Prágai Magyar Hirlap, 1925. február (4. évfolyam, 26-48 / 769-791. szám)

1925-02-20 / 41. (784.) szám

* Alusznak a világfiirdők A P. M. M. kiküldött munkatársának jelentése II. Karisbad, február 19. Az idei féli szezon — amint ezt már a múltkor megütttam — csúnyán befagyott, il­letve, minthogy nem fagyott, hát — vízbe esett. Minden részvétem a marienbadiáiké! A lefoglalt gyógyforrások ügye időköz­ben megoldást nyert. A „Földhivatal1 ‘ tudva­lévőén lefoglalta a premontreiek tulajdonában lévő föíidek, erdők, területek legnagyobb ré­szét. Közöttük azt a. területet is, ahol a gyógy­forrásaié fakadnak ^Kolonnáidé, Ferdínands- b rumién stb.). A TepjA-alapítvány (Stift-Tepl a hivatalos neve) megfellebbezte az ügyet. A feí^bbezésnek a gyógytorrásokra és a für­dőkre vonatkozóan hely is adatott és így Marietibad fellélékzett: a források továbbra is a S'tift kezében maradnak. Ez év június Íó-ig az eddigi bérlő, a Kurpadítgeselfechaft látja el a források és a fürdők kezelését és níiindenesetre üzembe helyezi a Teptier-Hants, HMibmayr-Haus és Goldener Mügéi című elsőrangú szállodáit. Hogy mi lesz junius 16-ika után, ez még a legközelebbi heteik titka. Nagyban készül az idei szezonra a Hotel­ul id Bádcr-A.-G. is, amelynek nagyszerű ob­jektumai vannak Marienbadban. Legelsősor­ban itt a Miramonte-palota. A fürdő központ­jától külön, rövid nt vezet ehhez a valóban gyönyörű szálloda-kastélyhoz. amely kiváló ízléssel van berendezve. Bauer vezérigazgató a ilegna0robb áldozatok árán most is nyitva tartja a szállodát, amelynek világvárosi relá­cióban is elsőrangú helyiségeiben táncol min­den délután Marienbad „haute-voJéeja't Áz idei farsang minden kellemes eseménye a Scbloss-Miramontéhoz kapcsolódik. Az Os- borne- és Balmorai-szállodáikiat, két luxusház egymás mellett a Kaiiserstrassén, közös hall, illetve tánc- és színházterem fogja már má­jusban összekötni. A „Rübeziaibl" és a „Pano­ráma", Marieníbad két legmagasabban fekvő és. legjobban frekventált helye ugyancsak a Hotel- és Bader-A.-G. tulajdonában vannak. Karisbadban az előkelő Savoy-W estemd -szál- loda (itt lakott a múlt nyáron Masaryk köz- társasági elnök) és annak dépendeuceai van­nak a társaság birtokában. A téli Marienbadban néhány kellemes hely kedélyes tartózkodást nyújt. Az Engli- seher Hóiban minden héten háromszor tánc­estély, jobban mondva tánciskola van a késő éjjen • órákig. Egy kedves kis „professzor", Hardy Reews tanítja itt télen az összes mo­dem táncokat, uj figurákat, hogy a nyárra mindenki periek,t legyen. Mert talán sehol sem annyira, mint Marienbadban, a tánc hoz­zátartozik a kúrához. Itt nyáron reggel.hét órától hajnalig táncolnak az emberek. Most télen még a Théater-Cafébam áll nagyban a tánc, meg a szépfekvésü Bellevueben mindlen vasárwaip és szinte csodálkoznom kell, hogy bonniam . telik mindenhová közönség. Marién'badnak 7000 lakosa' van. Minden második felnőtt férfi háztulajdonos és minden házban kiadó szobák. Marienbad nyáron egyetlen nagy szálloda és egyszerre 20.000 embernek ind szállási adni. Itt nem érvényes az a bizonyos közmondás ... Karisbad A „Sorúdéi" most is ölniük. Percenként 2000 litert „ad ki", napomként 2^ millió litert. Ebben a vízmennyiségben 14.000 kg. oldott só van. A főszezonban 24.000 pohár víz fogy. Ez a mennyiség két perc alatt sustorog fel a földiből, A Sprudel-forrás egy év alatt 90.000 kg. Sprudel-sót szállít és naponta 100 üveg — 2000 kg. — szénsavat. Ennyi természeti kincs és ilyen áldásos gyógytényező egy for­rásban ! Kurisbadnak valami különös szépsége van. „Karisbad szép marad — amint Éliás vöm dér Rocké Goethéhez ina — akkor is. ha előbb Svájcot, Tirolt és Olaszországot is láttuk." Maga Goethe pedig így áradozik Karlsbadról: „Egészén uj életet köszönök Karisbad vi­zeinek."-Goethének ez az elismerése, ez a túlára­dó dicsérete nem egyedülálló. Százezrekre megy azok száma, akik gyógyulásukat, rege­nerációjukat köszönhetik Karlsbadnak, amely a földkerekség egyik legismertebb és legkul- tiváitabb gyógyfürdője. Idővel palotasorok nőttek a gyógy források köré, az erdők nagy munkával pompás sétahelyekké alakultak (140 kilométer erdei müut veszi körül Karls- badoi), a minden nyelven beszélő fürdőven­dégek .a legegyszerűbb penziótól a legna­gyobb luxussal berendezett szállodákat talál­ják itt és ennek eredménye, hogy az 1924. év­ben majdnem 70.000 fürdő vendég kereste fel Kadsbadot, amely a nagy háború előtt a vi­lág egyik fashiomable helye volt. Útlevél- és vizűmnek ézségek lassanként eltűnvén, Karis­bad is ismét visszajut a békeállapotba & Az utcákon — kormányintézkedés foly­tán — kétnyelvű utcatáblák, a vendéglőkben cseh- és németnyelvű étlap, az üzleteken is hébe-hóba egy-egy csehnyelvii tábla, de Karisbad tökéletesen német és a Karlovy- Vary elnevezés csak nem akar beidegződmi senkibe. Vannak fogaknak, amelyeket nem lehet át- vagy lefordítani és sok víznek kell még lefolynia, amíg a Karlovy-Vary elneve­zés alatt elhalványul a Karisbad. $ Karifebadiiak régi német kultúrája van. Ez a kultuna szinte Európa közössége lett. A városi tanács modern gondolkozást! és mint­hogy a fürdőügyeket külön adímimisztrativ szerv, a „Kurdirektion" intézi, nem ke® attól tartani, hogy Karisbad régi jó híréből csak bármit is vesztenie. Giitschner kurdirekror rendkívül sokoldalú egyéniség. Sokat látott, sokat tapasztalt ember, aki máidén erejét Budapest, február 19­(Saját tudósítónktól-) A háború előtti év­tizedben egyre intenzivebben foglalkoztak az érdekelt kereskedelmi és kormánykörök a Duna medrének Bécsiig való végigszabályo- zása, illetve a Vaskapu hajózhatóvá tétele problémájával, hogy felvetődött a közelkeleti és kisázsiai gazdasági hegemónia kérdése. Kétségtelenné lett ugyanis, hogy a keleti kon­tinentális kereskedelem egész forgalmát az európai belső szárazföld felől a Duna útjára lehet vezetni mint legolcsóbb és legközvetle­nebb forgalmi vonalra és ezzel a monarchia, másodsorban Szerbia és Románia óriási jö­vedelmű tranzitóra rendezkedhetnék be. A vízállás mélységét illetőleg a Földközi- és Fekete-tengeren járó, körülbelül 2 és fél mé­teres merülésű parti tengeri hajók a hajózási évad minden szakában Budapestig feljöhet­nének a Dunán és igv átrakás nélküli árufor­galmat bonyolithatna le a legbelső kontinens is a közel Kelettel. A nagy kérdésben Magyarország volt legjobban érdekelve, természetesen Magyar- ország forszírozta a fontos ügy lebonyolitá- sát. Terveket készíttetett a kormány a Vas­kapu kiépítéséről és egy budapesti nagy tran­zitó és elfogadó Dunakikötőről, amin hatal­mas tanulmányok alapján a földművelésügyi minisztérium vízügyi szakosztálya dolgozott esztendőkön ke. sztül, amikor aztán, nem sokkal ,a háború kitörése előtt, elkészültek a tervek és a költségvetés a nagy műről. De bekövetkezett a végzetes háború, amit el­vesztettünk és utána a trianoni kényszer- szerződés, amely feldarabolta a monarchia testét. Ám Magyarország súlyos veszteségei dacára megmaradt továbbra is kedvező föld­rajzi helyzetében: a kelet-nyugati átmenő ke­reskedelmi forgalom központjában, a Duna- vonal legexponáltabb szakaszán. Aspirációi pedig, még ha sokkal kisebbre zsugorodtak is össze, igen komolyak, sőt fokozottabban komolyak maradtak a keleti kereskedelmi he­gemónia most még nagyobb kérdésében. így ismét Magyarországnak kellett a létbemna- radás miatt kezdeményezni a mederszabá­lyozást és a Vaskapu megnyitását, amihez szükségszerűen — szívesen csatlakozott Csehszlovákia cs nem zárkózhatok el Jugo­szlávia, Románia és Bulgária sem a maguk és a kontinentális összérdek szempontjából. Magyarország a nemzetközi Dunabizott- ság több ülésén vetette fel azt a tervet, hogy a dunamenti államok teremtsenek fundust a Vaskapu hajózhatóvá építésére, ami telje­sen megoldható műszaki feladat és aminek megoldására a magyar kormány rendelke­zésre adná a legpontosabban k dolgozott, költségvetett szabályozási tervköteget, ami szerint két esztendőn belül megindulhat a rendszeres tengeri partjáró hajóforgalom Budapestig éppen úgy, amint németalföldi és keleti tengeri partjáró hajók Kölnig köz­lekednek a Rajnán. E terv szerint vízállást szabályozó zsi­lip építendő egy oldalcsatornával, mederszé- lesitéssel a Vaskapun és a Duna középső szakaszán Orsovától Pozsonyig, áradások után rendszeres, nagy kotróapparátusokkal való mederkotrás­A Dunabizottság. mint a szabad Duna nemzetközi felügyelőbizottsága végre érde­mileg kíván, Csehszlovákia és Magyarország sürgetésére, foglalkozni a kérdéssel, sőt a ke­leti kereskedelmi helyzet érdekében máris vannak olyan propoziciók, amiket lehetőleg a legközelebbi ülésen plénum előtt készül tár­Karlsbadsiak és igy a fürdő vendégek érdekei­nek szenteli. Télen ’Karisbad is csendes, bár szórako­zás bőven akad. A nagyszerű fürdőzenekar, egyike az ország legkiválóbb szimfonikus zenekarainak,' minden héten hangversenyt ad, a színház is megnyitja néha kaipuit Baseli igazgató több Ízben rendez vendégjátékokat, a Kársadban előadások, felolvasások, hang­versenyek vannak. Éppen ottartózkodásom napján zsúfolt terem hallgatta végig Grtsch- ner igazgató.Egyptómról szóló, vetített képek­kel kísért, Iebilincsdően érdekes előadását. $ Az Alté Wie.se, a világ egyik legismer­tebb prdmenpfria még kihalt. A lombtalan fák szépen •megsituc.colva várják a tavaszi sze­zont, az. embereket,'a betegeiket, egészsége­sekét, a. nagy világot, amelynek csak egy Karisbadja vám. Sándor Sándor dr. gyalni- Ezek.közül a két legfontosabb a kö­vetkező: . 1- Vállalnák-e a Dtmaállamok (Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Bulgária és Ro­mánia, esetleg részben Németország is) a Vaskapu szabályozását és a középső Duna- szakasz karbantartását olyképpen, hogy a Dutiaállamok' közös terhére és megbízásából a Dunaibizottság kölcsöntőkét vesz fel a nép- szövetség, utján? 2- Ha nem, úgy nemzetközi felhatalma­zást kérne a Dimabizottság arra, hogy füg­getlen magáritársülati tökével csináltatná meg a szükséges medermunkálatokat, a ma­gántársulatnak pedig megállapodás szerinti időre Vaskapu-vámszedési koncessziót adna. A koncesszió lejárta után pedig megszűnnék a vámilleték', a Dunaut az államok szabad használati tulajdonába menne át, amiért azonban kötelesek volnának a Dunaáílamok a középső mederszakaszt karban tartani. A kérdések elé természetesen nagy ér­deklődéssel kell • tekintem Magyarországnak, mert ;ia- Vaskapu-szabályozással' nemcsak tengeri kijárathoz jut, de egész Középeurópá- nak Budapest volna áruforgalmi kikötője és tranzitóközpontja. Erre a biztos kilátású le­hetőségre a legnagyobb arányú előkészüle­tek folynak a csepeli kikötőik építésével, amik­nek teljesítőképessége a. legíokozottabb tran- zitálás és átrakodás befogadására van mérve. A kikötők három részből állnak: a belső zárt, a külső szabad kikötőmedencéböí és a forgalmat továbbhordó vasút rendező és ra­kodó pályaudvaraiból. A belső zárt kikötő a soroksári Dunaág gubacsi gát feletti szakaszán épült. A balpar­ton három kilométer hosszú kikötőipart terül el, amely a budapesti helyiforgalmat és az átmenő vasutforgalmat szolgálja. E belső ki­kötő jobbpartján torkolnak be a később épí­tendő kereskedelmi és ipari medencék, meg a gubacsi híd táján a legközelebb kiépítendő nagy ipari medence. Ennek a zárt medence- csoportnak az. az előnye, hogy állandó ma­gasságú vizszintje van, amit a Kvassay-féle zsilippel szabályoznak és igy a tavaszi és őszi folyamáradás se jut be oda. A partokat ezért nem. kellett magasra feltölteni sem, amiért a Dunaszinttel csaknem azonos siku platón sokkal gyorsabban fog lebonyolódni az áruforgalomnak vasútra való átirányítása. A nyílt kikötő (két-nagy medence) a szi­getnek szabad dunai oldalán épül és ez az a részben francia tőkével alakult vámmentes kikötő- A medencék ezer méter hosszúak és száz. illetve százötven méter szélesek. Hat­száz méter hosszúságban függőleges part épül, a többi részen, rézsútos,.lépcsős. A füg­gélyes párt mellé ötvenezer tonnás gabona­raktár kerül, rtiajd egy körülbelül négyezer négyzetméteres fedett rakodószin- A kikötő- vasiltvonal és utak elkészültek. A villanyda­ruk felszerelése is folyamatban van, úgy hogy a hajók 1926-ban már használhatják a kikö­tőt,' a rendszeres forgalom pedig legkésőbb 1927 elején megindulhat. A dunai kontinentális forgalomban Bu­dapest mellett kisebb jelentőségű szerepe lesz Belgrádinak, amely a tengerről jövő és Déleurópá'ba szóló csekély tranzitot fógja iebonyolitáni. Szerepe azért kisebb, mert a Kelet tengeren is küldheti Fiume, Trieszt ki­kötők felé áruforgalmát Északolaszország- nak, Svájcnak és Délfranciaországnak. Vi­szont a csehszlovák Komárom és Pozsony a Budapesten átrakott dunai áruforgalmat tran­zit ál ja majd Bécs és azon át a felső hajóz­ható Dunaszafeasz állomásai felé. (r. o.) Egy afrikai hipnotizőr végigrabolja Rómá* Tömegszuggeszció, amely az indiai iakircso- dákat felülmúlja Róma, február 19. A római rendőrség hetek óta minden eredmény nélkül köröz egy hipnotizőrt, aki­ről csak annyit sikerült megtudni, hogy Afri­kából jött Rómába. Amit ez az ember müveit minden képzeletet felülmúl. Csodahipnotizőr hírében áll, ki afrikai tudományát rablásra é4 gyilkossá gokra használja föl és mintha birto kában lennie annak a sisaknak, amely a Nif belung-monda szerint Siegfriedet látbafat lanná tette, fényes nappal követi el a rabló sokát minden ember szeme láttára, sőt a rendőrség szeme láttára megszökik. Első esete a következő volt: Déli 12 órakor, ami­kor Róma egyik legnagyobb ékszerüzletét két órára be akarták zárni, 'beállított azzal, hogy gyémántgyűrűt akar vásárolni. Tekint­ve biztos fellépését és előkelő megjelenését, az üzlet tulajdonosa az ő kedvéért a rendes időn túl nyitva tartotta az üzletet és szebb- nél-szebb gyűrűket rakott az ismeretlen elé. Az utcáról többen, férfiak és nők, akiknek föltűnt, hogy az üzlet ilyenkor nyitva van. bejöttek és csodálkozva hallgatták az afrikai és az üzlettulajdonos között lefolyó párbe­szédet, amelynek értelme az volt, hogy az afrikai, aki törte a franciát, egyre szebb és szebb gyűrűket kért és semmivel sem volt megelégedve, A tulajdonos végre is a leg­szebb három gyűrűt, amelyeknek értéke fel­becsülhetetlen, rakta az afrikai elé azzal, hogy. ezek nincsenek eladásra szánva, de nézze meg őket. Ebben a pillanatban a követ­kező történt: Az afrikai néhány másodperc alatt mé­lyen belenézett az üzlettulajdonos és a je­lenlévők szemébe, azután fogta a három gyűrűt és teljes nyugalommal távozott az üzletből. Amikor utána akartak rohanni, senki sem tudott a helyéből megmozdulni mert mindnyájan hipnotikus állapotban voltak. Operációra volt. szükség, hogy a hipm tizáítak magukhoz térjenek és az egyik hölgy akit az idegizgalom teljesen tönkretett, pár- nappal a jelenet után meghalt. Az üzlettulaj­donos és azok, akik szem- és fültanui voltak a dolognak, csak addig a pontig tudták az esetet logikusán elmondani, amikor hipnóíi■ ku$ álomba merültek. Ezentúl nem emlékez­nek semmire. Égi- hétre rá történt, hogy egy előkelő római polgár házinrulatságot rende­zett. A háziasszony valami rendkívülivel akárt a társaságnak kedveskedni és nem árulta el a meglepetést. Éjfélkor kialudt a villany és helyébe bengalitüz csillant föl. Mintha a földből nőtt volna ki, fehér burnusz­bán, égő, szúrós fekte szemekkel egy ember jelent meg. a teremben. A háziasszony a mu­tatvány bevezetéséül csak ennyit mondott: „Ez az ember Abd el Arai mester, az afrikai csodahipnotizőr, akit sikerült erre az estre le­szerződtetnem." A mester előbb bengálifény mellett végzett néhány érdekfeszitő és hihe­tetlen bűvészmutatványt, majd ékes olasz nyelven arra kérte a háziasszonyt, hogy gyújtsa meg a villanyt. Ami most történt, épp oly hihetetlen, mint az ékszerüzletben el­követett rablás. Az arab hipnotizőr lassú fél­fordulattal végignézett a jelenlévőkön, akik erre a tekintetre megdermedtek. Az Az arab nyugodtan kivette a nők füléből a fülbevalókat, óljaikról lehúzta a gyűrűket, összeszedte mindazt, amit értékesnek talált és amit magával vihetett és a háziúr kísé­rete mellett, a szolgák sorfala között kivo­nult a házból. A kapu előtt megfordult, ke­zet szorított a háziúrral, aki erre cövek- ként állva maradt, inig a hipnotizőr autóba ült és elrobogott. Azóta egyre fosztogatja az üzleteket s bár a rendőrség mindent elkövetett, hogy kézrekeritse, minden igyekezete hiábavaló­nak bizonyult. Nagyon valószínű, hogy a hip­notizőr azóta Rómából valami amerikai fő­városba tette át székhelyét s ha nem csípik e-1, végigrabolja Európát és nagy vagyonnal épp oly zajtalanul távozik, mint ahogy jött. H—i P-o. | Sérvben szenvedőd j & Egyetlen biztos védelmet nyújt a lágyék. f S here. comb és köidöksérvnél a mi tökélete* M * sltett rugónélküll sérvkötönk, mely éjjel is § hordható Mindenféle bandázs operáció § W Után, lógó has, gyomor- és anyaméhsülye- £ a désnél. Szabadalmazott lúdtalpbetét. Fia- o deli has-, hát- és mellmelegltő Q | Jvijlei" trötszerttáz Braflstova, DnHa-n. 51. | S Rendelő orvos: Dr. Koch K. F. egy. m. tan. 5 S Árjegyzék ingyen g o A vidéki felek még aznap elintéztelek a A Vaskapu nemzetközi szabályozása tengeri kijárathoz juttatja Középeurópát A Földközi tenger partihajózásának Budapest lehet minden időben legfelső kereskedelmi kikötője —* A nemzetközi Dunabizottság az érdekelt államok terhére kölcsönnel vagy ma­gántársulati tőkével Vaskapu-vámmal szabályoztatná a medret — Belgrád, Budapest, Po­zsony és Bécs szerepe a Duna internacionális forgalmában % ____________________________ __ Péntek, február 20.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents