Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-01 / 49. (792.) szám

Vasárnap, március 1, •s X-lh Prágai níniavásár 1925 március 22-29 még mintegy ötszázezer koronával van meg­terhelve. A pénzintézet ezt az adósságot a részvények lebélyegzésével szanálja Oly mó­don, liegv az 1200 darab 600 korona névér­tékű, összesen 720.000 korona alaptőkét fel­osztják 2400 darab 300 korona névértékű részvényre. A régi részvényesek csak egy uj részvényt kapnak s a megmaradó 1200 darab 300 korona névértékű részvényt an­nak ajánlják fel, aki a terhek átvételére vál­lalkozik. — A pozsonymegyel bankrészvénytársa­ság 1925 junfus harmincadikálg moratóriumot kapott a pénzügyminisztériumtól. A pénzin­tézet újabb kereskedelmi ügyleteket nem 'köthet és betéteiket nem fogadhat el. — A nyárfa- és leveles puhafatermelés elő­mozdítása. A csehszlovák nagyiparosok szövetsé­gének gyufa- és robbanós zer gy ár o s z tá-ly a azzal a kéréssel fordult az illetékes minisztériumokhoz, hogy a kormány szenteljen nagyobb figyelmet a nyárfa- és egyéb leveles puha/fatermelésnek. A leveles puhafakészletek ugyanis veszedelmesen és röhamösan fogynak s a köztársaság behozatalra fog szorulni. Értesüléseink szerint az állami me­ző- cs erdőgazdaságok főigazgatósága máris uta­sítást adott az egyes erdőigazgatóságoknak, hogy a ayájrfatertnelésre különös gondot fordítsanak. Érne fa eladásánál elsősorban a belföldi igénylő­ket kell kielégíteni. Az illetékes szakkörök nézete szerint a leveles puhafában mutatkozó hiány csak átmenetileg érezhető a háború utáni gazdálkodás­ban, mert az orosz és lengyel behozatal teljesen megszűnt. — A keramikal festékek behozatali Illetéke megszűnt. A kereskedelmi minisztérium legújabb hirdetménye március elsejétől kezdve megszün­tette a keramikai festékek behozatali engedélyé­ért fizetett félszázalékos illetéket. — A táblaiivegkartell megszervezésére vo­natkozó tárgyalások holtpontra jutottak, mert a régebbi Fenéstira kartell volt tagjai között felme­rült nézeteltérések még nem nyertek elintézést. Eme ellentétek elintézése nélkül ugyanis szó sem lehet a további tárgyalásokról. — Az osztrák postatakarékpénztár egy éven belül kifizeti az összes utódállamok kö* vetéléseit. Bécsi tudósítónk jelenti: Az utód­államok római konferenciája tudvalevőleg már három év előtt megegyezett abban, hogy az osztrák postatakarékpénztár az összes utódállamok közös pénzintézetének tekinten­dő és ennek megfelelőieg kezelendő. Az utód­államok elfogadták ezt az Ausztriára nézve előnyös megoldást, azonban a ratifikációval mindmáig késlekedtek. Az utódállamok ugyanis meg akarták várni, hogy vájjon az osztrák postatakarékpénztár megkapja-e a háború előtt Londonban elhelyezett letétjeit, amelyet az angol kormány a háború kitöré­sekor lefoglalt. Egy londoni bizottság úgy döntött, hogy az osztrák postatakarékpénztár nem kapja vissza ezeket a pénzeket, hanem az egész összeg erejéig leszámítolási köte­lezvényeket kap. Az osztrák postatakarék­pénztár most ilyen londoni kötelezvényekkel fogja kielégíteni az utódállamok követeléseit. MMBH—MMBHMMIIIHII'IIWIÍÍIIIIIIUMIIWMHBBWMMWBBBSI Mivel azonban az utódállamok azzal érvel­tek, hogy az obligációkat mégsem fogadhat­ják el névértékben, az osztrák postatakarék­pénztár még 12 és félinilliárd osztrák koro­nát fog felosztani készpénzben Csehszlová­kia, Lengyelország, Románia, Jugoszlávia és Olaszország között. Az osztrák postataka­rékpénztár az első részletet három hónapon belül fogja a különböző utódállamoknak át­utalni, a többieket azután olyan időközök­ben, hogy egy éven belül a rendezés befeje­zést fog nyerni­----------- ■ ■■■mríTTiiiM ii ----------­+ Gyönge a prágai tőzsde. A mai tőzsde irányzata a hétvégi árukínálat felhalmozódása és a kjiiiföldi tőzsdékről érkező kedvezőtlen tőzsde­hírek hatására nagyon gyönge volt. A bel­földi barikért ékeik, amelyek lanyhán indultak, in­tervencióra ugyan kissé javultak. Bécsi bankok közül Aflgío és részben. Hitel részvények szilár­dultak. Közlekedési értékek csaknem húsz koro­nával gyöngülték. Kulisszban is barátság­talan volt a hangulat és az árak lemorzsolód­tak. Korlátban gyönge vollt az irányzat. Egye­dül Pilseni I. javult 75 koronával. Záróirányzat gyönge. A devizapiacon n y u g o d t üzlet volt nem egységes irányzat .mellet t. Előfordult kötésen: 11/28 tr/57. ion évi kirWAri utalvány óvi utalvány ■ •-­. — N vorfiménvkölesön ..... WrrOs hprnbázást leit lesön • i 6%-os lisztkölesön................ 9''.31 3W1 77.W 7?.G0 T> V! 73.- 73 ­61.50 sri.­07.’S0 65.50 84 í 5 77.15 72.5) 72 75 73.20 75.50 f.0.50 95. — 07Í50 45.50 6 °/„ A Unni köt esőn............... Mo rva nrsz.-köles. 1QI1 41/» A’­Morva orsr.-kö'es mi? *> »■„. reálra város 101a köles. r> °'< Pránra város 101 o köles, i ö/„ Bríint) város mi köles 0 <V Pozsonv város, lOIOköies. .(°f Prásra városi fakriV. i «!, . Pál. vörös kereszt sorsle^v IVfaírvnr * f rf.iQ vörös fmvpqzf Macrvar qnr-híp.«*v . Bnáanestl Bazilika sor3ie£v Airrárbank............................... 387.50 375.50 Bobaniia........................... ... . Cs ob JTnlon Bank............... Le számítoló . ........................... Cs eb Tnarbank ....................... Pr áarai vnt.etbank ..... 633 50 403.53 '<11.50 53k53 401.’— 404.50 411.50 097.- <25.— 41 Szlovák Parik...................... Zi vnost.enska .........­Ancrol-Pslov. Bank..... 133.— 7Ó.75 107.7-I Osztrák bité'........................... 76 . — Béesi TTnionbank.................... Wiener Bankv ....... •Tueoslovenska-bank .... Nordbahn .................................. 39 .50 52 13 56. — 4535.— 1185 — 50.75 52.12 45 25.— Cseh mkor . ........................... t1 70.— Morvát énkor........................... 39 7. ­■<02.50 Kolini miit.rácrva................... 61 2.50 1 32. — 230.­605.50 Kolini kávé ........ Koliní netrólsuin ............... ’3 3. ­IColini szesz.......................... 12 87.50 700. ­í 255.— roiinar rt....................--. ­El ső oilseni sörcryár .... 535.50 ■M?.). ­BreitrelrJ-Oanék................... 540 .51 (jaurin és tíleraent .... 31 \ — 315 í<in<?hoffer ............................... 70 17 2).­379.50 701,­Cseh északi szén ...... — .-­Cs eh nyílhat.) szón ..... 38'.­Aloino ...................................... 13 4.— 1 30. — Poldi.......................................... 38; — 33:2.­Práirai vaslnar ................... 94 ),­952.50 Skoda.......................... o34. 50 595.­Pozsony kábel ...... — . — 156 0.­322.— J24.— Právai nnnir . .... . ­. — + Olmiitzi terménytőzsde. A mai termény­tőzsde irányzata tartott volt, jóllehet az üzletfor­galom a legszűkebb keretek között mozgott. Az árak nem változtak. Amerikai zsír kissé szilár­dult. A következő árakat jegyezték: morva búza 267—270, rozs 230—234, árpa 265—275, zab 193— 198, Viktória borsó 225—375, uj lencse 450—620, bab 250— 253, bükköny 175—100, préselt széna 59 —61, szalma 36—40, mák 850—<860, vörös lóhere 1200—1600, holland kömény 755—760, 0GG búza­liszt 420—425, rozsliszt 350—360. buzakorpa 135— 140, rizs 302—306, amerikai sertészsír 15.20—15.25. + A prágai húspiac. A mai húspiac irányzata lanyha volt. Felhajtottak 16 darab üszőt 8—12 ko­ronás árban, 62 darab borjut 11—14.50, 157 darab belföldi sertést 10.50—12, 62 darab lengyel sertést 11—12, 16 darab jugoszláv hízott sertést 13—14, 36 negyed fagyasztott marhahúst 8—10.75 koro­nás árban. A március 2-án tartandó élőmarha­vásárra eddig 1676 darab marhát jelentettek be. + A berlini tőzsde ma zárva volt A né­met birodalmi elnök halála miatt a tőzsde vezetősége elhatározta, hogy ma az érték­es terménytőzsdét zárva tartja.-f Lanyha volt a bécsi tőzsde. A mai t'őzsdén lanyha irányzat mellett csak kevés üzlet jött létre. A sztagnálás csaknem zárla­tig tartott. Zárlat előtt kissé javult az irány­zat. Beruházási értékeknél osztrák arany já­radék javult- Tnagyar háborít előtti értékeket az osztrák pénzügyminiszter rendeletére nem jegyeztek. Ezeket a rendelet értelmében hat héten belül be kell szolgáltatni, hqgy a reparációs bizottság a magyar háború előtti adósságok felosztásában az osztrák kézben levő értékekről tájékozva legyen. Kivételt képeznek a 3 és félszázalékos magyar beru­házási értékek és az 1910-es magyar érté­kek­C 3 ■» m É ===== CSAK NAL VEGYEN KASSA. FÖ-UTCA 25. ím i Sérvben szeavellSK + § % 1 Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék, te I here comb és köldöksérvnél a mi tökélete- v sitett rugónélkiili sérvkötönk, mely éjjel is K 1 hordható Mindenféle bandázs operáció 1 után, lógó/has, gyomor- és anyaméhsfilye- & désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- « nell has-, hát- és mellmelegitő & JV8i83“ KOfszeritóz Bratlsiava, Dima-n. 51. | Rendelő orvos: Dr. Koch K. F. egy. m. tan. ¥ Árjegyzék ingyen írj! A vidéki felek még aznap elintéztetnek ki DEVIZAÁRFOLYAMOK: Prága, február 28. Deviza. Amszterdam 1360 Berlin 807.0375 Buenos Aires 1342,50 Brüsszel 170.75 Helsiiígförs 84.75 Zürich 651.25 Oslo 516 Koppenhága 603.50 London 161.175 Madrid 480.50 Milánó 137.875 New York 33.80 Paris 175.75 Stockholm 014.75 Belgrádi 54.25 Budapest 4.63 Bu­karest 16.40 Konstantinápoly 16.85 Riga 652.50 Szófia 24.77 Varsó 655.50 Bécs 4.715 Rio de Ja­neiro 384. Prága, február 28. Valuta. Holland 1362 német 8.005 svájci 654.25 norvég 514.50 dán 601.50 angol 161.80 olasz 138.25 amerikai 34.04 francia 176.75 svéd 913 jugoszláv 54 magyar 4.615 román 16.20 bolgár 24-30 lengyel 654.625 osztrák 4.725. PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP- Szlovenszkúi szerkesztő: Teüéry Gyula, Igló.- Rusz nszkói szerkesztő: Rác? Pál Ungvár — Budapesti szerkesztő: Erdélyi Árpád. Buda­pest. VII, Damjairich-utca 25-a telefon 174—21. Kiadja: Flachbartb Ernő dr. — Nyomatott a Deutsche Zeltungs-Aktien-GeseUschaft nyomdá­iéban Prágában - A nyomásért felelős O. Holik. G G SiöUMíIi 1 fsiiifoSiss (Kardvirág) § Keddiig a. tiioitnia g és más nyári virágzásra való g g virágaira ókat pompás £ 0 fajokban és a lég- j g nagyobb vá- j ö I&szíók" ! o bán J | BEiGHÖFFEÜ JÁNOS | p maekűFgsksüö cég szaiíiíia < í POISOMY, Vásártér 13. ! « (Kérjen árlapot.) | GOOGGGGGOO0OO0OOGOGGÖGGOOOOOOOOO O Attila kincse ' P. M. H. számára irt eredeti kalandorregóny Irta: Szentmihályi Ödön Mintha már látta volna valahol ezeket a szemeket, de sehogy sem tudta kisütni, hogy miikor és hol. Bosszankodva fogott neki újra az olvasásnak; mindhiába, a megfejtbe tétlen­nek látszó hasonlatosság egyre jobban foglal­koztatta a gondolatait. A vonat megállt — MödiÜng! — hangzott a kalauzok liosz- szan elnyújtott kiáltása. A professzor E .riadt gondolataiból és az ablakhoz lépett, hogy utátársát még egyszer jól megnézze. Csakugyan megpillantotta őt a kifelé tolongó utasok között és felfogta egy gunyoros pillantását, amint suttyomban a vo­nat felé visszanézett. — AndrejevL. Nikolajevics Andrejev!... — eszmélt a valóságra hirtelen. — Hogy erre már előbb rá nem jöttem... Bs Ringeisen papa is... Igen, mind a három egy személy. Szappriszti, mi van e mögött? ... Tyhüh, ezer villám és menykő! Ezek alighanem az aranykincset akarják megkaparintani és én milyen egyiigyü módon beleestem a kelep­cébe a Sz£pi gyerekkel, akit csak azért varr­tak a nyakamba, hogy a múzeumban mindent kikémleljen. Mit kellene itt tenni? Vissza­menni, vagy legalább táviratot küldeni a leg­közelebbi állomásról Rohrbacher doktornak, igen. ez lesz a legjobb. Izgatottan töriilgettc nagy tarka zseb­kendőjével verejtékező homlokát és csak ak­kor nyugodott meg, amikor a kalauz jó bor­ravaló fejében a táviratot a legközelebbi ál­lomásról csakugyan útnak indította. VIII. Rohrbacher doktor másnap nagy csodál­kozássá! olvasta kitűnő barátja táviratát: „Nagy szén tinik! ósi aranykulcs elle n merénylet készül. Fiatal müncheni rajzo­lóm is benne van. Ma jelentkezik, okvetlen letartóztatni. Személyesen többet. Pfeffer- korn.“ Még jobban csodálkozott, amikor alig egy óra múlva maga a professzor is beállított dol­gozószobájába. — Máris? Igazán nagyon kedves dolog, szeretett mesterem, hogy személyesen is ide­fáradt, mert táviratából nem tudok egészen kiokosodni, — örvendezett Rohrbacher dok­tor a táviratot lobogtatva. — Szinte hihetet­len. A Szepi gyerek is benne volna? De hát hogy jött rá, kedves professzor ur? — Lehet, hogy csak az én rémlátásom az egész, — válaszolta Pfefrerkorn professzor és futó pillantást vetett a táviratba. — Grázi barátunk valahová elkószált néhány napra, igy hát jónak láttam, személyesen beszámolni tapasztalataimról; egyúttal ezt a pár napot még itt töltöm a gyűjteményben. Legalább segítek a kincset őrizni. — De hát mi van vele? Szinte égek már a kíváncsiságtól. — Mondom, hogy semmi pozitív dolgot nem tudok, csak elutazásomkor a Szepi gye­reket egy gyanús alak társaságában láttam, aki, Londonból jövet, engem is megkörnyéke­zett és gyanús érdeklődést tanúsított a bécsi gyűjtemények, de különösen a nagyszentmik- lósi aranykincs után. Remélem, nincs semmi baj? — Semmi. Az edények még mindig a szobámban álló vastrezorban vannak. Eddig Szepi barátunk sem jelentkezett. — Hála Istennek! Nagy kő esett le a szivemről. De azért jó lesz résen lenni. Ké­rem, legyen szives, minél előbb intézkedni, hogy a gyereket azonnal lefogják, mihelyt jelentkezik. — Talán a rendőrséget is értesíteni kel­lene. — Egyelőre fölöslegesnek találom. Hátha mégis csalódtam s ez esetben kínos volna félre verni a harangot. — Amint gondolja, kedves professzorom. Dolgozószobám, termesztésen, továbbra is rendelkezésére áll. — Éppen erre akartam kérni. Van egy uj ötletem, kiváncsi vagyok, beválik-e? Pfefferkorn professzor tehát újra bevo­nult Rohrbacher doktor kicsiny dolgozószo­bájába és ott pepecselt napestig. Nézegette, méregette a nagy időket látott aranyedénye­ket és betüzgette rajtuk az elmosódott fölirá- sokat, amelyek — úgy látszik — titokzatos történeteket meséltek neki, mert néha-néha elégült mosoly derült időbarázdálta, fony- nyadt arcára. Szinte megfiatalodni látszott beié. Szorgalmasan dolgozott másnap is. Har­madnap reggel, alighogy a múzeumba érke­zett és még Rohrbacher doktorral beszélge­tett a laboratóriumban, egyszerre csak nyí­lik az ajtó. A bentlévők legnagyobb ámula­tára Pfefferkorn professzor lép be rajta — második kiadásban. Ugyanaz az alak, ugyan­az a kissé hajlott termet, ugyanaz a bozon­tos ősz szakaijai körülvett pergamentszerü arc, ugyanaz a nagy zöldcsbarna pápa­szem, ugyanaz a viharvert barna lódenkö­pönyeg. A belépő egy pillanatra meghökkenve állt meg az ajtóban, de aztán dörgő hangon odakiálf Rohrbacher doktornak: — Az az ember ott, csaló! Csöngessen, kedves kollega, a szolgáknak, hogy lefülel­hessük, mielőtt kereket oldana. — Ugyanezt mondom én is, — feleli nyugodtan az első számú Pfefferkorn pro­fesszor. — Igen, csak csöngessen, kedves doktorkám, majd mindjárt kitűnik, hogy me­lyikünk a csaló. Rohrbacher doktor tanácstalanul néz hol egyikre, hol meg a másikra és tétovázva nyúl a csengő után, amelynek szavára két markos múzeumi szolga lépett a terembe és a csodálkozástól szinte kővé meredve, meg­álltak az ajtóban. — Ne bámuljanak, mint borjú az uj kapu előtt, hanem fogják le gyorasn azt a csalót! — rivallt rájuk Pfefferkorn professzor, az újonnan jött. — Csak lassan a testtel, professzor ur! Majd elválik, hogy melyikünket fogják le, — válaszolta gunyoros fölénnyel a másik. — Lássuk, mivel tudja magát igazolni? — Ez már mégis csak példátlan vakme­rőség! Még hogy én igazoljam magwm. Kü­lönben itt van, tessék! Bőven el vagyok Látva igazoló okmányokkal. Izgalomtól remegő kézzel kotorászta elő irattáskájából az igazoló iratokat tartalmazó vászonboritékot és átnyújtotta Rohrbacher doktornak, aki kinyitja a borítékot, szétteríti a legfelül talált, összehajtott iratot és megle­pett pillantást vet az előtte állónak felindu­lástól kipirult arcába. Aztán jelentőségteljes hangsúllyal mondja: (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents