Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-22 / 67. (810.) szám

Vasárnap, március 32. A P. M. H. VASÁRNAPI ROVATA írja: Schöpflín Aladár MAGYAR ÉLEI Budapest, március 21. Ki az/aki a íegfcöbb beszédtárgyat szolgáltatja ma Budapesten a közönségnek? Akinek munkája eredménye közszájon forog, mindenütt megvitatják, a legrészletesebb' '■figyelemmé! tárgyalják? Tálán a miniszter, aki elkészített egy törvényjavaslatot, amelytől évek sorára-függ az ország közügyeinek sorsa — például a választójogot? Talán a művész, aki egy úttörő müvét mutatta be a hangverseny- terem dobogóján vagy. a müki állítási teremben? A.vagy az iró, aki egy ragyogó regénnyel lepte meg olvasóit? A szinpadi szerző vagy a szinész, akinek kedvéért ezren kerekednek fel minden este és tódulnak a színházba? Az orvos, aki valami ritka operációt végzett siketre! vágy egy lépéssel előbb­re vitte valamely betegség leküzdését? /Mindezek háttérbe szorulnák. Amit csinálnak, az a közönségnek legfeljebb egy részét izgatja. Az egyetemes érdeklődés, mindenkinek izgatott figyel­me más valakinek a-munkáját keresi. Azt olvassák legelőször és legnagyobb figyelemmel az újságban. Arról beszélnek utcán, hivatalban, klubban, kávé- házban, villamoson. Arról disputáinak, pártot fog­lalnak körülötte, találgatják, hogy lesz holnap, gon­dolkoznak róla. Az adija az emberek többségének a napi szellemi táplálékát. Ez az érdekes ember pedig nem más, mint a rendőri riporter. Hetek óta ő tartja izgalomban az egész várost, sőt .az egész országot: egy nagy, bo­nyolult, fordulatokban gazdag bűnügy van napiren­den s a rendőri riporter a primadonna. Hát nézzük meg, ki ez az érdekes és iontos teremtménye istennek. Rendszerint fiatat ember, olyan a mestersége, amelyben nem szokás megöregedni, elöbb-utóbb ki­kopik belőle az ember. Tagja egy szerkesztőség­nek. a kollegák között nincs nagy tekintélye, mert az újságírók közt egyelőre még íöbbé-kevésbé él a tradíció, amely szerint az a tekintély, aki jói tud Írni. A rendőri riporter pedig nem kell okvetlenül, hogy jól tudjon írni, neki egész mások a kvalitásai. A kiadó meg a szerkesztő azonban megbecsülik, mert ha jól'végzi, dolgát, ő vonzza a legjobban az olvasóközönséget nagy szenzációk idején. Fizetése iá m igen több, mint más újságíróé, de idönkint szé­pen keres, külön díjakban, jutalmakban, ha valami ügyes dolgot csinál. Az ideje Legnagyobb részét a rendőrségen vagy környékén tölti, ismer minden rendőrségi személyt í főkapitánytól a portásig, a közrendörök köszön­nek neki az utcán, a detektivekkel ha találkozik, Ssszetnosolyognak. A rendőrségen néha haragusz- nak rá a Jóemberek, ezek ilyenkor megbossgantják. A kisebbek azonban jóban vannak vele, mert a ne­vük az ő révén kerül az újságba. Alapjában véve rélig-meddig bransbeítnek j tartják., szakkérdéseiket, nyomozási ügyeket :is megbeszélnek vele, ;'a veié- menyét meghallgatják. ■ a nyilvánosság felé szó­csőül használják. Vannak a rendőrségen bizalmas emberei, sőt besúgói is. akiktől tiltott dolgokat is megtud. De ismeretsége széleskörű és kiterjedt azokban a körökben is, -amelyekkel a rendőrségnek a legtöbb dolga van: a betörök, csirkefogók, min­denféle bűnözők nemcsak olvasói, hanem személyes ismerősei is. Ezektől, is íhegtúd néha egyed-tnást, ha találkozik velük, nevén szólítják, az ő világukban nevezetes ember, mert nem tiidhatfiák, mikor fog őróiuk is irni valamit. Normális időkben, mikor nincs semmi nagy bűneset, kedvetlenül és' unottan üldögél a rendőr­ségi sajtószobában vagy a közeli kávéházban. Unja az apró csirkefogások regisztrálását, a sivár; min- 'ciig egyforma zsebmetszéseket, betöréses lopásokat, öngyilkosságokat. Sokszor hetekig lődörög így és már-már utálja a mesterségét. Aztán egy- nap bemegy a rendőrségre délelőtt. Egy darabig unatkozik, de később felfigyel: valami zga-Iom van a levegőben. Ezt ő megérzi, csalira tat­án szimattal. Csakhamar az izgalom külső jelei is tiutatkóznak a rendőrségen, futkosás, suttogás, egyes hivataiszobákbán gyülekezés, ide-oda-íele- ronálás. A riporter már megtudta, mindig akad va­laki, aki megsúgja, hogy valami szenzációs bűntény történt. Már készen áll, mire a rendőrök elindulnak a hely színére, rnár ő is autóban ül és ha csak lehet, ott várja már a rendőröket a helyszínén. És kutat és Iát és hall mindent, ha nem eresztik közel, a fa­lon is átszivárog hozzá a hir. Nem lehet'előle'eltit­kolni semmit. És dolgozik ilyenkor ésszel, kézzel, lábbal, fantáziával, kombinációval, erőszakkal, ra­vaszsággal, nem ismer sem istent, sem embert, sem akadályt, sem lehetetlenséget, — tűzön-vizén át megcsinálja a maga riportját. Hogy miképp dolgo­zik, azt láthatni a következőikből: Mondjuk, hogy délelőtt 10-kor kiderül egy gyil­kosság. Féltizenegykor jelentik a főkapitányságra. Háromnegyed tizenegykor ott . van a színhelyen a rendőrség is, a riporter is. Tizenegykor már javá­ban folyik a nyomozás, átkutatják a színhelyet, megállapítják a gyanús nyomokat, jönnek a rendőr­orvosok, megvizsgálják a holttestet, az összes -kö­rülményeket. A riporternek ennél ott keli lenni. Ez eltart tizenkét óráig. Közben a riporter már ötször elszaladt' a legközelebbi - telefonállomáshoz, fölverte a-szerkesztőséget, bediktálta a telefonba a gyors­írónak az eddigi részieteket, közben folyton arra gondolva, hog3r hátha ezalatt történik valami fordu­lat. Visszaszalad a színhelyre, megtudja, mi történt időközben: csakugyan, megvan az első gyanúsított személy,, szaladnak a rendőrök érté, a riporter utá­nuk, ö is beszél a gyanúsítottal, hamar telefonál a szerkesztőségbe. A lap fél-kettőkor jelenik meg. Akkorra ö már hároinkÖlumnás tudósítást „adott le“* Mindezt az izgatott nyomozás közben, két óra leforgása alatt. Szeretném látni azt az embert, aki ilyen rövid idő alatt, ilyen nehéz körülmé­nyek között, ilyen izgalomban ennél több munkáit •tud végezni. Ez az izgalom, ez a lázas s:etség, az ambí­ció, hogy azvő tudósítása legyen a legtökélete­sebb, hogy megelőzze és lepipálja a többi kolle­gákat — ez a foglalkozás romantikája. De van lírája is, egy gyönyörű, egy angyali álom. Az, hogy egyszer ö tudjon meg legislegelöször, min­denkit megelőzve egy szenzációs bűnesetet, mely lázba hozza az egész várost. Hogy minden más lapot megelőzzön vele, sőt hogy maga a főkapi­tány is az ö riportjából tudja meg a nagy ese­ményt. Álom ez, megvalósui'hatatlan, de gyönyö­rű és édes és a riporter nem mond le róla soha. A rendőri riporterség több mint foglalkozás, -több mint pénzkeresési mód. Szenvedély. Pusz­tán csak kötelességből vagy a pénz kedvéért nem lehet ilyen munkát végezni. Keli hozzá va­lami az ősemberi vadászösztönből, az elözködés szenvedélyéből. Ugyanaz a tulajdonság, ami az igazi detektívet teszi. Az az izgatott kíváncsiság, amely többé-kevésbé benne él minden emberien egy nagy bűnténnyel szemben, a szenvedélyig felfokozva. A rendőri riporter csak félig újságíró, félig detektív. Nem egy riporter derített már ki bűnügyet, a rendőrséget megelőzve. Csodálni lehet, hogy ha már toüforgató em­ber, nem ír detektív regényt. A híres és sokat ol­vasott detektivregényirók közül tudtommal egy­sem lett rendőri riporterből. Úgy látszik a rend­őri riportert csak a megtörtént bűnügyek érdek­lik, a képzeltekkel nem törődik. Németország a mmM szerződés miatt nem lépőé! le feltétel nélkül a népszövetségbe Egy nagynevű francia politikus bizalmas memoranduma — Hogy ítélik meg Németorszá­got a józan franciák? Paris, március 21. A biztonsági-kérdés és a népszövetség legújabb ülésszaka Németországnak a nép­szövetségbe való felvételét és egy Németor­szággal kötendő garanciális szerződés kérdését hozta a diplomáciai érdeklődés előterébe. Franciaország az angol rész­ről jövő ötös szerződés gondolatát némi habozás után elvetette és most úgy a sajtó­ban, mint a hivatalos körökben bizonyos le­hangol tság és kiábrándultság észlelhető. Hiszen a baloldali francia kormány meg­alakulásakor MerriotTiak egyik legtitkosabb diplomáciai ambíciója volt, hogy a Németor­szághoz való közeledést a francia diplomácia egyengesse és az ő diplomáciai munkájának eredményeképpen vonja be Németországot a kontinentális...politikába. ....... ... Ma már megÍÍÍái'pitihátó, ' hogy. ffefr.iot diplomáciai reménykedését az azóta lefolyt események nem igazolták. Németország a Ruh.r-poIit.Mval való szakítást sem méltá­nyolta, sőt Hcrriot-t a német közvélemény egy ré­sze Poincarénál is Poincarébbnak tartja. A Dawes-terv sikere és Németország gazdasági talpraállitása bekövetkezett, de Né­metország gazdasági evolúciója nem a né­met-francia együttműködés irányában fejlő­dik. Végül Franciaország különösen Chamberlain dip­lomáciája folytán elesett attól a nagysza­bású diplomáciai lehetőségtől, hogy a Né­metországgal való kiengeszielŐdésnek ö le­gyen a legfőbb munkása, amivel együtt biztosíthatta volna azt, hogy Németország külpolitikai orientációja a kö­zeljövőben a francia érdekeknek megfelelően alakuljon ki. Kezünkbe került egy nagynevű francia politikusnak bizalmas memoranduma, mely mindenekelőtt megállapítja azokat az okokat, amelyek a német belpolitikában a baloldali pártok háttérbeszoruiását o-kozták. Ezt a háííérbeszorulást taktikai és politikai oko­kon kívül okozta a francia politikus szerint a német parlamenti rendszer. Ez a parlamenti rendszer a köztársaság megalapítása óta ál­landóan rosszul funkcionál. Kiábrándulással állapítja meg a memorandum Írója, hogy a demokratikus pártok, amelyek a forradalom után hatalomra jutottak, egyáltalán képtelen­nek mutatkoztak a parlannenti gépezetet ki- elégi-főén kezelni. A tömeghangulat a jobboldali pártoknak a politikáját segítette elő. A francki politikus szerint ezzel függ össze a népszövetségbe való felvétel kérdése. Bár a legújabb tárgya­lások óta Stresemann külügyminiszter kezd megbarátkozni a felvétel gondolatával. 2z bi­zonyos. hogy Németország nem mindenáron törekszik erre és hogy a népszövetségbe! való beni tusnak a jobb oldalon számos ellen­zője van. Különösen aggodalommal viseltet­nek a népszövetségi javaslat íő-ik paragra­fusával szemben, amely tudvalevőleg arra kötelezi a hatalmakat, hogy a békét meg­szegő állammal szemben haderejüket a nép- szövetség rendelkezésiére bocsássák, hogv a népszövetségi hatalmak haderejének szadi fását elősegítsék és a közgazdasági blokád­ban ■ ré-sztvé.gyeinek. Ezen paragrafus ellen a német kü’ügyurmsztf'rium jegyzéke számos érvet sorakoztat fel. Nyi'í titok az. hogv Né­metországnak a 16-ik paragrafus elleni ag­godalmai. ha a diplomáciai kifejezésekét le­vetkőztetjük. az alábbiakra vezethetők visz- sza: A német kiilügvtn'n'szférhmi számit az­zal a. lehetőséggel hogv Oroszország és Lengyelország között hgborus konfliktusra kerül a sor. H* Németország tagia a nép­szövetségnek, akkor Németországnak min­den valószínűség sflrer’nt a megtámadott Lengyelország segítségére ke'lene sietnie. Ezt pedig Németország nem teheti meg. He aligha járulhat hozzá ahhoz is. hogy a fran­cia hadseregnek lengyelországi felvonulá­sát német területen át biztosítsa. Sőt az is nagyon kétséges, hogy Német­ország résztvehetne-e egy Oroszország ellen irányuló gazdasági blokádban? Franciaor­szágban meg vannak győződve', hogy Németország már csak azért sem járulhat hozzá ezekhez a rendelkezésekhez, mer* a Rapallóban kötött német-orosz szerződés titkos szakaszai egy orosz—lengyel kon­fliktus esetében Németországot Oroszor­szág mellé kényszerítik. Ilyen körülmények között — veti fel á kérdést a francia politikus — hogyan fog a jövőben Németország-és Franciaország egy­máshoz való viszonya kialakulni? A memorandum szerzője nem hiszi vagy nem osztja azoknak a félelmét, akik a közeli (í—2 éven belüli) háború lehetőségében hisz­nek. Nem lehetetlen, hogy mint Morgan an­gol tábornok állítja, Németország egy éven belül tech-nikaÜag egy háborúra készen áll­hat. Csakugyan maguk a német demokratikus körök kérdik aggódva, hogy’ európai kom­plikációk esetében a német nagyvezérkar nem találhatna-e módot arra, hogy egy Len­gyelország elleni támadásra alkalmat provo­káljon? A francia politikus megérti a német demokraták aggodalmát és azt a félelmet, hogy a szenvedélyek végzetes cselekedetre .ragadhatják a német szocialista köröket, mégis szilárd meggyőződése, hogy Németország jobboldali vezetői sokkal reálisabb politi­kusok., sokkal inkább tudatában vannak az erőviszonyoknak, semhogy a közeljövőben háborús kaiandra gondoljanak­Nemcsak, hogy nem hisz abban, hogy a német jobboldali vezetőik a közeli jövőben háborúra gondolnak, hanem meg van győ­ződve1 róla, hogy még egyáltalában nem ér* kezett el az az idő', amikor Németország jövő külpolitikáját iiietöleg kimondta volna' a döntő - szót, amikor végleg választott volna a kiengesztelődés vagy a reváns gondolata között. Szerinte ennek a választásnak az ideje csak akkor fog elérkezni, ha Németor­szág területei felszabadulnak a megszállás alól és ha gazdasági restaurációjával anyagi és' politikai szabadságának teljes birtokában lesz. Addig is Franciaországnak éber figye­lemmel kell kisérnie a németországi esemé­nyeket. A francia polit kus nem fogadja el azt a | tételt, hogy Németország vagy reakciós ■ és ez a háborút — vagy demokrata — és ez a békét jelenti. A francia közvélemény­nek meg kell értenie az uj Németország törekvéseit, az erő és az expanzió utáni törekvéseket, a katonai szervezkedésre való akaratot. Ezzel szemben veszedelmesnek tartja azt a felfogást, amely a priori elveti lehető­ségét annak, hogy egy jobboldali Németor­szággal megegyezésre lehessen jutni és mely ezekkel szemben mindenáron megakadályoz- . ni igyekszik Németországnak azt a törekvé­sét, hógy erőhöz juthasson. Szerinte megfe­lelőbb lenne, ha a franciák igyekeznének megérteni a német jobboldali pártok hangu­latát és lojálisán megvizsgálnák, hogyan le­hetne a rendkívüli ellentétek ellenére a meg­egyezést megtalálni. See and watt — várakozó állásponton levő magatartást ajánl a francia politikus a németországi eseményekkel szemben. Leg­fontosabb az, hogy akármilyen oldalról je-. lentkeznek is a német erők, igyekezni kell velük tárgyalni addig, amig a lojális megegyezésre minden remény el nem oszlott. m, m Ersdsti, amerikai jlJfipU somi - KBlönleoessép! iftjfl&ffl sí minden patikában, drogéria ToSffgir 3a 'Ó&s Ba (8 bán és parfümériában kaphatói IMtuajfri V-í fogkrém nagyon takarékos, száraz kefén 1 cm. elegendő a. fogak és a szájüreg fl telies kitisztításához. Kérjen díjmentes mintát. ,«• Hl Töierahai: t. NeperenQ, m Prága íl. Na Slirpi 1!. | Dr. Bomvka ezelőtt Dr. Hausmanu 2713 szanatóriuma i Te!?ír Mii !l„ Lepruva 81. T%'r m % BBffiB»B*BMBaGKHBHBtBB!BHIHB!lJÍIBBBHHfflBBBfflBBnBBnBIBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB! Telefon 32.494. PaSás hunioné B3Q-HOSS81L Telefon 32.494. | Naponta: 3, 5 1|> és 8 órakor. Megnyitó program. A Nofre Dane-i hronvAr Viktor Hugó érdekfeszitő regénye után. 2S13 aBBaHBBBBWBWBBBBBBgBBBgBBaBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBB P H| m szappan Uniti mosópor gar a légióba mosószeren. -m MS jjjgeyi Legfinomabb B CIPŐKRÉM ^Ni 1 + Sérvben szenvedők + I 5 Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. q 2 here. comb és köldöksérvnél a mi tökéiete- A ? sitett ruRónélkiill sérvkötőnk, mely éjjel is & | hordható Mindenféle bandázs operáció & h után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- ¥ l désnéi. Szabadalmazott lúdtalpbetét Fia- S ? oel! has- hát- és mell melegítő ?? | JyflJBa^Rötszgrltáz Bratistova, Onna-a. 51. | i Rendelő orvos: Dr. Koch K. F. egy. m. tan ü Árjegyzék ingyen $ j A vidéki felek még aznap elintéztetnek % Borozó — Bar Zlaiv sklipek II. Vodiéková —— .Jazz-Band Sf I •r

Next

/
Thumbnails
Contents