Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-17 / 62. (805.) szám
Kedd, március r A Kihalásra iieif magyar iaaársái —, március 16. A címben foglalt szomorú megállapítás bátran vonatkoztatható ugyan az egyetemes magyar tanítóságra, de rövid inementónkban ezúttal bizonyós kassai tények és siralmas helyzetkép alapján csupán r közép Iskolái tanárságról szólunk. A prévrat után előállott nehéz tanügyi állapotokat elsősorban politikai s csak nagyon másodsorban pedagodíd akti kai szempontok szerint akként „konszolidálta" és alakította át az illetékes kormány-hatóság, hogy amíg egyrészről a magyar középiskolákat (sok helyütt csak párhuzamos magyar osztályokat) a minimumra redukálta, másrészt a tanárok tömeges elbocsájtása után ugyancsak a 3 egminimáliíSiabbra szorította le a nosztrifikálás nélkül átvett tanárok számát. A hiányos, rosszul összeválogatott, vagy véletlen „szerencsejáték" szeszélyei folytán rekruíáflódó tanári karok szakszerűség, sokszor kvalifikáció és pedagógiai rátermettség szempontjából legtöbbször a legenyhébb kri tikát is alig állottáik iki s arndly szomorú ez a megállapítás, épp oly igaz, hogy ezt az árnyoldalát nem a magyar tanárság számlájára, hanem ennek immár ilymódon összeto- borzott tanári karaiba beiktatott „emigráns diploftnanéliküü, va'gy kommunista diplomával jelentkezett, gyakran éppen a legselejteseibb, de egyéb érdemek folytán megtűrt, sőt jutalmazott „taníérfiainak" rovására kell Imi! A felsorolt bajo-kon csak oly módon tudtak az igazgatók segíteni, hogy torna tanítók tanítottak szlovák nyelvet, a rajztanárok földrajzot, természetrajzot, számtant és a hit tan árok vegytant, növénytant, vagy latint (mert talán igy osztályozták a tárgyaikat, rokontárgyak: hittan, vegytan, növénytan, mert tanra végződnek és rajz, földrajz, természetrajz, mert rajzra végződnék!?). Az időközi és megismétlődő elfoocsájfcások kritikus tanár- hiányán néhány Magyarországból áthivott szlovák tanárral, néhány a budapesti egyetemről visszakért és már a prágai egyetemen vizsgázott, vagy nosztrifikált filozopterrel igyekeztek segíteni, de mivel a magyar osztályok nem csökkentek, sőt a magyar diákság eléggé stabil száma folytán a tűrhetetlen- zsúfoltságon több párhuzamos osztállyal kellett segíteni, a tanárság munkája szinte a teljesítőképesség maximumáig fokozódott. Például a kassai állami reálgimnázium magyar osztályainál heti 24—26 órát tanító tanárok varmaik, akik gyenge fizetésüket kénytelenek még privátórák adásával is fokozni, nem említve azt, hogy van szlovák nyelvtanítással foglalkozó tanár, aki más intézetből jár át tanítani s emellett reggel S órától este 8 óráig tanítja a város mindennemű tisztviselőcso- portialit, jövedelmező mesterségként űzve a szellemi és testi megerőltetéssel járó oktatást. A tanári kar nem hogy szívesen, de bátran tanügyi „undornak" nevezhető érzéssel adja a reákényszertett többlet-órákat a csekélyke óratöbbletl díjért. Utánpótlás nincs s az egyetemi oktatás jelenlegi szituációja szerint erre nem is lehet remény. Még csak a pillanatnyi megoldáson sem igyekszik segíteni az iskolaügyek szfo- venszkói expoziturája, a Skolsky Referát, amelynek egyik-másik titkáráról és inspektoráról az esztendők folyamán tulon-tu! kiderült a személyi rosszakarat, a rőt politikai veileitás. a tanügynek mágasabb kulturális Szempontok intézése helyett való macchia- vellisztikus íondorkadása és intrikája. Az igazságügy terén mutatkozó nagy hiányon több nyugdíjazott bíró reaktiválásával. fizetésemeléssel igyekeznek segíteni; a középiskolai oktatás ezúttal eljutott a tanulók elfogyasztása helyett a magyar tanárság kipusztulásának a stádiumába. A múlt esztendőben tankönyvek miiliec- cén keresztül eíbocsájtótták Feiey Lóránt dr. tanárt, akit azóta visszavettek oly módon (risuni teneatis!\ hogy a losonci adóhivatal tisztviselője lett. de óráit az ottani reálgimnáziumban tartja. Az ugyanakkor, tehát immár közel egy éve felfüggesztett Czvengros Béla tanár pár száz koronára redukált fizetésével hiába várja a fegyelmi vizsgálat lefolytatását. vagy reakifiválását, időközben a reálgimnázium magyar osztályaitól papíron négy tanárt áthelyeztek a szlovák osztályokhoz: Babiák N., Bielek E., Ivaskó L. és No- vacky F., de csak azért papíron, mert ha ezek átvonulnának a szlovák intézetbe, becsukhatnák a magyar osztályokat. Hamarosan Ivaskó Lajos tanár a magyar osztályok igazgatója lett s ma is 23 órában tanít igazgató? teendői mellett, mert nincs tanár, aki levenné vállalt ól az óraterheket. Az egy esztendeje húzódó tanári reakti- válásokat ügy intézik el, hogy néhányat le- nyugdijaznak, a többire pedig ráolvassák a nemrégen kreált tisztviselőe’bocsájtási törvényt, nem számolva a helyzet követelményéivel. az 1924 februárjában a 226. sz. kormányrendeletre, tehát jóval e törvény kreálása előtt beadott kérvények tömegével, a táti ügy sivár, vigasztalan személyi adottságaival. Nem kell hozzá nagy jóstehetség és különösebb matematikai tudás, bog*'/ bemondhassuk. miszerint az az elbocsájtások és utánpótlás hiánya miatt a középiskola? magyar tanárság s á’tala az iskolaügy katasztrofális válságba jutott s 3—3 esztendő múlva okozójává válik a középiskolák elsorvasztásának! (tr.) Halálos Kommunista zavargások Berlinnel! Berlin, március 16. Tegnap délután három óra körül nagy kommunista zavargások voltak a városban. Körülbelül 450 tüntető a Hermannsplatz körül megállított egy villamoskocsit és több ember megtámadta a kocsi vezetőjét. Amikor rendörök siettek a villamoskocsi segítségére, ezeket is megtámadta a tömeg, egy rendőrt a földre teperíek, mire ez hasznába fegyverét, a tüntetők közül egy ember meg is halt a lövöldözés következtében. Csak hosszabb idő múlva sikerült a kommunistákat föloszlatni, miután nagyobb rendörosztagok érkeztek a helyszínre. Vita a ruszinszkói tanítók kinevezési joga kora! Ungvár, március 16. (Ruszinszkói czerkesztöségiinktö!.) A ru- szhtszkói tanítói állásókra eddig két ízben írtak ki pályázatot. Az elsőt 1923 szeptemberében, a másodikat 1924 márciusában. Ezen állásokban mind a régi rezsimbeli tanítók tanítottak, akiknek a rendelet szerint akár a saját állásukat, akár egy másik állást, de meg kellett pályázniok. Az első pályázati hirdetés 145 igazgatói és 44 tanítói állásra szólott. A másodikon S6 igazgatói és 93 tanítói állásra hirdették pályázatot. Az elsőre 301, a másodikra 269 pályázati kérvény-érkezett, a tanügyi referátus- hoz, amelyből az első esetben 151, a másodikban 125 kérvényt terjesztettek fel a prágai minisztériumhoz kinevezésre. E kérvényeket még 1924 jimius havában terjesztette fe] a tanügyi referátus Prágába, de azóta mi sem történt ebben a rendkívül fontos ügyben. Az iskolaügyi minisztériumban ugyanis az érdekelt koalíciós pártok tényezői vita tárgyává tették a miniszter kinevezési jogát. Az autonómia lényege szerint ugyanis a ruszinszkói tanítók kinevezési joga a mindenkori kormányzót illeti, aki e jogával élve is,: bizonyítja, hogy Ruszinszkónak tényleges; kormányzója. Centrálista körökben azonban hallani sem akranak arról, hogy Ruszinszkó kormányzóját ilyen jog illesse meg. Az ügy tehát alszik és összesen ötszázhetven tanító sorsg függ a levegőben csupán azért; mert RusZínszkónak ■jelenieg csak névleges kormányzója van. Á tanítóság most akciót indított, hogy a kinevezés ügye véglegesen ren- deztessék, mert a mai bizonytalan állapot a tanügynek igen nagy kárára van. 3 Menyasszonyi kelengyék áruháza £ £. ^ ~ rJv \ Saját készítménye finom férfi £ i\ és nőt fehérnemű, asztaJ- ms £ £ \ térítők és mindennemű íenáru £ s \ l £ \^***^~*^ Árusítás nagyban és kicsinyben £ Az egyházpolitikai törvények első lépcsőfoka A Ceské Slövó jelentése szerint még e hét folyamán minden valóSziriüség szerint el fogják intézni az ünnepekről szóló törvényjavaslatot. Ezt nemsokára egy másik fogja követni, amely a felekeret közötti kérdésekkel foglalkozik. Utána a parlament azokkal a törvényjavaslatokkal fog foglalkozni, amelyek az állam és az egyház szétválasztását célozzák. A felekezet közötti törvényt, amely már ma Csehországban, Morvaországban és Sziléziában érvényben van, Szlovenszkóra ős Ruszinszkőra is ki akarják terjeszteni -és már március 31-én akarják a parlament elé terjeszteni. A törvényjavaslat kidolgozásával az uniifikációs minisztériumot bízták meg. mert a törvénv kiterjesztése egységesitést követel meg. Első sorban arról van szó. hogy megkönnyítsék az egyházból való kilépést és egy más egvházha való belépést. E javaslat törvényerőre való emelése után az egyházból kilépőinek ezt nem kell majd az illető hitközségnél be teteti t eni. hanem elegendő lesz, .ha a politikái hatóságnál jelenti ebbeli akaraté Egy cseh fogász véleménye a cseh törvényhozásról Weyr Ferenc, a bríinni egyetem kiváló közjogásza, a csehszlovák a'kotrrulnytörvéuy atyja a Lid. Noviny vezetöhelyén a nemzetgyűlés munkásságát bírálja. A törvényalkotási képesség a művészeteknek egy különös neme, melyhez nem elég a joganyag és a polgárok szükségleteinek ismerete. A tör--, vényekért a nemzetgyűlés felel. Ez azonban, nem szak testület, ezért segits-égére vannak a kormány szakképzett hivatalnokai, akik a. „kormányjavaslatokat" készítik. Az utóbbi időben a törvényalkotás művészete rohamosait siilyed a köztársaságban. Egy olyan intézkedés, amilyet például az 4924—217. számú tisztviselői törvény; tar-. íalmaz, egynesen jogalkotói monstrum, ajiob a következőket mondja ki: „Amaz összeg írott és szokásjogi szabályok, amelyek a tisztviselők sérelmére a jelen törvénnyel ellenkeznek, hatályukat vesztik." Ez a rendelkezés azért monstrum, mert a törvények bosszú sorának, eltörlését teljesen, labilis a’arra helyezi. • ' • Hasonló monstrumokat tartalmaz a jegybankról szóló töm vény javaslata is. így a javaslat együk rendelkezése szerint a jegybank részvényeinek jegyzésére felhasználható az aranyalap is, mint különleges célalap. A laikus azt gondolná, hogy aranyalap valami jogi személy, ped:g ez súlyos tévedés, mert az aranydukátokról szóló törvény szerint a dukáíok kibocsátásának haszna az állam vagyonát növeli; A továbbiakban még öt más- ilyen jogi monstrummal igazolja Weyr . professzor a jegybankja vaslat rosszaságát, majd azzál fejezi be a cikkét, hogy a kor- mányavaslatok indokolásai sem különböznek a monstrnózus iavaslatoktól. ztÁRm Szerda: ERDÉLYI ÁRPÁD: Modern képkiállitá- sok Budapesten. Csütörtök: BOTHÁR SÁNDOR dr.: Visszaemlékezéseim Petrogalli Oszkárra. Péntek: ERDÖDY MIHÁLY: Ellopták az ötletemet. Szombat: BOTHÁR SÁNDOR dr.: Visszaemlékezéseim Petrogalli Oszkárra. Vasárnap: EMBER TAMÁS: Élet. (Vers.) KILIÁN ZOLTÁN: Mis$ Grace MurChisón vizsgálatai. Visszaemlékezéseim Petrogalli Oszkárra A P. M, H. számára irta: Bothár Sándor dr. IV. Érettségi után a budapesti egyetemre iratkozott be joghallgatónak. Már ekkor teljes lelkesedéssel veti magát a függetlenségi politika karjaiba. A képviselöház karzatán mindennapos vendég, belép a függetlenségi és 48-as polgári körbe, csakhamar személyes ismeretséget köt a függetlenségi képviselőkkel és politikusokkal. Mint másodéves iogász Írja: „Bevettek a Kossuth gyászünnepély rendező bizottságába, minden vasárnap el kell járnom gróf Kreith Bélához. Továbbá a quota ellenes mozgalom szervező bizottságába is belekerültem, sőt annak egyik jegyzője vagyok. A bizottság üléseit Holló Lajos dr. lakásán tartja." Ugyanazon évben egy kormányellenes tüntetésből kifolyólag lovagias afférbe is keveredett. A Pester Lloyd a tüntetés rendezőit durva szavakkal támadta meg, mire az ifjak Erdélyi hírlapírót, a cikk szerzőjét provokálták. Oszkár segédei Ihász Aladár és Lovászy Márton voltak. Erdélyi kívánságára belementek abba, hogy a pro- vokálóknak csak egyikével verekszik meg, azzal, akit a sorshúzás megjelöl s igy az egész társaság nevében Lovassy Ernő joghallgató verekedett meg. Élénk részt vesz az ifjúsági mozgalmakban is. Az egyetemi köri választásoknál egyik szervezője az ifjúságot tisztán nemzeti irányba terelni kívánó mozgalomnak. Az uj párt kortesivét nekem is'-— aki érettségi előtt állottam akkor — elküldi s biztat a belépésre. „Tudni fogod, — írja — hogy évek óta az egyetemi köri választásoknál két párt állott egymással szemben: a filoszemiták és antiszemiták. Most e két párthoz egy harmadik párt is járul, a nemzeti ifjusxág pártja. Pártunk célja, amelyet nyilvánosan nem mondhatunk ki, erős nemzeti ellenzéket képezni az ifjúságban, mert ez eddig nem volt meg. Mindeddig lanyha érdeklődéssel nézték- a politikát, határozatokat hoztak halomszámra, de soha sem foganatosttotWik." Ugye bár, szinte azt mondhatnék, hogy a. legutóbbi évek Petrógallijának szava csendül ki már a gyermekifju soraiból. Szemben a felekezeti irányokkal, már akkor is a magyarság nemzeti egységét és szemben a tétlen frázispolltikával a tetteknek, a cselekvésnek politikáját s ez egységes szervezkedés szükségét hirdeti csak úgy mint most, * A második egyetemi évvel végeszakad egyelőre a politizálásnak. Októbernek elsejével be kotlett rukkolni. Minthogy a gyaloglással szemben mindig elvi aggá'yai voUak, tüzérnek jelentkezett. A pozsonyi 6-os tii- zérezredhez osztották be, az önkéntesi iskolát azonban Kassán végezte. Nem mondhatnám, hogy valami nagyon kedvelte volna a gyöngyéletet. Az önkénytesi iskolával sem volt túlságosan megelégedve. „A legutolsó dijnoknak — írja —ha nincs egyenruhában, jobb dolga van a legfényesebb egyenruháin katonánál." Különösen fájt azonban neki az a bánásmód, amelyet, az osztrák tisztek a magyar fiukkal szemben tanúsítottak. „Nekünk magyaroknak sokkal nagyobb bajunk vari. Az Instrukttonsofficierjaink mind igen müveit és humánus emberek, de egyet kivéve, aki magyar ember, mind egytö.I-egyig magyarfalök, nekik minden ami magyar os-. tóba és műveletlen s e szerint bánnak velünk, aki ipariskolát végzett, ha osztrák, sokkal; műveltebb az ő szemükben, egy magyar okleveles mérnöknél. Mindig szélsőbal! voltam é,s szidtam a közös hadsereget, most személyes tapasztlaíaim alapján felforr bennem a vér, amint Iá főm, hogy milyen hátrányban részesül az a fiú, csak azért, mert magyar s előnyökben az a másik, csak azért, mert osztrák." A helyzet még rosszabb lett. amidőn a második félévben Pozsonyba került az ezredhez. A katonai copf, a kicsinyeskedés, szekatúra egészen elkeserítette. Ezredese megszidta, mert a portól félig megvakultán nem látta mit int s hiába mentegetődzött. nem hitte el. „Pedig — Írja - én sohasem szoktam hazudni s az ezredes szigorúsága mellett is az egyedüli ember, ki az önkényte- seket meg tudja becsülni. Az ő szigorúságánál sokkal nagyobb baj, hogy ebben az ezredben egy magyar tiszt sincsen s a magyarokat, ahol csak tehetik, piszkolják." A legjobban azonban hadnagya, valami gróf Lavaulx, keserítette meg életét. Valami megmagyarázhatatlan ellenséges érzülettel viseltetett Iránta. Ez volt tán az egyetlen ember Oszkár életében, aki személyes ellenszenvet tanúsított vele szemben. A legalan- tasabb munkákat végeztette vele, ami a Dmstreglenient is tilt, ágyút pucoltatott s amikor a munka eredményét megejtette, megvetőleg veti oda: „Ezt nevezi ágyutiszti- tásnak? Und das soll ern intelligenter Mensch sein," Egy ízben cigarettáért küldte — mint a tisztiszolgát. — „Fogcsikorgatva teljesítettem a parancsot — beszélte — s amikor átadtam a cigarettát, az egyikre rágyújtott, másikkal olyan mozdulatot tett, mintha nekem akarná adni, mint a tisztiszolgának szokás. Ökölbe szorult a kezem s lehetett arckifejezésemben olyasvalami, amitől ő is visz- szariadt s eltette a cigarettát. El voltam szánva, hogy arcul ütöm." Ez volt az egyetlen ember Oszkár életében, aki gyűlöletet nyilvánított vele szemben s az egyetlen ember, akivel szemben azután Oszkár sértően udvariatlan volt. Amidőn már ismert nevű s befolyásos képviselő volt, találkozott Lavaulx-val, aki felugorva helyéről tiszteletteljesen üdvözölte öt. A köszöntést nem viszonozva fordított hátat neki, amit sem előtte, sem azután senkivel még a legkisebb, leglenézettebb emberrel sem tett meg. Amitől tartott („Úgy látszik a hadnagy befolyása következtében mehetek a Beschrei- bungommal a pókolba") az meg is történt. %