Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-17 / 62. (805.) szám

Provokálás (—r. r.) —, március 16. Azt olvassuk, hogy a szlovák diákok szövetsége felszólította a magyar diákságot, hogy az egyetem épületében n.e beszéljenek tüntetőén magyarul, fis ropresszáliákkal fe- nyegetődznek. Mi légyen ez? Azt hittük, hogy a kine­vezett vyborok és az ezelk áítal választott szta.roszták letűnésével neon ismétlődhetnek már a trencséni, turócszentmártoni és besz- teroebáuyai esetek, ahol tudvalévőén a. de­mokratikus sztaroszláik megtiltották, hogy a közönség az utcán és nyilvános helyeken „provokáJóan" magyarul beszéljem. Hát álljunk még itt egy szóra és néz­zünk szemébe annak a vádnak, hogy mi tün­tetőén, provokálóati beszélünk magyarul. Vagy nem szabad magy arul beszélni s akkor csukják be azt, aki mégis megteszi, vagy pe­dig szabad és akikor mindig, mindenütt és mindenkivel jogosítva vagyunk magyarul be­szélni. Turócszentmárton utcáján is, a po­zsonyi egyetem aulájában is. Ez kétségbe- i vonhatlan jogunk, megadja ezt maga a ter­mészet s a józan ész és megadják tételes- jo gilag a sainrgermalmi és trianoni békeszer­ződések s a csehszlovák- állam alkotmánya és törvényei. Hiszen mindezek megadják a kisebbségi nyelvek használati jogát a ható­ságok és bíróságok előtt is. fis mily alapon, mily iogon mer valaki belenyúlni magánéle­tünkön, rm jogon tikja meg a Turócs-zeni* mártonba szakadt magyarnak, vagy a po­zsonyi egyetem magyar hallgatójának, hogy magyar társával-aiz utcán, vagy az egyete­men anyanyelvén ne beszélhessen? Hol itt a tüntetés, hol itt a provokáció, aki jogával él, az nem provokál, a provokálás annak részén van, aki ennek a kétségtelen jognak haszná­latát törvényellenes terrorral akarja meg­akadályozni. A néhai sztaroszták azzal indokolták in­tézkedésüket, hogy az nem a magyarok, ha­nem a magyar ónok ellen szól. Hát kik azok a magyarónok? Azok., akik szlovák szárma­zásuk dacára magyaroknak vallják magukat. Micsoda megható naivitás. Hiszen Európá­ban nincs zárt nemzeti kaszt, nincs tajilag tiszta nemzetiség. Minden nemzet sokszoros faj- és nemzetiségi keveredés konglomerá­tuma. fis éppen ezért mindenki ahhoz a nem­zethez tartozik, amelyhez tartozandónak ön­magát érzi, tekintet nélkül a névre és szár­mazásra. fis mindenkinek az az anyanyelve, amelyet magáénak érez, amelyen gondolko­zik, amelyen álmodik. S az érzelmeknek nem lehet diktálni, a gondolatokat s az álmokat nem lehet trannizalni. S ha valaki haszonle­sésből. vagy félelemből meg is tagadja nem­zetét és. nyelvét, pro íoro interno az marad, ami volt. Hát ezért ostoba locsogás az a f,magyarónság“. Mi nem állítjuk magyarok­nak a Kállayakat. Országitokat, Thurzókat. Szathmáryakat. dacára magyar nevüknek és kétségtelen magvar származásuknak, tiszte­letben tartjuk szlovák mivoltukat s szlovák nemzeti érzésüket. Ám ugyanezt a tiszteletet megköveteljük a mi nemzeti érzésünkkel szemben is. » . És nekem alapos kételyeim vannak ab­ban. hogy a szlovák diákok szövetségének cége alatt kelt felhívás az igazi szlovák ifjú­ság érzéseinek nyilvánítása volna. Azé az if­júságé, ■ amelynek atyáival egy évezreden át együtt éltünk,, együtt örültünk és együtt szenvedtünk, Nénr tudom elhinni, hogy az a törekvés, amely az iskolás 'gyermekek szi­vébe a szeretet helyett a gyűlöletet, a meg­egyezés'' és türelem helyébe az ellenségeske­dést és sovinizmust akarja beplántálni, hogy ez a törekvés annyira utat tudott törni ma­gának, hogy megmérgezte volna már az uj generáció lelkét >s. fin a szlovák diákok cé­gére alatt a csehszlovák farkaskörmőket lá­tom kibmni a- báránvbör alól Valamit mindenesetre figyelmükbe aján­lok: Amidőn • régen még én is egyetemi hall­gató voltam, a budapesti Alma - Mater csar­A biztonság legalább megoldási módja: hét európai hatalom szövetsége Négy külügyminiszter lázas tárgyalása Párisban — Szenzációk az angol politika titkos hátteréből — Lloyd George a kulisszák mögött Párls, március ló. Benes dr. csehszlovák külügyminisjrier Brrand íranoia népszövetségi delegálttal együtt tegnap este 23.45 órakor Parisba érkezett. A genfi népszövetségi ülés után Párisban a Ouai d‘Orsay-o« folytatódtak a megbeszélések Herrioí, Chamberlain, Benes és Skrzynszki között. Politikai k$£<5kfben' úgy vétók, hogy ezek a tanácskozások némi tisztulást ragnak elő­idézni a helyzetben. Már Géniben is folytak magánbeszél­getések Chamberlain, Hymans és Briand között, amelyekről annyi kiszivárgott, hogy a kontinentális paktumtervet egy lépéssé! a megvalósulás felé közelítették. A Journal des Débats szerint sikerülni fog olyan formát találni az európai garancia- szerződésben, améb a középeurópai állapo­tokat is tekintetbe v* szi. — A Figaro szerint Franciaország várja Anglia propozicióit, mert meg van győződve, hogy Nagyim tanpia a folytonos negációk után végre pozitivumok- k*I lön élő. \ A ma reggeli lapok nagy ügyeimet szen­telnek a mégy külügyminiszter megbeszélé­seinek. r Bizonyos jóindulattal kezelik az úgy­nevezett európai szerződés kialakításának tárgyalásait, ínért szerintük a két közép­európai külügyminiszter bevonása azt je­lenti, hogy az öt Hatalmi Paktum szélesebb alapokon valósul meg s öt ország he’yett hét alkot szövetséget az európai biztonság kölcsönös garantálására. Ezt a tervet mindenütt nagy örömmel dgadják és megvalósíthatónak látják. A Malin londoni tudósítójának tollából szenzációs részleteket közöl az angol kül­politika titkos háttereiről. A lap szerint Chamberlain Párisban nem fog pozitív lépéseket tehetni, mert otthon el­vesztette talaját. Amikor a genfi jegyzőkönyv elvetése határozattá vált Angliában, a kü'ügyi ál­lamtitkár február 18-án helyébe az angol— frafleia^beiga katonai alliancot ajánlotta. Március 4-én azonban Lord Curzon, Chur­chill pénzügyi államtitkártól támogatva, e terv ellen foglalt állást s a legtöbb minisz­ter Curzonnak adott igazat. Valószínűen Lloyd George körének Ösztönzésére Lord d'Abernon berlini angol követ a londoni kormány utasítása nélkül, saját felelőssé­gére fölszólította a német kormányt, Ingy tegyen ellen ja vaslatot az angol—francia— belga terv e'len. Ekkor jött a híres Luther- féle kooperációs biok gondolata s a rávo- natkozó német lépések, amelyek London­ban igen nagy szimpátiát keltettek. Chamberlain term elvesztette aktualitá­sát, az . angol külügyi államtitkár Genfben .csak rideg étata&sf&i adhatott.? ^gY^könyv? ügyében, de a leomlott terv helyébe egyelőre nem állíthatott mást, mert a német terv még éretlen volt. Innen keletkeztek a még ma is tartó kaotikus állapotok, amelyeken esetleg csak a nagy európai szerződéssé fejlesztett Öt Hatalmi Paktum segíthet. Egyelőre Cham­berlain és Herriot most folyó tanácskozásain még nagy ellentétek kisértenek. Ha azonban Benes és Skrzynszki be­vonásával sikerül a lengyelek és a cseh­szlovákok aggályait eloszlatni, akkor a ki­szélesített német javaslat tényleg megold­hatja az európai