Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-01 / 26. (769.) szám

4 A gycrmchéri A P. M- H. gyermeknyaraltatása Karácsonyi számunkban adtuk az első hirt a Prágai Magyar Hírlap gyermeknyaral tatási akciójáról, amelyre ismételten telhivjuk lapunk barátainak, előfizetőinek, olvasóinak és a jószivéről jótékonyságáról világhíres magyar nőknek figyelmét­Az Adriai tenger partján pazar kertektől övezett villában tanárnők és feliigyelőnők vezetése mellett nyaralnak azok a gyerme­kek, akiket a Prágai Magyar Hírlap az olasz ég legszebb fürdőhelyére, Qrádóba küld. Gyermekeink napi ötszöri bőséges és Ízletes étkezésben részesülnek, egész napjukat a tengerparton és a tenger hűvös hullámaiban ötletes játékok és a legkellemesebb szórako­zások között töltik. A Prágai Magyar Hírlap gyermeknyaraltatása április l-től szeptem­ber 1-ig tart. Minden gyermek egy hónapig maradhat a fürdőhelyen és sem az ellátásért, sem a felügyeletért egyetlen fillért sem fizet­A szülőket hetenként hivatalosan érte­sítik a gyermekek hogylétéről, akik egyéb­ként állandó orvosi felügyelet alatt lesznek. Mindenki, aki huszonöt uj előfizetőt gyűjt a Prágai Ma­gyar Hírlap részére és ezeket a megrende­léseket március 31-fg kiadóhivatalunkhoz juttatja, egy gyermeket küldhet ingyen- nyaraítaíásra Grádóba. Szülők, rokonok, jószivü magyar úrnők, ragadjátok meg ezt a kedvező alkalmat » cselekedjetek — a gyermekért! Bleichröder bankár gyöngy- nyakéke és Orska asszony Berlin, január 31­Ismeretes, hogy Haris Bleichröder dr., Berlin egyik leggazdagabb bankára, mikor feleségétől, Orska asszonytól elvált, a bírói ítélet értelmében kiadta neki a családi éksze­reket. A bíróság ezt az ítéletet most megvál­toztatta, mert időközben kitudódott, hogy a család ezeket a rengeteg vagyont érő éksze­reket egységként birtokolta és csak Orska asszonynak bocsátották ren­delkezésére, aki a színpadon hordta őket- Az Ítélet alapján az ékszert a osaládnak vissza kellett volna szolgáltatni. Az ékszer legszebb darabja egy gyöngy- nyakék, amelynél szebb nincs sehol; az úgy­nevezett Bismarck-nyakék. Az a hir volt el­terjedve. hogy Orska asszony ezt a nyakéket Párisban eladta. Bleichröder bankár, aki el­vált feleségét még most is szereti, maga járt el a bíróságon és bebizonyította hogy fele­sége sohasem adta el és sikerült neki az ítéle­tet annyiban megváltoztatni, hogy a művész­nőnek, aki most vendégköruton van, az egész ékszert meghagyták- Jellegzetes, hogy Bleichröder bankárt családja kérésére két évvel ezelőtt gyámság alá helyezték, mert az asszony olyan őrüli módon költekezett, hogy a nagy bankház megingott. Többek között 12 autót tartott; minden hónapra egy másikat. I azt állítja . . . hogy te . . . hogy ő és te . . . Feleség: Hogy én és ő . . .? Férj: Hogy te engem... hogy én és te... Feleség: Hogy te és én? Szveti (nyugodtan): Hogy te és ő azt niszitek, hogy engem be lehet ugratni. Férj (meghökkenve erre a szemtelen­ségre): Mit beszélsz? Azt mered mondani... Szveti (elszántan): Az első percben tudtam, hogy ugratni akarsz és hogy Málcsi- ka a másik szobában öltözködik. Te pali. Most kaptál tőlem egy leckét hogy az ember nem csinál vicceket a feleségéből . . . mert megjárhatja vele. Feleség (naivan): Hát mi történt? Szveti: Az történt, Málcsika, hogy az ara ugratni akarí — és azt mondta, hogy ma­guk elváltak. Mire én, aki nagyon jól tudom, hogy maga itthon van — hiszen megkérdez­tem a házmestert — azt mondtam neki, hogy jól tette, mert maga és én . . . Feleség (titokban kicseréli a levelet egy másikkal.) Férj: Szóval . . . Szveti: Szóval — szervusz öregem! Úgy veszem, mintha ebben a pillanatban lep­tem volna be. Férj: Hogy értsem ezt? (Körülnéz.) Szveti (folytatva): . . . miután úgy beugrottal, ahogy még életedben nem ugrot­tál be. Férj: ín ugrottam be? Szveti: Nem— majd én Persze - jó is volna olyan haszontalan tréfává' fogadni a két év óta nem látott jóbarátot. De Mosko- vitsz megelőzött! A jogoszlftvoK mar a masvar képvlsglijelfilíaite! is apóim! Dobrovoljácok támadása három magyar képviselőjelölt ellen — Pasics készül a válasz­tásokra Szabadka, január 31. (Saját tudósitónk távirati jelentése.) Varga János, a jugoszláviai magyar párt ba­ranyai képviselőjelöltjének k skőszegi lakását tegnap délután feli egy vérzett dobrovoljácok támadták meg. Ugyanekkor a képviselőjelölt­nél tartózkodott a magyar párt másik két képviselőjelöltje: Vámosek György és Pa- lásthy Ödön. A tömeg behatolt Varga laká­sába, inig a kintmaradtak a ház előtt váró autót tették tönkre és a benne levő ruhákat ellopták. A házba hatoló terroristák először Vámoseknek és Palásthynak estek neki és alaposan elverték őket, majd Varga ellen for­dultak és botokkal ütlegelni kezdték. Egész testét ütésekkel halmozták el és mindaddig nem hagyták abba az ütlegelést, amg csak Varga el nem terült eszméletlenül a földön. A terroristák feltúrták a lakást is és sok ér­tékes holmit elvittek magukkal. Varga álla­pota életveszélyes és valószínűen meg kell operálni. Veszélyben a lépszivetség egyetlen erelnénye: Aratna szanálása. Nem elég az 540 millió az osztrák budgetre — Ausztria ott van, ahol 1921-ben volt Becs, január 31. A bécsi sajtó lojálisán hallgat egy ügy­ről, melynek kipattanása könnyen zátonyra juttathatja az osztrák szanálást- A költség- vetési bizottság tárgyalásai során ugyanis ki­derült, hogy , a budget fölállításánál a pénzügyminiszté­rium csekély 650 mllliárddal tévedett s a népszövetségtől kért 540 aranymillió sem elég az ország nehéz helyzetén való segí­téshez. Fölmerült az a terv, hogy az osztrák kormány nyíltan vallja be, hogy a népszö­vetségtől kicsikart pénzösszeg sem elég a szanálási munka befejezésére és forduljon is­mét a népszövetséghez. Ez azonban bor­zasztó blamázst jelent Ausztria számára. így tehát most az egyes miniszteri tárcák téte­leinek megnyirbálásával próbálkoznak a költségvetési bizottság tagjai, nagy kérdés azonban, hogy e részletmunkával meggátol­ható-e az egész szanálási program fölboru­lása. London, január 31. A Daily Telegraph szerint Ausztria pénzügyi és gazdasági ne­hézségei komoly aggodalmat okoznak a nép- szövetségnél és szövetségesek diplomata köreiben. Attól félnek, hogy a népszövetség eddig egyetlen nagyobbarányu sikere, Ausztria újjáépítése veszedelemben van, mert va­lami hibás számítás csúszott a munkába. s$ Dinghofer dr. és Franks dr., az osztrák nagynémetek vezetői már hetek óta tárgyal­nak Németországban, hogy Ausztria csatla­kozhassák a Dawes-javaslat következtében aránytalanul rohamosan helyreállt Németor­szághoz. Ausztria uj összeroppanás előtt áll. mert a pénzügyi nehézségek ismét növeksze­nek és a korona zürichi szintjét sem tarthat­ják soká, ha nem jön újabb segítség. Két ut áll ismét Ausztria előtt, vagy új­ból megsegíti a népszövetség, vagy pedig csatlakozik Németországhoz. A lap a továbbiakban kifejti, hogy semmi munkától sem szabad megijedni, hogy a Kö- zépeurópát újból fenyegető krízist elkerüljék. A hereszlcnpzociális szakszervezetek impozáns naiuatfiilese Kassái Fleischmann Gyula dr. hatalmas beszéde a keresztény Európáról — Nincs szlovenszkói falu, ahol ne lennének a keresztényszocializmusnak hívei Kassa, január 30. A keresztényszocialista szakszervezetek tegnap impozáns nagygyűlést tartottak Kas­sán. A nagygyűlés kiemelkedő eseménye Fleischmann Gyula dr. főtitkárnak beszéde volt, a*mely a keresztényszocialista munkás- mozgalmi erkölcsi és politikai jogosultságát okolta meg. Kifejtette, hogy mily nehézségek között indulhatott meg Szlovenszkóban a keresztény szocialista munka s kijelentette, hogy a munka megkezdésénél tisztában kel­lett lenni azzad, hogy nem lehet máról-hol­napra megvalósítani az egész programút és kielégíteni mindenki kívánságát. így is sokat értünk el — mondotta — mert szakszervezeteink és pártunk számot­tevő tényezők a köztársaság közéletében. A keresztényszocialista program nem utópia és annak megvalósításához komoly reménységeket kell fűzni, mert ha ez a re­mény is elvész, nem marad más, mint a sötét kétségbeesés, mely a szétzülléshez vezet. Megállapítja, hogy a* keresztényszocializ­mus legjobb katonai a munkásság soraiból kerülnek ki. A polgári osztály nem is tudja, hogy micsoda szolgálatot tesz a munkásság a mai társadalomnak, melynek fenntartásáért Férj (az asszonyra néz): No de meg­bocsáss ... ez már izetlen. Felesé g (hevesen bólogat.) Szveti: Szedd össze a fejed ... ki ajánlotta neked ezt a tréfát, amivel engem akartatok ugratni? Férj (elámulva): Málcsi . . . Szveti (diadallal): Na! Férj (hihetetlenül): Hát ti . . . Szveti: Mi ezt már két hete előre megbeszéltük, — tudva azt, hogy beugratni akarsz majd engem valamivel. Hát mi előre meghatároztuk, hogy mivel fogsz ugratni. Férj (megint dühbe jön): Ugyan kér­lek — megbeszéltétek! Hol? Szveti: Hol? Azt kérded, hogy hol? Férj (felbőszül): Igen! . . . Hol! Szveti (zavarba jön): No de kérlek... Feleség (szilárdan és nyugodtan): Hát levélben. (Mindketten rámer dnek.) Férj (fejéhez kap): Ja igaz ... a le­vél! A feleségem levele hozzád! Hová tet­tem? (Keres!.) Szveti (rémülten hátrál.) Feleség (nyugodtan állva marad, kö­zömbös hangon): Ott látok valami levelet az asztalon — nem az az? Férj: (Felkapja, kitépi a borítékból.) Szveti (eltakarja az arcát.) Feleség (nyugodtan áll.) Férj (olvassa): „Kedves Lacikám — jó ugratást gondoltam ki Feri részére... ?á fogom venni, hogy próbálja .magát avval ’gratni, hogy nr élvá'tunk Maga tegyen úgy, ütha beugorna — és mondja azt, hogy . . . (tovább olvas). Szveti (leejti a kezét, bámul.) Férj (hangosan, felszabadultan nevet): Ti bolondok! (Térdeit csapkodja.) Na! . . . Ezt el kell ismerni, jó volt! Beugrottam! Túl­jártatok az eszemen! (ölelgeti őket, táncra perdül Szvetivel.) Szveti (egészen ki van merülve a ki- állott izgalomtól, hagyja magát.) Férj (széles jókedvében): Most ugyan tovább ugrathatnálak benneteket —, azt mondhatnám, hogy én úgyis tudtam erről a levélről! ... De elég! Laci . . . itt . . . va­csorázol, ugye? A többit még megbeszéljük! Várjatok, hozok cigarettát! (Kirohan.) Szveti (homlokát törülgeti, az asz- szonyra néz.) Feleség (megvetően mosolyog.) Szveti (suttogva): Málcsi ... mi volt ez? Feleség (bólogat, aztán): Maga ügyet­len szamár! Legyen boldog, hogy hallgatóz­tam — hogy számítottam az ügyetlenségére — és odakint, az ajtó előtt megírtam azt a levelet! Szveti: Es és a magáé ... az enyém . . . amit nekem . . . Feleség (előveszi a zsebéből): Az itt van nálam! Kicséreltem. — De ne legyen ná­lam se — múljon el az is, hogy egyszer, egyetlenegyszer, nagyon régen én ugrattam magát: és ezt a drága, kedves, naiv embert, akit mindenkinél iobban szeretek — mert igazi férfi, vagyis igazi gyerek: látszani mer az élettel, aminek mi asszonyok és ti csábí­tók csak játékszerei vagyunk. (Lassan össze­tépi a levelet.) Vasárnap, február I. a keresztény munkás úgyszólván az életé ás kenyerét áldozza fel. A keresztény mun kások azok, akik leghamarébb megértették, mily veszedelmet jelent a bolsevizmus, a polgári osztálynak ezzel kapcsolatosan egy szava sincs. Ennek a jelentőségét csak a munkások érzik át. Napról-napra születnek és halnak meg pártok, csak két irány tartja fenn magát minden időn keresztül, a krisztusi és anti- krisztusl program, a keresztény szocia­lista és a szocial-bolsevista Irányzat Az újkori világtörténelem e két irány körül forog, örvendenünk kell svon, hogy nincs szlovenszkói falu, ahol ne lennének a keresztényszociális mozgalomnak hivei és arra kell törekednünk, hogy a mozgalom tovább fejlődjék. A keresztény irányzat csak akkor diódáimaskodhatik, ha akarjuk és ha teszünk is érte. A keresztény munkások azonban tudják, hogy céljaikat csak a ke­resztény polgári osztállyal együtt érhetik el. Az együttműködés csak egységes világ­nézeti és gazdasági felfogás alapján lehet­séges. Meg kell tehát teremteni a közös eszmei alapot és elvi programot és csak azután jöhet az eredményes gyakorlati munka. A munka legnagyobb nehézségét a* szélsőséges naoionalizmus okozza. Ez az oka annak, hogy a francia katolikus gyűlöli a német katolikust, az angol protestáns n m érti meg a német protestánst, a cseh és szlovák katolikus bizalmatlansággal néz a magyar keresztény szocialistára?. Ez a nemzeti sovinizmus kockára teszi a keresztény Európa sorsát, mert a radi­kális és kommunista elemek ezzel szem­ben következetesen készítik elő a maguk internacion'lis uralmát. Ezután áttért a szlovenszkói gazdasági viszonyokra és a munkásmozgalomra. Szólt arról, hogy a kormány pusztulni engedi Szlo- venszkó gazdaságát s a kormánynak ezzel a politikájával szemben és a cseh nagy­tőkének kolonizációs tervei ellen a mi mun­kásságunknak szervezkednie kell. Fel kell oszlatni a parlamentet és ki kell Írni a választásokat s véget kell vetni annak a tehetetlenségnek, amelyet a kormány a drá­gasággá’! szemben mutat. A munkásságot nem lehet felelőssé tenni azért, hogy bér- követelésekkel fog előáUani. mert amikor mindennek az ára emelkedik, akkor a mun­kásság nem viselheti egyedül a drágasággal járó terheket. Követeli a Magyarországgal meg­kötendő kereskedőim: szerződést, hogy a szlovenszkói ipar el!Vvükhöz jusson. A kommunistákkal megalkotandó egy­séges front gondolatát nem fogadhatja* el, mert nem adhatja fel az önállóságot. Szólt a munkásbiztositás helyzetéről, ahol a cseh szociáldemokrata képviselők tiszta’ cseh rezsmet vezetnek be. Ezután hangoztatta az egységes keresztény munkásfront eszmé­jét, amelynek küzdenie kel! az imperializmus és a sovinizmus elnyomása ellen. Nagyhatású szlovák nyelvű beszédet mondott ezután Fedor Miklós szepesi főtit­kár, aki rámutatott arra, hogy a kormány nem törődik a drágasággal a munkanélküli­séggel és a munkásérdekekkel. De nem is törődhetik, mikor a* közigazgatás ezer és ezer hibával van tele. Nyugatszlovenszkón az egyik főszol» gabiró kéményseprő, a helyettese pedig kályhás, igy nem csoda, ha a közigazgatás rendezetlen s legfeljebb a kémények és a kályhák vannak rendbnn. Az adórendszert bírálta s kijelentette, hogy a nép csak akkor szabadulhat fed a terhek adói ha ez a rezsim megbukik. Szólt a kommunizmus és a keresztényszocializmus közötti különbségről és kijelentette, hogy míg az előbbi pusztít és romból addig az utóbbi épit. Ezután határozati javaslatot fog 'a?k el, amelyben követelik a közszükségleti cikkek szabad behozatalát, azok adómentes­ségét, a szén forgalmi és kereseti adó le­szállítását, az élelmiszerek vasúti tarifájá­nak leszállítását, az élelmiszerek kereskedel­mének ellenőrzését, a kamatlábnak felére való leszállítását, a katonai szerződések helyett a praktikus kereskedelmi szerződé­seket és tiltakoznak a védővámok alkalma­zása? ellen. Belátást követelnek az emelkedő árak esetében a munkásság béremelési törekvése számára. A gyűlés a résztvevő hatalmas munkás- tömegek lelkes hangulata mellett ért véget. %

Next

/
Thumbnails
Contents