Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-27 / 47. (790.) szám

Péntek, február 27.

A lylfral Irfiiisiii siniíciös ídlmeeti ítélete egy monstre, nagyar iiiun-pirien

Lelíey Jenő úr, nagyhatású védőbeszéde — A' magyar nemzet nem lát ellenséget a cseh

nemzetben

Felkérjük igen tiszteit előfizetőinket, hogy a kiadóhivatalunkhoz beküldendő útlevelekhez a pénzt ne csatolják, mert a levelek Igen sok esetben kiioszíva érkeznek hozzánk.

— (Petrogalli emlékszámot ad a Szepesi Hírlap.) A Szepesi Hírlap március 8-i vasárnapi számát, amellyel a lap 40 éves jubileumát ünnepli, Petrogalli Oszkár emlékének fogja szentelni Méltóbban nem is ünucpeibettné kitűnő laptársunk ezt a jelentős évfordulót, mint ■úgy, bogy emlékeit állít a MvSdéiki magyarság korán elhunyt nagy vezérének, Petrogalli Oszkárnak, aki hirtelen dőlt ki sorainkból. A Szepesi Hírlap PetrogaÜ-ernlékszáma negyvenéves jubiláns számának első és második részével (72—36 oldal) együtt 20 korona előzetes beküldése mellett megrendelhető Spis- ska Nova Ves-en (Igló) a kiadóhivatalnál. Itt említjük meg, hogy a budapesti Érdekes Újság 8-ik, február 20-án megjelent száma két képet közöl Petrogalli Oszkár temetéséről, amelyek egyike a koszorúkat, a másik pedig a komáromi szekeres gazdák küldöttségét ábrázolja. A Ma Este című budapesti színházi hetilap 8-ik, február 26-án megjelent száma szintén közöl képei Petrogalli temetéséről, amely a temetési menetnek a Fő-téren, a városháza előtt való elvonulását mutatja.

— (Verebély Tibor dr. budapesti sebésztanár jubileuma.) Verebély Tibor dr., a budapesti Pázmány' Péter tudományegyetem nagyhírű sebész tanára, mint nekünk Budapestről jelentik, a napokban érte meg ötvenedik születésnapját, amely dátum egyúttal egyetemi tanárságának tízéves jubileumát jelenti. Verebély professzor egyike a régi Magyarország legkitűnőbb orvostanárainak, aki aránylag fiatal kora ellenére az országon túl terjedő hírnevet szerzett magának széleskörű orvosi tudásával, kitünően sikerült műtétéivé], amelyekkel számos betegét mentette meg az életnek. Több önálló tudományos elméletet és sebészeti eljárást teremtett meg és különösen a háborús sebészet terén szerzett kivié érdemeket. Így egészen eredetiek a maguk nemében az ő állkapocsmütétei, a Vere- bély-féle művégtagok, amelyekkel a háború rokkantjaifc nemcsak saját klinikáján látta el, hanem az ország számos katonakórházában is. A jubileum alkalmából számosán keresték föl jókiv,állataikkal az előzékeny, kedves modorú tudós orvosprofesszort.

— (Olasz elismerés Bogya Jánosnak.) Budapestről jelentik: Durini di Mönza gróf, Olaszország budapesti követe néhány nappal ezelőtt adta át a szlovenszkói származású Bogya János magyar nemzetgyűlési képviselőnek az olasz királyi lovagrend parancsnoki keresztjét, mely a parancsnoki cim viselésére jogosít. Bogya János e kitüntetést olaszbarát működésének elismeréséül kapta.

— (Mécs László öccse — orvosdoktor.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Érdekes orvosavatiáisi ünnep lesz pénteken a budapesti egyetemen: Mécs László öccsét, Marton- csik Imrét avatják az orvostudományok doktorává. Az ünnepen a szlovenszkói illusztris költőn. Mécs Lászlón kívül a főváros iró- és müvésztársaclalmának sok kiválósága is jelen lesz.

—■ (Lánckereskedés tojással.) A kassai hatóságok hetek óta nyomoznak egy nagyszabású tojás-lánckereskedelem ügyében- A napokban befejezték a nyomozást, melynek eredményeképpen lánckereskedelem és ár- felhajtás miatt az ügyészségen tettek feljelentést Tannenfeld Simon bártfai kereskedő ellen, akiről megállapították, hogy állandó lánckereskedést üz a tojással*

Nyitra, február 26.

(Saját munkatársunktól.) A nyitrai törvényszék Mészáros-bünJtető'ianácsa a vág- sellyei magyarok himnusz peré vei foglalkozott tegnap.

Évtizedes szokás volt VágseIlye községben, hogy augusztus 20-án a templomban egy begy tilt tömeg elénekelte a magyar himnuszt a misei befejezőével. Az eteulit évben megismétlődött a szokásos hiimnuszémsklés. Á hatóság emiatt megindította az eljárást több vágsieíUyei leány és asszony ellen nemzetiségi izgaStásérfc feljelentve azokat. A tárgyaláson mind a 23 vádlott megjelent. A vádhatóságot Petiik ügyész képviselte, miig a vádlottak védelmében Leíiley Jenő dr. ke- resztényszociaíista nemzetgyűlési képviselő járt d. Az elnök szlovák nyelven felolvasta az ügyészség vádiratát, majd, mivel a. vádlottak nem értették a szlovák nyelvet, azt magyar nyelven megismételte. A vádlottak kihallgatásuk során valamennyien beismerték, hogy a kérdéses alkalommal jelen voltak a templomiban és énekelték a magyar himnuszt. A vádlottak kihallgatása után az elnök felolvasta a magyar himnusz dső versszakát, majd ugyanazt szlovák fordításban tolmácsolta. Az ügyész néhány szavas vádibeszédben kérte a vádlottakat bűnösnek kimondani.

Utána Lclley dr. védő emelkedett szólásra. Egyórás beszédének kivonatát az alábbiakban közöljük:

— Ebben az ügyben, amelyben huszonhárom magyar vádlott szerepel, joggal hittük azt, hogy a bíróság olyan tanácsot fog delegálná, amelynek valamennyi tagja érti a magyar nyékét. Ez az intézkedés a törvény rendelkezése dacára nem történt meg. Mivel azonban a magyarul értő elnök hűen tolmácsolta a vádlottak védekezését, igy ez a hiba némileg korrigálva lett. A védelem szempontjából azonban nagyon fontos, hogy a bíróság tagjai megérte éle a védőnek a vádlottak érdekében felbozottiakat s így dacára annak, hogy magyar vagyok, magyar vádlottakat védek és magyarul kellene beszélnem, k énirtefen vagyok beszédemet a védenceim- által nem értett szlovák nyelven folytató, hogy a bíróság megérthesse azt,

— Az ügyészség a rendtörvény 14. §. 3. pontja és a 16. § 1. pontja alapján vádol. A 14. §. 3. pontja azt mondja, aká nyilvánosan izgat a lakosság egyes csoportja ellen, annak nemzetiségéért, nyelvéért, vagy vallásáért, vagy pedig azért, mert az valíásnéitküli, vétséget követ -el, amely 14 naptól hat hónapig terjedhető fogházzal büntetendő. A<z ezen szakaszban körülírt vétségnek tárgyi tényál- ladéka a gyüMetre való izgatás. Az állam- ügyészség vádiratának indokolása szóról- szóra a következőket mondja: „Múltán a magyar himnusz tartalma szerint a-z isten az ellenség elleni segítségre kéretik, ami alatt a dolgok állása mellett a cseh nemzethez tartozó lakosságot keli érteni srtb.“ Mindenekelőtt megállapítom, hogy az ügyészség fordítója nettn ért sem magyarul, sem szlovákul. A himnusz költemény és nem próza, azt szósz érint fordítani nem lehet, hanem csak értelem szerint. A himnusz felolvasott részének fordítása semmiestefre sem adja vissza azt az értelmet, amelyet visszaadnia kellene. Meg kell állapítani, hogy a himnusz ima, amelyben a nemzet bőségért, jókedvért és segítségért esd az Úrhoz. Köztudomású, hogy a magyar nemzetnek évszázados éíet-hailáliarca az osztrák fcamariíla elnyomása ellen bizonyos ellenséges hangulatot váltott ki az utóbbi elleti és a legdurvább elnyomás időszakában sem jutott senkiinek eszébe, a himnusz „ellen- ség“ szavában az osztrákot keresni. Nyilvánvaló, hogy Köleseidnek soha eszébe nem jutott az ellenség szó alatt akár a csehet, akár más nemzetet érteni. Milyen logikával állíthatja az államügyészség, hogy az „ellenség" szóval a cseh nemzet értendő. Mit jelent az államügyészség vádiratának ama kijelentése, hogy a dolgok mai állása melleit az „ellenség" szó -alatt a cseheket kell érteni? Vagy a szavakkal való megengedetten haza-rdirozás, vagy a magyarázat erőszakossága, vagy pedig szomorú való... A nemzetek egymás iránit vadó szenetete, szimpátiája egész különleges kérdés, mint ahogy az maga a szeretet kérdése. Állítani tudom, állítani merem és ezen állításomért minden felelősséget vállalok, hogy

a magyar nemzet a cseh nemzetet szereti abban a mértékben, amely mértékben az utóbbi öt.

— Konstatálnom keli! azonban, hogy mindenesetre többre becsüli, minit a vádirat indokolása a magyart. A magyar nép jogosult képviselői minden alkalmat felhasználtak annak hangoztatására, hogy őik a cseh nemzettől nem irigylík a kivívott szabadságot, sőt megmutatta a magyar nemzet, mint ahogy azt felelős államférfiak el is ismerték, hogy az uj államban állampolgári kötelességét lojálisán teljesíti. Az ügyészség indokolása tehát köny- nyeiTmü játék a szavakkal. De tovább megyek. Aki miásnak nem barátja, annak még nem alljeuisége. Áirtom, hogy a magyar van olyan barátja a csehmefk, mint az neki, de ba nem is lenne igy, ez még nem jelentené azt, hogy eililenisége neki. De kérdeznünk kell, azt jelentli-e az ügyészség vádiratának azon kijelentése: „a dolgok állása szerint", hogy a cseh nemzet 'ellensége a magyarnak? A vádirat szerint a magyar ex offo ellensége a cseh nemzetnék. Ha azonban azt kérdezik, hogy miért, mely okból volna ez olyan természetes, nem tudnak más választ találni rá, mint azt, hogy a cseh nemzet ellensége a magyarnak. Más indokot nem tudunk, mert az ügyészség más indokot el nem árul. Ezen szomorú feltevést elutasítva., foglalkoznunk kdl a kérdéssel, miért volna vájjon a magyar nemzet ellensége a csehnek, azért talán, mert a magyar királyság szétdarabod- tatott? A magyar nemzet déggé nagykorú arra, hogy tudja, miképp a magyar királyság feldarabolását a nyugati nagyhatalmak okozták, nem pedig a cseh nemzet.

— A magyar, amely évszázadokon át küzdött szabadságáért, csak becsülni tudja a cseh nemzetet azért, mert a világháború viharában meg tudta teremteni az ö szabadságát.

Aki azt állítja, hogy a magyar ellensége a cselmék, súlyos Ítéletet mond azokra, akik a cseh nemzethez tartoznak, mert ezzd azt állítja, hogy a cseh nemzet ellensége a magyarnak.

— Hol Van a himnuszban az izgatás? Az izgatás fogalma megkívánja, hogy nemzetről, vagy másokról olyan mondaissék, vagy álfit- tassék, amely a hallgatóságban antipátiát, idegenkedést, vagy gyűlöletet ébreszt.

— „isten, segíts bennünket a cseh ellenség elleni harcunkban", ha a himnusz ezeket a szavakat tartalmazná, akkor sem volna ez izgatás, legfeljebb megsértése, lekicsinylése a cseh nemzetnek. A jelen esetben tehát sem közvetve, sem pedig közvetlenül nincsen izgatás. A vádiirat másik részére vonatkozóan a vád a törvény fenti szakaszának alábbi rendelkezését látja megsértve az államügyészség: „Aki nyilvánosan támogat, vagy kimondottan helyesel izgatási bűntettet, vagy vétséget stb." A vádlottak egy része tényleg felállóit a himnusz éneklése alkalmával. Azon- j bán figyelembe kell venni, hogy a himnusz | éneklésénél minden jóra váló ember feláll, még ; ha nem is magyar. Ez nemzetközi udvariasság kérdése. A Prágában tartott magyar ünnepeken a himnusz éneklésénél a cseh hatóságok is fel állottak. Meglehet-e kívánni józan ésszel a magyartól, hogy saját himnuszának éneklésékor ülve maradjon?

Tudom, hogy más bíróságok hasonló esetekben marasztaló ítéletet hoztak és azokat a legfelsőbb bíróság is megerősítette. Akkor is meg voltam győződve és ma is meg vagyok, hogy ezen Ítéletek tévesek voltak. Meggyőződésem, hogy az imént említett itél-e" tek meghozatalánál a jogiakon kívül emberi és etikai szempontok is érvényesültek. Hogy Ítéltek a bíróságok-2—3 évvel ezelőtt, azzal ne törődjünk, nézzük a mai viszonyokat, nézzük és lássuk az állami, nemzeti és társadalmi viszonyok mai helyzetét. Ma, amikor az uj állam konszolidációja úgy halad, hogy azt állítják, az ezen államban élő összes nemzeteknek kel! és ezt ismétlem kell a megértés, — egymás megbecsülésének útját keresniük — és én remélem, hogy

a nyrtrai törvényszék lesz az első, mely hozzá fog járulni a forradalmi és a forradalom utáni idők által a nemzetek között botorul létrehozott szakadék betöméséhez.

A magyar nép eléggé hivatott képviselőjének érzem magamat arra, hogy kijelentsem, miképpen

a magyarnak eszébe sem jut a cseh nemzetet gyűlölni.

A magyar tudja, hogy saját gazdasági, kulturális érdekeit szolgálja, amikor az állammal szemben kötelezettségeit teljesíti. Hagyjuk énekelni a magyar himnuszt, a németet, a szlovákot és ezzel az államot nem gyengítjük, de erősítjük, mert lehetővé tesszük a nemzetek közötti megértést és megbecsülést.

A nagyhatású védőbeszéd után a törvényszék tanácskozásra vonult vissza, majd

kiherdette. az ítéletet. Az összes vádlottakat! felmentette

az izgatás vádja és annak következménye alól a 326. szakasz 1. pontja alapján, kimond va, hogy a törvényszék nem látja büncseielq; mény fenforgását, mivel a himnusz szövegében nem lát izgatást ét; az abban előforduló ellenség szó sem vo naíkoztafchaíó a csehekre.

A vádlottak és a védő menyugodtak felmentő Ítéletben, az ügyész azonban felebb zést jelentett be.

Ez volt az első felmentő Ítélet, melyet! Szlovenszkón himnusz-perben hoztak.

Dallos István.

WRSWSIBHIBBeSBfflS

sir

Surstcftckti

mindenki csak

Sa^ierift tTsa linitMzita vesz,,

nmmiMa stádiuma 01.

Telefon 2691. 2692 és 2693.-?339'3^5aga33&si2BHnn3aaG9BesB!SBUsa:9

SXfrMir/efi'!Dti n W WZTfOlMM* t

Felhős, kevés csapadék, változatlan hőmérséklet, délnyugati szél.

— (Pozsonyban letartóztattak egy bomo- sexuális férfit.) Pozsonyból jelenti tudósítónk: A pozsonyi rendőrség detektivjei megfigyeltek egy homoszexuális hajlamairól hírhedt férfik áld az egyik elhagyott sétányon megszólított egy fiatal diákkülsejü gyereket és azt magához csalta. A detektívek még a kellő pillanatban rajtaütöttek és letartóztatták a férfit. Nevét erősen titkolják, sőt az egész esetről nem is adtak ki hivatalos jelentést.

— (öngyilkos aggastyán.) Munkatársunk írja Nyírtáról: Farkas Mihály vágsellyei 60 éves gazda szobájának gerendájára tegnap reggel felakasztotta magát. Mire tettét észrevették, már hatott veik Az öngyilkosság oka családi viszály.

— (Felmentették az izgatás vádja alól.) Munkatársunk .irta Nyírtáról: Izgatással vádolva állott február 25-én a nyitrai törvényszék előtt Kopriva István .sfepcsanyi gazda, mélyet a vádirat szerint úgy követett el, hogy a múlt év október 19-én Slepcsanyöan mintegy 12 ember jelenlétében azt mondotta, hogy Csehszlovákiának rabi ótörvényei varrnak. A vádlott azzal védekezett, hogy felháborodásában és kissé íllumipált állapotban használta az inkrimmát szavakat és a bíróság fel is mentette. Az ügyész íeiebbezett.

— (Fegyveres harc a lótolvajokkal.)

Kassai tudósítónk jelenti: Vakmerő rablóbanda garázdálkodott Kassa környékén. Tegnap éjszaka Szűcs Nándor garadnai jegyzőtől és Uoekáj Mihály garadnai nagygazdától 3—3 lovat lopott egy felfegyverzett rablóbanda és a több mint 20-000 korona értékű zsákmánnyal átszökött a szlovenszkói határon. A határmenti magyar csendőrség értesítette a csehszlovák csendőrséget, mely alarmirozta a banda üldözésére valameny- nyi csendőrőrsöt. A bárcai csendőrség egy Szedlák nevű bárcai gazdánál a lopott lovak közül négyet ma megtalált, sőt Horváth András és Horváth István személyében sikerült a banda két tagját is letartóztatni. A harmaduk tolvaj két lóvl Ateóhufka felé menekült. A csendőrség szekéren üldözte és többször rátüzelt a menekülőre aki kérész- tül-kasul szelve a Hernádot Kassaujíalunál eltűnt üldözői elől. Szedlák bárcai gazdát a csendőrség orgazdaság gyanúja miatt letartóztatta.

— (Gondatlanságból okozott emberölés.) Kassai tudósit ónk jelenti: A kassai ítélőtábla ma tárgyalta Szegheő Zoltán zempléni rét tanító ügyét, akit gondatlanságból okozott embeTö'éssel vádoltak. Szeghet) a múlt év március 29-én odaadta Szabó Géza nevezetű tízéves tanítványának lakása kulcsát s hazaküldte az iskolából, hogy a kulcsot adja oda a cselédnek. Szabó Géza két iskolás lánykával ment a tanító szobájába, ahol leakasztotta a szögről a kétcsövű töltött vadászfegyverét a tanít ónak s azt ráfogta az egyik kislányra, Bordás Katára. Ekkor a puska eldördült s a szerencsétlen kislány szenvedett sérüléseibe belehalt. A törvényszék Szegheő Zoltánt hathavi fogházzal sújtotta, a büntetés végrehajtását azonban próbaidőre felfüggesztette. Az ítélőtábla helybenhagyta a törvényszék Ítéletét.

— (Huszonnégy óra alatt sokszoros milliomos lett egy szegény bányász.) Newyorkból jelentik: Cairson György bányamunkás feltalálta a fémek összeolvasztásának az eddigieknél sokkal tökéletesebb és olcsóbb módját. Értékesíteni akarta találmányát, de csak a szabadalmaztatásig jutott cl, a találmányt senki sem akarta megvarrni. Nemrégen tudomására jutott, hogy több gyár kihasználja a találmányát, anélkül, hogy a szabadalmat megvásárolta volna. Pert indított a gyáraik ellen s a bíróság busz millió dollár kártérítés fizetésére kötelezte a szabadalom bitorló vállalatokat.

%