtti üilésén tárgyalták az úgynevezett „felekezetközi törvényt*4, amely a? különféle vallásfelekezeteiknek az állammal és egymással való viszonyát szabályozza. Az előadók után Valló Hlinka-párti szenátor szólalt fel és kijelentette, hogy a törvény a keresztény felekezetek, különösen a? katolikus egyház ellen irányul. A szlovákoknak rendkívül nehezükre esik az, hogy a történelmi országokból felekezetellenes szellem terjed Szlovenszkóba és különösen a szlovákok iskoláiba. Ebből keletkezett az a kultúrharc, amely az egész köztársaságot veszedelmesen fenyegeti. Amig a világi törvényeik az egyházi törvényeken és a Mikiismereten alapulták, addig békesség volt a világban, szeretet és egyetértés uralkodott. (Matuscák közbeszól: ■ A spanyol inkvizíció uralkodott!) A kulturkér- déseket nálunk a' katolikus egyház és a papság megsértésével oldják meg. Polemizál egyes szociáldemokrata szenátorokkal s ennek során Donáth elnök remdreutasdtotta. Ezután az előadó szólalt fel, ami után a törvényt első és második olvasásban változatlanul elfogadták. Több törvényjavaslat második olvasása után az ülés véget én. A legközelebbi ülést Írásbeli utón fogják egybehívni. A német választási háború Bériül, április 23. Az elnökválasztást megelőző napok sajtócsatározásai elérték tetőpontjukat. A lapok egymásután közölnek vádakat és cáfolatokat, melyek közül a legjellemzőbbek a következők. A Germánia „Egy választási hazugság befejezése1* címen római levelezőjének táviratát közli, melyben Gáspárrá bíbornak államtitkár erélyesen cáfolja a német jobboldal bizonyos állításait. A birodalmi blokk sajtója ugyanis az elmúlt napokban megállapította, hogy a pápa nem szívesen nézi Marxnak a szocialistákkal történt megegyezését, mert mindenképpen fél, hogy a szocialista veszedelem elharapódzók Németországban. Ezzel a hirrel a Hindenburg sajtó azt akarta elérni, hogy a centrum katolikus elemei ne szavazzanak Marxra. Gasparri most kifejti, hogy az először az Osservatore Románéban megjelent kijelentés egyáltalában nem felei meg a valóságnak és a Szent Szék sohasem foglalt állást Marx jelölésével szemben. A Szent Szék nem avatkozik be Németország balügyeibe ma sem és a jövőben sem. E cáfolat mellett a jobboldal is közöl egy fontos cáfolatot, mely viszont a baloldalnak bizonyos választási manőverezését akarja lehetetlenné tenni. A Lokalanzeiger rádiógrammot közöl New Yorkból, mely szerint Kellogg államtitkár szóról-szóra Így nyilatkozott: Az amerikai kormány egyáltalában nem szándékozik Németországot pénzügyi bojkottal sújtani, ha véletlenül Hindenburg lesz a köztársasági elnök. A nemzeti lap nagy örömmel állapítja meg ezt a hirt, mert benne a’ baloldalnak legerősebb agitációs eszközét, a külföld bizalmatlanságával való operálását, látja meg- semmisitettnek. Karlsruheban tegnap Marx elnökjelölt ismét nagy beszédet mondott, melyben kifejtette, hogy Németország 60 millió lakosa sémi esetre sem jelenthet veszedelmet Európa számára, ha ezek az emberek békésen és demokratikusan élnek. A volt kancellár egész beszéde erős patriotizmussal volt áthatva, mert igy akarta Hindenburg esélyeit ellensúlyozni. Páris, április 23. A Maiin ma reggeli száma nagyjelentőségű hirt közöl PaMevé londoni utazásáról. A lap biztosra veszi, hogy az uj miniszterelnök Briand külügyminiszter társaságában a közeljövőben az angol fővárosba utazik, hogy a brit kormánnyal megtárgyalja a biztonsági problémát. Ez alkalommal valószínűen szóba kerül a Rajna-vi- déknek kiürítése is és lehet, hogy a döntést is meghozzák ebben a kérdésben. A nagykövetek tanácsa mindenesetre a londoni találkozásig megvizsgálja Foch marsall jelentését a leszerelésről és ennek következtében semmi sem gátolja meg a határozat- hozatalt. Hir szerint Caillaux pénzügyi terveit is beható tárgyalás alá fogják venni az angol fővárosban. Páris, április 23. A tegnapi nap folyamán tartotta meg a francia kamara a házelnöki választást. Herriot volt ennek a tisztségnek egyetlen jelöltje. Több közbejött akadály miatt a választáshoz szükséges többséget csak a harmadük ülésen lehetett összehozni, mert a délután négykor kezdődő ülésen alig volt néhány képviselő. Az öt órakor kezdődön pedig súlyos incidensre került a sor Balanant szocialista képviselő és a választást intéző titkárok között. Balanant mindenáron azt követelte, hogy ő is részt vehessen a szavazatok ellenSzóiia, április 23. Hivatalosan megcáfolják ma azokat a rémhíreket, melyek az elmúlt napok folyamán a külföldi sajtót béjárták. Bulgáriában nincs katonai diktatúra, a külföldieket nem fenyegeti veszély és a hadbíróságok eddig még nem hoztak halálos ítéletet. Újságok, táviratok s levelek szabadon hagyhatják el az ország területét. Mindenkinek személyes szabadságát tiszteletben tartják és a rendőrségi zárórának betartását igen liberálisan kezelik. Csak a tényleg gyanúsakat tartóztatják le. Fegyveres közbelépésre csak a legritkább esetben kerül sor. Turlakov, Manolov és Dragiev miniszterek szabadlábon vannak. Péter Janew és KyriB Pawlow volt miniszterek elmenekültek az országból. Belgrád, április 23. A jugoszláv kormány erélyesen cáfolja azokat a híreket, amelyek Szófiából származnak s melyek Jugoszláviának bizonyos részesedést tulajdonítanak a bulgáriai agrár-kommunisták iizelmeiben. Nem felel meg a valóságnak, hogy s? katedrálisban történt bombarobbanás két tettese átlépte a határt és a jugoszláviai hatóságok barátságoson fogadták őket. Stockholm, április 23. A „Nya Dagligt Allehanda“ cimü svéd lap a Szófiában történt sorozatos merényletek kapcsán azt követeli, hogy az európai állomok hívjanak össze egy közös konferenciát a bolsevista veszedelem letörésére. A lap arra emlékezteti, hogy néhány évtizeddel ezelőtt az elszaporodott anarchista merényletek nyomán már egyszer tartottak egy ilyen konferenciát, mely nagy sikerrel járt. London, április 23. A Daily Hosvdd . ‘-an 't-iv-Vm 'áarsra* állapítja meg, hogy az a íöokirat, mely a őrzésében és ezért a tribünre jött, amihez nem volt joga. A baloldali kartell néhány képviselője csaik erőszakkal tudta eltávolítani a ranitenskedő deputáltat, mely alkalommal egészen a verekedéssé fajult a dolog. Ennek következtében a kamarai elnök megválasztását csak a harmadik ülésen tartott második szavazás intézte el. Ez alkalommal Herriotot 266 szavazattal meg is választották. Jellemző, hogy a kamarában összesen csak 267 képviselő volt jelen, ami ellenzéki körökben igen jelentős ténynek számit. A megválasztását is csak úgy lehetett elérni, hogy a másod k választási menetben nem volt szükség abszolút többségre már ® ennek következtében a 266 szavazat is elég volt. A ma reggeli sajtó nem igen foglalkozik Herriot megválasztásával, mert ez már hosz- szabb idő óta ténynek számított és régóta elhatározott dolog volt. Csak az ellenzéki sajtó szól néhány szót az eseményről s az is inkább a kamarai választás lezajlási módját bírálja meg, mint Herriot megválasztását és perspektíváit. Hogy olyan kevés képviselő volt jelen, azt annak tulajdonítják, hogy a legtöbb deputált a kofmánykrizis megoldása után visszatért kerületébe. A Figaro a választáson történt incinden- sekéí a baloldali kartell meggátolhatatlan bomlásából magyarázza. Az Avenir, Mille- rand lapja az egyedüli, mely Herriot személyét megtámadja és elítéli. bolgár merényleteknek az orosz szovjetkormánnyal való összefüggését mutatja be, hamisítvány és a szófiai kormánynak tendenciózus machinációja. Az okirat minden kétséget kizáróan berlini eredetű, amit az is bizonyít, hogy hasonló papírra van nyomva, mint az, melyet annak idején Anglia számára Gucinski rendelt meg s melyről kiderült, hogy Berlinben nyomtatták. A Daily Héráid ezek után leközli a blanketta fejét, melyen ez áll: A külügyek osztálya. Tekintve, hogy az orosz Szovjetköztársaságban ilyen osztály nem létezik világos, hogy hamisítványról van szó. Moszkva, április 23. Az United Pre$s táviratilag fölkérte Csicserin külügyi népbiztost, hogy nyilatkozzék at szófiai kormány kommunista ellenes állításairól. Csicserin válaszában a merénylet és Oroszország minden összefüggését a jelenleg Bulgáriában uralkodó szemtelen kalandorok hazugságának mondta. Cankov ellen az egész nép föl van háborodva, mert csak katonai erővel uralkodik és ezért az ellenakciókat mind külföldi eredetüeknelc igyekszik föltüntetni, nehogy a külföld meglássa a bolgár nép jogos Sölháborodását. Moszkva, április 23. A harmadik inter- nacionálé végrehajtó bizottsága hivatalosan megcáfolja az internacionálénak a bolgár merényletben való részvételéről szóló híreket. A harmadik internacionálé elvileg elutasít m!nden individuális terrort és egyetlen osztálya sem vett részt a szófiai katedrálisban történt bombarobbanás előkészítő munkálataiban. Minden okirat, mely erről az allűrről szól, közönséges hamisítvány s elejétől végig kitalálás. Az érsekujvári egyezmény körül Irta: Flachbartli Ernő dr. Prága, április 23. Lelley Jenő dr. nemzetgyűlési képviselő ,,Fonná 11-e még az énselcujvári egyezmény?** cimü cikkemre a P. M. H. tegnapi számában adott válaszában azt vitatja, hogy a keresztényszocialista pánt magyar osztályának március 16-án hozott közismert határozata nem sérti rneg az érsekujvári egyezményt, hanem azt Szent-1vány József és a magyar kisgazdapárt sértették meg az egységes párt megalakítás ára irányuló akció megindi tusával és propagálásával. Lelley Jenő ebből a szerintem helytelen ténymegáMapitusából azt a 'következtetést vonja le, hogy az egyezség erőtlenné vált, hatálya függőben van és fönntartása, vagy hatályon kívül helyezése most már egyes-egyedül a keresztényszoeialista párttól függ. Aki figyelmesen eiolvasta azt a cikkemet, melyből a polémia kiindult, meggyőződhetett róla, hogy én ott arra az álláspontra helyezkedtem, hogy a március 16-Lki határozat nem szüntette meg az egyezmény hatályát. Ha tehát Lelley Jenő válaszában azt a tételt állít ja föl, hogy ez a határozat az egyezményre semmiféle befolyással nem volt és ezt a tételét hosszasabban bizonyítgatja, úgy voltaképpen ugyanazt mondja, amit én magam is állítottam. Ételei literben véleményünk csaik annyiban tér el, hogy csekélységem és — meg vagyok győződve róla — az ellenzéki közvélemény túlnyomó többsége a .keresztényszocialista párt magyar osztályának Bittó, Jabloniezky és társaik ellen intézett minősithetetlen támadását egészen más mértékkel méri, mint Lelley Jenő. Vitatom ellenben, hogy a Szent-Ivány József akciója nem ellenkezik az egyezmény szellemével, mert ez az akció azoknak a közös. céloknak érdekében, amelyeknek megvalósítása végett az egyezséget a pártok megkötötték — sohasem állítottam, hogy azt a vezérek kötötték meg —, csak néhány lépéssel tovább akar menni, azoknak megvalósítását még szorosabb szervezkedéssel akarja elérni, míg ellenben a keresztényszocialista párt elnöksége, eddigi magatartásából ítélve, e közös célok érdekében való együttműködést nem látszik komolyan venni, a pártközi vezértőbizottságot pedig, amely az egyezmény gyakorlati megvalósítása végett jött létre, nem akarja elismerni annak az intézménynek, amelynek a jelenlegi válságból a kivezető utat meg kel! jelölnie. Lelley Jenő világosan megmondta, hogy szerinte az egyezmény hatálya függőben van és hogy annak eldöntése, vájjon a pártközi alap fönntartható-e, a keresztényszoeialista párt pünkösdi kongresszusának hatáskörébe tartozik. Szent-Ivány ezzel szemben előre kijelentette, hogy a pártközi vezérlőbizottság határozatát magára és akciójára nézve kötelezőnek fogja elismerni. A két álláspont, között a különbség tehát ez: Lelley szerint az egyezmény függőben van, a pártközi vezérlőbizottság működése pedig szünetel, rnig Szent- Ivány szerint az egyezmény mindaddig fönnáll, amig az illetékes szervek azt föl nem bontották, ami pedig az egységes akciót illeti, a vezérlőbizottság fog dönteni afölött, hogy ez az akció összefér-e az érsekujvári egyezménnyel és általában annak helyessége és célszerűsége fölött. Már ezekből is világosan kitűnik, hogy a két álláspont közül melyik felel meg az egyezmény szellemének. Az-é, amely saját fölfogását már eleve is a közös intézmény akaratának rendeli alá, vagy pedig az, amely megint csak a pártszuverénitás álláspontjára helyezkedve, a világért sem akar meghajolni a vezérlőbizottság akarata előtt. Az utóbbi fölfogás, a Lelley-féle álláspont elszigetelten áll. Nemcsak a magyar kisgazdapárt, a jog- párt és a szepesi német párt, de a kérészEsiíserin erélyesen illés! foglal n Cankov-kormánv ellen Bulgária Jugoszláviát is bimrészességgel vádolja — A Daily Héráid a szófiai hamisítványok ellen JjQ W" IV. évi. 02. (835)szám - Péntek «1925 Mlis 24 ■ r<«rajB!ÍL, előfizetési árak belföldön: évente 300, i tantér _ félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 K5; küllőidre: évente 450. félévre . - ______ _______________________ ___ _________ -25, negyedévre 115, havonta 39 Ké. f XM W 1' My jjlr jjr MSF Szerkesztőség: Prága. II., Stépánská Jm HL Jm hL. Jr Sir Jm Jm m M ÜL uUce l6/1IL Te|cf°n: 30-3-49. Kiadó— jf ® fi#* ^ hivatal: Prága, [., LiPová ulice 18. fxfovenszfiói és (ftusxtnszkői fzdretöexeü ki (fúrtok napilapja ífefelős sascwfeesxtö: Öáf Jfstvéifi
