Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-04 / 51. (794.) szám

ORIENT RÁDIÓ TÁRSASÁG drótnélküli telefonállomások berendezésére SZÁLLÍT: Készülékeket az összes európai radiókoncert, opera, tőzsdei-, njság- és sporthírek felvevésére Központi iroda: PreSov-Eperjes, Masarykova 37 Telefon: 71 és 71a Laboratórium: New-York, Sekond ave 1585 Eperjes, Sabinnovská 2 Rádióamatőrök részére alkatrészek állandóan raktáron — (A cseh-román vasutügyl konferencia el­halasztása.) A román államvasutak delegátusai­nak e hóban kellett volna a csehszlovák vasutak megbízót íaival Királyházán tárgyal niok. Mint­hogy a román kiküldöttek nem tudták még összegyűjteni az anyagot, a konferenciát egy hónappal eltolták. — (Teljes részvétlenségbe fűlt a lőcsei kormánypártiak nagygyűlése. Lőcséről je­lenti tudósítónk: A kormánypártok Lőcsére március elsejére hirdetett nagygyűlését a pásztorlevél ellen a Tátra-vendéglő kister­mében tartották meg és azon néhány ifjú kommunistán kirvül alig jelent meg húsz em­ber. A szónokok a részvétlenségbe fűlt gyű­lésen történt egyházellenes felszólalásaik után sörbe fojtották a fiaskó felett érzett fáj­dalmukat. — (Jókai mint költő’ és drámaíró.) Komáromi tudósítónk jelenti: A Jókai-Egyesület szabad­oktatási előadásai során a Jókai-ciklust vasárnap fejezte be Bíró Lucián fő gimnáziumi tanár, aki Jókai hazafias lírájával, humoros és szatirikus költeményeivel foglalkozott, amelyek korának .elismerő szeretetével találkoztak. Sok költemé­nye ment át a közhasználatba és széliében sza­valták, szatirikus versei pedig Kakas Mártont országos hírnévhez juttatták az alkotmány nélküli korszakban. Mint drámaíró a Szigetvári vér­tanúikkal ért el nagy sikert, melynek hazafias pátosza és költői lendületű dikciói nem tévesz­tették el hatásukat. Tárgyait a legtöbbször a magyar történelemből meriti. Leghosszabb szín­padi élete mégis regényeiből irt színdarabjainak volt, ezek közül is az Aranyembemek, mely ma is műsor darabja színházainknak. Halála után sók regényét dramatizálták. — Az előadásnak nagy sikere volt és a jeles előadót lelkesen ünnepelték alapos és szépen kidolgozott munkájáért. Thom- schik Mici a Szigetvári vértanuk egy jelenetét szavalta, Brauner Sári pedig a Lengyelek fehér asszonyát igen hatásosan. — (A banktisztviselők szolgálati pragmati­kája.) Hosszú tárgyalások után a bankok szövet­ségének és a banktisztviselők szervezeteinek együttes ülésén pénteken elfogadták a tisztvise­lők ez évi szolgálati pragmatikáját. A vitás kér­dést, a hadgyakorlatra bevonuló tisztviselők szabadságának kérdését, úgy oldották meg, hogy a hadgyakorlatra köteles tisztviselőknek három­hetes szabadságot engedélyeznek. Ennek ellené­ben az üzleti titok megőrzésére vonatkozó sza­bályokat megszigorították. A tisztviselőknek ugyanis megtiltották, hogy a sajtót még indirekte is informálják. Egyes más kérdések megoldását a kollektív szerződés megkötéséig elhalasztották. A bankok a munkaidőt is 46 órára szeretnék meghosszabbítani. Tulóraoijat csak heti 48 órán túl fizetnének 3—6 koronás óradiijjal. Azonkívül be akarják vezetni a dupla frekvenciát is. Ma folytatják a kollektív szerződés megkötése ügyé­ben a tárgyalásokat. — (A német-román konfliktus.) A román kormány elhatározta, hogy a német-román kon­fliktusra vonatkozó összes okmányokat egy Zöld könyvbe összegyűjtve kiadja. A Zöld könyvvel Románia bizonyltja, hogy Németor­szág egy adott pillanatban eismerte kötelezett­ségét Romániával