Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-22 / 67. (810.) szám

Vasárnap, március 22. 3 Ha a királyfi eljátszotta játékait György szerb herceg a jugoszláviai köztár­sasági pártok anyagi támogatója Bclgrád, március 21. A szerb politikai élet enfant ter- rtbleje volt mindig György herceg, *a kegyetlensége miatt a trón örökléstől meg­fosztott királyfi. Hogy a mellőzés keserű sorsá't a. temperamentumos herceg nem tudja elviselni, világos és intrikáival nem egyszer zavarta már meg az amúgy sem kristály­tiszta szerb belpolitikai életet­Legújabban körülbelül két év óta, ami­óta a száműzött György híreién Bclgrádban termett, kellemetlenkedni kezdett Pasicsnak, amiért gyorsan gondoskodtak az eltávolítá­sáról, Elutazásának körülményei annakidején nagy csatát idéztek elő a belgrádi lapok kö­zött, de amint György herceg elhagyta az országot, Iccscndesedtek a sajtóviharok. Most a belgrádi Balkán, a legszélsőségesebb soviniszta lapocska közöl szenzációs cikket György hercegről. Egyes politikai faktorok már régebb ideje kompromittáló adatok birtokába jutot­tak, amelyekkel azt akarják bizonyítani, hogy György herceg szoros összeköttetést tart fenn azokkal a politikai csoportokkal és pártvezérekkel, akikről éppen nem mond­hatni, hogy a mai rezsim barátjai volnának. A Balkán ezzel kapcsolatban tegnapi számában azt Írja, hogy György királyfi ellen följelentést adtak be, hogy összeköttetésben ál! a szerb köztár­sasági párttal, támogatja defetista. a de­struktív akciójukat, sőt agitációjuk költsé­gét saját zsebéből fedezd. A választásokat az egyes ellenzéki pártok a királyfi támo­gatásával folytatták és több ellenzéki lap­nak még ma is tulajdonosa. Ha még monarchista pártokat támogat­na. minden érthető lenne, de a herceg ki­mondottan a köztársaságiakkal kacérkodik, sőt nemrégiben Ikonics Dragoszláv köztár­sasági vezérrel Franciaországba utazott. Vé­gül a lap erélyes rendszabályokat sürget György királyfi ellen. Kilenc hónapi börtönre ítélték a nyitraujiaki testvérgyilkost Számos uieiitökörülriiény — Felfüggesztették az ítéletet Nyílra, március 21. (Saját tudósítónktól.) Tegnap tárgyalta a nyitirai törvényszék az ez év január elején történt nyitraujiaki tragédia ügyét. Az előz­mények a következők: Moravcsik György parasztgazda halála után fiai örökölték a gaz­daságot. A két testvér között állandó volt a torzsalkodás az apai örökség miatt. Anyjuk hiába igyekezett békiteni két gyermekét Istvánt és Jánost. Egy alkalommal, midőn a fiatalabb István az istállóban dolgozott, ismét veszekedés támadt közöttük, melynek során János öccsére támadt, hogy ezt leteperje. A fiatalabbik védői cg maga fölé tartotta a kézé-1 ben lévő lókaparót, amit bátyja meglátva „hát menjen cletre-halálra nem bánom“ ki­áltással ismét Istvánra rohant. Ez látva ve­szélyes helyzetét, bátyja felé sújtott a lóka- paróval, akit fején talált az ütés, úgy hogy nyomban összeesett. János sebébe néhány napi vergődés után bele­halt. A gyilkos Moravcsik István teljesen megtörtén állott a bíróság előtt. Nem akarta megölni bátyját, sírva mutatja vézna kar­jait, nem hihette, hogy testvérét ütése meg­öli. Részletesen előadta a veszekedés lefo­lyását és hangsúlyozza, hogy csak önvéde­lemből cselekedett, mikor a kapával rároha­Páris, március 21. Jóformán nem múlik cl nap, hogy a párisi rendőrkrónika ne köny­velne el egy újabb nagy rablási vagy gyil­kosság! esetet. A háboruelötti Paris apacsvilága szinte hatványozva újjáéledt s az automobilos be­törők pánikszerű izgalomban tartják a ke­reskedőket és a bankárokat. Ma nagy izgalmat keltett az a vakmerő postarablás, mely Cormeillesben. Versailles mellett történt. Tegnap délután 3 órakor há­rom ismeretlen rabló érkezett a faluba s megállt a posta közelében. Megvárták a ked­vező pillanatot, majd benyomultak az épü­letbe. revolverüket rászegezték az ügyeletes Ujtátrafüred, március. 21. A Csorbától nem messze fekvő Vázsec községben borzalmas rablógyilkosság nyo­mára jöttek. Hibben András jómódú ma­lomtulajdonos és gazdálkodó ember pincéjé­ben ennek egyik alkalmazottja rátalált gaz­dája borzalmasan megcsonkított holttestére. Az orvosi boncolás megái lapította, hogy a holttest körülbelül öt hete fekszik a pin­cében, burgonya alatt elrejtve anélkül, hogy valakinek sejtelme lett volna arról, hogy Hibben már nincsen az 'élők so­rában. A nyomozás megállapította, hogy .Hib­ben agyafúrt rablógyilkosság áldozata lett. Körülbelül hat héttel ezelőtt megjelent nála egy vándorlegény és turócszentmártoni ro­konainak üdvözletét adta át. Hibben, akii már idősebb ember, örömmel fogadta a megnye­rő külsejű munkást, annál is inkább, mert ez rokonától levelet is hozott, melyben megbíz­ható, szorgalmas munkaerőnek van feltüntet­ve. Hibben szívesen fogadta, őt szolgálatá­ba és csakhamar beavatta ügyeibe. A szom­szédoknak nem tűnt fel, midőn mindketten elutaztak, mert gyakran fordult elő, hogy Hibben rokonai látogatására megy. Néhány nap múlva az ismeretlen legény ismét meg­jelent a faluban és a ház őrének Hibben egy levelét mutatta fel, melyben kéri, hogy 2 te­henét is l ökrét adják ki neki. A gazdaság őre nő Jánosra sújtott. Az anya bejelentette, hogy nem kivan vallomást tenni, a többi ta­nuk mentő vallomást tettek. A/, ügyész át­kvalifikálva a vádiratot, erős felindulásban elkövetett halált okozó súlyos testi sértés bűntettében kéri bűnösnek kimondani a vád­lottat. A bíróság hosszas tanácskozás után kilenc havi börtönre ítélte Moravcsik Ist­vánt a vizsgálati fogság beszámításával. Tekintettel azonban a fenforgó számos enyhítő körülményre, az Ítéletet két évre felfüggesztette és elrendelte a vádlott szabadlábraheiyezé- sét. Az Ítéletben az ügyész is megnyugodott és iev az jogerős. hivatalnoknore és a levélliordókra s körülbe­lül 400 frankot raboltak a kézipénztárból. Amikor az egyik levélhordó fölocsudoít ijedtségéből és ellenkezni próbált, a rablók többször rálöttek, majd gummibotjaikkal úgy megdolgozták, hogy halva terült el a földön­A tettesek ezután autójuk segítségével elmenekültek. A párisi rendőrség nagy előké­születeket tesz a szervezettnek látszó apacs- bandák elleni kíméletlen hadjáratra, mert a panaszok és * a gyilkosságok napról-napra szaporodnak a francia fővárosban cs környé­kén. gyanútlanul engedeti a felhívásnak, mire az ismeretlen még néhány napig a gazdaságban tartózkodott, azután az ökörrel, tehenekkel együtt eltűnt. Most azután előkerült a meg­gyilkolt ' gazdaember fejszecsapásokkal agyonnyomoritott hullája, amiből nyilvánva­ló, hogy a felmutatott levelet a gyilkos ha­misította, mert akkor Hibben már nem élt. A borzalmas rablógyilkosság hírére nagy apparátussal indult meg a nyomozás. A ki­hallgatott tanuk vallomása alapján a csendör- ség megállapította, hogy a gyilkos Mayer János, vagy Ferenc nevű ruttkai mészáros, > akit néhány nappal ezelőtt Kassán letartóz­tattak, mert nem tudta igazolni a nála levő nagy összegű pénz eredetét, de bizonyíté­kok hiányában szabadon ongedték. A kassai rendőrségnek akkor természe­tesen még fogalma sem volt a vázscci gyil­kosságról és igy most ezen nyom alapján in­dult meg a tettes kézrekeritése. Közben in­tézkedés történt a meggyilkolt malmos ro­konainak kihallgatására is, továbbá annak a megállapítására, hol értékesítette a gyilkos az elrabolt jószágot. Hír szerint az egyik ve­vőnek, aki ellen orgazdaság, címén indult meg az eljárás, letartóztatása várható. Automobilos apacsok garázdálkodnak Parisban Rettenetes rablógyilkosság egy tátraaljai községben Öt hét múlva találtak rá a meggyilkolt molnár hullájára — A letartóztatott és kiszaba­dult rablógyilkos Moravia ruhaipari r. t. Szloveaszkó legnagyobb férfi, fiú és gyermek ruhatelepe. a gyárostól közvetlen a vevőhöz. Kassa — Kosiée, Hlavna ulice 27. Fiókok, Prága, Bratislava, Michalovce, 2787 Wien, Szabott árak. Telefon 687 <»e©©e©e©e©©©8©©e©©ö©©e©«s©«©©©©’, ir. Kolli Rfidacnrcl', Prága 11- CRH. sszrsái*v». Vassermami vizsgalat — Szifilisz, bőr- <• s mMnilxMes­ségek orvosa — Rémiét: lö-U‘|j, l't.-5-ig- Vasárnap 9- 12-ig n©öe»«o©©®eo®©©öoe©©ööairv®©®©©©©?' DÉDANYA NAGYMAMA ÉS LÁNY MEGY NEMZEDEK TAUSKYTOL SZEREZTE MINDA­HÁNY A KELENGYÉT TAIISKY!. FIM MATI1AVA Alapittatolt 1846. OGOGOOGOOGGOOOGQOGGGGGGGOGOGGGOO I . Hollandi 8 § Gladiolus (Kardvirág) f 1 Begónia. Gioxfnia§ g és más nyári virágzásra való © o virággumókat pompás q fajokban és a ieg- § o nagyobb vá- o o laszték- o o bán g | BERGHOFFER JÁNOS f ó magkeresHcftó cég szálüíia ó | POZSONY, Vásártér 13. f 2 (Kérjen árlapot.) x OGOOGGG0GOGGOGGG0GOG0OGG0GGOGOGG 3íe téücfrvieUévaf*? &v.xe<SG efo! M rni ézsöxc&Smiívaík eu te évtUefoedíl Ott kellett hagynom a könyvtalpalást. — Ahogy én látom, hamar --isszakerül ön, szerkesztő ur! folytatja majd akkor, ha nem készül el! — hunyorított: rám az igazga­tó ur. És oldalt vágott a szeme, Miss Mur- chisonra. Három hónapja 'csak képen láttam nőt. És most ez a . . . Az volt, ami a neve: srá­cé — báj. Ó, az éu helyzetemben lehetett volna százezer pcrccnttcl bájtalanabb is . . . Őrület volt ez az ügy. Életem leggyö­nyörűbb nőjét pont a tömlőében kell meglát­nom! Olyat teszek még, ami miatt tényleg itt kell maradnom, gondoltam. Máss Grace csak csicsergőit a vizsgála­tairól. Hogy a megrögzött bűnösök intelli­gensebbek, mint az alkalmiak. Hogy a legin­telligensebbek azok, akik a tulajdonjog disz- tingváltabb figyelmen kívül hagyásával tűn­nek ki. A kevésbé intelligenseik az erőszak bűnösei. A legostobábbak a nők közül bűnö­zők. — Jó vicc! — gondoltam s rágtam az ajkamat keserűen. És tolmácsoltam. Tolmá­csoltam a világ leggyalázottabb szivével. Elgondolna!ják. miket feleitek: a csicser­gő kérdésekre a lángszemü, tüzarcu rabok. Azt hiszem Amerikáig meg sem áll a miss, ha tud középeurópaiul. Azt hittem, széttép a düh, meg a féltékenység . . . Miss Grace csak folytatta az intelligenciavizsgálatot. Három napja *volt csak, hogy az intézet­be jött. De már szerelmes voltam beléje az érte való bűnözés minden elgondolható ha­tárán túl is. Ezernyi terv született bennem: hogy hódítom meg, hogyan kérem meg a ke­zét .. . Jártam utána, mint valami álomkó­ros, a vizsgálataim. Kint lakott valamelyik szállóban; reggel nyolcra már beállított s kezdtük a sok bamba kérdést. Szerettem volna felkapni, elrohanni vele, elbújni s ott suttogni neki . . . Nem lehetett. Úgy művelte, a kriminál- pszihológiát, mint a megrögzött kártyás a ícrblit, vagy bakkot, nem volt perce, tekin­tete másra. Eleinte mi jártuk sorra az embe­reket, de ezt ügyetlen dolognak mondta scak- hamar a direktor s elrendelte, hogy a rabo­kat vezessék elénk a könyvtárszobába. Őrültem ennek a változtatásnak. Két nyomorult rab közt egy nap tízszer is bele­kezdtem a vallomásba. Mire elmakogtam fé­lig, hogy szeretem, már pattogtak a betolt rabra a szavai. Fordítanom kellett. Hanem egy délben, mikor elment*/ az utolsó rab is, odacsaptam az asztalra. Elég volt müss Grace! Ez nem mellel igy tovább! Rámbámult. — Mi? Mi nem mehet igy tovább? . TT ,k.ogy inaga • ■ • kegy én gyul­ladt leiekkel ülök , fordítok itt maga mellett és maga az én , . . igen, meg kell monda­nom, miss Murehísou, maga az cn leikialia- potomra rá sem hederit! Visszaült. Cigarettára gyújtott s lábát keresztbevetve mondta: — Folytassa, dear, folytassa! Letérdeltem előtte: — Miss Grace. maga a legszebb terem­tés, akit eddig láttam valaha . . . Belesze­rettem magába . . . beleörültem . . . nem vagyok gonosztevő . . . csak államfogház... semmi az egész, mint a bárányhimlö . . . Három hónap múlva kint fütyülök . . . Ké­rem ne nézzen őrültnek . . . ne nézzen . . . Miss Grace bólintott. — Nem, nem! Semmicsotre sem! Foly­tassa. Megkaptam a kezét. — Drága . . . kedves . . . aranyos... Imádom, maga . . . maga ... A szeme... a haja ... az illata . . . Elhajította a cigarettát. Tejfellel* arca pi­rosra forrt, szeme várt valamit és szája, csi­gás szép kicsi szája kinyílt. Felugrottam. — Egy csókot! — lihegtem s át akartam kapni a derekát. Visszataszított. S aztán fotósáédve az ira­tait, kinyitotta a könytáraitói. Nézte, hogy odakint helyért ül-c az őr? Ott volt az öreg János. Felugrott, azt hitte, hogy valamit akarunk * tőle. Miss Murchison intett neki, maradjon. Es vissza­jőve^ az asztalhoz kiteregette az iratait. Elő­vett egy rózsiszinü lapot. Arról csicscrgtc felém: — Uram, ön ezennel a ncgyvenhatodik, aki kriminálpszihológiai vizsgálataim folya­mán szerelmet vallott nekem. E negyvenhat­ból kettő volt aktív igazsá.giigyminiiszter, nyolc államügyész, tizenegy börtönigazgató, három börtönügyi orvos, négy börtönhivatal­nok és tizennyolc, mint ön, uram — közönsé­ges fogoly. Ebben a stílusban, az ön stílusá­ban huszonnyolcán léptek fel eddig, tehát a többség. Gratulálok uram, hogy ízlése vallo­más módja ennyire általános . . . Legutóbb egy svájci intézetben csaknem szöról-szóra igy szerepelt egy államügycsz... Ön mind­azonáltal egy kissé temperamentumosabb. De egy jamaikai fogoly, szintén újságíró — még temperamentumosabb . . . az meg is csó­kolt ... S az nos volt . . . Ön is az? — A hóhér! — mormogtam. — Fusli, well done! Mind your business, old ifellow! Holnap folytatjuk a kriniinálpszi- hológiát Nagy földije, Poe Edgár hollójának sza­vával feleltem: — Soha már!. És a világ összigazságszolgáltatását csúnya gondolatokkal illetve, hörögtem utána: > És ez a nő szabadon jár! Szabadon jár!! 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAA44AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ 4 ^ , \ ► ^° rb \ Saját készítményt finom férfi £ 3 \ és női fehérnemű, asztal- m* £ < \ —* térítők és mindennemű lenáru £ j Y^-'-'**"— Árusítás nagyban és kicsinyben £ *«'yyTywtrmmmm « ffi?nnTfmmnyym¥vrm7vmvr?trm^ Í.CV-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents