Prágai Magyar Hirlap, 1925. március (4. évfolyam, 49-73 / 792-816. szám)
1925-03-20 / 65. (808.) szám
* Péntek, márcfas 20. li Az uj lakbértös-vényj avaslat Három évig marad érvényből! az uj törvény — 1925-beu 10 százalékká?, 1926-ban 20 százalékkal, 1927-ben 30 százalékkal emelkedik a lakások bére Prága, március 19. A kormány ma terjesztette be a Háznak a lakbér törvény reformjáról szóló régvárt javaslatot. A lényeges változások abban állnak, hogy az uj törvény ue.ni mint az eddigiek egy évig, hanem három évig maradnak érvényben. Más fontos változás az, hogy azokra a házakra vonatkozólag, amelyek egyesületok, szövetkezetek, járások, kerületek vagy a.z állam tulajdonai, az uj lakbértörvény nem vonatkozik. Továbbá a há- romszobás lakások bére is szabad megegyezés tárgyát alkotja, feltéve, ha a szerződés legalább öt évre szól, míg eddig csupán a négy és több szobás lakásoknál lehetett erről szó, hároméves szerződés mellett. Ami a lakbérek emelkedését illeti, az uj törvény az 1925. évre 10 százalékos emelést engedélyez, az 1914-ibi lakbérek alapján, tekintet nélkül a lakás vagy helyiség nagyságára és arra, hogy uj vagy régi lakóról van-e szó. 1926-ban 20 százalékkal, 1927-ben 30 százalékkal lesz drágább a lakás az utolsó bérleti szerződéshez megálliapitott összeghez viszonyítva. A karbantartási költségek címén engedélyezett lakbéremelés a megengedett ideig ugyancsak - érvényben marad. Azoknak a háztulajdonosoknak pedig, akik javítási költségek címén eddig még egyáltalában nem emelték fel a lakbéreket, külön, az előbbiektől független 10 százalékos lakbéremelés van engedélyezve. A lényegesebb felmondási okok, amelyek az eddigi latobértöményekben nem szerepeltek, a következők: / Az első paragrafus 13. pontja értelmében jogerős a felmondás akkor, ha a bérbeadónak a lakás házas gyermekei elhelyezésére szükséges és ha megfelelő pótlakást szerez, rmelynek alkalmasságát a törvényszék is elismeri. Az uj lakás megítélésénél a régi lakás felszerelését nem lehet számításba venni A 15. pont szerint joga van egy legfeljebb kétlakásos ház tulajdonosának felmondana, ha házának valamelyik lakásába 5 maga akar átköltözködni, feltéve, ha a ház már' 1924 április 30-ika előtt birtokában volt. Érvényes a felmondás akkor is, ha valamely üzleti vagy ipari helyiség tulajdonosát csőd, szsora vagy más büntetendő cselekmény miatt, amelyeket az uj törvény pontosan felsorol. törvényesen elítélik. A felmondás azon- ixm sohasem vonatfcozhafik az illető magánlakására is. Ha a bérlő lakását már 1924 május elseje dóit is bérelte, általánosan meg van engedve a házbér felemelése 19 2 5 j u 1 i u s e 1 s e- i é t ö 1 a kis egyszobás lakásoknál, az alap- lakbér 30 százalékát meg nem haladólag, nagyobb, bét lakható helységet és egy konyhát magában foglaló lakásoknál az alaplakbér 50 százalékát meg nem haladólag és végül' 70 százaléknyi emelkedése az olyan lakások bérének, melyek a felsoroltaknál nagyobbak. !926 január elsején az egyszobás lakások bére újabb 10 százalékkal emel- ttedik, tehát az emelkedés az alapbér 40 százalékáig terjedhet. Ugyancsak újabb 10 százalékkal emelkedik a kétszobás lakások bére, vagyis az alapbér 60 százalékáig, a kiét szobánál nagyobb lakások szintén 15 százalékkal, tehát az alapbér 80 százalékáig. 