Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-15 / 11. (754.) szám

yfáwJtsw&flfaa? Csütörtök, Január 15. Rpszinszkoi helyzetkép Mit hozott eddig az uj esztendő? I. Ungvár, január 14. CRuszinszkói s zerk es ztősé gü nktöl.) Az uj esztendő külsőleg nagy csendet hozott Ru- szinszkóna, belsőleg azonban itt is, ott i>s fel-. feltolaksziik az elégedetlenség hangosabb ki­fejezése. így Ungváron is, ahol az ősszel fel­oszlatott képviselőtestület helyett még min­dig „kormánybiztos" viszi a főváros ügyeit és nem törődve a volt képviselőtestület ho­zott határozataival, ruagyfontosságu és az adófizetők szempontjaiból nagyjelentőségű in- * tézkedésekeí tesz. A cél: Ungvár gazdasági helyzetét az önkormányzat felfüggesztésének ideje alatt olyanná tenni, hogy a majdan összeülő uj képviselőtestület be- végzett és jóvá nem tehető tények előtt álljon. Ennél 2Z akción ál nagy szerepet játszik á különféle érdekeltségek, egyesületek és protekciós egyének kívánságainak és igé­nyeinek kielégítése, nem tévesztve szem elől a nemzeti szempontokat: sem. A ,kormánybiztos" legutóbbi ténykedé­sei között ezen a téren kettő szerepel. Az egyik a képviselőtestület által megszavazott mintegy hatvanezer korona kulturális segé­lyezés szétosztása volt, amelyből az egyetlen magyar kulíuregyesfdeínek a neki jogosan járó tizenötezer korona he­lyett egyezer koronát utalt ki, a másik az ungvári községi legelő ügye, me­lyet a katonaság mindenáron gyakorlótér cél­jaira akart megkaparitanii. A képviselőtestület annakidején erélyesen állást foglalt a katona­ság követelő hangú fellépése ellen. Mitsem használt. A „kormánybiztos" a napokban mégis átjátszotta a száz holdon felüli legelőt a katonaság kezére. A harmadik esetben a kormánybiztos a zsupán megsemmisítő végzésével fedezte ma­gát. Itt a régi kaszárnya-udvar felparcellázá­sáról és kislaka soknak való házhelyül való eladásáról volt szó. A tanács annakidején egy kisiparosokból alakult szövetkezetnek adta el a területet. A kormánybiztos az ügyet most a zsupánhoz terjesztette fel, aki — a házhe­lyekért megállapított összeget kévéséivé — a szerződést nem hagyta jóvá, hanem egy másik társaságnak szeretné a házhelyeket el­adatni. A szegény kisiparosokból álló szövet­kezet küldöttségileg kereste fel a „kormány- biztost" és erélyesen követelték, hogy a zsu­pán jogtalan határozatát fellebbezze meg és a szerződést kötő kisiparosöknak érdekeit vé­delmezze meg. Az ügy azonban előre kicsi­nált valami, ahol ismét csak a hatalom fog érvényesülni a jog felett. A negyedik eset az ungvári nagypiac (Kossuth-tér) beépítésének ügye. Ennek a térnek kifejlesztése érdekében ' a főváros évekkel ezelőtt egy jövedelmező szállodát bontatott le. Beépítéséről tehát szó sem lehet és az ügy nem is aktuális addig, amíg az arra hivatott uj képviselőtestület ' össze nem ül. Ám nem azért van ,,kormány­biztos", hogy az ügy törvényes útra terelőd­jék. A kérdéses téren tehát „orosz kuíturpaJotáí" akar egy társaság fefépitteíní és az ügyet azért forszírozza most, amíg a főváros autonómiája függőben van, mert na­gyón jól tudja, hogy a képviselőtestület úgy sem menne bele Ungvár egyetlen terének be­építésébe. Az ügy még nincs befejezve, de az érdekeltek erősen dolgoznak, hogy az összeülendő képviselőtestület már ne változ­tathasson rajta. UHkÉtoi a pM-rasMt a párián! épületét A parlament munkaprogramja — Mikor lesz az első ülés? A P. M. H. eredeti belpolitikai helyzetképe Prága, január 14. A koalíciós pártok politikai petkája SvehJa elnöklete alatt a mai napon kezdte meg a parlament munkaprogramjára vonat­kozó tanácskozásait. Már az első értekezle­ten kiderült az, hogy csupán a terminusja­vaslatok annyi munkát adnak, hogy további, uj törvények alkotására gondolni sem lehet. Mindenekelőtt végleges megoldást ki­vannak az úgynevezett tisztviselői javasla­tok. Karácsony előtt megalkotta a nemzet­gyűlés azokat a törvényeket, amelyek a tény­leges és nyugdíjas tisztviselők számára némi helyzet javulást ígértek, tényleg azonban nem adtak semmit — fe­dezet híján. Most tehát az a feladat áll a nemzetgyű­lés előtt, hogy ezt a fedezetet megtalálja. A határidőjavasJatok súlyos gondokat okoznak Svehla petkaelnöknek, mivel a bérlők védel­me, az építkezési mozgalom támogatása egyenként is olyan súlyos kérdések,' hogy a kivezető utat csak igen nehezen fogja meg­találni a kormány. Meghosszabbítást igényel az a törvény is, amely a külföldi tartozások elévülésének elhalasztásáról rendelkezik. Rögtön az ülések megkezdésekor benyújtja a kormány a magánvasutak csoportos álla­mosításáról szóló törvény javaslatát és eset­aprít a feillii is tinaíjfik a laovar leiiliü lég az önálló kereseti foglalkozást űző sze­mélyek szociális biztosítására vonatkozó ja­vaslatot. Ez utóbbi természetesen csak hosz- szu hónapok múlva — esetleg az uj nemzet­gyűlésben jut-alkotmányos befejezéshez. A postaügyi minisztérium a postatakarékpénz­tár megszervezésére irányuló törvény javas­tatát fogja beterjeszteni. — Főleg a szociál­demokrata párt nagyon sürgeti a választási törvény reformját s igy nagyon valószínű, hogy az erre vonat­kozó javaslat a képviselőház legelső ülésein megjelenik a házban. A gabonavámok kérdését kormányrende­let fogja megoldani. A hadügyminiszter a közvélemény, a sajtó, a kormány és a parlament tiltakozása ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy a brdi erdőkben tüzérségi gyakorlóiéi létesittessék. A parlament épületében egyébként ismét furnak-faragnak az ácsok, asztalosok. Ezek a jeles mesteremberek minden hosszabb par­lamenti szünet idején megjelennek a Rudolfl- num termeiben, hogy újból és újból átalakító munkákat végezzenek és — ami a legfonto­sabb — hogy az ülések halogatását legyen kire ráfogni. Ez alkalommal január huszon­ötödiké körül fejezik be a kopácsolást s igy kilátás van arra, hogy a hónap végén egy­két ülést tarthat a parlament. ***** fr**-«o*+*+**<H>o++***4 Budapest, január 14. (Budapesti szerkesztőségünk telefon je­lentése.) Az emberi jogok ligája a minap Pá- risban konferenciát tartott, amelyhez a liga magyarországi tagjai: Ruppert Rezső, Nagy Vince, Farkas István és Propper Sándor nemzetgyűlési képviselők levelet intézték, amelyben saját pártszempontjaikból tekintve vázolták a magyar viszonyokat és távolma­radásuk okát a jelenlegi magyarországi vi­szonyokban jelölték meg. Élesen támadták a kormányt, sürgették a titkos választói jogot és Herriot, valamint a francia demokrácia vé­delmét kérték a Bethlen-kormány ellen. A liga ezután Szende Pál és Veár Imre felszó­lalása után egy indítványt fogadott el, amely erősen beleavatkozik a magyar belpolitikába. Az indítvány a titkos választójogra vonatko­zik vés arra buzdítja a baloldali ellenzéket, hogy továbbra is tartson ki a passzivitás mellett. Kormánypárti és ellenzéki körökben is nagy megdöbbenést keltett a baloldali ellen­zék néhány vezető tagjának ez a lépése, mert úgy fogják fel, hogy állandóan hangoztatott szólamaik ellenére, még attól sem riadnak vissza, hogy vélt politikai céljaik elérésére külföldi segítséget vegyenek igénybe és egy nemzetközi szervezettel olyan indítványt fo­gadtassanak el, amely élesen belenyúl Ma­gyarország belpolitikai függetlenségébe és sérti az ország szuverénitását. Kormánypárti oldalon kijelentették, hogy ezek után megis­merték a baloldali ellenzék és a munkáskép­visel ők igazi arculatát. — Arra vagyak ki­váncsi — mondotta egy kormánypárti kép­viselő —, hogy ml. szólna egy francia, angol, német, vagy cseh politikus, vagy akár maga Herriot is ahhoz, ha egy francia munkáskép­viselő hasonló indítvánnyal fordulna egy nemzetközi szervezethez. A szlovenszkói egyházpolitikai kérdések rendezése Prága, január 14. A Národni Listy vezetőheiyén foglalko­zik a szlovenszkói egyházpolitikai kérdések­kel A cikkíró nézete szerint azért mérgese­dett el a helyzet annyira, mivel az egyház és az állam is gyáván viselked­nek a rendezéssel szemben. Az egyházpolitikai kérdések megoldásá­nak két módja van. Az egyik a teljes elvá­lasztás, amely ina már keresztülviheteílen, azonban a forradalmi nemzetgyűlés megte­hette volna, mert akkor a népnek fogalma sem voH arról, hogy mit jelent az egyház és állam szétválasztása. Időközben a nép tuda­tára ébredt annak, hogy az elválasztás mit jelent s ennek következtében ma az egyház- politikai kérdések rendezésének csakis másik módja lehetséges, ami abban áll, hogy az egyház és állam egymáshoz való viszo­nya pontos meghatározást nyerjen a tör­vényben. Az iskolák államosítása igen nehéz dolog s a csehszlovák kormány csupán a középis­kolákat államosította — részben —, az elemi iskolákat nem. Erre azonban nincs is égető szükség, az iskolák a fetekezetek kezén is megtartják szlovák jellegüket- A vallásokta­tást rendezi a kisiskolatörvény; csupán azt kell garantálni, hogy a szülők akarata min­den befolyástól mentesen a tanuló tudomásá­ra jussom Az ünnepek kérdése csak látszó­lag nehéz. Az egyház már évekkel ezelőtt el­törölt egy csomó ünnepet, a hivők azonban még mindig megünnepelik azokat. Az állam is tegyen hasonlóképpen, vagyis szüntesse meg azokat az ünnepeket, amelyeket az egy­ház beszüntetett s bízza a hívőkre azt, hogy megünnepelik-e azt vagy nem. Természete­sen nem szabad államellenes magatartásnak minősíteni azt, ha a hivők továbbra is meg­ünnepelik az egyes napokat. Az államsegély . kérdése is rendezhető egy kis jóakarattal. A katolikus egyház oly vagyon fölött rendelkezik, hogy annak racio­nális kihasználása után kitűnő anyagi hely­zetben lehet. Az államsegélyre való igény jo­gos. A felekezeíek kulturmunkájának értéke tagadhatatlan. Ha a hívek adódat fizetnek, úgy az egyházak minimális joga az, hogykul- turmunkájuk a hívek adófilléreibő! támoga­tást nyerjen. Csupán a felosztási kulcsot kell megállapítani s ez esetről-esetre a népszám­lálás adatai szerint kiszámítható. Az utóbbiak vonatkoznak a papnevelő intézetekre is. Némi jóakarattal az összes többi függő­ben levő kérdés az említettekkel analóg mó­don intézhető el. 3mm Untek: CHOLNOKY LÁSZLÓ: A zöidkilences története. izombat: SCHöPFLIN ALADÁR: Mécs László uj verseskönyve. Vasárnap: PALÁQYI LAJOS: Parittya. (Vers.) URR IDA: Futok, futok hold tálán éjszakák után. (Vers) — NYÁRY ANDOR: A hagyma. Szellemidézés — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — Ma szellemet idézek! Belebámulok a köd lelketfagyasztó leheíletén pattogva diadal­maskodó kályha tűz be és amint elnézem a szeszélyes lángokat, a lelkemben kavargó sok impresszió és históriai foszlány, a sok érdekes, ódon patináin, szent tradíciók glóriá­ját hordozó történet, amelyeket az elmúlt idők iránt érzett szenvedélyes rajongásom fáradhatatlan, szívós ragaszkodással halmo­zott össze testet ölt és tisztán látom az el­képzeléseim fantasztikus alakjait, amint sej­telmesen bontakoznak ki a kályhatüz vörö­sen imbolygó lángjai közül. Elfelejtem a sivár jelent és visszaszáMok a Múltba, hogy meg­próbáljak összeszedni néhány drága klenó- diumot, nehány elszáradt, de lelket és illatot lehelő virágot, néhány tarka színes pillangót azok közül, amelyeket a régi fóÜánsok ne­mes büszke omladozó kőfalak és az azokat befutó, szomorúan susogó repkénv mesemon­dó, regélő kedve ajándékozott nekem . . , Nem kiéli csatakos járdákat rónom, nem kell a kegyeletsértő utcai lárma bántó disz- szonánciája közepette szemügyre vennem a lévai vár pompás sziluettjét, itt van ez meg- rögzitve a lelkiem mélyén s amint merész akarással hozzákezdek a szellemidézéshez, máris megjelenik előttem Dobó István rezi­denciája, vérvirágos, dicső és fájdalmas em­lékekkel megszentelt századoknak sok nagy­szerű történelmi momentumával megvilágít­va. Látom az égbenyuló komor falakat, amint konok daccal vívják harcukat a legkönyörte- lenebb ellenséggel, az enyészettel; elnézem a* pusztulásban is fenséges kolosszust és ér­zem a letűnt nagy múlt soha el nem temet­hető, örökéletü varázsát, amely meg kell hogy ihlessen mindenkit, aki múltba néző sze­mekkel csak egyszer állt meg a lévai várrom tövében. —- És benépesedik a várudvar. Lá­tom az iszonyattól megdermedt Záh Sebét, apai büszkeségében porig alázott Feliczián ur leányát, akit ama szörnyű történelmi véreng­zés egyik áldozataként, királyasszony vérző kistájáért, koronás bosszuállásból, felségpa­rancsra a lévai vár előtt végeztetett ki Be- csey Imre várnagy. Palásti Kopaj hattyunya- ku feleségének véres feje ott hullott porba, ahol ma gágogó libák és gyerekek lármája zavarja a nagy halottak, legendás hősök szel­lemének nyugovását. — Megjelenik előttem ruszkai Dobó István, az egri hős glóriás alakja, aki példátlan, megingathatatlan hősi hazafisága dacára is meggyanusittatott és ezért keserű börtön lett osztályrésze. De a királyi kegy mihamarébb kisüt feje felett és a lévai várat kapja a hozzátartozó. urada­lommal adományképpen. A ma is teljesen jó- karban lévő és miniden részében lakott vár­kastélyt ő építtette. A várkapu felett egykorú latin felírás látható, amelyből megtudjuk, hogy a kastély építése 1571-ben nyert befe­jezést. Hatalmas vastag falak, pompázó tölgy és vasajtók, nemes boltívek, gyönyörű min­tázatú ablakrácsok, mind megannyi tanúi a hősi időknek, — vájjon ha van lelhetek, mi­lyen indulattal látjátok nap-nap mellett vi­szont a modern időket élő emberiség legfá­jóbb betegségéinek, az adóügynek könyörte­P ijpg gH szappan |i jy fl U mosópor Ipar a iesloMs mosószerek. Jfoacgawaa' Nyilatkozat Vettük a következő nyilat­kozatot: „A Reggel cimíi napilap folyó évi 9. számában „A nyitrai kereszténys'zocialisták tármaditálk Lellleyt" ciimti cikkre a következő­ket jelentem ki: Az ott közölték nem felelnek meg a valóságnak, az, aki a lapot ily értelem­ben Informálta, közönséges rágalmazó és ha­zug. Nyitra, 1925 január hó 13-án. Cséíay Géza." len reprezentánsait a Dobó István szellemé­vel telitett falak között? Tempóra mutantur. Ma a fináncok és az adóhivatal székhelye a lévai vár és csak ha a balszárny legszélső sarkába menekül a történelmi levegőt hajszo­ló, idealista kutató, akikor lel megnyugvást, mert érzi, hogy van még az ősi várban egy­két boltíves szoba, ahol drága, rozmaringos, levendulás kúriák levegőjében felnőtt nagy­asszonyok és az eltemetett magyar várme­gyék utolsó mohikánjai odaadó szeretettel őrzik, ápolják a szent tradíciókat kegyeletes gyengéd kezekkel . . . Folytatom a szeílemidézést és elém raj­zolódik Ócskái László tragikus alakja, aki előkelő nemes és magas állású katona létére egy bakonyi betyár haláltmegvetően bátor, zseniális és mégis gerinctelen lelkét hordoz­ta magában. Szédítő karrierje, csodás hős­tettei dacára is el kellett buknia. Forró lelké­nek, féktelen szenvedélyének virágába szök­kenő epizódja volt Tisza Ilonával való házas­ságkötése a lévai várban. Hetekig tartó ti­vornyák és dorbézolások szintere volt ak­koriban Léva vára; a római világ leghirhed- tebb mulatozásai is eltörpültek a szilajon lük­tető, vadul táncoló élet mellett, amelyhez Heister és Schlick, Pálffy és Forgách grófok bömbölő ágyúi szolgáltattak infernális zenét. A történelmi adatokon túl a szerelmes szép- aszony emlékét még ma is őrzi a Tisza eb merrel ékített öreg urilak, ahol ma téglagyár} munkások járnak ki-be részvéttelenül. Nem messze a Tisza kúriától hős Koháry István emlékezetére apró kis kápolnát emelt a hon­fiúi kegyelet. 1663-ban a török ellen vívott győzedelmes harcban halálos golyó érte a vi­téz ezredest, közvetlenül a vár alatt; lova % 55 ___________

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents