Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-27 / 70. (813.) szám

Péntek, március 27. í» — (A szenátus mint bűnbak.) Igazán égbekiáltó bűn az, ami az ör egnyugd ijas okkal történik. A törvénnyel is megengedett nyűg­éi jemdés három hónap óta egyre késik s a kormány egyik hétről a másikra halogatja a törvény végrehajtását. Legújabban a szená­tusra akarja hárítani a felelősséget a kor­mány a nyugdijak visszatartásáért azzal, hogy a szenátus áprilisra halasztotta az ille­tékek felemeléséről szóló törvények tárgya­lását. Mondanunk sem kell, hogy a kormány legújabb kibúvója üres szóbeszéd. Jól tudjuk, hogy különböző szubvenciókra minden kü­lönleges meghatalmazás nélkül müTiárdok áll­nak rendelkezésre, a szegény nyugdíjasok számára azonban nincsen előleg. Bárcsak ez volna a mai kormányrezsim legnagyobb bűne, hegy az éhező nyugdíjasoknak utólagos jóvá­hagyás reményében fizetné ki az illetmé­nyeket. — (Tudjátok-e mi a Mah-jastg?) Nem tudjátok? A Mor.-Ostr. Bénik kioktat arról benneteket, hogy milyen veszedelmes dolog a Mah-jong. „A Mah-jong kínai játék — írja a láp — amely az utóbbi időben borzalmasan elterjedt Parisban s Európa többi városai­ban, Már i súh- 0 strauban is talált barátokra. Különösen annak egyik kávéházában, ahol szenvedélyesen játszották. A Mah-jong igen hazard, nagyon veszedelmes hazard játék, amelyet haladéktalanul be kellene tiltani. Egyelőre csak 3_ kávésok egyesülete tárgyal­ta a tilalmat, amely elhatározta, hogy a kávé­házak nem fognak tartani Máh-jőngöt.“ — (Felgyújtotta a saját majorját.) Lőcsei tudósítónk írja: Ignacsek Simon itteni gazdag majorost családi bajai és börtönben ülő fiá­nak romlottsága annyira elkeserítették, hogy hétfőn éjjel pillanatnyi heves felindulásában felgyújtotta majorját, melyet nemrég félmil­lió koronával vásárolt meg. A tűz hamaro­san elterjedt és veszélyessé vált a környé­kező házakra, de az idejében kivonult tűzol­tóság lokalizálta a tüzet, csupán a hatalmas és drága takarmánnyal telt csűr égett le tel­jesen. A szerencsétlen gazdát, kinek majorja biztosítva sem volt, letartóztatták. — (Egy miskolci dúsgazdag vállalkozó öngyilkossága.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Miskolcon az Avas-hegyen lévő villájában Kupferstein Dániel miskolci nagyvállalkozó ma reggel felakasztotta ma­gát. Kupferstein egyik leggazdagabb embere volt Miskolcinak, földbirtokos, nagybérlő, ma­lom- és többszörös háztulajdonos, valamint hatalmas kiterjedésű erdőbérlet birtokosa volt és életében' számottevő szerepet játszott Miskolc társadalmában. Nagy vagyonával, amelyet hadseregszállitással szerzett, az ösz- szeomlás után megnehezült gazdasági hely­zetbe került. Az úgynevezett trianoni határ mentén nagy erdőterületet vásárolt, amely­be csaknem egész vagyonát befektette. Ez a vállalkozása teljesen aláásta üzletének alap­jait, mert hiábavaló befektetésnek bizonyult, A trianoni szerződés ugyanis erre a területre 45 esztendeig nem ad termelési és kivágási engedélyt. Minden utánjárás hiábavalónak bi­zonyult é£ Kupferstein egész vag-yonát ott vesztette. tzdüaS cáf ea temsc&t vme& saffi'Tsa £yi&2s&*NÉ& íksg* et 3«s«8g;ti£S2.'S£Sg étfdíe&ezá — (A bosszuáJlás szokatlan módja.) Nyitrai tudósítónk jelenti: Ezideig ismeret­len tettesek szokatlan módon bosszulták meg magukat egy fiatal nyitrai férjen kedden éj­jel. Raubschiitz Gyula fiatalember a napok­ban nősült és a Piarista-utca 4. számú ház­ban vett lakást, melybe kedden beszállittatta a bútort. Mivel a lakás még nem volt telje­sen berendezve, nem költözött be azonnal fiatal feleségével. Kedden éjjel ismeretlen tettes behatolt a lezárt lakásba és egy késsel vagy bajonettel teljesen tönkretette a 7000 korona értékű bútort. Még a sezlont és a matracokat is teljesen összevagdosta. Csu­pán a nagy csiszolt tükör maradt épen, mezhez talán azért nem nyúlt, mert félt, hogy ezzel nagy zajt fog okozni. A titokza­tos bosszúálló kilétének megállapítása iránt megindult a nyomozás. — (Már a kritikusokra is rossz napok járnak.) A Nővé Smery cseh művészeti és szépirodalmi folyóirat egy fiatal festőművész képeiről hízelgőnek éppen nem mondható kri­tikát irt. A múzsák felkentje azonban nem jött zavarba s ahelyett, hogy jobb képeket igyekezett volna mázolni, az újfajta sajtőbi- rósagboz fordult s itt feljelentette a kritikust üzletrontás miatt. A jeles bíróság a lap szer­kesztőjét vonta felelősségre, aki viszont har­mincnégy elismert nevű szakértő vélemé­nyével bizonyította, hogy a kép tényleg rossz és a kritika tárgyilagos volt. Mindez semmit sem használt, a bíróság „üzletrontás“ miatt mégis elmarasztalta a lap szerkesztőjét s hét­száz korona pénzbüntetésre Ítélte. Monda­nunk sem kell, hogy a szenzációs Ítélet a te­hetségtelen fűzfapoéták és művészek köré­ben érthető örömet keltett, mert ezek után alig akad kritikus, aki nyíltan megmondaná a véleményét. Mxsmsé£e.i 0 A Komáromi NöegyJct közgyűlése. Komá­romi tndésitónlk jelenti: A Komáromi Jótékony Nőegylet most tartotta rendes közgyűlését Csepy Dán! élné elnöklete alatt. Az ülésen Igó Aladár titkár számolt be az egyesület gyönyörű jóté­konysági akcióiról. Az elmúlt évben 82 szegényt segélyezett havonta, karácsonykor fát és lisztet osztott ki a szegények között 10,000 koronát meghaladó összeg erejéig. 0 A Rimaszombati Polgári Olvasókör tisztújító közgyűlése. Rimaszombati tudósí­tónk írja: A kulturális tevékenységéről or­szágszerte ismert Rimaszombati Polgári Ol­vasókör március 22-én tartotta tisztújító köz­gyűlését Rábely Károly elnökletével. Az el­nökség multévi mindenre kiterjedő jelentését Márkus László, a kör főjegyzője terjesztette elő. A szakosztályok működése az elmúlt év­ben jelentősen fokozódott. Nagy tevékenysé­get fejtett ki a Veres Samu dr. elnök veze­tése alatt megalakult Irodalmi Társaság és jelentős sikereket ért el a RPOS tenniszosz- iálya Jelűnek Ernő intézővel az élén. A pre­cízen megszerkesztett elnöki jelentésért a közgyűlés köszönetét szavazott Márkus Lász­lónak. Ezután elfogadták a választmány ja­vaslatót a hózép'tésre vonatkozólag és meg­ejtették a tiszíujitást. Egyhangú lelkesedéssel újra a régi elnökséget érte a közgyűlés bi­zalma s Így újra 3 évre megválasztattak: Elnök Rábely Károly, alelnök Rónay Gyula, főjegyző Márkus László, jegyzők Kandra Ist­ván, Gabonás János dr„ ifi. Csapó József, ügyész Törköly Józsi di„ pénztáros Stritzky Árpád, ellnör Martincsók Samu, háznagyok Kovács István és ií. Vozáry István, borgaz­dák Cseh János és Siroky Gergely és 30 vá­lasztmányi tag. 0 A lévai Kaszinó kdtsirestélye. Lévai. tudó­sítónk jelenti: A lévai Kaszinó kedden folytatta megkezdett JeuHurestélyeinek sorozatát a városi színházban. Az estély ez alkalommal nem nagy, ellenben mű értő közönség jelenlétében zajlott le. A programot Cziezka Angéla lévai zongoramű­vésznő vezette be, kittek játéka minden egyes al­kalommal művészi élményt jelent. .Majd Tóth Gizi operaénekes-nő Grieg, R. Franc és Godard darabokat énekelt eredetiben. Czíczka Angéla kongeniális zón gór akis éré te mellett Ezután Tichy Kálmán, az ismertnevü szlovenszkói festőművész, aki az ecsete ni kívül a tolinak is avatott kezű for­gatója, ült a felolvasó-asztalhoz és „A szép meg­nyilatkozásai44 címen színes és lebilincselő művé­szeti csevegés kíséretében vezette végig hallga­tóságát az építészet, szobrászat, festészet és iro­dalom szépséget jelentő utján és jellemezte az embereknek a szép, mint eszmény után való vá­gyát és törekvését. Szinte szűnni nem akaró tapsvihar tört ki a festőművész felolvasása nyo­mán. Tóth Gizi énekelt újból. Székely ballada, virágének, szerelmi kettős, tréfás dal volt mű­soron. A XVI. századból származó magyar nép­dalok egyszerű, meleg poézise a művésznő köz­vetlen és könnyed előadásában lágyan kőrülsimo- gatta a közönség szivét. Ezután Cziezka Angéla két Országh-darabot és Rübirrstein Cajpriccio-iát adta elő kiforrott művészettel. A tomboló követe­lésekre a művésznő kénytelen volt egy műsoron ■kívüli számmal válaszolni. Végül Tóth Gizi Ka­csok- és Dienzl-da lókat énekelt az előbbihez ha­sonló sikerrel. Vége a saép nyárnak Sehöpíiln Aladár faáromfelvonásos színmüve. Be­mutatta a N&azeís Színház Kamaraszínháza. Budapest, március 25. (Budapesti szerkesztőségünktől.) „Ki az, aki a legtöbb beszédtárgyat szolgáltatja ma Budapes­ten a közönségnek?44 Erre a kérdésre felelt leg­utóbbi vasárnapi levelében Sűhöpflin Aladár, a mi Scböpflmünk. Engedje meg, hogy erre a kérdésé­re itt azt válaszolhassam: ő maga és. az ő első darabját alakitó nagyszerű színészek, „akiknek kedvéért ezren kerekednének föl minden este és tódulnának a színházba**, ha — Sohöpflin első színpadi müvét maga a Nemzeti Színház tűzte volna műsorára. De így is százan meg százan axadnak majd, akik Schöpíün darabját meg fog­ják csodálni ... Nem is „darab” ez a szó színikritikusi értel­mében . . . De ne vágjunk elébe a dolgoknak. JVlossóczy Pál szép nyara*4 című regényét ültette át színpadra Sdhöpflín Aladár és darabjá­nak is ilyen lírai címet választott: „Vége a szép nyárnak*4. Mossóczy Pál szegény szülők gyermeke, akivel húszéves koráig csak az történik, ami mindnyájunknak első életíejezete: maturálunk és pályát^ választunk. Mossóczy (Abonyi Géza) teo­lógussá lesz, akit a sors Bresztoványi Clarisse báróné (N. Tasnády Ilona) falusi kúriájára visz, ahoj mostohafiának, Sanyi bárónak (Petöies Sán­dor) instruktora egy vakáció ideiére. Breszto­ványi báró (Mihályi! Béla) mint államtitkár Bu­dapesten él és elhanyagolja nagyszerű asszo­nyát. Clarisse bárónő szerelmet sóvárgó egyhan­gú életében Mossóczy Pál megjelenése jelenti azt a fordulatot, amikor az érett asszony, a körül­rajongott szépség: az élet jussát követeli magá­nak. Nem elégszik meg Gébics ispán (Harasztos Gusztáv) nyers, fojtott udvarlásával vagy Peko- vics luteránus pap (Gál Gyula) vallásfilozófiád le­mondásban ki csendűlő titkos imádatával. Clarisse bárónő a természetes ösztönök gyújtó, viharzó érzéseitől fütve, élni akar. Mossóczy, az esetlen, de kívül-belül tökéletes fiú, már az első találko­zásnál megszédül a rendkívüli asszony csodálatá­tól és azután már ki sem szabadíthatja magát emberfölötti hatása alól. De Clarisse bárónő — bár maga is őszintén viszonozza Mossóczy ifjú szerelmét — az igazi, koncessziókat megvető er­kölcs és talán nem utolsó sorban öreg, becsületes 'lelkészének hatása alatt: — lemond szerelméről. Vége a szép nyárnak ... a férj Budapestről hir­telen hazaérkezik és Mossóczy első komoly sze­relme egy nyári éjszaka egyetlen forró ölelésé­nek emléke marad csupán . . . Ugy-e nem sok történik a darabban? De váj­jon a színmű hőseinek belső élete, a lelki történé­sek: nem pótolják-e a külső, látható cselek­ményt? Sohöpflin ragyogó lelki festéssel ebben az első darabjában megmutatta, hogy a belső él­mény igenis lehet ekvivalense a színpadi törté­néseknek. Különösért!, ha olyan színészek alakít­ják a darab hőseit, mint a Nemzeti Színház töké­letes együttese. Sdhöpflín alakjai egytől-egyig élő, érző, nevető és síró, örvendő és szenvedő emberek. De ezenfelül szimbólumok is. Therése, a francia nevelőnő (Béleznay Margit) épp oly megindító az ö 'járulékos, vágyakielégitetlen nyo­morúságos életével, mini amilyen emberi és megértést, szánalmat keltő az ispán elhanyagolt, féltékenységében beteges felesége Esztike (Iványi AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* 2 . £ < —"" \ Menyasszonyi kelengyék ánihasa t < \ > < i/ ° , \ Saját készitrnenyii finom férfi t 2 \ és női fehérnemű, asztal- au t « \ EL--''----- térítők és mindennemű ienáru E « \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ Ül __ " » Irén). Es ilyen emberiek a többi mellékalakok is: Szeniczey báró (Szőke Sándor), Mihály inas (Losonczi Zoltán) és végül a darab bájos gyer- mekszinésznője Margót baroneszka, akit Horváth Margitka személyesített meg csodálatraméltó te­hetséggel. Sohöpflin első színpadi müvével egyszerre ^ színpadi szerzők élére került. A kritikus mint színpadi iró is méltóvá lett neve jóhangzásához. Es nekünk külön ünnepet jelent Sohopílinnek ez uj bemutatkozása. A „fiatal*4 szerzőt színészei látható lelkesedéssel támogatták, Egytől-egyig, Horváth (rvV, rendezővel együtt azt éreztették, •hogy dédelgetett barátjuk meleg, forró sikeréért szálltak síkra . . . Erdélyi Árpád. Zenei étet Bw-iapsstesa Budapest, március 26. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Hogy az idei hang ver senyévad teljes legyen, eljött a sok világhírű zenei nagyság sorában Battistiiií Matti a is. Azok közé az istenadta tehetségek kö­zé tartozik, akik művészetükkel — ha csak né­hány órára is — ©'.feledtetik a jelen sivárságát. Közönsége, a legexMuzivabb köröket is bele­értve. Budapest legjelentékenyebb művészkörei­ből adódik. Hangversenyén ott láttuk az Opera- ház valamennyi tagját, kik egy magas értékű ín&klepke tanulságait vihették magúikkal. A Ba- i jazzóík proíóaja és a SzevíUai borbély Figaró- áriája voltak műsorának főszámai, mely áriák más valakitől előadva talán banálisaknak tetszet­tel: volna, de a Battisliui rendkívüli énekku!túrá­ján át szinte újszerű ékn ek hatottak. Ez a hetven éves fiatalember, lei'annyi éven át az orosz nagy- hercegnők dédelgetett énekese volt, az ének­művészet fejedelmid koronáéival ékes. Bárhol megjelenik is, csak csodálatot és hódolatot kelt. A közönség tombolva ünnepelte és „a rívod©rci“- vel búcsúzott a sok kihívástól valósággal kifá­rad'. művésztől. Számos lemondás, halaszt gat ás és a kom­münikék egész légiója után végre megérkezett Piccaver — a legelegánsabb terrorista. Hang­ját az utóbbi időben sokat utazgató és koncerte­ző művész egyáltalában nem fárasztotta ki, mert ilyen hatalmas műsort a legkitűnőbb diszpozíció­ban még talán sehol sem énekelt, mint Budapes­ten. Minden számát, főképpen pedig a Virágáriát és Cavaradossi első felvonásbeli áriája után me­legen ünnepelte Piocavert a nagyobbára hölgyek­ből álló közönsége. Farkas Márta szonátaestét rendezett az elmúlt napokban Földessyn é-H e r m a n n L-uia asszonnyal együtt. Mindketten elsőrangú kamarairauizsifcusnak bizonyultak Brahms egyik legnehezebb hegedű-zongora szonátájának inter­pretálásával. Farkas Márta Bach Chaecon-iát játszotta önálló számnak: zengő tónussal, ko­moly elmélyedéssel és biztos technikával. Her- mann Luia pedig BeethoVen Op. 111 szonátájá­nak eljátszásával kiváló pianistának mutatkozott be. A művésznőket meleg elismerésben részesí­tették. Sikerrel teljes külföldi útjáról visszatérve, filharmonikusainkkal most rendezte zenekari Liszt-estéjét dr. V é gh el y i n é-D e ák y Flóra. A művésznő, .alá céljául tűzte ki Liszt müveinek úgy a külföldön, mint a belföldön való ismerteté­sét ás az A- és Esz-dur versenydarabok, vala­mint a Magyar fantázia előadásával ismét tanú­ságot tett róla, hogy erre minden tekintetben hi­vatott. Tittel Bernát kongeniálisan vezényelte a művészi feladatokat precízen1 megoldó zenekart D. R. (tó Ruttkay György darabja Becsben. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ruttkay Györgynek a Keringő című vígját ék át, ameiyet a Vígszínházban adtak elő nagy sikerrel, holnap a bécsi Kleines Theaterben fogják bemutatni. (tó A Népszínház jubileuma? Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése szerint a Nemzeti Színház, amely a Népszínházban kapott hajlékot az utóbbinak ötvenéves fennállását a jövő sze­zonban népszinrnüeiklus előadásával fogja meg­ünnepelni. A ciklusnak első két darabját: a Piros bugyeíláfist és a Peleskei nótáriust azonban még ebben a színházi szezonban fogják bemutatni uj Szereposztással. (*) A Nászindiíió a budapesti Nemzeti Szín­házban. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: A Nemzeti Színház a jövő héten felújítja Henri Bataille Nászinduló című drámáját. Faragó Ödön színtársulatának műsora Kassán: Péntek: Navarrai Margit. (Szigeti Jenő búcsúja.) Szombat: Hollandi menyecske. Vasárnap délután: Marlca grófnő. (Hármától Hilda és Kompóthy fellépte.) Vasárnap este: Hollandi menyecske. Hétfő: Jushl. (Hármától és Kompóthy feli.) Kedd: Jushí. (Harmath és Kompóthy feli.) Szerdán, április 1-én megnyitó előadás Pozsony­ban: Süt a nap. A tíélszlovenszkói magyar színtársulat losonci miisora: Péntek: Pintyőke. Szombat: Pintyőke. Vasárnap délután: Kis kadét. Vasárnap este: Pintyőke. A ruszinszkól magyar színtársulat beregszászi műsora: Péntek: Bob herceg. (Papp Manci vendég!) Szombat délután: Antónia. Szombat este: Süt a nap. Vasárnap délután: Marica grófnő. Vasárnap este: Süt a nap. 1 Berioifer láiis i ■ magkereskedő cég ajánlja: e In fajtiszta konyhakerti-, virág- és gazda­sági magvait j pozsoiwr, ummt is. I a Arlap ingyen és bérmenive. fi—■tiiib ninr JBawawwiwii mo J Taawauisöiiee a a 3 n a L. a a a * a a tó a tó & * a it * ü a & e b a a ií » fc e ü x u £ SS BBMIA Mm vezető pliiJl lapllipn Alapítva 1323. Alapítva 1S23. I Kiterjedt politikai és közgazdasági hirszolgátat, a Tőzsdeie^y^sek: Ptóffa Becs. Budapest, Berlin, ^ Pári8. London és New-York- Jegyzések a bet- és á külföldi árupiacról, különösen az angol és £ amerikai piacokról. Ö KivCEP BRUts&:a?örsa5t: Lloyd George. Kafka dr., Medinger dr., Spma A tanár nemzetgyűlési képviselők. Spiegel tanár x éa Ledebur dr. szenátorok, stb. 6000 váiosban el- ^ terjedve, elsőrendű hirdetési orgánum. Havi elő- fizetésidij 17.- Kő Minden újságárudábán kap- ^ bató-Közvetlen megrendelhető a kiadóhivatalnál ^ Prága I.,Liliova 13. $

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents