Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-04 / 51. (794.) szám
Szerda, március 4. Uj világrekordot állított föl Skalton, az olimpiai bajnok, Minnoapo'isban. Mellúszásban 200 méteres távon megjavította saját rekordját 2:32-re. Béke a csel;azlováki<il uszósparibaii is. Vasárnap ültek össze a ,.béketárgya!ás>,-lioz a prágai cseh uszQűgylcl.ek vezetői a CsAPS (Csehszlovák yszós követség) elnökének meghívására a német uszószövétség delogálíjáival (Morvaország, Csehország és Szilézr, részére fö’áiitott német szövetség). A németek eddigi elkülönítő álláspontjukat feladták s a C&APS-ba léptek be, mint autonóm alszövetség. Az eddig fennálló kölcsönös stant'Üíihpat eltörölték s igy e nyáron Prágában szép uszóversenyekre van remény. A nemzetközi olimpiai kongresszus alkalmával a postaügyi minisztérium külö- kongresszusi bélyegeket fog kiadni. A kongresszusra Prága erősen készül. Podébrad fürdő június fi-ára meghívta a kongresszus tagjait Pu dtp racka. Csehszlovákiai skiugrók sikerei a Semme- ringpn. A skiugrődöjtoytt a Semmif ingen 5000 ember nézte \ égi; s g.vö te-e te’ a sa*rőm';: i Strahal, második helyre került Buehberger, utána következett Oswald és Dl ok. Mind a hárman a aseh szlovákiai ílDW (némát) tagjai. He!&lngíor$bau nemzetközi korcsolyaverr scnyt rendeztek, melynek eredményei: 500 méter; 1, Tbunberg 4Ő.1; ?. Ovyckg 43; 3« M-oan 494, 5000 méter: 1. Tiiujvberg 9:10.2; 2. Moan 9:20.3; 3. Peivenen 9:31.5. Sy&MÍW jésjiockeyniórkö?és. A stockholmi stadionon vasárnap tartották meg a svéd- finn országkqzj jéghoékeymeccset, amejyet azonban a rossz jég miatt csak barátságosnak minősítettek s 4 tU9Q.fi&8t Svédország nyerte.5:1 (4:0 arányban:. ===== Cipil EE= CSAK „MACfrW-" NAL VEGYEN KASSA. FG-UTCA 25. lm Jémmg/íG A belföldi érdekeltek között keletkezett régi koronakötelezet, lsének rendezése Pozsony, március 3. A pozsonyi Közigazdasági Kör megkeresésére ma este a Kereskedelmi és Iparkamara nagyterűében előadást tartott a fenti kérdésről Schmidt Imre, a Jednota alelnöke- A kérdés fontossága, különösen bank-, jogász- és kereskedelmi körökből nagy hallgatóságot vonzott az előadásra, mely mindenesetre azokat is érdekelni fogja- kik a szakszerű fejtegetést és az ezt követő magas színvonalú vitát nem hallgathatták meg. Ezért röviden ismertetjük az előadás tartalmát. Schmidt előadása azon régi koronakötelezettségekkel foglalkozik, melyek az ismert 1919.' évi 57. számú kormányrendelet alapján visszakönyveit, főleg béesi és budapesti áte utalásokból keletkeztek és a perek egész özönére adtak alkalmat. Az a káosz, mely e kérdésben uralkodik, Schmidt szerint arra vezetendő vissza, hogy úgy a bank, mint a jogász-körök, sőt magának a bíróságoknak a felfogása is egy teljesen helytelen vágányra terelődött. Rövid ismertetését adja a rendelet történetének, melyet visszavezet az 1918. évi november 14-én tartott minisztertanács döntésére- mely a valutaszétválasztást kimondotta és ennek előkészítésére egyéb rendelkezésekkel kapcsolatban megtiltotta a régi osztrák-magyar koronákban keletkezett követeléseknek a köztársaság területére való áttolását is. Ezen tilalmat tartalmazza az említett 57- számú rendelet, melyet szó szerint kell értelmezni, minden belemagyarázás nélkül. A rendelet szerint minden ily követe- lésáttolás, vagy laikus nyelven átutalás tilos és az ezen tilalom ellenére eszközölt ilyen jogügylet érvénytelen, tehát sztornírozandó. Foglalkozva a sztornó fogalmával, rámutat, hogy ez úgy jogi, mint könyvelési szempontból csak azt jelentheti- hogy visszaállítjuk a tiltott jogügylet előtti állapotot és szerinte a differenciák és a perek abból keletkeztek,- hogy a bankok részben kényszerűségből, részben kényelemből a sztorniro- zás nem egészen kifogástalan módját választották. Ezt azzal bizonyítja, hogy egyetlenegy esetben sem keletkezett a bankok és az átutalás kedvezményezettje között differencia ott, hol a sztornirozás helyesen lett keresztülvezetve. Az átutalás visszautasítása volt a helyes sztornó, mely által a kedvezményezett Becsben vagy Budapesten . egy valorizálás alá eső régi koronaköveíeiéshez jutott, melyet a békeszerződés értelmében clearingbejelentéssel érvényesíthetA bankok részint kényszerűségből is ehelyett nem utasították vissza a tiltott átutalást, hanem oly módon sztornírozták, hogy a kedvezményezettet megterhelték cseh korona számlán és elismerték részben régi- koronaszámlán, részben uj osztrák vagy uj magyarkorona számlán. Ez utóbbit Schmidt teljesen téves és helytelen könyvelésnek minősiti azon esetben- ha az átutalt összeg Becsben vagy Budapesten 1919 február 26 előtt lett befizetve, tekintet nélkül arra, hogy az átutalásra vonatkozó értesítést mikor vette kézhez a csehszlovák pénzintézet. Példákkal illusztrálja, hogy mily jogi tévedés az, hogy a bíróságok annak vizsgálatába bocsátkoztak, hogy az értesítés pénzlebélyegzés előtt vagy után érkezett. Ezt a kedvezményezett súlyos és jogosulatlan megkárosításának minősíti, mert ezáltal az átutaló bank Becsben vagy Budapesten egy valorizálás alá eső rég;koroua-követéléshez jutott, melyért a kedvezményezettnek eltenérték fejében értéktelen uj osztrák v-agy uj magyar- koronát adott. Ennek nézete szedni csakis akkor van helye, ha a lefizetés Becsben vagy Budapesten 1919 február 26 után történt, amidőn az átutalást foganatosító bank sem juthatott nagyobb értékhez. Ha a belföldiek között keletkezett vitás koronakövetel'éseket ezen szempontból vizsgáljuk- r.gy az összes kérdéseket simán és igazságosan megoldhatónak találja az előadó, még akkor is, ha különféle alárendelt mellék- kérdésekikiel az bonyolultabbnak látszik is. Szerinte az összes vitás kérdések vagy a közölt két helytelen sztornó által, vagyaik összevegyítése által keletkeztek- Ennek igazolására megemlíti azon pénzintézetek utján eszközölt átutalásokat, melyek annakidején Récsben vagy Budapesten bírtak székhelyivel és nálunk fiókteleppel. Ezen átutalásoknál egy érdekes jogi tévedés keletkezett azon körülmény folytán, hogy a elearirigrendelet úgy az osztrák, mint a magyar vonatkozásban nem ad helyet fióktelepek és anyaintézet között keletkezett régikorona kötelezettségek érvényesitésének- Ebből azt-á következtetést vonták, hogy miután fiók és anyaintézet egy jogi alany, a Becsben vagy Budapesten teljesített fizetés úgy tekintendő- mintha az a köztársaság területén működő fióknál történt volna és ennek folytán az ily átutalások az 1919. évi 187. számú kormányrendelet értelmében, ha a befizetés 1919 február 26 előtt történt, csehszlovák koronában egyenliíen- dő-k ki. Schmidt szerint ez csak azt jelentheti, hogy a sztornóra vonatkozó felfogása helyes és az ily fiókok kötelesek lettek volna az összes átutalásokat — tekintet nélkül a fedezet szükségességére — visszautasítani és a kedvezményezettnek számláját a bácsi, illetve budapesti anyaintézetnél elismertetni. Nem tartja megengedhetőnek az említett felfogást. mely a szóban forgó 57- számú rendelet intenciójával homlokegyenest ellenkezik s fel nem tételezhető, hogy Ra§in épp ezen külföldi bankoknak biztosított volna oly privilégiumokat, mely a köztársaság érdekeit súlyosan érinthetik. • Befejezésül foglalkozik egy Pasin elnöklete alatt megtartott értekezlettel, melyen az 57. számú rendeletből keletkezet káosz szóba krült. Raéin erre megjegyezte- hogy ezt a kérdést rövidesen tisztázza, mit többen és eleinte az előadó is úgy értelmezett, hogy valorizálni fogja Pasin ezen belföldiek között keletkezett régikorona köte'ezett.ségeket. Mint a jelenlevők mind. igazolja, hogy a valorizálásról szó nem volt és amint erről később meggyőződött, szó sem lehet. E kérdést nem lehet sem a bankok előnyére, sem a bankok hátrányára megoldani és különösen nem lehetett akkor, midőn még megközelítőleg sem.tudtuk megáhap’tani csehszlovák szempontból e régikorona kötelezettségek értékét. Közvetlen ezen tanácskozás után érte PaSint az orgyilkos golyók?, mely a kilátásba helyezett rendelkezést megakadályozta. Ez azonban nem szükséges, mert a történeti tényekből és a következetes felfogásokból Pa- §in nélkül is meg tudiuk találni a helyes utat, melv az egységes és igazságos álláspontra vezet. — A csehszlovákiai szesztermelés. A szeszgyárosok szövetkezetének jelentése szerint a csehszlovák szesztermelés helyzete a következő: A legutóbbi hón-apókig túltermelés mutatkozott a szeszgyártásban. Az 1923—24. évi kampányban 400.000 hektoliter volt a megengedett termelési kvantum, amely az id>ei szezonban 500.000 hektoliterre emeltetett fel 5 ^ a mennyiség is kevésnek mutatkozik. A termelt szeezkészletek 140.000 hektoliterre eetek le s igy a szeszgyárosok szövetsége kénytelen volt a kontingensnek 50 hektohterrel való Felemelését kérni a pénzügyminisztériumiól. Az erre vonatkozó tárgyalások m-ég tartanak. Ámbár a pénzügyminisztérium már egy csomó kedvezményt adott .eddig is, nagy gondokat okozviak a nyersanyagok; a burgonya áremelkedése következtében ugyanis a szeszgyárak korlátozták a szeszte: m !ée s a burgonyát eladták. Hasonló eset ál! : árpával is, A legtöbb szeszgyár kukoricáié éget szeszt. A legtöbb szeszgyár vvssr ViAii > pénzügyminisztériumnak a szesztermelés jogosítványát, elten ben sok más gyár uj jogosítványt kér. A szeszgyárosok szövetsége minden lehetőt elkövet annak érdekében’, hogy a múlt évihez ha- soiüó eset ne álljon be, amikor ugyanis a szesz- termelési jogosítványok öt százaléka nem lett kihasználva. Az itabogi asztásp szánt s?esz eladása normális, npg az ipari szesz fogyasztása erősen növekszik. A szeszgyárakban kevés 3 vágómarha, ami a növendékmarhaárak emelkedésének tuiaidar,teható. Ebben a tekintetben csak akkor várható javulás, ha a maradékbirtokok uj ■tulajdonosai elegendő növenúékrnarhát fognak nevelni. — A korompai müvek eladása. A C. Slovo részletesen közölte a korompai vasművek eladásának a körülményeit. Annak idején úgy látszott, hogy az üzletkötés bői semmi sem lesz, mert a pénzügyminisztérium a vételár 40 százalékának megfelelő illetékek lefizetését követelte. Az alsősza'óki ércbányák alapos megvizsgálása után megállapítást nyert az, hogy az ott bányászott érc 4—18 százalék rezet tartalmaz, amelyet elektromágneses és floíáóiós módszerrel lehet előállítani. Háború előtt a korompai rezet Amerikába küldték, évenkint átlag 10.600 tonna mennyiségben, most azonban még nagyobb eredményekre lehet számítani, mert a rézbányászat lesz az ekő. A bányákat egy német-hollandiai pénzérdekeltség vette meg, amely az. előállított rezet az államnak ajánlotta fel megvételre, világpiaci árakon. Az uj tulajdonos vasat is akar termelni, ezt azoti* bán a kapott koncesszió szerint csak 1931* tői kezdve teheti. Eddig az- ideig a vbkoviei vasmüvekkel kötött szerződés szerint nem kezdhető meg a vasgyártás, A vállalat uj vezérigazgatója, Queckbecker dr. kijelentette, hogy március első napjaiban Korompára. költözik. — Az osztrák sil’ing a prágai tőzsdén. Az osztrák silliinget tegnaptól, március hó másodikától kezdték jegyezni a prágai értéktőzsdén Bécsben teljesítendő fizetéseknél. A sillmg száz garasra oszlik és tízezer osztrák koronával egyenlő. A „pénz“ és „áru“ közötti különbség három Kcs. A legkisebb kötések ötezer siliingre szólnak. — Az Ipari só behozata’a. Mint ismételten közöltük, a timáriparban a csehszlovák eredetű ipari só nem használható, mert a bőrön vastartalma miatt barna foltokat hagy. A pénzügyminisztérium viszont nem akarja megengedni a külföldi ipari só behozatalát, ezért az érdekelt timáripar most az* zal a kéréssel fordult a pénzügy nrnisztérl- umhoz, hogy megfelelő mennyiségű ételsót (konyhasó) utaljon ki olcsó áron. Szakértők véleménye szerint azonban a konyhasónak is nagy a vastartalma. ~ Mennyi lakóház épüli az építkezési törvény szerint? A köznumkaügyi minisztérium statisztikája szerint 1931 június J-től 1925 január végéig összesen 24,375 lakóház 49.976 lakással épült az építkezési törvény alapján. Emez építkezéseik összes költsége 4048 millió Ke, mely összegből az állam három müliárdot fedezett. Csupán Prágára 1959 államilag segélyezett ház* építkezés esett csaknem egy mkitárd államsegély nyújtásává!. — A hite! el’enőrzése váltóval. A váltónak a hitelügyletekké1! való nagy’ fontossága köztudomású. A váltó nélkül tulajdonképpen lehetetlen a hitel ellenőrzése, ami egy prágai nagy textilcég esetéből is kitűnik, amelyik fizetési zavarokba került. Ez a cég ugyanis pár napon belül többmilliós hitelt szerzett néhány bel- és külföldi nagy pénzintézetnél oly módon, hogy az uj hitelezők nem szerezhettek részletes és aprólékos információkat a cég összes kötelezettségeiről. Ha a váltó használata olyan gyakori volna, mint a háború előtt, ez az eset egyáltalán nem fordulhatna elő, mert a visszleszámitolás a jegybanknál koncentrálódnék, ahol a nagyobb hitelek felülvizsgálni az egyes nagy hitelt nyújtó pénzintézeket a cégek nagyobb kötelezettségeire figyelmeztetnék. — Szabad nyersbőr és bőrkivite! Németországba. A berlini Wolff-ügynökség jelentése szerint a német kormány tárgyalá* sokat kezdett Csehszlovákiával, Ausztriával, Magyarországai és Olaszországgal, hogy a nyersbőr és bőr kivitelét kölcsönösen szabaddá tegyék. *« A kései adóelőírások rendkívüli le* Írása. A német ;parosszÖvetkezetek országos szövetségének küldöttsége a múlt napokban járt a pénzügyminisztériumban, ahol az illetékes referens előtt az adópanaszokat tárta fel. Valnicek dr. osztályfőnök kijelentette, hogy a saját hatáskörében megtett mindent annak érdekében, hogy a kormány a kései adóelőírásokkal különösen sújtottakat rendkb'üli adóíeirásokkal segitse rendeleti utón. A nevezett osztályfőnök egyebek között kijelentette azt is. hogy a. általa készt tett reformjavaslat szerint az adók összegé’ egy milllárdda! szállítja le. — Magyar pénzügyi államférfiak. Magyar pénzügyi államférfiak ejinen legközelebb terjedelmes könyv jelenik meg Londonban- angol nyelven. Miiként a P. M. H. bécsi tudósítója értesül, a könyv szerzője Pauteis Anonymus álnév mögé rejtőzik. A szerző azonban nem más, mint Bíró Pál volt miniszteri tanácsos. A munka tulajdonképpen egy csomó portrévázlat összefoglalása és igen részletesen foglalkozik Bethlen István gróf magyar miniszterelnökkel, akit finánc- diplomatának nevez.--- ... 1 «i ........... —----— = Földosztás! akciók Szlovenszkón. A jalsv.ii nagybirtokon 63Ó0 kát. hóid kerül t?4oszlásra.; igénylések a föícibivataí joisvai biztosánál március nyocadikáig nyújtandók be. Az als.ó- körtvéflypsi birtokon március iO-ig adhatók be az igénylések a homomnai földhivatali biztosnál. A liedrii, íricsi, sín&léri nagybirtokokra a földig én yíés eket március tizenegyedikéig kell benyújtani a földhivatal eperjesi biztosánál. = A mezőgazdasági munkák Ru&zinszkóban. A tavaszi mezőgazdasági munkálatok Rirszinszikó egyetlen községében sem kezdődtek még meg. Az őszi vetés aránylag jónak mutatkozik, ámbár a hó hiánya és a tartós szárazság alapos aggodalmakra adott okot. A legutóbbi esőzések azonban sokat segitetteik, amdyek után az őszi vetések teljesen magukhoz tértek. A legtöbb községből érkeznek a tavaszi vetőmagigériyiések, főleg zab- és kukoricavetőffungban nagy a hiány. =; A vetések állása. A Németországból érkező jeáentések szerint az ottani termések állása általában kedv-ező. Közép- és Nyugateurópában igen kedivező a termések állása, ezrei szemben Angalországhain nagy károkat okozott a tu’ságos csapadék. Déleurópa a szárazság következtében erősen szenved. Oroszországban igen kávés hó voít, ennék dacára az őszi vetések állása jó. Az Egyesült Akarnék gabonatermése a szakértők váíeménye' szerint igen- kedvelő lesz. Argentínában esett a hajóterület ■ utáni kerestet, ez azonban csupán az eladási kedv átmeneti csökkenését jelzi. Az Indiából érkező jelentések kissé tartózkodóbbak, mert az úgynevezett téli esők kevésnek bizonyultak. Egyes tartományokban nagy károkat okozott a fagy. = A liifroséntartalmu műtrágya fogyasztásának a köztársaságban való emelkedése azt bizonyítja, hogy a földművelők legszélesebb rétegei is megértik, hogy a n t- rogén mennyire fontos talajjavító szer, A nitrogéntartalmú műtrágyák közül eLső helyen áll a csiliisaíétrom, melynek fogyasztása évröl-évre rohamosan növekszik. Az 1924. évben az importált csilisalétrom meny- nyisé.ge 617.084 q, míg 1922-ben csupán 243.540 q-t szállítottak a köztársaságba. A csilisalétromon kívül az 1924. évben 330.000 q kénsavas ammóniák és 120.000 q nitrogéntartalmú mész fogyott el összesen tehát 968.000 q nitrogéntartalmú műtrágyát fogyasztottak a múlt évben a köztársaságban. . -------jf egplfőziDésc, + Nyugodt üzlet mellett tartózkodó volt a prágai terménytőzsde. A mai terménytőzsdén normális, látogatottság mellett nyugodt üzlet folyt. Irányzat: tartózkodó. Búzában és rozsban csaknem stagnáció állott be. A malmok nem vásárolnak. Árpában nőm volt kereslet. Zab aránylag szilárd. Liszt, rizs, kávé és amerikai zsír változatlan. A vetőmagpiacom változatlan árak mellett élénk üzletiorgalom volt. A következő árakat jegyezték: amerikai búza ab Tetschen 290-^300, cseh búza ab Prága 255—265, amerikai rozs ab Tetschen 240—250, cseh ab Prága 215—220, cseh kereskedelmi árpa ab Prága 260 —270, válogatott árpa ab Prága 275—280, cseh nedves zab 170—175, fehér 180—187, amerikai liszt ab Tetsahen 4—4.10, 0GG magyar liszt ab Pozsony 4.10—4.20, 4. számú buzakenyérliszt 250—290, 0-1. rozsliszt 3.40—3.45, rozsegyenHszt 2 75—3, búzadara 4.40, burmarizs ab Tetschen 2.75, Souehoug-tea 4.54, kávé 28.5—34. cseh mák 7—7.75, kömény 6.50, holland terminusra 6.50, zöldborsó 2.5—3, sárga 2—3.50, Viktória 3.50, lencse 5—6, fehér bab 3.5—3, amerikai sertészsír 15—15.25, belföldi 16—18, jugoszláv tengeri ab Pozsony 142, román ab Oderberg 170, cukorrépa 3—4, takarmányrépa 8—8b0, lenmag 3.80— 4, kender 3—3.50, préselt takarmámyszalma ab Prága 28—30, alomszalma 23—25, búza- és rozskorpa 135—140, vetőzab 190— 200. + A cukorpiac. A mai cukortőzsdén nyugodt volt az irányzat. Nyersedkor jegyzés: Aussig loko 210 pénz, 217 áru.
