Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-29 / 72. (815.) szám

Kifosztották a lévai járási hivatalt A dévényujfalusi kasszaíurók működtek Lé­ván is — 40.000 koronát vittek el Pozsony, március 28. (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi rend­őrigazgatóság biinügyi osztálya pénteken este értesítést kapott Léváról, hogy ott teg­nap ismeretlen tettesek betörtek a járási hi­vatalba, ahol megfúrták a Wertheim-szek- rényt, ahonnan 40.000 koronát loptak el. A tettesek nagy szakértelemmel dolgoztak, úgy ho£y nemzetközi betörőkre gyanakszanak. A betörés módja ugyanolyan, mint leg­utóbb Dévényujfalun, ahol — mint megírtuk — a községháza kasszájából 83.000 koronát raboltak el. Akkoriban a rendőrség elfogott két gyanús embert, akiknél 17.000 korona volt, de a dévényujfalusi betörést nem tud­ták reájuk bizonyítani. A lévai betörők személyleirása nagyon ráillik a dévényujfalusi betörőkre. Itt is sárga bőrkabátos, szőrkamáslis férfi az egyik gya­núsított. Dévényujfalun is ugyanilyen bőrka­bátos férfi „dolgozott.*4 Az amerikai orvos halálthozó baeilusai Chicago, március közepe. Alig csendesültek el a Loeb-gyilkosság hullámai, máris egy újabb és még borzalma­sabb gyilkosság foglalkoztatja a chicagói társadalmat. Hónapokkal ezelőtt halt el váratlanul William Clintok és csak most derült ki, hogy minden valószínűség szerint nem múlt ki természetes halállal. Röviddel előtte szülei titokzatos módon meghaltak és a boncolás sem tudta a váratlan halál okát megállapítani. A fiatal Clintok egy millió dol­lárt örökölt anyjától, aki végakaratnyilváni- tásában barátnőjét, Shepherd asszonyt tette meg fia gyámjának. Az asszony férje, egy előkelő chicagói ügyvéd hivatása volt a kis­korú fiú vagyonát kezelni. Clintok váratlanul tífuszt kapott és a gyám a leggondosabb ápolásban részesítette. Egyetlen egy dolgot akadályozott csak meg, azt, hogy Clintok menyasszonya, Izabella Popé, a házba jöjjön. Mikor az elhalt fiatalember végrendeletét felbontották, kitűnt, hogy egész vagyonát gyámjára hagyta. A chicagói rendőrség már akkor kapott néhány névtelen levelet, ame­lyek szerint a milliomost gyámja tette el láb alól. Vasárnap, március 29. Clintok a chicagói legfelsőbb bíróság elnökének öccsével, Olson doktorral jó barát­se lehet az életben, amikor az életnek örülni tudjon. Én csak azon csudáihoz om, hogy az embereik egyáltalában, hogy tudnak moso­lyogni, nevetni is, holott itt csak rettenetes emberi sorsunkat szabadna siratni. — De asszonyom, maguk harminc negy­ven évig is együtt maradhatnak még. — Igen és akkor harminc-negyven éven át, az esztendők minden percében lesni a ha­lálunkat, vagy szeretteink halálát . . . Más talán kibírja a várakozást, hogy mikor lesz ravatal vagy az ő ágyából, vagy a férje, gyermeke ágyából, de ón nem bírom ... Ha senkim se lenne a világon, akit szeretnék, ta­lán nem lenne olyan irtózatos a halálra gon­dolni, mint igy? Vagy ki tudja? Magunkért is csak rettegnénk; mert hiszen rettenetes el­gondolni, hogy ma süt rám a nap; járok, ke­lek, élvezek, mosolygok, nevetek; boldog vagyok a férjem, a gyermekem mellett és holnapra fekszem mereven mozdulatlan, mint egy döglött állat. — Nos és a lelke? Vagy nem hisz a tó- kök életében? — Eh, a lélek az agy működése. A test meghal a lélek velehal. Vagy van bizonyíték a lelkek továbbéléséről? Hiszen ha a tóek tovább élne, lehetetlen hogy a szerető anya, apa, férj, gyermek lelke el ne jönne szerettei­hez a másvilágról! Nem, a léleknek is vége a testtel együtt ... Ha pedig nincs vége, ha van más élet, akkor örülni kell, ha ebből a szánalmas itteni életből kimenekülhetünk... És ő kimenekült ... A férje megmutatta nekem utolsó levelét, melyet öngyilkossága ellőtt irt: — Ne haragudj, — de menekülnöm kell a megörüíés elől. S elvégre még a sírban is jobb, mint az őrültek házában ... Nem győztem már várni a halálra; eléje kellett mennem . Ságban élt. Barátja halála után Olson bátyját figyelmessé tette arra, hogy milyen különös körülmények között hunyt el Clintok. Az el­nök nem habozott sokáig és Shepherd ügy­védet és feleségét letartóztátta és vizsgálati fogságba* helyeztette. A vizsgálat nem veze­tett eredményre, mert Clintok az orvosok megállapítása szerint minden valószínűség szerint tífuszban halt meg és a biró már-már szabadon engedte a két gyanúsítottat. Egy napon azonban egy Eaiman nevű ember jelentkezett nála és elmondta, hogy Shepherd néhány hónappal azelőtt laboratóriumában tifusz-bacüns-kulturákat rendelt meg. Ez a Faiman 250 dollárért doktordiplomá- kat szállított és egyébként is rovott múltú egyén volt. Az elnök vallatóra fogta és hosszas tárgyalások után a következő dolog tudódott ki. Az ügyvéd és felesége azért rendelték meg a bacilusokat, hogy Clintokoí eltegyék London, március 28. Az amerikai gabona­tőzsdéken a búza újabb nagyobbszabásu ár­esésre került a sor. A májusi jegyzés Csiká- góban 7 egy negyed centtel 157 egy negyed­re esett, Winnipegben pedig 7 ötnyolcad centtel 160 egy nyolcadra .A Financial Times értesülése szerint a spekulációnak az árak felhajtására irányuló minden kísérletezése (Losonci tudósítónk távirati jelentése.) Megrendítő szerelmi tragédia játszódott le március 26-án este Füleiken. Imre János gyári munkás vadbázasságbain élt Barta Er­zsébet munkásnővel. Imre régóta féltékeny- kedett életpárjára s csütörtök este fél 7 óra­kor azután fellázadt benne a sárga ördög és szerelmi féltékenységi rohamában Barta Erzsébetet öt késszurással megölte. A gyilkosság után Imre magáiba döfte Páris, március 28. (A P. M. H. párisi tudósítójától.) Páris egyik nagy színházi eseménye játszódott le tegnap a Sá r ah Berak a r d-szí niház bán. T e gnap volt ugyanis Maurice Rostand darabjának, a rArchange-nak főpróbája a sajtó meghívott képviselői előtt, A nagy Rostand két fiút hagyott hátra, Jeant és Maurioe-t. Apjuk, aki mielőtt a drámairáshoz kezdett volna, jómódú bankár volt, olyan jó módot hagyott fiaira, hogy mindkettő kövesse a család hagyományait és irodalommal foglalkozzanak. Jean a kevésbbé termékeny a bét fiú közül. Eddig csak pár novellát irt és nemrégiben hagyta el a sajtót egy érdekes aforizmagyüjteménye, amely a polgári társadalom hibáit ostorozza 'kellemes, sohasem maró gúnnyal. Maurice Rostandról sokkal többet tudnak a párisiak, minit Jeanról. Művészi pályájának kezdete és fiatal évei sokat foglalkoztatták a párisi közönséget. Már első megjelenése sem mindennapi. Alacsony, zömök termetű, lányosáról, nagy, lobogós szőkehaju fiatal­ember, aki hozzá még magassarku cipőben jár, úgy, hogy egész megjelenése a divatos bubifrizurával valami effeminált benyomást tesz. Maurice Rostand kétségtelenül izmos és erős írói tehetség. Ami leginkább megkapja az embert művészetében, az a nagy filozó­fiai témákhoz való ragaszkodás. Eddigi mü­vei különösen két témakörben mozognak: a halál és a halandóság, a hírnév és az örökké­valóság. vagy más szóval: a gloire téma­körében. Nagy érdeklődés előzte meg az Archan- ge bemutatását. Az Arc-hangé Maurice Ros­tand régi témakörében mozog. Fiatalság, Ha­lál és Dicsőség, ez az Archange témája. A változatot az eddigiekkel szemben az hozta, hogy ebben a darabjában a francia aviatikát és egyáltalában az aviatikát ünnepelte. Az emberi akaratnak hatalmas szimbóluma ez az Archange. Az emberiség célját: mindig ma­gasabbra törni, a vágyakat és törekvéseket a felhőkig emelni — fejezi ki. Az első felvonás Biarritzban játszik a világháború alatt. A darab hőse a huszas évek fiatalságának lázas álmai és heroikus ambíciói közt él. Ebben a felvonásban meg van a drámai mag, benső lélektani összeüt­közésre vezet, amely azzal végződik, hogy a fiatal hős végül is kitépi magát a szülői ház kötelékéből és elindul a végbe tétlen nagy azúr, a kiszámíthatatlan szárnyalások és a megmérhetetlen lehetőségek felé. Ez a drámai láb alól. Faimannak 250 ezer dollár jár volna a segédkezésért. Az ügyvéd beirat­kozott Falraan „főiskolájára** és rövidesen megtanulta, hogyan kell baciluskulturákat termelni. Röviddel ezután az ügyvéd megjelent Faimannái és tudatta vele, hogy Clintokot beoltotta a bacilussal. Fai- maii tudta, hogy az oltás halálos, de hogy siettesse a folyamatot, egy igen erős has­hajtót adott át Shepherdnek. Clintok 24 óra alatt klszenvedett. Evvel a rémpörrel párhuzamosain egy másik pör is foglalkoztatja a chicagói nyil­vánosságot. Popé Izabella bepörölte a gyil­kos ügyvédet, mert szerinte ő a Clintok- vagyon egyetlen jogos örököse. Hirtelen azonban öt Clintok-unokanővér jelent meg és a vagyont a maguk számára követelik. Nyolcezer dollár évi járadékot ajánlottak fel Izabellának, aki azonban az egyezséget nem fogadta el és igy most a por monstre- pörré fajult és Chicagót lázban tartja. meddő maradt. A piac az oroszországi vásár­lási jelentések a rossz időjárás és a kedve­zőtlen terméskilátásokról szóló hírek dacára sem élénkült föl. A gyengülésre az értékpa­pírok bessze adott okot s az a jelentés, mely Coolidge elnök és a mezőgazdasági államtit­kár árfelhajtók elleni vizsgálatáról szól. mellében a késsel elvánszorgott a csend- őrségre, ahol azonnal letartóztatták és be­szállították a losonci kórházba. Sérülései életveszélyesek. A vidéki rendőri viszonyokra jellemző adat gyanánt jegyezhetjük fel, hogy a sze­rencsétlen munkásnő holtteste a vizsgálóbíró megérkezéséig, Pétnek délutánig feküdt a tett helyszínén, az utón. mag azonban teljesen eltűnik a következő jelenetek szóáradatálban. A második és har­madik felvonást hatalmas tirádák, szavala­tok, vezércikkek teszik ki. A második felvo­nás egy francia repülőhangárban .játszódik le. Az arkangyal a hadsereg és a környék egész népe csodálatának tárgya. A köztársa­ságnak nincs elég kitüntetése, hogy mellére (űzhesse. Ez már maga a dicsőség. A Gloire még nem teljes. A harmadik felvonásban vá­lik csak teljessé. Az .arkangyal, a nagy hős meghalt és koporsója elé a nagy Pantiheon- bau egy egész nemzet jár hódolatra. Ez a vékony cselekmény nagyszerű pá­tosz vértezetébe van foglalva. Rostand, úgy látszik, vissza akarja helyezni'a verset régi jogaiba. Elképzelhetjük, milyen hatással vol­tak ezek a zengő verssorok a francia közön­ségre. A költő saját közönségét, a francia géniuszt ünnepli. Franciaország, mint égi tü­körben, magára ismer az uj arkangyalban, mindabban, ami lángoló, égő és magasságos. A siker egy másik titka volt, hogy a da­rab tele van aktuális illúziókkal. A bemutató előtt már sokat beszéltek arról, hogy a fő- nősben Rostand a világháború nagy hősét, a francia aviatika dicsőségét, Guynemert al- legorizáíja. A család nyilatkozott is a lapok­ban és tiltakozott az ellen, hogy nagy halott­juk emlékét profanizálja. Rostand azonban kijelentette, hogy a dráma hőse nem emberi alakról mintázott, hanem költői álmokból van gyúrva. Még pikánsabb a darab politikai vonatkozása. Rostand egy időben a kommu­nizmussal kacérkodott. Ez a müve szinte úgy hat, mint a francia baloldali biok külpolitikai programjának drámai megtestesítése. Ez a Herriot-kormány diplomáciájának költői fog­lalata. Az Arkangyal hőse maga Franciaország, amely visszatér régi hivatásához és az em­beriség élén fog haladni. Nem a kicsinyes Franciaország, amely egy békeszerződés kedvéért halálra sanyargatná az emberisé­get. Ez nem Poincaré Franciaországa, hanem az, amely az egész világot meg akarja aján­dékozni a béke áldásával. Ez valóságos programbeszéd a Herriot- kormány mellett. Különösen nagy sikere volt annak a passzusnak, melyben Franciaország és Anglia között von a költő párhuzamot. Anglia a vizek ura, de Franciaországé az egész megmérhetetlen azúr, a levegő véghe- tetlen birodalma. Rostand darabját, mint drámát nem is lehet megbírálni, de mint politikai alkotás igen figyelemre méltó. (g. g.) 31 Moravia ruhaipari r. t. smmmmmmmmammummKmmmKmrnmBmmmtmmmam