Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-11 / 33. (776.) szám

Szerda, február íl. 5 Hogyan temessük a füles baglyot? A barátom, a Csók Vili világé leiében ■ jó­akaróm volt... és amellé körorvos. A kör­orvosok pedi, ugyebár, igen híresek arról, hogy részt vesznek minden körvadászaton, körmegy ebálon, jótékonysági és műkedvelő akcióban és kördisznótoron ... így történt aztán... ja, igaz, pardon, majd elfelejtettem és gyógyítani is szoktak. Szóval igy történt aztán, hogy egy szép napon küldött nekem egy gyönyörű példány fülesbaglyot, persze lőve. A feleségemmel azonnal összeültünk egy bizottsági ülésre, hogy eldöntsük, miképpen tömessük ki. — Én legjobban szeretném kapaszkodó helyzetben. — mondd nőm. — Én guggolóban, — felelém én. ö: Ugyan már, hol láttál guggoló füles­baglyot? É n : És te, ha szabad kérdeznem, hol láttál kapaszkodót? Ö: No jó, hát akkor legyen függő hely­zetben. É n : Esetleg támaszkodóban is. ö: Ugyan, én még nem láttam támasz­kodó fülesbaglyot. É n : Én sem igen függve. fi: Hát eredj, nézd meg, most is ott függ a spájzban. É n : Nagyon szellemes vagy; úgy, ahogy te odafüggesztetted, úgy én oda is támaszt­hatom. ö: Erre a ki jelenté séd re nem támasz­kodhatsz. É n .* Te meg ettől nem teheted füg­gővé magatartásodat. fi: Nézd, egyezzünk meg, legyen, nem bánom, oldaltalpas lendülő helyzetben. É u : Az oldaltalpasba még belemennék, de a lendülőbe semmiesetre sem. ö: És mi kifogásod van ellene? Én : A lendülő nagyon közönséges; ak­kor ennél sokkal impozánsabb a billenő hely­zet, de még stílusosabb volna a gubbasztó. Ö: Hát aztán! Nem akarnád inkább kö­nyöklő, vagy tízóraizó helyzetben; most már én kijelentem, ha te konok vagy, én is az va­gyok: kikötöm magamnak a röptében regge­liző helyzetet és pont. É n : Én pedig az álltában vacsorázótói nem térhetek el és kettőspont. Ö: Még egyszer félszólitlak,,. Én: ... Hiába szólítasz fel... Ö: Vigyázz, mert ennek tragikus vége lehet, én nem akarok a lakásomban egy akár­milyen helyzetű baglyot... Én: Az az akármilyen, amit te mon­dasz ... Ö: Vigyázz, Lajos, mert én képes va­gyok a végsőkig elmenni a bagolyért. Én : Ha tudná ez a bagoly, büszke volna reá. Ö: Én ezt a bagolyt... É n : Nem bagolyt, hanem baglyot... Ő: Mit? - Még te hecce Is z engem... É n : Igen, bagoly mondja a verébnek... Ö: Nohát nekem elég... Akarod repülő helyzetben, vagy nem? ... utoljára kérdem... É u : Nem bírom, édes szivem, hát lásd be, hogy nem tehetem... Ö: Mit fog a barátnőm, a Csókáné szólni, ha eljön és meglátja itt a baglyot tütülő hely­zetben? ... É ti : És mit szól a kollegám, a Szarka, ha meglátja a baglyot dobbantó helyzetben? Ö: Mit törődöm én a Szarkával, én a bagollyal... Én: Mit törődöm én a Csóíkánéval... Ö: Most aztán legutoljára kérdezlek... Felelj.., mert én azonnal csomagolok és me­gyek haza a mamához. É n : És mit fogsz neki mondani? Ö: Hogy te akaratos vagy és én eljöt­tem a bagoly miatt., É n : Mégis csak jól eltalálták, amikor a baglyot a bölcseség jelképezöjéül ábrázolják. Ő: Nohát ez már sok... vedd tudomá­sul, hogy megyek, pakkotok... de a ba­golyt ... É n (kijavítom): Baglyot... Ö (kikelve magából): Semmi közöd hoz­zá, nekem igy is jó!... Én: De nekem nem ... Ö: Akkor hurcoükodj el... vagy külön­ben én megyek. (Kiabál:) Mari!... Mari (a szobalány bejön): Nagysága kére __ So rsié mehef mindenki csak Gaspien!; és Tsa üiitiaziim vesz, BRMlSR.Mil. Radnfiná ui. Telefon 1920 ós 23M BBBBBBBBBBaflBBBBBBaflBBBBBfll»J9BBB ö: Mari a kosaraimat hozza le a pad­lásról ... Mari: Igenis!... Nagysága kérem ... ne tessék haragudni, de a madarat megette a macska a spájzban ... Én (felkiáltva): Mit? A baglyot?... Mari: Igen!... Én: Szent Isten!... Most ez a kandúr nekem minden számításomat... Marseille, február 10. Casfelnau tábor­nok tegnap nagy beszédet mondott a város­ban, amely alkalommal élesen támadta a kor­mányt és főleg Oroszország elismerése és a kommunisták ellen foglalt állást. Az előadást a nemzeti szövetség és a katolikus pártok rendezték. Az előadás vége felé, amikor a náció-i nalisía tábornok éppen a legélesebb hangon nyilatkozott a kommunistákról, hirtelen re­volverlövés dördült el. Nagy zavar kelet­kezett, majd a jelenlévő tisztek is revolvert rántottak és valóságos fegyvertüz támadt Budapest, február 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefon- jelentése.) Iiradis-Dobernik József csehszlo­vák állampolgárnak a budapesti csehszlovák követség épületébe való menekülése nagy izgalmat váltott ki a budapesti lakosság köré­ben. Egyes lapok arról írtak, hogy a cseh­szlovák követség egyik alkalmazottja a kapu előtt őrt álló katonák mellének revolvert szegezett, hogy igy kergesse el őket onnan. A szuronyos katonák egész éjszaka folyamán őrt állottak a követség épülete előtt, ma délelőtt azonban a követség tiltakozott a külügyminisztériumnál a kö­vetségnek katonák által való ellenőrzése ellen, mire délben elvezényelték a katoná­kat és ez időponttól kezdve két rendőr és több detektív áll őrt a kapu előtt. Félhivatalosan kijelentették, hogy fira- dis-Dobernik nem kémkedés gyanúja miatt állott őrizet alatt, hanem a magyar bírósá­gok sikkasztásért jogerősen nyolc havi fogházra ítélték. A külügyminisztériumban az ügyről a kö­vetkezőket jelentették ki: — A rab kiszolgáltatásáért nem kiadatási eljárás indult meg a külügyminisztc mm részéről, mert az történt, hogy egy jogerősen nyolc ha?vi börtönre elitéit rab olyan helyi­ségbe menekült, ahová a magyar hatóságok nem mehettek utána’. Az a beállítás téves, mintha a csehszlovák követség területen­kívülisége Hradis-Dobernik személyére is kiterjedne. A tény az, hogy a kormány az elitéltnak adminisztratív utón való kiszolgál­tatását kérte, tehát nem kiadatási kérvényt intézett a csehszlovák követséghez. Ma délig nem kaptunk választ kérvényünkre. A menekült rab ma délben még a cseh­szlovák követség épületében tartózkodott. Megállapították, hogy egy második emeleti szobában van, az éjszakát is ott töltötte. Az Akadémia-utcában a csehszlovák kö­Farsaag a mellékutcában Kocsik gördülnek, párok sietnek, lakkcipők finom talpa simogatja az utcakövet, selymek su­hognak, sok mulatós ember megy ma bálba. Nagy kivilágított helyiségek magukba isszák az' árada­tot, a falakon át megérzem a lengő ritmust, a szálló, kavargó, finom parfőmilatot, én is mennék közéjük. Végignézek a ruhámon, kopott, gyűrött, a ci­pőm sarkát felverték a hétköznapok, baktatok to­vább. Ahogy befordulok, egy mellékutca emeleti helyiségéből tompán felémmordul egy nagydob hangja, felfigyelek, egy tánciskola világos ablaka hiv. A lépcsőház komor, sötét, enyvszagu, a roz­zant ajtó nyikordulva köszönt. Kavarog előttem minden, a fülem, a szemem még nem szokta meg az uj környezetet. Most nem hallok semmit, csak hangos puífogás, a nagydobos veri a furcsa szerszámot, csilingel, harangoz, zö­rög, dobban, berreg, csak ezt hallani, pedig egy zongora. JH£g egy álY^. h.egedii-is játszik valami Mari (indul): Hozom a kosarakat... Ö: Nem kellenek!... Én (rezignáltian): Egyáltalán nem jelké­pezik találóan a bölcseség jelképeként ezt a bagolyt... Ö (kijavit nyugodtan): Baglyot... É n : Most már mindegy ... Buda László. Az utcáról a terembe nyomult számos kom­munista és csak a katonaság és a rendőr­ség egyesük erőfeszítése tudta a majdnem félóráig tartó tűzharcot megszüntetni. A városiban nagy izgalom uralkodott, mert felelőtlen elemek kommunista felkelés­ről beszéltek. A véres verekedésnek húsz sebesültje van, köztük egy rendőrtiszt Is, aki­nek állapota életveszélyes. A rendőrség szá­mos egyént, köztük több külföldit is, letar­tóztatott és a kommunisták helyiségeinek át­kutatásánál nagymennyiségű fegyverre akadt. vétségnek már csak katonai osztálya ma­radt hátra, mert a követség már átköltöz­ködött a Rózsa-utca 6L szám alatt lévő uj helyiségébe. Újságírók jártak fenn a második emeleti folyóson, ahol két csehszlovák követségi alkalmazott fogadja a kíváncsiskodókat. Hladls-Dobernik kezéről már lefüré- szelték a bilincseket és láthatóan jókedvűen és gúnyosan néz ki a folyosóra, mint aki már biztonságban érzi magát. Az Akadémia-utcai ház első emeletén az osztrák követség helyiségei vannak és már arról is beszéltek, hogy a rab a’z osztrák követségre menekült. Ezt a hirt azonban az osztrák követség hivatalosan megcáfolta. A csehszlovák követség egyik vezetője ellen is, hogy rendőrök álljanak őrt a követ­ség épülete előtt, ezt a tiltakozást azonban nem vették figyelembe. A csehszlovák követség vezetője köte­lezően kijelentette, hogy mindaddig, amig az eljárás be nem fejeződik, a követség gondoskodik fíladis Dobernik őrizetéről. A csehszlovák követsége egyik vezetője kijelentette a Magyar Hírlap munkatársának, hogy nem igaz egyes lapok jelentése, hogy a csehszlovák követség egyik hivatalnoka? revolvert rántott volna az őrt álló katonák ra. Ar eljárás ebben az ügyben folyamatban van a magyar kormány és a csehszlovák követség között. Tekintettel a folyamatban lévő tárgyalásokra, nem kívánnak bővebben nyilatkozni, mert nem akarnak a’ dolog elébe vágni. Kladis-Dcbermkről megállapította a rend őrség, hogy lopásért már egy alkalommal kétheti fogházbüntetést kapott. A tegnapi sz ökést előre kitervezte. Ma este még a cseh­szlovák követség épületében van. A csehszlo vák követség a magyar kormány jegyzékét a prágai külügyminisztériumba küldte föl kül ön futár utján és Prágában fognak arról dön­teni, hogy kiadják-e, vagy sem. melódiát. Forognak a lányok meg asszonyok, csupa 20 —22 éves fiú forgatja őket, a kedvük hangos, a mozdulatuk merész, a zenét talán nem is hallják, csak a tánc ritmusa viszi őket. A lányok ruhája sokféle tarka-barka, az gyiké lenge selyem, a másiké csak szoros karton, egy hattyuprém, egy legyező, néhol egy-egy művirág A férfiak munka­ruháján meglátszik a kivasalt gyűrődések helye, de modorukra úgy látszik még kevesebb gondot fordítottak, mert alig látszik egynél-egyné! a va­salás nyoma. A táncolok közé állok. Szép, fiatal, fekete asszonyt viszek magammal a furcsa forgásba, ügyetlen vagyok, lábakra lépek, folyton bocsána­tot kérek, de úgy látszik, itt nem szokás, mert senki sem vesz észre. Magamhoz szorítom a fe­kete asszonyt, most nekem is jó Nem látok, nem hallok semmit, csak két szemsugár bámul rám, forgatrtk, hozzám ér a haja. két karja átfog őleiőn és összebújva visz a nagydob kopott ritmusa. Az asszony hajának különös, bágyadt illata van, nem Kombiim és laMisü véres tóra Marseilleüen ■MHMküM nei akaró a öadapesii csekszHk Röveissss Ilii a npr Mósáiotali Megindultak a tárgyalások a magyar kormány és a budapesti csehszlovák követség között — A prágai külügymimsziérmm dönt látok tovább, mint mezítelen válláiig, mert lejebb már egymásra borul a testünk. Szünet. Néhányan leülnek, fáradt arcú, kopott ruhás anyák egy-egy szalagot igazítanak, narancs- szag, néhány elfojtott nevetés, valaki feláll egy székre és rekedtre ordítja magát, amig a közönség érdeklődését fel tudja kelteni a szépségverseny iránt. A dohányzó áldott, ó!om-sürii füstjében párok ülnek, egymáshoz szorosan, suttognak, siklik egy- egy élesebb szó, még néha talán bók is és mint egy magányos árnyék, csendesen húzom meg ma­gamat a sok szombatesti szerelmes pár között. Mellettem egy selyeniruhás lány ül, a ruha ke­resztbe vetett lábán térdig felcsúszott, a fiú kivá­ltó, ragyogó, elmeredt szemmel nézi. Kezük össze­kulcsoltam közöttük fekszik. A lány mutatóujján tühagyta ezernyi apró sebhely látszik, a fitt kör­ömi tompák, ujjúnak bőrébe valami kimoshatatlan, lila szfn ivódott. Nézem a két munkában megbán­tott kezet és fellázad bennem a szégyen, hogy közéjük jöttem, mulató, gondtalan, szombati ked­vükből, furcsa, lelkes táncukból lopni akartam. Kezdődik újra a tánc. Néhányan itt maradtak. Az ajtóban sovány, csúnya kis lány áll, rövid ha­jával olyan, mint egy szomorú, beteg, kis csirke, szépségversenyjegyeket kínál. Mellette kabátban, kinyílott szájjal bámulja a táncot egy fiatal gye­rek. Nagyokat nyel, a nyakát kémlelőn csavarja és végre megszólítja a csúnya kis lányt. — Mi az kérem? = Szépségversenyjegy. Ve­gyen = mondja a kis, csibefejü lány. A fiú rá­mered és megindul a szava. — Kérem, én nem tudom, mi az, mert én csak most jöttem vidékről. Egy hete vagyok itt,- tessék megnézni (valami igazolványt mutatna, de a lány nem nézi rneg). Egy hete, de már háromszor voltam tánciskolában. Én nagyon szeretem ezt. Maga is szereti a táncot? A zene megáll, a fiú elhallgatott. Újra dong a dob, ugy látszik, ez a harci riadó uj erőt ad, a pár egy lépéssel közelebb kerül egymáshoz és Dssan, ügyetlenül adogatják egymásnak a keresgélő sza­vakat. A levegőt uj szavak töltik meg, a párok egymásba fonódnak és minden kedves érzés, amit bennük a hét munkája megfagyasztott, mint egy egyre vidámabb jégzajlás, most hangosodva gátat tör magának. Hideg az idő, vándorlók tovább, az árnyékom némely lámpa fénye alatt páros árnyékokat fut keresztül és arra gondolok, hogy milyen jó nekik, a kis varróleány és a félszeg kereskedőseged egy­más karjába bújva elfelejtik minden gondjukat. Csiribiiíi-bom-bom, csiribirn-bom-bom, de jó nekik. És hosszút szippantva csókolgatom a szomo­rún sercegö kis angol pipám. Strelisky József. — (A jubiláns Szepesi Hírlap.) A Telléry Gyula főszerkesztő tulajdonában lévő Sze­pesi Hírlap negyvenéves fennállását ismét nagy jubiláns számmal ünnepeli. A rendkívül tartalmas és izig-vérig szepesi lap 36 oldalas terjedelemben jelent meg s a szlovénszkól aktualitásokon kiviül: értékes cikkeiket hoz a közelmúltban meghalt Csáky Albumétól, Al- dorfay Benedektől, Tichy Kálmántól, Telléry Gyulától s a Szepesföld több jelesének tollá­ból. Az ünnepi szám ára 5 korona. — (Hármas házasság.) Kraikoványból je­lentik: Ritka eseménynek voltak tanúi a Pös- tyén melletti Kraikovány kisközség lakosai február 9-én. SzedMk Mihály jómódú, derék gazdának egyszerre három felnőtt fia lépett házasságra. Az egyházi esketésen majdnem az egész község jelen volt és elhalmozta’ a családot őszinte jókivánataiikkal. — (Uj kormányrendeletek.) A miniszter- tanács jóváhagyta azt kormányrendeletet, amely szerint a viaszkgyuíára nem vonat­koznak a gyufa maximális árairól szóló ren­delkezések. Egy másik jóváhagyott kormány­rendelet szerint az ipari szakiskolák és to­vábbképző tanfolyamok ellenőrzése az is­kolaügyi minisztérium hatáskörébe lesz utalva. — (Az öreg nyugd'jasok illetményei-) Az öreg nyugdíjasok illetményeinek emeléséről szóló decemberi törvényt eddig azért nem le­hetett végrehajtani, mert a hivatalok nem ké­szültek el az anyag földolgozásával- Értesü­lésünk szerint az öreg nyugdíjasok egyes csoportjai — tehát nem valamennyien — március elsején esetleg megkapják már a fel­emelt nyugdijat. — (A Bratianu-kormány botrányai.) A Bratianu-kormány világra szóló botrányát hét pontba foglalja a „Románia" cimü lap. 1. A Bratianu-kormányzás tolvajlássai kezdő­dött, tudniillik a belügyminiszter tudtával lopták el a választási urnákat. (Legutóbb a dési választásnál lopták el az urnákat s az elnököt tetten érve, meg is pofozták.) 2. Az összes közhivatalokban büntetés nélkül ma­radt csalások. 3- Az állami raktárak fölgyuj- tása. 4- Földosztással és földkisajátitással kapcsolatos visszaélések. 5. Lopások, sikfkasz- tásek az állami (vasút, posta, dohány stb.) üzemekben. 6. Büntetlenül maradt hamisítá­sok. 7. Útlevél panamák. Cukor- és ujságpa- pirii zeltnck. A^rMimNlDó o Túlnyomóan felhős, enyhe, délnyugati szél.

Next

/
Thumbnails
Contents