Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-27 / 47. (790.) szám

Péntek, február 27. 3 A magyar kormány óvást emel a katonai ellenőrzés mai rendszere ellen Á honvédelmi tárca költségvetése a békebeli nek csak 53 százalékát teszi ki Részletei­ben is elfogadta a magyar, nemzetgyűlés a költségvetést Budapest, február 26. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjeíen- • ütése.) A nemzetgyűlés mai ülésén a honvédelmi tárca költségvetésénél Rubinek István rámutatott arra, hogy a Tria­nonban megszabott 35.000 főnyi véderő elenyészően csekély a kisantant milliós hadseregei mellett. A bonvédelmi tárca költségvetése a leg­szűkebb szükségletekre is elégtelen, a kisan- tant lapjai mégsem hagynak föl a Magyaror­szág ellen való támadásokkal és Magyaror­szágot vádolják fegyverkezéssel és irnperia- lisztikus célokkal. Ezek a támadások csak ürügyül szolgálnak a vádaskodóknák saját hadseregült okné'küli növelésére. A lőfegyver" ;zést Magyarország csak egyoldalúan valósí­totta meg. Csáky honvédelmi miniszter azonnal válaszolt a felszólalásra és kifejtette, hogy a háború előtti hadügyi költségvetésben Ma­gyarországra 316 mi’lió korona esett. Ez ala­pon a mai Magyarországra 141 mi’fhó kellene hogy jusson s ezzel szemben a költségvetés csupán 76 milliót, tehát a békebeli összegnek mindössze 53 százalékát teszi. A katonai ellenőrzésről a kormány jogi fel­fogása az, hogy mai formájában nem tart­ható fenn. Az első katonai ellenőrző bizottság már elismerte, hogy a leszerelést végrehajtottuk. A népszövetség katonai ellenőrzéséről szólva, megemlíti, hogy a kormány tiltakozott a terv ellen, hogy a kisantant delegátusai, abban részt vegyenek. E tiltakozás alapján jött létre a népszövetségi egyezségokmány, mely ki­mondja, hogy valamely felet érdeklő kérdés .tárgyalásakor az illető meghallgatandó. Ez nem történt meg. Ezért a kormány óvást emelt, amely jelenleg tár­gyalás alatt áll. Lényegesen keveset változtat, vájjon az ellenőrző Irzottsághan a kisantant tagjai résztvesznek-e, vagy- sem. A jelenlegi bizott­ság értesüléseit és híreit nem 'maga szerzi be, hanem egyéb államok itteni katonai képvise­lői látják cl a. bizottságot lőrékkel. (Nagy zaj. Felkiáltások: Hamis lőrékkel!) A lefegyver­zésről beszélve idézi Herriot szavait aki egyik parlamenti beszédében a béke hívének mondotta maent de fél, mert szerinte nincs nyugatom, míg Németországból fegyvercsör­gés hallatszik. Tegezen osztja Herriot felfo­gását, azonban kérdi az egész világtól, első­sorban a népszövetségtől, ki mondhatja ezt el a legfőbb joggal, varion Herriot-c, vagy a inas-var honvédelmi miniszter. Herriot 600,000 szuronnyal és óriási had- seregei a hMa mögött fegyvercsörgésről beszNL holott Németország hadereje 160 009. emb^r. Mawarorszóm >>edig le van fegyve­rezve, mindössze 35.690 embere van és kö­rül van véve egy millió pompásan felsze­relt hadsereggel. Mi végrehajtjuk __ moiteoHa — válla’t köte­lezettségeinkéi, ellenben szomszédaink dühö­sen fegyverkeznek. Nőm mondhatták tehát, hogy mi yagyunk a békebontók. A békeszer­ződés kimondja, hogy lefegyverzésünk első lépés az összes európai nemzetek lefegyver­zéséhez. Az első lénést mi mevteőbík. A másodikat, azonban mások részéről sehol sem látjuk. A népszövetségi egyezségokmány sze­rint a népszövetség tanácsának kötelessége ellenőr zni. hogy minden ország minimurnr3 szalitía le hadereiét. Mi becsületesen megtet­tük kötelességünket, tegyék meg most már mások is. A ház a költségvetést egyébként részle­teiben is elfogadta. Az aj magyar vüiaszíölsgl javaslat i nfel? Is víMöIüö! m A közigazgatási bíróság lesz a végső fóruma a választást visszaéléseknek — Magyar képviselő nem fogadhat el utasítást külföldi tényezőktől (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A M. T. í. ma közzétette a választó- jogi törvényjavaslat törvényszövegét. Az uj javaslat mindenkinek megadta a választójo­got, akiről feltételezhető az általános Ítélő­képesség és akit tartós kapcsolatok fűznek az államhoz cs lakóhelyéhez. A javaslat óriási haladást jelent a jogki- terjesztés terén a Vázsonyl-fé'e javaslat­tal szemben, amely általános feltételek mellett kü'önleges íehétd'ékbez is kötötte a választójogot. A je­lenlegi javaikat csupán általános fel tété’ eket ismer, mint: 24 éves életikor, r gyár állam­polgárság, irás, olvasás, állandó lakóhely. Nagy jele n tős é g ü a választójog kiterjesztése a nőkre, akiket Vázsonyi javaslata kizárt. A szavazás Budapesten, Pest környé­kén, a törvényhatósági városokban, az ózdi. salgótarjáni, dorogi, tatai és pilfevörösvári kerületekben titkos, egyebütt nyílt. Budapest és környéke az arányos képviselet alapján 25, illetve 5 képviselőt választ, még pedig Budapest 3 (északi, déli és budai) kerületben. A választások tisztaságát biztosítékok védik s a választási visszaéléseknél a végső fórum ezentúl a közigazgatási hatósági bíró­ság. mely nemcsak megsemmisítheti a vá­lasztást, hanem a megsemmisített, illetve ér­| vénytelenitett szavazatok egybevetésével képviselővé nyilváníthatja a kisebbségben maradt jelöltet. A képviselők a külföldhöz hasonlóan ezentúl esküt tesznek a magyar állam alkot­mányára. Fontos rendelkezése a javaslatnak, hogy a nemzetgyűlés megbízatásának hátralevő idejére országgyűléssé, helyesebben alsó­házzá alakul. A választójog kéké kel: 24 éves kor, 10 éves állampolgárság, kétévi egy helyben la­kás, négy elemi, a nőknél 30 éves kor, hat elemi, három gyermek esetén négy elemi. Az egyetemi, főiskolai végzettségűeknél kor­határ nincs, itt a diploma számit. Képviselő­vé választhatók a .30 életévüket betöltötték. /Vkerü etekről külön törvény intézkedik majd, egyelőre megmarad az 1922-cs beosztás. A törvényjavaslat szerint a képviselő a képviselőházon kívül álló tényezőktől, különösen külföldi hatóságok­tól, személyektől vagy intézményektől utasítást nem fogadhat el­Aki e tilalmat megszegi, vagy esküjével ellentétbe kerül, azt a ház mandátumától megfoszthatja. A törvényjavaslat alapján al­kotandó törvény a felsőházi törvénnyel egy­idejűén lép életbe. A P. M.H. PÉNTEKI ROVATA írja: Neubauer Pál Témák, amiket kár eiimllajtám Az állatok barátja Műiden nap találkoztam vele. A hajnali Órak- I bán lóháton ült. Hetven éves kora dacára délce­gen ültté meg a lovat. Később •köszöntünk egymásnak. Ez évekig jgy ment, azután egy szép napon .yaleg jött veiéin szemben. Megádt előttem és én megkérdeztem tőle, hol a lova. — Beteg a ló? — Nem — felette zordon tekintenél —, meg­bán. Nem is volt beteg. Én tettem beteg. Az or­vos eltiltott a lovaglástól. Nem tudtam elviselni a gondolatot, hogy lovam idegen kezekbe kerüljön. Egy Fagy adag szénát és zabot raktam eléje, és minekutána jóllakott, „ revolveremmel lelőttem. N*. ómban kimúlt. Csodáltaim ezt a logikát: — ön volt beteg és a lovat lőtte le. .'ián ne­l.v: sc.hb tett volna, ha a lovat szereti, hogy tta- m;:; - t lövi le. Hiszen ön amúgy sem lett egész­sége... „ „i / Csodálkozó szemekkel nézett rám: — Ön­nek, uram. halvány sejtelme sincs a morál'ói. lön •■.•ni állatbarát! Ezzel eh nénit. Ha reggel í la tat lovasakkal .ínláCi'-.ozom. min­dig arra gondolok, hogy bárha egészségesek ma­radimnak életük végéig. A lovak miatt. A világ legnagyobb hatalma Égy amerikai szeaótor a mii!{koriban iragy beszédet mondott. _ Szám-szőrin-t kimutatta, hogy Amerika í924-ben másfélnél ifiónyi dollárt adott különféle célokra ‘kölcsön az európai államoknak. •Jfeenlflfct miblhárdra mg az amerikai !;ölesön Európában"' — mondotta — ,.