Prágai Magyar Hirlap, 1924. december (3. évfolyam, 274-295 / 722-743. szám)

1924-12-06 / 278. (726.) szám

$%kéuJfa(?wkT&rmp r Állami hivatalok a pártok szolgálatában Prága, december 5. A Lidové Listy fenti cím alatt a követ­kezőket Írja: Politikai pártjaink úgy értelmezik a de­mokráciát, hogy azt a hivatalt, amelyet a saját páirtjukbeli egyén tölt be, teljesen a sa­ját szolgálatukba állítják s egyáltalán nin­csenek tekintettel az összes többi állampol­gárra. Amit a földhivatal miivel az agrárpárt fővédnö'kisiége alatt, ez a legtisztább pártagitáció állami mázzal bevonva. A polgári erkölcstant éppen azok tipor­ják lábbal, akiknek hivatása volna a polgá­rok szivébe azt beoltani s az a nézet az urafkodó, hogy a politikai párt és az állam fogalma azo­nos, A következőkben számos példával iga­zolja a dk/kiró fenti állításait, majd pedig fi­gyelmezteti a kormányelnököt s a kormány összes tagjait, hogy az állami hivatalokba vezessék be a pártatlanságot s főleg az egyes hivatalok ne agitáljanak politikai pár­tok érdekében. g Benes hadüzenetei Prága, december 5. Benes, mielőtt Rómába megy, beszélni fog holnap Brtinnben a nemzeti szocialista párt kongresszusán és szólni fog legnagyobb­részt oly külpolitikai kérdésekről, amelyek szorosan belekapcsolódnak a koalíciós bel­politikába. Benesnek holnapi beszéde nyílt hadüzenet a koalíció különféle pártjai felé. Szólni fog először a kereskedelmi szerződé­sek kérdéséről és ki fogja jelenteni, hogy a pártok belső nehézségei miatt lehetetlen a kereskedelmi politikának szilárd rend­szerét felépíteni. Ki fogja jelenteni, hogy a vámtarifa kér­dését és mindenekelőtt a mezőgazdasági vá­mok kérdését sürgősen meg kell oldani, mert mikor agrárállamokkal kötendő keres­kedelmi szerződésről van szó, akkor szükség van a mezőgazdasági vámokra, hogy ezek segítségével az ipari termékek kivitelénél eredményesen lehessen operálni. Benesnek ez az álláspontja éles ellentétet alkot a mezőgazdasági vámokkal szemben mereven állástfoglaló szociáldemokrata párt­tal szemben. Szólni fog Cseh-Szlovákiának német politikájáról is és álláspontját akként szögezi le, hogy Cseh-Szlovákiának az a feladata, hogy Franciaország és Németország között a közeledést elősegítse. Beszédének ten­gelyét azonban az orosz kérdés alkotja. Ezt a kérdést oly megvilágításba helyezi, hogy az szöges ellentétet alkot Kramárnak néze­tével és álláspontjával. Kijelenti, hogy főleg gazdasági okokból a szovjetet el kell is­merni és fel kell vele venni a diplomáciai összeköttetést. mm Tűz falun ■— A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája — — Henry Bordeaux — Amióta Oloche, a kerületi csendiőrörs tiszt­helyettes-parancsnoka, visszautasította Tra- cassin polgármesteri adjunktusnak, gúnyné­ven Tölts urnák, a tűzoltók hadnagyának meghívását a Naphoz címzett vendéglőbe, azóta Reduse községet katonai vetélkedés osztja két táborra. Cloche csendőrtiszthelyettes szigorú er­kölcsű, józan, takarékos, csöndes ember volt, a kötelesség rabszolgája. Az adjunktus ellen­ben nyelvének és gégéjének nem mindig ura. Azonban mindketten egyenlő rajongással sze­rették az egyenruhái Tracassinnek ugyan nem volt ;oga egyébhez, mint egy sisakhoz, színes zubbonyhoz és bőrövhöz De ha mind­ehhez a fölszereléshez felhúzta még csizmá­ját és felfűzte a Földmives Érdemrend ke­resztjét, akkor egészen harci külsőt nyert saját szemében. Azért ezt a meghivás-vissza- utasitást durva sérelemnek minősítette s en­nek kifejezést is adott. A szokás úgy hozta magával, hogy ha egyenruhában volt, a csendőrök tisztelegtek neki. Most aztán tudván, hogy rossz vi­szonyban van parancsnokukkal, mellőzték a tisztelgést. Ez az incidens pedig egy vásár­nál) történt, a községháza előtt, mikor a tűz­oltók fecskendőjükkel diszgyakorlatot tar­tottak. Ennek pillanata elérkezett. A szláv politikát meg kell különböztetni a ruszofil politikától és tekintetbe