Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-29 / 72. (815.) szám
2 Vasárnap, március 29. 4 P. M. H. VASÁRNAPI ROVATA írja: Tömöri János. k belosüfiMa üeü SCTMőláisái Prága, március 28. A képviselöház már a múlt héten, a szenátus a légutóbbi napokban intézte el sebtiben azokat a javaslatokat, amelyeket tovább nem lehetett már halogatni; a pénzügyi és politikai petka és a tizestanács tegnap még utoljára kísérelte meg a jegybanikjavaslatra vonatkozó megegyezés létrehozását, azonban eredménytelenül s azzal máris megérkeztünk'a páriáméin ti élet egy igém jelentős határkövéhez. A köztársasági elnök kézirata éppen ma rekesztette be az őszi ülésszakot s egy másik kézirat március harmincegyedikére hívja össze a törvényhozókat a tavaszi ülésszakot megnyitó ülésre. Ez- a fordulópont annyiban jelentősebb a régebbi ülésszakokat záró és nyitó pontoknál, hogy az éppen most kezdődő tavaszi ülésszak a parlamentnek utolsó úgynevezett munkás ülésszaka lesz. Nagy munkát és eredményeket ugyan már nem várhatunk, noha a koalíciós programnak még sok pontja elintézetlen s az állam polgárai is joggal elvárják bizonyos kérdések rendezését, mi azonban jól tudjuk, hogy ha a parlament öt év alatt képtelen volt az adóügyek, a közigazgatás, a vámkérdés rendezésére, a hatodik évben, a fináléban sem fogja előbbre vinni ezeket az ügyeket. És mert senki sem tudja, hogy a belpolitikai élet a legközelebbi jövőben milyen meglepetésekkel szolgálhat, a kormány husosfa- zekal mellett ülök minden lehető módon a koncok megtartására törekszenek. Ma már a miniszteri szók is bizonytalan sokak számára, ezért más, állandóbb foglalkozás után néznek, Habrmain népjóléti miniszterről néhány hónap előtt még az a hir volt elterjedve, hogy a szociális biztosítási törvény alapján Mállitandó Országos Biztosítónak, központi elnöki tisztségét fogja megkapni érdemelnek elismeréséül; ma azonban bizonyos már, hogy a most hatalmon lévő kormány nem alkotja meg a szociális biztosítást s így Habnman nem tehető meg a Biztosító elnökéül s így számára más, biztosabb állást kellett kiszemelni s ez megtörtént szintén ma. Habrman még néhány hét előtt váltig hangoztatta;, hogy a szociális biztosítási "törvények megalkotásáig a helyén marad mint miniszter, az utolsó napokban azonban mégis meggondolta magát: ami biztos, az biztos. A szociális biztosítás nem biztos, sőt nagyon is bizonytalan, biztosítsuk be tehát önmagunkat egy jó követsági állással, amely mindenesetre van olyan jó, mint a bizonytalan Biztositó, Jobb ma egy veréb . , . A csehszlovák szociáldemokraták egyre ritkuló és egyre fogyatkozó sorainak egyáltalán nem válik segítségére az, hogy az ősz munkásvezér, Habrman annyira .sietett az önbiztositással s a munkások biztosítását sorsára hagyta. Legutóbb hallottunk olyan híreket is, hogy más minisztereik is hasonló módon igyekeznek biztosítani önmagukat. Csak siessenek, mert jaj lesz azoknak, akiket az uj választásoknál a félrevezetett nép haragja a helyükön talál. M atti íél hogy Magmás is lifüorrafüz fog csatlakozni Az osztrák-német unió Prága szerint veszélyeztetné a kisantantot — Beues álláspontja a vámuniós és konföderációs tervekkel szemben Kedd: BQTHÁR SÁNDOR dr.; Visszaemlékező- seim. Peírogalli Oszkárra. Szerda;. ERDÉLYI ÁRPÁD: A Szúaiyel-Társaság első jubiláns kiállítása. Csütörtök: LAJOS KAROLY: Napfelkelte. Péntek: BÓLÉM ANNÉ ZAKÓCZY ATALA: Ad ám és Éva. Szombat': BOTHAR SÁNDO Rdr.: Visszaemlékezéseim PetrogalH Oszkárra. Vasárnap: SZEGEDI ISTVÁN: Ars poetica nagyok számára. (Vers.) — SZEKULA JENŐ: A cégéres madárijesztő. Nyári éj Hosszan nyúlik a síkság Kényelmes bő ágyában. Porpaplan födj be álllg, Fényben ragyogva, lágyan. Szélmalom vitorlája Merevült ölelés lett. Mint {elfelé keléit haj Úgy állnak a vetések. A tanya alvó hangszer, Mely nappal nótát zengett. Fésűjével a szellő Most bontja ki a csendet. A hold árnyékot aggat A csüggedt akácfákra . . . Most álmodja az Aliöld, Hogy csókolja a Tátra. Falu Tamás, Bécs, március 28. A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Az európai sajtó néhány hét óta immár ismét igen erősen foglalkozik a dunai államok gazdasági együttműködésének és esetleges vámuniójának kérdésével. Különböző távirati jelentésék tudni vélték azt is, hogy Beues eddigi álláspontját megváltoztatva immár nem ellenzi a dunai államok blokkba való tömörülését. Ezzel szérűiben a P. M. H. bécsi tudósítója diplomáciai körökből arról értesül, hogy Beues éppúgy ellenzi a vámuniót, mint egyáltalán mindenféle koncentrációs és konföderációs tervet. Benes tudatában van ugyan annak, hogy a dunai utódállamok gazdaságilag egymásra vannak utalva, sőt egymásnak kiegészítői, azonban szerinte az együttműködést eléggé biztosítja é$ az egy más ráutaltságot eléggé kielégíti a kereskedelmi szerződések rendszere. Sem a gazdasági, sem pedig a politikai szuverenitásnak nem szabad azonban csorbát szenvedniük. Másként állna a dolog, ha az összes európai államok tömörülnének valamilyen államszövetségben. Ilyen, az ösz- szes kontinentális országokat magában foglaló blokkban vagy konföderációban Benes is szívesen résztvenne. A dunai utódállam >k blokkját azonban nem tartja célszerűnek a Budapest, március 28. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) A választójogi bizottság mai ülésén Bethlen miniszterelnök folytatta tegnap megkezdett nagy választójogi beszédjét. Kijelentette, hogy Tisza a túlzott jogkiter- iesztéstől féltette a parlament nívóját. Bethlen osztja e felfogást, mert a válás.ztöjognak idő előtti túlzott kiterjesztése a külföldön is olyan parlamenteket teremtett, amelyek nem állanak a megfelelő nivon. Kiemeli, hogy ezek a parlamentek sem a polgári szabadságokat sem a polgári tulajdon szabadságát nem védik és nem tisztelik oly mértékben. amint azt az illető nemzetek szempontja megkívánná. Félti ö is a túlzottan radikális választójog alapján összeülő parlamenttől a polgári szabadságok tiszteletben tartását és Menekülés — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcám — Irta: Vértessy Gyula. Azt hittem, hogy a világ legboldogabb asszonya ez a szép asszony, aki fiatalságán és szépségén kívül gazdag is volt s akinek ráadásul egy kedves, okos szeretetreméltó férje és egy gyönyörű, bájos kis leánykája is volt. • , x A világ legboldogabb asszonyának tartottam, mindaddig, inig személyesen meg nem ismerkedtem vele. Kedves, jó barátnőm lett. Meg is mondta, hogy miért: — Mert maga az első ember, aki megbecsül azzal, hogy nem fecseg szerelemről. Egyike volt a legszellemesebb, legkedvesebb asszonyoknak; csak éppen az a léhaság, az az érzéki könnyelműség nem volt meg benne, ami a férfiembert, már tudniillik a legtöbb férfit, szerelmi fecsegésekre' késztet, Komoly, okos, de állandó szordinós hangulata mellett is végtelenül bájos volt. Nagy kék szemének lemondó, bús tekintetét mintha most is magam előtt látnám s szép ajakéról mintha most is integetne felém az a fanyar mosolygás* mely mindég az ajakén ült, valahányszor az élet nagy problémáiról beszélgettünk. Pedig gyakran beszélgettünk, mert ezek voltak a legkedvesebb témái. Rendes szavajárása volt, hogy nem érdemes élni. S ezt az álláspontját meg is védelmezte emberül. Néhanap ugyan mintha már legyőztem volna az érveimmel s mintha kisantant államainak szempontjából. A legnagyobb gondokat a cseh külügyminiszternek az osztrák kérdés okozza. Benes tudia jól, hogy Ausztria ügye még nincsen véglegesen megoldva. A Németországhoz való csatlakozástól természetesen fázik és azt erélyesen ellenzi. Ezzel kapcsolatban értesítette is a párisi és londoni kormányokat, hogy a Németországgal kötendő garanciális paktumszerződésbe okvetlenül fel kell venni azt a pontot, amely Ausztria és Németország számára a fúziót ismét megtiltaná és utalna a Versailles és salnt germaini békeszerződések erre vonatkozó paragrafusaira. Nem lehetetlen, vélekedik Benes, hogy Ausztria példáját Magyarország is követhetné és lazább vagy szorosabb formában idővel Magyarország is csatlakozna Németországhoz. Ez azonban már nemcsak Csehszlovákiának, hanem a kisantant másik két államának, Romániának és az SHS királyságnak érdekeit is veszélyeztetné. így tehát a kis antantnak nem lehet eltűrnie Ausztriának Németországhoz való csatlakozását a fenyegető és könnyen valóra válható következmények folytán Magyarországi kapcsolatban. már kezdte volna beismerni, hogy mégis van az éleik n valami, a szeretet és a családi boldogság, amiért érdemes élni — hanem ez a beismerés, rendesen csak pillanatokig tar* tett s hamarosan ismét ur lett rajta végtelen pesszimizmusa és életundora. — Eh, akármit is beszél, mégis csak ostobaság az egész élet! Ha az ember nem gondolkozik: állati életet él; ha pedig gondolkozik: . kétségbeesik; rettenetes eredményre jut az élet kegyetlen, ostoba céltalansága és életrendeltetésünk hülyesége felől. Mert ha másra nem is, ha a betegségekre, az érhető irtózatos lelki és testi szenvedésekre, gyötrelmekre, kínokra nem is gondolunk, csak gondoljunk arra, hogy élvezeteink milyen nyomorultak, siralmasak lehetnek, ha csak .pillanatra is rágondolunk, hogy az élet, minden élet, mindenki élete, még a legboldogabb embere is szánalmas utazás, még pedig gyorskocsin, a vénség és a halál felé. -Élni kell abban a tudatban, hogy az élet egyetlen igazi célja: a halál. Hát nem vergődés, szánalmas küzdés az életünk a napról-napra fenyegető halál ellen? Hát nem siralomházban vagyunk mindnyáján születésünk napjától halálunk napjáig? Hát életnek nevezhető ez az ideig-óráig itt való létezés a halál biztos tudatával, a halál eíőrevetett rettenetes árnyékával? Pontosan emlékezem utolsó beszélgetésünkből az ö minden szavára. Mintha csak biztos magyarázatát akarta volna adni annak a rettenetes tettének, melyet másnap elkövetett — Sokáig már nem állom td! El kell rnehogy a központi hatalom őket eltartsa. Ha áz általános titkos választójogot Magyar- országon behoznák, akkor a polgárság helyett á munkásság kerülne uralomra. Igaz, a munkásság hazafias alapokon, kellő kulturnivón hatalmas feladatot teljesíthet de sajnos a mai magyarországi munkásságot évtizedes agítációk teljesen félrevezették és a nemzeti ideáloktól nagyon elidegenitették. Nap-nap után tapasztalhatjuk, hogy a politikai jelszavakat tendenciózusan élezik ki gyakran a nemzeti érdek rovására. Félni lehet attól, hogy szélsőséges jelszavak a polgárság .szempontjából is káros irányban fognak befogadásra találná. Utána Rakovszky Iván belügyminiszter- kifejtette, hogy.őszintén be kell vallani azt, hogy a kulturális, gazdasági és társadalmi élet fejlettsége- terén, el vagyunk maradva és ennek - következményeként szükebbkörü választójogot keli aikot.ni; mint balkáni mintára névleges demokráciát és általános választói jogot.-hirdetve, erőszakkal kormányozná. A bizottság általán óságban megszavazta a javaslatot. O $ -fr *4 A nemzetgyűlés tavaszi ülésszakának megkezdése A köztársasági elnök folyó évi március húsz mibe teáikén kelt elhatározásával a nemzet-gyűlés őszi ülésszakát bjrekesztette s ugyanakkor kelt elhatározásával a tavaszi ülésszakot nyitó ülést március harmincegyedikére hívta össze. Az említett elnöki kézirat alapján a képviselő-ház elnöksége a inai napon szétküldte a legközelebbi parlamenti ülésre szóló meghívókat; a képviselöház március harminc- egyedikén , kedden délután félnégy órakor fogja megtartani legközelebbi ülését, amelynek napirendjét: csupán a történelmi országokat érdeklő s a haszonélvezetek ellen vezetett végrehajtásról szóló szemátushatározat, továbbá Kártyák, Mondok és Kamiuszky kép- vfeiők menteim! ügyei szerepelnek. Értesüléseink szerint a képviselöház a húsvéti szünetig legfeljebb négy ülést fog tartani. .Több ülést-már azért sem lehet tartani, mert'a kormány nem készült el a javaslatokat előkészítő munkával". . A -szenátus legközelebbi' ülését a széna-; tus' elnökségé ugyáhos-ak március harminc- egyedikére hívta össze; V napirenden Bodnár szenátor uiabb .mentelmi ügye, továbbá az ípyIgazolványok territoriális érvényességéről szóló javaslat szerepel, 38§sWíS&©eeeeeö©©öv Syfilldöfose Dr. Kolb ezelőtt a prágai. frankfurti é* berlini bőrklinikák tauársöprédja és njásodorvosa S»8r5ásS«B SS, 5S, Wassermanu vizsgálat! . MMm Miül i niiill Piliülit Ilii uekülnöm., — Mit nem áll ki? , — A halál tudatát, A meghalás gondolatával nem tudok élni — S itt tudná hagyni azokat, akiket szeret? A férjét, a kis leányát? , . — Könnyebb lesz őket itt hagyni, mint esetleg bevárni, míg ők hagynak itt. Mert meghalni könnyű; csak a halált várni nehéz. És könnyebb az embernek magának őrök búcsút venni azoktól, akiket szeret, mint bevárni, tnig azok távoznak el örökre tőle, .Megörülnék, ha be kellene várnom az uram' vagy a leányom halálát. Nem, ez elől el kell menekülni. És a magam halálára se akarok várni évekig. A meghalás rettentő bizonyosságának, a tudatával nem lehet élni, — A többiek tudnak élni? — Mert azok nem gondolnak rá. De én csak erre tudok gondolni s ez megmérgezi minden percemet. Már elég volt; nem bírom tovább. Minden reggel, mikor felébredek, arra gondolok, hogy m.a ugyan még felébredtem, de hátha holnapra már ravatal lesz az én fehér ágyamból és én holtan, mozdulatlan fogok rajta feküdni. Szólni akarok majd s nem tudok szólni; látni akarok s nem fogok tudni látni; érezni akarok s nem tudok majd érezni, mert az ajkam fagyos, a szemem üveges lesz s a szivem nem dobog többé. És így vonszolni a rettenetes napokat szeretteink körében, egy percig se lenni biztosnak abban, hogy a következő perc nem az én halálom perce-e, vagy az uramé, vagy a kis leányomé! A gondolkozó embernek egy percé xv.aygngTMrsárin.i ■ ........................................ ........ ........;--------------------------------~ p% jjj m nm /ilMMIl korszakba vezethető vissza az fi.ReserílVlZ | ||| a® !$P S* i|j| |j|| Ü v M S ifi |j|§S MSI képződésének és hatékony alkatrészeinek ősszeérési folyamata a föld ' a p^ratjan természetes gyógyszere a gyOltiOT-. ÖÉS- s egyéb betegségeknek Kapható minden gyógyszertárban és jobb füszerüzletben. l0i9 Rendszert ^ aaag reggelizés előtt fél pohárral Az „IGMAND1" nem Jévesztendö össze másfajta keserüvizekkel | % * a polgárt tulajdon szabadságának megvédését. De a vallás szabadságát is veszélyeztetik egyes radikális parlamentek. A radikális prlamcntokben, ahol a szociáldemokraták több helyen előkelő szerepeket töltenek be, igyekeznek néhol fokozatosan lassan, néhol meg radikálisan korlátozni a polgári tulajdon szabadságát es lehetőleg k kollektív .tulajdon- rendszerre való áttérést szorgalmazzák, .Éz pedig nagy' veszélyt jelent különöseu a szegény országokra, ahol a tőkeképződés fejlesztése épen a mai viszonyok között rendkívül fontosságú, mert a? külföldi hitelforrások csaknem teljesen el vannak zárva tőlünk. A mai Európában ugyanazok a jelenségek tűnnek fel, amelyek a régi római birodalom bukása előtt mutatkoztak, amikor a munkanélküli 'tömegek igényt támasztottak arra1,