és így Amerikának •jogában áll Európa fölött gyámságot gyakorolni. Ictszésünk szerint eienőrizi]; elünk mindent, hoz­zászólhatunk mhidenliez, atoohmk szerint igaz.it- •hatjník el mindazt, ami' Európával történik;. A Jó és Rossz, között sohasem gyakorolt egy álban ilyen hatalmat, mint Európa fölök ,nü •ebben a pii- ranaltban. Ha akarjuk, mi igazítjuk el a népek sor­sát.11 Ebben a pór mondatban benne- van u mai Európa erkölcse és dekadenciája. Az európai em­ber adta a világnak a vallást, a -művészetei. f erkölcsöt és a kultúrát. Európában jött iénv t. népszövetség, a hágai békepalota, a Vatikán t iíi osztják ki a Nobe>l-diiat. Mégis a szer i orrok van Igaza: Amerika pénze nagyobb báíaktm, m;nt mindez együttvéve. Meg kel! b?ráfkpzaitnk azzal a goffidoteittal, hogy a pénz móndevt legyőzőit. Más szóval: minden más érték érték mér öle a pénz. Meg kell barátkozni azzal. Rogy a pénz nem-a Rosszat, hanem a Jói jelenti. Legalá’A is annyira, amennyire a szellemi értékek a Jót és a Rosszat jelentették egyszerre, A pénz érő és ha­talom. Az erőt és a hatalmat, az é'le, két helyzeti végletenergiáiát arra használhatjuk föl, amire ■akarjuk: pénzzel világot meg lehet váíl.oztatm, jóvá vagy rosszá tehetjük. A pénz -nem a Rossz, a pénz a Jó. Halálba vitte a kíváncsiság Amerika a furcsaságok hazája. A furcsaságok között vau egy furcsaság, amely a legfurcsább mind között. A Bábut-napot, amely a .szeret uesek ünnepnapja, úgy ünnepük meg, hogy a szerelme­sek nagy meglepetésekkel halmozzák el egymást. Csritkágóhan történt, hogy a kis WaSan Mária, bár tiz éves volt mindössze, tarka virágokkal díszített papírruhát készíttetett magának. Ezzel akarta ..szerelmét41 meglepni. Anyja távol-létében vette föl a ruhát, a ruha tüzet fagott és mire az anya rohanva megérkezett a lakásba, szegény kis Má­ria halott volt. A furcsaságok furcsasága ez a kis amerikai történet. Egy szerelmes tiz éves lány . . . Váj­jon mi mehetett végbe szivében és fejecskéjében, i miikor szerelmére gondolva magára öltötte a pa- pirruhát. Milyen lehet az a szerelem’, amely elö- j szőr mozdul meg egy tízéves kislány lelkében? Tán oly szűzi és olyannyira más, mint a felnőtt ember szerelme, hogy megrepeszti a szivet és nem bírja el a íöMfeég atmoszféráját. Lehet, hogy ez a szeretem csak azért téved le a földre, hogy lángra lobbanjon: a föídrség érintésétől és lánggal égve visszasz álljon oda, ahonnan égi játék köze­pette a földre tévedt. Mária ruhája meggyulladt és lángszárnyak vitték vissza a kislányt az an­gyalok közé, mert ez a ruha már földi volt, már anyagi, már csalogatás, már nem az a szűzi tisz­taság, ami egy angyalhoz illik. És ennek a cso­dának meg kellett maradnia minden idők végéig. A szerelem istennője nem engedhette, hogy ami földi és égi élet határmesgyéjén áll, földivé le­gyen. Mária abban a pillanatban halt meg, amikor a szeretem szimbólummá vált. Mert szerelem az, ami sohasem nyer kielégülést, ami vágy marad és örök. figyelmet szentel más szempontoknak, ame­lyekről még nem nyilatkozhat. Garay rend­őrtanácsos bizik benne, hogy Pozsonyban rövidesen olyan nyom birtokába int, amely a buda­pesti rablógyilkos személyét le fogta lep­lezni. A rendőrtanácsos szavaiból arra követ­keztetünk/ hogy Leirer Amália ékszereiről vasi szó, ame­lyeket vagy Pozsonyban vagy Szloven- szkó másik városában hoztak forgalomba. Jelentősen számba jöhet egy Pozsony­iján régebben lefogott magyarországi fiatal­ember személye is, akiről ujjlenyomatokat vettek és ezt elküldték Budapestre. — (A jegybank nem vesz fel munkaerő­ket.) A jegybank felállításáról szóló hírek nyo­mán a pénzügyminisztériumba százával ér­keznek alkalmaztatás iránti kérvények. Mint­hogy a Jegybank tulajdonképpen a bankhiva­tal aendáját s ezzel a bankhivatal tisztviselői karát is átveszi, a kérvények benyújtása tel­jesen céltalan. — (A hassal vasúti igazgatótanács ruszin. szkói tagjai.) Ruszinszkói szerkesztőségünk írja: Rohn Szeverin Perecsény, Kout Gyula Be regszász, Masck Ottomár Beregszász a kassai vasurigazgatóság részére szervezett vasúti igazgatótanács ruszinszkói tagjai let­tek, mig póttagokul Porción Károly Aknas/te- tina, Kerlin István Kobasano1vána. Mermel- steiii Adolf Munkács, Mittelmann Mór Ung- vár és Kugler Károly Nagybakta válsztattak meg. Pozsony, február 26. , (Saját tudósítónktól.) A pozsonyi rend­őrség bűnügyi osztálya, akárcsak a buda­pesti, zárt ajtók' mögött nyomoz a budapesti, Leirer-féle rablógyilkosság ügyében- Az uj-; ságiróknak nem árulnak el. semmit, nehogy; a nyomozásban esetleg rontsanak. Garay rendőr tanács os a P. M H. tudósítójának mind-, össze annyit mondott ma. hogy vau nyom, még pedig itt Pozsonyban, de arról egyelőre nem nyilatkozhat A Scíienk-íéle hipnózisban mondott ada­tokon a rendőrtanácsos csak bosszankodott. Kötelességszerüen ő maga személyesen járt utána a Schenkné által megjelölt pozsonyi borbélysegédnek, de semmi pozitívumot nem tudott meg. Egyébként is a rendőrségek között kötött nemzetközi megállapodások I egyik fejezete szerint tilos a nyomozásban 1 hipnózissal dolgozni. Igaz, hogy február 12-én eltűnt Pozsony­ból egy borbélysegéd: Bruckner Vilmos,! akinek a személy leírása magsam ráillik a Schenkné által bemondott borbélysegédre.! Bruckner szőke is, 19 éves is és a lakása1 közel van a Templom-utcához, sőt azzal átellenben, a Ferenciek-tere 4-es számú ház­ban, amelyben a Grenzbote szerkesztősége van. Ez a Bruckner Vilmos egy gyárimun­kás egyetlen fia. aki a Kórház-utcában volt alkalmazva egy borbélymesternél. Tényleg még február 12-ikén tűnt el valószínűleg ön­gyilkossági szándékkal, mert főnöke elbo­csátotta őt. Tudósítónknak az apja kijelen­tette, hogy fia sohasem volt még Budapes-j ten, útlevele seni volt- Fiatal ember, aki most szabadult csak fel. Az eltűnést azért jelentette be ily későn, mert azt hitte, hogy fia visszatér. A pozsonyi rendőrség ezt az adatot te­hát figyelmen kívül hagyja. Sokkal nagyobb Eltemetik Leirer Amáliát Budapesti szerkesztőségünk jelenti tele­fonon: Leirer Amália meggyilkolása ügyé­ben a rendőri nyomozás mai munkája sem hozott fordulatot és nem juttatta közelebb a hatóságokat .a rejtélyes bűnügy kiderítésé­hez- A rendőrség ma megadta az engedélyt a szerencsétlen véget árt Leirer Amália holt­testének eltemetésére, ami csütörtökön vagy pénteken fog megtörténni. Tegnap az esti órákban három cukrászleány kíváncsiságból behatolt a lepecsételt lakásba. A rendőrség előállította és kihallgatásuk után szabadon- bocsátotta őket. Lapzártakor jelenti budapesti szerkesz­tőségünk telefonon, hogy Leirer. Amália el­temetésére a rendőrség még nem adott en­gedélyt, mert egy-kéí napon beiül reméli a gyilkos kézrekerhéséf és akkor a holttestnél íeíemrehivásí akar rendezni, hogy a bűnöst vallomásra bírja, é'é$fn>&SSX; Ú.1H3 TTPSf ?<&¥£& ? ‘S’isz&ss — (A komáromi Spartestüíet közgyűlése.) Ko­máromi tudósítónk jelenti: A komáromi -ipartestűiét harminchét évi fennállása után most tartotta ebben az alakjában utolsó közgyűlését Boldoghy Gyula ipartestületi elnök vezetése alatt. A hatalmas ér­deklődés, mely az ülés iránt megnyilvánult, .a mintaszerű működésű testületnek szólt. A inult évről szóló jelentés meghallgatása után a közgyű­lés megállapította az 'ipartestület folyó évi költség- vetését és elfogadta a múlt évi számadást, mely 62.959 K bevétellel szemben 56.068 K kiadást tün­tet fel. Majd a 260. számú kormányrendelet alap-, ján való újjáalakulás ügye került napirendre és a komáromi ipartestület ez alakjában kimondotta megszűnését és ipar társulattá alakulását; az ideig­lenes vezetőségei megbízta átmenetileg a testület ügyeinek vezetésével és. a felszámolással. A köz­gyűlés az elnök lelkes zárószavaival ért végét, aki az iparosságot összetartásra buzdította. Leirer Alii teenlal m részire akadlak Puzsiiayiai?

Next

/
Thumbnails
Contents