Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-27 / 70. (813.) szám

Péntek, március 27.

w.. ■ ' .... il l ■'■■■■" ■

Le

leplezett dunai csempészés Ausztria—Magyarország—Jugoszlávia— Romáasia és Bulgária között

Bécs, március 26.

(A P. M. H. bécsi tudósítójától) Az elmúlt év októberében a vámigazgatóság Bécs- ben zár alá vette a „Helios W.“, „Satomus44, „Jupiter44 és „Uranos44 gőzösöket, amelyek Bécsiből kiindulva Magyarország, Jugoszlávia, Románia és Bulgária 'között bonyolítják é le a forgalmat. Mind a négy hajó a Duna- gózihajózási társaság tulajdonát képezi. A JHeJios W.44 hajót a vámőrség két ízben kapta rajta csempészésen. Mindkétszer mil- liárdokat érő bolgár cigarettákkal, kölni vízzel, pezsgővel és török rózsa-olajjal volt megrakodva. A hajó, valamint a többiek is hasonló rakománnyal, akadálytalanul tette meg az utat Bulgáriától Románián, Jugoszlávián és Magyarországon át haladva, mig végre az osztrák vámőrség ezt a hajót is, miiként a többi gőzösöket tettenérte. A csempészett árukat a vámőrök nyomban lefoglalták. A hajó személyzetének kihallgatásakor kiderült, hogy

a csempészésekről tudomásuk volt úgy a kapitányoknak, mint a személyzet többi tagjainak.

Éppen ezért már az első napokban felmerült a gyanú, hogy a csempészések nem történhettek a D'unagőzhajózásí társaság tudta nélkül, hiszen sokmilliárdos értékekről volt szó, amelyeknek beszerzéséhez nagy tökére van szükség. Azonkívül nem elrejtett ládákról volt szó, hanem a hajó egész rakománya kizárólagosan csempészárukból állott- Az ilyen nagyarányú csempészést négy országban kellett előkészíteni. Tényleg nyomban a rakományok lefoglalása után a Duna- gőzhajózási igazgatósága bevallotta, hogy érdekelve volt az ügyben és az őrizetbe vett kapitányok és legénység szabadlábrahelye- zésének érdekében sok százmilliós kauciót ajánlott fel- Ezenfelül interveniált a lefoglalt áruk kiszolgáltatása érdekében is. Hogy a rakományokkal mi történt, azt mindmáig nem lehet tudni, a hatóságok érthetetlen módon titkolóznak, csak annyi bizonyos, hogy a Dunagőzhiajózási társaságnak mintegy másfél milliárd bírságot kellett fizetnie. Ezt a bírságot a Duna gőzhajózási társaság nyomban kifizette és éppen ezért valószínű, hogy a sóik milliárdot érő rakományokat suttyomban visszakapta. Ma már senki sem bolygatná az ügyet, ha azok, akik a hatóságoknál feljelentették a Dunagőzhajózási társaságot és igy tulajdonképpen leleplezték a csempészést, nem tartanának igényt jutalomra. Törvény szerint a feljelentőket a birság harmadrésze, vagyis a jelen esetben 500 millió illeti meg. Az osztrák pénzügyigazgatóság azonban tudni sem akar a jutalom kifizetéséről, ezért a feljelentők polgári pert indítottak. Az érdekes ügy igy legközelebb foglalkoztatni fogja a bíróságot és a tárgyalások keretében szóba fog kerülni a Dunagőzhajózási társaság hatalmas csempészési botrányának rejtélyes elintézési módja is.

<r

Áldatlan állapotok a nyitramegyel kérisázfean

Nyitra, március 26.

(Saját munkatársunktól.) A múlt század utolsó éveiben épült fel a nyitrai mgyei kórház az egészséges levegőjű, kedvező fekvésű mai Kaszala telepen. A régi igényeknek teljesen megfelelt, a háború után azonban olyannyira szűknek bizonyult, hogy abban ma valóságos művészet a betegápolás. A városban híre jár, hogy egy-egy betegszoba anv- nyrra tol van zsúfolva, hogy egy ágyon több beteg fekszik, sőt előfordul, hogy egyes betegek a földön töltik az éjszakát. Felkerestük ezért a kórház jelenlegi igazgatóját, Csarszky Lajos dr.-t, aki munkatársunk előtt nyilatkozott a kórházban uralkodó állapotokról. Nyilatkozatában megerősítette a városban elterjedt híreket.

A kórházi épület karbantartására az elmúlt évben 130 ezer koronát fordítottak, amelyből csak a legszükségesebb javítások voltak elvégezhetők. Mig 1919-ben külön ve- nerikus pavillon felállítását tervezték. Azóta évek múltak el, a terv azonban csak terv maradt, dacára annak, hogy a betegek száma az 1914 előtti időkhöz képest 40 százalékkal emelkedett. Az összes osztályok any- nyira tol, vannak zsúfolva, hogy ma a venerskus betegeket kénytelenek együtt kezelni a sebészeti osztályon lévő betegekkel.

így tehát fedi a valóságot az a hír, hogy egy ágyon több beteg fekszik és ma ott tart a kórház, hogy sem a befcegsegélyzö által be- ntajt, sem pedig magá n b etegeket nem képes

felvenni. Legsúlyosabb az állapot az elme- osztályon, mely tudvalevőleg ma Szloven- szkó legtulzsufoltabb ilynemű intézete. A zsúfoltságon akként segítettek, hogy két faluhelyre helyezték el a nem veszélyes betegeket, akiket a kórház orvosa havonkint kétszer vizsgál meg és akikért az állam napi hét koronát fizet

A folytonos interveniálásra végre az illetékes körök is belátták, hogy segíteni kell ezeken az abnormis állapotokon. A nyitrai zsupán intervenciójára egy bizottság, mely a közegészségügyi minisztérium kiküldöttjeiből és Bériuger dr. megyei főorvosból állott, elhatározta a kórház melletti telek megvásárlását. A terv szerint uj sebészeti oszPrága, március 26.

A prágai kmetbiróság előtt most kezdődött meg annak a pömék tárgyalása, amelyet Stfiibrntf vasutügyi miniszter, jelenleg miniszterelnökhelyettes indított Novotny, a Rude Pravo felelős szerkesztője ellen. A pör becsületsértés] pör, amelyre az adott alkalmat, hogy a Rude Pravo „Az október 28-ika csalása44 című cikkében St4ibrnyt, a forradalmi nemzeti tanács tagját gyávasággal vádolta.

A pör valószínűleg politikai monstre-pör lesz s esetleg

eddig ismeretlen dolgok kerülhetnek a perrel kapcsolatban napvilágra.

Ki fogják hallgatni tanúként Svehla miniszterelnököt, Benest, Klofácot stib. A kmetbiróság mai tárgyalásán Kratohwil alelnök elnökölt A vádirat kifogásolja a Rude Pravo cikkének ama kijelentését, hogy az október 28-iki forradalom a cseh polgárságnak csalása volt, amelyben a cseh szociálpatrio-ták csúfos szerepet játszottak. Nem voltak cseh

Vázsec, március 25.

(A P. M. H. kiküldött tudósítójának jelentése.) Egyik múlt heti számunkban megemlékeztünk arról, hogy a liptómegyei Vázsec községben mily borzalmas módon gyilkolta meg egy rútkai mészáros Hibben András malomtulajdonost és gazdálkodót. Most hogy a gyilkos a csendőrség kezébe került az eset részleteit a következőkben ismertetjük:

Január 20-án este Vázsecre érkezett egy vándorlegény és a* községházán éjjeli szállást kért. A kisbiró Supala András gazdához vezette, aki hajlandó volt éjjeli szállást adni a vándorlónak. Este átjött a? gazda sógora Hibben András hetvennégyesztendős, különcéletet élő magános ember egy kis tereferóre. A beszélgetés közben Hibben kijelentette, hogy megunta az egyedüllétet és szeretne megnősülni. Kérte az ismeretlen vándort, hogy ajánljon neki feleséget. A vándor azt mondotta, hogy van neki Turóc- szentmártonban egy nénje, akinek szép malma van és aki már régóta szeretne férjhez- mennii. Ezután Hibben elbúcsúzott és aludni tértek. Reggel a vándor összecsomagolta a holmiját és tovább ment. Harmadnap este kopogtatást hallott ablakán Hibben András. Arra a kérdésére, hogy ki az ,a vándor válaszolt mondván, hogy jó hirt hoz számára, mert nénje hajlandó hozzámenni. Erre a hírre Hibben beengedte az idegent. Másnap a vándor ottmaradt nála, segített neki fát vágni s vígan, jókedvűen beszélgettek. Hibben pálinkát hozatott és jól tartotta az idegent. Harmadnapra az idegen még mindig ott volt s az öreg gazda dicsekedve mondogatta ösmerőseinek, hogy a fiatalember, aki a favágásnál segit neki, asszonyt szerez számára. Negyednap reggelre a szomszédok már csak az idegent találták otthon s amikor megkérdezték, hová lett a gazda, az idegen kijelentette, hogy háztüznézőbe ment. Az ottartózkodásának hatodik napján látogatók érkeztek. Egy nő és egy férfi. A vándor- legény megmutogatta nekik az udvart, a düledezö malmot és azt magyarázgatta. mennyivel szebb nénjének malomháza, amelybe nemsokára Hibben lesz az ur. A hetedik napon elment Supalához, átadta neki az istálló és a csűr kulcsát s azt mondotta, hogy elmegy megnézni, hogy van Hibben és mennyire jutott a házassági üggyel A ház kulcsát magával vitte és elutazott. Másnap visszajött Vázsecre és az beszélte a faluban, hogy Hibbennek sohasem remélt szerencséje akadt. A nénje megberetváltatta, megnyiratta, megfürdette, tisztába öltöztette s a hetven- négyéves ember oly fiatal és csinos lett, hogy nénje rögtön beleszeretett, mert hiszen ugy néz ki, mintha harmincéves volna. A környékbeli nép csodájára jár s ő boldogan meséli élete történetét s, aí:nép jiigy, hallgatja

tály, kórbonctani intézet épülne és kibővítettnek az elmebeteg pavilont is. Megnagyobbítanák a konyhát és az irodahelyiségeket is. Az építkezésre és beruházásra 40 millió koronát szánnak, melynek 80 százalékát az állam fedezné. Az orvosok száma a kórházban ma 7, kettővel több, mint a háború előtt, ami nincs arányban a beteglétszám gyarapodásával.

Ezeket mondotta Csarszky dr. és azon reményének adott kifejezést, hogy a helyzet a kórházban rövidesen meg fog javulni és a kórház orvosi kara képes lesz hivatását oly mértékben teljesíteni, amelyet most tőle tel- I jesem távol eső okokból csak szűkké vált kor- »látok között gyakorolhatja. Dallos István.

nemzeti forradalmárok és legkevésbé voltak azok ilyenek, akiket később ezért kitüntettek. A vádirat szerint ez az állítás mindazokat, akik a forradalmi cseh nép élén állottak, színészekké bagatelizái. Kétségtelen, hogy a Rude Pravo ezek közé sorolja' St'ibrntft is. StribrnV a cikkre a Ceské Slovo-ban válaszolt, amelyre a Rude Pravo ellenválaszt adott, kijelentve, hogy Stíibrny, Rasín, Svehla és Soukup egymás között megegyeztek arra nézve, hogy az október 28-iki eseményekről hallgatni fognak.

Stfibrny gyanúsan hallgat arról a diplomáciai aktusról is, amikor a svájci kormánynak jelentette, hogy

a csehszlovák köztársaságot az osztrák kormány engedélyével létesítették.

Ha tehát meghamisították a történelmet — írja a lap — akkor a hamisítók a koalíciós kormány oldalán vannak. Végül azt panaszolja a vádirat, hogy a cikk Stfibrny minisztert augurnak nevezte.

őt, mint valami prófétát. Egyben egy levelet mutatott, amelyben Hibben bejelenti nagy boldogságát, üdvözletét küldi a falunak és kéri, váltsák ki állataira a marhalevelet és Supala fia segítsen az idegennek a három öreg marhát elhajtani, a két borjut pedig tartsák meg. Supala fia meg is tette ezt. Elmúlt öt hét és Hibbenről semmi hír sem érkezett. Egy hitelezője keresésére indult és meg is találta az adott turócszentmártoni címet, ahol azonban semmit sem tudtak a hirtelen megfiatalodott szerelmes gazdáról. A hitelező visszatért és bejelentette az esetet a községi elöljáróságnál.

Három napi keresés után, azután megtalálták Hibben holttestét a ház pincéjében, burgonyával betakarva. A csendőrség azonnal megindította a nyomozást és

egy hét múlva elfogta a gyilkost.

A gyilkos mindent beösmert és elmondta, hogy egy este, amikor lefeküdtek, Hibben halántékához illesztette a revolvert és elsütötte. A gyilkos a gyilkosság után nem aludt többet Hibben házában, hanem összeszedte az értékesebb holmikat és Kassára ment, ahonnan Liptószentmiklósra utazott. Odarendelte feleségét és öccsét, akik fehérneműt hoztak neki, mert az övé véres volt. Liptó- szentmiklósról mind a hárman Vázsecre mentek, de az éjszakát nem Hibben házában, hanem a szomszédban töltötték. Másnap reggel felesége és öccse elutaztak, ő még egy hétig ottmaradt és gondozta a marhákat. Egy hét múlva elutazott feleségéhez, ott megírta Hibben nevében az üdvözlő levelet Supalához, elhajtotta a két tehenet és az ökröt, Supala fiának segítségével. Supala Liptóujváról visszatért, noha a gyilkos tovább is magával hívta, mert állítólag vele is végezni akart arra gondolva, hogy ö az egyedüli ember, aki pontos személyleirást tud róla adni a hatóságoknak.

Az egyik tehenet Nagypalugyán értékesítette 1600 k-ért, a másikat Németlipcsén 4000 k-ért. Innen öccsével Ruítkára utazott, ahol anyja lakik, kifizette 3600 koronás tartozását majd feleségéhez ment Olcsvára, akinek 1500 koronát adott át. A többi pénzt Kassán elmulatta. Közben, amint megírtuk Kassán gyanús költekezése miatt letartóztatták, de később szabadlábra helyezték. Ezután átszökött a határon Magyarországba, ahol a magyar csendőrség elfogta és visszatolon- colták a határra. Újból Kassára ment és egy razzia alkalmával ismét elfogták. Ez esetben nem engedték szabadon, mert 1922-ről szóló körözőlevelet találtak ellene. A kassai rendőrség ekkor még nem tudott hivatalosan a gyilkosságról, mindössze a Prágai Magyar Hírlap nyomán szerzett értesülést arról, hogy Vázsecen milyen eset történt. A véletlen azonban ugy hozta magával, hogy a gyil3&

kosság ügyében nyomozó csendörőrparaucs- nok ugyanakkor jutott helyes nyomra és Ruttkán és Olcsváron kinyomozta, és megállapította, hogy

Majer Ferenc a gyilkos s közben Majer feleségét letartóztatta.

A letartóztatott asszonnyal a csendőr- parancsnok Kassára utazott, ahol a rendőrségi fogdában megtalálták Májért és azonnal letartóztatták. A gyilkos a kihallgatása nyomán elmondotta, hogy a halottat nem a gyilkosság elkövetésekor vitte le a pincébe, hanem csak harmadnap éjjel és addig az az ágyon feküdt.

A felesége kijelentette, hogy a gyilkosságról semmit sem tudott. Letartóztatták a gyilkos öccsét is, aki beismerte, hogy tudott a gyilkosságról, de senkinek sem szóit, mert bátyja megtiltotta neki.

A P. M. H. CSÜTÖRTÖKI ROVATA írja: Fenyves Pál

írók és írások

— A Hortobágy poétája —

Kerek busz esztendővel ezelőtt egy fiatal újságíró, aki maga mögött hagyta már akikor a kálvinista Rómát meg a kőrösparti Athént és Parisba menekült a Nyugattal1 „ehnátkázódni44, hazajövet ilyeneket irt a korabeli Magyarországról: „Tízezer ember előreszaladt, európaivá vált idegben, vérben, gondolatban, 'kínban, szomjúságban. Egy tulíejlődött embertípus termett iltt, mely előttefut a magyar társadalomnak száz esztendővel legalább.14 Tudott ő és irt is akkoriban egyebet is, ennél cifrábbat, de azt nem emlegetem mostan. Elég annyi, hogy a múlt század' fordulóján nekiiraimodott egy kicsiny csoport, amely nem törődött azzal, hogy a százezrek nem talpalnak utána, vagy azt hitte talán, hogy majd nekillűdkiluak a többiek is . . . és ugyancsak verte a mellét, hogy ő európai. Ez természetesen rossz vért szült a tempósabb magyaroknál, akik nem láttáik szükségét ennek a nagy sietségnek és ilyenformán igen nagy civakodás kerekedett köztük meg a tulfejlödött magyar lelkek között.

Amíg közvetlen közelből hallgattuk ezt a perlekedést, nem tudtunk, nemi is akartunk pártatlanok lenni. Az idő mániása, sorsunk fordulása azonban kezd igazságos bírákat nevelni belőlünk. Kezdjük látni, ha miben igazat szóltak azok a kengyelfutók (érezzük a magiunk kárán, megtanultuk a magunk vesztén, hogy keservesen sok igazságot mondtak), de arra is megtanítottak az események, hogy felismerjük szörnyű tévedéseiket. Közben pedig olyan vad irániban szaladt cl felettünk minden kengyelültók legrosszabbifca, az idő, hogy alig egy évtized alatt utókor lettünk, amiéhv íapszélí jegyzeteket ír a múlt' annaleséibe.

Az imént idézett fiatal újságírónak neve ma már nem csatakiáltás többé. Sokan rajongnak érte és vannak nétiányam, akik ugy olvassák a verseit, ahogyan a verset olvasni keli: hittel,

szeretettel. Még a megnemértők is illedelmesen tiltakoznak ellene. Az iskolai olvasókönyvekbe bevonul ő is, muszáj-Heríkulesnek, szegény'. így aztán lassanként nyomába érnek a százezrek. Amikor majd minden baráti emlékirat megjelent és feledésbe merült már, alább fog hagyni az Ady-láz és Ady Endrét nem fogják másképp becsülni, mint Csokonait vagy Petőfit. A magyar művelődés nagy értékkel fog gazdagodni aktkor.

Még nem jutottunk odáig. Ma még csak nagy7 ritkán figyelmeztet valaki arra, hogy ezt a mi nagy értékünket okosan szeressük. Éppen ezért különösen örvendetes, ha a magyarság egyik vezérétől ered ez a figyelmeztetés, annak bizonyságául, hogy akik az élen haladnak, hallják és megértik a magyar kulturlelikiismeret szavát.

Egy vidéki újságban olvasom Szent-lvány József nyilatkozatát Adyról. Mindegy, hogy hol és mikor, fontos az, hogy- Ady nagy, magyar tragédiáját meglátta és kimondta: „Adyb-an élt a

nemzet szeretet-e, az aggódás az ország sorsáért. Folyton vérző életereje szinte megtestesülése volt Magyarország életútjának.44 Politikus, az itteni magyarság bizalmának letéteményese, nean pedig irodalmi ínyenc mondotta ezt. Olyan időben mondotta, amikor még nem sok politikus mer hitet tenni Ady mellett. Mert Ady nagyon mélyen nézett nemzete leikébe és nagyon keserű igazságokat kiáltozott. A politika urait még Petőfinél is élesebben támadta. Legkényelmesebb volt hát ráfogni, hogy nemz-etgyalázó. így aztán Adyt szidni — magyar erény számba ment. A politika urai felől ennekutárta kiáltozhatott, ahogy és amíg csak bírta — az a liazaáruió . . .

A Szent-lvány József példája visszatart altói, hogy általánosítsak. A magyarságnak van már olyan politikusa, aki bírókra kél az elöité- letekke-1,- akinek van ‘bátorsága levonni a tanulságokat, kimondani, ami a szivén fekszik és vállalni a felelősséget múltért, jövőért. Nem akarok innen belekontárkodm a politikusok mesterségébe és néni kutatom azt sem, hogyan és mikor jutott el az említettem képviselő Ady Endréig. De jólesik tudni hogy eljutott odáig és jólesik tudni?, hogy a csehszlovákiai magyarságnak látószeimü politikai vezére van.

A magyar művelődés felelőseinek legnehezebb feladata az, hogy csökkentsék a távolságot a tuKejfódött magyar lelkek és a haladás utján lemaradt százezrek között. Alapjában véve neon Ady Endréről és egy magyar politikusról van itt sró, hanem arról, hogy a látszatok helyébe minden ég zengésnek, földindulásnak ellenálló magyar tmr-velőcPés épüljön.

„Az títlier 2Mta csaisa"

Hogyan történt a vázseci raWógyilkosság?

i