Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-17 / 62. (805.) szám

Kedd, március r A Kihalásra iieif magyar iaaársái —, március 16. A címben foglalt szomorú megállapítás bátran vonatkoztatható ugyan az egyetemes magyar tanítóságra, de rövid inementónkban ezúttal bizonyós kassai tények és siralmas helyzetkép alapján csupán r közép Iskolái ta­nárságról szólunk. A prévrat után előállott nehéz tanügyi állapotokat elsősorban politikai s csak na­gyon másodsorban pedagodíd akti kai szem­pontok szerint akként „konszolidálta" és ala­kította át az illetékes kormány-hatóság, hogy amíg egyrészről a magyar középiskolákat (sok helyütt csak párhuzamos magyar osztá­lyokat) a minimumra redukálta, másrészt a tanárok tömeges elbocsájtása után ugyan­csak a 3 egminimáliíSiabbra szorította le a nosztrifikálás nélkül átvett tanárok számát. A hiányos, rosszul összeválogatott, vagy vé­letlen „szerencsejáték" szeszélyei folytán rekruíáflódó tanári karok szakszerűség, sok­szor kvalifikáció és pedagógiai rátermettség szempontjából legtöbbször a legenyhébb kri tikát is alig állottáik iki s arndly szomorú ez a megállapítás, épp oly igaz, hogy ezt az árnyoldalát nem a magyar tanárság számlá­jára, hanem ennek immár ilymódon összeto- borzott tanári karaiba beiktatott „emigráns diploftnanéliküü, va'gy kommunista diplomával jelentkezett, gyakran éppen a legselejteseibb, de egyéb érdemek folytán megtűrt, sőt jutal­mazott „taníérfiainak" rovására kell Imi! A felsorolt bajo-kon csak oly módon tudtak az igazgatók segíteni, hogy torna tanítók tanítot­tak szlovák nyelvet, a rajztanárok földrajzot, természetrajzot, számtant és a hit tan árok vegytant, növénytant, vagy latint (mert ta­lán igy osztályozták a tárgyaikat, rokontár­gyak: hittan, vegytan, növénytan, mert tan­ra végződnek és rajz, földrajz, természetrajz, mert rajzra végződnék!?). Az időközi és megismétlődő elfoocsájfcások kritikus tanár- hiányán néhány Magyarországból áthivott szlovák tanárral, néhány a budapesti egye­temről visszakért és már a prágai egyetemen vizsgázott, vagy nosztrifikált filozopterrel igyekeztek segíteni, de mivel a magyar osz­tályok nem csökkentek, sőt a magyar diák­ság eléggé stabil száma folytán a tűrhetetlen- zsúfoltságon több párhuzamos osztállyal kel­lett segíteni, a tanárság munkája szinte a tel­jesítőképesség maximumáig fokozódott. Pél­dául a kassai állami reálgimnázium magyar osztályainál heti 24—26 órát tanító tanárok varmaik, akik gyenge fizetésüket kénytelenek még privátórák adásával is fokozni, nem em­lítve azt, hogy van szlovák nyelvtanítással foglalkozó tanár, aki más intézetből jár át ta­nítani s emellett reggel S órától este 8 óráig tanítja a város mindennemű tisztviselőcso- portialit, jövedelmező mesterségként űzve a szellemi és testi megerőltetéssel járó okta­tást. A tanári kar nem hogy szívesen, de bátran tanügyi „undornak" nevezhető érzés­sel adja a reákényszertett többlet-órákat a csekélyke óratöbbletl díjért. Utánpótlás nincs s az egyetemi oktatás jelenlegi szituációja szerint erre nem is lehet remény. Még csak a pillanatnyi megoldáson sem igyekszik segíteni az iskolaügyek szfo- venszkói expoziturája, a Skolsky Referát, amelynek egyik-másik titkáráról és inspek­toráról az esztendők folyamán tulon-tu! ki­derült a személyi rosszakarat, a rőt politikai veileitás. a tanügynek mágasabb kulturális Szempontok intézése helyett való macchia- vellisztikus íondorkadása és intrikája. Az igazságügy terén mutatkozó nagy hiányon több nyugdíjazott bíró reaktiválásával. fize­tésemeléssel igyekeznek segíteni; a középis­kolai oktatás ezúttal eljutott a tanulók elfo­gyasztása helyett a magyar tanárság kipusz­tulásának a stádiumába. A múlt esztendőben tankönyvek miiliec- cén keresztül eíbocsájtótták Feiey Lóránt dr. tanárt, akit azóta visszavettek oly módon (risuni teneatis!\ hogy a losonci adóhivatal tisztviselője lett. de óráit az ottani reálgim­náziumban tartja. Az ugyanakkor, tehát im­már közel egy éve felfüggesztett Czvengros Béla tanár pár száz koronára redukált fize­tésével hiába várja a fegyelmi vizsgálat le­folytatását. vagy reakifiválását, időközben a reálgimnázium magyar osztályaitól papíron négy tanárt áthelyeztek a szlovák osztályok­hoz: Babiák N., Bielek E., Ivaskó L. és No- vacky F., de csak azért papíron, mert ha ezek átvonulnának a szlovák intézetbe, be­csukhatnák a magyar osztályokat. Hamaro­san Ivaskó Lajos tanár a magyar osztályok igazgatója lett s ma is 23 órában tanít igaz­gató? teendői mellett, mert nincs tanár, aki levenné vállalt ól az óraterheket. Az egy esztendeje húzódó tanári reakti- válásokat ügy intézik el, hogy néhányat le- nyugdijaznak, a többire pedig ráolvassák a nemrégen kreált tisztviselőe’bocsájtási tör­vényt, nem számolva a helyzet követelmé­nyéivel. az 1924 februárjában a 226. sz. kor­mányrendeletre, tehát jóval e törvény kreá­lása előtt beadott kérvények tömegével, a táti ügy sivár, vigasztalan személyi adottsá­gaival. Nem kell hozzá nagy jóstehetség és kü­lönösebb matematikai tudás, bog*'/ bemond­hassuk. miszerint az az elbocsájtások és utánpótlás hiánya miatt a középiskola? magyar tanárság s á’tala az iskolaügy katasztrofális válságba jutott s 3—3 esztendő múlva okozójává válik a kö­zépiskolák elsorvasztásának! (tr.) Halálos Kommunista zavargások Berlinnel! Berlin, március 16. Tegnap délután há­rom óra körül nagy kommunista zavargások voltak a városban. Körülbelül 450 tüntető a Hermannsplatz körül megállított egy villa­moskocsit és több ember megtámadta a kocsi vezetőjét. Amikor rendörök siettek a villa­moskocsi segítségére, ezeket is megtámadta a tömeg, egy rendőrt a földre teperíek, mire ez hasznába fegyverét, a tüntetők közül egy ember meg is halt a lövöldözés következté­ben. Csak hosszabb idő múlva sikerült a kommunistákat föloszlatni, miután nagyobb rendörosztagok érkeztek a helyszínre. Vita a ruszinszkói tanítók kinevezési joga kora! Ungvár, március 16. (Ruszinszkói czerkesztöségiinktö!.) A ru- szhtszkói tanítói állásókra eddig két ízben írtak ki pályázatot. Az elsőt 1923 szeptembe­rében, a másodikat 1924 márciusában. Ezen állásokban mind a régi rezsimbeli tanítók ta­nítottak, akiknek a rendelet szerint akár a saját állásukat, akár egy másik állást, de meg kellett pályázniok. Az első pályázati hirdetés 145 igazgatói és 44 tanítói állásra szólott. A másodikon S6 igazgatói és 93 tanítói állásra hirdették pá­lyázatot. Az elsőre 301, a másodikra 269 pá­lyázati kérvény-érkezett, a tanügyi referátus- hoz, amelyből az első esetben 151, a máso­dikban 125 kérvényt terjesztettek fel a prá­gai minisztériumhoz kinevezésre. E kérvé­nyeket még 1924 jimius havában terjesztette fe] a tanügyi referátus Prágába, de azóta mi sem történt ebben a rendkívül fontos ügyben. Az iskolaügyi minisztériumban ugyanis az érdekelt koalíciós pártok tényezői vita tárgyává tették a miniszter kinevezési jogát. Az autonómia lényege szerint ugyanis a ru­szinszkói tanítók kinevezési joga a minden­kori kormányzót illeti, aki e jogával élve is,: bizonyítja, hogy Ruszinszkónak tényleges; kormányzója. Centrálista körökben azonban hallani sem akranak arról, hogy Ruszinszkó kor­mányzóját ilyen jog illesse meg. Az ügy te­hát alszik és összesen ötszázhetven tanító sorsg függ a levegőben csupán azért; mert RusZínszkónak ■jelenieg csak névleges kor­mányzója van. Á tanítóság most akciót indí­tott, hogy a kinevezés ügye véglegesen ren- deztessék, mert a mai bizonytalan állapot a tanügynek igen nagy kárára van. 3 Menyasszonyi kelengyék áruháza £ £. ^ ~ rJv \ Saját készítménye finom férfi £ i\ és nőt fehérnemű, asztaJ- ms £ £ \ térítők és mindennemű íenáru £ s \ l £ \^***^~*^ Árusítás nagyban és kicsinyben £ Az egyházpolitikai törvények első lépcsőfoka A Ceské Slövó jelentése szerint még e hét folyamán minden valóSziriüség szerint el fogják intézni az ünnepekről szóló törvényja­vaslatot. Ezt nemsokára egy másik fogja kö­vetni, amely a felekeret közötti kérdésekkel foglalkozik. Utána a parlament azokkal a tör­vényjavaslatokkal fog foglalkozni, amelyek az állam és az egyház szétválasztását céloz­zák. A felekezet közötti törvényt, amely már ma Csehországban, Morvaországban és Szi­léziában érvényben van, Szlovenszkóra ős Ruszinszkőra is ki akarják terjeszteni -és már március 31-én akarják a parlament elé ter­jeszteni. A törvényjavaslat kidolgozásával az uniifikációs minisztériumot bízták meg. mert a törvénv kiterjesztése egységesitést követel meg. Első sorban arról van szó. hogy meg­könnyítsék az egyházból való kilépést és egy más egvházha való belépést. E javaslat tör­vényerőre való emelése után az egyházból kilépőinek ezt nem kell majd az illető hitköz­ségnél be teteti t eni. hanem elegendő lesz, .ha a politikái hatóságnál jelenti ebbeli akaraté Egy cseh fogász véleménye a cseh törvényhozásról Weyr Ferenc, a bríinni egyetem kiváló közjogásza, a csehszlovák a'kotrrulnytörvéuy atyja a Lid. Noviny vezetöhelyén a nemzet­gyűlés munkásságát bírálja. A törvényalko­tási képesség a művészeteknek egy különös neme, melyhez nem elég a joganyag és a pol­gárok szükségleteinek ismerete. A tör--, vényekért a nemzetgyűlés felel. Ez azonban, nem szak testület, ezért segits-égére vannak a kormány szakképzett hivatalnokai, akik a. „kormányjavaslatokat" készítik. Az utóbbi időben a törvényalkotás művészete rohamosait siilyed a köztársaságban. Egy olyan intézkedés, amilyet például az 4924—217. számú tisztviselői törvény; tar-. íalmaz, egynesen jogalkotói monstrum, ajiob a következőket mondja ki: „Amaz összeg írott és szokásjogi szabályok, amelyek a tisztviselők sérelmére a jelen törvénnyel el­lenkeznek, hatályukat vesztik." Ez a rendel­kezés azért monstrum, mert a törvények bosszú sorának, eltörlését teljesen, labilis a’ar­ra helyezi. • ' • Hasonló monstrumokat tartalmaz a jegybankról szóló töm vény javaslata is. így a javaslat együk rendelkezése szerint a jegy­bank részvényeinek jegyzésére felhasználha­tó az aranyalap is, mint különleges célalap. A laikus azt gondolná, hogy aranyalap va­lami jogi személy, ped:g ez súlyos tévedés, mert az aranydukátokról szóló törvény sze­rint a dukáíok kibocsátásának haszna az ál­lam vagyonát növeli; A továbbiakban még öt más- ilyen jogi monstrummal igazolja Weyr . professzor a jegybankja vaslat rosszaságát, majd azzál fejezi be a cikkét, hogy a kor- mányavaslatok indokolásai sem különböznek a monstrnózus iavaslatoktól. ztÁRm Szerda: ERDÉLYI ÁRPÁD: Modern képkiállitá- sok Budapesten. Csütörtök: BOTHÁR SÁNDOR dr.: Visszaemlé­kezéseim Petrogalli Oszkárra. Péntek: ERDÖDY MIHÁLY: Ellopták az ötle­temet. Szombat: BOTHÁR SÁNDOR dr.: Visszaemléke­zéseim Petrogalli Oszkárra. Vasárnap: EMBER TAMÁS: Élet. (Vers.) ­KILIÁN ZOLTÁN: Mis$ Grace MurChisón vizs­gálatai. Visszaemlékezéseim Petrogalli Oszkárra A P. M, H. számára irta: Bothár Sándor dr. IV. Érettségi után a budapesti egyetemre iratkozott be joghallgatónak. Már ekkor tel­jes lelkesedéssel veti magát a függetlenségi politika karjaiba. A képviselöház karzatán mindennapos vendég, belép a függetlenségi és 48-as polgári körbe, csakhamar szemé­lyes ismeretséget köt a függetlenségi képvi­selőkkel és politikusokkal. Mint másodéves iogász Írja: „Bevettek a Kossuth gyászünne­pély rendező bizottságába, minden vasárnap el kell járnom gróf Kreith Bélához. Továbbá a quota ellenes mozgalom szervező bizottsá­gába is belekerültem, sőt annak egyik jegyzője vagyok. A bizottság üléseit Holló Lajos dr. lakásán tartja." Ugyanazon évben egy kor­mányellenes tüntetésből kifolyólag lovagias afférbe is keveredett. A Pester Lloyd a tün­tetés rendezőit durva szavakkal támadta meg, mire az ifjak Erdélyi hírlapírót, a cikk szerzőjét provokálták. Oszkár segédei Ihász Aladár és Lovászy Márton voltak. Erdélyi kívánságára belementek abba, hogy a pro- vokálóknak csak egyikével verekszik meg, azzal, akit a sorshúzás megjelöl s igy az egész társaság nevében Lovassy Ernő jog­hallgató verekedett meg. Élénk részt vesz az ifjúsági mozgalmak­ban is. Az egyetemi köri választásoknál egyik szervezője az ifjúságot tisztán nem­zeti irányba terelni kívánó mozgalomnak. Az uj párt kortesivét nekem is'-— aki érettségi előtt állottam akkor — elküldi s biztat a be­lépésre. „Tudni fogod, — írja — hogy évek óta az egyetemi köri választásoknál két párt állott egymással szemben: a filoszemiták és antiszemiták. Most e két párthoz egy harma­dik párt is járul, a nemzeti ifjusxág pártja. Pártunk célja, amelyet nyilvánosan nem mondhatunk ki, erős nemzeti ellenzéket ké­pezni az ifjúságban, mert ez eddig nem volt meg. Mindeddig lanyha érdeklődéssel nézték- a politikát, határozatokat hoztak halom­számra, de soha sem foganatosttotWik." Ugye bár, szinte azt mondhatnék, hogy a. legutóbbi évek Petrógallijának szava csendül ki már a gyermekifju soraiból. Szem­ben a felekezeti irányokkal, már akkor is a magyarság nemzeti egységét és szemben a tétlen frázispolltikával a tetteknek, a cselek­vésnek politikáját s ez egységes szervezke­dés szükségét hirdeti csak úgy mint most, * A második egyetemi évvel végeszakad egyelőre a politizálásnak. Októbernek else­jével be kotlett rukkolni. Minthogy a gyalog­lással szemben mindig elvi aggá'yai voUak, tüzérnek jelentkezett. A pozsonyi 6-os tii- zérezredhez osztották be, az önkéntesi isko­lát azonban Kassán végezte. Nem mondhat­nám, hogy valami nagyon kedvelte volna a gyöngyéletet. Az önkénytesi iskolával sem volt túlságosan megelégedve. „A legutolsó dijnoknak — írja —ha nincs egyenruhában, jobb dolga van a legfényesebb egyenruháin katonánál." Különösen fájt azonban neki az a bánásmód, amelyet, az osztrák tisztek a magyar fiukkal szemben tanúsítottak. „Ne­künk magyaroknak sokkal nagyobb bajunk vari. Az Instrukttonsofficierjaink mind igen müveit és humánus emberek, de egyet kivé­ve, aki magyar ember, mind egytö.I-egyig magyarfalök, nekik minden ami magyar os-. tóba és műveletlen s e szerint bánnak ve­lünk, aki ipariskolát végzett, ha osztrák, sok­kal; műveltebb az ő szemükben, egy magyar okleveles mérnöknél. Mindig szélsőbal! vol­tam é,s szidtam a közös hadsereget, most személyes tapasztlaíaim alapján felforr ben­nem a vér, amint Iá főm, hogy milyen hát­rányban részesül az a fiú, csak azért, mert magyar s előnyökben az a másik, csak azért, mert osztrák." A helyzet még rosszabb lett. amidőn a második félévben Pozsonyba került az ez­redhez. A katonai copf, a kicsinyeskedés, szekatúra egészen elkeserítette. Ezredese megszidta, mert a portól félig megvakultán nem látta mit int s hiába mentegetődzött. nem hitte el. „Pedig — Írja - én sohasem szoktam hazudni s az ezredes szigorúsága mellett is az egyedüli ember, ki az önkényte- seket meg tudja becsülni. Az ő szigorúságá­nál sokkal nagyobb baj, hogy ebben az ez­redben egy magyar tiszt sincsen s a magya­rokat, ahol csak tehetik, piszkolják." A legjobban azonban hadnagya, valami gróf Lavaulx, keserítette meg életét. Valami megmagyarázhatatlan ellenséges érzülettel viseltetett Iránta. Ez volt tán az egyetlen em­ber Oszkár életében, aki személyes ellen­szenvet tanúsított vele szemben. A legalan- tasabb munkákat végeztette vele, ami a Dmstreglenient is tilt, ágyút pucoltatott s amikor a munka eredményét megejtette, megvetőleg veti oda: „Ezt nevezi ágyutiszti- tásnak? Und das soll ern intelligenter Mensch sein," Egy ízben cigarettáért küldte — mint a tisztiszolgát. — „Fogcsikorgatva teljesítet­tem a parancsot — beszélte — s amikor át­adtam a cigarettát, az egyikre rágyújtott, másikkal olyan mozdulatot tett, mintha ne­kem akarná adni, mint a tisztiszolgának szo­kás. Ökölbe szorult a kezem s lehetett arc­kifejezésemben olyasvalami, amitől ő is visz- szariadt s eltette a cigarettát. El voltam szánva, hogy arcul ütöm." Ez volt az egyetlen ember Oszkár éle­tében, aki gyűlöletet nyilvánított vele szem­ben s az egyetlen ember, akivel szemben azután Oszkár sértően udvariatlan volt. Amidőn már ismert nevű s befolyásos képvi­selő volt, találkozott Lavaulx-val, aki fel­ugorva helyéről tiszteletteljesen üdvözölte öt. A köszöntést nem viszonozva fordított há­tat neki, amit sem előtte, sem azután senkivel még a legkisebb, leglenézettebb emberrel sem tett meg. Amitől tartott („Úgy látszik a hadnagy befolyása következtében mehetek a Beschrei- bungommal a pókolba") az meg is történt. %

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents