Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-14 / 36. (779.) szám

Mit hoz a titokzatos j5vő? (fi.) Prága, fefontór 13. rÁ kormány sajtó imultheti titokzatos cé­lozgatásad után azt hihette volna az ember, hogy a kormány megtalálta a bűvös követ, ameSyel a drágasági hullámot meg lehet törni. Azt sngtáJk-bugtáik a koalíciós berkiekben, hogy a kormány a képviselőhá-z drágaság! Etájának elején meglepetésszerii rendszabá­lyokat fog bejelenteni, amelyeket egyelőre titokban kell tartani, nehogy a spekulánsok keresztülhúzhassák az állampolgárokról atyai módon gondoskodó bölcs kormány terveit. Mi ugyan kezdettől fogva igen szkeptikusan ítéltük meg ezeket a nagyhangú szólamokat, de be kell vallanunk, hogy olyan üres, gyön­ge, és csupa általánosságokká! bélelt nyilatko­zatra, mint amilyet Stribmy miniszterelnök­helyettes ur adott, magunk sem voltunk el­készülve, Mik is azok a fegyverek, amelyeket a kormány a drágaság réme ellen föl akar vo­nultatni? Ilyen fegyver mindenekelőtt a maximális árakkal való fenyegetés. A háborús tapasztalatok bebizonyították, hogy a maximális árak csupán arra jók, hiog^ az árut éppen a leggyöngébb fogyasztói rétegek elől elvonják, mert hiszen a tehetősek Vnem sokat törődnek a maximális árakkal, hanem olyan áron szerzik be az árut, ahogy azt ép­pen megszerezni tudják. Stribrny vasútijaid miniszter nr, amint azt a Délvidéken üdülő Sveihilától tanulta, egy sanda oldalvágással azután ,a sajtót fenyegette meg, azt mond­ván, hogy a kormány irgalmatlanul! el fogja fojtani az olyan hireszteléseket, amelyek bi­zonyos tényéknek szándékosan helytelen be- áHitásával az üzérkedést és az irreális keres­kedelmet támogatják üzeilmeikben. E mondat­ból arra lehet következtetni, hogy a kormány a sajtószabadság legnagyobb dicsőségére újabb törvényjavaslatot készül benyújtani a sajtó ellen. Mondanunk sem kell, hogy az „üzérkedés és irreális kereskedelem" itt ép­pen olyan mondvacsinált ürügyek, mint ami­lyenek a „köztársaság biztonsága" és a „köz­élet tisztasága" voltaik akikor, amikor a rend- törvény, majd később a sajtónovella drákói rendelkezéseit szegezték neki a sajtó munká­sai mellének. Az expozé azután a kereskedők és molnárok liszt készleteire vonat­kozóbejelentésikötelezettséget harangozza be nagy diadalmasan, mintha bi­zony a háború e tekintetben is nem hozott volna igen keserves csalódásokat. Ugyanez vonatkozik a gabona kiszállítási ti­lalmára is, amely talán meg fogja akadá­lyozni a gabonának a külföldre való szállítá­sát, de nem fogja tudni megakadályozni, hogy az egyes lelketlen árdrágítók magtárában föl ne halmozódjék. A beígért rendszabályok tellát vagy egé­szen általános természetűek, vagy pedig a há­borús gazdálkodás egyszerű kópiái. A mi­niszterelnök helyettese azonkívül az első­rendű élelmicikkek behozatalának sza­baddá tételét is kilátásba helyezte (mi esztendők óta hiába követeltük a határok megnyitását), ámde ez a rendszabály is egé­szen platonikus ebben a pillanatban, mert hi­szen nemcsak mináhink, de a szomszédos ál­lamokban is nagy a gabonahiány, úgy, hogy behozatalra bajosan számíthatunk. Rendkívül visszatetsző volt a vasutak miniszterének az az ígérete, hogy tarifakedvezmé­nyekkel fogják biztosítani a nagy ipari központok ellátásának olcsóbbá tételét; igen furcsa kijelentés ez egy olyan miniszter szá­jából, aki egy hónappal ezelőtt tiz százalékkal drágította meg a vasutat. Nagyszabású ter­veket vártunk volna a kormánytól, nem pe­dig ilyen gyámoltalan kapkodást. A gabona­hiánynak világgazdasági okai vannak; a drá­gaságot csak úgy lehet enyhíteni, ha ezek- n e k az okoknak hatását mérsékeljük és arra törekszünk, hogy a meglévő és a remélhető gabonamennyiség az egyes államok szükség­leteinek megfelelő arányban osztassák föl. Egyszóval: nagy, nemzetközi akcióra van Ma délután tárgyalta a hassal tábla nelsdimann Gyula és férsal agyét A döntés még nem ismeretes Kassa, február 13. (Saját tudósítónk telefon jelentése.) Fleischmann Gyula dr. keresztényszociális párti főtitkár és társainak letartóztatása ügyében mai délután van a döntő nap. A törvényszék tegnap áttette az irato­kat a táblához, amelynek vádtanácsa ma délután négy órakor ült össze, hogy a szabadíábrahelyezés ügyében véglegesen döntsön. Általános a meggyőződés, hogy a tábla is ki fogja mondani a szabadlábra- helyezést és az ártatlanul letartóztatott pártemberek még a mai nap folyamán szabadlábrakerülnek. A keresztényszociális párt hivatalnokait még mindig egyre-másra idézik be a? rend­őrségre és órákon keresztül faggatják őket arról, hogy nem-e tudnak valamit a múlt vasárnapi demonstráció előkészítéséből. A rendőrség előtt most már teljesen világosan áll az ügy és kiderült, hogy csu­pán alaptalan hajszáról van szó. A rend­őrségen már elkészültek a keresztényszo­ciális pártból elvitt iratok átvizsgálásával és most az egyes pártvezetők magánlaká­sán tartott házkutatás alkalmával elvitt iratokat tekintik meg. A Slovensky Vychod, amely egy egész héten keresztül a legvadabb hangnemben irt az eseményekről, mára teljesen elhall­gatott, ami újabb bizonyíték arra, hogy a mesterségesen felépített vád összeomlik. Nagy Henrik vallomása teljesen megdőlt. Ez az ember egyébként egy rovottmultu egyén és mórt nem még lehet tudni, hogy ki volt az, aki fölfogadta őt arra’, hogy a párt egyes tagjai ellen hamis vallomást tegyen. A legközelebbi napokban azonban világosság fog derülni az egész ügyre és meg fogjuk tudni a felháborító események titkos rugóit is. Tudósítónk este hat órakor telefonon azt jelenti, hogy a tábla vádtanácsa még mindig együtt van és a lapzárás pillanatáig nem hozta meg döntését. A tábla döntésé­ről igy csak holnapi számunkban emlékez­hetünk meg. Nem a leszerelés, fianem a Biztonsági kertes a genfi iegozőkOnp fOprobiemáfa Azaz pacifizmus helyett egyes államok nagyságának garantálása lenne a lényeg London, február 13. A genfi jegyzőkönyv ügyében máig, Írországot 'kivéve, minden do­míniumnak megjött a válasza. A Times szerint a domíniumok egyhangúan amellett vannak, hogy háborúról és békéről ők döntsenek és ebben az ügyben ne engedjék ki a vezetést a kezükből. Számos egyéb kárhoztatott pont mellett főleg Japán függeléke ellen van kifogásuk, amely az emigrációs politikára, valamint a jegyzőkönyv egyes pontjainak különböző in­terpretációjára vonatkozik. A Times diplomá­ciai tudósítója szerint az angol kormány 14 na-pon belül kidolgozza a genfi jegyzőkönyv ügyében a népszövetségnek adandó választ. Valószínűnek veszik, hogy Chamberlain külügyi államtitkár, aki részt fog venni a népszövetség március ú-iki konferenciáján, kérni fogja, hogy a jegyzőkönyv vitáját is­mét halasszák el. A lapok szerint a jegyzőkönyv kérdése uj fázisba érkezett. A hivatalos körök a lesze relés ügyét a háttérbe szorítják, míg a főpon tót a biztonsági probléma alkotja. A Daily Mail politikai levelezője szerint a fő-kifogáso­kat a jegyzőkönyv ellen a fegyveres erő ve­zetői tették. Kifogásolják ugyanis, hogy egye­dül Franciaország biztonságára gondol a jegyzőkönyv. Anglia bizonyos határokat fog megállapítani az egyes nemzeteiknek háború esetén tanúsítandó magatartására vonatko­zóan és miniszteri körökben egy nagy nem­zetközi konferencia összehívását tervezik, amelyen az Egyesült Államoknak is okvetle­nül részt kell vennie, hogy a biztonság kér­dését a jegyzőkönyvvel megegyezve, vagy a iegyzőkönyvön kívül, de okvetlenül elintéz­zék. Chamberlain tegnap az alsóházban ki­jelentette, hogy az európai biztonság kérdé seben Anglia még egyetlen hatalommal seo folytatott eddig külön tárgyalásokat. Uiaim tüntetésre MszüH Prágáüan Prága, február 13. A kommunista párt ma estére újból gyű­lést hirdetett a prágai Zsófia-szigetre, ame­lyen tiltakozásukat akarták kifejezésre jut­tatni a rendőrségnek legutóbbi fegyverhasz­nálata és a kommunista képviselőknek kizá­rása miatt. A rendőrség azonban ezt a népgyülést nem engedélyezte. A kommunista párt kijelentette, hogy a népgyülést. mégis megtartja, mert — a Rudé Právo szerint — a munkásság nem engedi meg­fosztani magát attól a jogától, hogy az ut­cán tüntessen. Történjen bár, aminek tör­ténnie kell! A nyilvános tüntetés ősrégi joga az el­nyomottaknak és a munkásság e jogát meg fogja védeni. Vasárnap délelőttre újabb tün­tető népgyülést hiv össze a párt a régi vá­rosháztérre, amelynek tárgya tiltakozás a drágaság és a munkásmészárlás ellen. Úgy értesülünk, hogy a a rendőrség a vasárnapi népgyülést sem fogja engedélyezni és minden intézkedést megtesz a rend fön- tartására. szükség, nem pedig részben fölösleges és helytelen, részben pedig elkésett és semmit­érő félrendszabályokra. Azalatt, amíg Stribmy ur expozéjának retorikai fölépítésén gondolkodott a minisz­térium palotájában, megmozdultak Prága leg­nyomorultabb néprétegei, fölvonultak a Ven- cel-térre és harcba elegyedtek a rendőrség­gel. A csőcselék alacsony ösztönei újból ki­törtek, egyesek már fosztogatásra gondoltak, amidőn eldördültek a rendőrök fegyverei és számos sebesült ember vére festette pirosra az utca kövezetét. Nem kételkedünk benne, hogy a prágai rendőrség ma könnyűszerrel el tud nyomni minden zendülést. A tömeg lel­kében lappangó elégedetlenséget azonban nem lehet egy sortüzzel elpusztítani. Az ál­lamnak, ha az általános megnyugvást kívánja elérni, egészen máshol kell megfognia a dol­got: sajátmagának kel! jó példával elől járnia és le kell szállítania az adókat, le kell szállí­tania a vasúti tarifát és a termelést megbé­nító egyéb terheket. Erre nézve egyetlenegy szót sem találtunk Stribrny miniszter beszé­dében és ezért igen nagy aggodalommal te­kintünk a titokzatos, sötét jövő elé. Kell-e erkölcs a politikai élethez? Irta: Molnár Béla dr., volt magyar országgyűlési képviselő II. Gálszécs, február 13. Garami könyvében azt irta, hogy a szo­ciáldemokrata pártot Magyarországon a for­radalom után nem tartotta elég érettnek arra, hogy az ugrást az utcáról a miniszteri székbe kibírja s hogy a tapasztaltak után erre a kér­désre ismét- tagadóén kellene felelnie. Mae- teáinck, a híres belga író 1923-ban világosan megírta, hogy a szocializmus széles körökben csalódást okozott, mert mindenütt, ahol ura­lomra jutott, a régi zsarnokságot még kemé­nyebb zsarnoksággal pótolta. Ez tökéletesen igaz. Például a magyar népköztársaság alatt a sajtószabadság és gyülekezési jog szintén ismeretlen fogalommá vált. Az alkalmatlan­kodó lapok nyomdáit lerombolták, a kelle­metlen gyűléseket szétverték, sőt a forradal­mi kormány polgári elemeinek sem volt sza­bad gyűléseket tar tárnok. Történt pedig mindez szintén azon a címen, hogy a de­mokrácia és forradalom vívmányait biztosí­tani kell. Kérdem, micsoda vívmány, micsoda szabadság az, amelyet csak ököllel és a szu­ronyok ereiével, lehet fenfertani? De kérdem tovább, léhét bekötött szájú, lelárteolt rabszolgával elhitetni azt, hogy ő tökéletesen szabad, a láncok pont csak arra valók, hogy a szabadság neki meg ne ártson. A modern demokrácia eddig még sehol sem produkált jobbat, mint a régi, lepiszkált és megvetett rendszer, eltekintve attól, hogy a modem demokráciának berkeiben a panama úgy burjánzik, ahogy azt régen csak a leg­sötétebb Keletről lehetett feltételezni. Az egy­szeri szlovák atyánkfia régi megállapításábó 1 ma osupán a „panske" jelző maradhat el. Mindenre azonban a koronát a magyar­országi szociáldemokraták és a magyar kor­mány között annakidején kötött paktum ügyében Bécsben összeült döntőbíróság tette fel. A magyar szociáldemokraták megjelentek az internaoionális fórum előtt s előadták, hogy kötöttek ugyan egy paktumot a ma­gyar kormánnyal, de felhozták mentségül, hogy ezt soha eszük ágában sem volt betar­tani. Egyszersmind konstatálják azonban azt is, hogy a paktum folytán számottévő módon megerősödtek. Egy intemacionáfe fórum pe­dig, amely épp internacionális voltánál fogva valószínűen a szociáldemokrácia világszerte elismert legszélesebb látkörü megbizottaüból kellett, hogy álljon, akceptálja azt a védeke­zést, hogy a kötött megállapodást egyáltalán szándékukban sem volt betartani s erre föl konstatálja a párt „jóhiszeműségét“(?) és ma megsemmisít egy paktumot, amelynek előnyeit a szociáldemokrata párt közel négy év óta zavartalanul élvezi. Azt hiszem, hogy ilyen fából vaskarikát épeszű ember még nem olvasott soha. Hát hogyan? Egy internacio- nális fórum bírói eljárás során mondja ki, hogy még zsiványbecsületet sem ismernek. Én azt hiszem, hogy a szociáldemokrata in- ternacionálé azzal, hogy minden erkölcsi ala­pot ilyen sans géné kirúgott maga alól, épp a szociáldemokrácia szempontjából súlyos hi­bát követett el. Egyelőre következményeiben nehezen fölbecsülhető kárt okozott a szociál­demokráciának és ezáltal mi sem természe­tesebb, mint az, hogy az úgynevezett polgári reakciót erősítette meg. A szociáldemokraták ma, a háború utáni állapotokhoz képest, mindenütt tért vesztet­100 cseti-sil. koronáért fizettek ma, február 13-án Zürichben 15.34 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 209900.— osztrák koronát Berlinben (2402 Q000G000Q.— német márkát * ,-if.ii IV. évi. 36 (778) szám, o Szombat 1925 felirnfir 14 jSEEF BSr jápf -vn IIBT rab* Jta Előfizetési árak beli óidon: évente Rr nr fin BBT sSB 30U. félévre ISO. negyedévre "6. UK. Tjl, JSr Jr MLM havonta 26 K6; külföldre: évente j fé^Vre 225' negyedévre 115. Jg 'SziOVC.nSZflÓi CS &tUSZÍnS%foÓÍ tfcíeíos sxevftesztö: | Petroégtn Csxfz*jgrfg. | Szövetkezett ültenzé&i (Sártok politikai napilapja 3stvún

Next

/
Thumbnails
Contents