kell venni, hogy a pánszlávizmustól, a szláv föderáció politikájától fél Románia, Olaszország, An­glia és Németország^ ellene van Magyar- ország, Ausztria és Franciaország közvéle­ményének egy része, valamint az északi államok, vagyis azt lehet mondani, hogy majdnem egész Európa. Kijelenti, hogy Cseh-Szlovákiának ma kulturális értelem­ben kel! szláv politikát folytatnia, hogy kulturális területen megtalálja a többi szlávokhoz a közeledést. = Kassa, december 5. (Saját tudósítónktól.) A városi képviselő­testület tegnapi ülése bővelkedett a szenzá­ciókban. Napirendre került a városi üzemek háborús elszámolásának a kérdése. Az üze­mek elszámolására kiküldött bizottság meg­állapította, hogy az összes üzemek a ser­téshizlaldát kivéve — haszonnal zárultak, azonban a sertésüzemnél másfélmillió a vesz­teség s igy az összes háborús üzemek 491.000 korona veszteséggé] jártak. Ez a veszteség a magyarországi követelések révén még nö­vekedni fog. A tanács javasolta, hogy az el­számolást számszerűen vegye a képviselő- testület tudomásul, de küldjenek ki egy bi­zottságot a veszteség okának kikutatására. Általános érdeklődés közben szólt a tárgyhoz Blanár Béla dr. volt polgármester s rámuta­tott arra, hogy a háborús üzemek helyzetét már az 1918 július 3-án tartott törvényható­sági közgyűlésen tárgyalták, amikor az ősz szes üzemiek 153.000 korona tiszta haszonnal = Komárom, december 5. Röviden hirt adtunk a komáromi mun­kászavargásról, melyet az elkeserített mun­kanélküliek rögtönöztek, akiknek naponta 800 —1000 főnyi tömege ostromolja az állami do­hánybeváltó telepet alkalmazásért. A munka- nélküliek izgatottságának közvetlen oka az idegen munkások alkalmazása és a helybeliek mellőzése. Szerdán reggel a nagy munkásíömeg be­rontott a gyárba, hol leirhatatlanul izgal­mas jelenetek fejlődlek ki. A türelmét végképpen elvesztett munka- nélküli tömeg tettlegességre ragadtatta ma­gát. A dohánybeváltó igazgatója gyorsan be- zárkózott, de a minisztérium kiküldöttje — egy dohányjövedéki főigazgató —■ ott ma­Ez szóbake-rült mind a prefekturán, mind a fegyvertéren; ám a tűzoltók nem tartoz­ván a reguláris hadseregbe, semminemű tisz­telgés nem volt kötelező. A csendőr urak tréfát űztek ebből a jogviszonyból. Tracas- sin adjunktus eltitkolta keserűségét. Tovább is gyűlölettel pislogtak egymásra; a gyakor­latokat szaporították, mintegy hogy megmu­tassák erejüket. Cloche • heíenkint egyszer felvonultatta tizenkét emberét a főutcán és nagy harsogva vezényelt mindenféle fegy­verfogásokat, csak úgy csörögtek a puskát villogtak a bajonettek. Viszont a huszonöt tűzoltó, handnagyuk vezérlete alatt minden vasárnap uj hévvel vonszolta elő a fecske-.. döt a községi szertárból, vitték, mint egy hí­zott ökröt a vágóhídra, becsavarták a tömlő­ket a csatornába és lövőitek a vizet rettent- hctetlenül, az utat pocsolyává változtatva. A csapatszemlék által mindkét parancs­nok folytonosan hajszolta csapatát s igy köz­vetve fenyegette vetélytnr'Mt. Egy másik incidens aztáif lángralobban- totta a dühöt a két front között. Valamelyik vasárnap este Bernlcon tűz­oltó rendőri kihágást követett el részegség és éjjeli csendháboritás által. Sisakját pedig a délelőtti gyakorlat őt a nem tette le. Le- cckták. Persze személyében az egész tűz­oltótestület sértve érezte magát. Bernlcon tekintélyes választópolgár volt; az esetet fel­fújták osztályt!vévé s a csendőröket r. eg- alázták. Fensőbb helyen mit sem tudtak a községben dúló visszavonásról, melyet ez az eset éppen nem enyhített. Cloche tehetetle­nül, sápadtan és némán más borstörésmódo- kon törte fejét; Tracassin, más néven Tölts tir, baljóslatú haditanácsokat tartott a kocs­mában. Végül szól a demokráciáról és kijelen­tette, hogy Európa békéje nagyrészt függ attól, hogy a demokratizmus miképpen fog fejlődni a legközelebbi évtizedekben Németország­ban és Magyarországban. A cseh-szlovákiai demokráciáról szólva kijelentette, hogy az európai fejlődésnek az itteni viszonyokat is korrigálnia kell, mert a cseh-szlovák politikában túlságosan jobb­oldalra fordult az irányzat. Ez a kijelentése a cseh néppárt és az agráriusok egyik frakciója felé vág. záródtak le, tehát ami veszteség van, az az­óta keletkezett. Megemlítette, hogy tudomása szerint az októberi forradalom idején alakult nemzeti tanács harminc vagon lisztet rendelt magyarországi malmoknál, ezekre a lisztekre előleget adott s a zsákokra is pénzt utalt át, a lisztet azonban a közbejött megszállás miatt nem kapta meg a város. A sertéstizem defi­citje is ez idő óta keletkezett. Tudomása van róla, hogy az 1919. és !920-!k esztendőkben a városi háborús üze­mek javára nagy összegek folytak be, de ezt nem az adósságokra, hanem a közigaz­gatás egyéb céljaira forditották. A városi pénztár 4,000.009 koronát használt föl ilyen célokra, a kamatok nőttek s Innen van a nagy deficit is. A képviselőtestület Blanár Béla dr. meg­győző érvelése után a tanács javaslatát el­fogadta s az óriási deficit felderítésére öttagú bizottságot delegáltak. radt és úgy öt, mint két gyári hivatalnokot a tömeg inzultáíía. A munkanélküliek bér ©hamisára a körül­belül 600 dolgozó munkás is abbahagyta a munkát és a tisztviselőkhöz csatlakozott, ki­véve az idegen munkásokat, akik közül so­kan elmenekültek a telepről. Több hivatalnoknak a ruháját összetép­ték, egy fegyveres pénzügyőrt pedig, aki szuronyával hadonázni kezdett, egy vasla- páttal úgy vágtak arcon, hogy orrán szá­ján eleredt a vére. A rendet a katonaságnak előhívott csa­patai állították helyre és csak Csizmazia György városbirónak cikerült a munkássá­got annyira lecsendesiteni, hogy tíz óra után békésen eloszlott arra az ígéretre, — ami megnyugtatta őket — hogy délután a városi Egy hétfői napon tűz ütött ki a falu^vé- gén egy nagy gazdasági épületben, mely legnagyobbrészt fából volt. A lakosság a me­zőn dolgozott. Meglátták a lángokat és ro­hantak a faluba ordítva: — Tűz van! Tűz van! Tracassin sohasem volt messze a kávé- háztól. Az első kiáltásokra már fejébe nyom­ta sisakját, ^ felrántotta csizmáját, feltüzte Földmives Érdemkeresztjét s ott termett a tűzvész színhelyén. Néhány embere már ott volt. Fölszerelték a fecskendőt s bekapcsol­ták a szivattyúba. Ám a néptömeg, mely egyszerre ott terem az ilyen szerencsétlensé­geknél, akadályozta a műveleteket. — Nincsenek itt a csendőrök! Hol a csend őrség? — kiabál a tűzoltók hadnagya. Cloche és' kis brigádja éppen vadászaton volt néhány csavargó után, akik tegnap este komiszkodtak valahol, amint jelentették. A csendőrségből mindössze egyetlen egy szem volt otthon: egy tehetetlen sánta ember, aki kabátban és rendőri sapkában jelent meg. Leköpték, hosszú orral vonult vissza guny- szavak kíséretében: tegyen jelentést! Tracassin mint jártas stratéga, hirtelené- ben rendfentartó szolgálatot szervezett. A férfiak legnagyobb részét a lánchoz rendelte, a tűzoltókból pedig két szakaszt — három- három emberből — kijelölt arra, hogy két oldalt elzárják az utat s igy zavartalanul kilzdhessenek meg a vésszel. Egy ilyen tűzoltó-sorompóba ütközött Cloche csendőrtiszthelyettes, aki éppen sar­kantyúba kapva lovát jött haza lovascsapa­tával, mindössze négy lóval. Messziről meg­látta a tüzgoinolyagot, mely a fecskendők sugarai alatt hol lelohadt, hol ismét fellobo­gott. Természetesen le akart szállni lováról s Szenzációs leleplezések a kassai képviselőtestület előtt Á háborus üzemek nyereségét az 1919. és 1920. évek rendszertelen gazdálkodása tönkre­tette — Mi az oka a nagy deficitnek? Hogyan MM. le a komáromi mnskászavitrgás? A lapáttal fej bevágott finánc — A dohánygyári igazgató becsületszava — A P. M. H. eredeti tudósítása — Szombat, december 6. tanács tagjaival tárgyalják le a munkásfelvé­tel ügyét. Délután a városházán értekezlet volt, melyen résztvett a pénzügymimsztérium, a dohánybeváltó, a járási hivatal képviselői, továbbá a város vezetősége és a magyar el­lenzéki, kommunista és a cseh-szlovák pártok hat városi képviseleti tagja. Az értekezleten megállapítást nyert, hogy a dohánybeváltó igazgatója becsületszavá­ra megígérte az idegen munkások elbocsá­tását, ennek azonban eleget nem tett. A most dolgozó hatszáz munkásnak csak­nem a fele vidéki, holott Komáromban ma 2000 munkanélkülinél is több van. Panasz tárgyává tették a városi képviselőtestület tagjai, hogy a munkásoktól állampolgársági bizonyít­ványt követelnek, igy a komáromi munkás­ság tekintélyes részét a munkaalkalomból kizárják. A pénzügyminisztérium képviselője kije­lentette, hogy ez törvény és ettől eltérni nem lehet. Boldoghy Gyula, Alapy Gyula dr. és Steiner Gábor kép viselő testületi tagok, sőt együk cseh munkás is a helyi munkásokkal szemben humánusabb és méltányos elbánást sürgettek. Az értekezleten Ígéret hangzott el, hogy ezentúl elsősorban komáromi munkásokat vesznek fel, de azt a kívánságát a helyi ér­dekeltségnek, hogy az idegen munkásokat bocsássák el és helyükbe komáromiakat al­kalmazzanak, — ami egyedül lenne képes a munkanélküliek tömegét megnyugtatni, — aligha teljesitik. Több gyárimunkást bekísértek az állam- rendőrséghez, akik ellen vizsgálatot indítot­tak. A munkásság hangulata forrongó és min­den felelősség a hatóságokon nyugszik, mert egyedül ők az okai annak, hogy a vi­szonyok ide fajultak el. A tisztviselői ellátások Prága, december 5. Az állami tisztviselők elbocsátása kap­csán a Lid. Noviny azt közli, hogy a kormány fogja meghatározni azt, hogy az állami igaz­gatás mely ágánál történjenek az elbocsátá­sok és milyen számban. Uj munkaerők fel­vételét teljesen beszüntetik c az egyik szak­ból a másikba való áthelyezésnél a kormány gondot fordít majd arra ■ ogy az á’hrive- zett alkalmazott illetményeiben ne rövidit- tessék meg. Az elbocsátottak végkielégítést kapnak, melynek összege a legutóbb élvezett havi fizetésnek a tízszerese lesz. Az olyan tisztviselő, akinek legalább tíz szolgálati éve van, kérheti az ideiglenes nyugdiiazását. — Az elbocsátandó tisztviselők kiválasztásánál elsősorban a gyengébben minös'tettek ke­rülnek sorra, gazdasági szempontokbó’ pedig mindenekelőtt a férjes nők bocsáttatnak el. Figyelembe veendő továbbá az is, ,ogy a férfialkalmazott nős e; a légionáriusok utolsó esetben bocsátandók el Ezek az elvek a csendőrségnél és a katonai havidíjasoknál is érvényesitendök. az égő ház közelébe jutni. — Erre nem lehet menni! — kiáltott rá Bemicom, aki éppen ott állt őrt. Cloche erőt vett magán, hogy ne feleljen szitokkal s újból megpróbálta az előrejutást. De Bernicon megragadta a !ó kantárját és tóttá félre. — Hagyja! — parancsolt a tiszthelyettes dühbe gurulva. Ám a tűzoltó nem hagyta. Erre csizma- rúgást kapott a képébe, mire ő a ló zabláján boszulta meg magát s a ló felágaskodott. Kö­röttük a nézők már szintén felizgultak s kö- telességszerüen nagy lármát csaptak. A zaj­ra Tracassin, aki szinte megsokszorozta ma­gát s minduntalan alkalmat keresett, hogy a lángok szomszédságából elkerüljön, nagy sietve jött oda erösitménnyel. Nincs szükségünk önökre, csendőr urak! — Nem ön a gazda! — jelentette ki Cloche. — Hagyják békén tűzoltóimat! — Visszajövök s akkor majd meglátjuk! Ezzel a fenyegetéssel a tiszthelyettes egyelőre elvonult lovasaival. A csendőrörsön ott hagyta nagy helyet elfogaló lovait és azalatt visszatért csapatának többi része is. Embereit azonnal a tűzvész irányába vezet­te. Előbbi meghátrálása vetélytársának nagy tekintélyt szerzett. Tehát Tracassin az igazi parancsnok, mert visszavonulásra kényszc- ritette a fegyveres erőt! így aztán, mikor látták visszatérni a csendőröket, óriási lárma támadt ellenük. — Mit akarnak? — kiáltott rájuk Tölts ur megvető hangon. — Kötelességünket végezni! — Fütyültünk magukra!

Next

/
Thumbnails
Contents