Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-05 / 28. (771.) szám

Csütörtök, február 5. Bethlen genfi utazása Nem tárgyal nj kölcsönről — A választójogi javaslat Budapest, február 4. Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Bethlen István gróf miniszterelnök Szabóky államtitkár kíséretében ma Genfbe utazott. Újságíróknak tett nyilatkozata sze­rint utazásának célja a népszövetséggel való harmónia és az együttműködés lehetőségének biztosítása. Téves az a felfogás, mintha utazásának bármilyen politikai célja is lenne. Uj köl­csön ügyében sem lesznek tárgyalások. A választójogi javaslatot csak visszaérkezése után fogja beterjeszteni. A javaslat szelle­mére vonatkozóan kijelentette, hogy az elaborátum főfontosságának tartja a vá­lasztás tisztaságának biztosítását. A választójogi rendelettel szemben az uj javaslat a bíráskodást a legfelső közigazga­tási bíróságra ruházza, míg a rendelet sze­rint ezt a ténykedést a nemzetgyűlés intézte. A titkosság szempontját tekintve, további lé­pést jelent a javaslatnak az a része, amely bizonyos, túlnyomó részben ipari lakosságú területekre is kívánja kiterjeszteni a titkos­ságot. Ruszinszkói német községek pusztulása az idegen nemzeti­ségit tengerben — A P. M. H. eredeti tudósítása — Munkács, február 4. Ruszinszfcóban a hivatalos nemze­tiségi statisztika szerint tízezer német él. A tízezer főnyi német nemzetiség fele német­csehországi, másik fele galíciai eredetű. Ter­mészetesen őslakosok mindnyájan, hiszen pár száz évvel ezelőtt telepedtek meg ezen a területen, a legfiatalabb telepes is legalább ötven esztendeje itt van ezen a területen. Szokásban, életmódban teljesen assimilálód- tak az itteni magyarsághoz, természetesen anyanyelvűket az „elmagyarositó*4 magyar rezsim alatt megőrizték, a csalátagok egy­más között mindig németül, illetve svábul be­széltek. A ruszin községek közé beékelt német falvak már a magyar rezsim alatt keveredtek a ruszinsággal. Ebben az időben azonban a németség megőrizte faji jellegét, sőt maga­sabb kultúrájú nép lévén, inkább a ruszinsá- gót olvasztotta — ha nem is nyelvileg — ma­gába. Az uj államalakulás azután borzalmas csapást mért az itteni tízezer németre. Több német községnek nem adták meg a nemzeti­ségi iskolát, hanem belekényszeritették a né­met gyermekeket a ruszin iskolákba. Hogy milyen óriási átformálást teremtett ez az erő­szak, azt a Munkács mellett fekvő Váralja, valamikor tiszta német község esete a leg- pegránsabban mutatja. Váralja iskoláját el­vették s felállították a ruszin iskolát. A né­met gyermekek legnagyobb része öt éve a ruszin iskolában tanul, az alsó iskolás gyer­meksereg, különösen pedig a mostan 6—7 éves német gyermek csak ruszinul beszél. Ez a német község a teljes elruszinoso- dás stádiumába kerül nemsokára. És ezt elő­mozdítja nemcsak az iskolaügyi hatóság erő­szakos politikája, hanem a „beházasodás*4 is. Az egyházi anyakönyvek fényesen igazolják, hogy a házasságok 80 százaléka — de csak most öt év óta — vegyes, tehát ruszin és né­met, vagy cseh és német nemzetiségű felek között történik. Ennek a községnek esete a legkiáltóbb, de több német községet, Leányfalvát, Szusz- kányfalut, Alsógerebent stb. ugyan ez a ve­szély fenyegeti, Szorgalmas, kulturált, becsü­letes pár ezer német járja a haláltáncot egy másik nemzetiség tengerének hullámai felett s nagy csapás lesz, ha a hullámok összecsap­nak a fejük felett. Az „ezeréves elnyomatás4* alatt meg tud­ta őrizni nemzeti jellegét ez a nép és most. a demokrácia és nemzetiségi egyenlőség szent korszakában, a demokratikus csehszlovák kormány tízezer embert tüntet majd el Ru- szinszkó színéről . . . (sz. I.) ===== Cipii CSAK NAL VEGYEN KASSA. FÖ-UTCA 25. 1779 Prága forgalma számokban Budapesten több az autó és kocsi, Prágában több a gyalogjáró — Csaknem világvárosi a prágai forgalom — Mennyi jármű és gyalogjáró halad át Prága három legforgalmasabb pontján _ A P. M. H. munkatársának eredeti riportja — Prága, február 4. Egy angol riporter odaáll! nemrégiben a Themse egyik hídjára és számolgatni kezdte a járó-kelőket. Több napon keresztül tette megfigyeléseit és ebből próbáit statisztikát összeállítani London forgalmáról. Nem érdek­telen hasonló módszerrel Prágában is körül­nézni, hogy fogalma legyen legalább hozzá­vetőlegesen a szlovenszkói közönségnek ar­ról, hogy uj fővárosában milyen is az a nyüzsgés, amely az utcákat feketére festi. Egy délelőttöt választottam ki erre a célra, ceruzával a kezemben odaállottam Prága leg­forgalmasabb három helyére és lejegyeztem a szlovenszkói olvasóközönség részére, hány kocsi, autó, villamos és ember haladt el egy bizonyos időben ezeken a helyeken. Nem lesz érdektelen, ha ez alkalommal felhasználom egy budapesti kollegám megfigyeléseit és egymás mellé állítom a két számot. Lássa a közönség, hogy hol nagyobb a forgalom: a régi, vagy pedig az uj fővárosunkban. © Déli háromnegyed tizenkét óra. Arány­lag ilyenkor a legnagyobb a forgalom. Szín­hely Prága legforgalmasabb pontja: a Vencel- tér és a Graben sarka. Itt három irányban bonyolódik le a forgalom: A Vencel-tér felé, a Graben felé és a Národni trida felé. Szalad innen még egy negyedik, szűk utcácska is, de itt aránylag elenyészően csekély a forga­lom és igy ezt a negyedik pontot figyelmen kívül hagytam. Szürke, esős nap volt, amiből az következik, hogy a kocsi és autóforgalom némiképpen nagyobb, míg a gyalogjárók száma jelentékteilenül kevesebb volt. De hát álljanak itt a számok: öt perc alatt a jelzett helyen a követ­kező volt a forgalom: A Vencel-tér felé elindult; 6 villamoskocsi 13 személyautó 1 teherautó 2 kerékpár 1 kétfogatu kocsi 1 egyfogatu kocsi 4 társzdkér 5 tolókocsi A Národni trida felé dinerült ugyanezen öt perc alatt: 6 villamoskocsi 16 személyautó 2 teherautó 1 kétfogatu kocsi 10 társzekér 4 tolókocsi A Graben felé ugyanebben az időben és ugyancsak öt perc alatt a következő jármü­vek keltek útra: 6 villamoskocsi 7 személyautó 2 teherautó 3 társzekér 1 egyfogatu kocsi 7 tolókocsi Prága legforgalmasabb pontján tehát há­rom irányban öt perc alatt elindult: 18 villamoskocsi 36 személyautó 5 teherautó 2 kerékpár 2 kétfogatu kocsi 2 egyfogatu kocsi 17 társzdkér 16 tolókocsi Budapesten a Berliini-téren ugyanezen öt perc alatt a következő jármüvek haladtak át: 11 villamoskocsi 52 egyfogatu kocsi 7 kétfogatu kocsi 42 személyautó 39 teherautó és társzekér 10 tolókocsi Megszámoltuk a járó-kelőket is. Ezt már ketten végeztük és egész pontosan megfi­gyeltük, hogy öt perc alatt Prágában a meg­nevezett három irányban 722 ember indult el A budapesti Berlini-téren öt perc alatt 702 ember haladt át. Az összehasonlításból kitűnik, hogy a személyforgalom. Prágában valamelyest na­gyobb, a kocsi-, autó- és villamosforgalom azonban aránytalanul kisebb Prágában, mint Budapesten. © Második állomásom a Reprezentációs­ház előtt volt. Itt négyfelé ágazik el az útvo­nal: A Graben felé, a Masaryk-pályaudvar felé, a Celetna-utca felé és a Revoluéni trida felé. Ezen a helyen öt pero alatt a következő volt a forgalom: öt perc alatt a Graben felé elindult: 5 villamoskocsi 9 személyautó 3 teherautó 1 kétfogatu kocsi 5 társzekér 1 ‘kerékpár 8 tolókocsi Ugyanezen öt perc alatt a Masaryk-pá- iyaudvar fdé a következő jármüvek indul­tak el: 3 villamoskocsi 2 személyautó 3 társzekér 2 tolókocsi A Revolucni trida felé már nagyobb volt a forgalom. Öt perc alatt elindult: 7 villamoskocsi 10 személyautó 4 teherautó 1 kétfogatu kocsi 7 társzekér 3 tolókocsi A Celetna-utca felé aránylag nagyon ki­csi volt a forgalom. Öt perc alatt elindult: 3 villamoskocsi 1 személyautó 2 társzekér 1 tolókocsi Ezen a ponton tehát, amely szintén na­gyon forgalmas, öt perc alatt négy irányban elindult: 18 villamoskocsi 22 személyautó 7 teherautó 2 kétfogatu kocsi 17 társzekér 1 kerékpár 14 tolókocsi Budapesten az Oktogon-téren ugyanezen idő alatt a következő jármüveket sikerült feljegyezni: 11 villamoskocsi 39 egyfogatu kocsi < 15 kétfogatu kocsi 10 teherautó és társzekér 44 személyautó 3 autóbusz Az összehasonlítás itt is Budapest javára dől el a közlekedési eszközök terén. Gyalog­járó azonban, úgy látszik, Prágában van több, mert a Reprezentációs-háznál kettőnk­nek 682 embert sikerült össze számlálnunk, míg az Oktogonon ez idő alatt csak 479 em­ber haladt át. © Utolsó állomásom a Masaryk-pályaudvar mellett volt, ahol szintén négy irányban bo­nyolódik le a forgalom. A rendkívül szűk he­lyen valósággal életveszélyes a tolongás egy- egy vonat beérkezése után. Itt két megfigye­lést tettem. Az elsőt akkor, amikor nem ér­kezett vonat, a másodikat pedig egy vonat befutása után. Itt négy irányban a következő forgalmat sikerült megállapítanom öt perc alatt: Négy irányban elindult: 21 villamoskocsi 23 társzekér 7 személyszállító autó 4 teherautó 1 egyfogatu kocsi 7 tolókocsi 2 kerékpár 5 kantárszáron vezetett ló. Kettőnknek 643 négy irányban haladó embert sikerült feljegyeznünk. Néhány perc múlva beérkezett egy gyorsvonat és ekkor, mintha hangyaboly go- molygott volna, úgy feketéllett az utca a sok embertől és járműtől. Csak a legnagyobb erőmegfeszitéssel lehetett pontos számadást eszközölni. A négy irányban a vonat beérke­zése után öt perccel öt perc alatt elhaladt: 27 villamoskocsi 29 személyautó 9 teherautó 18 társzekér 7 kétfogatu kocsi 6 egyfogatu kocsi 4 kerékpár, 3 motoros Kerékpár 28 tolókocsi Az embereket itt már hárman számláltuk meg és öt perc alatt 984 embert sikerült meg­számlálnunk. íme néhány szám Prága forgalmából. Bár időnként változik a forgalom, ezekből is némiképpen fogalmat lehet alkotni arról, hogy milyen is a gigászi forgalom, amely a prágai utcákon naponta lebonyolódik. Prága forgal­ma napról-napra fejlődik és talán már nincs messze az az idő, amikor eléri azt a számot, amely Budapesten van. És még csak annyit, hogy hála a közlekedési rendőrségnek, e csaknem világvárosinak nevezhető forgalom ellenére, alig történik szerencsétlenség az ut­cákon, amihez nagyban hozzájárul a prágai közönség fegyelmezettsége is. Itt nem olvas­nak újságot az emberek az utcán, itt meg­nézik, hogy hová lépnek és ügyelnek arra, hogy ütjük célhoz, ne pedig a kórházba, vagy a másvilágra vezessen. b. L A P. M. H. CSÜTÖRTÖKI ROVATA lm: Fenyves PáL írók és írások Kritika és cUcsériáda Kisebbségi sorsunk hatodik évében szabad már hozzányúlni régmúlt napok szomorúságához, kevés öröméhez, sok csalódásához. Megedződ­tünk, elszántabbak lettünk, kegyeletes emlékekből harcos tanulságokat kovácsolok • . . Volt idő, amikor azt hittük, nem lehet i g y élni. És akkor megszületett az Uj Élet, Kassai írók állottak a bölcsője körül és „szép reményeink hajnalcsillaga*4 fénylett felette. Ujjongva fogadtuk, magyar éle­tünk folytatását láttuk benne, bizakodva hittük, hogy erőre kap és fáklyahordozónk lesz a ránk- szakadt sötétségben. Nem láttuk, hogy szüUiési' hibával jött a világra: nem tudott gyűlölni. Egy­formán szeretett magyart, zsidót és szlovákot Ezért aztán egyiknek sem kellett és sürgősen éhenhalatták. A szlovenszkói és ruszinszkói ma­gyar irodalom pedig a napilapok hasábjain birkó­zott nap-nap után a múlandósággal. Miglen beKö- szöntött a Tavas z. Pozsony felől lengedező fu- valma nem tudta megtörni a jeget a keleti tájakon és a közöny elfagyasztotta első virágait- Tavasz­ból visszazökkentünk a télbe. Alete flammam! Élesszétek a tüzet! biztattuk egymást reményke­dőn. És akkor hatalmas lángolással lobot veictt a Tűz. Nem Kassán, nem is Pozsonyban, Bécsbol világított mindaddig, amig nem emésztette szer­kesztőjének pénzét, lelkesedését. Furcsa tűz volt, égett, pattogott, de nem melegített. A közönség elhúzódott mellőle. Hanem ma, Mécs László pi á- gai előadóesélyónek napján, hálával gondolunk rá, mert ebben a folyóiratban jelentek meg először a költő legszebb versei. Mióta ez a szalmaláng is ellobbant, senki sem mer folyóiratot indítani itten, pedig most már van irodalmunk. Újságok, kalendáriumok, könyvnyom­tatók segítették megteremteni és ez az iroda om tért hódit, figyelmet követel. Ennek az országnak) magyarságán áll, hogy megmaradjon és tovább­fejlődjék- Mert hiába jelennek meg íróink, költőink müvei, hiába fáradozik néhány lelkes ember az egyre értékesebb Uj Auróra kiadásával, hiába kül­di el nekünk a berlini Ludwig Voggenreiter c.ég irodalmi termésünk legjavát, ha nem akad, aki el­olvassa ezeket a könyveket. A mi könyvünket. Beszéljünk érthetőbben. A szlovenszkói és ruszin-. szkói irodalomnak könyvvásárlókra van szüksége. Kezdetben csak céljaira hivatkozhatott, ma már eredményekre tekinthet vissza és a közönség ál­dozatkészségét komoly szellemi értékekkel viszo­nozhatja. A szlovenszkói magyar irodalom vám­ban él, ne engedjük hát éhen pusztulni . . . Na­gyot vétkezik a magyarság ellen, aki a szlovén- szikói és ruszinszkói irodalom rovására akar taka­rékoskodni. Dobjuk félre a szép szólamokat! Ha szerzők és kiadók (nálunk többnyire egy ez a kettő) a^m tudnak túladni könyveiken, akkor irodalmi törek­véseinknek hamarosan megáshatják a sírját. Már pedig hová lesz nemzeti nyelvünk iskola nf !ciii, Irodalom nélkül? Iskoláinkat bezárták, de köny­vesboltjaink nyitva vannak- És minden könyv se­gít megalapozni a magyar jövőt. Ezért sokan azt hiszik, hogy az, aki a művé­szet szempontjából vizsgálja irodalmi termelésün­ket és a mübirálat eszközeivel feltárja fogyatékos­ságait, rossz szolgálatot tesz a nemzeti ügynek, mert csökkenti a közönség vásárlókedvét és ez­által megnehezíti a szlovenszkói magyar Irodalom amugyis súlyos helyzetét. Én ellenkező nézeten vagyok. Azt hiszem, hogy az olvasó hamar ráun a kritikai ömlengésekre, a jó szándéktól áthatott, de hatástalan dicsériádákra, nem bízik bennük és . olyankor is hitetlenü’ fogadja őket, amikor valóban értékes könyvet ajánlanak. A komoly kritika hiá­nyát az iró is megsínyli. Lassabban jut el a kö­zönséghez, vagy talán soha. Mert nem mindig az a jobb könyv, amelynek több olvasója akad. Ab­ban pedig, gondolom, mindnyájan egy étéi tünk, hogy nem több könyvet, hanem jobb könyveket akarunk. Irodalmunk jövőtje parancsokban követeli egy olyan folyóirat megteremtését, mely megmutatná az utat sok könyvtől — a jobbhoz. Kisebbségi sor­sunk hatodik évében tanuljunk a magunk kárán. Ne úgy csináljuk, mint az Uj Élet, a Tavasz, a Tűz, vagy az aradi Genius kiadói- De csináljuk meg végre! tétováxx, állj mellénftf ^i*es8 eíő? ■S" Sérvben szenvedők ■+■ Egyetlen biztos védelmet nyújt a tágyék here. comb és köldöksérvnél a mi tökélete­sített rugónélküli sérvkötőnk, mely éjjel is hordható Mindenféle bandázs operáció után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fla- nell has-, hát- és mellmelegátő „Hyfliea" Rötszernaz Bratislava, Duua-a. 51 Árjegyzék ingyen A vidéki felek még aznap elintéztelek

Next

/
Thumbnails
Contents