Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)
1924-12-07 / 279. (727.) szám
41 MAOVAB Ilii (Vasarnapa levél) Irta: Schöpílln Aladár Budapest, december 6Leteszem az újságot és tűnődöm. A fejemben zűrzavaros Képzetek kaleidoszkópja kavarog, egymásba torlódik a sok esemény, név, dolog, fogalom, egy izgatott, zavarral teljes nap összefüggő keretbe alig foglalható képe. Egy bűnpör tárgyalása, bombamerényietek, ádáz, öldöiUŐ tervek és ádáz, öldöklő cselekedetek. Hetyke vádlottak, szigorú birák, okveietiertkedő ügyvédek, összevissza beszélő tarouk . . Nagy vihar a nemzetgyűlésen, kivezettek egy.-csomó képviselőt. Goromba szavak, heves feleselések, dühös fogadkozások . . . Egy másik büiiipör, panama vádak darazsai zsibonganak ki belőle • . . Sikkasztások, egy banlchivatalnok, egy köztisztviselő . . . Politikusok és ágensek kölcsönösen csalással vádolják egymást . . . Lehajtom a fejemet, simogatom a homlokomat, szeretném kisimítani belőle ezt a sok Izgató anyagot, amely haraggal és utálattal tölt el az újság iránt, a levegő lránt, amelyben élek, az egész élet iránt. A gonoszság, fanatizmus, marakodás, kapzsiság, gyűlölködés Aeolus- barlangjában érzem magamat, a lármás sivárság érzésével gondolok vissza arra, amit olvastam. Aztán egy oázis emelkedik ki a sivatagból. Fenséges, harsogó akkordok szólalnak meg a szivemben, íölidéződik egy gyönyörű pillanat, amikor minden kínzó érzésből kiemelkedve — velem együtt ezer ember — szálltunk föl, föl a harmónia tündöklő fehér szárnyain az egekig . • . Egy kis, szerény hirecske az újságban: Lipcsében megjelent Kodály Zoltán Psalmus Hirngaricusa, a magyar lélek, a magyar hit, a magyar reménység csodálatos fohászkodása . . . Mégis, érdemes élni, ad az élet gyönyörűséget, feimagasztosulástl Nem csupa bűnpör, politikai botrány a világ, nem rothadt bele a közélet csúfságaiba az örök emberi lélek ... Itt Budán, nem is messze tőlem, egy végtelenül egyszerű külsejű szegény ember szivében megszólalt a magyarság halhatatlan lelke és a zene kifejező eszközeivel belém harsogja a vigasztalást és a hitet a jövőben Egy szerény kis hirecske adja ezt tudtomra, apró betűkkel, a „Mü- vészet“ rovatba elbújva, de hiába minden szenzáció, politikai vihar és közéleti botrány: amit ez a kb kommüniké közöl velünk, az a napnak egyetlen eseménye, ami örök időkre való, a lényeghez tartozó, ainl a magyar nemzet, sőt az egész emberiség nagy éfaiénykincséí szaporítja. Most már megy a gondolatom tovább. Eszeimbe jut szegény Pethes Imre, akit pár nap előtt temettünk- Micsoda tisztes, becsületes ember volt, az igaz ember és Igaz magyar gyönyörű példaképe, a művészei ezsrhúru hangszere. Siratom, mint barátomat, boldog vagyok, hogy volt, hogy magyar volt, hogy láthattam őt színpadon és életben. Tovább: a napokban találkoztam Csók Istvánnal és Rippl-Rónai Józseffel, láttam uj dolgaikat, a festői színek és formáik muzsikája töltötte be a szivemet, a magyar táj kötészete ragyog a fantáziám előtt. Ezek magyarok, művészek, nagyok és tiszták, — hát mégsem csupa botrány, bűn és csúfság a magyar élet. Még vannak emberek Magyarországon. íme, tegnap voltam Babits Mfhálynál, ültem betegágyának szélén a klinikán, a költő szeme lázasan, de a jó- barát örömével csillant rám, fájdalmaktól vonagló ajka az öröm szavait mondta. Betegen is az eszmék birodalmában él, szép és nagy dolgokról beszéltünk egy óra hosszat, a kis klinikai betegszoba elkülönített a lármás, zakatoló többi világtól, a gondolat bensősége töltötte be orvosságok illatától terhes levegőjét . . . Könyvek sima fogását idézi tenyeremre az emlék: Arany János összes müveinek u] kiadásában gyönyörködtem néhány órával ezelőtt. Négy kötetben a legnemesebb magyar élet halhatatlan eredménye • . . Most már, az előbbi kietlen érzés reakciójaképp, végigfut gondolatom, vigasztalódást keresve, a magyar élet egész területén, felkeresi a tudomány embereit szerény Íróasztaluknál és laboratóriumokban, a művészeket, írókat, — mindenütt látok egész sereg kitűnő embert, egy erős kulturéletet élő nemzet képe ragyog felém. Ml ez? Melyik az igaz! képe a magyar életnek? Az-e, amelyet az újságok szenzációiban látok, vagy az, amely csöndesen, a szenzációktól irtózva, de annál ragyogóbban tündökliik? Két arca van a nemzetnek: egy torz és félelmetes politikai arc és egy szelid, szép és nemes kultur-arc. Hogy lehet ilyen nemes és lángelméid tudósok, írók, művészek nemzetének ilyen szégyenletesen alacscnyrendü politikája? A magyar lélek ma nem a politikájában él, hanem a kultúrájában. Szerencsére az utóbbi az állandó, örök. halhatatlan. Irak nektek, olvasók, vasárnapokra leveleket. Nem szenzációkról, nem politikáról, nem bűnökről és bűn-perekről. A magyar életről fogok írni. arról a szebbik és jobbik életről hogy ezt tis tudomásul vehessétek és öríj’jetek neki. Hogy azt ne találjátok hinni: ebben a szegény kis ors7ágban csak kínos és szerencsétlen események történnek. Az állami költségvetés a szenátus bizottságában. A szenátus költségvetési bizottsága négy nap alatt letárgyalta a jövő évi állami költségvetés tervezetei s azt minden változtatás nélkül jóváhagyta. A költségvetés plenáris tárgyalását kedden, december kilencedikén kezdi meg a szenátus. Minthogy a német és magyar ellenzék Mit sem vesz részt a tárgyalásokon, bizonyosra vehető, hogy a szenátus jövő heti ülésein a költségvetés tető alá- kerül. ítélet előtt a nagy por PiHanatfölvéfelek a bombapör főtárgyalásáró I — Márffy, Szász, Marossy és a többiek — Márffy, a lélektani rejtély Budapest, december 6. (Saját tudósítónk eredeti riportja.) Egy ország közvéleménye figyel két hét óta a budapesti bűn te t ő tör vénys zéik esküdtszéki tárgyalóterme fölé, ahol most élet-halál fölött Ítélkeznek. Hét vádlott áll a bíróság előtt, az asztalon két gyertya és feszület és a közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a főtárgya- lási termet, visszafojtott léleikzettel figyel minden szóra. A hét vádlott azzal van vádolva, hogy gyilkolt, orvul, bombákkal és Magyarország jóhimevét is aláásta a külföldön. Az ország reputációja függ ettől a tárgyalástól és Langer elnök kezében idegesen kopog a ceruza, amikor a vádlottak mellék- vágányra akarják terelni a dolgot, ha politikát akarnak belekeverni az ügybe, amely nem más, mint közönséges gálád merénylet emberek élete és az ország jóliirneve ellen és amelyet semmiképpen nem lehet menteni. Az ügyészi asztalnál Dolowschiák Mihály, az ügyészség alelnöke ül. Ismeri a hatalmas por anyagát és szoros gyűrű gyanánt fonta a vádlottak nyaka köré a bizonyító anyagot. Mindenre felfigyelt, semmi sem kerülte .ki a tíznapos fő tárgyaláson figyelmét, mint héjjá csapott a vádlottak hazudó zásaira. Éles szemmel látta, hogy kik azok a tanuk, akiket meg kell hiteltetni és kik azok, akiknek vallomása legalább is ingatag. Hatalmas vádbe&zédében nemcsak Magyarország hírnevét védte meg bemocsikolóilk ellen, hanem igyekezett nem menthető lélektani magyarázatát is adni a bűnügynek. ült ültek a vádlottak a nagy pádon. Első helyen Márffy, a vezér, akit számtalan gyilkosság bűntettével vádol az ügyész. ítélet még nincs, még nem mondhatunk véleményt a főtárgyalásról, de az bizonyos, hogy Márffy lelkét sötét dolgok terhelik. Cvikkere alól szuggesztiv tűz árad ki. Olyan, mint egy sza- dizmusban kéjelgő ember, talán bűneit is ezért követte el. Vagy talán felheccelték? Vagy imponálni akart? Mindenesetre lélektani rejtély marad. Anyagi haszna nemi volt a merényletekből, elleniben nagyon jói tudta, hogy a bőrét vitte a vásárra. Hát miiért tette? Vakságból, vagy kéjelgésből? Emberei födött korlátlanul rendelkezett. Azt tették, amit ő akart. Tette lélektani rugóit hiába keressük. Nem fantaszta, sőt nagyon is reális ember. Olyan logikusam sorakoztatta egymás mellé érveit, hogy nem követhette el a bűncselekményeket, hogy az ember pillanatra meghökkent. Fölényesen, öntudatosan viselkedett az egész főtárgyalás alatt és egyetlen egyszer ragadtatta csak el magát, amikor a miniszterelnök fejére olvasta hazugságait. Állandóan előkelő közéleti személyiségeket akart belekeverni az ügybe éis csalk az elnök szigorának köszönhető, hogy a cinizmus nem ült diadalt. Szász József. Fiatal gyermek, alig töltötte be huszonkettedik életévét. Fővárosi tisztviselő volt és Márffy legjobb barátja. A rendőrségen vallott, de a főtárgyaláson visz- szavonta beismerő vallomását. Arca még hamvas, beretva nem igen járta. Elegánsan tilt a vádlottak padján, de szellemiekben nagyon gyöngének mutatkozott. Ellentmondásokba keveredett önmagával és egy elejtett mondata, amit ideálja: Ruszkó Margit előtt tett a bombamerénylet napján, könnyen nyakát törheti. Azt mondta, hogy a zsidók repülni fognak és aznap este robbant a bomba. Marossy Károly droguisrasegéd volt Talán az egyetlen a vádlottak között, aki meggyőződésből cselekedett. Azt hitte, hogy őt rendelte a sors arra, hogy Maigyararszágot megmentse. Komikus volt, amikor hamis páthosszal mondott szavai végigzengtek a termen: „Hát ezt érdemeltem én a hazámtól ?“ Fanatikus szolgája volt Márffynak, saját eszéből alig csinált valamit. Rosszszabá-su zsakettjében, magas gallérjával talán az egyetlen volt a vádlottak között, a'ki szánalmat tudott kelteni. A legöregebb a vádlottak között, de kis intelligenciájával szellemiekben a legfiatalabb. Horvát-íialas József volt magántisztviselő. Igénytelen gyerek, akit magával ragaVasárnap, december 7. dott az ár és azt hitte, hogy csak fuilkósbot- tal lehet rendet teremteni. Magyarországon. Ott volt minden éjszakai igazoltatásban és Márffyn csüggött. Egyetlen ambíciója az volt, hogy a „vezér" elismerését kiérdemelje. Nagyon fiatal és csak egyet hajtott a főtárgyalás során: „Én ártatlan vagyok/4 ö nem is vett részt az erzsébetvárosi merényletben, az utolsó percben megtorpant és hazaszökött. Azzal vádolják, hogy Mártfyval együtt ő helyezte el a bombát a francia követség épületében. Varga Ferenc sem mai gyems már. Kemény koponya, szeme akaratot sugároz ki, de meglátszik rajta, hogy az akarásnál meg is áll. Tovább nem megy. Ártatlanságot hangoztat. Nagy bűnök nem is terhelik, az ügyész mint bűnsegédet vádolja őt- Olyan ember, aki nem sok vizet zavar, egy ember- gép, akinek kell, hogy parancsoljon valaki- És ez a valaki Márffy volt. Varga is kitart abban, amiben a társai oly nagyszerű össz- játé'kot produkáltak: tagad a végtelenségig. „Kérem, méltóságos elnök ur — mondja — a beismerő vallomást a rendőrségen verés hatása alatt tettem.44 Mikor ráolvassák, hogy nem igaz, mert senki sem bántalmazta, nem igyekszik megcáfolt állításait magyarázni, konokul megmarad áiíitása mellett: „Kérem, engem vertek.44 Azután itt ül még a fiatal, tizenkilenc- éves Radó József, aki leleplezte az egész társaságot, a vizsgálóbíró előtt is fentartotta vallomásai csak a főtárgyaláson vonta vissza. Össze-vissza beszél. Látszik rajta, hogy betanulta vallomását, de csak fújni tudja, ha kérdeznek tőle valamit, már nem tud válaszolni. Először azt mondta, hogy azért vallott a rendőrségen, mert verték, utóbb már úgy vallott, hogy pénzelték és ezért tett beismerő vallomást. A védőik tajtékzó dühvei támadtak reá, mert tudták, hogy noha visszavonta vallomását, döntő súllyal esik számításba, mert a tények mind igazolták azt, amit vallott. Drenka Béla az egyetlen szabadlábon levő vádlott. Az a bűne, hogy tudott a m©» rényletekről és ő Irta a 101-es bizottság nevében a fenyegető leveleket, ö volt az egyetlen vádlott, aki bevallotta tettét. Márffy villámló szemekkel nézett rá, de Drenka vallott: Márffy parancsára irta meg a leveleket. Kiss Ferenc vádlottat szabadlábra helyezték és megszökött. Két másik vádlott pedig: Ghriaiszty József és Kasnyik Ferenc rsern jelent meg. ök már a legfelsőbb biró előtt felelnek tetteikért. Chriaszty, aki a pokolgépeket szerkesztette, a fogházban tüdővészben halt meg, Kasnyik holttestét pedig a Dunából fogták ki. Azt mondják, hogy társai tették el láb alól, mert sokat tudott és 1 elkiismeretfurda Írásai voltak. Mondják, hogy önként vallani akart, előbb, semmint 3 rendőrség nyomára jött volna a tetteseknek .. • Még egy-két nap és megjelenik LangeT elnök ünneplésen a főtárgyalási teremben, ahol akkor is slri csönd fog honolni. Keményen és erélyesen fognak pattogni ajkáról a szavak: „A magvar királyság nevében ..“ A képviselőház karácsony előtti ülései. Az építkezési mozgalom előmozdításáról és a bérlők védelméről szóló törvényjavaslatot már nem fogják tárgyalni karácsony előtt, mivel az előkészítésük még hosszabb időt vesz igénybe. A karáesőnyelőtti ivlésbk december tfzennyolcadíikáo vagy tizenkilencedikén végződnek. Eddig az ideig a jelentősebb tárgyaik közül csupán a leöza 1Va’ma-7ottakra vonatkozó javaslatok nyernek elintézésit. Igazgatók! Gyárosok! Nagykereskedők! Építészek! Bevásárlók! S| Ji wmraierifeaá m £ PflONKOE Sürgönyeim: ™«»«»»»»>«»» Telefon szám: v 1 á*ss*c-.«!«cS I >| ■mtionSwú I—------1——| ®S60- ?! V— ..................................... ifim » immbmibwmwiwii iih in >mu«h■ 11 ■ mm Ü M , I O S3LÍ B £ m tét fténnpsxev métföii&. fnosgAíirö&ffCi &iswnut<atfa fii VI 1.1 Mi & Cl 16, {?n«Bigue II., ^íaidénd 5, íj OCXXXXXX>iXXXXA^J«1XXXXXXXXXiíXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX?OOOOOC
