Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-26 / 46. (789.) szám

Csütörtök, Jebröőr 2©.

YfcJtUL %lGYA#7ftRr*P

Popovics Sándor

az aranymérJeg bevezetése ellen foglalt állást

Budapest, február 25.

(Budapesti szerkesztőségünktől.) Amint több ízben jelentettük, a magyar kormány aranymérleg-rendelettervezete már teljesen készein volt és már-már azt lehetett hinni, hogy a legrövidebb időn belül napvilágot is Iát. A minap azonban beleszólt a vitába Popovics Sándor dr., a Magyar Nemzeti Bánik elnöke, aki az egész magyar gazdasági világ meglepetésére

szembefordult az aranymérleg-tervezettel

és a felértékelés álláspontját tette a magáévá. ; Popovics Sándor állásfoglalása azon alapul, hogy a bekövetkezendő valutareform a magyar koronának az angol fonthoz való viszonyából fog kialakulni, aminek természetes következménye, hogy

a mérlegelés csak a mai stabil koronában történhet meg.

A Magyar Nemzeti Bank nagynevű elnökének ezt a szenzációs állásfoglalását Te- leszky János is magáévá tette és most feszült érdeklődéssel várja az egész pénzügyi világ, mi fog ebben a legfontosabb kérdésben történni E. Á.

A Falx-féle kaszagyár csődöt kért maga ellen

Milliós passzíva — Az Agrárna Banka cserben hagyta a vállalatot

Pozsony, február 25.

(Saját tudósítónktól.) A Falx-féle kaszagyár részvénytársaság tegnap csődöt kért maga elten a pozsonyi törvényszéktől. A P. M. H. annak idején megírta, hogy a Falx-féle kaszagyár mintegy öt-hat millió passzívával fizetésképtelenségbe jutott, majd a hitelezők csődöt kértek ellene. Mielőtt a törvényszék elrendelte volna a csődöt, hirtelen beadták a kény szer egyezségi eljárás iránti kérvényt, amit a törvény értelmében előbb keli elintézni. Décsy dr. törvényszéki bíró annak idején a kényszeregyezségi eljárást te is folytatta, meg akarván, menteni azt a sok kis ex'isztenciát, akiknek a kaszagyárban részint min/t részvényeseiknek, részint mint hivatalnokoknak és munkásoknak érdekeltségűk volt. A kényszeregyezség létre is jött 35% meOíett. Úgy látszik azonban, a gyár még ezt sem tudta fizetni a hitelezőknek, akik utóbb J5%-kal is megelégedtek volna.

A passzívák időközben folyton nőttek, úgy, hogy meghaladják a nyolc-tsz millió koronát. Az Agrárna Banka a kényszeregyez- ség megkötésekor vállalta a vállalat hitelezőinek kielégítését. Úgy látszik azonban, utóbb meggondolta a dolgot és csődbe hagyja menni a vállalatot, Megjegyzendő, hogy a gyár egész berendezését egy igen gyors tenmimusu árverésen az Agrárna Banka vásárolta meg, úgy, hogy a hitelezők ‘közül többen ez etem erélyesen felszólaltak és a bankot följelentéssel fenyegették.

A törvényszék — amint értesülünk — elrendeli a csődöt a részvénytársaság ellem.

(r. i.)

— Csehszlovák-osztrák szerződés a határ- menti forgalomról. Néhány hét e.őtt kötötte meg Ausztria Csehszlovákiával a határmenti forgalom szabályozására vonatkozó szerződést, amely azonban még nincs ratifikálva. Az osztrákok ugyanis be akarják várni a nemzetközi viziutak jogállására vonatkozó szabályozást.

— A cukor árai a Jövő kampányban. Értesüléseink szerint az érdekelt körök megkezdték a tanácskozásokat a jövő cukorkanrpány ármegállapításaira vonatkozólag. Tedntettel arra, hogy a oukoradó semmi s®in alatt nem emelhető magasabbra, másrészt annak leszállítása sem jöhet szóba, az illetékes körök úgy döntöttek, hogy a cukor árait változatlanul meghagyják, vagyis 100 kg cukor ára továbbra Ss 440 Kő lesz.

— Az Oroszországba szállítandó mező- gazdasági gépek. A Mezőgazdasági Gépgyárak Szövetsége tegnap ülést tartott és arról tanácskozott, hogy az oroszországi csehszlovák koionisták számára? mezőgazdasági gépeket szállítsanak. A külügyminisztérium 15 millió Kő hitelt biztosított az ily gépek szállítására, ez azonban a következő szállitmány- nyal ki lesz merítve s igy a gyárosok arra törekszenek,. hogy a?z akciót esetleg kormánygarancia mellett tovább folytassák.

— A részvénytársaságok ügyvitele. (A

Tébe-könyvtár 2. számú kiadványa.) A magyar közgazdasági szakirodalom nagyjelentőségű pártolását látjuk abban az akcióban, mely Tébe-könyvek kiadását tűzte ki céljául. Halász Ferenc dr., a Hermes bank igazgatója és Vári Rezső dr. szerkesztésében most jelent meg a Tébe-könyvtár újabb kötete: „A részvénytársaságok ügyvitele/' Ennek a kötetnek, mint általában a Tébe-kömy- veknek az adja meg különös értékét, hogy bennük az elmélet és gyakorlati tudnivalók oly sikeresen egyesülnek, hogy a részvény- társaság funkcionáriusai és a szakkörökön, kívül a nagyközönség is alapos és megbízható tájékozódást szerezhetnek az adott tárgyAttila kincse

A P. M. II. számára irt eredeti kalandor regény Irta: Szentmlhályi Ödön (3)

Csöndesen beszélgetve bandukoltak a Rathauskelier felé, el is volt foglalva valamennyi asztal, mire nagysokára odaérték. Csőik a bejáró közelében, az egyik asztalnál lett volna éppen két hely, de az asztalnak döntött széliek elárulták, hogy már azokat is lefoglalták.

Az asztalnál valami barátságos képű német turista üldögélt 17—18 esztendős ka- maszfiával. Többször az ajtó felé tekingettek, mint akik várnak valakit. Az idősebbik mosolyogva köszöntötte a professzort, amint tétovázva elhaladt asztaluk mellett.

— Tessék csak ideükiá, tisztelt tanár ur! Igaz, hogy a másik fiamat, meg a menyemet várjuk még, de azok, tudj* Isten, mikor kerülnek elő a kószálásból. Különben Ringeisen mechanikus vagyok Münchenből, ez meg a Szepi fiaon. No, köszönj hát a tanár urnák, aki ugyan aligha ismerheti a magamfajta egyszerű embereket, de mi annál jobban ismerjük és büszkék vagyunk rá, hegy földiéi lehetünk. Tessék csak kényelmesen helyet foglalni.

A professzor barátjával együtt kedélyesen kezet rázott a szaporabeszédű földivel, meg szerelmetes csemetéjével, aztán helyet foglaltak és megrendelték az ebédjüket.

— Hát maguk, kedves Ringeisen uram, ml járatban vannak itt, híres-nevezetes Becs városában? — kérdezte a professzor kanala- zás közben, de aligha álmodta meg, hogy minő végevárhatatlan szóáradat zsilipjét nyitja meg udvarias kérdésével.

— Tetszik tudni, tisztelt tanár ur, néha az ilyen magamfajta szegény embert is elfogja a vágyakozás, hogy egy-két napra kikeveredjen á mindennapi gondok taposómalmából. Összeraktunk hát egy pár fölösleges garast, aztán nekiindultunk világot látni. Az anyjuk nem akart velünk tartani, mert az 5 kilencven kilójával kicsit mégis csak fáradságos lett volna neki az ut. Mi majd csak kibírjuk valahogy. A másik fiam, meg a menyem holnap már tovább mennek dél felé, de én, meg a Szepi gyerek még itt maradunk egy pár napig. Tetszik tudni, nemrégiben végezte el ez iparművészeti iskolát, most aztán alig tudom kihuzgáilm a múzeumokból. Mindent meg akar tapasztal ni és mindjárt le is rajzolja, ami megtetszik neki. Ma is az udvari régiséggyiijteménybe.n voltunk. Szeretett vma leiajzolni holmi ócska aranycsöbröket, amiket — mint máshol a krumplit — a főidből ástak ki... Hol is. te Szepi?... Ja, igen, odaát Magyarországon. Hanem bizony hiába jártunk. Üres volt a szekrény. Azt mondták... No né! Persze... hogy előbb nem gondoltunk rá! Biztosan tanár ur az a híres külföldi tudós, aki tanulmányozza őket. Isten tartsa meg, kedves tanár ur! Ha tudtuk volna...

— Akikor nem szidtak volna annyira, — egészítette ki a professzor jóizü kacagás közben Ringeisen papa félbeharapott mondását.

— Hogy az igazat megvalljarn, egy kicsit bizony, lógott az orrunk. No de sebaj, majd megnézzük holnap, vagy holnapután. Kiilönben tőlem akár a földben hagyhatták volna valamennyit, hanem a Szepi gyerek veszkődik értük.

— Akkor pedig mégis csak baj van a kréta körül, mert az a híres külföldi tudós még holnap, meg holnapután sem készül el a

körből. „A részvénytársaságok ügyvitele** hat részre oszlik, melynek rrrndegyikét elsőrendű szakember irta. A részvénytársasági cégjog Biber Dezső törvényszéki tanácselnök munkája. Az iparkérdések fejezetét Szekeres Róbert dr. cs Kováts Endre székesfővárosi ipariigyi előadók irták meg. Érdekes fejezetei a könyvnek: A könyvelés és a mérleg ellenőrzése: Katona Lajos dr.-tól, a Pénzintézeti Központ jeles igazgatójától és az „Adóügyek44 című fejezet Halász Ferenc dr. tollából. Az illetékek kérdését Koós István pénzügyi tanácsos fejtegeti a műben, végül az Alkalmazottak jogviszonyait Nászay Károly Ítélőtáblái bíró ismerteti. A könyvet nagy érdek'ődéssel fogadták az utódáűamokbari is. Megrendelhető a Tébe kiadóvállalatnál Budapest, V., Dorotva-u. 9. és a Prágai Magyar Hírlap utján is. Ára 100.000 m. korona.

— Kölcsönösen értékesítik a magyar-csehszlovák régi tartozásokat. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Csehszlovákia és Magyarország között máir légen létrejött pénzügyi megegyezés értelmében kölcsönösen össze fogják írni a csehszlovák áHampo'gárokrak a magyarokkal szemben és a magyar állampolgároknak a csehszlovákokkal szemben fennálló tartozásait és követeléseit. Az ügy merftórikus elintézésére azonban még külön egyezményt keM kötni. A TÉBE értesülése szerint a csehszlovák bankszövetség és a magyar pénzintézetek országos egyesülete között már érdemleges tárgyalások indultak meg ez ügyben, amelyek ma kedvező eredménnyel befejeződtek. A magyar bankok magyar állampapírokat szereztek arra a célra, hogy a kiegyenlítendő egyenleget azokkal fedezhessék. Ugyanilyen módon egyenlitik ki a csehszlovák bankok is a szövetség terhére mutatkozó egyenleget.

— A csallóközi ármentesitö társulat választmányi ülése. Komáromból Jelentik: Az Alsóesalló- közi és csi'lizközl ármentesitö és belvizlevezeíő társulat választmánya Bartal Ferenc elnöklete alatt Komáromban szokatlan nagyszámú tagok részvéte mellett ülést tartott. A minisztérium részéről mint megbízott Víest Dusán építészeti főbiztos jelent meg s az előadói tisztet Bálint István műszaki tanácsos, igazgató látta el. Napirend előtt az elnök melegen üdvözölte az uj választmányi tagokat, köztük Novotny Richárd dr. járási főnök, alelnököt, és részletesen beszámolt a társulat részére előnyösen szerzett uj belföldi kölcsön felvételéről. Majd kimondotta a választmány, hogy a prágai mezőgazdasági kiállításon a társulat nészt- vesz* megalakította a fegyelmi és nyugdijválaszt- mányt, az alkalmazottakra, nézve előnyösen megváltozatta .a nyugdijs^abáíyzatot, kérvényeket intézett' el s végül Naigy Nándor .áléinak inditvlnyá- ra a kískeszif. töltésszakasz megerősítéséhez szükséges : területek kisajátításának ménéi előbbi keresztülvitelét határozta el.

— Az utódállamok börzekonferenclája Pozsonyban. A pozsonyi börzekörökben sokat beszélnek arról a tervről, hogy az utódállamok egy börzekonferemdát tartsanak Pozsonyban. Eme konferencián főleg a tőzsdei titkárságok tárgyalnának a bÖTzei ügyletek közös szabályozásáról.

— A Pozsonyi Általános Bank osztaléka. A Pozsonyi Általános Bank Rt. március 14- én tartja közgyűlését és az igazgatóság 8 százalék osztalékot javasol, Az elmúlt évben 1,947.654 Ke tiszta nyereséget mutart ki az intézet a tavalyi 1,719.053 Kc-el szemben és a tartalékalapot 600.000 Kc-vel növeli.

mimikájával és addig bizony holmi közönséges látogatóknak nem mutogatják az arany- csöbröket, — válaszolta a professzor és akkorákat kacagott, hogy majd megakadt a torkán a falat. — Hanem azért, kedves Szepi barátom, kár volna a fejedet bunaik eresztened. Majd megkérjük azt a híres külföldi tudóst, hogy vigyen fel magával holnap reggel a laboratóriumba, ott aztán megnézheted kedvedre azokat a híres aranyibrikeket, sőt meg is örőkMieted őket a vázlatkönyvedben. Hanem arra a vázlatkönyvre magam is kiváncsi vagyok ám! Ide vele!

A Szepi gyerek örömében majd, hogy kezet nem csókolt a professzornak. Kerek, rózsás arca csak úgy sugárzott a boldogságtól, amikor mappáját meglehetősen félszeg mozdulattal átnyújtotta.

— Ejha! — kiáltott fel Pfeffenkorn professzor meglepetten, amiint a lapok közé pillantott. — Ennyit mégsem néztem volna ki ebből az inci-fin ci urficskából! Nézze csak, kedves kolléga, micsoda pompás, ötletes dolgok.

A két tudós belemerült a vázatok tanulmányozásába, Ringeisen papa pedig hízott a boldogságtól és jelentős pillantásokat váltott reményteljes fiacskájával.

— Kolosszális! Fenomenális! — ismételgette az öreg tudós lelkesedéssel. Még az ebédjéről is megfeledkezett. Alig tudta letenni a Szepi gyerek remekeit.

Ebéd után Ringeisen ur bucsuzkodni kezdett:

— Úgy látszik, az enyémek ma megint elkószáltak valamerre s igy már csak vacsorakor akadunk össze. Igazán nagyon boldog vagyok, hogy helyettük igen tisztelt tanár úrral és a doktor úrral ülhettem egy asztalnál.

Í

n valamin! minden

^ Stt férfidivatcikk kapható

111!P| Salz József

!dü 1 Praba I., Celetna 19.

— A kühöldl ipari só behozatala. Annak idején jelentettük, hogy a pénzügyminisztérium a leghatározottabban elutasította a timáripar ama követelését, hogy a cserzéshez szükséges ipari só a külíö'dről szállittassék. A tímárok azzal okolták meg kérelmüket, hogy a csehszlovák só nagy- mennyiségű vasat tartalmaz, amely a bőr kidolgozását károsan befolyásolja. A pénzügyminisztérium szakértői szerint a vas a sómalmok vas- alkatrészeiből került a sóba, amely más őrlési módszerrel eltávolítható. Az ismételt próbaőílésdv azonban azt bizonyitották be, hogy a vas a csehszlovák sónak jelentős alkatrésze, amelyet a ’eg- óvatosabb kezeléssel sem lehet eltávolítani. A tímárok most újabb akciót indítottak a külföldi só behozatalának engedélyezése iránt.

— A gyémánt kiviteli tilalma Délairlkában. A Kapföld kormánya törvényjavaslatot készített a gyémárn'tbányászat ellenőrzéséről, amely a gyémánt kivitelét a hatóságok engedélyéhez köti.

— Az utódállamok érdeklődnek a budapesti tenyészállatvásár iránt. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Értesülésünk szerint a Bács-Bodrogmegyei gazdasági egyesület jóminöségü tenyészállatokat szándékszik vásárolni a? budapesti tenyészállat kiállításon. A Torontál-megyei gazdasági egyesület is jelezte, hogy vásárlási szándékkal meg fog jelenni az állat vásáron. Ezenfelül Jugoszlávia más részeiből is tömegesen érkeznek érdeklődések a vásár vezetőségéhez és számosán jelentették, hogy vásárlási célból megjelennek a vásáron. Ezek alapján remélhető, hogy az idén a tenyészállat kiviről az eddiginél jóval nagyobb méreteket fog ölteni. A román földmivelésügyi miniszter megbízta Constantinescu dr.-t a bukaresti állatorvosi főiskola állatenyésztési tanszékének tanárát, hogy tanulmányozás céljából személyesen jelenjen meg a vásáron. Ezenfelül felhívta a bukaresti kormány a varmegyei állattenyésztési bizottságot, hogy kisérjék figyelemmel a budapesti vásárt és lehetőség szerint vásároljanak ott. A román kormánynak ez az érdeklődése rendkívül nagy megelégedést váltott ki. bár a vaiutár's viszonyok miatt aligha tehet remélni, hogy Romániából' jelentősebb vásárlások történjenek. Reméljük, hogy a sziovenszkói gazdák is nagy érdeklődéssel fognak a vásár felé fordulni, mert hiszen a legutóbbi vasár alkalmával is több, mint hat vaggon elsőrendű tenyészállatot szállítottak el Budapestről Csehszlovákiába. A vásár igen nagy sikerűnek Ígérkezik.

— Fizetésképtelenségek. A csehszlovák hitelezők egylete a következő fizetésképtelenséget jelenti: Schönfeld Márton Mezöla- borc, Tauberer Erich Zsolna, Namyslov István Ungvár, Zuckermann Károly Nagyszőlős, Frieder L^jos és neje Ungvár, Lövinger Dávid Pöstyén, Kráusz Israel Ungvár, Schvarc Sámuel Kassa, Hackenberger Károly Pozsony, Auslánder és Mittelmann Munkács.

Az Isten áldja meg önöket, uraim!

— Viszontlátásra, kedves Ringeisen uram, hiszen még látjuk egymást, — búcsúzott a professzor is. — Te meg, kedves Szepi barátom, pontos légy ám! Ha kilenckor el nem csípsz a kapuban, akikor holnap már nem juthatsz be az ígéret földjére. Aztán a vázlatkönyvedet otthon ne felejtsd!

Szepi urfí boldogan vigyorgott és esetlenül hajlongva, szorongatta a professzor kezét. Pfeffenkorn professzor hosszan elgondolkodva nézett utánuk. Rohrbacher doktor meg is kérdezte:

— Úgy látszik, Szepi urfi megnyerte a tetszését, kedves professzorom. Kétségtelenül tehetséges a gyerek.

— Igen, de most mégis inkább az apjára gondoltam. Mindjobban megerősödik bennem az a meggyőződés, hogy már találkoztam vele valahol. Csak arra nem tudok visszaemlékezni, hogy hol, mikor és milyen körülmények közötte.

— Hát persze, Münchenben, a Hofbráu- hausban — válaszolta a doktor jóizü kacagással.

— Nem. Nem futólagos találkozás volt, de sehogy sem tudok rájönni. Lássa, ilyen a vénember.

V.

A Szepi gyerek pontos volt. Már jóval kilenc óra előtt ott sétálgatott a volt császári muzeum kapuja előtt. Hóna alatt ott szorongatta a rajzolómappáját. Amikor úgy kilenc óra tájban Píefíerkom professzor ur is megjelent a láthatáron, örvendezve eléje sietett és a boldogságtól szélesre húzódott, nevető arccal üdvözölte.

(Folyt, köv.)