helyzetet. Görögország, a hlsanlant legalább akvizíciója? Belgrád, március 16. A Vreme című lap szenzációs részleteket közöl az uj jugoszláv­görög szerződésről. Amint Kaklamanos, a gö­rög népszövetségi delegált visszaérkezik azonnal megkezdődnek az erre vonatkozó tárgyalások. A lap szerint a nagv kérdés az, vájjon Jugoszlávia, Románia, Görögország, esetleg Bulgária külön balkáni blokkba tö- mörül-e^ vagy pedig a bukaresti konferen­cián Görögország is belép a kisantantba. Ez utóbbi kérdésben már hosszabb idő óta folynak a tárgyalások Belgrád. Bukarest és Prága között' s a bradzsini külügyminisz­térium nagyon szeretné, ha a balkáni blokk megalakítása helyett' Görögország a kisantantba tépne be és igy annak hatályát és átütöképességéí a balká­non is növelné. A kérdés még nyílt, de legkésőbb a bu­karesti konferenciáig okvetlenül tisztázódik. Lengyel kormányválság Varsó, március 16. Thugutt viceminisz­terelnök Grabszki miniszterelnöknek beadta lemondását. E lépésre állítólag a kormány­pártnak Thugutt-el lenes politikája késztette a vicemiraszterelnököt- Grabszki néhány nap haladékot kért. hogy a lemondás ügyében meghozza a döntést. Beavatott körök szerint a viceinin'szter- elnök lemondása könnyen általános kor­mányválságot okozhat. Tihügüttal együtt ugyanis Sokai munka­ügyi miniszter is le akar mondani. Hogy a helyzeten 'segítsen, Ci’abszki miniszterelnök fölajánlja az egész kormány lemondását az elnöknél. Ludendoríf, a nemzeti szocialisták elnökjelölt! e Berlin, máraius 16- A Montag ain Mor- gen jelentése szerint Hitler a Völkischer Ku­rierben követeli, hogy a nemzeti szocialisták külön elnökjelöltet állítsanak föl, akiben a német nemzet szabadságszeretete kifejezésre jusson. Hitler minden eddigi elnökjelöltet el­utasít,' igy elsősorban Jarres dr.-t is. A tudósító ngy véli, hogy Ludéndorffot a a nemzeti szocialista párt már a közeli na­pok folyamán valószínűleg elnökjelö-tjének áll tja föl. . Megindult a küzdelem Hegyeshalmy mandátumáért Budapesti, március 16. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A Hegyes­halfny Lajos halálával megüresedett győri választókerület mandátumáért megindult a küzdelem. A választásra, amely március 31-én lesz,,, eddig a következő jelölteket akar­ják -az alábbi pártok felállítani. A polgárság körében Németh Károly dr. nevét emlegetik, aki a háborús országgyűlésen a munkapárt programját képviselte és aki Hcgyeshalmyval szemben az utolsó választáson 32 szavazattal maradt kisebbségben. A Wolff-párt jelöltje Túri Béla kanonok, a Nemzeti Újság főszer­kesztője, akinek, esélyei ismeretlenek. A szo­cialista párt értekezlete elhatározta hogy ön­álló jelöltet' nem állít, ellenben teljes erővel annak a pogári pártnak a jelöltje érdekében fog agitálni,-akinek személyében a. demokra­tikus blokk megál’apodik. ez ped;g még bi­zonytalan. Vagy Po’ónyí Dezsőről, vagy Rrődv Ernőről leKeí szó- A Kossuth-párt már fe'léotette Búza Barnát, akinek támogatására e héten Nagv Vince és Ruppert utaznak le. Az ébredők Méhely Lajos egyetemi tanárt jelöl­ték. nőikarban, folyosóján nagyon sok idegen szó hangzott el. sóikkal több, mint a pozsonyi egyetemen. Német, tót, horvát, román, szerb beszédet hallani éppenséggel nem volt ritka­ság. És soha senkinek eszébe nem jutott ezen megbot ránk ózni és sohasem jutott a magyar egyetemi ifjúság arra a gondolatra, hogy más nemzetiségű társait terrorral fe­nyegesse azért, mert anyanyelvükön beszél­nek. Ezek az eszközök akkor az „elnyom a- tás“ korszakában ismeretlenek voltak, a „de­mokrácia" korát kellett megérnünk, hogy megismerhessük azokat. És még egyet ajánlok a „szlovák diákok szövetségéinek figyelmébe. Azt, hogy tisz­teljék és tartsák meg saját hazájuk törvé­nyeit. Ha netán nem ismernék, közlöm itt a vonatkozó helyeket: Az állam törvényei közé cikkelyezett St. Germain en Laye-i békeszerződés 7. cik­kének 3-itk bekezdése ezt mondja: „A cseh­szlovák állampolgárok nem korlátozhatók bármely nyelv szabad használatában a ma­gán-. vagy kereskedelmi forgalomban, val­lási ügyekben, sajtóban, bárminemű nyilvá­nos hirdetésekben, vagy nyilvános gyűlé­seken," 1 A csehszlovák köztársaság 1920 február 29-én kel 121. sz. törvényében fogalt alkot­mánylevél 128. $. 3. bekezdésében ugyanezen intézkedés a következő formában olvasható: „A csehszlovák köztársaság állampolgá­rai az általános törvények korl.átai közt bár­mely nyelvet szabadon használhatnak ma­gán- és kereskedelmi érintkezésben, vallási dolgokban, sajtóban és bárminemű kihirde­tésnél. vagy a nyilvános népgyüléseken." Sehol a csehszlovák törvénytárban olyan korlátozás nincs, amely az egyetem épületében a magyar beszédet tilalmazná. Törvény ellen cselekszik tehát, aki ezt tenni merészeli, fis nincsen semmiféle törvény arra nézve .sem. hogy a nemzeti kisebbsé­geknek nem volna szabad hangosan, hanem csak S’Ordinóval beszélniük. Végül bármeny­nyire kutatok a csehszlovák állam törvényei­nek s rendeletéinek gyűjteményében sehol sem találom a nemzeti kisebbségek nyelvhasz­nálata íüntetőleges, vagy provokatív módjá­nak fogalmát megkonstruálva és nem is ta­lálok ilyen „tüntető használatra" semminemű törvényes tilalmat. Flletiben találok egy in­tézkedést a köztársaság védelméről szóló i923 március 19-iíkén 50. sz. a. kelt törvény 14. §. 5. pontjában, amely vétség miatt egy hónaptól két évig terjedhető fogházat helyez kilátásba annak, aki- egy nemzeti kisebbséget izgató módon gva'láz. és kérdem, van-e iz- gatóbb gv alá zás annál, mint amikor azt a nemzeti kisebbséget nyelvének jogos haszná­lata miatt terrorral fenyegetik? A pozsonyi magyar egyetemi ifjaknak pedig azt üzenem, hogy a fenyegetéstől ne ijedjenek meg. a terrortól ne engedjék ma­gukat visszaszorítani Ragaszkodjanak nem­zetiségükhöz. .szeressék és használják bátran és nyíltan anyanyelvűket. A törvény és igaz­ság oldalukon van. Tartsák be a törvényt, ha az ellenük is vau és követeljék mástól an­nak betartását, amikor mellettük szól Anya­nyelvűket pedig ne engedjék- elvenni Mert a mi zengő, édes anyanyelvűnk nagv kin­csünk. amelyet isten adott nekünk. És csak Isten veheti el. 100 csfhüí! Koronáért fizettek ma, március 16-án Zűr ebben 15.40 svá c rirankot ^ulapesten 213 330. — magyar <oron ít Bécsben 210 803.— osztrák korinát Berlinben 12.447 néniéi márkái Wg Étm előfizetési árak belföldön: évente 300, ^ ^ félévre 150, negyedévre 76, havonta JB JÉj V 26 Kő: külföldre: évente 450, félévre áTB JBj ^ >25. negyedévre 115, havonta 39 Kő. 3/afl"7r * ' -3VF MllTT/inr^ i,J" m I WB S M l | W M M Szerkesztőség: Prága. ll„ Stépauská W mJUl \mJ_\ tSSF Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Praha. . ■ 1—4 ■! - . 11 jf 4’zíovenszfrói és Siuszinszíié i fz&vetfcczeii Sártok napilapja > felelős szerftessiő: Gát Jfstván * .... i mi ......... ...mii iiiiiiii nm mii—iib m mii ti-----------— ---------------- --­\ M’Aj IV. tvl B9. (805) szín - Kedd - 1Q25 nrórcte 17

Next

/
Thumbnails
Contents