Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-27 / 70. (813.) szám
Egész NongafemrApttoH lelkesen fogadták CIonMü Págif ieszédét. melyben a nemei pa&!iunter?ezei meaieff ionian állást A tüneményes szénoki siker karriérje Egységes magyar párt Irta: Szent-ívány József nemzetgyűlési képviselő- —, március 26. Az országos keresztényszociátis párt nyu- gafcszlovenszkói kerülete március 16-án tartott ülésén a párt néhány kimagasló egyéniségét, így ,a többek között Jabloniczky János dr. és Palkó vidh Viktor nemzatgyü-lést képviselőket, Bittó Dénes nyugalmazott főispánt, a pártközi vezérlő bizottság elnökét és Gre- igorovits Lipótot párllbeli 10vékeny ségűktői felfüggesztette és ellenük pártfegyelmi eljárást íikíítolt. Ezzel a párt nyűge# köreiben már régóta lappangó válság alkattá vált, mint az Lelley Jenő dr. nemzetgyűlési képviselőnek, a párt elnökének pártfliiveihez intézett és a Népakarat vasárnapi számához mellékelt felhívásában is kifejezésre jutott Ennek folytán politikai életünkben uj helyzet állott elő, amely a legnagyobb mértékben magára vonja a közvélemény figyelmét és amelyből a kivezető utat Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő az alábbiakban jelöli meg: Az országos kérész tény szocialista párt nyugati kerületének határozata oly szokatlan, hogy azt kei következtetnünk, hogyakeresz- ténystzocialista pártban oly mélyreható ellentétek vannak, amelyek kiegyenlítése nem lehetséges. Ha nem igy volna, nem tartanám lehetségesnek, hogy a szenvedélyek ennyire erőt vegyenek a párt egyik felelős vezető szervén. Különben nem tudóin elképzelni, hogy az intelligencia, politikai képességeik tekintetében kiváló és tisztességes eni^yr^ktöl a párt oly módon akarjon megvárni, ennek az eseménynek a meggondolás nem lehetett a rugója, — vagy ha az volt, akkor hát az ellentétek kiküszöbölése a jelenlegi keretekben nem valószínű. A pozsonyi határozat folytán beállott politikai helyzetnek egyetlen kiútja van mindenki részére és ez az egységes magyar párt A helyzet kulcsa annak kezében vau, aki az egységes pártot meg tudja alakítani Nem tudnék lelkiismeretemmel elszámolni, ha most nem mondanám el véleményemet és nem ál'lanék azok mellé az emberek mellé, akik az egységes part hívei és akik nagyon sokan vannak s ne hívnám fel politikai közvéleményünket az egységes magyar párt megalakításának támogatására. Évekkel ezelőtt a nyilvánosság előtt vettem részt abban a sajtóvitában, amely az egységes párt kérdését tárgyalta. Akkor a pártkeretek fentartása mellett foglaltam állást azzal az indokolással hogy népiünknek az uj politikai jelszavak zűrzavarában szüksége van a pártkeretekre. Az egységes párt ideje akkor érkezik el, ha népünk kijárta a politikai iskolát és meg tudja érteni, hol van a helye. Éveken át folyt a gazdasági színezetű keretek között a munka, évekig tanítottunk, beszéltünk és a nagy tömegek ma már tisztában vannak, miről van szó. Lehet, hogy egy lépéssel előbb indul útnak az egységes párt gondolata pozitív formában, de a pozsonyi határozat után az egységes vezetés, fegyelem az, amire a magyarság politikájának elkerülheöen szüksége van. Nem első alkalommal fejezem ki azt a meggyőződésemét, hogy a magyarságnak nemzeti alapon kell szervezkednie — e pillanatban sem látok semmi okot arra, hogy azt megváltoztassam. A keresztrnyszocialista szlovák és német osztály önállóan sokkal értékesebb munkát végezhet s ha úgy akarja, a magyarokkal szövetségben működhet. Az egységes magyar párt összesüritett programja Szlovenszkó és Ruszinszkó autonómiája, a testvéri v!—'tiy a " °ntiiinket környező nemzetekkel és a nemzeti béke felajánlása teíjes nemzeti jogaink ellenében. Prága, március 26. Reuter leadta a viliágnak: „Percekig tartó ünneplés és elismerés a ház minden oldalán. Chamberlain mai beszédével oly diadalt aratott, mely méltóan sorakozik nagyapjának, a nagy Chamberlainnak legjelentősebb sikered meílé“. S igaz is, az a beszéd, melyet az angol külügyi államtitkár kedden este mondott el az alsóházban a genfi jegyzőkönyv elutasításáról és a hires német paktumtervezetről, mint valami kellemes meleg hullám hat, s az ember szinte nem meri hinni, hogy a feneketlen bajban és ördöngösségben tényleg komoly törekvést jelentenek e szavak. Chamberlain minden szavából az az önérzet áradt, melyet csak Old England ad fiainak s van-e politikailag gőgösebb kifejezés, mint •ez: „Ha Anglia ma akarja, soha többé nincs háború!“ De ezt a nagy mondást komoly argumentumokkal bástyázta körül. Legelőször is elmondta az elutasított jegyzőkönyv .keletkezésének történetét. Herriot és Macdonald a londoni konferencia után két teljesen ellentétes bázison akarták megoldani a kisértő európai problémát. Ezt az ellentétet „egy igen eszes és igen aktiv“ diplomata persze Bérces — ki akarta egyenliteni s igy szüle- \ tett’meg a jegyzőkönyv eszméje. Ez a terv azonban túlontúl kedvez a szárazföldi hatalmaknak s Anglia mint maritim világhatalom, nem fogadhatta el. Helyébe mást kellett adni, mert az eddigi helyzet már tarthatatlan volt s ekkor jött a német javaslat. Anglia kezdetben idegenkedett tőle, de amikor meggyőződött őszinteségéről, az eszmét magáévá tette. Még a keleti határok tekintetében is garanciát nyújt ez a javaslat, mert határozottan kimondja, hogy ott sem nyúl soha harci eszközökhöz esetleges határéi tolások kierőszakolása miatt. Anglia mindig az volt, aki egy kontinentális hatalom túlkapásait letörte, így cselekedett a spanyol impériummal, így Napóleonnal, igy 1914 Németországával. Ma is az a cél, hogy a kontinentális egyensúlyt megőrizzék s Nagybritaainia éppen ezért nem mehet be soha többé oly katonai szerződésbe, mely határozottan Németország ellen irányul s egy hatalom érdekeit szolgálja. Ellenben törekedni kell, hogy a német birodalommal karöltve oldják meg a helyzetet. Ha Németország belép a népszövetségbe és a Rajnát garantáló paktum létrejön, akkor alá lehet húzná a múltat, a háború kora be van fejezve és uj, békés, egyöntetű utón haladhat az európai politika. A beszédnek mindenütt, .még Franciaországban is, nagy hatása volt. Ma már Parisban sem kételkednek a német javaslat őszinteségében s kérik, hogy Németország precizirozza tervét, melyet igy a komoly tárgyalások alapjának lehet majd tekinteni. Az angol alsóháziban szintén nagy hatást gyakoroltak a külügyi államtitkár fejtegetései a munkáspárt szinte elfelejtette a genfi tervezet kudarcát, az uj javaslat célszerűségének láttára és a liberálisok nevében Lloyd George szintén szimpatikus húrokat pengetett s csak Lengyelországot támadta rnég nála is szokatlan éllel túlkapásai miatt. Szerinte egy olyan országnak, melynek 27 millió lakosa közül kilencet az államhatalom csak szuronyokkal tud a határok között tartaná, nem lehet sok mondanivalója a nemzeti igazságosság tekintetében. Chamberlain beszédét tehát mindenképpen úgy kell tekintenünk, mint Németország egyenjogositását, mint a francia-angol katonai alliancok bukását s mindenesetre úgy, mint uj szerződési tárgyalások megindítóját. Németország sokat felejtett abban a pillanatban, amikor spontán ajánlatot tett a versail- lesi szerződés önkéntes garantálására és megtartására, de Németország e nagy elhatározást igénylő lépésére méltó felelet ' volt Chamberlain beszéde, aki pozitív ígéretet tett, hogy soha többé nem köt fegyveres szö- f; etséget Berlin ellen s minden kontinentális probléma 'megítélésekéi Németországén is egyenrangú félnek számítja. Nyugaton a versaillesi diktátum kölcsönös, barátságos szerződéssé emelkedik. Keleten a kérdés még nyílt, de garantáltatik, hogy fegyveres utón nem lesz változtatás. Az Aíldeuíschok aknamunkája a német paktumtervezet ellen Berlin, március 26. Mint ismeretes, a német nemzetiek egy része, az Alldeutschok, kampányt indítottak Stresemiann s a külügyminiszter paktum tervezete ellen. A frakció lapja, a Deutsche Zeitung nap-nap után támad s mai számában a német tisztek nemzeti szövetségének egy felhívását hozza, melyben a többek között a következőkről van szó: A német nép a kormány titkos diplomáciája ellen fordul, mert ez lehetetlenné akarja tenni hogy a zártan élő német törzsek ismét egységgé olvadhassanak. ' Elviselhetetlen a németül érző férfiak és nők részére, hogy a komány lemond annak a lehetőségéről, hogy a versaillesi szerződésben elrabolt területeket visszaszerezhessükA baloldali lapok rámutatnak a német nemzetiek táborában uralkodó ellentmondásokra s bizonyosra veszik, hogy az elnök- választás után az ellentétek kipattannak s a jobboldali pártokban erős szakadás áll be. Hugó Bettauer ma reggel meghalt Becs, március 24. A rendőri levelező- iroda szerint Hugó Bettauer iró, a „Bettauer*- sche Wochenschrift“ szerkesztője ma reggel meghalt. Mint ismeretes, Bettauer ellen két 1 hét előtt revolvermerényletet követtek el. j A kezdetben súlyosnak vélt sebesülés idő- í közben könnyebb lefolyásúnak látszott, máig azonban mégis komplikáció állott be s Bet- J tauer állapota már tegnap este válságosra fordultÁdáz választási harc Németországban Mindenkinek iöieleveniíik régi bűneit. Berlin, március 26. Az elnökválasztást1 megelőző agitációk napról-napna élénkebbek lesznek. Az egyes jelöltek közt lévő ellentét' csak most domborodik ki igazán, amikor i egy és ugyanazon városban egyszerre tart1 nópgyülést a jobboldali jelölt, a centrum , jelöltje és a szociáldemokraták jelöltje. Napirenden vannak az összetűzések és a verekedések s a mentők állandó készültségben állanak, hogy az agitáció áldozatait segélyben részesíthessék. Megállapítható, hogy a népszavazás iránt nagy az érdeklődés a birodalomban, erről tesz tanúságot az egyes választási gyűlések nagy látogatottsága. Nem ritka az az eset, hogy a szónokokat 15—20 ezer ember hallgatja végig s egyes helyeken behozták az Amerikában és Angliá- óa^A^gotaTj jva tbán ievö hangjaitokét is, hogy a rengeteg tömeg egyformán értse a szónok szavait. Igen nagy arányú volt a berlini szociáldemokraták tegnapi gyűlése is, melyet a sportpalotában tartottak meg s melyen több mint 25 ezer ember vett részt. Többek között beszélt Dittmann, a hires szociáldemokrata képviselő, aki megállapította, hogy az adott helyzetben a? német köztársaság egyetlen támasza a szociáldemokrácia. Utána Stampíer, a Vorwárts főszer- { kesztője szólalt föl, főleg külügyi problé- • mákról. Gúnyosan említette meg, hogy Jarres a jobboldal mostani jelöltje volt az, aki 1923 őszén a versaíílési szerződést föl akarta mondani és fölidézte a franciák továbbnyomulását. Akkor olyan volt a helyzet, hogy a franciák Hannoverig vonulnak, a csehek megszállják Drezdát, a lengyelek pedig talán egész Berlinig jönnek. Aki ilyen könnyel- , műén kezelte az ország sorsát, az nem való ' arra, hogy a legfőbb méltóságot megkapja, j Stuttgartban .viszont Jarres dr. a birodalmi blokk jelöltje tartott nagy beszédet melyen Bazille würtembergi államfő is részt vett. A Lokalanzeiger szerint Jarres egyetlen mottója ez volt: Ki a pártok fertőjéből. Mi nem akarunk reakciót, sem a régi állapotokhoz való visszatérést, de azt sem akarjuk, hogy a köztársaság pénzügyi hiénák birtokába jusson. Jarres védekezett ellenjelöltjeinek fő-. vádja ellen, akik tudnillik azt mondják, hogy 1 ö volt az, aki a Ruhr-megszállás követkéz- j tében támadt áldatlan helyzetet megterem- j tette és kifejtette, hogy a szociáldemokraták viselkedtek annak idején államellenesen, J amikor hajlandóknak mutatkoztak a rajnai önálló köztársaság elismerésére. A müncheni lapok szerint Jarres dr. Münchenben meg akarta látogatni Held bajor | miniszterelnököt, aki tudvalévőén szintén j jelöltje az elnöki méltóságnak. ) Beavatott körök szerint Held miniszterelnök kijelentette, hogy a bajor néppárt egyáltalában nem azonosítja magát a birodalmi blokkal, mert ez elsősorban evangé- : likus és az evangélikus szövetség folyto- -: nosan uszít a német katolikusok ellen. • 1 Bizonyos, hogy a második választási !| menetben Jarres dr.-t a katolikusok egyetlen ; szavazatát sem fogja megkapni. Londonba egy második német javaslat érkezett London, március 26. Fleurtau londoni, francia nagykövet tegnap visszaérkezett az angol fővárosba és lapjelentések szerint magával hozta a francia kormánynak fontos instrukcióit a német paktumtervezetre vonatkozólag. Egyes lapok igen optimista hangon nyilatkoznak a Páris és London közti tárgyalásokról s szerintük sokkal jobban áll a német paktumterv ügye, mint azt a nagy nyilvánosság gondolja. Chamberlain csak azért mert oly nyíltan állást foglalni a német javaslat mellett keddi beszédében, mert birtokában volt Franciaország hozzájárulásának. Ezenkívül bizonyos az is, hogy Amerikában örömmel és szinte lelkesedéssel fogadták Chamberlain beszédét. A Daily Telegraph annyira megy, hogy az eljövendő angol-fran- cia-német tárgyalások fontos programját is megadja. A lap szerint ezeken a tárgyalásokon a következőkről lesz szó: 1. Az államok nacionális függetlenségi kérdésének vitája. 2. Vita a territoriális status cjuo-ról. 3. Vita a vitális államérdekekről. Beavatott körök Londonban egy második német memorandumról is tudnak, amely tüzetesen foglalkozik a döntőbíróság kérdésével és Németország nyugati, valamint ez alkalommal már keleti határaival is. E javaslat alapjául állítólag azok a tárgyalások szolgálnak, amelyek a német birodalom Svédországgal, Svájccal Finnországgal folytatott a döntőbiróság kérdésében. Általában mondani lehet, hogy Londonban lázas érdeklődés mutatkozik Chamberlain beszéde után a politikai életben és mindenki bizonyosra veszi, hogy a német paktumtervezetet hamarosan kiegészítik és tető alá hozzák. 9 áfWWLjp IV. (ív!. 7«, (813) sjáin * ftenteh 1925 március 27 ffiL, \Jjr Előfizetési árak belföldön: évente 300. Mjffl .ríjiP Agg félévre ISO, negyedévre 76, havonta Jm 26 Ké; külföldre: évente 450, félévre FT& jftöW _____ ___JW ____________________________________________________ ■_ _____ ____ __________ 225, negyedévre 115, havonta 39 Ki. # / iíí V/ÍLwvfnrM ^sszam ***™ ** m m & M m HT M m W i§nSST Szerkesztőség: Prága, LL, Stépánská E. $gf IS IS JBff WL JN? m M? tfB, «$ mr JT IfL MF ullce 16/IH. Telefon: 30-3-49. Kladów y hivatal: Prága, I., Lüiová ullce 18. Tel.: 67-37. Sürgönyeim: Hírlap, Pralia. A és Stusxinszfcói $s&4$veifoe%eit ££SemMéM 3áwt®fo p®ffálHáisi n«aspif«gpíf 3>stvá.ií /7\ , ^