Szlovenszkó legnagyobb férfi, fiú és gyermek ruhatelepe. a gyárostól közvetlen a vevőhöz. Kassa — Kosiée, Hlavna ulice 27. Fiókok, Prága, Bratislava, Michalovce, ars: Wien. Szabott árak. Telefon 687 A magyar külpolitika irányai nem változnak Londoni lap a magyar külügyminiszer-változásról. Budapest, március 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A londoni Financiel Press hosszabb cikkben foglalkozik a magyar külügyminisz- terváltozással és a következőket Írja: Szci- tovszky a külügyminisztérium átvételekor annak idején kijelentette, hogy a külpolitiká­ban elsősorban a kereskedelmi érdekeket fogja szem előtt tartani. Miután Szcitovszky most ismét visszatért a kereskedelemhez és utódja a mostani kereskedelmi miniszter lesz, nyilvánvaló, hogy a magyar külpolitika alapjai változatlanul megmaradnak. Valószínű, hogy a szomszédállamokkal való kereskedelmi viszony javítására mindent meg fognak tenni, mert a statisztika kimu­tatása szerint ezek Magyarország legjobb piacai. A magyar vámtarifa elleni kifogások­ról szólva rámutat arra a körülményre, hogy a Magyarországgal szomszédos államok magas vámtarifákból épült bástyákkal veszik körül magukat. Reméli azonban, hogy az utódállamok és Magyarország között folyó kereskedelmi tárgyalások fontos eredménye­ket fognak hozni. Ennek szerencsés kedvező előjele, hogy a külügyminisztérium vezetését a kereskedelmi miniszterre akarják bízni. *4*4*4 444444444444444444*»»»4444»*4* Az angol bíróság rehabilitálta a londoni Messalinát London, március. 28. (A P. Mi H. londoni tudósítójától.) A lon­doni bíróság most hozott Ítéletet abban a szenzációs pörben, melyet Dennistouu ezre­des elvált felesége indított volt férje ellen. Megirtuk, hogy ez az elvált asszony azzal vádolta meg férjét, hogy karriérérdekböl átjátszotta öt egy nagybe- íolyásu tábornok kezére s azután elhidégült iránta, elvált tőle és fele­ségül vette lord Carnarvon özvegyét. Az el­vált asszony nem annyira anyagi szempont­ból, mint a bosszú kedvéért indította meg ezt a port az elmaradt tartásdijért. A botrányper során az ezredesről kiderült egész becstelen­sége, de a bizonyítás során az elvált asz- szonyrói is kiderültek szerelmi kalandjai és kitartott metresszi szereplése. A londoni sajtó elnevezte a kis hamvasszőke, szürke- szeniü, fonnyadó szépasszony pőrét Messa- lina-pörnek és a londoni felső társaság az utóbbi három hétben nem tudott szenzációsabb mulatságot, mint a Dennistoun-tárgyalás vé­gighallgatását. Az ítélet két részből állt. Az első rész arra vonatkozik, vájjon érvényes-e a válás, amelyet Dennis- toun keresetére annakidején kimondott az angol törvényszék. Ezzel természetesen az is kapcsolatos volt, vájjon érvényes-e Dennistoun második házassága, amelyet lady Carnarvonnal kö­tött. A bíróság kimondta, hogy a válás ér­vényes és igy a második házasság is tör­vényes erejű. A bíróság kimondta, hogy Dennistoun elvált feleségénél^ a tartásdijra joga van. Ennek alapján Dennistoun köteles neki 5000 font sterlin­get; mint kártérítést rögtön kifizetni, köteles 1138 font sterlinget régi tartozások fejében megadni, végül a teljes per költsége: 40 ezer font sterling is az ezredes terhére esik. Dorothy Muriéi büszkén mosolygott. Az angol bíróság Ítélete ugyanis nemcsak azt jelenti, hogy az elvált és félredobott asszony tartásdijat fog kapni, de azt is, hogy erkölcsi bukásáért nem öt tette felelőssé a törvényszék. A Dennistoun-házaspár annyira sérel­mesnek is találta a bíróság állásfoglalását, hogy az ítélet elhangzása után nyomban el­hagyta a 'kupolatermet. *-»»*»»»»♦*»» »**4444»4»44»***»-»*44*4 ♦♦♦♦»♦»»♦♦♦»♦♦»♦♦♦♦♦ *4*****444*4**4< Ml zéi m amerikai tea ara Véres szerelmi dráma Füleken kétszer a kését, majd i »*»***»»*44***»»»*»***4****4*4*»4**»4****4*»**,-<>*»»»*»fr44*44444»4444 »4**»*4*44444»***44444*444»44« Maorid! RoM Artenpli i HerrisHtoriiny drámai apBilfigiáii

Next

/
Thumbnails
Contents