Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-01 / 26. (769.) szám

Vasárnap, február SPfíj(MiJ.líó'm7(iiwp © aki figyelembe lőhetne, dacára, hogy a jelenlegi kassai játékosanyag — kassai jelentés és az elért eredmények alapján — nemzetközileg nem elég őrös. K. P. A hölgyök műkorcsolyázó világbajnoksága. Vasárnap kerül döntésre a hölgyek műkorcsolyázó világbajnoksága Davosban. A világbajnokság ed­digi győztesei 1906, 1907 M Syers angol, 1908, 1909, 1910, 1911 Kronberger Liily magyar, 1912, 1913, 1914 Mérai-Horváth Opika magyar, 1915— 1921-ig nem volt kiírva. 1922 1923, 1924 Szabó Herma osztrák. Az Idei bajnokságnak is Jarossné- Szabó Herma a főfavorilja Legveszélyesebb ellen­fele Brockböfft asszony Ber'in, akj tavaly is máso­dik volt. Brockböfft már huzamosabb ideje Davos­ban treníroz, míg Szabó Herma Bécsben készül a nagy versenyre. 1 i Hollandi ► 3 jácint t < tulipán * E i nárcisz ► 3 crocus stb. ► ^ virághagymákat C \Dergheffer Jánost maőhereshedése szállít ^ 3 Pozsony, Vásár tér 13 szám. ► ^ (Arlap tmőnatran < TfmmfmfmTmTfmmTTt JíözmZDMÍG Az adódzsungelből Palkovich Viktor nemzetgyűlési képviselő interpellációja a tarthatatlan adóviszonyok és a v agyon dézsmaügyek miatt — Saját tudósítónktól — Komárom, január 31. A komáromi pénzügyigazgatóság felosz­latása és decentralizálása nem hozta még a várt eredményt. Az adóügyek hihetetlen csi­galassúsággal intéződnek el és a Csallóköz­ben elkeseredetten tárgyalják a gazdák; a tarthatatan állapotokat, hogy az adófelebbezéseket évekig nem intézik el, a vagyondézsmánál pedig a feleket megté­vesztik és a felebbezések visszavonására akarják rábírni, holott a vagyondézsma le­szállítása az újabb törvény eredménye, amit a pénzügyi hatóság olyan színben tüntet fel, mintha az a felebbezések eredménye volna. Ez ellen általános az elkeseredés s a poitikai pártok már megunták a panaszokat a pénzügyi hatóságok zaklatásai ellen. A felebbezés hiábavaló, mert az adókat és a vagyondézs- mát ennek ellenére is behajtják. Palkovich Viktor keresztényszociális nemzetgyűlési képviselő ez ügyben a követ­Kicsinyesek — A P. M. H. eredeti regénye — Irta: Falu Tamás (30) — Úgy történt tehát, hölgyeim, hogy a Fifi kutyámmal cserkészni indultam. Fifit ak­kor vettem ötven forintért, kitűnő vadász­kutyának állították. Ki akartam próbálni. Me­gyünk, mendegélünk s veszem észre, hogy a kutya következetesen a patak felé visz. No jó gondoltam, a kutyának van esze, biztosan valami vizet szürcsölő szarvast akar velem lövetni. Egy kicsit már sok is volt a mende- gélésből, de a kutya nem akart a víz mellől tágítani. Már el voltam fáradva, gondoltam, leülök s meguzsonnázom. Le is ülök, kezdem csomagolni az uzsonnámat, amikor veszett csatolást hallok. Nosza, mondom, itt a vad. Feikuszom egy dombra, két kézre kapom a puskámat... — Vigyázat1 — súgta hangosan Wi1d Rudi. — Mindenki fogja a poharát! — Két kézre kapom a puskámat — foly­tatta Gazsó főerdómérnők — s lehasalok a dombon. Nem látok semmit, de azért a kutya irányába célozok, gondolva, hogy valami vad bukkan fel a vízből... — Szorosan fogni a poharakat! — ren­delkezett