szemben. A Zöld könyv a na­pokban jelenik meg. — (A román királyt bíróság elé idézték.) A faJticenii megyében fekvő Brosteni városka járásbirája alperesként beidézte Ferdinánd ro­mán királyt. Az idézést a járásbíróság a buka­resti r en dór pr erek túrán keresztül küldötte, ahol azonban kissé megütköztek a szokatlan, idézésen és a rend őr prefektus az idézést — az igazság­ügyminiszternek kézbesítette. — (Harminchárom ember égett össze egy motorkocsin.) A Shajapur-saranpuri országúton Indiában egy teherautó, amelyen harminchárom személy ült, akik egy lakodalomból jöttek haza, hirtelen íölborult. A benzintartály kigyulladt és az autó alá szorult harminchárom ember el­égett. xx (Hangszerek és fri®s hegediihurok) kaphatók THEISZ ÁRMIN sportcikkek és gyermekjátékáruházában, Presovon (Eperjes), Slovenska ulica 18­xx (Mauthner Frigyes dr ügyvéd), tör­vényszéki hites magyar tolmács, Prága II., Lützowova (Marianská) ul. 43. sz. — Tele­fon 46—08. Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfor ditva. % — (Megtalálták az embermajmot.) A tudo­mányos világban nagy feltűnést kelt egy uj lelet, amelyre Taungs közelében akadtak rá. Egy megkövesedett koponyáról van szó, melyről a tudósok azt állítják, hogy négy-ötszázezer éves. Tudvalévőén néhány évvel ezelőtt Jáva szige­tén a híres Pithekantropust találták meg, amely Darwin elméletét a fajok keletkezéséről fénye­sen igazolta. Ez az uj lelet a Pithekautropusnál is érdekesebb. Dart tanár, a kutatóexpedició ve­zetője, az uj leletről a következőket mondotta: ,,A biológiai csoportosításokra vonatkozó leletek már eddig is nagy segítségünkre voltak, de mindeddig hiányzott az a faj, amely a majom és az ember közti átmenetet illusztrálta volna. Az egészen primitív ember és a legfejlettebb majom határmesgyéjén gondoltuk el ezt a fajt. Most, hogy megtaláltuk a Taumgs-koponyát, a tudo­mány ezt az űrt is kitöltheti. Taungs élőlénye véleményem szerint még nem volt ember, de mégis sokkal intelligensebb élőlény, mint a go­rilla vagy a csimpánz. Azt hiszem., joggal tehe­tem föl, hogy nem tudott beszélni, de koponyája mégis annyira fejlett volt, hogy feltehető, hogy utódai jelképes beszédet folytattak. Egyébként, azt hiszem, hogy ez a lelet azt bizonyltja, hogy Délaídka volt az emberiség bölcsője, amit kü­lönbem; már Darwin is állított. Örökös mozgás mint altatőszer A forgó gép és a csendes álom Budapest, március 3. Budán még vannak olyan házak, ame­lyek titkokat rejtegetnek és nem könnyen nyílik az az ajtó, amely évtizedekkel ezelőtt lezárult. A Duna másik oldalán tombol az élet. Győzelmek és vesztett háborúk őrjöngései kergetik egymást, uj nemzedékek tánca ki­sért azon a földön, amelyben a régiek por­ladnak és Budapestből csak Buda maradt meg a zárt réginek. Budán különös remeték tanyáznak: egy öreg zenész, aki 80 eszten­dős és egy kis padlásszobában évtizedek óta Bach partitúráit tanulmányozza és valami összefüggést keres köztük és a magyar nép­zene között. Egy másik nagy foliánsok közé temetkezik. Mindnyájuk között legérdekesebb Gigl Jeromos, ki többszörös háztulajdonos Budán és aki egész életét egyik budai házának és sashegyi szőlőjének magányában töltötte. Előbb klasszikus filológiával foglalkozott és tudományát arra használta föl, hogy közéip- kori mesterek mágikus müveit tanulmányoz­hassa- Három szobája tele van ilyen régi könyvekkel és kéziratokkal. Sokáig habo­zott, hogy mivel foglalkozzék, a kör négy- szögesitésével, vagy az