Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-11 / 281. (729.) szám

J jji JBB JET* lő. évfo^am 281. (729.) stpto ffi Prága, csütörtök, 1924 december 11 yr' Clöfizetéal árak belföldön: Égés* évre 500 K£«, _.»■ I ■; ninrii /Pn\m lm III M M M, I.,,,.,— «!/ jST _ ______ — — félévre 150 K6., negyedévre 76 KiL. egy hónap­7tsf"\¥YriD/##JO 7>f»71 $ff (R\O3U0 Jj«§ÍF ^MKf Sffg aBa MSBOXrffftr £Bf ff M$L&' negyedévre 115 Ki., egy hóra Vi Ké » Szer­A.iy/7t!#l ff ff ffffHLffs^JsT _ __ “«/ fpja dBBL W«m» ,<rv^ Prága U Llllová ullce 18. szám. Telefon: 6797. Sürgönvclm: Hírlap, ’raha ?ds*etftefxtö. ^ $xioveviszkói és Stuszinszkói &etrogat$i Cszfiár dr. következett £ffenzéki (fáztok pofitikai napifapla STclctös sxcrftesxíő: $óf Jsttmn Üzenet a koalíciónak Irta: Egry Ferenc szenátor Prága, december 10. Üzenni szeretnék valamit a koalíciós uraknak, hogy meghalják szavamat és el­gondolkozzanak egy kissé azon, amiket mon­dani szeretnék. Önök úgy osztják be a szenátus munka­rendjét, hogy a távolról jövő törvényhozók ne tudják ehhez a maguk idejét hozzászabni. Ha például egy huszonnyolc órát utazó sze­nátor a köztársaság keleti szélérői feljön a fővárosba, akkor itt nagyhegyesen úgy in­tézkednek, hogy tartanak egy tízperces ülést, azután három-négy napra elnapolják a házat, ügy tesznek, mintha egyedül csak azt akar­nák, liogy az ellenzéknek minden kedvét el­vegyék a munkától és kifárasszák a haszon­talan utazásokkal. Ez a bánásmód és taktika az oka annak, hogy a tegnapra remélt hosszabb ülésen nem tudtam elmondani azt, amit szeretnék és amit el kellene mondanom. Nem azért, mintha szavaimmal az Önök szivét, igazság- és jog- érzetét remélném felébreszteni, de el kell mondanom a jövőben feltétlenül bekövetkező szerencsétlenségek elkerülése érdekében, hogy majd ne mondhassák Önök, hogy senki sem volt, aki figyelmeztetőt kiáltott volna. Odáig jutottunk tehát a nagy tpéguíhoqűs és az ígéret földjén való rövid együttlakás után, hogy nem tudjuk egymást kiállni és a gyöngébb fél ötesztendei nehéz szenvedés után félreáll és várja, mit hoz a jövő, de a saját veszedelmének munkájában még látszólagosan sem akar részt venni. Önök ezt nagyon jól megérthetik és talán jö! is esik a szabadulás attól a házastárstól, akire Önök mindig csak haraggal és ellen­szenvvel tekintettek, noha ezek a szerencsét­lenek nem erőszakkal mentek Önökhöz. Az egyik részüket vitték, a másik része pedig magától ment nagy és szép reményekkel, de ennek ma már vége. teljesen vége. Elérték azt, amiért dolgoztak. Egyedül urak a por­tán, kényurak, akiknek cselekedeteit senki- sem akadályozhatja meg. A továbbiakhoz is teljes sikert kivánok Önöknek. Csak folytas­sák a megszokott munkát s nem is szükséges még fokozni sem azt, elég gyorsan fog menni magától is. Ha a sors is úgy akarja, a tempó elég merész és a teljes siker mielőbb elér­hető. Az úgynevezett nemzeti kisebbségek egy-kettőre majd úgy eltűnnek, mint a köd és a pára a reámosolygó szent demokrácia meleg, éltető napjának sugarai alatt és lesz egy akol és, egy pásztor. Főként pedig egy jó pásztor lesz, aki teljes joggal fogja az ő báránykámak hasznát látni. így gondolják ezt Önök és erre törek­szenek, de arra nem gondolnak, hogy azon az utón s olyan módon, ahogy eddig csinál­ták, soha semmit elérni nem lehet, vagy még most sem veszik észre, hogy mire vezet az a gyilkos politika, ameb^et Önök a saját keb­lükre zárt kisebbséggel elkövetnek? Hát ve­gyék tudomásul és lássák meg az ellenzék kivonulásairól annak a mélységes gyűlöletnek következményeit, amely önöket az eddigi munkájukban állandóan vezérelte. Meghallgatták-e Önök a részünkről el­hangzó, legjobb és legőszintébb jóakaratból származó kérést, vagy intést egyszer is? Csak egy esetben is? Nem, nem. Megtartot­tak valamit azokból az Ígéretekből, amelye­ket minden alkalommal a legiinnepiesebb for­mában tettek meg és biztosítottak az Önök­höz erőszakkal csatolt népeknek jóreménysé- get, adtak-e nekik az életük fenmaradásához való biztos reményt és biztosítóttak-e, az Önökhöz testvér módon simuló népeknek testvéri szerető szivet és egyforma boldog életet? Mivé lett az önök kezelése alatt az emberiség jóvoltámak egyik legnagyobb pil­lére: a szótartás, a férfiszó és a becsület fo­galma? öt év alatt eltűnt minden, mint a kámfor. A magam részéről nagyon fájlalom, hogy az amúgy is szerencsétlen világban, amikor Hainiscfet isméi az osztrák köztársaság elnökévé választották A trónbeszéd vitája az an^o! parlamentben Becs, december 10. A szövetségi tanács tegnap Hainlsch Mihály dr.-t Ismét az osztrák köztársaság elnökévé választotta. A szociáldemokraták nem állítottak ellenjelöl­tet, ami által kifejezték nagyrabecsíi’ésüket az elnökkel szemben. A választáson fehér szavazólapokat adtak le és így Hainischt a keresztényszocialisták és a nagynémetek 111 szavazatával megválasztották. Haarmann hipnotikus kísérletei Hannover, december 10. A Haarmann pörnek ötödik tárgyalási napján az érdeklődés Witkowszkira koncen­trálódott, akit ma hallgattak ki először. Majd Niemeyer hallgatták ki, mint tanút. Nie- mejter évekig Haarmann szomszédságában lakott és gyakran megfigyelte öt. A gyilkos ablakait fehérre festette, úgy hogy szobá­jába belátni nem lehetett, csak arra emlék­szik a tanú, hogy éjszakánként gyakran kopogás és gyanús föl és alájárás hallat­szott a lakásból. Az ilyen titokzatos éjsza­kák után Haarmann korán reggel bő köpeny­ben elhagyta a lakást s így nem lehetett látni, vájjon csomagokat szálíit-e. Majd azt az embert hallgatták ki, akitől Haarmann szobáját bérelte. Köhlernek hívják és vallo­másában elbeszélte, hogy Haarmann gyakran hypnotikus kísérleteket végzett vele. Törülközőt kötött kezére és a kendő alatt simogatta karjait, miközben erősen a szemébe nézett és ilyenkor a tanú úgy érezte, mintha hiányoznának karjai. — Haar­mann a vallomás utolsó szakaszainál széles jókedvvel mosolygott és igy szólt: „A tanú kiváló jó ember és azért szeretné, ha mentegethetne engem és Gransot. Tulajdon­képpen azonban sokkal komiszabb volt az . eset. Witkowszki épp úgy megcsalta Kohlért, I mint ahogy engem megcsalt Grans.“ 1 hőssel "cÉnsifiSíiiáiIuffi igazgatója megszöktette egy nöfenűéhet Kilencvenezer koronát sikkasztott? — Óriási tanügyi botrány Kassán = Kassa, december 10. (Saiját tudósítónk távirati jelentése.) A városban már hosszabb idő óta suttognak Presovsky Vacláv leánygimnáziumi igazga­tó viselt dolgairól. Bizonyosat senki sem tud, de a leánykák azt beszélik, hogy az igazgató ur úgy viselkedik velük szemben, mintha nem igazgató, hanem valami más lenne. Mint a mennykőcsapás hatott a minap az a hir, hogy az igazgató eltűnt a városból, de nem egyedül, hanem vefle együtt egy gyö­nyörű szép tizenha'téves leánynak is nyoma veszett. Ez a szenzációs eset hallatlan izga­lomban tartja a város lakosságát. A szenzá­ciós esetről a következőket sikerűit meg­tudnom. Presovsky Vacláv, akinek különös kalandjai hosszabb Idő óta szóbeszéd tár­gyát képezték, egyszerre eltűnt Kassáról és vele együtt ismeretlen helyre távozott Benes mezőlaborcl vasutas tizenhat esz­tendős feltűnő szépségű leánya, aki az In­tézet növendéke volt és akivel az igazgató ur igen sokat foglalkozott. Presovsky az utóbbi időben sokat pa­naszkodott arról, hogy idegei felmondják a szolgálatot és feleségével, aki szintén ieltü- nö szépségű asszony, az utóbbi hetekben már igen rosszul élt. Az asszonynak tudomására jutott az a hir, hogy a férje állítólag tanítvá­nyait üldözi szerelmével és őket szerelmi ajánlatokkal halmozza el és ezért az asszony válópört indított eúene, a nely a kassai törvényszék előtt folyik. Az igazgató eltűnése előtt levelet ha­gyott hátra, amelyben azt írja, hogy ideges­ségét nem bírja tovább és öngyilkosságot fog elkövetni. A városban . nban valószínűnek i tartják, hogy a Benes-leánnyal együtt szö­kött meg, mivel az utóbbi időben már any- nyira jóban volt és annyit foglalkozott vele, hogy még az iskolában is feltűnt. A rendőrség lázasan nyomoz a pikáns szenzáció ügyében, de eddig nem tudott nyomra akadni. A városban olyan hirv- is keringenek, hogy a szökevények Mezolaborc felé vett út­jukat és ma már Lengyelországban van­nak.. Természetesen ezeket a híreket nem le­het ellenőrizni, bár nem lehetetlen, hogy iga­zat mondanak. A tanügyi hatóságok is elrendelték a vizsgálatot, amely még nem ért véget. S hi­vatalos jelentést sem adtak ki, annyit azon­ban sikerült megtudnom, hogy a hivatalos pén­zek körül is nagy hiány nyomára jöftek rá. Az igazgató ur előrelátó volt és ellátta ma­gát egy kis útiköltséggel is. Egyes hírek szerint nem tartják kizártnak, hogy Pre­sovsky kilencvenezer koronát sikkasztott el. Olyan értesítést is kaptam, hogy Pre­sovsky nem szökött meg, hanem Prágában van, ahol rendes szabadságát tölti, ennek azonban ellentmondanak a körülmények. A logeklatánsabb cáfolata e híreknek az, hogy a rendőrség továbbra is lázasan nyomoz az öngyilkosok hullája után, mert azt sem tart­ja kizártnak, hogy az igazgató és növendé­ke közösen öngyilkosságot követtek el. A tanügyi hatóságok is erélyesen vizsgálnak e hallatlan tanügyi botrány ügyében. A rend­kívüli eset fejleményeit városszerte fokozott i kiváncsis ággal várják. az emberiség közös boldogsága a megsemmi- sitést célzó pergőtűzben szenved, egy jobb sorsra érdemes kicsi népekből összerakott köztársaság területén élő emberiség ádáz gyűlöletével és tusakodásával is nagyobbo­dik ez a harc és ahelyett, hogy építenék az egész viliág teljes megértésének és nyugal­mának erős várát, leromboljuk még azt a kis épületet is, amelyet a nagy világfelfordulás meghagyott. így nem lehet és nem szabad tovább dol­gozni. A ke ‘'rsasng igazi fogalma kizárja a basá-skodást, egyik népnek sincs joga el­nyomni a másikat. Egyenlő jogokat, egyenlő elbánást követelünk mindenütt és minden téren. S ha lenne Önökben erős és igazságos nagy lélek, akkor az egész nemzeti szeren­csétlenséget, amely szerintem nemcsak a mi. hanem az Önök szerencsétlensége is, el le­hetne intézni egy nagyszerű gesztussal, egy szóval, egy tettel: a teljes egyenlőség kimon­dásával és megvalósításával. Erre ’azonban Önök már aligha lesznek képesek, igy hát rsten velük. London, december 10. A parlament teg­napi megnyitása alkalmával a kormány egyes tagjait titkos rendőrök őrizték, mert a néliány nappal ezelőtt fölfedezett állítólagos egyiptomi összeesküvés következtében bi­zonyos nyugtalanság volt érezhető. Azonnal a trónbeszéd elhangzása után a munkáspárt tanácskozásra gyűlt össze és elhatározta, hogy a kormánynyilatkozatot főleg két pont­ban támadja meg. Először Egyiptom és Oroszország ügyében, másodszor a lakás és a házépítés kérdésében. A vita folyamán Trevelyan terjesztette az alsóház elé a munkáspárt hivatalos változtatási ajánlatát az első pontra, mig Wheatley a második pontra vonatkozóan. Majd Macdonald be­szélt. Örömét fejezte ki azért a barátságos hangért, mely a trónbeszédben Oroszország iránt megnyilvánul, majd rámutatott arra, hogy a konzervatívoknak 7 és félmillió sza­vazattal 400 képviselőjük van, a munkás­pártnak pedig 5 és félmillióval csak 150, az- az egy munkáspárti képviselő a szavazatok tekintetében kétszerannyit ér, mint egy kon­zervatív. A Sinovjev-levélre vonatkozóan megje­gyezte, hogy újabb adatok érkeztek és igy szükséges az újabb vizsgálat megtétele, te­kintve, hogy a levél csak arra volt jő, hogy a választók között pánikot okozzon. Macdonald után Lloyd George beszélt- Helyesnek találta a kormányak a genfi jegyzőkönyvvel szemben tanúsított magatar­tását, de hibáztatta, hogy a trónbeszédben nem volt.szó az interalliált hatalmak adósá- gairól. Egyiptomra vonatkozólag két módot ajánl: vagy a gyors béliül est. vagy az ügy­nek a népszövetség elé vitelét. Baldwin vá­laszában ismételte a trónbeszéd megfelelő szakaszait és a singaporei flottabázis költsé­geiről szólt. A felsőház megnyitása London, december 10. A felsőház teg­napi ülésén lord Plymouth válaszolt a trón­beszédre. kifejtvén, hogy az egész impériumban s főleg Ausztráliá­ban és Ujzélandban nagy megnyugvást keltett a singaporei flottabázis építésének folytatása. A munkáspárt álláspontját lord Haldane képviselte s kifogásolta a kormánynak egyiptomi politikáját. Szudánt szerinte nem szabad annektálni. Címzőn válaszolt Halda- nenak s ismét védte a flottabázis tervét, majd a felsőház elfogadta a trónbeszedeí. Eckhardt a külpolitikáról A kormányzói jogkör szabályozását is követeli Budapest, december 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) A nemzetgyűlés tegnap esti ülésén a napirendi vitánál Eckhardt Tibor szólalt föl. aki kifogásolta, hogy a nemzetgyűlés teljesen elveszítette érdek­lődését a külpolitika iránt és egyáltalában nem törődik az idegen impérium alá került magyarok ügyével. A nemzetgyűlés fontos érdekek helyett apró vitákra pazarolja idejét. Fölemlíti, hogy tisz­tázandó az államfő jogi helyzete is. A tör­vény csak ideiglenesen intézkedik az állam­fői állás betöltéséről. 100 csel* sí! Koronán fizettek ma, december 10-én: Zürichben 15.585 svájci frankot Budapesten —.— magyar koronát Bécsbpp 214400.— osztrák koronát BSfllCDeD 67Ű3330300ÖD.— námei márkát

Next

/
Thumbnails
Contents