Wild Rudi. — Már céloz! — A vízből azonban nem bukkan ki sem­mi. Odamegyek, hát uramfia. mit látok? A Fifi talált egy halászbotot, rendesen felsze­relt spárgával, húrral és horoggal. A szájába fogta a botot s beeresztette a vizbe. hogy halat fogjon A Fifi ugyanis nem vadászkutya volt, hanem halászkutya Ezért, kérem, tegye le mindenki a poharat. Lövés nem esett, nincs ivás. A zúgolódás elemi erővel tört föl a koe­kező interpellációt intézi a pénzügyminiszter­hez, amelyben kérdezi: 1. Van-e tudomása a miniszter urnák arról, hogy az 1919. és 1920. és a későbbi évekre kivetett adók ügyében benyújtott fe­lebbezések tömegesen hevertek elintézetle­nül a komáromi volt pénzügyigazgatóságnál, esetleg a vezérpénzügyigazgatóságnál? 2. A miniszter ur helyeslésével találko­zik-e pénzügyi közegeknek az az eljárása, hogy az adókat — tekintet nélkül minden íe- lebbezésre — behajtják az adózókon, ami el­lenkezik minden jogszabállyal és jogbizony­talanságot idéz elő, illuzóriussá téve a feleb­bezés jogorvoslatát. 3. Van-e tudomása a miniszter urnák ar­ról, hogy a vagyondézsma és vagyonszapo- rulati adó kivetése ellen beadott felebbezések még szintén elintézetlenek és a vagyontulaj- donosokat a felebbezések visszavonására akarta rábírni a pénzügyi hatóság azon űrügy alatt, hogy a vagyondézsma leszállittatott, ami ellenkezik a valósággal, mert a leszállítás az uj törvénymódosítás alapján áll elő és igy a közönség ezzel megtévesztve lett? — A szlovenszkói ipar helyzete. A szlo­venszkói gyáriparosok szövetségének bizott­sága tegnap Pozsonyban ülést tartott Bondy kábelgyár! vezérigazgató elnöklete alatt. Az előterjesztett jelentés szerint az ipari üzemek SzJovenszkóban eléggé foglalkoztatva van­nak, de jóformán haszon nélkül dolgoznak. Megállapítja a jelentés, hogy a pénzügyi igaz­gatás a gyáripar kívánságaival szemben sem­miféle megértést nem tanúsít. — Nyitrai kényszeregyezségek. Nyitrá- ról jelentik: Szabó Imre temetkezési vállalata ügyében befejezték a kényszeregyezségi el­járást. — Boucek József füszerkereskedő ügyében folyik a kényszeregí^ezségi eljárás. Vagyonfelügyelő Jurecky Iván dr. ügyvéd. — Túljegyezték a Rimatnurányi dollár- kölcsönt. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Rimamurányi és Salgótarjáni vasmű részvénytársaság legutóbbi rendkívüli közgyűlésén egy hárommillió dolláros köl­csön felvételét határozta el. amely hét szá­zalékkal kamatozik. A kölcsön kibocsátásá­val az S. I. Lisman & Co. newyorki cég lett megbízva és a newyorki pénzpiac már túl is jegyezte a kölcsönt. — A cukorpiac kilátásai. Az amerikai cukortröszt berlini jelentés szerint így Ítéli meg a világcukorpiac helyzetét: A folyó idényév végén az amerikai cukorpiacon két millió tonna nyerscukorfölösleg maradt. En­nek értékesítése rendkívül nehéz probléma, mert az európai termelésnél szintén két mil­lió tonna fölösleg mutatkozik. A legfontosabb teendő lenne tehát a fogyasztás emelése. Eh­hez viszont rendkívül alacsony árnivó szük­séges. = Csökkent Romániában az őszi vetési terület. A román kormány az agrárstatiszti­kai hivatalának kimutatása szerint az elmúlt év őszén 381-930 hektárral kevesebb terüle­tet vetettek be, mint 1923-ban. A csökkenés 12 százalék.- ■ —a—bbb2SBKHKEEBpw«»———— ■ - . .— + Uzlettelen a budapesti magánforgalom, szilárd a terménytőzsde. Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti telefonon: A mai magán­forgalom uzlettelen volt, a terménytőzsdén ellenben szilárd volt az irányzat. A követ­kező árakat jegyezték: a tisza’vidéki búza 640, ros 538, zab 430 ezer korona méter- mázsánként. + Barátságos a bécsi tőzsde. A mai tőzs­de a heti zárlat ellenre barátságosabb irányt mutatott. A kulisszban élénkült az üz­let, de az árak nem változtak. + Kedvetlen a berlini tőzsde. A maii tőzs­de kedvetlen irányzattal indult, amely később kissé javult, jóllehet az üzletmenet nagyobb élénkséget nem tudott fölmutatni. + Szilárd a prágai tőzsde. A mai tőzsde a heti és havi zárlat ellenére szilárd irány­zatot mutatott. Ez a tendencia a korlátból in­dult, ahol különösen a cukor-, vas-, szesz- és vegyi értékek állottak az érdeklődés köz­pontjában. Arbitrázsértékek nyugodtak, változatlanok. Zárlatban csekély csökkenés mutatkozott a kulisszban. Belföldi bankok tartottak. A beruházási értékek nyu­godtak, változatlan árfolyam mellett. Az exotapiac szilárd volt nagy forgalommal. A devizapiac nyu­|gT a jgjjflW ffiosftszerek. -’Wij cin tani vágyókból s csaknem elverték Wildet és Gaz sót. Szerencsére, még jókor eszükbe jutott, hogy a halra is lehet, sőt szükséges inni, ezért felhajtották az ürítésre váró po­harakat. Wild ravasz arccal kérdezte Beszter- czey tői: — Momd-d, báró ur, hányadszor hallottad Pitstla bácsi históriáját? — Kereken századszor, kérlek alássan, kereken századszor! Wiil'd nevetve somfordáit tovább Ga­zsóhoz: — Mondd te, hallottad már ezt a Besz- terczey-féle üvegviccet? — Hogy kérdezhetsz ilyet! — förmed! rá Gazsó. — Vadonatúj történet. Pont ötven- kilencedszer hallottam tőle. Wild kacagott s ment tovább Pista bá­csihoz: — Pista bátyám, ugy-e, még nem hallot­tad a Beszterczey- és Gazsó-féle hátborzon­gató élményeket? Az öreg kihúzott a sziivarzsebéből egy fekete, keménytáblás noteszt, feltette evikke- rét s elővett a mellényzsebéből egy ceruza- csonkot. — Egy idő óta feljegyzem — mondta —, hogy hányadszor hallom ugyanazon embertől ugyanazt a históriát. Az anekdotátok részére külön oldalt nyitottam. Csaknem valamennyi­nek a lápja tele van már huzgálva. De te vagy köztük a legelőbb. Neked ma újabb fő­könyvi lapot kellett nyitnom. De már közeledett a vadászati idő Az alkonyat kezdte bekeríteni az erdőt. A tár­saság felszedelőzködött s csoportokra sza­kadva széledt szét a hegyen. Minden va-. dászra jutott két-három nem vadász, akik takaróikon ülve s az égre figyelve lesték ki­hegyezett csendben az alkonyat légi szerel­meseit. A tüzet el kellett oltani, hogy a szalon­kák ne sejthessék meg emberek közelilétét. Az embereknek el kellett bujniok, hogy re- rnényteljesebbé tegyék a légi gyilkosságot. Csak egypár madár csipogott, sirt, sóhajto­zott, vagy örült láthatatlanul. Messze sasok j és kányák fekete vonala rajzolódott az ég alá, mint egy-egy lomhán elterülő V-betü. Feljött az első csillag is. A vadászok órájukat nézték s fölfelé tartották fegyverük csövét. A fák fölött, mintha száraz csonttal szi­szegett volna halkan, a tisztás felé húzott egy önfeledt szalonka. A párja mögötte pár szárnycsapásnyira. Egy cső feilröpitette gyil­kos üdvözletét. A csend fölikiáitott és föijaj- dultiak a távoli hegyek. Az egyik madár meg- tántorodott hullámos repülésében, a szerelem vonala nem fejeződhetett be. Halálos szöget kapott. Újabb dörrenés. Más fegyver tüzelt más madárra. És jöttek, szálltak az elvakult ma­darak. Egyik a másik után. egyik a másik körül, párok egymásért, á tavaszban fürdeni, a szerelemért elvérezni. Minden madártest győzelmi lobogó lett. \ vadászarcok büszkén égtek, a kutyák bol- I gan futkároztak, az asszonyok sajnálkozva őröltek és örvendezve sajnálkoztak. Húsz perc múlva nem húzott többé egy szalonka sem. A vadászok megint megnézték órájukat s közeledtek egy központ felé. összesen nyolc szalonka esett. Az asz- szonyok az elkészítési mód fölött vitáztak s régi szakácskönyvek igazságait erősítették. A. férfiak dicsekedtek és gáncsoskodtak, tré- ‘ fálóztak és mérgelődtek. Az erdőben pedig godt, változatlan árfolymok mr lett. Előfordult kőtéseic: 1/31 1/30 !020 Avi kinra**'-1 n*a'vánv —.— 102' Avi kincstár’ utalvány Jív»r(tni''nvkölnsün ..... 90 20 94 10 77 21 90 < q bpf m 'o A tf\ l\ Öl ŐSÖD • ........................................... 77 •» ' 01, AllqTikölrqan............... 72.0 1 72.• nraT.-kö'aa. 1OI1 4V. Vfnrvn nr«7.-V',<v» 1017 */ Prán-n H"m. ' 01 Prrtirn rár,’a ,rvP' k91*c. < 01 75.25 75 - 63 ­75L 75.­62.5' Rrfinr, (..'ros káW « "< •-­Uo Tcnn** I010l(nlpfj, 4^ • Práva vá^nO taVrni-. 4 °/ . 97.50 97 57 V 5.5 0 \fqc»vnr'f-t><i v^rös Vnro«7.‘ • W^cvviiF . . — Razilikn sovsificrv ................... • . 28 31­195.50 4?oV ÍjPímíA m* toló .......................... 41 9.5' 19.50 '•18 r 18 50 Prácra1 PTitniiianlc .... ST.iovák Rnn1* . . . » . 715.5 ’ <99.57 7t \50 72.~ Zi vnnotBnaVn .......................... <• 28 ­’9.— Ancrn’ oOov. Bank. . . . . 103.'0 99.— Oq7,trák hit-**1.......................... 83. 57 '4.— r,n’nnt>an1c ...... 65.7 5 67.­W i fn * - llonVv................... 58 ­T7 25 •Tueoqlovpnska-bank . • • • 56.2 :8.25 Mordhahn .............................. 575K.— 5 395.— Osrth Gnlro’’ 1725.­1195. — 423. ­418.50 550. '0 647.­KoUn kává .......................... 11 3.— 114.— í\6tlin notráleum............... 19 5 — 195.— Kőim1 szósz.......................... 13 17.— 1309.— 715 ­705.— PUbI ni'Rfm’ qá-TTvár • ■ • • 253V­7507.— Brai tfold-DanSk ................... 567 . ­569.— Canrir) őq Kl«rnont .... 3 18. — 336.­ÍUnphoffer ........................... 76 0.— — Oseh és7,aki qzén................... 18 25.­1927.50 Cseh nvnjrati szén............... 41 5. — 417.— 201.50 202 — ........................................................ 40 2.­402.— Prásrai vasinar ...... 1010.­9 Skoda ...................................... 71 3.­713.— Po7,fionv kábel....................... 1593. ­1 575.— Triwald .................................. 37 5. ­346 — Prátra1 ....................................... — DEVIZAÁRFOLYAMOK: Prága, január 31. Deviza: Amszterdam 1371.50 Berlin 808 Buenos Aires 1367.50 Büsszel 176.25 Hdsmgifors 85.75 Zürich 655.25 Oslo 518 50 Kopenhága 606.50 London 162.425 Madrid 485.25 Milánó 141.625 New York 33.80 Páris 184.25 Stockholm 916 Belgrád 55.25 Budapest 4-63 3/8 Bukarest 17.30 Konstantinápoly 17.85 Riga 652.50 Szófia 24 625 Varsó 652 Bécs 4.701/8 Rio de Ja­neiro 399. Prága, január 31. Valuta: Holland 1369 50 né­met 7.995 svájci 655 50 norvég 515 dán 604.50 an­gol 162.425 olasz 141.625 amerikai 33.79 francia 184.25 svéd 914 jugoszláv 55 magyar 4.615 román 17.10 bolgár 24.20 lengyel 650.75 osztrák 4.6925. Pudapest. január 31. Deviza: Amszterdam 29025 Belgrád 1173 Berlin 17135 Bukarest 369 Brüsszel 3740 Kopenhága 13930 Oslo 11030 Lon­don 3450000 Milánó 2959 New York 72030 Paris 3900 Prága 2140 Szófia 518 Stockholm 19400 Varsó 13840 Bécs 10150 Zürioh 13900. Berlin, január 31 Deviza: Buenos Aires 1.685 Konstantinápoly 2.26 London 20.118 New York 4.194 Rio de Janeiro 0.485 Amszterdam 169 12 Brüsszel 21.87 Os'o 64.22 Helsiingfors 10.56 Róma 17.50 Belgrád 6.85 Kopenhága 75.01 Lisszabon 19 98 Páris 22.78 Prága 12-455 Zürich 80 97 Szófia 3 045 Madrid 60.04 Stockholm 113.02 Budapest 5.83 Bécs 5.91 Bukarest 2.25 Varsó 80.5. ~pITágai magyar hírlap- Szlovenszkói szerkesztő: Telléry Gyula. Igló.- Rusz nszkói szerkesztő: Rácz Pál. Ungvár. — Kiadja: Flachbartb Ernő dr. - Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesellschaft nyomdá­idban Prágában - A nyomásért felelős: O. Holik. ijedt csend bujkált s várta a közelgő éjszakát. A csapat eleje nótázva indult s az éneket, mint uszályt húzta maga után. Wild két szalonkát ejtett a nyolcból s büszkén verte a mellét. Minden puskáshoz külön odaszaladt s elmagyarázta nekik az esetet. Wildné Patkóval jött lefelé, hosszú turis­ta botjával egyensúlyozva magát a szakadé­kokban. — Tudja, hogy én panaszkönyvet veze­tek? — kérdezte Rat'kót. — Panaszkönyvet a teremtés hibái miatt. Ha valamikor fölkerülök oda, ahonnan a csillagok néznek ránk, elké­rem az éfei panaszkönyvet s bemásolom őket. — Például... — Például: ha a rózsát be lehet oltani, lia a rózsát meg lehet nemesíteni, miért nem lehet az embert is? Ha már az ember nem születik tökéletesnek, miért nem lehet töké­letessé tenni? Ha lennének nedvek, injekciók, amelyek a gyávát bátorrá, a vakmerőt meg­fontoltabbá, a tehetségtelent okossá, a köny- nyelmüt komolyabbá, a kőszívűt érzőbbé, a gonoszt jóvá tennék, milyen szép lehetne a világ. Vagy miért kell meghalnia, vagy el- nyomorodnia az embernek, ha valamely ré­szét elveszíti? Miért nem nő ki újra a villa­nyos által elgázolt ember lába, vagy karja? Miért mondjuk erre. hogjr lehetetlen? Ha Is­ten úgy teremtett volna bennünket, akkor ez lenne a természetes. A panaszkönyv arra lesz jó, hogy ezt elsiránk ózza. Vagy miért nem lehet úgy lecsavarmi a gondolatokat, mint ahogy a lámpát lécsavárják? Sokszor az ember nem tud elaludni, feltörnek agyáról a gondolatok és belülről vagdossák fejszék­kel a fejét. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents