Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)
1925-02-07 / 30. (773.) szám
4 Szombat, február 7, lista párt, Tarján Ödön, Szent-Ivány József, Prágai Magyar Hírlap szerkesztősége és kiadóhivatala stb. A szlovenszkói és ruszinszkói lapok mindegyike a legteljesebb részvét hangján emlékszik meg a nagy férfiú elhunytáról. A budapesti sajtó is a megdöbbenés érzésével vette tudomásul Petrogalli Oszkár halálát. A gyászjelentés A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottságának elnöksége és Központi Irodája gyászjelentést adott ki, amelyben fájdalommal jelenti, hogy bölcs és fáradhatatlan tevékenységű igazgatója: Petrogalli Oszkár dr. volt magyar országgyűlési képviselő, a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője stb. 1925 évi február 4-én áldásos életének 51. évében Besztercebányán váratlanul elhunyt. Nagy halottunkat február 7-én szombaton délután 3 órakor kisérjük utolsó útjára. Korai elhunytéval pótolhatatlan veszteség érte az egész szlovenszkói és ruszinszkói magyarságot, amelynek apostoli elhivatottságú vezére volt. Teremtő munkában eltöltött életét magyar nemzete szent ügyének áldozta. Emlékét minden magyar követendő példaként őrzi szivében. Komárom gyásza (Komáromi tudósítónktól.) A legnagyobb megdöbbenés erejével hatott Petrogalli Oszkár halálának hire Komáromban úgy a politikai pártokra, mint a város társadalmában, ahol a háború alatt mint tüzérszázados több időt töltött és most rokonai laknak. A politikai pártok vezetői, akikkel sűrűn érintkezett és megbecsülték önzetlen munkájáért, ti:'telték meg nem alkuvó hűségéért és szerették megnyerő modorának charme-jáért, a legnagyobb mértékben átérzik a magyar küzdő pártok frontját ért e fájdalmas veszteséget, amelynek a Szövetkezett Ellenzéki Pártok losonci irodájához és a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségéhez intézett távirataikban adtak kifejezést. Gömörben félóráig zugnak a harangok A magyarság gyásza egyre impozán- sabb arányokban bontakozik ki. A rimaszombatiak kezdeményezésére szombaton délután három órakor, amikor a gyász- szertartás megkezdődik, az Összes gömöri községekben egy félóráig zúgni fognak a harangok, hogy a gömöri magyarság ezzel is kivegye a maga részét abból a gyászból, amely az egész szlovenszkói és ruszinszkói magyar nemzetet sújtotta. Kívánatos volna, ha minden magyar községben hasonlóképpen cselekednének, hogy a harangzúgás legyen a magyarságnak nagy mementója az elviselhetetlen fájdalomban. Újabb koszoruk A gyászházhoz minden pillanatban érkeznek a kondolcáló táviratok és a bejelentések arról, hogy kik fognak koszorút elhelyezni a nagy halott koporsójára. Újabban a következők jelentették be, hogy koszorúval akarnak áldozni Petrogalli Oszkár emlékének: a Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Közös Bizottsága', a losonci magyar polgárok, a losonci ügyvédek, Ruszinszkó őslakossága? és magyarsága stb. * A Lid. Noviny Petrogalliról A Lidové Noviny hosszabb cikkben ismerteti nagy halottunk életrajzát s politikai működését. A cikk végén a következőket olvassuk: „A szlovenszkói magyarok Petro- galliban legnagyobb politikai kapacitásaik egyikét vesztették el. Petrogalli ellensége volt a magyarság pártokra szakadásának s az ő érdeme az, hogy létrejött a magyar pártok biok ja, amelyet képes volt föntartani a pártkülönbségek ellenére is. Még a keresz- tényszociaiisták egyre növekedő ellenzékével szemben is sikerült az egységes frontot megtartania Petrogalli a reális politikát részesítette előnyben. A két magyar párt közötti ellentéteket csak a legutóbbi hetekben sikerült Érsekújváron elsimítania. Megszervezte a prágai központi irodát s megvásárolta pártja számára Pozsonyban a Magyar Újságot, hogy így elkészüljön a keresztény- szocialistáktól való esetleges elszakadásra. A megyei közigazgatásban megszervezte a néppárti magyar ellenzéket s két Ízben meghiúsította a nágvmegvei költségvetés tárgyalását. Ezt az alkalmat felhaszná’ta arra is, hogy a nagymegyeréndszer ellen dolgozzék. Petrogalli halála azt jelenti, hógv a szlovenszkói magyarság politikai vezetésében a ke- resztéttyszoci?listák jutnak túlsúlyba, akikkel szemben a beteges Szént-Ivány nem lesz képes megtartani Petrögalli pozícióját." Zsolna, február 6. Február elsejére, Szlovenszkó többi városához hasonlóan, a zsolnai csehek és a velük egy húron pendülő csehoszlovákok a pásztorlevél ellen nagyarányú tüntetést terveztek. Már napok előtt óriási plakátokon hívták fel a közönséget, hogy február elsején tüntessen Róma s szlovenszkói exponensei: a nuncius és a püspökök ellen. A zsolnai őslakosság lenéző mosollyal olvasta a nagyhangú felhívást, mert előre tudta, hogy szoktak sikerülni az „államalkotók*4 effajta erőlködései. S véleményében nem is csalódott, mert a teremben alig lézengett 250 ember s ezek nagy részét is csak a kíváncsiság vezette. Január 31-én azonban különös dolog történt. A városi dobos ebzárlati hirdetéssel kapcsolatban felhívta a közönség figyelmét a másnap tartandó gyűlésre. A város tisztességes közönségének felháborodása folytán a helyi plébános megállapította, hogy a gyűlésnek dobszóval, tehát hivatalos utón való kihirdetése a néppárti vá- rosbiró, Tvrdy István tudtával és beleegyezésével történt. A néppárt zsolnai szervezete azonnal ülést hivott össze s megidézte a bírót is. Amikor a megjelentek egyike bejelentette, hogy a kihirdetés a jelenlévő biró tudBudapest, február 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén a külügyi tárca költségvetését tárgyalta. Szci- tovszky Tibor külügyminiszter nagyszabású külügyi expozét tartott. Örömmel állapítja mc„, hogy a közvélemény fokozatosan érd ~V- lődni kezd a külpolitikai kérdések iránt. Ma már világosabban látjuk, hogy a világháborút külpolitikailag éppen úgy, mint katonailag elvesztettük. Azok, akik az összeomláskor a poMtikai hatalmat magukhoz ragadták, külpolitikailag rendkívül sokat hibáztak. Magyarországnak ezelőtt Becsből irányították politikáját s ennek következtében elvesztettük érdeklődésünket a külpolitikai kérdések iránt. Hogy a külpolitikára való befolyásunk milyen kevés vob. bizonvitja az, ho^v p"v olyan nagy államférfiu, mint Tisza István gróf, fölemelte tiltakozó szavát a háború ellep és nem hallgatták meg. Pedig ez a háború ránk nézve semmi eredménnyel és a legtöbb magyar javak elvesztésével járt, (Zajos tetszés.) Magyarország nemzetközi’eg eltűnt Ausztria cégére alatt. így történhetett meg, hogy mikor a forradalmi kormány bűnös dilletanlizmusa volt uralmon, a nagyhatalmak meghozták a döntésüket Magyarország ellen, anélkül, hogy meghallgattak volna bennünket Magyarország történelmi szerepléséről és hivatásáról. Amikor a magyar kormány megbízottai Apponyi Albertiéi élükön Neuillyben megje’entek, hogy felvilágosításokkal szo’gálianak, már késő volt, a döntés már megtörtént. Ez a szomorú tapasztalat fölébresztette a magyarságban a külügyek iránti fontosságot s ezért fölállítottuk az Önálló mavvar külképviseletet. A külképviseleteink teljes odaadással látják el szolgálatukat. Szükség van azonban arra, hogy az egész ország egyöntetűen támogassa a kormány külpolitikáját, hogy a kü’földön helyreá'lit- hassuk az ország tekintélyét. A nemzetközi é’e*et még mindig a háborúk'''1 sál szemben áhott nemze+ek egymáshoz való viszonyának alakulása szabályozza. Magyarország nem tehet egyebet, minthogy békés szándékait bebizonyítja és sajnálom, hogy Magyarország egy véd- és dacszövetség középpontjában áll. A népszövetség olyan hatalmi és erkölcsi tényező, mellyel a külpolitikának számolni kell. A népszövetségnek még kellene kezdenie a működését a kisebbségi jogok végrehajtására és ellenőrzésére és állandóan afölött kellene ügyelnie, hogy ellenőrizze á törvények végrehajtását. Kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a népszövetség ezirányu működése Magyarországon nagyarányú csalódást és kiábrándulást keltett. (Taps.) A kormány minden tevékenysége arra Irányul, hogy a népszövetséget rábírja kisebbségi iogok hathatósabb b'ztositá ’ra (taps). A népszövetség főprogrampóntja a iegvverkor knffá^oTása az úgynevezett genfi jegyzőkönyvben megerősítést tavai és beleegyezésével történt, óriási zaj keletkezett s a reprodukálhatatlan és kvatifikálhatatlan szitkok egész özöne zudult a biró felé, aki sápadtan ötöit-hatolt s végre kitudódott, hogy a gyűlést a zsolnai és zsolnavidéki pokrokárok szellemi vezetőjének, Hálek Ivánnak kérelmére doboltatta ki. Erre a vihar újólag kitört s csak a higgadtabb elemek gyors közbelépésének köszönhető, hogy nagyobb botrány nem történt. Miután az elnöknek sikerült nagynehezen rendet teremtenie, határozati javaslatot fogadtak el, amely arra kötelezi a bírót, hogy a legközelebbi városi közgyűlésen nyilatkozatot olvasson fel, amelyben lesújtó kritikával Ítéli el saját ténykedését. Egyesek szerint a biró ezt megtenni semmi áron nem hajlandó, hanem az őt ért súlyom sértések miatt, levonva a konzekvenciákat, lemond állásáról. Mások szerint a kívánt nyilatkozat felolvasásába szinleg belemegy, de bízva pok- rokár barátai támogatásában, biztosra veszi, hogy a nyilatkozat felolvasására nem kerül a sor, mert a csebbarát pártok szövetsége mindenáron meg fogja akadályozni. nyert, de ennek elfogadása még kétséges s ebben az ügyben még Magyarország sem foglalt állást. A jegyzőkönyvnek nagy hátránya, hogy a népszövetségi tanács befolyását biztosítja, bennünket mégis közelebbről érdeke!, mert az általános lefegyverzéssel megszűnik a mostani, ráuknézve sértő állapot. A népszövetségnek a demokratizmus elve alapján a nemzetek egymásközötti érintkezésének és jóviszonyának elősegítését kellene tekintenie. (Zajos taps.) Az Unió a párisi békekonferencia óta kiábrándulva visszavonult, mert az ott történtek nem felelnek meg ideáljainak. Az Unió visszavonulása rendkívül káros Európa gazdasági talpraállitásámk szempontjából, azonban örvendetes, hogy az Unió ismét érdeklődni kezd Európa sorsa iránt. Bizzunk az amerikai üzlet- és pénzemberek fokozódó érdeklődésében. Az orosz kérdéssel majd akkor fog foglalkozni, ha a szovjettel kötött egyezmény a Ház asztalára kerül. Magyarszág nemzetközi szerepének irányításánál az a legfőbb törekvésem — folytatta a külügyminiszter, — hogy Magyarország törvényeit, függetlenségét és szuverénEását fö’tét’enül megóvjam. Kultúránk méltó helyet jelöl ki nekünk Európában és ezt be is fogjuk tölteni. Szomszéd- államainkkal a lehető legjobb viszonyban akarunk élni és a békét minden körülmények között mg akarjuk őrizni. (Zajos taps.) Békés viszonyt akarok fen tartani a nagyhatalmakkal, különösen pedig a* szomszédállamokkal. Elismerésemet fejezem ki Olaszországnak és Angliának, amelyek először állottak mellénk na«gy küzdelmünkben. De nem győzöm hangoztatni, hogy mi teljesítettük súlyos nemzetközi kötelességeinket, követeljük tehát, hogy mások is tegyenek eleget ennek. Szomszédainkkal való viszonyunk további javulása akkor várható, ha szomszédaink elcsatolt testvéreinkkel szemben, akikhez szétszakit- hatatlan kötelékek fűznek bennünket, teljesíteni fogják azokat a kötelességeiket, amelyeket a nemzetközi szerződések előírnak. Ha ennek eleget tesznek szomszédaink, úgy ez a körülmény gazdasági kapcsolataink kiépítését is kedvezően fogja befolyásolni. — A békeszerződésekén fölmerült kérdések revíziója kapcsán megá^anítbatóm, hogy Ausztriává! 10, Csehszlovákiával 48. Romániával 15, Jugoszláviával pedig 4 egyezményt kötöttünk és a jóvátétel! kérdések kapcson 9 egyezményről a tárgyalások folyamatban vannak. Ez Idő szerint egyedül állunk a szabadkereskedé- lem álláspontján és a szomszédállamokkál való gazdasági viszony kiépítése a legfontosabb feladatunk. Csehszlovák részr«’ egyelőre átmeneti nehézségek vannak és ez idő szerint Csehszlovákiával tarifán? szerződéssel vagyunk elfóg'álva. A szomszédos államokkal való közlekedés meg- kÖortvRéséro szükség vau az utlevélkérdés rev^á^ra. a Csehszlovákéval való viszony nem kielégítő ebben a kérdésben, de a csehszlovák kormány ígéretet tett, hogy hajlandó a helyzet enyhítésére. — A távolabbi külfölddel a legbarátságosabb viszonyban vagyunk és velük gazdasági tárgyalásokat folytatunk, A külpolitikát gazdasági térre óhajtom terelni és a legfontosabb célunk az ország belső megerősödése, mert ez előfeltétele nemzetközi pozíciónk megszilárdulásának. Kérem a nemzetgyűlést, hogy ebben a munkámban támogasson. (Percekig tartó zajos taps és helyeslés az egész Házban.) Ezután megindult a külügyminiszter expozéja fölött a vita. A nagymegyereform elhalasztása a történelmi országokban Hajn Antal dr. cseh nemzeti demokrata képviselő a Samostatnost hasábjain foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyeket a kormánynak a legközelebbi jövőben kellene megvalósítani. A legfontosabbak a tisztviselői létszám apasztása, a közigazgatás reformja, az állami költségvetés leszállítása, a drágaság letörése és végül bizonyos külügyi problémák, amelyek Európa közvéleményét nyugtalanságban tartják. Ilyen súlyos és bonyolult helyzetben kellene megvalósítani a történelmi országokban a nagymegyebeosz- tást is. A jelek arra mutatnak, hogy a kormány máris tett valamit ennek érdekében, mert erre vallanak azok a tények, hogy sok pro és kontra nézet hangzott el. A polgárság deputációkat meneszt Prágába s mindenütt nagy a nyugtalanság. A közmondás szerint a jóiból is megárt a sok, igy a nagymegyékből is elég volt egyelőre Szlovenszkón, a történelmi országokban nem kell sietni azok felállításával. így vélekedik a nagymegyerendszerről a cseh nemzeti demokratáknak egy vezér- férfia, aki az erre vonatkozó törvényt megszavazta. Vagyis megint bebizonyult az a régi igazság, hogy a koalíciós kormányrezsim kísérleti nyúlnak használja Szloven- szkót s minthogy a viviszekció nem sikerült, a „történelmi" országok nem kémek abból. A belügyminiszter az álüami alkalmazottak esküjének határidejéről Válasz Körmendy-Ékes Lajos Interpellációjára Körmendy-Ékes Lajos dr. keresztény- szociális nemzetgyűlési képviselő interpellációt intézett a belügyminiszterhez, amelyben ’iz ál amalakulás idején az állami alkalmazottak esküjének határideje tárgyában kért felvilágosításokat. Az interpellációra a belügyminiszter tavaly junius 8-án válaszolt, de ezt a választ csak most kézbesítetek ki ör- mendy-Ékes Lajos dr.-nak. A miniszteri választ szószerint itt közöljük: A szolgálati eskü, vagy fogadalom letételének kötelezettsége az 1918, évi 11. gy. sz. törvényre való tokán tettel az illetékes állami belügyi jogszabályok szerint igazodik, amelyek megállapítják, vájjon, mennyiben és mily formában kötelesek a csehszlovák köztársaság szolgálatába lépő személyek a szolgálati esküt (fogadalmat) letenni; ilyen jogszabályok nevezetesen az 1914. évi 15. sz. szolgálati szabályainak, az 1917. évi 319. bir. törv. sz. tanitói szolgálati szabályzat, az 1853. évi 81. bir. törv. sz. bírósági utasítás, az irodatisztek és segédszemélyzetről szóló 1914. évi 21. bir. törv. sz. rendelet intézkedései s az eskü, illetőleg a fogadalom formájára vonatkozóan pedig az 1920. évi 13. gy. sz, törvény, valamint az 1918. évi 101. gy. sz. s az 1919. évi 179. gy. sz. rendeletek tekintendőik. A csehszlovák köztársaság állami szolgálatába belépő személyek alatt természetesen azon volt magyar állami alkalmazottak is értendők, akik a csehszlovák köztársaság állami szolgálatába külön törvényes rendelkezések alapján (az 1920- évi 269. és 270- gy. sz. törvény) vétettek át. Ezzel szemben a volt osztrák állam és a volt osztrák-magyar birodalom, valamint ezen államok vállalatainak és alapjainak állami tisztviselői és véglegesített alkalmazottjai az első bekezdésben idézett rendelkezések szerinti esküt (fogadalmat) le nem tették; a jelzett alkalmazottak ugyanis, amennyiben a#1 1019. évi 74. gy.-sz. törvény kihirdetése napján Szlovenszkó kivételével a csehszló- vák köztársaság többi területén lévő állami hivatalokban, vállalatokban és alapoknál a csehszlovák köztársaság kormányától elütő már a kormány által alkalmaztattak, az 1919. évi ,154. gy.-sz. rendelet által kitűzött (1* és 5- §§) határidőn belül szolgálatra jelentkeztek $ á fenti törvény áltál megkívánt fogadalmat letették, ugyanazon törvény értelmében tövábbra is a csehszlovák köztársaság alkalmazottjai maradtak* SzcitovszKv magvar kiilöpiiniszisr expozéja Az utódállamok és Magyarország viszonya — A magyar kormány a nemzeti kisebbségek jogaiért — Az utlevélkárdés revízióra szőrűi — Csehszlovákia nehézségeket támaszt % 111 botrány Zsolnán n pászlorlevél elleni tüntetés nyomán