19 2 7 január elsején ismét 10százalékkal emelkednek az összes lakások bérei. \z 1927-és lakbér tehát emelkedés dolgában aem lépheti túl egyszobás akásoknál az ílapbér 50, kétszobás lakásoknál az alapbér fC, kétszobásnál nagyobb lakásoknál pedig s.z alapbér 90 százalékát. Ez a kulcs irányadó íz üzleti és ipari helyiségekre is. Ennek érlelné ben az üzemek lakbérének emelkedése rém haladhatja meg az alapbér 60 százalékát, tó kicsi, 70 százalékát, ha közepes és 90 százalékát, ha nagyobb üzemiekről van szó. 192 5 julius elsejétől az egyszobás lakások bérét 60 százalékig, a kétszobásakét 80 százalékig, nagy lakások árát 90 izázalékíg lehet emelni, ha a lakó 1924 május ílseje után költözött be. A százalék megállási tásánáil itt is az alapbért veszik irányadóul. K kis üzleti és ipari helységek 50, a közepesek 60, a nagyok 90 százalékig emelkedhetnek. 19 2 6 január elsejétől az alapbért szerint az egyszobás lakások bérét 70, a Kétszobásokét 90. a nagy lakásokét 100 százalékig lehet emelni. Az üzemek helységeinél x lakbér emelkedése az alap-bér 60, 70 és 100 százalékáig terjedhet, aszerint, hogy kiesi, közepes, vagy nagy üzemről van-e szó. Ez is íz 1914 május elseje óta elfoglalt lakóhelyirégekre vonatkozik. 1927 január elsejétől az 1924 nájus elseje óta kibérelt helységek bére az alapbér kővetkező százalékjaival lesz drágább: egyszobás lakások 80, kétszobás lakások 100, nagy lakások 110 százalék. Ipari és üzleti helységek az alapbér 70. 8Ó és 1 KV százalékiával drágulnak az- üzemek nagysága szerint. Az eddig felsorolt emeléseken kívül a nagylak ás óknál még más lakbéremeléseket is engedélyez a törvény. 1925 július elsejétől külön 20 százalékkal emelkednek az olyan lakások bérei, amelyek öt vágj/ több lakószobából állanak és a lakást birtokló felnőtt személyek száma több, mint a lakóhelyiségek eggyel kevesbített száma. A gyermekek közül kettő számát egy felnőttnek, a személyzet nem jön beszámításba. Nem tekintik taíkóhelységnek a konyhát, éléskamrát, fürdőszobát, verendáka-t és a cselédszobákat, továbbá azokat a szobákat, melyeket a lakás birtokosa hivatása gyakorlására használ. Az olyan lakóknak, akikre az utolsó adókivetéskor adóköteles bevétel folytán 60 ezer korona után. jövedelmi adót-vetettek ki, a lakbért 1925 július elsejétől az alapbér 130 százalékáig, 1926 január 1-én 140 százalékáig, 1927 január 1-én pedig 150 százalékáig, lehet emelni. Ez a törvény nem vonatkozik azokra a házaikra, amelyek 1918 november elseje óta egy szövetkezet, egyesület, járás, országrész vagy építészeti társulat birtokában vannak. Nem vonatkozik továbbá a szociális biztosító intézetek tulajdonára és azokra a házakra, amelyek az állam felügyelete alatt vágj/ birtokában vaunak s amelyek az államvasutak tulajdonai. Ji giplMf limit a fleioMa iiefijg" Prága, március 19. A Lid. Növiny veze főhelyén Benes György szigorú krrtiíka alá v-ette egyrészt a tisztviselők létszámának apasztásáról szóló törvényt, másrészt azokat az intézkedésieket, amelyeket a kormány eme törvény alapján eddig tett s a jövőben tenni fog. Maga a törvény nemcsak demoralizáló hatással volt a tisztviselőkre, hanem egyenesen alapjaiban rázta meg a hivatalnoki apparátust. A józanabb elemek átlátták azonban annak az elvnek a helyességét, hogy az államnak inkább kevesebb, de jól fizetett hivatalnoka legyen. Ezek a tisztviselők abban bíztak ugyanis, hogy a tisztviselők sorából tényleg csupán azok bocsáttatnak el, ákik hivatalukat hiányosan látják el Rövidesen kiderült azonban, hogy ezek az optimisták is kellemetlenül csalódtak. A Öesfcé Slovóban ugyanis naponként je-lenm-ök meg olyan cikkek, amelyek szerint a nemzet! szocialista párt semmi szin alatt sem engedi meg a saját szervezeteihez tartozó egyének elbocsátását. Ha meggondoljuk azt, hogy a cseh nemzeti szocialistáik soraiban a tisz-tviselőserégnék csupán öt százaléka van megszervezve, kiderül a-z, hogy a öeské SJovo a terrortörvénybe ütköző bűncselekményt követi el azzal, hogy a nemszocialistákat állásúikból való kidobással fenyegeti. A jó tisztviselői karnak a politikától mentesnek keli lennie. Ez a tétel nem jelenti azt, hogy az egyes tisztviselőiknek nem szabad politizáltok, nem engedhető meg azonban az, hogy az állásban való megmaradás a politikai pártigazolványtól tétessék függővé. Az elpolitizált közigazgatás a demokráciának temetője. Aki a közigazgatást politikai mezőkre tereli, az nem csupán a demokrácia sirját ássa, hanem az államot alapjaiban támadja meg. Ha ezt a cseh szocialisták teszik, úgy ők az állam legnagyobb ellenségen Tizeimé! sfóBoili, ielv egpillli gittel efpüMlfii Dumba Constantln dr„ Ausztria-Magyarország utolsó washingtoni nagykövete a jövő háborújának veszélyeiről Becs, március 19. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Dumba Constantán dr., Ausztria-Magyarország utolsó washingtoni nagykövete most olyan ügyben hallatja szavát, amely eminens fontossággal bír az emberiség sorsára nézve. Dumba nagykövet az összeomlás óta egyik vezető alakja a nemzetközi pacifista mozgalomnak és a többek között elnöke az osztrák népszövetségi ligának is. A P. M. H. bécsi tudósítójának mostan módjában van közölnie fejtegetéseit a jövő háborúdnak veszélyeiről. — A nemzetközi katonai ellenőrző bizottságnak két hét előtt Blumauban 10.000 mérgesgáz tartalmú üvegre bukkant. A fél- hivatalos megnyugtató kísérletek ellenére is válasz nélkül marad az a kérdés, miként lehetséges az, hogy ezek az állitólagos teljesen veszélytelen és robbanásmentes gázüvegek, amely a leszerelés után a Skoda- és Wetzler- müvek egyik igazgatójának birtokába mentek át, nem szállitattak el és nem tétettek veszélytelenné. Az utolsó félhivatalos jelentés, amely állítólag katonai körökből származik, bevallja, hogy a gázok klór és phosz- gén tartalmúak, azonban nem explodálhartak, mivel tökéletes módon voltak elraktározva. A phoszgénról azonban tudjuk, hogy ez az a gáz, amelyet a világháború elején alkalmaztak és amely teljesen szétboncolja a tüdőt. Az áldozatok csak napok, sőt hetek múltán pusztulnak cl irtózatos és leírhatatlan szenvedések közepette. Az a körülmény, hogy valamilyen szerencsétlen véletlen: villámlás, tűz esetén csak a legcsekélyebb quantum is kiszabadul ebből a mérges gázból, azt bizonyítja, hogy Bécsújhely lakói éveken át a legnagyobb veszélyben forogtak. — Ebből az alkalomból azonban fel kell világosítani a gyanútlan közönséget azokról a veszélyes haladásokról és eredményekről, amelyeket a vegyipar a világháború alatt és után a mérges gázok készítése terén elért. Amikor gázálarcokkal védték magukat a katonák a belélegzéssel szemben, feltalálták a kénsav és a cyan-gáz kémiai összetételét, amely halált okoz, bárhol is érinti a bőr felületét. Ha ehhez még phoszfor kerül, úgy a gáz már a legkisebb höemelkedésnél is égni kezd fehér, vizzeí olthatatlan lánggal. Épp ily borzalmasak a sebeket okozó gázok, mint az amerikai Senf-gáz és a németek Sárga keresztje. Kétségbevonhatatlan tény, hogy 12 amerikai iewesit-gázza! megtöltött bomba repülőgépekről tedobálva elegendő egy millió lakosú város teljes elpusztítására. Egyeten ember sem maradhatna életben. Nem használna a pincébe, barlangokba való menekülés sem, mivel a gáz nehéz és lehatol a mélységbe is. Még forrásokat és folyóvizeket is megmérgez. A veszélyt fokozza, hogy a támadáshoz pilóták sem kellenek, a repülőgépeket jél lehet irányítani rádió utján is, így tehát égy uj háború esetén az első áldozat egy védtelen polgári lakosság lenne. A népszövetség májusi konferenciát hívott össze e fegyverekkel való kereskedelem megakadályozása céljából. Szerintem sokkal fontosabb lenne a népszövetségnek a mérges gázok készítésének eltiltásával foglalkozni. Az 1922-ben megtartott washingtoni konferencián a hatalmak elhatározták, hogy a tengeren a mérges gázokat háború esetén nem fogják alkalmazni. Tudtommal azonban ezt a határozatót sem ratifikálták az összes érdekeltek. A jelenlegi feszült helyzetben sajnos a mérges gázok alkalmazásának teljes megtiltása keresztülvihetetlen. Annyit azonban el lehetne érni, hogy az egyes államok törvényileg' tiltsák meg magánosoknak az olyan veszélyes mérges gázok előállítását. Ezután az interparlamentáris unió vehetné kezébe nemzetközi tiltó egyezmények előkészítését. Amíg azonban 10.000 palack éveken át fenyegetheti egy sereg község és város lakosságát és azután az ügyet kendőzni iparkodnak, békéről és a béke biztosításáról komolytalan dolog beszélni. |UAAiUAAAAAAmUAAaAAáAA4AAAAAAAAAUA«AááAAA4áAAAAAAAAAAAAAAA* \ Menyasszonyi kelengyék áruházé £ ^ - \ Saját leészitményü Önöm férfi £ i\ és női fehérnemű, asztal- «u» t | \ térítők és mindennemű tenáro £ j \ Árusítás nagyban és kicsinyben £ Egy magyar költő az ollózási rendszer ellen „Átemelik a magyar berkek fülemüléit" — Nem fizetik az irók, költők és publicisták elorozott munkáit — Hol a pandúr!? — Romániai megoldás — A P. M. 11. eredeti tudósítása — Szlovenszkó, március 19. Csak nagy ritkán fordul elő, hogy nevesebb budapesti iiró, költő vagy publicista át- kivánkozik hozzánk megnézni, milyen a világ errefelé. Éppen ezért nagy örömmel üdvözöltük Tóth Árpádot, a mai költőgeneráció egyik legismertebb lágy,' meleghangú dalosát, amim egy kávékáiban mohó kíváncsisággal böngészte a csehszlovákiai napilapokat. Pitik a és éppen ezért különösen megbecsülendő az ilyen érdeklődés — gondoltuk magunkban — és sietve meg is kérdeztük véleményét a csehszlovákiai magyar publicistákról, a szlovénszkói magyar irodalomról és hírlapirodalomról. Nem kis büszkeséggel vártunk feleletet. Dicsérő jelzőket, . biztató szavaikat. Meglepetésünk, hogy egészen mást haliunk a kiváló költőtől, aki különben publicisztikai tevékenységét fejt ki, csak rövid ideig tartott és szavai nyomán csakhamar beláttuk, hogy- igaza van. Ugyanarról beszélt, amiről SchopfHn Aladár hetekkel ezelőtt a P. M. H> hasábjain irt. Ezeket mondotta: — Néhány hétig tartózkodtam Szlovén- szkon és így már volt alkalmam saját szemeimmel meggyőződést szerezni az itteni helyzetről. Budapesten már hallottam egye-t- niást a szlovenszkói magyar újságok kitörő irodaloimrovatárói és hírszolgálatáról, amit büszkén szoktak emlegetni azok, akik innen jönnek le Budapestre. Éppen ezért érdeklődéssel vettem kezembe az itteni napilapokat. Nagj/ volt azonban a csalódásom! A legtöbb szlovenszkói napilapban viszem láttam a budapesti hírlapok régen elfelejtett anyagát. Előfordult például, hogy egyik kassai napilapban Felaki Géza egy védőboszédére akadtam, amely pontosan hat héttel azelőtt jelent meg a Világban. Egy másik, ugyancsak kassai napilapban pedig rátaláltam és ma is ráismerek állandóan az .Az Est“ lapok speciális riportjaira, melyekért Az Est-lapok külföldi tudósítóknak nagy összegeket fizetnek. Nyugodt lélekkel mondhatom, hogy ezek a szlovenszkói napilapok körülbelül háromnegyed részben ilyen budapesti lapoktól „átvett" cikkeket tartalmaznak. Persze így azután könnyű tekintélyes oldal számú lapokkal kápráztatni c! az olvasóközönséget és nem csodálkozom azon, ha, amint hallom, a szerkesztőségek minden munkát elvégeztetnek egy-két rosszul fizetett kulival. — Ami az irodaimat illeti, itt is hasonló a helyzet. Egyes szerkesztőségek — úgy látszik — egyszerűen megszerzik a pestig lapo-k irodalommal zsúfolt vasárnapi számait, kiollózzák a beváltabb nevek munkáit, kipótolva a látszat kedvéért egy-két helyiszerző dolgaival. Prsze — és itt a bökkenő — soha eszébe se jut a tisztelt szerkesztőnek vagy kiadónak, hogy egyetlen fillérrel honorálja a kidolgozott novella vagy vers Íróját, aki elvégre ezzel keres né szegényes kenyerét. Mert hogy is nevezzem azt az ekárást, mikor a szerkesztő és kiadó urak egyszerűen átemelik á kerítésen a magyar irodalmi berek füleinüteií, mint a cigány a hízott csibét? Hol a pandúr, aki a körmére kormintson az uraknak?! — Még néhány hónappal ezelőtt ha-sonló volt a helyzet Romániában is. Ott azonban lassanként jobb belátásra ébredtek a szerkesztők és ma már — legalább részben — rendezve van a kérdés. Több napilap például megegyezést kötött egj/ik-máisk budapesti napilappal az irodalmi résznek kéziratban való kicserésérc, úgy hogy az egyszerre jelenik meg Budapesten és a romániai lapban. Az egyes írókat azután a saját szerkesztőségink honorálja és így például én, aki Az Est- koncomhoz tartozom, külön honoráriumot kapok a romániai napilap által átvett versekért. Felesleges mondanom, hogy így komoly szolgálatot tesznek az illető erdélyi lapok a maguk irodalmának is, mert az erdélyi iró is elismeréshez és pénzhez jut a magyarországi közönség részéről is. Sajnos, hogy Szloven- szkó még idáig sem jutott. Meg kel! elégednünk annyival, ha a barbár átollózók — legalább néha — nem teszik tönkre sajtóhibákkal ingyen átszerkesztett verseinket, novelláinkat és fáradsággal és költséggel megszerzett riportjaikat, publicisztikai cikkeinket. Várjuk a pandúrt!___________________ Jíe vérd m*g /eftíwMWunft, haúV Ctöfl XC991
