Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-20 / 15. (758.) szám

6 JPftMtfJ&ffymffrnMP Kedd, január 20. Moiicre igen gyűlölte az orvosokat. -Egy íz­ben ezt mondta róluk: „Az orvosok sikereit a nap világítja meg, de tévedéseiket a föld borítja be.“ VIII. Henrik udvari káplánja, amikor a papo­kat eltiltották a nősülés töl, így válaszolt: „Azt megtilthatják a papoknak, hogy asszo­nyaik legyenek, de az asszonyoknak nem tilthat­ják meg, hogy papjuk legyen.“ Az egyik Rotschildné a halálos ágyán kérte az orvost, hogy gyógyítsa meg­— Az életet megfiatalítani nem tudom — szólt az orvos. — Isten ments! — felelt Rotschildné — csak folytatni akarom az öregségemet . . . Egy* francia és egy svéd katona évődik. A francia gúnyolja a svédet, hogyan lehet zsoldért szolgálni. — Mi franciák -a becsületért szolgálunk — szólt büszkén a francia. — Mindenki azért szolgál, aimije nincs — fe­lelte a svéd szellemesem Nagy erő lakozik a szellemességben: az igaz­ság — igy fejezte be beszédét az előadó, akit a jelenvoltak nagy ovációban részes! tettek. Jankovícs Marcell dr. után Tamás Lajos, a .1 hágai Magyar Hírlap hasábjairól ismert nevű (Hatat magyar poéta több versét szavalta el hatá­sosan­Végül a Tofóy-Kör zenekara néhány magyar nótát hegedült el. * (Herzog Ignác áldozatkészsége.) Herzog Ig­nác losonci nagyiparos a szlovenszkói képzőmű­vészek egyesületének a prágai reprezentatív kiál­lítás súlyos deficitjéből fennálló tartozásait még 1934 december havában szanálás alá vette, to­vábbá egyelőre évi 10.000 korona szubvenciót bo­csátott a besztercebányai igazgatóság rendelkezé­sére- E (kitűnő muharát önzetlen áldozatai lehető­vé teszik szlovenszkói művészeinknek ama sza­bad mozgását, melyet az állam által nyújtott 10.000 konouányi évi támogatás egyedül nem volt képes fen tartani. Herzog Ignác a kulturális misz- ■sziók támogatása körül e ténykedésével nem az első érdemét szerezte már s neve az ily meg­nyilatkozásokkal kapcsolatban nem ösmeretlen előttünk. * (Közgyűlés.) A Besztercebányán székelő Szlovenszkói Képzőművészek Egyesülete január 35-én délelőtt H órakor tartja Besztercebányán rendes évi közgyűlését, mely alkalomra ezután is meghívja tagjait. A gyűlés a városháza tanács- remrében lesz a következő tár.gyrendde-1: 1. Elnö­ki megnyitó. 2. Az elmúlt évi zárszámadás bemu­tatása. 3. Az uj tisztikar megválasztása- 4. A tag­díjaknak 1925-től kezdődő 48 Kc-ra való leszálli- íása. 5. Az 1925. év költségvetésének megállapí­tása. 6. Diszelnők választása. 7. Esetleges indít­ványok. 8- Elnöki záróbeszéd. Délután választmá­nyi ülés, melyen főképpen az egyesület uj műkö­dési programja, valamint a bizottságok kiküldetése alkotja a tárgyat. — A Szlov. Képz. Egyes, igaz­gatósága. „Síit a iaap“ Zflaby Lajos Uáromíelvonásos vigjátéka i— A kassai szi-niszezón bemutató előadása — Kassa, január 17. Tömött széksorok a földszint első sorától, át az erkélyeken, páholyeiTreieteken a kakasülő leg- csucsáig. Egy magyaros ouver tűre s felgör dül a függöny- Babérerdő a „Wagner-függöny“ előtt, várakozó csend s sima frakkban előlép Faragó Ödön, a visszatért vezér. Nem jut szóhoz. Perce­kig tart a tapsban hangot kérő szívdobogás. És mikor elhal ez, akkor se tud egy szót kimondani, arcán könny gördül végig s torkát elszoritja a méghatódás. Végre megszólal: „Nem is kekeue szólnom, csak kinyújtani két karom, hogy Tite­ket, mindnyájatokat szivemre szorítsalak!44 . . . A könny, a gesztus nem a színészé volt, de az — emberé. A jelenet a közönség és a színészet egy­másra találásának nemes pillanata. Aztán újra függöny és mire újra íölszátU, itt a szegényes papiak, templom, udvar. „Süt a nap!44 Valami csodás melegségii verőfény ömlik el, a da­rab levegőjén színessé törve, a színpadon. Ked­ves, életből kivágott képeskönyv A középosztály, pap, tanító, „forgalmista" végi-gszántottsága, a fel­törő paraszt két típusa, az önző, gőgös gazda­ember és az uj élet forrása, a hősiességben, „vitéz1‘-ségben megnemesült népfia. Mi a magyar élet jövőjének, titka? A két erő, a törhetetlen, de anyagiakban lecsúszott szellemi tőke és a nyers ősenergia kereszteződése. A szegény papkiisasz- szony az uj ember felesége lesz, hogy fel neme­sítse s a nemzet uj törzsökévé tegye az életdus vadócot. A szegényességében is vonzó cseiek- v-ény ebben a nemes tendenciában nyer létjogo­sultságot. A darab Faragó mesteri rendezésében sima, összhangos előadásban gördült le Ma korai lenn-e kritikát Inti az egyes színészek játékáról. Talán a „faluzás44 az ccka, hogy nagy általánosságban az előadás je’legzöje a — túlzás volt. A paraszti szili elevenség egy kissé rikítóvá lett a színészek előadásában, a közelről meg nem ismert népélet visszaadása nem volt élethü. Nem vérbeli parasz­tokat, de túlfokozott müparasztokat láttunk a színpadon. Ez ku önösen Szigeti Jenőre, Vadnay Jánosra, Révész Ilonkára, meg némi tekintetben Faragóra is ál!, őszinte, igaz hangot ütöttek meg Kőrössy Valér, Kolos Ernő, Iván Sándor és ká­váimképpen Farkas Pali- Nem kedvszegésül írjuk ezt, de okulásul. Ferenczy Marianne elevensége, Nagy Erzsi antipatikus szerepében is vonzó egyé­nisége, Hegyesi nyugodt sorsábatörőd'öttsége, Csepreghy megadottsága egészítette ki a sok szint eggyé, fehér, ragyogó „napsütéssé44. Bár lenne a megnyitó darab cime szimbólu­ma az egész szezonnak, adija az ég, hogy az egész idő alatt borulás nélkül „süssön a nap44!-yf­Wlassics Gyula báró és. Hevessi Sándor távoznak az állami szín­házak óléról? Budapest, január 19. ('Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Hétfői Napló jelentése szerint Hevessi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója, rövidesen otthagyja a Nemzeti Színház igazgatói székét Utódjául há­rom embert emlegetitek: Herczeg Ferencet, Pékár Gyulát és Csaíhó Kálmánt, a Nemzeti Színház jelenlegi főrendezőjét. Valószínűen Csathó Kál­mán lesz az uj igazgató* A lap értesülése szerint Wíassics Gyula báró, az Operaház főigazgatója is távozik állásából és visszamegy a kultuszminisz­tériumba. Utódja minden valószínűség szerint Kertész K* Róbert kultuszminiszteri állam Itkár, a minisztérium művészeti ügyosztályának főnöke lesz. Két bemutató „AHona“: Fazekas Imre drámája a Magyar Színházban — „Fej vagy írás44: Lakatos László vigjátéka a Belvárosi Színházban Budapest, január 19. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Faze­kas Imre maga mondta el uj darabjáról, az Altimáról, hogy tizenkét évvel ezelőtt járt a Hamburg szomszédságában levő tengerész- városkában, Altonában és ott Látta darabja alakjait. Az iró szuverén joga. akár a festőé is, hogy tárgyát és alakjait szabadon vá­lassza meg. Gorenné. Mária és Wolfson alk­jaiért azonban nem kellett volna még ilyen messzire sem mennie. Gorenné vagy War- renné, a nyilvános házak főnöknői, tiszta- lelkű leányaik és a lecsúszott, kicsapott tisz­tek: mind ismerős alakok. És talán már un­juk is a társadalom e megtéve’yedett, sze­rencsétlen embereinek ügyes-bajos dolgait. Drámai problémák? Talán. Mind „feldolgo­zásra44 került témák. Emberiek? Igen. De nem újak, sem vonzóak. Mindenesetre érde­me Fazekasnak, hogy ebben a tárgykörben is élő. igaz alakokat formált, de nagyobb ér­deme a szereplőknek: Márkus Emília (Go­renné), Bajor Gizi (leánya, Mária) és Csőr­ied Gyula (Wolfson), hogy végig ébreníart- ják a ínyeimet és a sovány mesében nem érzik a darab hiánya. Gombaszögi Ella Mi- rettje és Tarnay Hansja is igen figyelemre- méltóan egészítették ki a legdicséretesebb, nagysikerű együttest. Lakatos László darabjáról, a féltékeny férj, az ingadozó asszony és a hóditó. de alulmaradó harmadikról, erről az örök há­zassági és társadalmi problémát megoldatla­nul megoldó uj vígjátékról már sokkal jobb, egészen más a véleifcényünk. Lakatos for­dulatos, ötletes, végig izgalmas társadalmi játékáról, mely akár kis drámának is beiHe- nélk, a vélemények meg fognak oszlani. Tet­szeni mindenkinek fog a „Fej vagy írás44, mely a mai világ iobb köreinek életét viszi színpadra. Ha néha-néha elő is vesz vala­mely régi színpadi rekvizitumot (ottfelejtett kalap, megmásított utazási szándék, rajtaka­pás), oly rutinnal csinálja hogy nem vesz- szük észre: no, ezt már láttuk valahol. És ami újat hoz: a darab alakjainak kivetítése a reális élet keretébe az oly mesteri, oly han­gulatos és ragyogó megfigyelésről tanúsko­dik, hogy Lakatosnak chef d'oevrejévé avat­ja a végig érdekes és izgalmas vígjátékot. Titkos Ilona (az asszony) és Törzs Jenő (a férj) szerepében tudásuk és fölényes alakító- képességük legjavával hóditanak, Titkos Ilona a bar-primadonna szerepében és Mé­száros Gizi mindkét alakításában nagy-nagy elismerésre méltóak. Kertész Dezső jobb volt a bar-zongorista szerepében, mint az udvarlóéban. Néhány finom hangulatot va­rázsolt a szinpadra a főszereplők külön kiiL'n zongorajátéka. Erdélyi Árpád. (*) Mózes. (Bérmutató előadás a budapesti Nemzeti Színházban.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Tegnap este mutatta be a Nem­zeti Színház Madách Imrének, az Ember tragé­diája halhatatlan szerzőjének. Mózes cimü darab­ját, amely eddig sehol sem került színre. Mózes, aki allegorikus személy, nem tudja, hogy zsidó, kemény parancsokat hirdet a zsidók ellen, amikor azonban tudtára adják, hogy ö is zsidó, megren­dül és a zsidók vezérévé lesz. Megöli a Fáraó egyik helytartóját és ezért menekülni kénytelen. Egy égő csipkebokorban megjelenik neki az Ur és megparancsolja, hogy a zsidókat vezesse ki Egyiptomból az ígéret földjére. Ez azonban nem sikerül neki, mert az ígéret földje előtt meghal, ismeretes, lwgy a darab allegória és a szabadság­harc utáni állapotokat vázolja. Mózes maga a költő: Madách Imre, ^ zsidó nép pedig a magyar nép. A darabnak igen értékes filozófiai .vonatkozá­sai vannak, amelyeket érdemes figyelemre mél­tatni- Arany János azt mondotta a darabról, hogy Mózes nagyon jó kónyvdráma, de a színpadon nem tud hatást elérni. A kritikák Arany Jánosnak e megállapítása értelmében foglalkoznak a darab­bal. A darabnak egyetlen élő alakja van: Mózes, a többi szereplők mind holt alakok. A személyek léleknélkülfeik és hiányzik belőlük a drámai erő. Mózes szerepét Abonyí Géza megértőén és telke­sen alakította. Jászai Mari, a nemzet nagy tragí- kája, megrendítő és fenséges volt. A többi szerep­lők a tőlük telhető művészettel és igyekezette! akartak az elmosódott alakokba életet önteni. A Nemzeti Színháznak mind emellett nagy érdeme, hogy/sziure hozta ezt a darabot, amely — a bu­dapesti közönség lélektanát ismerve — minden lesz, csak nem kasszad'anab. Faragó Ödön színtársulatának műsora Kassán: Kedd: Tosca (Schmidt Constanza és Somló József felléptével). , Szerda: Az eladott menyasszony (Schrmedt, Somló és Horváth Kálmán feli.). Csütörtök: Travlata (Sdbmiedt és Somló feli.). Péntek: Buzakalász (először). Szombat délután: A kaméllás hölgy. Szombat este: Huncut a lány (először)- Vasárnap: Huncut a lány. A Budapesti Korcsolyázó Egyesület győzelme Táirafiireden A negyedik nap — Jégbockey- és korcsolyaverseny — A P. M. H. kiküldött tudósítójától — Ótátrafüred, január 18. Vasárnap délelőtt folytak le a többi hocKey- versenyek a következő sorrendiben: IX. Leipziger Sport Véréin — Troppauer Eishodkey 5:3. Az eredmény általános meglepe­tést keltett, minthogy a troppau iák eddig csak ke­veset produkáltak, viszont a leipzigiak veretlenek maradtaik- Troppau két friss játékossal állott ki. X. BKE—BBTE 5:0 (félidő 3:0). A BBTE minden vállalkozását leszerelték a 'kitűnő össz- játékot játszó korcsolyázók. Végül is a döntő mérkőzésekre keríti a sor. XI. BKE — Leipziger Sportversein 4:1 (félidő 2:0). A budapestiek hihetetlen energiával támad­tak, aminek az első tíz percben megvolt az ered­ménye, amennyiben két gólt eredményezett. A második félidőben a leipzigiak feküszrrek neki a játéknak és sikerül is egy gólt szerezniök. Nem­sokára azonban Krempelcz kitűnő vezetéssel, majd Lator teljesen egyéni akcióval 2 gólt jutta­tott a leipzigiak hálójába. Ezzel eldőlt a verse­nyek sorsa és a BKE világhírű csapatjáraaik sike­rült levernie összes ellenfeleit. A helyezések ezek alapján a következők: 1- Budapesti Korcsolyázó Egyesület. 2. Leipziger Sportverein, 3. Budapest-BudaS Torna Egylet 4. Troppauer Eislaufer Véréin. A korcsolyaversenyek Annak hírére, hogy a műkorcsolyázó-ver­senyt már reggel 9 órakor megkezdik, nagy tö­meg gyülekezett a jégpályán. Különösen nagy számmal jelent meg a szepesi községek és szom­szédos fürdőhelyek közönsége. Sajnos, a beneve­zett versenyzők legnagyobb része annak a híré­re, hogy világhírű műkorcsolyázókkal kell majd összemérnie tudását, ügyességét, visszalépett és igy a versenyek a leghi vatottabbak között dőltek el. Bár ennek következtében a műkorcsolyázó- versenyben mindössze 2 hölgy, 3 férfi és 2 páros versenyző vett részt, ezek hallatlan ügyessége, bámulatos képessége valóságos extázisba kerget­te a nézőket. A rendezőség végül is engedve a közönség óhajának, felkérte a versenyzőket, hogy a délután folyamán versenyen kívül mutassák be ismét tudásukat, aminek ők eleget is tettek­Reggel 9 kilenc órakor a férfimükorcsolyázás kezdődött, melynek kötelező gyakorlatai a követ­kezők voltak: E’ienhármas, hasonélü fordulás, hasonélü elJémfordulás, nyolcas egy lábon, kigyó- vonalas duplahármas, hármas toigyóvonal hármas és hufokkigyóvonal hurok. Először Jarosch (Bu­dapest) siklott ki a jégre és nagy ügyességgel mutatta be a fenti gyakorlatokat. Majd Kari Frie- dell (Troppau), Csehszlovákiának 4 év óta veret­len mükoros o 1yázóbajnoika ejtette ámulatba köny- nyed mozdulataival a nézőket. Hasonló nagy sike­re volt Lápocsy Jánosnak, a BKE jónevü műkor­csolyázójának is. A férfiak után a hölgyekre ke­rült a sor, akik a következő mutatványokat vé­gezték: duó!allármás, hurok, ellenhármas, hason­élü ellenfordulás, nyolcas egy lábon, hármas kigyóvonalhármas. Tóth Gitta, a BKE és Reich- mann Margit, a bécsi korcsolyázóegylet műkor­csolyázója vetekedtek a nehezen megítélhető babérért. Legnagyobb sikere azonban mégis a szaba­don választott gyakorlatoknak volt, amelyek a futballmeccsek legnagyobb lelkesedésére emlé­keztető lelkesedést váltották ki a közönségből A már elsorolt versenyzők szebbnél-szebb mutatvá­nyai után Sebő1 tz Lilly*' és Kaiser bécsi mükorcso- iyázópár siklott be a jelzett légterűiéire. A két kitünően összetanult mester igaz ámultba ejtett mindenkit, azokat is, akik nagy. világhírű verse­nyeknek voltak szemtanúi. SchoJtz Lilly fiatalsá­gának minőién bájával, keltemével nem csúszott, hanem repült a jégen. Minden mozdulata csupa s'kk. csupa grácia volt és társa pihegő örömmel követte mozdulatait- Nem kisebb sikere volt a rtoppe-házaspárnak (Troppau). akiknek gyakorla­tait az évek folytonos gyakorlata, a tökéletesen kidolgozott tudás már némileg mechanikaivá fel- 'esztette. Nem csoda, ha ezek után a zsűrinek — melynek tagjai Zsieniondy Feróim BKE. Szent- gvörgyi Imre BKE. Schreifoer R. Becs és Guidó Maly Troppau voltak — egész délután tanácskoz­nia kellett azon, leinek juttassa a babért. Az •egyes versenyek eldöntésénél a zsűri tagja volt Hoppé is. Végül is az egyes eredmények igy oszoltak meg: A férfi egyes eredményei: 1. Jarosch Buda­pest, 2- Fri-edel Troppau. A női egyes győztese Reichmann Margit Wiener Eislauíverein. A ve­gyesben győztes a Scholf-Kaiser pár. Késő este került sor a díjkiosztásra, mire be­végződött a KSC nagysikerű versenye. Ezt a nagy sikert kétségtelenül a rendezőség és a für­dőigazgatóság páratlan agilitása érte el, élén Rei- dliardt Dezső igazgatóval, W-ild Miksa és Hun­falvi Albert titkárokkal. Győztek a magyarok Milánóban Magyar—olasz 2:1 (1:1) — A magyar védelem brilliáns működése Milánó, január 18. (Saját tudósítónktól.) Rekordszámú közönség előtt találkozott a magyar válogatott az olasszal. A temperamentumos olaszok nagy izgalommal várták a játék kezdetét- Amikor a magyarok a pályára léptek, szűnni nem akaró vivat-tal fogad­ták őket Az olasz csapatban bízott a közönség s annak győzelmét is biztosra vette. Ez azonban legnagyobb megerőltetésük dacára sem sikerült nekik, mert Zsák és a két Fogl a védelemben rég nem látott szép munkát fejtették lei. Mesébe illő a védelem működése. Az olaszok offenziváit Fogl II és III leszerelték s ha mégis sikerült az olaszoknak valahogy a kapuig elérni, ott ismét Zsák védett sokszor védhető tlennek látszó labdákat. Játékuk valóságos extázisba ker­gette a publikumot A fedezetsor is dicséretre méltó munkát vég­zett. Ortii kitünően irányította a csatársort Kö­lnit a szélén brillírozott, elsőrendű partnere volt Takács. Az első gólt az olaszok adták a 18. perc­ben Conti révén, aki a jobb szélen játszott. A játék mindvégig erős és gyors volt A 28. perc­ben kiegyenlített Spife. Elkeseredett küzdelem a győzelemért. Ez a -küzdelem folytatódott a máso­dik félidőben is. Végül is Takácsnak sikerült a 20. percben a győztes gólt rúgnia- Az olaszoknál a védelem volt a legjobb. Cseh csapatok Németországban. A Slavia 4:1 (3:1) arányban győzött Müncheniben a Wacker ellen. A Viktória Zsizskov 3:1 (0:1) arányú vere­séget szenvedett egy drezdai kombin ált tói. A Nürnbergi FV kikapott. Prágában játszott az FV Nürnberg a Spartával s 2:1 (1:0) arányban kikapott a Spartától. Bécsi futball. WAC—Vienna 6:2. Wiener SC —Rtidolfshügsl 3:0 (2:0). Wacker—Admira 2:1 (0:0). Szigeti SK Pozsony — Rapid SK Pozsony 1:0 (1:0). Szezonnyitó mérkőzés, melyben mind­két fél igen jó játékot nyújtott. Ligeti a többet tornádó fél volt s különösen Mayer III volt ele­mében, Rapi-dnál a védelem remekelt Precs bal- hátvéddel az élén. Az egyetlen gólt komorból Ziegler ceuterhaif rúgta. A mérkőzés elejétől vé­gig változatos volt és hol Ligeti, hol Rapid volt fölényben. Hédit, a ligetiek balhaliját a második félidő 10. percében a tacsbiró bántalmazása miatt kiállították. Leuchter bíró (Hakoah Pozsony) nagy körültekintéssel és pártatlanul vezette az egyéb­ként fair mérkőzést. Kassal jégbockey eredmények. CsSK—Slavia 5:0. A győztes csapat óriási fölömben volt. — Eperjesen az ETVE játszott 2:2 eldöntetlenül a K Törekvés csapatával. Az eredmény a kassai csapatra hízelgő­Skiugró verseny Pontresinában* A többezer ember előtt lefolyt nemzetközi skiugró verseny eredményei: 1. Thoreseu norvég 45. 51, 49 m, 2 Eidenbenz svájci 42, 25, 44 m, 3. Jáger svájci. Tizedik helyen vau a csehszlovák Buchberger hí ómét skiszövetség). A csodálatos Nurmi. New Yorkból jelentik: Nurmi tegnap újabb világrekordot állított föl, '.mennyiben 2000 métert 5 perc 35 másodperc alatt futott meg. Ez az uj rekord már a nyolcadik, melyet a csodálatos finn futó rendkívül rragy ün­neplések között amerikai túráján fölállít.

Next

/
Thumbnails
Contents