Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-11 / 281. (729.) szám

csutortQK, qecempcr 11. 3 Eltemették Sziiassy Aladárt Budapest, december 10. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Óriási v.ész vét mellett szentelték be vasárnap dél- tíután Sziiassy Aladár v. b. t. t.-nek, a köz­tiigazgatási biróság elhunyt másodelnökének ^holttestét. A Ráday-utca 28.-as számú gyász­íj ház udvarát teljesen betöltötte a gyászoló közönség, amelynek soraiban ott volt a kor­it mányzó képviseletében Bartlia Richárd kabinetirodai főnök, a kormány több tagja i>és úgyszólván minden jelentősebb közéleti tényező. A holttestet az udvaron ravataloz­ták föl. A szertartást Ravasz László refor­mátus püspök végezte, aki gyászbeszédében méltatta a kiváló férfiú közéleti tevékeny­ségét is. A holttestet ezután Losoncra szállí­tották, ahol örök nyugalomra helyezték. Losonc, december 10. (Saját tudósítónk ! táviráta.) M nagy férfiút tegnap délután temették el a református templomból. A gyá- szóló közönség olyan óriási tömegben jelent nneg a gyászszertartáson, hogy az utca ifeketéllett a sok embertől. A város őslakos­sága telje§ számban ott volt, hogy utolsó útjára kisérje a város nagy halottját. A gyászbeszédet Söröss Béla mondotta, aki méltatta az elhunytat, mint a magyarországi egyetemes egyháznak, mint az egész ma­gyar nemzetnek és mint a losonci egyház- községnek nagy halottját, akinek teste vég­leg hazajött megpihenni a nagy tradícióktól megszentelt ősi földbe. Méltatta hatalmas beszédében az elhunyt kiváltságos krisztusi szellemtől áthatott jellemét, az egész nem­zetnek példát adó önfeláldozó tevékeny életét és az egyháza ‘érdekében úgy bel- mint külföldön kifejtett maradandó értékű munkálkodását. Az egyházi énekkar gyász­énekei után a hatalmas menet megindult a temető felé. A gyászóló családhoz, elsősorban Szi­iassy Bélához, a Szlovenszkói és Ruszin- szkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok közös és vezérlőbizottságának elnökéhez, az el­hunyt fiához, az ország minden részéből tömegesen érkeztek a részvétnyilatkozatok. Szakadás előtt a jugoszláv- osztrák tárgyalások Váratlan akadály hátráltatja a cseh-szlovák —osztrák gazdasági szerződés életbelépését — Hogyan állanak a magyar—osztrák kap­csolatok? Bécs, december 10. (A P. M. H. bécsi ... bitójától.) Az osz­trák nemzetgyűlés legközelebb ratifikálni fogja a Cseh-Szlovákiával és Németország gal kötött Jizdasági szerződéseket, f be­lépésük időpontját azonban egy váratlanul felmerült akadály htáráltatja és teszi bizony­talanná. A lehézségeket a shilling-valutának Ausztriában való beveze.ése okozza. Eddig az egyes vámtarifatételeket aranykoronák­ban állapították meg, az uj shilling-törvény értelmében • azonban január 1-től k dve shillingekbe kellene átszámítani. Ezek az át­számítások azonban színtér mindegük té- végtel m törtszámc. eredényezré­nek, ezeket a számokat tehát lefelé, vagy felfelé kellene kikerekiteni. A felfelé való ki- kerekités azonban belpolitikai okok miatt le­hetetlen, mivel a szociáldemokrata ellenzék már a jelenlegi vámtételeké túl gasak- nak tartotta és nagy obstrukcióval akarta annak idején életbeléptetésüket mevkadá­Ij zni. Ettől eltekintve azonban a felfelé való kikerekitéshez a többi szerződő fe’eh.ek, tehát Cseh-Szlovákiának és Németországai'■’k beleegyezése is szükség0". Ezek az államok azo "’igha fognak 09rvk"nn egyezni abba, hogy cikkeikre Ausztria ma­gasabb vámtételeket vessen ki. E^e’" x tel­jesen bizonytalan, hogyan fogja az rák kormány ezt a fogas kérdést megoldani. Ami Ausztriának a többi utódállamokkal való tárgyalásait illeti, úgy a jelenleg folytatott Jugoszláviával való tá. val'sok igen kedvezőtlenül állanak. \ jugoszíá • ’Negá'Mó hallani sem akz. „z osztrákok á'tal követe't koncessziókról, úgy ’mgy a tárgyalások immár napok óta csak igen vontatottan folynak. 0. ák gyár .ri_körökben már számolt'.. azzal hogy a jugoszláv delegáció makacs magatar­tása folytán , tárgyalások vsakhamai éj­szakádnak. A lesriisztázatlanabb a helyzet Ma­gyarországgal szemben. Az utolsó napokban >;■ osztrák gaz ' gi érdekeltségek ismét felvetették a jelenleg érvényben levő provizorik. e^veznié: Al­mon dá ának tervét, ’ og mag''- ' ár­mányt a r.‘ követelt tarifáid e' dny megkötésére kényszeritsék. Mataja dl* kül­ügyminiszter azonban eg„ őre • i akar az egyezmény felmondásáról. A ké. or­szág közötti forgalom egyébként igen meg­csappant. Ausztria Magyarországba irányu­ló kereskedelme éppúgy, mi.it Ma­.....:/or­szág exportja Ausztriába. Ez év .Is© felében Mar 'orczág megállapított borkor' i­Budapest, december 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A magyar külügyi társaság hétfőn este Debrecenben diszülést tartott, amelyen a többi között Apponyi Albert gróf is megje­lent és nagy beszédet mondott. A* háborús felelősség kérdésében hivatkozott Mussoli- nire, aki egy nála járt magyar küldöttségnek kijelentette, hogy a magyarok iránt már csak azért is rokonszenwe] viseltetik, mert tudja, hogy Magyarországnak a háború előidézésében semmi része sem volt. Nem híve a kalandpolitikának, de a magyar népnek az a feladata, hogy a kül-' földet felvilágosítsa arról az igazságtalan­ságról, amely Magyarországot a békeszer­ződésekkel érte. A külföld felvilágosításá­nak legalkalmasabb szószéke a népszövet­R6ma, december 10. A népszövetségi ta­nács tegnap titkos ülést tartott, amelyen meghatalmazták a jugoszláv királyságot, hogy mint Bulgáriának szomszédja, katonai ellenőrzés esetén a bolgár fővárosba bizott­ságot nevezhet ki. A továbbiakban a nép- szövetségi tanács ideiglenes eszmecserét folytatott a magyar, az osztrák, a bolgár és a német ellenőrző bizottságok elnökeinek személyeiről. Kinevezések még nem történ­tek. A titkos ülés több, mint két óráig tartott. A párisi angol—francia megegyezés Róma, december 10. A Volta ügynökség tudni véli Herriot és Chamberlain párisi megegyezésének pontos részleteit. Francia- ország a következő követelményeket állí­totta föl: 1. Franciaország biztonságot akar minden támadásban, vagy egy angol—fran­cia—belga paktum, vagy pedig a genfi döntő- bíróság elfogadása által- 2. Kéri, hogy az an­golok január 10-e után Is megszállva tartsák Kölnt, addig amig Franciaország nem vonul ki a Ruhrból. 3. Németország katonai ellenörzöbizottságának feje francia legyen. 4. Rendes diplomáciai viszony Törökország­gal és nagykövetek kiküldése Konstantiná- polyba. 5. .Szabad kéz Franciaország szá­mára a marokkói kérdésben. E követelményekre Chamberlain a kö­vetkezőképpen felelt: 1. A genfi szerződés elfogadására vonatkozóan Anglia szívélyes ígéreteket tesz, de megvárja a domíniumok állásfoglalását. 2. A kölni ügyben kilátás van kedvező megegyezésre. 3 Anglia támo­gatja a francia követeléseket 4. Konsíanti­Bukarest, december 10. A napokban könyv jelent meg Marosvá­sárhelyen, melyet Taslauanu C. Ocíavian, az Averescu-kormáuy volt kereskedelmi mi­nisztere irt, kiről tudvalevő, hogy egyidőben minden befolyását felhasználta abból a cél­ból, hogy a néppárt egy kantonális alkot­mánytervezetet dolgozzon ki a különböző erdélyi nemzetiségek békés és produktív együttműködésének biztosítására. Egyébként már Magyarországon is jelentős szerepet vitt az erdélyi románság történelmében. An­nakidején Goga Octavian mellett sokban neki volt köszönhető, hogy a Luceafarul, a románság egykori közismert kulturális és irodalmi folyóirata Budapesten napvilágot látott. Ilyenformán múltja van az erdélyi ro­mánság történelmében, tehát egyáltalán nem lehet azzal megvádolni, hogy nem jó román és ennek köszönhető, hogy a román közvé­leményben ma elterjedt és divatban levő fel­fogással szemben egy ellenkező és minden izében független véleményt mer vallani­Taslauanu könyvében Keleteurópa át­szervezésével foglalkozik. Márkás román lé­tére is beismeri, hogy az a versengés és harc, mely Közép- és sínek - ;ak mintegy 70, szalámi kon. msé­nek 60, süíeniénykontingensének 30 és gyü­mölcs-, ala. lint gyümölcskonzcivkor.*;no-Pn- sének alig 20 százalékát használta ki. Ebből az következik, hogy Magyarországnak is nagy érdeke az Ausztriával való végleges megegyezés cseh mintára. ség. Meg kell értetni a világ közvélemé­nyével a magyar kérdés fontosságát és nagy horderejét, valamint azt, hogy a ma­gyar 'kérdés nem lokális kérdés, hanem európai fontosságú. Ezután a lefegyverzésről beszélt és kije­lentette, hogy a népszövetség feladata az ál­talános lefegyverzés végrehajtása. A jelenlegi helyzet tarthatatlan, mert amig egyes államokat lefegyvereztek, ad­dig mások áliig fegyverben állnak. Mind­addig nem lesz béke, amíg a különböző nemzeteket különböző jogszabályoknak vetik alá. A lefegyverzési konferenciának lesz hi­vatása, hogy a mai egyenetlenséget meg­szüntesse. Éppen azért legfontosabb, hogy erre a konferenciára bejussunk. nápolyba nagykövetek nevezendők ki, akik csak hébe korban látogatnának el Angorába. 5. A marokkói' kérdésben Angliának meg van a saját véleménye, melyről egyelőre nem tárgyalhatnak. Róma, december 10. A szenátus mai ülésén Tittoni elnök üdvözölte a Rómában összegyűlt népszövetségi tanácsot az olasz parlament nevében. Kifejtette, hogy minden ellentétes nézet dacára bizalommal kell viseltetni a népszövetség iránt és támogatni kell annak ténykedéseit. Páris, december 10. Mint ismeretes, a római népszövetségi tanácsülésen Cham­berlain indítványára és Benes előterjeszté­sére elhatározták, hogy a genfi jegyző­könyvet csak a márciusi ülésen fogják tár­gyalás alá venni. A Petit Journal megálla­pítja, hogy főleg két tényt lehet megállapí­tani ennek a halasztásnak a nyomán. Elő­ször valószínű, hogy Anglia márciusban ki­sebb vagy nagyobb módosításokkal elfo­gadja a jegyzőkönyvet. De ha nem is fo­gadja el, ez nem változtat Franciaországnak álláspontján, mely továbbra is kitart a jegy­zőkönyv mellett. A második tény az, hogy a leszerelési konferenciát bizonytalan időkig elnapolták, de elvben érvényben marad. A népszövetségi tanács megbízta Franciaországot a Németország fölötti katonai ellenőrzéssel, Olaszországot az Ausztria fölöttivel, Angliát a Magyarország fölöttivel és Jugoszláviát a Bulgária fö­löttivel. Ez a döntés a Petit Párisién sze­rint megfelel Franciaország álláspontjának. Keleteurópában több mini egy évezrede iolyík a különböző szomszédos népek kö­zött, nem vezethet jóra és az erők szeren­csétlen eloszfódása és állandóan folyamat­ban levő át- és visszacsoporíosulása kö­vetkeztében eldönthetetlen. Különös érdeklődéssel veszi vizsgálat alá a már eddig funkcioniáó államszövetsé­geket: az angol birodalmat és az Oroszor­szági Szovjetek Unióját és megállapítja, hogy századunk az államszövetségek évada. — Ezek az államszövetségek mondja könyvének egyik fejezetében — kezükben tartják a világ sorsát- A legszélsőbb Kelet­nek: a japán királyságnak és a kínai köztár­saságnak konföderációja még nem valósult meg, de minden percben megvalósulhat. Majd igy fejezi be áttekintését: —• Ezekkel a hatalmas méretű államszer­vezetekkel szemben az apró államokra tagolt és az ellenséges­kedés szellemével megmérgezett Európa feltétlenül áldozatul esik.-~ Egj^ eljövendő békekötés esetéi] nem fognak diktálni többé az európai nagyhatal­mak, melyek a világpolitika alanyaiból egy­szerre annak tárgyaivá lesznek, Appongf: „Addig nem lesz fcéke. amid a nemzeteket hülöinbOzo jogszabályoknak vetik alá* Magyarország legfőbb érdeke, hogy bejusson a lefegyverzési konferenciára *A népszövetségi tanács titkos ülése Nem Páneurópára, de Közép- és Keleteurópa államainak szövetségére van szükség Egy román exminiszíer az uj államszövetség tervéről irt könyvei — Szövetség a pán- ázsiai mozgalom és az orosz tömegbonapartizmus ellen Ilyen körülmények között Taslauanu ex- miniszter — nem minden alap nélkül — sür­gős szükségletnek látja azt, hogy Keleteurópa és Kisázsia népei is egy ha­sonló államszövetségbe tömörüljenek. Könyvében nem is tesz egyebet, mint­hogy egy ilyen államszövetségnek a tervét dolgozza ki. Megállapítja, hogy például az orosz veszedelem napról-napra eltiprással fenyegeti Európát s ha az ojosz nép felsza­badult életenergiáinak szertelenségekbe és túlzásokba siklását ellensúlyozni vagy meg­akadályozni akartuk, továbbá, ha valóban szivünkön viseljük Európa sorsát és felis­merjük egy olyan esetleges szövetségnek jelentőségét, mely egyrészt a sárga faj re­neszánszát hirdető és a Gandhi és Rabindra- nath Tagore vezetése alatt álló pán ázsiai mozgalom, másfelől pedig az orosz lélek orientálizmusában gyökeredző bolseviznrus között készül, lehetetlen észre nem vennünk azt is, hogy — az orosz tömegbouapartizmussal szem­ben — igen sürgős Európa keletén egy erős államszövetség felépítése. A volt kereskedelmi miniszter könyvét a kisantant híveinek ajánlja és már címlap járt megjegyzi: „javaslatok a kisantant részére14. Tervezete szerint a keleti államszövetségbe a következő államok tartoznának: Lengyel- ország, Litvánia, Észtország, Ausztria, Cseh- Szlovákia, Magyarország, Románia, Jugo­szlávia, Bulgária, Albánia, Görögország, Olaszország, Törökország, Szíria, Örmény- ország és Georgia. Az államszövetség parla­mentjét az összes népek képviselői alkotnák és felsőházát a népek szenátusának nevez­nék. Afölött, hogy államszövetség a köztár­sasági vagy monarchikus államformát fo­gadja-e el, annak törvényhozó testületéi dön­tenének. Az államszövetség egységes vám­területet alkotna és pénzügyminisztere mel­lett egy bankjegykibocsátó bank, igazság- ügyminisztere mellett pedig egy döntők Íróság működne, mely a szövetségbe tartozó népek között esetleg felmerülő viszályokat megfe- lebbezhe tét len ítélettel e kiöntené- Azonkívül gondoskodnának arról is, hogy a szövetség a népek szabad egyesülése legyen és abban egyik állam se ragadhassa magához a hege­móniáit. Bármilyen naivnak is tessék ez a tervezet, le kell szögeznünk, hogy az a tény. hogy erre a megoldásra egy olyan politikus gondolt, kinek pártja egyáltalán nem kí­vánja a politika régi csapásainak megváltoz­tatását, tünet, mely a jövő felé mutat. Tas- tauami azt állítja, hogy a nyugati államok degeuerált és agyoncivilizálódott népei so­kára fogják megvalósítani Coudenhove-Ka- iergi gróf álmát: Pán-Európát és több re­ménység van arra, hogy a keleti államok között sikerülni fog a nyugati kultúra meg­mentésének jelszavával kiegyenlítem a fenn­álló ellentéteket. Csöndes ülés a képviselőházban-- A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósí­tása a képviselőház mai üléséről — Prága, december 10. A kép viselőház mai ülését Tomasek el­nök fél 4 órakor nyitotta meg. Az ülésen az ellenzék távollétében egymásután fogadták el a kormány törvényjavaslatait. Egy kis élénkséget vitt a tárgyalás menetébe a ru- szinszkói úgynevezett feles-harmados tör­vény tárgyalásánál Kodé lka (cseh szo­ciáldemokrata) képviselő felszólalása, aki a ruszinszkói középkori állapotokat festette, amikor kijelentette, hogy Ruszinszkóban van­nak olyan bérietek, ahol a nép a termények egyheted részéért műveli a földet. Sok idő fog még eltelni, amig a földbirtok tényleg a nép kezébe kerül. Még Gagatkó (cseh szocialista) beszélt. Utána a képviselőház el­ső olvasásban elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután egymásután fogadták el második olvasásban a rendkívüli viszonyok tartamára vonatkozó lakástörvény* és a korlátolt fele­lősségű társaságoknak szövetkezetekké való átalakításáról szóló törvényt. Majd Kamelsky és Medveczky előadók referálták be az ás- ványolajkutatáis és bányászás jogának a bá­nyászati törvény alá vevéséről szóló tör­vényjavaslatot. A javaslatot vita nélkül elfogadták, majd a mentelmi ügyek tárgyalása során Lelley Jenő dr.-t kiadták az 1914. évi XIV. törvény 24. szakaszába ütköző vétségért és Kunst kommunistát a rendtörvénybe ütköző cse­lekményért. Ezzel az ülés véget ért. A legközelebbi ülés pénteken délelőtt 11 órakor lesz és napirendjén a szlovenszkói és ruszinszkói megyei nyugdíjasok illetményéi­nek szabályozási javaslata szerepel. ,|íe várd iwiág fetstölitimfi. Aoéu

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents