Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)

1925-03-20 / 65. (808.) szám

* Péntek, márcfas 20. li Az uj lakbértös-vényj avaslat Három évig marad érvényből! az uj törvény — 1925-beu 10 százalékká?, 1926-ban 20 szá­zalékkal, 1927-ben 30 százalékkal emelke­dik a lakások bére Prága, március 19. A kormány ma terjesztette be a Ház­nak a lakbér törvény reformjáról szóló rég­várt javaslatot. A lényeges változások ab­ban állnak, hogy az uj törvény ue.ni mint az eddigiek egy évig, hanem három évig ma­radnak érvényben. Más fontos változás az, hogy azokra a házakra vonatkozólag, ame­lyek egyesületok, szövetkezetek, járások, ke­rületek vagy a.z állam tulajdonai, az uj lak­bértörvény nem vonatkozik. Továbbá a há- romszobás lakások bére is szabad megegye­zés tárgyát alkotja, feltéve, ha a szerződés legalább öt évre szól, míg eddig csupán a négy és több szobás lakásoknál lehetett er­ről szó, hároméves szerződés mellett. Ami a lakbérek emelkedését illeti, az uj törvény az 1925. évre 10 százalékos emelést enge­délyez, az 1914-ibi lakbérek alapján, tekin­tet nélkül a lakás vagy helyiség nagyságára és arra, hogy uj vagy régi lakóról van-e szó. 1926-ban 20 százalékkal, 1927-ben 30 százalékkal lesz drágább a lakás az utolsó bérleti szerződéshez megálliapitott összeghez viszonyítva. A karbantartási költségek címén engedélyezett lakbéremelés a megengedett ideig ugyancsak - érvényben marad. Azoknak a háztulajdonosoknak pedig, akik javí­tási költségek címén eddig még egyálta­lában nem emelték fel a lakbéreket, külön, az előbbiektől független 10 százalékos lakbér­emelés van engedélyezve. A lényegesebb felmondási okok, amelyek az eddigi latobértöményekben nem szerepel­tek, a következők: / Az első paragrafus 13. pontja értelmében jogerős a felmondás akkor, ha a bérbeadó­nak a lakás házas gyermekei elhelyezésére szükséges és ha megfelelő pótlakást szerez, rmelynek alkalmasságát a törvényszék is el­ismeri. Az uj lakás megítélésénél a régi lakás felszerelését nem lehet számításba venni A 15. pont szerint joga van egy legfel­jebb kétlakásos ház tulajdonosának felmon­dana, ha házának valamelyik lakásába 5 ma­ga akar átköltözködni, feltéve, ha a ház már' 1924 április 30-ika előtt birtokában volt. Ér­vényes a felmondás akkor is, ha valamely üzleti vagy ipari helyiség tulajdonosát csőd, szsora vagy más büntetendő cselekmény miatt, amelyeket az uj törvény pontosan fel­sorol. törvényesen elítélik. A felmondás azon- ixm sohasem vonatfcozhafik az illető magán­lakására is. Ha a bérlő lakását már 1924 május elseje dóit is bérelte, általánosan meg van enged­ve a házbér felemelése 19 2 5 j u 1 i u s e 1 s e- i é t ö 1 a kis egyszobás lakásoknál, az alap- lakbér 30 százalékát meg nem haladólag, na­gyobb, bét lakható helységet és egy konyhát magában foglaló lakásoknál az alaplakbér 50 százalékát meg nem haladólag és végül' 70 százaléknyi emelkedése az olyan lakások bé­rének, melyek a felsoroltaknál nagyobbak. !926 január elsején az egyszo­bás lakások bére újabb 10 százalékkal emel- ttedik, tehát az emelkedés az alapbér 40 szá­zalékáig terjedhet. Ugyancsak újabb 10 szá­zalékkal emelkedik a kétszobás lakások bére, vagyis az alapbér 60 százalékáig, a kiét szo­bánál nagyobb lakások szintén 15 százalék­kal, tehát az alapbér 80 százalékáig. 19 2 7 január elsején ismét 10szá­zalékkal emelkednek az összes lakások bérei. \z 1927-és lakbér tehát emelkedés dolgában aem lépheti túl egyszobás akásoknál az ílapbér 50, kétszobás lakásoknál az alapbér fC, kétszobásnál nagyobb lakásoknál pedig s.z alapbér 90 százalékát. Ez a kulcs irányadó íz üzleti és ipari helyiségekre is. Ennek érlel­né ben az üzemek lakbérének emelkedése rém haladhatja meg az alapbér 60 százalékát, tó kicsi, 70 százalékát, ha közepes és 90 szá­zalékát, ha nagyobb üzemiekről van szó. 192 5 julius elsejétől az egyszo­bás lakások bérét 60 százalékig, a kétszobá­sakét 80 százalékig, nagy lakások árát 90 izázalékíg lehet emelni, ha a lakó 1924 május ílseje után költözött be. A százalék megállá­si tásánáil itt is az alapbért veszik irányadóul. K kis üzleti és ipari helységek 50, a közepe­sek 60, a nagyok 90 százalékig emelkedhet­nek. 19 2 6 január elsejétől az alapbé­rt szerint az egyszobás lakások bérét 70, a Kétszobásokét 90. a nagy lakásokét 100 szá­zalékig lehet emelni. Az üzemek helységeinél x lakbér emelkedése az alap-bér 60, 70 és 100 százalékáig terjedhet, aszerint, hogy kiesi, közepes, vagy nagy üzemről van-e szó. Ez is íz 1914 május elseje óta elfoglalt lakóhelyi­régekre vonatkozik. 1927 január elsejétől az 1924 nájus elseje óta kibérelt helységek bére az alapbér kővetkező százalékjaival lesz drá­gább: egyszobás lakások 80, kétszobás laká­sok 100, nagy lakások 110 százalék. Ipari és üzleti helységek az alapbér 70. 8Ó és 1 KV szá­zalékiával drágulnak az- üzemek nagysága szerint. Az eddig felsorolt emeléseken kívül a nagylak ás óknál még más lakbéremeléseket is engedélyez a törvény. 1925 július elsejétől külön 20 százalékkal emelkednek az olyan lakások bérei, amelyek öt vágj/ több lakószobából állanak és a lakást birtokló felnőtt személyek száma több, mint a lakóhelyiségek eggyel kevesbített száma. A gyermekek közül kettő számát egy felnőtt­nek, a személyzet nem jön beszámításba. Nem tekintik taíkóhelységnek a konyhát, élés­kamrát, fürdőszobát, verendáka-t és a cseléd­szobákat, továbbá azokat a szobákat, melye­ket a lakás birtokosa hivatása gyakorlására használ. Az olyan lakóknak, akikre az utolsó adó­kivetéskor adóköteles bevétel folytán 60 ezer korona után. jövedelmi adót-vetettek ki, a lakbért 1925 július elsejétől az alapbér 130 százalékáig, 1926 január 1-én 140 százalékáig, 1927 január 1-én pedig 150 százalékáig, lehet emelni. Ez a törvény nem vonatkozik azokra a házaikra, amelyek 1918 november elseje óta egy szövetkezet, egyesület, járás, országrész vagy építészeti társulat birtokában vannak. Nem vonatkozik továbbá a szociális biztosító intézetek tulajdonára és azokra a házakra, amelyek az állam felügyelete alatt vágj/ bir­tokában vaunak s amelyek az államvasutak tulajdonai. Ji giplMf limit a fleioMa iiefijg" Prága, március 19. A Lid. Növiny veze főhelyén Benes György szigorú krrtiíka alá v-ette egyrészt a tisztviselők létszámának apasztásáról szóló törvényt, másrészt azokat az intézkedésieket, amelyeket a kormány eme törvény alapján eddig tett s a jövőben tenni fog. Maga a tör­vény nemcsak demoralizáló hatással volt a tisztviselőkre, hanem egyenesen alapjaiban rázta meg a hivatalnoki apparátust. A józa­nabb elemek átlátták azonban annak az elv­nek a helyességét, hogy az államnak inkább kevesebb, de jól fizetett hivatalnoka legyen. Ezek a tisztviselők abban bíztak ugyanis, hogy a tisztviselők sorából tényleg csupán azok bocsáttatnak el, ákik hivatalukat hiá­nyosan látják el Rövidesen kiderült azon­ban, hogy ezek az optimisták is kellemetle­nül csalódtak. A Öesfcé Slovóban ugyanis naponként je-lenm-ök meg olyan cikkek, ame­lyek szerint a nemzet! szocialista párt semmi szin alatt sem engedi meg a saját szervezeteihez tartozó egyének elbocsátását. Ha meggondoljuk azt, hogy a cseh nem­zeti szocialistáik soraiban a tisz-tviselőserég­nék csupán öt százaléka van megszervezve, kiderül a-z, hogy a öeské SJovo a terrortör­vénybe ütköző bűncselekményt követi el az­zal, hogy a nemszocialistákat állásúikból való kidobással fenyegeti. A jó tisztviselői karnak a politikától mentesnek keli lennie. Ez a tétel nem jelenti azt, hogy az egyes tisztviselőiknek nem szabad politizáltok, nem engedhető meg azonban az, hogy az ál­lásban való megmaradás a politikai pártiga­zolványtól tétessék függővé. Az elpolitizált közigazgatás a demokráciának temetője. Aki a közigazgatást politikai mezőkre tereli, az nem csupán a demokrácia sirját ássa, hanem az államot alapjaiban támadja meg. Ha ezt a cseh szocialisták teszik, úgy ők az állam legnagyobb ellenségen Tizeimé! sfóBoili, ielv egpillli gittel efpüMlfii Dumba Constantln dr„ Ausztria-Magyarország utolsó washingtoni nagykövete a jövő háborújának veszélyeiről Becs, március 19. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Dumba Constantán dr., Ausztria-Magyarország utol­só washingtoni nagykövete most olyan ügy­ben hallatja szavát, amely eminens fontos­sággal bír az emberiség sorsára nézve. Dum­ba nagykövet az összeomlás óta egyik ve­zető alakja a nemzetközi pacifista mozga­lomnak és a többek között elnöke az osztrák népszövetségi ligának is. A P. M. H. bécsi tudósítójának mostan módjában van közöl­nie fejtegetéseit a jövő háborúdnak veszé­lyeiről. — A nemzetközi katonai ellenőrző bi­zottságnak két hét előtt Blumauban 10.000 mérgesgáz tartalmú üvegre bukkant. A fél- hivatalos megnyugtató kísérletek ellenére is válasz nélkül marad az a kérdés, miként le­hetséges az, hogy ezek az állitólagos teljesen veszélytelen és robbanásmentes gázüvegek, amely a leszerelés után a Skoda- és Wetzler- müvek egyik igazgatójának birtokába men­tek át, nem szállitattak el és nem tétettek veszélytelenné. Az utolsó félhivatalos jelen­tés, amely állítólag katonai körökből szárma­zik, bevallja, hogy a gázok klór és phosz- gén tartalmúak, azonban nem explodálhartak, mivel tökéletes módon voltak elraktározva. A phoszgénról azonban tudjuk, hogy ez az a gáz, amelyet a világháború elején alkalmaz­tak és amely teljesen szétboncolja a tüdőt. Az áldozatok csak napok, sőt hetek múltán pusztulnak cl irtózatos és leírhatatlan szen­vedések közepette. Az a körülmény, hogy valamilyen szerencsétlen véletlen: villámlás, tűz esetén csak a legcsekélyebb quantum is kiszabadul ebből a mérges gázból, azt bizo­nyítja, hogy Bécsújhely lakói éveken át a legnagyobb veszélyben forogtak. — Ebből az alkalomból azonban fel kell világosítani a gyanútlan közönséget azokról a veszélyes haladásokról és eredményekről, amelyeket a vegyipar a világháború alatt és után a mérges gázok készítése terén elért. Amikor gázálarcokkal védték magukat a ka­tonák a belélegzéssel szemben, feltalálták a kénsav és a cyan-gáz kémiai összetételét, amely halált okoz, bárhol is érinti a bőr fe­lületét. Ha ehhez még phoszfor kerül, úgy a gáz már a legkisebb höemelkedésnél is égni kezd fehér, vizzeí olthatatlan lánggal. Épp ily borzalmasak a sebeket okozó gázok, mint az amerikai Senf-gáz és a németek Sárga ke­resztje. Kétségbevonhatatlan tény, hogy 12 amerikai iewesit-gázza! megtöltött bomba repülőgépekről tedobálva elegendő egy millió lakosú város teljes elpusztításá­ra. Egyeten ember sem maradhatna élet­ben. Nem használna a pincébe, barlangokba való menekülés sem, mivel a gáz nehéz és lehatol a mélységbe is. Még forrásokat és folyóvizeket is megmérgez. A veszélyt fo­kozza, hogy a támadáshoz pilóták sem kelle­nek, a repülőgépeket jél lehet irányítani rádió utján is, így tehát égy uj háború esetén az első áldozat egy védtelen polgári lakosság lenne. A népszövetség májusi konferenciát hívott össze e fegyverekkel való kereskedelem megakadályozása céljából. Szerintem sokkal fontosabb lenne a népszövetségnek a mérges gázok készítésének eltiltásával foglalkozni. Az 1922-ben megtartott washingtoni konfe­rencián a hatalmak elhatározták, hogy a ten­geren a mérges gázokat háború esetén nem fogják alkalmazni. Tudtommal azonban ezt a határozatót sem ratifikálták az összes érde­keltek. A jelenlegi feszült helyzetben sajnos a mérges gázok alkalmazásának teljes megtiltása keresztülvihetetlen. Annyit azonban el lehetne érni, hogy az egyes államok törvényileg' tiltsák meg ma­gánosoknak az olyan veszélyes mérges gá­zok előállítását. Ezután az interparlamentáris unió vehetné kezébe nemzetközi tiltó egyez­mények előkészítését. Amíg azonban 10.000 palack éveken át fenyegetheti egy sereg köz­ség és város lakosságát és azután az ügyet kendőzni iparkodnak, békéről és a béke biz­tosításáról komolytalan dolog beszélni. |UAAiUAAAAAAmUAAaAAáAA4AAAAAAAAAUA«AááAAA4áAAAAAAAAAAAAAAA* \ Menyasszonyi kelengyék áruházé £ ^ - \ Saját leészitményü Önöm férfi £ i\ és női fehérnemű, asztal- «u» t | \ térítők és mindennemű tenáro £ j \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ Egy magyar költő az ollózási rendszer ellen „Átemelik a magyar berkek fülemüléit" — Nem fizetik az irók, költők és publicisták el­orozott munkáit — Hol a pandúr!? — Romá­niai megoldás — A P. M. 11. eredeti tudósítása — Szlovenszkó, március 19. Csak nagy ritkán fordul elő, hogy neve­sebb budapesti iiró, költő vagy publicista át- kivánkozik hozzánk megnézni, milyen a vi­lág errefelé. Éppen ezért nagy örömmel üd­vözöltük Tóth Árpádot, a mai költőgeneráció egyik legismertebb lágy,' meleghangú dalo­sát, amim egy kávékáiban mohó kíváncsi­sággal böngészte a csehszlovákiai napilapo­kat. Pitik a és éppen ezért különösen megbe­csülendő az ilyen érdeklődés — gondoltuk magunkban — és sietve meg is kérdeztük véleményét a csehszlovákiai magyar publi­cistákról, a szlovénszkói magyar irodalom­ról és hírlapirodalomról. Nem kis büszkeség­gel vártunk feleletet. Dicsérő jelzőket, . biz­tató szavaikat. Meglepetésünk, hogy egészen mást haliunk a kiváló költőtől, aki különben publicisztikai tevékenységét fejt ki, csak rö­vid ideig tartott és szavai nyomán csakhamar beláttuk, hogy- igaza van. Ugyanarról beszélt, amiről SchopfHn Aladár hetekkel ezelőtt a P. M. H> hasábjain irt. Ezeket mondotta: — Néhány hétig tartózkodtam Szlovén- szkon és így már volt alkalmam saját sze­meimmel meggyőződést szerezni az itteni helyzetről. Budapesten már hallottam egye-t- niást a szlovenszkói magyar újságok kitörő irodaloimrovatárói és hírszolgálatáról, amit büszkén szoktak emlegetni azok, akik innen jönnek le Budapestre. Éppen ezért érdeklő­déssel vettem kezembe az itteni napilapokat. Nagj/ volt azonban a csalódásom! A legtöbb szlovenszkói napilapban vi­szem láttam a budapesti hírlapok régen el­felejtett anyagát. Előfordult például, hogy egyik kassai na­pilapban Felaki Géza egy védőboszédére akadtam, amely pontosan hat héttel azelőtt jelent meg a Világban. Egy másik, ugyancsak kassai napilapban pedig rátaláltam és ma is ráismerek állandóan az .Az Est“ lapok spe­ciális riportjaira, melyekért Az Est-lapok kül­földi tudósítóknak nagy összegeket fizetnek. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy ezek a szlovenszkói napilapok körülbelül háromne­gyed részben ilyen budapesti lapoktól „át­vett" cikkeket tartalmaznak. Persze így az­után könnyű tekintélyes oldal számú lapokkal kápráztatni c! az olvasóközönséget és nem csodálkozom azon, ha, amint hallom, a szerkesztőségek minden munkát elvé­geztetnek egy-két rosszul fizetett kulival. — Ami az irodaimat illeti, itt is hasonló a helyzet. Egyes szerkesztőségek — úgy lát­szik — egyszerűen megszerzik a pestig lapo-k irodalommal zsúfolt vasárnapi számait, kiol­lózzák a beváltabb nevek munkáit, kipótolva a látszat kedvéért egy-két helyiszerző dol­gaival. Prsze — és itt a bökkenő — soha eszébe se jut a tisztelt szerkesztőnek vagy kiadónak, hogy egyetlen fillérrel honorálja a kidolgozott novella vagy vers Íróját, aki el­végre ezzel keres né szegényes kenyerét. Mert hogy is nevezzem azt az ekárást, mi­kor a szerkesztő és kiadó urak egyszerűen átemelik á kerítésen a magyar irodalmi be­rek füleinüteií, mint a cigány a hízott csibét? Hol a pandúr, aki a körmére kormintson az uraknak?! — Még néhány hónappal ezelőtt ha-sonló volt a helyzet Romániában is. Ott azonban lassanként jobb belátásra ébredtek a szer­kesztők és ma már — legalább részben — rendezve van a kérdés. Több napilap például megegyezést kötött egj/ik-máisk budapesti napilappal az irodalmi résznek kéziratban való kicserésérc, úgy hogy az egyszerre je­lenik meg Budapesten és a romániai lapban. Az egyes írókat azután a saját szerkesztősé­gink honorálja és így például én, aki Az Est- koncomhoz tartozom, külön honoráriumot ka­pok a romániai napilap által átvett versekért. Felesleges mondanom, hogy így komoly szol­gálatot tesznek az illető erdélyi lapok a ma­guk irodalmának is, mert az erdélyi iró is el­ismeréshez és pénzhez jut a magyarországi közönség részéről is. Sajnos, hogy Szloven- szkó még idáig sem jutott. Meg kel! eléged­nünk annyival, ha a barbár átollózók — leg­alább néha — nem teszik tönkre sajtóhibák­kal ingyen átszerkesztett verseinket, novel­láinkat és fáradsággal és költséggel meg­szerzett riportjaikat, publicisztikai cikkein­ket. Várjuk a pandúrt!___________________ Jíe vérd m*g /eftíwMWunft, haúV Ctöfl XC991

Next

/
Thumbnails
Contents