Prágai Magyar Hirlap, 1925. január (4. évfolyam, 1-25 / 744-768. szám)

1925-01-15 / 11. (754.) szám

Aliinak a szövetségesek a párisi pénzügyi szerződést Páris, január 14. Ma délelőtt 9 órakor aláírták a szövetséges pénzügyminiszterek a párisi konferencián hozott határozatokat. * Jelentettük, hogy az Egyesült Államok már az elmúlt napok folyamán megelégedés­sel vette tudomásul a pénzügyi konferencia eredményeit s ratifikálta azokat. Most a-z európai szövetséges pénzügyiminiszterek is érvényesnek mondták ki a megegyezést. — A párisi konferenciának három főpontja volt: 1. A Ruhr-megszállás mérlegének fölállítása. 2. Az Egyesült Államok számlájának megállapítása egyrészt a rajnai megszállás költsé­geinek, másrészt a jóvátételnek fejében. 3. Az első Dawes-annuitás fölosztási arányszá­mának kidolgozása. E három főkérdéshez számos egyéb is járult: Az 1920-iki spaai kon­ferencián hozott felosztási kulcsnak a Dawes-javaslat következtében esedékes módosítása, a belga jóvátételi prioritás megszüntetése és Amerikára való átruházása. — Eredmény­ként megállapítható, hogy a Ruhr-megszállás költségeinek összegét megállapították és föl­osztották, az Egyesült Államok lemondott jóvátételének kötött összegéről és megelége­dett a Dawes-anmi.itiásnak 1924 szeptember 1-től visszamenően fizetendő két és fél száza­lékával, a spaai felosztást pedig módosították ugyancsak Amerika előnyére. Páris, január 14. Olaszország és Románia bizonyos feltételeket tartottak fönn a pénz­ügyi egyezmény aláírásakor. Mivel a csehszlovák kérelmet, amely az el'bai és dunai osztrákmiagyar hajókért járó 10 millió aranyfrank megfizetésének elhalasztásában állt, el­fogadták, Osusky föltétel nélkül aláírta a megállapodást. „Németország is Franciaország köz! csak fegyverszünet van" Az érsekujvári egyezmény (p.) — január 14. Érsekújvárod Három király napján szö­vetkezett pártjaink az egységes működés és politikai irány intézményes biztosítása érde­kében egy bizottságot küldöttek ki, amelyet politikai irányító és fegyelmi hatáskörrel ru­háztak fel. A határozatot hosszú tanácskozá­sok előzték meg, tudjuk, hogy a kérdés las­san érlelődött és soká tartott, amig az ösz- szes tényezők a formában és lényegben meg­állapodni és egységes határozatot hozni ké­pesek voltak. Miért szükséges a pártoknak politikai együttműködését, egységét intézményszerüen biztosítani, miért nem elégedhetünk meg az­zal, hogy az azonos célok és elvek önmaguk- tól kifejlesztik és szabályozzák a kívánatos együttműködést, ma már nem kell bizonyí­tanunk. Tudjuk, hogy mi ma nemzeteink életfel­tételeiért folytatjuk a harcot, minden politi­kai küzdelmünk kimerül ebben, hogy meg- védjük megmaradt jogainkat és visszasze­rezzük azokat amelyeket tőlünk elragadtak azon jogszabályok ellenére, amelyeket a ha­talom mostani urai hívtak életre. Ottan,, ahol a nemzet életbevágó jogaiért folytatjuk a harcot és nem azért, hogy a fejlődés, hala­dás melyik útjára terelődjék a nemzet, a nem­zet szolgálatában álló pártok a köz érdeké­ben eredményes munkát csak egységes fel­lépéssel, egységes akarattal és erővel végez­hetnek. Nagy vsezedelmek idején a közös ellenség ellen egy táborba sereglenek olyan pártok, amelyeket különben nagy politikai, érzelmi és egyéni ellentétek választanak el. Itt van Olaszország és Jugoszlávia példája. Annál inkább érthető a mi pártjaink szoros együttműködése. A veszedelem állandóan nagy és fenyegető, a legteljesebb erőfeszítést teszi szükségessé. Pártjaink programjában lényeges ellentétek nincsenek. A legközelebb megvalósítandó feladatok kérdésében pedig teljes az összhang. A határozat tehát, amelyet Érsekujvá­rott komoly és ünnepies formák között hir­dettek ki, mint a két legnagyobb párt egybe­hangzó akaratát és ahhoz a ruszinszkói szö­vetség és a szepesi néppárt szónokai is ha­tározott formában hozzájárultak, meggyőző­désünk szerint helyes és alkamas arra, hogy a pártjainkban megszervezett nemzetek ja­vát eredményesen, az eddiginél eredménye­sebben szolgálják. Egy helyes és jó határozat meghozatala magában véve még nem minden, ez még na­gyon kevés. Csak akkor mondhatjuk az ér­sekujvári határozatot komoly és jelentős po­litikai ténynek, ha teljesednek a hozzáfűzött várakozások. Politikai harcainkban, célkitű­zéseinkben több energiát, több következe­tességet kel! mutatnunk. Népünk politikai ne­velését intenziven folytatnunk kell. Gaz­dasági szervezeteinket meg kell erősítenünk, gondoskodnunk kell arról, hogy uj szerve­zetek életrehivá'Sával, az összes szervezetek egységesít ésével. harmonikus együttműködé­sével erős védőeszközöket kapjunk nemze­tünk gazdasági javainak megtartására és azok fejlesztésére. Kulturális téren óriási fel­adatok várnak reánk, nemcsak a társadalom­ra háruló feladatokat kell nekünk teljesíte­nünk. de azon állami feladatokat is. melyek teljesítését a ielerdegi kormányzat nemze­tünkkel szemben megtagadja­Mindezek a feladatok súlyos kötelessé­geket hárítanak reánk, akik az uj bizottság­nak tagiai vagyunk: hogv annak megfelel­jünk szükséges, hogy teljes odaadással és minden fentarfás nélkül őszintén akarjuk az egységet s a bizottság működése közben ál­landóan érezze pártjaink bizalmát. Ha igy lesz, úgy majd akkor, ha a bizottság először számol be küldőinek, hisszük, hogy eredmé­nyekre fog hívatko/haírni és akkor jogosan fogjuk ünnepelhetni az érsekujvári határozatot. Páris, január 14. A német francia keres­kedelmi tárgyalások megszakítását még mindig élénken kommentálja a francia sajtó. Egyhangúan rossz szándékot és a kibékülés ellenzését látják Németország részéről ab­ban, hogy a francia indítványokat nem fo­gadta el. A Matin egyenesen ellenséges han­gon ir. A mai német kormányt képtelennek tartja minden diplomáciai tárgyalásra. A lap szerint Németország és Franciaország Prága, január 14. A Ceské Slovo értesülései szerint a kor­mány a parlament legközelebbi ülésein nagy­jelentőségű kulturjavaslatokat fog beterjesz­teni. Első helyen említi a lap a templomok és temetők közös használatáról szóló javaslatot, valamint a laikus iskolai nevelésről szóló ja­vaslatot, amelyek megindítják az egyház és állam elválasztásával összefüggő kérdések Bécs, január 14. (A P. M. H. bécsi tudósítójától.) Bécsi diplomáciai körökben napok óta tartja magát az a hin hogy Pasiés jugoszláv miniszterel­nök nemcsak a belpolitikában, de külpolitikai­lag is követni akarja példaképét, Poincarét és szankciókat tervez Bulgária ellen. A bolgár kormány ugyanis Pasics sze­rint több tekintetben megszegte kötelezettsé­geinek teljesítését és igy a neuilly-i békeszer­ződés értelmében Jugoszlávia és Románia, mint győztes hatalmiak ugyanolyan rendsza­bályokat alkalmazhatnak Bulgáriával szem­ben, mint Franciország és Anglia Németor­szág ellen. A román kormány azonban nem mutat hajlandóságot arra, hogy Jugoszlávia szándékát kövesse, mivel a bukaresti kor­mány újabban súlyt helyez a Bulgáriával való jóviszonyra részint a bolsevizmus közös ve­szélye miatt, részint pedig Boris király ter­vezett házassága folytán Ilena román her­cegnővel. így tehát Pasics mostan azzal fog­lalkozik, miként hajthatná végre Jugoszlávia a bol­gár határvidék megszállását Románia nélkül? Bulgária nyugati határvidékének meg­szállására Jugoszláviának nem is volna szük­sége szövetségesekre, azonban föltétlenül között ismét legföljebb fegyverszünetről, nem pedig békéről lehet szó. Mindkét ország erejét és győzelmi kilátásait egy újabb küzdelemben próbálja ki, mely bár más formájú, mint eddig volt, mégis foly­tatása a tiz év óta tartó háborúnak. A gazdasági harc fontosabb, mint a harctéren vivott és emlékezni kell arra, hogy Németország volt ismét az, mely a francia békés ajánlatok semmibevételével meg­kezdte az uj háborút. sorát. A cseh nemzeti szocialista lap eme kije­lentése kapcsán megismételjük a félhivatalos Pr. Pressének azt az értesülését, hogy a kül- turjavas,latok közül legfeljebb egyet fog elin­tézni a parlament s az bizonyára nem az em­lített javaslatok egyike, hanem a süketnémák oktatásáról, vagy más ehez hasonló javaslat lesz. szükséges' a békeszerződést garantáló nagy­hatalmak beleegyezése. Pasics arra számit, hogy Herriot rövi­desen távozik és akikor Franciaországban ismét jobboldali elemek irányítása alá kerül a kormány. Eb­ben az esetben reméli/ hogy Franciaország és Anglia beleegyezésüket adják a Bulgária ellen alkalmazandó szankciók végrehajtására. Itteni diplomáciai körök szerint a jugoszláv hadsereg vezérkara máris a legapróbb rész­letekig kidolgozta a megszállás végrehajtásá­nak körülményeit, úgy, hogy az engedély megkapása után a belgrádi kormány nyomban akcióba léphet. Pasics törekvése tehát most arra irá­nyul, hogy a nagyhatalmak beleegyezését megnyerje. Diplomáciai körökben úgy véle­kednek, hogy Pasics szándéka még belátha­tatlan bonyodalmaik okozója lesz a Balkánon, éppen ezért középeurópai diplomáciai körök­ben akció indult meg arra vonatkozóan, hogy az angol és francia követek figyelmeztessék erre kormányaikat és hassanak oda, hogy a nagyhatalmiak Pasicsot a legerélyesebb fenye­getések árán is tartsák vissza tervének ^ke­resztülvitelétől. f Coolidge a párisi konferenciáról és Oroszországról Washington, január 14. Coolidge köztár­sasági elnök nyilatkozott a párisi pénzügyi konferenciáról és kielégítőnek mondta annak sikerét. Az elnök örül, hogy a konferencián Amerika nem úgy szerepelt, mint a kapzsi hitelező. Oroszországra vonatkozóan Coo­lidge megállapította, hogy a szovjetnek fej-, lődése észrevehető, úgy hogy ez az állam is csakhamar helyet foglalhat a világ nagy birodalmainak közösségében. Mindenesetre’, azonban bizonyos csalódást okoz Orosz­ország tullassu fejlődése. Hughes lemondása nem jelent változást a külpolitikában, főleg az orosz kérdésben az elnök szerint. / Gyilkos köd Hollandiában Amsterdam, január 14. A nagy köd kö­vetkeztében Hollandiában és Belgiumban, nagy közlekedési akadályok vannak. A vona­tok több órás késéssel közlekednek. Az Északi tenger k kő tőibe ma egy hajó sem fu­tott be. Langbrigge állomáson egy személy- vonat belefutott egy veszteglő tehervonatba. Két személykocsi felborult és harminckilenc •ember megsebesült. A sebesültek közül töb­ben haldokolnák. Herbette erélyes fellépése Moszkvában a szovjefpropaganda ellen Páris, január 14. Herbette francia nagy­követ tegnap interveniált a szovjetkor­mánynál a franciaországi szovjetpropagan­dára vonatkozóan és hangsúlyozta, hogy kormánya éppúgy, mint az angol kormány, nem hajlandó identifikálni a’ szovjetkormányt a Ill.-ik internacionáléval, mert ebben az esetben elismeréséről nem lehetett volna szó. — Herriot ezt az intervenciót nem cá­folta meg. A nacionalista „Echo de Páris“ dicséri a miniszterelnök utasítását, ha az kissé későn is jön ugyan. Alakulóban a jobboldal támadó kormánya Németországban Berlin, január 14. A Berliner Tageblatt szerint, ha a Luther kormány uj kedvez­ményeket ad a jobboldalnak, akkor az ere­detileg csak összekötő férfiakból álló kor­mány a jobboldal küzdelmi blokkját fogja képviselni. A jobboldali pártok elérték cél­jukat és Streesemann dr. a krónikus kabi- netkrizisek atyja győzedelmeskedett. A ma összeülő birodalmi gyűlésen valószínűleg még nem fog elhangzani az uj kormány nyilatkozata. A nagy köd számos balesetet okozott az Északi tengeren Amszterdam, január 14. Az északi ten­geren uralkodó rendkívüli köd számos balesetet okozott. Tegnap este a „Riziko“ nevű gőzöst, egy Amszterdamból jövő mó- toroshajó farolta s a hajó oly erősen meg­sérült, hogy csak a legnagyobb nehézségek között lehetett partra vontatni. Számos se­besülés történt. Ymuiden közelében egy segédmotorral fölszerelt be’lászbárka, melyen négy halász volt, zátonyra futott és el- sülyedt. A legénységet nem sikerült meg­menteni Vlissingen kikötőben a Mecklenburg nevű haió zátonyra futott. 100 csel»-sz? Koronáért fizettek ma, íanuár 14-érs: Zürichben 15.55 svá’ci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsben 213000.— osztrák boronát Berlinben ú! 599090030009.— német márkát Az egyház és állam elválasztása előtt? Pasics meg akarja ismételni a RuSir-koméHIát a Balkánon Szankciókat akar alkalmazni a belgrádi kormány Bulgária ellen ár ^ JL IV. Évi. 11. (754) szSm » CsatgrtCh « 1825 január 15 Jlr W f IP^ Bf Előfizetési árak belföldön: évente J&E M? SS 300, félévre 150. negyedévre 76, áiájf 'Sgu&r J havonta 26 Ké; külföldre: évente M áSt rr- rf* 450, félévre 225, negyedévre 115, Afflf JrMf rrpi havonta 35 K5. //í/iviíf^\w'/w T/HE* A Jsr/mm / Mm 'Wr MM M M |6'1M Telc,»n: •,n-3-«­B$7 TFÍírilil*^™ ffií MF ff? oL JSw fiss áw 111 ^ ÜL Kiadóhivatal: Prága, 1., LUtová ull­ce 18. Tdefon: 67-37. Sürgönyeim: _____________________ Hírlap, Praha. 7ő» erftes«tö. j$ és (Ruszinszíkói íeíefős sx*iKfocssít&: &etroéaiSi €szfem dr. tfzöretfoezeti üffemzéfoi (fmtofo pofitifeai napiíapfa ***** Jstván ——W■11IUAI—— ■■■III !■ ■■—...................................■■■■■■ - - II !■■■■! IMII ■IMII.................... IMII l H lllM III M ■■■ II—IIII ■ 11 Ml ■■ ■IIMMIIBBMTI ■Ilii I KM IHTIBI—HM — I — I ■ I Ml—T—l —

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents