Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-26 / 46. (789.) szám

Csütörtök, febrtrlr 26. pRÁGuMAG&R7fan& 7% Rendkívül szigora lesz a jugoszláv sajtótörvény Belgrád, február 25. Az uj szkupstinap elé legelőször az uj sajtótörvényt terjesztik be. A törvénytervezet igen szigorú, igy például a felelősséget az egyes cikkekért, melyet eddig csak a felelős szerkesztő viselt, most a szer­ző, a megfelelő szerkesztő, a kiadó és a nyomdatulajdonos is viselni fogja1. A büntetés három évi fogház és 50.000 dinár pénzbírság lehet Azonkívül külön kártérítést is köve­telni fognak a cikkek által sújtott felek kárta­lanítására. A sajtópörök lefolyását meggyor­sítják, hogy a törvényes szankciók hatáso­sabbak legyenek. Románia angol orientációja Angol tőkével hatalmas iparvállalatokat lé­tesítenek — A P. M. H- eredeti tudósítása — Bukarest, február 25. Constantinescu Tancred kereskedelem­ügyi miniszter hazaérkezett Bukarestbe és beszámolt a sajtó képviselőinek útja ered­ményéről. Constantinescu akkor utazott külföldre, amikor a román pénzügyminiszter látta, hogy ö maga könnyű szerrel nem tud eredménye­ket elérni, viszont engedményeket tenni nem volt hajlandó, igy azután Constantinescu Tanerődre bízta a tárgyalásokat, akit a kül­föld meglehetősen szívesen fogad. A keres­kedelemügyi miniszter útja szoros összefüg­gésben áll az állami vállalatok kommerciali- zálásával. A kormány legfőbb gondja Romá­nia harcképességének az emelése volt és azok az eredmények, amelyeket Tancred Constantinescu a külföldön elért, elsősorban a hadianyagot gyártó üzemek létesítésére vonatkoznak. Constantinescu Tancred utjának pozitív eredményed teljesen az angol orientációt igazolják, azt. hogy Románia már nem orientálódhatik Franciaország felé, legalább is pénzügyileg nem. Franciaország, amely egykor a világ bankárja volt, ahol minden állaim kötvényét könnyűszerrel lehetett elhelyezni a nagy tő­kebőség következtében, ma már megszűnt hitelt exportáló állam lenni- így Románia az angolok felé kénytelen orientálódni, ami az országnak csak hasznára válik- A kereske­delemügyi miniszternek sikerült Angliában megfelelő összeköttetésekre szert tennie. E tárgyalások eredményeképp Románia a leg­közelebbi jövőben három igen jelentékeny tízemet hív életre az angol töke segítségével. Az első egy igen nagyszabású vasgyár, amely mindazon nehézvasgyártmányokat fogja előállítani, amelyeket a Resica nem tud gyártani és amely gyárat úgy fognak beren­dezni. hogy az háború esetén lövegeket is készíthessen* A második gyár lőfegyvereket, revolve­reket fog gyártani s ezek alkatrészeit. A harmadik létesitendő gyár a repülő­gép. automobil, autocamion és tank-gyár, amelyben az angol Armstrong-cég participál. Ezen gyár már ez év április havának első napjaiban megkezdi építkezéseit és két év alatt teljes üzemmel kell dolgoznia. Az Arm- strong-gyár részvétele világosságot vet a hadsereg repülőgéprendeléseire is. az úgy­nevezett repülőgép-panamára. Most már vi­lágos, miért adta a román kormány a rende­lést az Armstrong-gyárnak. Mindhárom vállalat a kommercializálási törvény rendelkezéseinek szigorú szem előtt tartásával létesül. Azokban a román tőkének lesz a túlsúlya, inig az angolok a műszaki vezetést fogják kezükben tartani. Amint a kereskedelemügyi miniszter ki­jelentette, megállapodások folytán a Skodáékkal való tárgyalások már tárgytalanokká váltak. Az angol gazdasági befolyás tehát telje­sen felborította a csehszlovák ipari érdekek balkáni expanziójának tervét. Viator. Chamberlain nem áll meg Parisban Kétséges, lesz-e egyáltalában uj szövetségközi konferencia London, február 25. Beavatott körök sze­rűit nem valószínű, hogy Chamberlain külügyi államtitkár, aki a jö­vő hét vége tolé Genfbe utazik a népszö­vetségi tanács ülésére, utazását Párisban megszakítaná, Az angol lapok kétségbevonják, hogy a kölni zóna kiürítéséről és a szövetségközi el­lenőrzőbizottság jelentéséről tárgyaló inter- alliált konferenciát egyáltalában megtart­ják-e. Ha szó lesz e konferenciáról, akkor azt csakis március közepén tarthatják meg Brüsszelben. De döntés eddig egyáltalán nem történt még s angol beavatott körök szkeptikusán ítélik meg az egész tervet. London, február 25. Az alsóház népszö­vetségi bizottsága ma débi+án megkezd? a vitát a genfi tegyzőkönyvről. Az első szónok Macdonald lesz. fii van a Képviselőhöz legközelebbi ülésével? A belpolitikai helyzet igen súlyos — Ütött a koalició utolsó órája — Mit tegyen az ellenzék? — A P. M. H. eredeti belpolitikai értesülése — Prága, február 25. A kormány németnyelvű félhivatalosa ma reggel azt a hirt közölte, hogy a képvi- seíőház legközelebbi ülését március ötödikére, csütörtökre hívta össze a parlament elnök­sége. A lap az ülés napirendjét is lehozta, amely szerint elsősorban a Prágáiban felállí­tandó Masaryk-katonákórházról szóló javas­lat nyernie elintézést, továbbá a mérnet szociál­demokratáknak a pásztor levélre vonatkozó interpellációjának sürgősségéről szavazna a ház. Annyit a félhivatalos is beismert, hogy a koalícióban még mindig nem jött létre meg­egyezés emez interpellációra vonatkozóan. A cseh néppárt képviselői és szenáto­rai holnap, csütörtökön közös klubértekez­letet fognak tartani az egyházpolitikai kér­désekről s az ott hozandó határozattól függ egyrészt a cseh néppárt további magatar­tása, másrészt a koalíció sorsa is. A délelőtti órákban kérdést intéztünk a képviselőhöz elnökségéhez arra vonatkozóan, hogy a Prager Pressének a ház összehívására vonatkozó jelentése megfelel-e a valóságnak. Ott azt a váratlan feleletet kaptuk, hogy a hír nem felel meg a valóságnak. A kép- viselöház elnöksége egyáltalán nem is fog­lalkozott még a ház összehívásának kér­désével. Nyilvánvaló tehát, hogy a kormány né­metnyelvű félhivatalosa szándékosan és tudatosan iközöil a valóságnak mieg; nem felelő híreket, hogy ezekkel a közönséget tévedésbe ejtse. Szándékosan és tudatosan te­szi ezt, mert a Prager Presse szerkesztőségé­nek is módja lett volna illetékes helyen be­szerezni az információit. A Nár. Listy ugyancsak ma reggeli fá­mában bejelentette, hogy a belpolitikai helyzet igen súlyos és komoly aggodalmakra ad alkalmat. Teljesen ehnérgesitette a helyzetet az, hogy a szocialista csoportok a legerélyesebb hatósági beavatkozást követelték a pásztor­levél szerzői és terjesztői ellen, amire a cseh néppárt is sürgős interpellációt nyújtott be a kormányhoz azzal a kérdéssel, hogy miiként akar a kormány eljárni, illetve miit szándék­szik tenni ebben az ügyben. Valamint a szó* clalisták, úgy a néppárt jottányit sem enge­dett ama követeléséből, hogy a kormány a két, egymással merőben elenikező sürgős in­terpellációra a választ feltétlenül adja meg. A helyzet komolyságát az is jellemzi, hogy a k ép visel őház március elejére tervezett irfését bizonytalan időre kellett elhalasztani. A koa­líció sorsa a cseh néppárti képviselők és sze­nátorok holnapi khibülésén fog eldőlni. Két­ségtelen az is, hogy a cseh néppárt eddig is, a jövőben is csupán defenzív harcot folytat s azt követeli, hogy a szocialisták éles offenzi- vájukat is szüntessék be. Ha a cseh néppárt holnap harci állást foglal el, úgy a koalició sorsa holnapután meg van pecsételve. Köztudomású, hogy a Nár. Listy volt az a lap, amely a koalíciót mindig a végsőkig védelmezte, a koalíció belviszályáit takargatta, most ez a lap is őszintén bevallja, hogy ütött az uto’só óra és hogy a koalíció sorsa hajszálon függ. Ezt a hajszálat a cseh néppárt tartja s rézetünk szerint, még ha oly erősen is tartja, igen nagy kérdés, hogy a rajta függő politikai kérdések nagy súlya ailafct nem fog-e elsza­kadni. Az ellenzék további magatartásának módja — nézetünk szerint — a következő lehetőségek között mozog: Ha a koalició egy­sége megmenekülne, vagyis a cseh néppárt is a pásztorievél-interpelláció sürgősségét fo­gadná él, úgy az ellenzéknek okvetlenül továbbra is pasz- szivitásban kell maradnia; bizonyos ugyan­is, hogy a koa'iciót nem fogja megmenteni a kormány nyilatkozata és válasza s igy a* ellenzék aktiv részvételének nincs célja. Ha viszont a koalició szocialista csoport­ja a sürgősség mellett, a néppárt ellene sza­vaz, úgy az ellenzéknek is okvetlenül részt kell vennie a vitában. A pásztorlevél tizenötödik szerzője Prá ga, február 25. Az utóbbi hetek belpolitikai eseményei­nek gazdag változatában egy időre háttérbe szorult az a régebben sokat feszegetett kér­dés, hogy ki a pásztorlevél szerzője. A cseh szocialista sajtó fantáziája eddig tizennégy helyen kereste azt. A nemzeti de­mokrata Nár. L'sty azonban még ezze' a te­kintélyes számú szerzővel sem volt megelé­gedve s most pozsonyi tudósitója fe’fcdezte a tizenötödik szerzőt. Erna lap jelentése szerint a pásztorlevé'nek nem az volt a célja, hogy a koalíciót összeveszne, hogy az egyházat védje, hogy a szocialistákat felizgassa, ha­nem sokkal komolyabb célja volt, még pedig az, hogy a csehszlovák állam alapjait aláássa. Ilyen munkára csak a budapesti propa­ganda képes. Ki csinálta tehát a pásztorleve­let? Senki más, mint a budapesti csehszlovák- ellenes propaganda pozsonyi exponense, a Slovák főszerkesztője, Tuka professzor. A koaHció azonos az állammal. Ha a pásztorlevélnek sikerül szétrobbantani a koa­líciót, az állam léte is alá van aknázva. — Mondanunk sem kell talán, hogy Nár. Lis­ty eme jelentése milyen célt szolgál. Kraniá- rék féltik legjobban a bomladozó koa'iciót s most ilyen kitalált hírek nyilvánosságra ho­zásával akarják befolyásolni a cseh néppárti képviselők és szenátorok holnapi elhatáro­zását. Krisztus szellemében is egyek legyenek. A londoni titkos szekta tükörképe ennek a tör­téneti szektának és értesülésünk szerint a rendőrségnek sikerült borzalmas dolgokat felfedeznie, de ezeket titokban tartják.** Mikor Isaácson végigolvasta a hirt, azon­nal tudta, hogy senki másról nem lehet szó, mint modelljéről és az angol hölgyről. Akko­riban Londonból visszajött a festmény és le­vele válasz nélkül maradt. A festmény a pad­láson hevert és uj munkái közepette teljesen megfeledkezett róla. Most lehozatta a fest­ményt, megtisztította s feltétette az állványra. Majd hogy föl nem kiáltott boldogságában! A megváltó arca oly tisztaságban ragyogott és oly óriási hatással volt a festőre, hogy min­den újabb munkáját felülmúlta. Isaácson mü­vét gondosan tanulmányozta és kérlelhetetlen szigorral megállapítótta a hibákat. Tudta, hogy a naturalisztikus festészet eme módsze­re régen túlhaladott álláspont volt, hogy a struktúra, a térelosztás és a vonalvezetés az uj technika szempontjából ma már nem áll­ták meg a helyüket. Hiszen 5 maga is azóta nagyot fejlődött. De túl minden bántó hangon hozsannát orgonázott az ő megváltójának csodaarca, amely dicsérte a mestert, aki ezt a müvet alkotta. Isaácson alig tudott megválni a képtől. Mi volt ez a Krisztusfej? És hogy volt lehet­séges az, hogy ez a régi kép az újakat felül- J múlta? Hogyan függött össze az ebből a képből kiáradó csoda a londoni titkos szek­tával ? Ezekre a kérdésekre senki sem adott vá­laszt. Másnap becsomagoltatta a képet és fel­vitette a padlásra. Azután elfordulva az em- lélektől a zseni erejével uj munkába kezdett. ± A nagy retrospektív kiállításon a minisz­ter megszorítja a mester kezét: — Az ország büszke lehet magára, ta­nár ur! Isaácson szerényen elhárította a dicsére­tet. Épp most múlt hatvan éves és dicsősége magaslatán áll. — Úgy van, ahogy mondom — folytatja a miniszter — és hogy meggyőzzem szavaim ' igaz voltáról, kormányom nevében engedje meg, hogy ezt a kitüntetést a gomblyukába tűzzem. Szünet után Isaácson megható tfan megköszöni a kitüntetést, de a tortúrának még nincsen vége: — Uton-utféíen hallja az ember, uraim, hogy mesterünk fiatal korában egy nagy Krisztusképet festett és bár mindenki azt mondja, hogy rendkívül értékes mü, ezen a kiállításon hiányzik . . . Nem fogjuk tán mégis egyszer megszemlélhetni? Isaácsonba belenyilaltik a szó. Másod­szor feledkezett meg a műről! — Honnan tudja, kegyelmes uram . . . — Egy miniszter mindeart tud — nevet a kegyelmes ur és szívélyesen elbúcsúzik a művésztől. Mikor a festő haza érkezik már majdnem este van. Néhány pillanatig kalappal a fején megáll a szobában azután gondolatokba mé- lyedten megnyomja az íróasztalán lévő gom­bot és a szolga belép. — A padláson van egy nagy kép. Hoz­za le! A szolga meghajol és mielőtt eltávozik, egy nagy borítékot nyújt át. Isaácson egy da­rabig a kezében tartja és várja, hogy a szol­ga a Krisztus-képet lehozza. Ma őt kit any- nyira ünnepeitek, semmi sem érdekli oly na­gyon, mint ez a kép. Az öreg ember, aki már kenyere javát megette és kétségkívül az or­szág első művésze, ma olyan kiváncsi, mint a gyerek. Valamiképp meg van arról "vözöd- ve, hogy életének legmélyebb értelmét ebben a fiatalkori műben fogja megtalálni, bár nem tudja miképpen ... A müvet már kétszer fe­lejtette el, olyan pillanatban, melyek életé­nek mérföldkövei voltak . . . kétszer . . . „------------és mielőtt, hogy megszólalna a kakas, háromszor fogsz engem elárulni.. -------ezt a szózatot hallja hirtelen Isaácson és valami mond'hatatlan félelem vesz rajta erőt. A szolga behozza a képet és felállítja. Már sötét van. Mikor a kép elé akar lépni észreveszi, hogy kezében levelet tért. Fel­tépi és olvassa; „London, a postabélyegző napja. Isaácson tanár urnák Berlinben. Alulírott bíróság az angol király őfelsé­ge nevében egy Krisztián Sch. nevű embert, aki berlini illetőségű, gyilkosság miatt kötél­általi halálra Ítélte, ő felsége az angol király a kegyelmi kérvényt elutasította. A gyilkos utolsó kívánsága az, hogy még egyszer be­széljen tanár úrral s ha lehetséges még egy­szer megtekinthesse azt a Krisztus-képet, amelyet ön festett róla. Alulírott biróság arra kéri önt, hogy ezt az utolsó kívánságot tudo­másulvenni méltóztassék és hogy azonnal fe­leljen, miszerint lehetséges volna-e, hogy ön ideutazna. Az utazás, a tartózkodás és a kép szállítási költségeit az angol állam viseli.** Isaácson ránéz a képre és visszatántoro- dik. Az este leszállt és sötétség ‘borította el a szobát. A sötétségből a Krisztus-arc úgy ra­gyogott elő, hogy a festő kénytelen volt a szemét behunyni--------------­És k ét nappal a történtek után festmé­nyével együtt útban volt London felé. (Vége következik.) Szőnyegek, ftiggönyök Wtoviuoéte és Goiilen bulorkelmék Karamani fiig^öntgwlc, áeriiöK és átfveiök SEiuwvin és Tussor Sioórok síép választékban Tiiggoou 54 Ké Szönge^ 9 Kí-tél. Váry Gyula Kassa, Fő-u. 76. Szentháromság- szoborral szemben

Next

/
Thumbnails
Contents