örökösen mozgó gép problémájával, de aztán elszántan a perpe­tuum mobile megoldásának szentelte életét. Éjszakákon át tanulmányozta ama mes­terek müvüeii, akiknek ereje ezen a problémán megtört. Kopaszodott már, amikor beiratko­zott a műegyetemre és mikor megszerezte a mérnöki diplomát, végképpen lemondott a családalapításról és egy vén házvezetőnő, egy elaggott 'kutya és az örökösen mozgó gép társaságában töltötte napjait. A szentélyben, egy nagyobb fajtájú ru­haszekrényben Gigl Jeromos féltve őrzi leg­jobb borát. Egy üveget kivesz a szekrény­ből, fölcsavarja a villanyt, tölt a pohárba, koccint a látogatóval és azután rámutat a gépre. A gép közepe egy nagy kerék. A keré­ken három görbe küllő. Mindegyik végén ólomnehezék. A kerék közepéből fogantyú nyúlik ki. A főkerék alatt egy sereg fogas­kerék, szíj és egyéb műszaki berendezés lát­ható. Mialatt elmondja a gép történetét és megmagyarázza a szerkezetet, szorgalmasan koccint vendégével. A magyarázat bonyolult és körülbelül igy lehetne visszaadni: — Három súly — mondja Gigl ■— meg­fordított sorrendben elhelyezve. Láthatja, hogy ennek a keréknek van egy ellenkereke ellensúlyokkal. A két kereket spirális tengely köti össze. Ha a fogantyúval megindítjuk a gépet, a két kerék ellenkező irányban forog­ni kezd. Ez minuciózus pontossággal törté­nik és a perpetuum mobile .titka. Nemde, ez világos? _ Én nem érteim! — feleli a látogató. — No, majd mindjárt megérti — feleli Gigl és megragadja a fogantyút, de minden erőlködése dacára a géip nem mozdul- Fel­hörpint két pohárral, de a gép most sem moz­dul. Valami recseg, de semmi sem forog. _ Ha egyszer megindul, akikor örökké mo zog! — mondja bosszúsan Gigl Jeromos és bor mellett magyarázza a gép kitűnősé­gét. A sashegyi bor nagyon Ízletes- Egyre Hosszabb mondatokba keveredik és_ egyre nagyobbakat ásít. A végén elalszik. Ábrában megszólal: — Forog-. - ugy-e mondtam, hogy fo­rog ... Aztán tovább alszik. Arcán boldogság és dicsőség ömlik el- Gigl Jeromos, ha nem is a világnak- de saját magának minden bizony­nyal feltalálta a perpetuum mobilét: a leg­jobb altatószert. Csak ki ne fogyjon a sashe­gyi bor, mert akkor az örökösen mozgó gép örökösen állni fog. Trojkafarsang a régi Oroszországban Berlin, február. Tél honol a Volga felett. Lágy szomorú­ság barnán terpeszkedik a havas végtelen fölé. Orosz farsang. Cseng a hideg mintha lant volna. És csengő hidegben végtelen tájakon száguld a trojka . . . Ősrégi szokás szerint farsang utolsó napján Oroszországban trojkaversenyt ren­deztek. Ezen a versenyen a gárdaezred leg­jobb lovasai és a legfelsőbb körök vettek részt. Rendszerint a farsangi öltözékekbe bújva igen tarka képet mutattak és nem egy­szer megtörtént az, hogy a ragyogó trojkák között fekete szán jelent meg, halálfejjel az oldalán. Ez a halálfejes szán a forradalmárok és anarchisták szánja volt. Észrevétlenül siklott bele a többi szán közé és részt vett a versenyen. Az anarchisták ezt szimbolikusan értelmezték, mert a haláltrojka vezetőjének meg kellett nyernie a versenyt és a forradal­márok díjképpen neki osztották ki a leg­közelebbi merénylet vagy gyilkosság elköve­tését. A forradalmár ilyenkor vérbeli ariszto­kratának öltözött de megtörtént az is, hogy a farsangot kihasználva a legnagyobb vak­merőséggel forradalmán öltözetben vett részt a versenyen. Start előtt nagyokat ittak. A társaság legnagyobb része féligittas állapotban ka­paszkodott fel a szánra, ahol újabb konya­kosüvegek várták őket. Egy éles jelre száz szán indult egyszerre. Már tiz méter után nagy összevisszaságban siklottak tovább és mert a szánokon a résztvevők úgy voltak elosztva, hogy egy-egy szerelmespár fel­ügyelet nélkül* kénye-kedve szerint csóko- lódzhatott, a merész orosz tisztek a lovak közé csörditettek, odadobták a kantárszárat és mialatt a kis orosz lovak tovaszáguldtak, felválva, hol csókolództak, hol ittak. Gyö­nyörű látvány volt a színek és mozgások pillanatonként! váltakozása. Becsületbeli kötelességnek tartották, hogy az egyik szán a másikat megelőzze. Az egymás mellett száguldó szánok incselkedtek egymással és hol az egyik hagyta el a másikat, hol for­dítva. Egy darabbal a cél előtt rendszerint részegek voltak. Ilyenkor kezdődött a végro­hanás idegfeszitö látványa. A százból töven fölborult, de a vastag hórétegen horzsoláson kívül komolyabb baj nem történt. A végén tiz, majd négy, majd az utolsó két szán küzdött egymással. A győző rendszerint fél- holtan érkezett be. Megtörtént az is, hogy a legyőzöttek némelyike nem birta ki a szégyent, mert szerelmesét vitte a szánon és a helyszínen főbelőtte magát. Az orosz karneválok legizgalmasabbika volt az, amikor egy trojkaverseny alkal­mával feleuton két párhuzamosan száguldó szán tisztjei felfedezték, hogy a két szán közötti hálálfejes fekete trojka az anarchis­ták emberét viszi. A két tiszt habozás nélkül revolvert rántott és a száguldó szánon mereven fölegyenesedve céllövészetet ren­deztek az anarchistára. Az anarchista, egy orosz diák, felemelkedett, a lovak közé dobta a gyeplőt és két kezét kinyújtva két revol­verből viszonozta a tüzet. Ez igy tartott több százméteres utón és közvetlenül a cél előtt az anarchistának sikerült két jól irányzott lövéssel két szempillantás alatt a tiszteket lelőni. A szán befutott, a nézőközönség őrült izgalomban odarohant és az anarchista három utolsó lövéssel három embert terített le, azután önmaga ellen irányította a revolvert, halántékába lőtt és holtan esett össze. A másik két szán két hullával és két fiatal nővel érkezett be a célhoz. G. Popofí. OOOOOGOOOOOOOOOOOOOGOQOOOOOOOOOO y o 0 Q § JT £i!illl!|lllllli!lllllllllllllllll!l!lllllllllllllllll!ll § 1 <@£sideiicc I § vJr® .iiiiiiniiiiiiiiiitjjiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii § 9 Vodiékova ulice, Palais Ceské-Banky 3 § ízletes vacsorák este 6 órától — Pilseni sör — ö Ö Tájborok — Baritalok Q | Katarim | O 14 naponként uj, elsőrendű, világvárosi műsor Q Q O O Beléptidijnincs! — Kezdete 10 órakor — BeléptidlJ nincs g 'OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCK wö©oo©o©ooe® • ZZ~ TH ALI A színházi kosztüm és jelmezkölcsönző vállalat. Prága I., PerStyn 18. szám. Telelőn: 5892. ©oeooeoeeoQ&o©©©©©©©©©©©©©©©©©©© Szerda, március 4. A magyar színészet és az ellenzéki politika ótátrafüred, március 3. A szlovenszkói és ruszinszkól szövetkezeit ellenzéki pártok pártközi vezérlő bizottsága teg­napi ülésén az ellenzéki politika munkájának cél­szerű megosztása céljából albizottságok alakul­tak. Megalakult, a kulturális albizottság is,' mely­nek hatáskörébe tartozik a magyar színészet kérdése is, mint a magyarság nemzeti kultur- törekvéseinek egyik legfontosabb tényezője. A bizottság a vezérlő bizottság rendes tagjai közül választotta meg a maga tagjait, de egyúttal el­határozta azt is, hogy kiegészíti magát Forgách Antallal, aki a magyar színészet kérdése és e kérdésnek rendezése közül fáradhatatlanul mun­kálkodott s akinek e tekintetben jelentős és nagy érdemei vannak. (*) A Gyurkovics-Iányok Stockholmban. Stockholmból jelentik: Herczeg Ferencnek a Gyurkovics lányok cimü darabját március 7-én bemutatja a stockholmi nemzeti színház. (*) Bemutató az ujpestl Bíaha Lujza Szín­házban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Az újpesti Blaha Lujza Színház ho’nap mutatja be Fodor Oszkárnak Mária fia cimü színmüvét. A főszerepekben D‘Arrigo Kornél és Ballá Mariska lépnek föl. (*) Schiller Haramiái a budapesti Nemzeti Színházban. Budaipesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Palágyi Lajos, a szegedi színház volt igazgatója, Schiller Haramiák cimü drámájában mutatkozott be a Nemzeti Színházban a budapesti közönségnek szép sikerrel. (*) Mascagnl dirigálja Budapesten a Pa­rasztbecsület 300. előadását. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: Mascagni e héten az Aidát és a Rigolettót vezényli az Operaházban, majd Pozsonyban, Kassán és Szegeden fog diri­gálni. Visszaérkezése után a Kremonai hegedűs 100. és a ParasztbecsüHet 300. jubiiáris előadását vezényli a budapesti Operaházban. Faragó Ödön színtársulatának műsora Kassán: Csütörtök: Marica grófnő. (Harmath s Kompóthy.) Péntek: Marica grófnő. (Harmath és Kompóthy.) Szombat délután: Sasfiók. Szombat este: Marica grófnő. (Harmath és Kom­póthy.) Vasárnap déután 2 órakor: Nótás kap’tány. Vasárnap délután fél 6 órakor: Hárem. Vasárnap este: Marica grófnő. (Harmath és Kom­póthy.) Áz őtáirafüredi skiversenyek Thern Aladár a Tátra-bajnok — A lengyelek két vándorserleg győztesei Ótáírafüred, március 3. Az 1925. évi skibajnokságokat rossz hó- és jégviszonyok melleit mégis csak lebonyolították. A versenyen magyar, német, csehszlovák és len­gyel skielők vettek részt. Eredmények a követ­kezőik: 18 km távfutás I. osztály: 1. Némecky Otto­kár Svaz 1 ó 37 p 42 mp, 2. Thern Aladár Kar­pathenverein 1 ó 44 p 17 mp, 3. Buják József lengyel. 8 induló. 18 km távíutás II. osztály: 1. Czech L. len­gyel, 2. Krzeptowsky A. lengyel. 3. Müller H. Reichenberg. 22 induló. I. Női verseny 5.5 km: t. Zietkiewicz EH a, a közismert zakopánei bajnoknő, 2. Szeszepansky Anna Teschen. II. Női verseny 4.5 km: 1. Bietrou Grete Witkowitz, 2. Török Gizella Budapest, 3. Gyar- mathy Mária Budapest. Lányok versenye: 1. Eleőd Anikó Karpa­thenvereiu, 2. Hensch Klára Karpathenverein. A stafétaverseny győztesei: 1. Lengyel szövetség, 2. Svaz, 3. HDW. A legnagyobb érdeklődés volt az ugróver- seiry iránt, amelyet Tátraszéplakon rendeztek. A Guhr dr.-íéle sánc kitűnő állapotban volt. Eredmények: 1. Czieczka Zakopane 33, 34 m; 2. Brett HDW 26, 36 m; 3. Rozmus Sándor len­gyel 34, 29 m; 4. Thern Aladár 36. 33 m. Kombinált verseny a Tátra-bajnokságért: 1. Thern Aladár Karpathenverein, 2. Buják Jó­zsef Zakopane, 3. Czech. A kombinált verseny alapján Thern Aladár lett a Karpathenverein 1925. évi Tátra-bajnoka. A Karpathenpost vandorserlegét (a legjobb tát­rai stafétacsapatnak) a lengyelek nyerték meg először. A Sporthaus „Hohe Tatra11 vándorserle­gét ugyancsak a lengyelek nyerték, most már harmadszor, tehát végérvényesen. Ungvári AC - CsSK 1:1 (0:1). Az Ungvári AC-uak a bevonulások folytán meggyengült csa­pata jól állotta meg helyét a nehéz fizikumú CsSK játékosokkal szemben a vasárnap kevés néző előtt megtartóit mérkőzésen. A védelem nagyon jó volt, de a csatársor még nincs for­mában. Mindkét gól tizenegyesből esett.

Next

/
Thumbnails
Contents